Dr. Nagymihályi Géza
A SZENT BÉKESSÉG ESZMÉJE, A KERESZTÉNY KELETEN. Tanulmány, Árpád-házi Szent Piroska (Hagia Eiréné) halálának 880. évfordulójára.
Budapest, 2014
1
TARTALOM. BEVEZETÉS A BÉKESSÉG fogalma az Újszövetségben, és az Egyház tanításában. A BÉKE a patrisztikus irodalomban. A birodalmi BÉKE fogalma Bizáncban. A Szent BÉKESSÉG temploma Konstantinápolyban. Thesszalonikai Szent Eiréné. Illíriai mártír szüzek. Kappadókiai Szent Eiréné. Szent Eiréné, a képtisztelő császárnő. Szent Piroska, Hágia Eiréné császárnő. Színes képek jegyzéke Felhasznált irodalom Függelékek A szerző műveinek bibliográfiája
2
BEVEZETÉS.
A jelen tanulmány, a hazánkban szinte elfelejtett, de a keresztény Kelet emlékezetében máig élénken élő, és tisztelt bizánci császárné, a keresztény Kelet és Nyugat közös szentje Árpád-házi Szent Piroska (1088?-1134. gör. Hágia Eiréné, tör. Aya Irini) halálának 880. évfordulója tiszteletére, és emlékére készült. Mivel a közelmúltban életéről és munkásságáról könyvek, tanulmányok és cikkek jelentek meg, és előadások hangzottak el, ezért az évforduló tiszteletére, nevével összefüggésben, (EIRÉNÉ) ami a békesség eszméjével, és krisztusi tanával kapcsolatos, a tanulmány is az Újszövetség, és az egyház tanítása mellett, békesség bizánci főtemplomával, és a békességről elnevezett szentjeivel foglalkozik, a fenti évforduló alkalmából. 1 Élete
és
tevékenysége
legnagyobb
része
a
császárvárosban,
Konstantinápolyban zajlott, - ez a város a keresztény Kelet szellemi kincsestára, és igazodási, tájékozódási pontja, - néhány gondolattal felelevenítjük jelentőségét, és mai szerepét is. 330. május 11-én szentelte fel a róla elnevezett új birodalmi fővárost Nagy Szent Konstantin, 324-337) ami ezek után bő ezer évig, az egyetlen nagy keresztény metropolis volt, és ott összpontosult a pompa, a tudomány, a művészet, és a teológiai gondolkodás, és ezeknek a legkiválóbb képviselői. (Úgy tudjuk, hogy egy pogány Vénusz templom romjain épült Hágia Eiréné ősi templomát ő újíttatta meg először). Sajnálatos tény, hogy hazánkban alig ismert a bizánci birodalom jelentősége, akár a magyar történelmi kapcsolatokat illetően is, nem is beszélve az építészeti, és képzőművészeti gazdagságról, és ezek hatásáról a nyugati társadalmakra.2 Az első hét egyetemes zsinat, mintha semleges területen zajlott volna le, és a patrisztikus irodalom óceánja, és a liturgikus irodalom is, csak mostanában – a magyar 1
Sietünk hangsúlyozni, hogy a Hágia Eiréné templom elnevezésének nincs közvetlen személyes köze Szent Piroska, azaz Hágia Eiréné császárnőhöz. A személyt, és a templomot csak a fogalom, a békesség eszméje köti össze. 2 Sajnálatos módon, hazánkban nem létezik egyetemi szintű bizantinológiai oktatás.
3
fordításoknak köszönhetően – lett szűk körben közismert. Cremonai Liudprand (+972), aki a Frank Birodalom követeként élt Konstantinápolyban, így vélekedett: „Ugyan, hol akadt volna párja a birodalom központi városának, Nyugaton?” 3 Bizánciak
szívesen
tárgyiasítottak
fogalmakat,
eszméket,
templom-
dedikációkban, személynevekben. Jól ismert a Szófia (Bölcsesség), az Eiréné (a Békesség), a bőkezűség, stb. elnevezések. A városalapító Nagy Szent Konstantin (324-337) után, nagyformátumú császárok egész sora uralkodott a birodalom bukásáig (1453). Csak néhány nevet említünk. Nagy Jusztiniánosz császár, (527-565) a Nika lázadás leverője, a Hágia Szófia, és a Szergiosz és Bakkhosz templomok, és a Nagy Ciszterna zseniális építője, a római jogrendszer megújítója, múlhatatlan nyomot hagyott nem csak a keresztény Kelet, hanem az egész világ kulturális, és történelmi emlékezetében. III. Leó (717-741) volt az a császár, aki kirobbantotta a képrombolás több mint száz évig tartó mozgalmát, és ezzel lehetővé tette a képtisztelet ortodox tanának végleges kibontakozását, sok kiváló egyéniség, és főleg, a 7. egyetemes Zsinat (787) tanításai által. Ugyanez a császár a földrengés által sújtott Hágia Eiréné templom újjáépítése során, adta meg az épület mai is ismert formáját. (740). VI. Konstantin (780-797) Anyjával, Eiréné császárnéval (797-802) együtt szervezte a meg a már említett képtisztelő zsinatot, Nikájában, (787). VI. (Bölcs) Leó (886-912) a teológiailag és irodalmilag művelt császár, és jeles törvényhozó volt. II. Joannész Komnénosz (1118-1143), Szent Piroska férje, a Pantokrátor templom együttes – felesége kitartó könyörgésének engedve – társ építtetője volt, és trónra lépésének évében (1118) készítette a Hágia Szófia galériáján a nevezetes mozaik kompozíciót. (Az Istenszülő két oldalán, magát, és feleségét ábrázolja). Manuel I. Komnénosz, (1143-1180), stabilizálta a birodalom helyzetét, Szent László unokája volt. 1204-1261 között, hat császár szenvedte el a negyedik keresztes hajárat pusztításait, és rablásait. VIII. Joannész Paleologosz (1425-1448) A Ferrara-Firenzei uniós zsinat résztvevője.
3
Peter Classen – Cremonai Liudprand: A Nyugat, és Bizánc a 8-10. században. Budapest, 2005, 231. old.
4
Patrisztikus írók, és himnuszköltők egész sora köthető Konstantinápolyhoz, akik közül nem született mind ott, de tevékenységük a városban bontakozott ki. A ma élő bizánci szertartású keresztények számára is kiemelkedően fontosak. Nagy Szent Baszileosz (+379). Liturgiáját évente tízszer végezzük, írásai ma is irányt mutatóak. Megalkotta a képtisztelettel kapcsolatban a „prototüposz” fogalmát.4 Aranyszájú Szent János (+407) nevét minden liturgia végzéskor emlegetjük, neki tulajdonítva az eucharisztikus liturgiánk szerkesztését. Számtalan homíliája, és egyéb műve maradt az utókorra. Nazianzoszi Szent Gergely, (330-390), és Nüsszai Szent Gergely (+394) tekintélyes egyházatyák tevékenysége is a városhoz, illetve a II. Egyetemes Zsinat (381) történéseihez kapcsolódik ahol végleges formában fogalmazták meg a mai napig is érvényes, és liturgiában használt Hitvallást. A képtisztelő tanítók kihagyhatatlan alakja I. Germanosz pátriárka (+733), valamint Theodorosz Sztuditész apát (759-826), kiknek írásai ma is érvényesek. A liturgikus himnuszok nagyszámú írói között említjük Rómanosz Melodoszt, (+560), Joannész Damaszkénoszt, (+753), de a sort nagyon sokáig folytathatnánk. A szakrális épületek messze földre kisugárzó hatását még érzékeltetni is alig lehetséges, csak néhány templomot említünk: A Hágia Eiréné templomról a későbbiekben részletesen szólunk, a Hágia Szófia épületéről, minden templomok anyjáról és mintájáról, már bőséges magyar nyelvű szakirodalom is létezik. Nevezetes a Szent Szergiosz és Bakkhosz templom, (Küçük Ayasofia) amely az előzővel egy időben épült. Nevezetes, a Theodorosz Methokitész által újjáépített Kora templom teljesen restaurált mozaik, és freskó rendszere (1261 után). Röviden írunk a későbbiekben, a Szent Piroska által épített, a világon egyedül álló Pantokrátor templom együttesről is (1136). A modern török állam, és intézményei nem rejtik, vagy takarják el a bizánci múltat. Az épületek látogathatóak, és sok energiát fektetnek az állagmegóvásra, restaurálásra. Neves bizantinológusunk, Moravcsik Gyula keserűen írta Szent László leányának magyar emlékezetéről: „az elsuhant évszázadok árnyai homályba takarták, emléke hazája földjén elmosódott, csak az egykorú középkori krónikások 4
Érvelése szerint, az ikonnak adott tisztelet nem a képnek szól, hanem annak eredetijére szálll vissza. Az imádat, (latreia) egyedül Istent illeti.
