Márton-harang 2016 • október • 4. évfolyam • 44. szám
Tégy minket, Urunk, békéd eszközévé! Urunk, tégy méltóvá bennünket arra, hogy az egész világon szolgálhassunk embertársainknak, akik éhségben és szegénységben élnek és halnak. Kezünk által add meg nekik ma mindennapi kenyerüket, s megértésünkön keresztül adj nekik szeretetet, békességet és örömet. Add, hogy minden ember Jézus Krisztust lássa a szegényben. Mennél visszataszítóbb a munka vagy az ember, annál erősebb legyen az ő hitük, szeretetük és örömteljes áldozatuk, amikor ebben a nyomorúságos álruhában Urunknak szolgálnak.
Teréz anya szentté avatása
Márton-harang
Forrás: Katolikus.hu
2
Kalkuttai Teréz anyát Ferenc pápa szeptember 4-én Rómában szentté avatta. Liturgikus emléknapja szeptember 5-én van. De ki is volt tulajdonképpen Teréz anya? Az albán nemzetiségű Teréz anya 1910. augusztus 27-én született Agnes Gonxha Bojaxhiu (ejtsd: Ányesz Gondzsa Bojadzsiu) néven Üszküb városában (ma Szkopje, a Macedón Köztársaság fővárosa). Édesapja, Kolle Bojaxhiu építési vállalkozó volt, édesanyja, Drana otthon nevelte három gyermeküket. Agnes kilenc éves volt, amikor édesapja meghalt. Az édesanya jelentős szerepet töltött be az egyházközség életében, a jótékony cselekedetek asszonyának nevezték, mivel a nála szegényebbek megsegítését mindig kötelességének tartotta. Ha egy szegény ember kopogtatott be házuk ajtaján, alamizsnát adott neki, és arra tanította gyermekeit: még ha nem is vér szerinti rokonuk, akkor is a fivérük, mert szegény. A három gyermek szilárd vallási nevelésben részesült. Agnes állami iskolába járt és tagja lett a Mária-kongregációnak. Ebben az időben a jugoszláv jezsuiták működést vállaltak a kalkuttai főegyházmegyében. Az első csoport 1925. december 30-án érkezett Kalkuttába. Egyiküket Kuersongba küldték, ahonnan lelkes leveleket írt a bengáliai missziós lehetőségekről. A kongregistáknak rendszeresen felolvasták ezeket a leveleket. A fiatal Agnes egyike volt azoknak, akik önként jelentkeztek a Teréz anya II. János Pál pápánál. Azóta mindketten a szentek sorában állnak
bengáliai misszióba. Kapcsolatba került ezért a kalkuttai főegyházmegyében is szolgálatot végző írországi Loreto-nővérekkel. Agnes 1928-ban, áldozócsütörtökön határozta el, hogy szerzetesként Istennek szenteli életét. Iskolatársnőjével együtt felvételét kérte az angolkisas�szonyok írországi anyaházába, amely a Loretói Miasszonyunk nevét viselte. Hamarosan Indiába küldték, hogy megkezdje noviciátusát Dardzsilingben. Itt tett szerzetesi fogadalmat 1931. május 25-én. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott Lisieux-i Kis Szent Teréz iránt érzett tiszteletből választotta. Döntését így indokolta meg: „Ha keresztényi életet él az ember, akkor az biztosítja hitének növekedését. Sok szent járt előttünk, hogy vezessen minket. De én azokat szeretem, akik egyszerűek, mint
Lisieux-i Szent Teréz, Jézus kis virága. Őt választottam névadómnak, mert hétköznapi dolgokat tett nem hétköznapi szeretettel.” Teréz anya 1929 és 1948 között földrajzot tanított a kalkuttai Szent Mária Iskolában, néhány évig az intézmény igazgatónője volt. 1946. szeptember 10-én vonattal indult Dardzsilingbe, lelkigyakorlatra. Zsúfoltság volt, mint máskor, különösen a harmadosztályú kocsikban, ahol a legszegényebbek utaztak. A kasztrendszer teljes, tragikus valójában mutatkozott meg előtte, és e szegények tülekedő, nyomorúságos tömegét látva hirtelen úgy érezte, nincs joga ahhoz a kényelemhez és békességhez, amit megkap a kolostorban, és amit a kedves és jómódú lányok tanítása és nevelése közben érez. Tisztán észlelte Jézus hívását, hogy hagyja el a zárdát, és éljen a
Cselekedett legszegényebbek között. Ez volt Teréz anya életében a „sugallat napja”. Ezt követően engedélyt kért elöljáróitól, hogy egyedül élhessen a zárdán kívül, és a kalkuttai nyomornegyedben dolgozhasson. Kérését Róma elé terjesztették, és XII. Piusz pápa egyévi időtartamra jóváhagyta azt: szerzetesi életet élhetett, klauzúrán kívül, a kalkuttai érsek felügyelete alatt. 1948 augusztusában Teréz anya levette a Loreto-nővérek ruháját és fehér száriba öltözött, kék szegéllyel, a vállán kereszttel. Patnába ment, az amerikai missziós orvosnővérekhez, hogy beható kiképzést kapjon, mint ápolónő. Karácsonyra visszatért Kalkuttába és a szegények Kis Nővéreivel lakott. Még ugyanebben az évben engedélyt kapott első nyomornegyedi iskolájának megnyitására. 1950 októberében jóváhagyták az új szerzetestársulatot, a Szeretet Mis�szionáriusait, amely Kalkuttában alakult meg, és innen terjedt el egész Indiában, majd világszerte. A Szeretet Misszionáriusai 1965 februárjában pápai jogú társasággá lett. Hitvallásuk szerint: „Mindenekelőtt szerzetesnővérek vagyunk, és nem szociális segítők, tanárok, ápolónők vagy orvosok. A különbség köztünk és a szociális gondozók között az, hogy ők valamit cselekszenek, mi pedig Valakinek. Jézust szolgáljuk a szegényekben. Minden, amit csinálunk, Jézusért van. Életünknek ez az értelme. A nap 24 órájában Jézust szolgáljuk.” A Szeretet Misszionáriusai egész szívükből, szabad elhatározással a szegényeket szolgálják, és munkájukért semmi pénzt nem fogadhatnak el. Teréz anya tevékenységét az egész világon elismerték, rengeteg más díj és kitüntetés mellett 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat is. Kérésére nem tartották meg az ilyenkor szokásos bankettet, az erre szánt összeget az éhezők kapták. Teréz anya ugyanis elveihez hűen visszautasította, hogy a ceremóniát záró bankett finomabbnál finomabb ételeiből fogyasszon: „Nem tudnék venni belőle, és nyugodt lelkiismerettel megenni, amikor testvéreim közül annyian halnak éhen. Nekem egy darabka kenyér és egy pohár víz elegendő.” Teréz anyának a szegények sorsáról, illetve a gazdagok felelősségéről vallott nézetei II. János Pál pápa gondolkodásában is fontos helyet foglaltak el, ezért is szövődtek kivételes baráti szálak a szerzetesnővér és a Szentatya között. II. János Pál csodálattal követte Teréz anya munkáját, és 1986. február 3-án, Kal-
Márton-harang
kuttában meglátogatta a Szeretet Mis�szionáriusainak házát. Teréz anya élete legszebb napjának nevezte e látogatás napját. A Szentatya pedig így fogalmazott: „A Nirmal Hriday a remény otthona. Olyan ház, amely a bátorságon és a hiten alapszik, olyan ház, ahol a szeretet uralkodik. A Nirmal Hridayban az emberi szenvedés misztériuma találkozik a hit és a szeretet titkával. És ebben a találkozásban az emberi lét legmélyebb kérdései érthetővé válnak.” Teréz anya 1997. szeptember 5-én halt meg. II. János Pál pápa avatta boldoggá 2003. október 19-én, a szentek
sorába pedig Ferenc pápa iktatta 2016. szeptember 4-én. A Szeretet Misszionáriusainak rendjéhez ma már több mint négyezer apáca és négyszáz szerzetes tartozik. Gyógyító-gondozó tevékenységüket hárommillió önkéntes segíti. Öt földrész csaknem százötven országában – köztük Magyarországon – vannak jelen, gondoskodnak a szegényekről, ápolják a betegeket, a legsúlyosabbakat, így a leprásokat is. Az alapítás óta eltelt ötven esztendő alatt Teréz anya és rendje kiterjesztette tevékenységét a világ minden országára és az „élet minden sebesültjére.”