5
egy-két szűkszavú megjegyzésében él, de ha idegen földön járunk, idegen emlékekben alakja újra elénk lép”.5 Ezen sorok megjelenése óta, - szinte váratlanul, - javult a helyzet: a Szent Császárnő történelmi szerepe, élete és műve, ismertebb lett a hazai tudományos közvéleményben, kiváltképpen pedig a Magyar Görög Katolikus Egyházban. 6 A szerző pár évvel ezelőtt megjelent könyvének, és cikkeinek, figyelemreméltó következményei lettek.7 A magyar görög katolikusságban is felébredt – ha lassan, és vontatottan is, az érdeklődés a Birodalom, és a Város iránt. Ennek leglátványosabb következménye a rendszerváltozás után megindult templomépítkezés. A török kiverése utáni időszakban a falusi barokk templomépítészet hosszúra nyúlt időszakát, felváltották a centrális, kupolás templomok, és ezeknek előképe és mintája, nem a földrajzilag közelebb fekvő szláv-orosz hagymakupolás templomtípus, hanem a bizánci, cikkelyes formátum.8 Ez ma már természetes építészet-ikonológiai kiindulópont. A megújulás
jelenségéhez
szorosan
kötődik
az
ikonfestészet
fellendülése,
ikonosztázion építés sorozata, a liturgia megtisztítása, és a keresztény Kelettel foglalkozó szakirodalom megjelenése.9 Ezek a jelenségek talán a közeljövőben összeállnak a bizánci vallásosságot, és műveltséget jellemző „Gesamtkunstwerk” állapotába, vagyis létrejön az „összművészet”, azaz a filozófiai háttér, a teológiai gondolkodás és módszertan, a templomépítészet, az ikonográfia, és a liturgia egysége. Ez a megbonthatatlannak gondolt kerek egység az eredője a bizánci és posztbizánci művészet stabilitásának. Egyúttal ennek hiánya, - mint a magyar görög katolikusság elmúlt kétszáz éve is bizonyítja, a II. Vatikáni Zsinatig bezárólag - hanyatláshoz vezet.
5
Moravcsik Gyula.: Szent László leánya és a bizánci Pantokrátor-monostor. Budapest-Konstantinápoly, 1923, 6. old. 6 Nagymihályi Géza.: Árpád-házi Szent Piroska, az idegen szent. Budapest, 2007 – Szent Eiréné. In.: A Bizánci Akadémia Közleményei II. Esztergom, 2007. – A Pantokrátor templom-együttes Isztambulban. In.: Várak, kastélyok, templomok. Budapest, 2008. Piroska, Eiréné, Xené. In.: A Görög Katolikus Szemle kalendáriuma, 2009. A Pantokrátor templom Konstantinápolyban. In.: Görög Katolikus Szemle, 2011 – Rendhagyó zarándoklat. In.: Görög oldal. 2012. Az idegen szent. Árpád-házi Szent Piroska élete, és kora. Budapest, 2013. 7 A Szent tiszteletére két templomot dedikáltak: Szigetszentmiklós, 2008, és az épülő veszprémi templomot. Nevét viseli a Nyíregyházi Szakképző Iskola-hálózat, a Nyíracsádi Általános iskola. Törekvések vannak, hogy személyét, Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye társvédőszentjévé emeljék. 8 L: Nagymihályi Géza: A misztika térben, szóban, képben. Bp. 2004. Lépj be a szentélybe, lásd meg a titkokat. Bp. 2008 9 A Hajdúdorogi Egyházmegye Liturgikus Bizottsága létrehozta az Építészeti Alapelvek c. állásfoglalását, amely kiindulási pontja napjaink templomépítészetének.
6
1. ábra Aranyszájú Szent János egyházatya. fametszet, Anthologion, Lviv, 1746
A békesség fogalma az Újszövetségben, és az Egyház tanításában. A Biblia Ó, és Újszövetségi része, felsorolhatatlanul sok helyen tesz utalást a békességre, mint Istentől eredő ajándékra, vagy mint jókívánságra, és az érte folytatott küzdelem fontosságára. Most, a Krisztustól eredő békéről ejtünk szót. Egészen frappáns, világos tanítást maga Krisztus ad a nyolc boldogság tételeiben: „Boldogok a szelídek: övék lesz a föld”. És: „Boldogok a békességesek: ők Isten fiai”. (Mt. 5, 5, 9). Feltámadása után, a keresztény hit legfontosabb pillanatai egyikében, az apostolokhoz intézett első szavai ezek voltak: „Békesség nektek! E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm fogta el a tanítványokat. Békesség nektek! Ismételte. ”(Jn. 20, 20-22). Búcsúbeszédében, világosan beszél hagyatékáról: „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Én nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne is szorongjon! ”(Jn. 14, 27). A beszéd utolsó mondata is nyomatékosítja hagyatékát: „Azért mondtam ezeket nektek, hogy békességtek legyen bennem.” (Jn. 16, 33). Az apostolok mélyen megrendültek, amit Pál apostol szavai is bizonyítanak: „Úgy tetszett az Atyának, hogy benne lakjék az egész teljesség, s hogy általa 7
békítsen ki magával mindent, ami akár a földön, akár a mennyben van, azzal, hogy keresztjének vérével békességet szerzett mindennek”. (Kol. 1, 18-20). A békesség nem egy általános, megfoghatatlan, jámborságot árasztó fogalom, hanem Krisztustól ered, és elsősorban a Teremtő Istenre vonatkozik. „Miután tehát a hit által megigazultunk, éljünk békében az Istennel, Urunk, Jézus Krisztus által.” (Róm. 5, 1). Az Istennel való békességnek hatalmas ára volt, így annak értékét felfoghatatlanná teszi: A krisztusi áldozat: „Fia halála által kiengesztelődött velünk az Isten, mennyivel inkább szabadulunk meg most, hogy kibékültünk vele, annak élete által”. (Róm. 5, 10). A világból elmenő agg Simeon kívánsága is világos: „Bocsásd el most szolgádat Uram, szavaid szerint békességben”. Lk. 2, 29). A közösséget illetően pedig így tanít az apostol: „Isten ugyanis nem a zűrzavar Istene, hanem a békességé”. (I. Kor. 14, 33). A béke fogalmát a pogányokkal kapcsolatban, az Apostol mély teológiai gondolatmenettel világítja meg: „Megszüntette az ellenségeskedést azzal, hogy a törvényt parancsaival, és rendeleteivel saját testében érvénytelenítette. Mint békeszerző, a két népet magában eggyé: új emberré teremtette, és a kereszt által mindkettőt egy testben engesztelte ki Istennel úgy, hogy saját személyében megdöntötte az ellenségeskedést. Eljött, hogy békét hirdessen nektek, a távollevőknek, és békét a közelieknek”. (Ef. 2, 15-17). Áldó kezének mozdulata szinte látható elköszönéséből: „A békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények közt békét. Az Úr legyen mindnyájatokkal”. (2 Tessz. 3, 16). Egyházi
tanítás
általánosságban,
a
békéről,
békességről,
tételesen,
definiáltan, nem nagyon létezik, inkább magától értetődő alap, amire a szolidaritás, az irgalom, és a szeretet tanítása épül. Konkrétan, a Ne ölj! parancsának alátámasztására foglalkozik a béke keresztény fogalmával a Katolikus egyház katekizmusa.10 A béke a harag és gyűlölet ellentéte, és az emberi élet tiszteletének alapja. A béke keresztény eredete evangéliumi, és főleg krisztusi. Részletesen tárgyalja a Katekizmus a háború, és a jogos önvédelem fogalmát, és korlátait. Más
szempontokat
részesít
előnyben
a
Biblikus
teológiai
szótár. 11
Napjainkban is aktuális a bevezető gondolat: „Az ember lénye legmélyéből 10 11
Budapest, 1994, 455-459 old. Róma, 1974, 115-122. old.