Istenünk, te Kalkuttai Szent Teréz anyát arra hívtad, hogy a kereszten szomjazó Fiad szeretetére a legszegényebbek iránt való áldozatkész szeretettel válaszoljon. Közbenjárására add, hogy szenvedő testvéreinkben mi is Krisztust lássuk és szolgáljuk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
3
4
Rengeteg csodálatos élmény
Márton-harang
Fotók: Arnold atya
Üveges Katinka
... és volt rengeteg csodálatos élmény. Önkéntes hét Ipolytölgyesen. Újra.
É
lménybeszámolót írni számomra nagyon nehéz, hiszen ez a hét nagyon intenzív volt. Próbáltam mindenhol ott lenni, úgy érzem, ez egész jól sikerült, hiszen mindig megláttam a feladatot, és mintha otthon lettem volna úgy sétálgattam a pavilonokban a lakók közt, hiszen ahol várják az embert, ott otthon van. És minket nagyon is vártak. Rengeteg olyan helyzetbe kerültem, ahol könnyek szöktek a szemembe. Például a séta közben ahova csak egy gondozóval mentem és 6 nagyfiúval a lakók közül. Az egyik fiú, aki elég csendes és szinte soha nem beszél, odajött és rá-
mutatott az egyik fiúra, aki pár lépéssel le volt maradva tőlünk. És azt mondta várj beteg, mint kiderült a srác, akit mutatott epilepsziás, és bármikor rájöhet egy roham. És ők ekkora odafigyeléssel vannak egymással szemben. A séta közben a Tibikétől kaptam virágot is. Vagy amikor a misén a Ferike, akivel nagyon jó kapcsolatot ápolok elmondta hogy mennyire örül annak, hogy megismerhetett engem, és milyen boldog, hogy elmentünk hozzájuk. Itt már könnyek voltak a szemembe, aztán a mögöttem álló gondozó, akivel előtte sétáltattunk, csak annyit mondott, hogy milyen iga-
za van a Ferikének és ő is örül, hogy megismerhetett. Itt volt az a pont, mikor nem bírtam tovább tartani és elsírtam magam. A mise után, mikor már ös�szeszedtem magam, bementem a fehérekhez, ahol rengeteg nagyon jófej fiú van. Beszélgettünk és az Attila rosszul viselkedett velem szemben, persze nem egy eget rengető dolgot tett, de mégsem lett volna szabad. A Csikesz, viszont rögtön odajött és megvédett. Persze az Attila nagy kedvencem, és nem tudok rá haragudni, és nem is akarok. Aztán a Tibikének eltűnt valami kis aprósága és patakokban elkezdett folyni neki a könnye, ezt a Csikesz meglátta és ő is elkezdett sírni, így már két embert kellett vigasztalni. A másik számomra nagyon kedves történet az volt, amikor a Jucussal beszélgettünk és olyan gyönyörű gondolatokat osztott meg velem, amiket még egy nagyon okos és művelt ember se tudott volna megfogalmazni. Gyönyörű verseket írt, és ezek a versek szellemileg teljese feltöltöttek, amit nagyon szépen köszönök neki. És volt még rengeteg csodálatos élmény ezalatt, gondolok csak egy apró kis mosolyra, amit viszonzásképp kaptam azért, amiért odafigyeltem rá és egy kicsit megsimogattam. Vagy egy kézszorításra, simogatásra egy kis figyelemért és játékért. Úgy érzem, minden egyes alkalommal mindig több és több lakóval találom meg a közös hangot. Lehet ez egy versike, haj-rázás, simogatás, ölelés vagy éppen röfögés. Mindent köszönök a lakóknak, és persze Éva néninek és Arnold atyának, akik mindig elvisznek, és megadják a lehetőséget arra, hogy jót cselekedhessek ebben a gyarló világban. Daniella, Gina és Kata
Ipolytölgyesen
Márton-harang
Uram, ha éhezem...
Még több kép: 4plebania.hu
Uram, ha éhezem, adj nekem valakit, akinek egy darab kenyér kell. Uram, ha szomjazom, küldj valakit, akinek egy pohár vízre van szüksége.