8
vágyakozik a béke után. De gyakran nem ismeri annak a jónak a természetét, amelyre minden vágy irányul, és azok az utak, amelyeken el akarja érni ezt a jót, nem mindig az Isten útjai. A szent történelemből kell megtanulnia azt, hogy miben áll az igazi béke keresése, és hallania kell, hogy a béke ajándékát a Isten Jézus Krisztusban nyújtja neki”. Ezt követően, fogalompárokkal mutatja be a helyes utat: béke és jólét – béke és boldogság – béke és üdvösség – béke és igazságosság. Fontos gondolatmenet szól az eszkatológikus békéről. „A békéről szóló vita az egész prófétai üzenet mélyén meghúzódik. A béke, midőn az eszkatológikus prédikáció lényeges elemévé válik, megszabadul földi korlátozásaitól, és bűnös utánzataitól, - ekkor lesz igazi béke”. A visszafordíthatatlan végleges béke beteljesítője, Jézus Krisztus: „Az egyetemes és végleges béke akkor valósul meg, amikor Krisztus utolsó eljövetelekor egyetemesen elismerik a világmindenség feletti uralmát”.
2. ábra Az el nem égő csipkebokor. Fametszet. Anthologion, 1746
9
A BÉKE a patrisztikus irodalomban. A patrisztikus irodalom szinte áttekinthetetlen óceánjából, csak néhány jellemző idézet közlésére vállalkozhatunk, abban a biztos tudatban, hogy a bizánci birodalom eredeti termőtalaja, teológiájának biztos hivatkozási alapja volt a patrisztikum. Hozzá kell tennünk, hogy tematikusan, nagyon ritkán kerül sor a békebékesség eszméjének kimerítő taglalására. Inkább a megtestesülés, megváltás általános következményeként emlegetik a szent szerzők. Nagy Szent Baszileosz (33o-379) szigorúan fogalmaz, és a megváltás drámai eredményének tekinti a békét: „Meg kell halnunk tehát ahhoz, hogy életre keljünk. El kell pusztítanunk a testies gondolkodásmódot, amely képtelen alávetni magát Isten törvényének. (Róm. 8, 7). Így lehet majd bennünk a szellem érzülete, melynek eredményeként élet, és béke bontakozik ki. El kell temetkeznünk Krisztussal, ki érettünk meghalt, hogy föltámadhassunk ővele, aki nekünk is megszerezte a feltámadást”.12 Gergelyhez írott levelében, a mindennapi élet gondjaitól való menekvést, a békét, a legmélyebb spiritualitásban véli megtalálni: „Egyetlen menekvés van mindezektől: egészen elszakadni a világtól. A világtól elszakadni nem annyit tesz, mint testi értelemben kiválni a világból, hanem a lélek, test iránti vonzódásának leküzdését”.13 Nazianzoszi Szent Gergely, (329-390) Juliánosz császár elleni megbélyegző beszédében, a béke elleni cselekedetnek nevezi a Krisztus ellenességet. „Te a saját utálatosságaidat állítod szembe Krisztus áldozatával? A te áldozataid vérével szállsz szembe a világot megtisztító vérrel? Te harcolsz a béke ellen?”. 14 Szent Iréneusz (+ 2o2) Az apostoli igehirdetés feltárása c. írásában ezt mondja a krisztusi szenvedésről: „Ő ezt elviselte, hogy megsemmisítse a halált, és éltesse a testet azért, hogy megszüntesse az ellenségeskedést Istennel szemben, tudniillik az igazságtalanságot, és elnyerjük vele a békét, megtéve azt, ami neki tetszik.”15 Nüsszai Szent Gergely (+ 394) A tökéletességről c. művében többféle definíciót is megfogalmaz, de a békéről kifejtett gondolatainak középpontjában 12
A kappadókiai atyák. szerk.: Vanyó László. (Ókeresztény írók VI/1)Budapest, 1983. 164. old. Uo. 231. old. 14 Uo. 334. old. 15 A II. századi görög apologéták. Szerk.: Vanyó László. Budapest, 1984. 623. old 13
10
Krisztus személye áll: „Megmutatkozik tehát bennünk az erő és a hatalom, az egyik a jó választásában, a másik a szándék szilárdságával, a tökéletes életforma pedig a kettő összekapcsolásával valósítható meg. Békének is gondoljuk Krisztust, (Ef. 2, 14), önmagunk által mutatva meg a keresztény hivatást, ha a bennünk lévő béke által életünkkel mutatjuk meg Krisztust… „De ha Krisztus, aki a béke, a mienk, már mi is megöltük magunkban az ellenséget, hogy amit őbenne hiszünk, azt megvalósítsuk a magunk életében. Ahogyan ugyanis Ő lebontotta a válaszfalat, és a kettőt önmagában egy új emberré teremtette békét szerezve (Ef. 2, 14), úgy mi is béküljünk meg, nem csak a kívülről ránk támadóval, hanem a bennünk egymás ellen tusakodókkal is, hogy a test ne kívánkozzék többé a lélek ellen, (Gal. 5, 17). A testies gondolatokat alárendelve az isteni törvénynek, béküljünk meg magunkkal, hogy egy új, békés emberré alakuljunk át, és a kettő egy legyen (Róm. 8, 6-7). A béke meghatározása: a különbözők összhangja. Amikor gyökerestől kiirtódik természetünkből a testvérharc, amikor önmagunkkal megbékélve mi magunk leszünk a béke, akkor igazi, és sajátos értelemben mutatjuk meg magunkban a „Krisztus” nevet.”16 Szent Jusztinosz (+ 165) a béke megteremtésének nehéz voltáról tesz megjegyzést, Apológia c. írásában: „Mindenkinél inkább hallgatunk rátok, és együtt küszködünk veletek a béke megteremtésén, mivelhogy mi azt tanítjuk, Istenünk elől nem rejtőzhet el sem a gonosztevő, vagy a fösvény, az erőszakoskodó, vagy az erényes életű, mert mindenki tetteinek megfelelően, vagy az örök büntetés, vagy az örök boldogság felé halad”.17 Athenagorasz, (+ 180 után) Kérvény a keresztények ügyében c. írásában ezt mondja: „Az a mi ügyünk is, hogy nyugalomban, és békében élhessünk, és készséges lélekkel teljesíthessük az összes parancsot”.18 Álláspontunk szerint, a bizánci liturgikus szövegek hallatlan terjedelmű kincsestára, a patrisztikus irodalom részét képezi. Terjedelmi okokból is, csak az eucharisztikus liturgia néhány részletét idézzük. Ezek a szövegek már a 4. században teljesen készek voltak, és a mindennapi liturgikus gyakorlat révén, mindenki ismerte, mind a mai napig.19
16
Nüsszai Szent Gergely művei. Budapest, 2002. Ford.: Vanyó László. 454-455 old. II. századi görög apologéták. Budapest, 1984,71. old. (Ford. : Vanyó László). 18 Uo. 405. old. 19 Dicsérjétek az Urat! Görög katolikus énekeskönyv. Budapest, 1974, 65-92 old. 17
11
A liturgia első fennhangon énekelt mondatában, kijelöli a teremtés végső célját: „Áldott az Atya, és Fiú, és Szentléleknek országa…”. Az ezt követő ekténiákban, (= fennhangon mondott könyörgés, könyörgés sorozat) a végső cél elérésének első lépéseiként, háromszor is, a békességet emlegeti: -
„Békességben könyörögjünk az Úrhoz”.
-
„A mennyei békéért, és lelkünk üdvösségéért könyörögjünk az Úrhoz”.
-
„Az egész világ békességéért, Isten szentegyházainak jólétéért, és mindnyájunk egyesítéséért, könyörögjünk az Úrhoz.”
A kérő ekténiák is gyakran emlegetik a békességet: -
Hogy ezen egész napot tökéletesen, szentül, és békességben töltsük el, kérjük az Úrtól”.
-
A békesség angyalát, a hűséges vezetőt, lelkünk és testünk őrzőjét, kérjük az Úrtól.”
-
Hogy életünknek hátralevő részét, békében és bűnbánatban töltsük, kérjük az Úrtól”.
Az un. ambóni imában felsorolás is található: „Ajándékozz békességet a te világodnak, egyházaidnak, papjaidnak, apostoli királyunknak, a hadseregnek, és minden népednek; mert minden jó adomány, és minden tökéletes ajándék felülről van, leszállván tőled, a világosság Atyjától.”
3. ábra Nagy Szent Baszileosz egyházatya. fametszet, Anthologion, Lviv, 1746
12
A birodalmi BÉKE fogalma Bizáncban.
A PAX ROMANA fogalma a Római Birodalom fénykorára, Augustus császár idejére nyúlik vissza. A Birodalom küldetését értették alatta, a birodalmon belüli sokféle nemzetiség, és a birodalmon kívül élő „barbárok” számára is. Annak ellenére, hogy a birodalom szinte állandóan háborúskodott, a béke gondolata állandóan felszínen volt. A háborút, a békét megszakító, abnormális közjátéknak tekintették. Tagadták a szent, vagy nemes háború jogosságát, és nagy Szent Baszileosz, ellentétben a keresztény Nyugattal, - nem ismerte el az igazságos háború jogosságát. Ezt az eszmét átvették a bizánciak is, és gondviselésszerű feladatot láttak a kereszténység egész világon való elterjesztésében. Hangoztatták: egyetlen Isten van az égben, egyetlen császár a földön. a Birodalomnak az a rendeltetése, hogy parancsoljon.20 Az eszme letéteményese a császár személye volt: „…a császárt, aki végtelen magasságban állt a többi ember fölött, - mindenki különleges teremtményként tisztelte. A törvénytudók elismerték akaratának abszolút voltát, számukra ő volt az élő törvény. A köznép pedig a Gondviselés kegyeltjét látta benne: a Gondviselés őt választotta ki, hogy kormányozza az államot, és megvédje a külső, és belső ellenségektől”.21 „Az idők végezetekor mennyei és örök birodalom lesz. A földi birodalom egy olyan misztikustest, ami alig különbözik az egyháztól. Egybeolvad a lakható földdel, rajta kívül csak káosz és barbárság van”.22 „Így tehát a császár, mint Isten helytartója azt a küldetést kapta Istentől, hogy bővítse ki az oikumené határait, terjessze el a kereszténységet az össze nép között, és szilárdítsa meg a rendet a világban.”23
20
L Bréhier: A bizánci birodalom intézményei. Ford.: Baán István. Budapest, 2003, 14. old. Uo. 61. old. 22 Uo. 63. old. 23 Uo. 64. old. 21
13
4. ábra Fametszet. Anthologion. Lviv, 1746
A Szent Békesség temploma Konstantinápolyban.
Az egykori császárváros legnagyobb hatású épületei közé tartozik a Hágia Eiréné, azaz a Szent Békesség temploma. A Hágia Eiréné templom Isztambul történelmi negyedének középpontjában, a híres Gülhane Park nyugati végében, a Topkapi Szeráj, (A szultánok egykori palotája), és a Hágia Szófia között található. (Színes kép 1.). Mint az alcím is mutatja, a templomot nem egy szentről – és különösen nem a szentéletű magyar származású császárnőről, Szent Eirénéről – nevezték el. A Birodalom
küldetésének
érezte
a
világbéke
feletti
őrködést,
a
„barbárok”
rendszabályozását, a vallás és a műveltség terjesztését. Ennek a törekvésnek a jele a templom dedikációja. (Ezen kívül, még három, ma már nem létező templom is ugyanezt a nevet viselte a városban). Nagy Szent Konstantin 330. május 11-én szentelte fel a Római Birodalom új fővárosát, amely ezután hallatlan fejlődésnek indult, és egy évezreden át Konstantinápoly volt az egyetlen igazi világváros, a nagy keresztény metropolisz, a hatalom, a tudás, és a pompa színhelye.
14
A Hágia Eiréné a város legrégebbi temploma. Eredetileg egy kis szentély volt, amelyet
egy
pogány
Vénusz
templom
romjaira
építettek.24
Szókratész
egyháztörténete szerint: „Ugyanebben a városban, két templomot építtetett: az egyiket Eirénének nevezte el a másiknak pedig az Apostolok temploma nevez adta”.25 Konstantin császár kibővítette, és 360-tól a város püspökének volt a temploma. (A Hágia Szófia birodalmi, koronázó főtemplom volt, a pátriárka székhelye). A közvélemény mégis egy szentélynek tekintette a két templomot: lényegében egy területen épültek, a két épületet egy átrium (fedett folyosó) kötötte össze, és ugyanaz a papi testület szolgált mindkettőben. Történetének kezdetén már egyik fő helyszíne volt a keresztény tanítás alapjainak
meghatározásában.
A
veszedelmes
eretnekség,
az
áriánizmus
terjedésekor, (azt állították, hogy a Fiú nem egylényegű az Atyával), Alexander pátriárka bement a Hágia Eiréné templomba, és így imádkozott: „Ha Áriusznak van igaza, haljak meg. De ha téved, legyen megítélve”. Áriusz, a tévtanító akkor, Konsztantinusz Fórumán, tragikus körülmények között meg is halt. Az eretnekséget elítélte az első, Nikájai (325), és a második Konstantinápolyi (381) egyetemes zsinat. Több ókori szerző szerint, az utóbbi zsinatot a Hágia Eiréné templomban tartották, és mint közismert, ekkor véglegesítették azt a Hitvallást, ami – kiállva több mint másfél évezred próbáját, - ma is változatlanul, elhangzik minden liturgián.26 A templomot hosszú története során sok megpróbáltatás érte. A Nika lázadás idején 532. január 16-án – sok más templomhoz és más épülethez hasonlóan- leégett. Még Nagy Jusztiniánosz császár életében (527-565) újjáépítették. 564-ben ismét nagy részét tűz pusztította el. A képrombolást elindító császár, Isauri Leo uralkodásának utolsó évében 740-ben, az egész várost megrázó földrengés rongálta meg. Az ezt követő újjáépítés során nyerte el azt az építészeti formát, amely ma is lenyűgözi a szemlélőt. (Színes kép, 2.) „Konstantinápoly törökök által történt elfoglalása után, (1453), azon kevés templomok közé tartozott, amelyet nem alakítottak dzsámivá. A császár védelmét a Janicsár Testület látta el, és mivel közel volt a palotához, - nevével szöges ellentétben, - fegyverraktárnak használták. Sok évvel később, mint
24
A pogány templom alapjait, 1945-ben tárták fel. (S. Yerasimos.: Constantinople, Istanbul’s Historical Heritage. Párizs, 2005, 24. old) 25 Szókratész egyháztörténete. Budapest, 1984. Ford: Baán István. 83. old. 26 A. van Millingen: Byzantine Churches in Constantinople. London, 1912, 85-90. old.