Uram, ha fázom, küldj valakit, hogy felmelegítsem. Uram, ha szomorú vagyok, hozz valakit, hogy megvigasztaljam.
Uram, ha keresztem nehézzé válik, add, hogy megoszthassam valakivel a sajátját. Uram, ha szegény vagyok, vezess el valakihez, aki nélkülözik;
Uram, ha nincs időm, adj valakit, akit pár pillanatig szolgálhatok; Uram, ha megaláznak, add, hogy valakinek dalolnom kelljen.
Uram, ha arra vágyom, hogy törődj velem, küldj hozzám valakit, akiről gondoskodnom kell.
5
6
Márton-harang
Első bibliaórás élményem... Kép nélkül. Nem szoktam bibliaórára járni. Eleinte kicsit ódzkodtam is tőle... Amikor odaértem, még gondolkodtam, bemenjek-e. Döntöttem, bementem. A kis Barnabás megemlékezésével kezdtük.Utána jött egy rövidke kis beszélgetés az élet nehézségeiről, majd az evangélium következett. Amikor kielemeztük az evangéliumot, amely az életünkre vetítve nagy bölcsességeket adott, új dimenziókból szemléltük annak mondanivalóját, ránk, emberekre értelmezve. Utána sok minden előjött, olyan téma is, ami nem is oda tartozott. Számomra három nagyon érdekes téma volt. Az egyik a történelem. Olyan kedves nénik voltak ott, akik átélték például ’56-ot.Meséltek az élményeikről, ami úgy felkeltette a figyelmünket nekünk, fiataloknak, hogy felvetettük, egyszer jöjjenek majd el az önkéntes csoportunkba és meséljenek még a történelemről. Mi csak tanultuk a történelmet, ők viszont át is élték! Nem mindegy, hogy az ember csak a könyvekből bemagolja, vagy hallja olyan emberektől, akik lényegében a történelmünket írták. Nagyon szépen köszönöm ezt az élményt Csöpi néninek, Marika
Imádság az üldözött keresztényekért néninek és Kató néninek, hogy megosztották velünk az életük ezen szakaszát. A másik érdekes téma, ami engem régóta foglalkoztat, az egy kérdés: ha Isten mindenható, akkor miért ad betegségeket? Miért nehezíti meg egy most született tiszta gyermek életét? Miért ad szendvedést a jó embereknek? Oké szerintem, hogy jin és jang... Nekem az az elméletem, hogy ha nincs rossz, honnan tudnánk mi a jó? Hogyan tudnánk értékelni, ha nem is tudjuk miért kellene értékelni? De azért valljuk be, vannak durva dolgok az életben. Ennek kapcsán jutottunk el a harmadik témánkhoz, hogy kik a szentek, a XXI. században kiket tartunk mi szenteknek? Nagyon érdekes gondolatok, érvelések szóltak, pro és kontra... Ekkor Éva néni befejezte azt az idézetet, amelyet az elején nyitott mondatként a bevezetőben elkezdett. Legyetek szentek, legyetek tornacipős, farmernadrágos, pénteken sörtivó, jót tenni akaró, másokon segítő szentek! Ez mindannyiunkat megdöbbentett és mégis megnyugvást adott, jó érzés volt hallani... akár mi is azok lehetünk/vagyunk. Mindenkiben ott van a szent ,csak engedni kell, hogy jelen legyen. Még egy éneket is megtanultunk, és azt éreztem, hogy a generációs különbség falai itt, és most leomlottak. Mindent összevetve nagyon jól éreztem magam! Köszönöm Éva néninek, hogy meghívott! – Pék Daniella (Lázi)
Ima az üldözött kereszténykért Erdő Péter bíboros-érsek atya kezdeményezésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kéri minden jóakaratú keresztény imádságát a háborús övezetekben élő, üldöztetést szenvedő keresztény testvéreinkért. Az alábbi imádságot küldték, hogy minél többen imádkozzák a Szíriából és a Közel-Keletről Európába menekülőkért és a világ békéjének megteremtéséért.