15
Fegyvermúzeum működött. Jelenleg üresen, és bezárva áll, csak alkalmanként, ritkán látogatható, a jó műszaki állapotban lévő épület”.27
5. ábra Hágia Eiréné: hosszmetszet, alaprajz
Alaprajza megegyezik a Nagy Jusztiniánosz idejében újjáépített templommal. A narthexból (előcsarnok), öt ajtó vezet a templomhajóba. Az ókeresztény hagyományokat őrző háromhajós bazilikális teret egy hatalmas boltív két egyenlőtlen részre osztja. További boltívek tartják a fantasztikus látványt keltő két kupolát. A bejárathoz közeli, (nyugati) teret, elliptikus kupola borítja, a szentélyhez közelebbit pedig kör alaprajzú. Az ókeresztény, és a bizánci építészeti elvek együtteséről van szó: bazilika, kupolasorral fedve. A szentély fél kupolával fedett, belül félköríves végződésű, kívül a nyolcszög öt oldalával záródik. Ez a térszervezés újabb lépés, a végleges megoldáshoz, a kupolával fedett centrális térhez. A szentély hátsó falán többlépcsős üléssort, és trónszéket alakítottak ki a papság számára. A régi mozaikdíszítésnek csak geometrikus rajzolatú maradványai láthatók, de a szentélyben megmaradt a képromboláskori, 740-ben készített monumentális fekete kontúrú üvegmozaik kereszt, aranyló háttérben. Ugyanis a képromboló császárok és püspökök, a keresztábrázolást nem ellenezték. A „hurkolt” kereszt a Nagy Szent Konstantin császár által állított kereszt-emlékmű hatására nagy karriert futott be a bizánci kereszténységben. (Színes kép, 3.) A régi szerzők szerint a képromboló 27
S. Yerasimos.: Constantinople Istanbul’s Historical Heritage. Párizs, 2005, 49-54 old.
16
császár ilyen keresztet készíttetett a palota főkapuja fölé, arany, ezüst, és réz pénzérmékből, és ugyanilyen kereszt látható jelenleg is a Hágia Szófia falain, ugyanebből a korból.28 A szentély nyílásának ívén zsoltáridézet olvasható görögül, (Zsolt. 115, 5-6). A szentély egy másik felirata a templomszentelési imából idéz: „Igen Urunk, mindenható Megváltónk, mindnyájunk reménye a világ végén, hallgass meg minket, bűnösöket, amikor téged kérünk: küldd el tiszteletreméltó és erős Szentlelkedet, hogy szentelje meg ezt a házat”.29 A késői látogató, körbejárva a belül csendes templomot, mintha hallani vélné a zsinati Atyák kórusát, a feledhetetlen hitvallást énekelve: „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában…” Színes képek 4, 5, 6.)
6. ábra Az utolsó vacsora. Fametszet. Anthologion, Lviv, 1746
28
A nyolcágú keresztábrázolások, az oktogonális építészeti elemek, - kupolák, szentélyzáródások, stb, valamint a liturgikus vonatkozások, a „teremtés nyolcadik napja” teológiai témájához tartoznak. 29 Millingen, 96. old.
17
A BÉKESSÉG szentjei a bizánci kereszténységben. A békesség eszméjéhez való vonzódás, a diplomáciában, és a felsőbb körök politikai tevékenységében is megjelenik. Az arisztokraták, és a császári ház tagjai, szívesen
választottak
feleséget
idegen
uralkodók
családjaiból.
Amikor
Konstantinápolyba költöztek, új nevet kaptak. Ezen nevek közül, különösen fontos volt az Eiréné, azaz a Béke, Békesség. Lehetséges, hogy a név egy aktuális politikai, vagy diplomáciai célt jelölt.30 Néhány nevezetesebb eset: II. Joannész Komnénosz felesége, a magyar hercegnő Piroska is, az Eiréné nevet vette fel. Ezen kívül I. Manuel felesége, Sulzbachi Berta-Eiréné, II. Andronikosz felesége Montferrati Jolanta-Eiréné, III. Andronikosz felesége, Brunswicki Adelheid-Eiréné.31 A bizánci hágiográfia, ismereteink szerint, öt békéről elnevezett, és ismert szentet tisztel: -Thesszalonikai Szent Eiréné - Illíriai mártír szüzek - Szent Eiréné, Chrystovalantou - Szent Eiréné, a képtisztelő császárnő, - Árpád-házi Szent Piroska, Hágia Eiréné császárnő
30 31
J. Sephard S. Franklin.: A bizánci diplomácia. Budapest, 2006. Ford.: Bódogh Szabó Pál. 375. old. Uo. 22. old.
18
7. ábra Krisztus sírba tétele. Fametszet. Anthologion, Lviv, 1746
Thesszalonikai Szent Eiréné. Eredetileg a Pénelopé nevet kapta apjától, Liciniustól, aki egy hercegi családhoz tartozott. Fiatal korában megismerkedett a kereszténységgel, és a keresztségben kapta az Eiréné nevet. Lelkesedésében összetörte apja bálvány szobrait, aki büntetésképen elrendelte, hogy lovak tapossák halálra. Ő azonban sértetlen maradt, de egy megvadult ló, apját levette hátáról, aki halálra zúzta magát. Eiréné imája azonban életre keltette. Ezt követően, apja is megkeresztelkedett. Ezután a Szent útra kelt, és miközben csodákat művelt, gyógyított, és sokakat megtérített, sok szenvedést élt meg, hite miatt. Végül Efezusba telepedett le, és ott halt meg békében, a 4. század első felében. (Színes kép 7). Két nappal halála után, sírját nyitottan, és üresen találták. (Ünnepe: május 5.) Később, két konstantinápolyi templom viselte nevét, (de nem a ma is meglévő Hágia Eiréné templom), és ő a patrónája egy Égei-tengeri szigetnek, Santoríninek. „Szépséges Szűz Irén, ki a te jegyesed környezetében örvendezel a magasságban, kérj békességet a világnak, és bűnbocsánatot mindazoknak, akik híven megünneplik fényes, és nagyon szent emlékedet”.32
32
Liturgikus szöveg. Ménea V. Május-Junius. Ford.: Orosz Atanáz. Nyíregyháza, 2oo8, 32. old.
19
8. ábra Kenethozó asszonyok. Fametszet, Anthologion, Lviv, 1746.
Illíriai mártír szüzek, Agapé, Kiónia, és Eiréné. A három nővér Aquileában élt. A látogatóba lévő Diocletianus császár megtudta, hogy keresztények, maga elé hívatta őket. Mivel nem tagadták meg keresztény hitüket, Dulcitius kormányzó kezére adta őket, aki börtönbe zárva, kínzásoknak vetette alá a nővéreket. Amikor ő maga belépett a börtönbe, hogy megalázza őket, megbotlott és mocsokba esve tetőtől-talpig beszennyezte magát. Ezt az esetet meghallva a császár, másképpen határozott. Kínzások után, Agapét és Kióniát elégették, Eirénét pedig bordélyházba zárták. Az Isteni kegyelem azonban megőrizte tisztaságát. Nővérihez hasonlóan ő is máglyán végezte be hitvalló életét 295, vagy 3o4-ben. (Színes kép 8.) (Ünnepük: április 16.) „Szentképed csókolása által, a hittel hozzád folyamodóknak betegségeikből gyógyulást szerzesz. Tekints azért az én erőtlenségemre is, könyörülj lelkemen, jóságos Anyánk, és gyógyítsd meg testünket is”.33
33
Liturgikus szöveg, Szentasszonynak, és szűznek. Dicsérjétek az Urat. Görög
katolikus énekeskönyv. Budapest, 1974, 887. old.
20
9. ábra Áldó Krisztus. Fametszet, Anthologion, Lviv, 174Kappadókiai Szent Eiréné, (Chrysovolantou).