Irgalmas Mennyei Atyánk! Te elküldted Szentlelkedet az apostolokra, amikor a legnagyobb reménytelenségben és rettegésben voltak, irgalmasságodban megnyitottad a szíveket és a füleket hallásra és értésre. Te évszázadokon át küldted Szentlelkedet az üldöztetésektől sújtott Egyházra, hogy irgalmas szereteted által megszűnjön a hatalmaskodók uralkodása a kiszolgáltatott emberek fölött. Tudjuk, hogy Te ma is küldöd Szentlelkedet minden üldözött keresztény testvérünkhöz, hogy reményt és hitet öntsél a szívükbe. Ezért bizalommal könyörgünk most hozzád, Mennyei Atyánk, az Irgalmasság évében: Tekints le irgalmasan az üldöztetéseket, megpróbáltatásokat elszenvedő családokhoz – akik ma keresztény hitükhöz való hűségükről mutatnak példát az egész világnak –, hogy továbbra is beléd vessék bizalmukat, egyedül tőled és az imádság erejétől várják az égi csodát, hogy végre megszűnjenek az üldözések, bántalmazások, félelmek és háborúk. Add meg nekik a boldog hazatérést és a kegyelmet, hogy a béke legyen jelen otthonaikban. Szerető Anyánk, Szűz Mária, az egek gyönyörű, tiszta hangja. Légy az elesettekkel, légy számukra segítő kéz és reménység. Légy a gyengékkel, légy számukra ölelő kar és menedék. Légy a betegekkel, légy nekik balzsam és gyógyulás. Légy az éhezőkkel, légy számukra kenyér és víz. Szerető Anyánk, Szűz Mária, ki hatalmas, kegyes és bőkezű vagy. Légy a kitaszítottakkal, légy számukra az otthon és a haza. Légy a menekültekkel, légy nekik fény és útmutatás. Légy a keleten élő testvéreinkkel, légy nekik védőbástya, légy számukra a túlélés. Szerető Anyánk, Szűz Mária, hozzád fordulunk, aki megszánsz, meghallgatsz, válaszolsz könyörgésünkre. Ámen.
A Vlagyimiri Istenszülő ikonja Ismeretlen festő műve a 12. század elejéről 104 × 69 cm
Új tanév kezdődött. A Szentlelket hívtuk...
Márton-harang
A Szentlélek segítségét kérték a bencés plébániák diákjai az új tanév elején
A
négy bencés plébánia templomaiban szeptember egymást követő vasárnapjain Szentlélekhívó szentmisével kezdtük az idei tanévet. Nagy öröm volt az egyház-közösségek számára, hogy az iskolások szép számmal jöttek el a közös imádságra. A liturgia különlegessége abban állt, hogy Arnold atya megáldotta a gyerekek tankönyveit, tolltartóit és iskolatáskáit. Néhány gyermek úgy látta jónak, ha az ellenőr-
Fotó: Pirgi István Szöveg: Arnold atya
ző füzetére kéri Isten áldását, hiszen a sok ötös és piros pont úgyis ebbe kerül majd. Arnold atya a beszédében kifejtette, hogy a tanulmányi sikerhez úgy van értelme Isten áldását kérni, ha emellett becsületes és célra tartó munka is van. A tavaly bevezetett új hagyomány – úgy látszik – nem csak az iskolások, hanem tanáraik körében is tetszésre talált. Kísérje Isten jó áldása életünket és munkánkat!
Még több kép: 4plebania.hu
7
8
Márton-harang
Áldásban részesültek
Még több kép: 4plebania.hu
Szeptember utolsó vasárnapján a veszprémvarsányi Szent Adalbert plébániatemplomban is Szentlélekhívó tanévkezdő szentmisét tartottunk, táska- és tanszermegáldással. Azt lehet mondani, hogy a gyerekek soha nem látott sokasága jött el erre az izgalmas liturgikus alkalomra. Arnold atya prédikációjában a gyerekek lelkére kötötte, hogy feladatainkhoz elengedhetetlen a jó kedv, ugyanakkor nem tehetjük függővé magunkat a pillanatnyi indíttatásainktól. A felolvasók fohászaiban Istent arra kérték, hogy a munkában átélt sikerek és kudarcok egyaránt hozzá vezessenek bennünket. Az áldás kiemelkedő pillanata volt az imádsággal kísért szen-
teltvíz-hintés. Látni kellett volna, hogy a gyerekek mennyire élvezték, amikor a szenteltvízből nem csak a tanszerekre, hanem rájuk is került. Isten áldása kísérje iskoláink tanárainak és diákjainak munkáját ebben az új tanévben is. Mivel ez a nap egyházunkban a Szentírás vasárnapja is, Arnold atya a szentmise végén megáldotta a bibliákat, amelyeket a közösség tagjai magukkal hoztak. Az atya imádságában arra kérte Istent, hogy amikor olvassuk az Ő hozzánk címzett szerelmes levelét, akkor emlékeztessen bennünket arra, hogy Ő az igéjével is szüntelenül köztünk jelenlévő Isten. Fotó: Horváthné Volf Mónika, Szöveg: Arnold atya
Igenek
Márton-harang
A legnagyobb boldogsággal kimondott szó Isten útjai kifürkészhetetlenek… Nem tudni, mikor és miért… De, ha két ember az oltár elé lép, igenis tudnia kell. Mert ezt csak akkor lehet megfogadni Isten szent színe előtt, mikor már valóban úgy érezzük, hogy holtomiglan-holtodiglan. És ilyenkor megjön az isteni áldás is, mert érezzük, hogy mostantól jóban-rosszban. S lehet a legszerencsétlenebb kezdet, utána már csak a jó következhet: „Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.” (Mt 5,1-10) Így indultunk neki életünk legszebb napjának. Együtt örül velünk ennyi ember, en�nyi ember tanúja, hogy megfogadjuk, örökre egymás mellett leszünk szeretetben… És ha a jó Isten kegyes hozzánk, előbbutóbb család leszünk. Még egyik osztályomnak mondtam egy osztályfőnöki órán nyolcadikban: „Tudjátok, én rájöttem, hogy az életnek mi az egyetlen értelme: továbbadni azt…” És hogy
2016. szeptember 17-én, 7 év ismeretség után összekötöttük életünket hivatalosan. Izgatottan készültünk esküvőnkre, minden apró részletet közösen szerveztünk, családtagjaink támogatásával. Így volt ez a templom díszítése során is, ahol Arnold atya és Mónika mindig szívélyesen fogadott bennünket. Ezúton is köszönjük lelkes munkásságukat. "A házasság a bizalom legvégsőbb lépcsőfoka Megfogjuk egymás kezét és reménykedve, bátran lépünk az ismeretlen felé." (Clara Ortega) – Ringhoffer Eszter és Esztergomi Gábor
végre ketten gondoljuk ezt a közös életünkről, az isteni kegyelem. Manapság sajnos egyre nehezebben köteleződnek el a párok, azt mondják, én papírok nélkül is ugyanúgy szeretlek… Hosszú évek papírok nélküli együttléte után mi tapasztalatból mondjuk, hogy egészen más úgy felébredni az esküvő utáni reggel, hogy: feleségem-férjem! Az ember a legnagyobb boldogsággal mondja ki ilyenkor a szót! Kívánunk hát minden leendő házasulandónak hasonlóan csodás érzéseket közös életükhöz! Ezenkívül köszönjük Arnold atyának a meghitt ceremóniát, és szeretettel idézem volt iskolaigazgató nagynéném szavait: „Hát ilyen pap is van? Aki egy misén engem szólít meg?” Emellett ezúton is köszönjük Elischer Balázs orgonaművész csodálatos játékát, ami tovább emelte az ünnep fényét! – Kozma-Unger Szabina és Kozma Ferenc
9
10
Márton-harang
A rozsdás kard. Szent Mártonról.
Képregény nem csak gyerekeknek
Márton-harang
11
12
Márton-harang
Evangélium vasárnapra. Követem. Élem. Hirdetem.