Kappadókiai Szent Eiréné. Kappadókiai arisztokrata családban született, a 9. században élt. Teodóra császárnő, feleséget keresett fiának,a trónörökösnek, huszadik születésnapjára. A választás, szépsége, és erényei miatt, Eirénére esett. Konstantinápolyba utazása közben, az Olymposzon, meglátogatta Ioannikosz remetét, áldását kérve. A remete így szólt: „Isten hozott Eiréné, Isten szolgálója. A Chrysovolantou szerzetes közösségnek szüksége van rád.” A házasság, Eiréné nagy örömére nem jött létre, ő pedig azonnal belépett az említett monostorba. Felvéve a szerzetesi fátyolt, engedelmesen,és alázatossággal szolgálta a közösséget. Képes volt egész nap kitárt karral imádkozni, kenyéren és vízen élt, Végül Methodiosz pátriárka apátnővé nevezte ki, a közösség nagy örömére. Apátnői munkájában angyal segítette, hogy belelátva a szerzetesnők lelkébe, jó tanácsokat adhasson, és megkapta a jövőbe látás adományát is. lelki erejével képes volt elhárítani a mágusok mesterkedéseit, és a démonok támadását közössége ellen. A nagy ünnepeken, szokása szerint a monostor kertjében imádkozott, hálát adva a teremtés szépségéért. Egy aludni nem tudó nővér szemtanúja volt, hogy a Szent ima közben felemelkedett a földfölé, és a ciprusfák meghajoltak előtte. A
21
kételkedő nővérek másnap reggel, a ciprusfa csúcsára kötve, meglátták a Szent kendőjét. (Színes kép 9). Misztikus eseményben is volt része. Belső hang figyelmeztette, hogy Evangélista Szent János, és Nagy Szent Baszileosz, egy tengerész által három almát küld számára. Nagyon kis részenként ette, és a nővéreknek is adott, mást nem fogyasztottak. A monostor alapításának, vagyis Szent Panteleimon ünnepének múltával, szüntelen ima és könyörgés közben, az utolsó alma illatával betelt monostorban, fénylő arccal nyugodott meg véglegesen a Szent, 1o2 éves korában, 912-ben. (Ünnepe: Julius 28). „Testedet böjtöléssel gyöngítvén, virrasztással, és imádsággal közeledtél az Alkotóhoz, hogy mindnyájan bűnbocsánatot nyerjünk ó dicsőséges, mert te a bűnbánat útját mindnyájunknak bölcsen megmutattad”.34
34
Liturgikus szöveg. Dicsérjétek az Urat, 888. old
22
Szent Eiréné, a képtisztelő császárnő. A keresztény kelet legfontosabb, és egyben legbonyolultabb történelmi korszakának volt egyik főszereplője, a képtisztelő császárnő. A képrombolás korszaka volt ez, 726-843 között. Lexikálisan így lehetne összefoglalni életét: 752-803, október 31. között élt, és 797-augusztus 15 – 802. október 31 között uralkodott.
IV. Leó felesége, VI.
Konstantin anyja, régense, társuralkodója, és megvakíttatója volt. Ortodox hitének következtében, a képtisztelet elkötelezett híve volt, és fontos szerepe volt az igaz hit tisztázására összehívott 7. Egyetemes zsinat megszervezésében. A probléma eredete III. Leó 726-ban kiadott rendelete, amely az ikontiszteletet bálványimádásnak minősítette, és betiltotta. Ezzel egy bonyolult, sok esetben véres, a leglényegesebb keresztény tanokat érintő korszak kezdődött, amely eszmeileg a 787-es 7. Nikájai zsinaton ért véget, de politikailag még évtizedekig tartott. Megjegyezzük, hogy a keresztény Nyugat, elfogadva az egyetemes zsinat döntéseit, lényegében és mélységében, soha nem értette meg a képrombolás-képtisztelet tanának fontosságát. Az arab, és iszlám hatásra kiadott császári rendelet következtében, fizikailag is megsemmisítették a mozaikok, freskók, és ikonok sokaságát, miközben, a hívő nép többsége, és főként a szerzetesség, mindvégig kitartott a képtisztelet tana mellett.35 Eiréné és hívei, a III. Leó, és V. Konstantin által erőszakosan terjesztett képrombolás teljes felszámolására törekedtek. Az első egyetemes zsinat (325) emlékére, Nikájában tartották a képtisztelő zsinatot, Nagy Szent Baszileosz, és Ioannész Damaszkénosz tanításai alapján megalkották az igaz hit tételeit: -
Az ikont nem imádjuk, mert az imádat egyedül Istent illeti.
-
Az ikonnak adott tisztelet, az ábrázolt eredetire száll vissza.
-
Az ikon tekintélye, - ha torzítás nélkül közvetíti az igaz hitet, A Szentíráséval egyenértékű.
Az időközben felnőtté vált Konstantint anyja egyre nehezebben tudta irányítani, és szerencsétlen intézkedéseit ellensúlyozni. Az udvari intrikák oda 35
A bonyolult történet teljes és részletes kifejtésére itt nincs lehetőségünk. L. a magyar nyelvű szakirodalmat: L. A. Uszpenszkij.: Az ikon teológiája. Budapest, 2003. G. Osztrogorszky.: A bizánci állam története. Budapest, 2001.
23
vezettek, hogy Eiréné parancsára, 27 éves fiát, 797-ben megvakították, így alkalmatlanlett az uralkodásra. Eiréné egyedül uralkodott, és népszerű intézkedések egész sorát vezette be. A 800 karácsonyán megkoronázott Nagy Károly révén, Európába új nagyhatalmi helyzet következett be. Az özvegy királynét Nagy Károly számára megkérő küldöttség dolgavégezetlenül tért haza, őt pedig palotaforradalom buktatta meg, 802-ben. Leszbosz szigetén kétkezi munkájából élt, haláláig. (Színes kép 10.) Az általa kiadott solidus, a ritkán használt Baszilissza címmel. (Színes kép 11). A Szinaxárion (a reggeli istentiszteleten az ünnep lényegét összefoglaló olvasmány) így ír: „Miután Konstantin Kopronünosz és utódja is csúnya véget ért, Irén, és Konstantin lett a trónörökös. Ők aztán, Szent Tarasziosz pátriárka vezetésével összehívták a VII. Zsinatot, s így Krisztus egyháza újra visszakapta a szent ikonokat”.36 A Nagyböjt I. Vasárnapjának liturgiája pontosan idézi a zsinat döntéseinek lényegét: „Örömteli és vidám nap tűnt fel ma nekünk, mert a legigazibb hittételek fényessége ragyog fel. Krisztus Egyháza pedig tündöklik a visszaállított szent képek ékességétől, és a szentek képmásainak ragyogásától, és a hívek egyetértése Isten jutalmaként helyreáll”.37 Az un. Szinodikonban, ahol a szerzetesek tételesen, és személy szerint elítélik a tévtanok hirdetőit, és dicsőítik az igaz hit követőit, ezt olvassuk: „Konstantinnak, és Irénének, s minden istenfélő és igazhitű uralkodónknak, - aki égi országot kapott cserébe a földiért, - az emléke örökké éljen.”
36 37
Nagyböjti énektár. Ford.: Orosz Atanáz. Nyíregyháza, 1998, 236. old. Uo. 2040. old.
24
Szent Piroska, Hágia Eiréné császárnő.
10. ábra Hágia Eiréné. Rézkarc. Monostory Viktória, 2013.
A Szent halálának 880. évfordulójára emlékező görögkatolikusság egy részének meggyőződése, hogy Szent Piroska személye, - amellett, hogy történelmi adósságunk a rá emlékezés, - fontos láncszeme a „belső” ökumenizmusnak, azaz a keresztény Nyugat, és Kelet közötti párbeszéd jelenének. Az első jelentős, és mindmáig érvényes tudományos színvonalú tanulmányt Moravcsik Gyulának köszönhetjük.38 Apja, a legnépszerűbb Árpád-házi király, a nyugati kereszténység jelentős képviselője a magyar történelemben. Leánya Piroska, az egyik legjelentősebb bizánci császár II. Ioannész Komnénosz feleségeként, önmaga személyében is hatalmas, és maradandó művet hozott létre. A továbbiakban röviden összefoglaljuk munkásságának lényegét. Családi élete: valószínűleg 1088-ban született. Apja, Szent László, 1095-be meghalt, Kálmán király udvarában nevelkedett. Alexiosz bizánci császár feleséget 38
Moravcsik Gyula.: zent László leánya és a bizánci Pantokrátor monostor. Budapest-Konstantinápoly, 1923.
25
keresve trónörökös fiának, küldöttséget indított az árva Piroskáért. A házasságra 1105-ben került sor. A házasságból négy fiú, és négy leány született, öten, még anyjuk életében meghaltak. Egy közülük, Mánuel, örökölte a császári bíbort, és mint Szent László unokája, az egyik leg sikeresebb császár lett. (1143-1180). A férjét a csatákban is követő császárnő halálos betegsége idején letette a császári bíbort, és a koronát, és szerzetesnői fátyolt öltött. Xené, azaz „az Idegen” néven, szerzetesként halt meg, 1134-ben. Szarkofágja a Hágia Szófia belső előcsarnokában látható. (Színes kép 13.) Lelkületét
illetően,
a
korabeli
udvari
történetírók
rögzítik,
hogy
a
rendelkezésére álló hatalmas anyagi javakat, és pompát semmibe vette, minden erejével a szegények, árvák, és özvegyek támasza volt. Miközben mindenben eleget tett császárnői kötelezettségeinek, sokat böjtölt, és imádkozott. A Hágia Szófia galériáján látható híres mozaikon ez a felirat szerepel: „A legistenfélőbb császárnő”. Modern fogalommal szólva, hallatlan szociális érzékenységgel rendelkezett. Valósággal kikönyörögte férjétől a lehetőséget, hogy közkórházat hozzon létre. Mai értelemben is elfogadható rendszerben, különböző beteg-osztályokat hoztak létre, pontosan meghatározva az ápoló személyzet képzettségét, és számát, és a higiéniai rendszert. A kórház épülete már elpusztult. A Pantokrátor templom-együttes azonban megmaradt, és napjainkban a török állam restauráltatja. Az 1134-be felszentelt együttes három, egymás melletti és egymásba nyitott templom: A a Pantokrátor, a Szent Mihály, és a Kegyes Istenszülő templomai. 1134-től a Szent császárnő után, a Szent Mihály templom lett a bizánci császárok, és császárnők temetkezési helye. A templom együttes felvonultatja a bizánci szakrális építészet minden jellegzetességét: a centrális teret borító, csegelyeket nyugvó kupolát, a szentélyek, és a belső terek hármas felosztását. A Hágia Szófia után, a legnagyobb tömegű templom, a Balkán legfontosabb magyar vonatkozású emléke. (Színes kép 14.)
26
A Szent ikonográfiája változatos. Néhány nagyjelentőségű ábrázolás után, (a már említett Hágia Szófiabeli mozaik, valamint a velencei katedrálisban őrzött un. Pala d’Oro
tűzzománc
egészalakos
képe)
után,
tiszteletének
terjedésével
összefüggésben, napjainkban keletkeztek ikonjai. (Színes képek 15, 16, 16, 17,
11. ábra A Pantokrátor templom együttes. Hosszmetszet, alaprajz.
27
Himnuszok Szent Eiréné tiszteletére.39
Tropárion, 3. hang.
Idegen voltál a hatalomban, jövevény a királyi palotában, ó szentéletű. Levetvén a bíborpalástot, otthonra találtál az Ítélő Uralkodó templomában. Anya lévén, hajlékot adtál a Kegyes Istenszülőnek, ki átöleli a Gyermeket, a mindenség Urát. Ezért az Angyalok Vezérével együttkönyörögj Krisztushoz, hogy irgalommal várja trónjánál a téged tisztelőket. Kontákion, 6. hang. Emberi testben angyalként megvetetted a hiúság örömeit, elkerültd a szenvedélyek pusztító viharait. Minden földi gazdagságot elhagyva, lelki erődet is a szegények, betegek oltalmazójaként osztottad szét, ezért égi vigasztalást, mennyei jutalmat kaptál. Krisztus, akiért mindent elhagytál, adjon békét a téged tisztelőknek. Theotokion, 7. hang. Dicsőítő éneket zengek neked, Istennek Szentséges Szülője, ki segítesz, vigasztalsz, gyógyítasz a szorongatásban. Adj erőt, hogy szolgálód békéjét szóban, és képben hirdessem. Bizalommal kiáltok hozzád: oltalmazz engem, Teljesen Szeplőtelen, és imádd az ítélet trónján ülő, tőled született Krisztus Istent, hogy irgalmasan vezessen be országába. Fényének
39
A hinuszok nem hivatalos liturgikus szövegek, a szerző írásai. A Szent Efrém Bizánci Férfikar karnagya, Dr. Bubnó tamás, megzenésítette, és számos koncertjükön előadták. CD lemezen is megjelent.
28
Fenn a hegyen vakító világosságot árasztottál, Urunk! Megmutattad isteni hatalmadat, szüntelen imádságra késztetve a benned hívőket, bátorságot, és győzelmet adtál szentjeidnek. Aki fölmentél, vissza is jössz, Krisztus, dicsőségben és fényben, mint előre megmondtad.
12. ábra Árpád-házi Szent Piroska. Monostory Viktória, 2013.
29
Színes képek jegyzéke.
30
FELHASZNÁLT IRODALOM
Összefoglaló művek, lexikonok. LEXIKON der Christlichen Ikonographie. Rom, Freiburg, Basel, Wien. 1968, 1-8. ONASCH, Liturgie, und Kunst der Ostkirche, in Stichworten. Leipzig, 1981. A KATOLIKUS Egyház Katekizmusa. Budapest, 1994. DENZINGER, H-HÜNERMANN, P.: Hitvallások, és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. (Ford.: Romhány B. és Sarbak, G. Szerk.: Burger, F.) Budapest, 2004. Szakirodalom. A KORAI KÖZÉPKOR. (Szerk.: Aradi Nóra). Budapest, 1988. AZ EURÓPAI EGYHÁZI ÉPÍTÉSZET REMEKEI. München, 2002 BANK, A.: Byzantine Art. Leningrád, 1977. FLORENSZKIJ, P.: Az ikonosztáz. Budapest, 1988. FOSS, C. – MAGDALINO, P.: Rome and Byzantium. Oxford, 1977 LASSUS.: Frühschristliche, und Byzantinische Welt. München, 1974. LAZAREV, V.: Moscow school of Icon-painting. Moszkva, 1969 LAZAREV, V.: Bizánci festészet. Budapest, 1979. M. GYŐRFFY ANIKÓ.: Ikonfestés. Budapest, 2009. MILLINGEN, A.: Byzantine Churches, in Constantinople. London, 1912. NAGY, M.: Ortodox ikonosztázionok, Magyarországon. Debrecen, 1994. NAGYMIHÁLYI G.: A misztika, térben, szóban, képben. Budapest, 2004. NAGYMIHÁLYI G.: Hitvallás, liturgia, ikon, e keleti kereszténységben. Budapest, 2005. NAGYMIHÁLYI G.: A Pantokrátor magyar földön. Budapest, 2006. NAGYMIHÁLYI G.: Lépj be a szentélybe, lásd meg a titkokat. A szentély ikonológiája. Budapest, 2008. NAGYMIHÁLYI GÉZA.: Árpád-házi Szent Piroska, az idegen szent. Budapest, 2007 NAGYMIHÁLYI GÉZA.: Az idegen szent, Árpád-házi Szent Piroska élete és kora. Budapest, 2013 OUSPENSKY – LOSSKY.: The Meaning of Icon. Olten, 1952. OUSPENSKY, L.: Theology of Icon. Crestwood, 1978. OSZTROGORSZKY, G.: A bizánci állam története. Budapest, 2001. 31
PICASA, M.: Bizánc. Az iszlám. Budapest, 2000. PUSKÁS, B.: A görög katolikus egyház művészete. Budapest, 2008. PUSKÁS BERNADETT.: Bizánci művészet. Nyíregyháza, 2010. RICE, T.: Art of the Byzantine Era. London, 1963. SCHUG – WILLE.: Byzanz, und seine Welt. München, 1979. TOMPOS, E.: A bizánci, és az iszlám építészet. Budapest, 1996. USZPENSZKIJ, I.: Az ikon teológiája. Budapest, 2003. VANYÓ L.: Az ókeresztény egyház, és irodalma. Budapest, 1980. VANYÓ, L.: Az ókeresztény művészet szimbólumai. Budapest, 2000. VANYÓ, L.: Katekézis, költészet, és ikonográfia a 4. században,. Budapest, 2005. ZIEHR, W.: A kereszt, jelkép, és valóság. Budapest, 1998.
13. ábra Az Istenszülő oltalma. Fametszet, Anthologion, Lviv, 1746
32
Dr. Nagymihályi Géza görög katolikus lelkész, művészettörténész nyomtatásban megjelent írásainak BIBLIOGRÁFIÁJA. Könyvek 1. Képmás és világkép. MTA. Nyíregyháza, 1995 2. Eszkatológia és misztika a keresztény keleten. Művészettörténeti tanulmányok. Hajdúböszörmény, 1999. 126 o. ISBN: 963 03 7610 5 3. A Nagyböjt szakrális kultúrája a keresztény keleten. Hajdúböszörmény, 2001. 103 o. ISBN: 963 440 080 9. 4. Az angyalok. Liturgia és ikon a keresztény keleten. Budapest, Kairosz 2002. ISBN 963 9406 98 8 5. Krisztus ikonok szóban, és színben. Budapest. Jel. 2003. ISBN 963 9318 49 3 6. A misztika térben, szóban, képben. Budapest, Kairosz, 2004. ISBN 963 9568 71 6 7. Hitvallás, liturgia ikon, a keleti kereszténységben. Budapest, Kairosz 2000, 2005. ISBN 963 2196 015 8. A Pantokrátor magyar földön. Budapest, Kairosz, 2006. ISBN 963 9642 79 7 9. Árpád-házi Szent Piroska, az Idegen Szent Budapest, Kairosz, 2007. ISBN 978 963 662 118 6 10. Lépj be a szentélybe, lásd a titkokat. A szentély ikonológiája Budapest, Kairosz, 2009. ISBN 978 963 662 216 9 11. A kereszt: Krisztus ikonja Budapest, Kairosz, 2010. ISBN 978 963 662 430 9 12. Az idegen szent. Árpád-házi Szent Piroska élete és kora. Budapest, Kairosz, 2013. ISBN 978 963 662 632 7 13. Feledés és örök emlékezet. Budapest, Kairosz, 2013.ISBN 978 963 662 647 1 14. A láthatatlan Isten képmása. Alapvetés ikonfestőknek. Szt. Atanáz Gk. Teológia, Nyíregyháza, 2014. ISBN 978 615 5073 16 8 Kiadás előtt: KIÁLTÁS ÉJFÉLKOR. Tanulmányok a teremtés nyolcadik napjáról. 33
Tanulmányok, cikkek. 1. Ősi ikonok, modern idők. In: Vigilia 3. (1974) 176-179 o. 2. Icone antiche, tempi moderni. In: Centro studi europa orientali. 85. (1974) 176-179 o. Bologna. 3. A Jézus ima. In: Vigília 5. (1975) 305-317). 4. A keleti templom. In: Vigília 9. (1977) 600-602. 5. Ikon, és humánum. In: Vigilia 11. (1978) 752-754. 6. Ikonosztázion-töredékek Északkelet-Magyarországon. In: Művészettörténeti Értesítő, 4. (1984) 241-248) 7. Altes und Neues in der Ikonostasenkunst in der Griechisch-Katolischen Christen Ungarns. In: Ostkirckiche Kunst (Hermeneia) 4. (1986) 215-222. ISSN: 0930-6897. 8. Régi és új a görög katolikus magyarság egyházművészetében. In: A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve 19121987. Nyíregyháza, 1987. (76-92). ISBN: 963 00 1085 2.In: Emberhalász. 8-9. 1993. 9-12. Ikonosztáz a múltban és a jelenben. I. II. III. IV. In: Egyházi építészet 1. 2. 3. 4. (1992) In: Szent művészet. Bp. 1994. 58-69 o. ISBN: 963851 70 0. 13. A görög katolikus templomok tervezésének és építésének néhány kérdése. In: Egyházi építészet. 1. (1993) 14. Világkép és templomépítészet. In: Egyházi építészet 2. (1993). In: Szent művészet. 33-36. Bp. 1994. ISBN: 963 85170 0. 15. A bizánci Gesamtkunstwerk túlélési kísérletei a magyar görög katolikusságban. Előadás összefoglaló. In: Az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos testületének közleményei. 1992. ISBN: 963 7988 327. 16. A képmás változásai a magyar görög katolikusságban.
34
In: Posztbizánci közlemények. Debrecen, 1994. 57-65. ISSN: 1219 81 1017. Képmás és világkép. Művészettörténeti tanulmányok. Az MTA Sz.-Sz.-B. Megyei Tudományos Testületének közleményei. Nyíregyháza, 1995 ISSN: 1217-1883. 18. Nagypéntek, keresztfelmagasztalás, kereszthódolás. A kereszt ikonológiája. In: Posztbizánci közlemények III. Debrecen, 1997. (155-166) ISSN: 1219-8110. 19. Az eikón, Nagy Szt. Bazil liturgiájának anaforájában. In: Ars Hungarica. 1997/1-2. 15-27. 20. Elfelejtett építészeti örökség: a tüdőszűrő épülete. In: Böszörményi Szemle 2000/1. 21-24. 21. A szakrális művészetről, és a teológiáról. In: A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Jubileumi Emlékkönyve (1950-2000). 101-107. ISBN: 963 004 706 3. 22. Képtisztelet a bizánci kereszténységben. In: Ikonográfia ökumenikus megközelítésben. Pápa, 2005. ISBN: 963-9457-93-0 23. Tér és költészet. A bizánci építészet alapjai. In: Mediterrán világ. Veszprém, 2007. ISSN: 1787-7350 24. Szent Eiréné. In: A Bizánci Akadémia közleményei, II. Esztergom, 2007. ISBN: 963-00-7872-6 25. A Pantokrátor templom-együttes Isztambulban. In: Várak kastélyok, templomok. Budapest, 2008, augusztus. ISSN:1786-7150 26. A Jézus ima. In: Beszélgetések az imáról. Miskolc, 2008. ISBN: 978-963-064497-6 27. Piroska, Eiréné, Xené. In.: Görög Katolikus Szemle kalendáriuma, 2009.ISSN: 1585-6593 28. Misztikus Istenszülő ikonok. In: Omnis creatura significans. Tanulmányok, Prokopp Mária 70. születésnapjára. Budapest, 2009. 321-327 o. 29-41. Gondolatok az ikonokról. In: Görög katolikus Szemle, 2010, 1-12 42-54. A keresztény Kelet főtemplomai. In: Görög katolikus Szemle, 2011, 1-12 55-71. Görög oldal. A hajdúböszörményi Görög katolikus egyház kiadványa. 2010-tól, 1-16 35
72. Antiochiai Szent Ignác, az istenhordozó. In: tanulmányok, Szilárdfy Zoltán 75. születésnapjára. Székesfehérvár, 2012
36