Vasárnapi evangélium Október 2., Évközi 27. vasárnap + Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 17,5-10)
e
Abban az időben: Az apostolok kérték az Urat: Növeld bennünk a hitet. Az Úr így válaszolt: „Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a tengerben, engedelmeskedik nektek. Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: Gyere ide tüstént és ülj asztalhoz. Nem ezt mondja-e inkább: Készíts nekem vacsorát, övezd fel magadat és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is? S talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak kötelességünket teljesítettük. – Ezek az evangélium igéi. Október 9. Évközi 28. vasárnap + Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 17,11-19)
e
Jézus egyszer útban Jeruzsálem felé áthaladt Szamaria és Galilea határvidékén. Amikor betért az egyik faluba, tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor már megálltak, és hangosan így kiáltottak: Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk! Ő rájuk tekintett, és így szólt hozzájuk: Menjetek és mutassátok meg magatokat a papoknak. Útközben megtisztultak. Az egyik, amikor észrevette, hogy meggyógyult, visszament, hangos szóval dicsőítette Istent, arcra borult Jézus lába előtt, és hálát adott neki. És ez az ember szamaritánus volt. Jézus megkérdezte: Nemde tízen tisztultak meg? Hol maradt a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy hálát adjon Istennek, csak ez az idegen? Aztán hozzá fordult: Kelj fel és menj! Hited meggyógyított téged. – Ezek az evangélium igéi. Október 16., Évközi 29. vasárnap + Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 18,1-8)
e
Abban az időben: Példabeszédet mondott Jézus arról, hogy szüntelenül kell imádkozni és nem szabad belefáradni. Így szólt: Az egyik városban élt egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott. Élt abban a városban egy özvegyasszony is. Ez elment hozzá, és kérte: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. A bíró egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de ez az özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki, mert
a végén még nekem jön és megver. Az Úr így szólt: Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró. Vajon Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá folyamodnak? Talán megvárakoztatja őket? Mondom nektek, hamarosan igazságot szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön? – Ezek az evangélium igéi.
e
Október 23., Évközi 30. vasárnap + Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 18,9-14)
Abban az idôben: Az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből, amim van. A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem bűnösnek. Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják. – Ezek az evangélium igéi.
e
Október 30., Évköz 31. vasárnap + Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 19,1-10)
Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom. Erre ő sietve lejött, és örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték: Bűnös embernél száll meg. Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: ,,Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette. Jézus ezt felelte neki: Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett. – Ezek az evangélium igéi.
Hangoskodás a templomtéren
Hangos lett a templom-tér Ravazdon A helybéliek lassan hozzászoknak ahhoz, hogy Ravazdon, a templom előtti tér már nem csak a mise előtti cigaretta elszívásához ad kiváló színteret a férfiak számára, hanem igazi találkozások helyszínéül is szolgál. Jó látni, ahogyan kezet szorítanak egymással a templomba járó férfiak, ahogyan bevárják egymást a kerékpárral előre siető kisgyerekek és szüleik. A templom-tér az utóbbi években szívesen adott helyet szabadtéri koncerteknek is. Ezúttal az egyházközségi családi vasárnap délután helyszíne lett. Szerettük volna, ha többen fogadják el meghívásunkat és többen jönnek el. Azonban tudtunk örülni egymás társaságának is. Horváth Laci és Takács Karcsi jóvoltából egy kis pörkölt is került az asztalra. Zsófi néni és a nagymamik sütivel készültek az alkalomra. Mindenki hozott valami apróságot. Retró zene szólt a hangosítóból, amelyet az asztal körül ülő idősebbek is szívesen énekeltek. Volt Activity társasjáték, Jenga, amelyet önfeledten játszottak kicsik és nagyok. A járókelők, akik éppen arra jártak, szívesen álltak meg és ültek közénk egy rövidebb-hosszabb beszélgetésre, egy pohár italra vagy süteményre. E különleges nyárvégi (aug. 28.) családi vasárnap délután végére arra a megállapításra jutottunk, hogy jól éreztük magunkat egymás közt és folytatjuk a családi napok szervezését, mert szükség van kapcsolataink ápolására és megerősítésére.
Márton-harang
13
14
Márton-harang
Zene és csülökpörkölt a varsányi templomdombon
Varsányi családnap és Simplicissimus újra
A szeptember a varsányi egyházközségben rendhagyó módon indult. A templomdomb családok találkozójának és pikniknek adott helyet. A templomban pedig a zene hangja csendültek fel. Vendégünk volt a Simplicissimus régizene együttes, amelynek tagjai nem először játszottak nekünk az évszázadok leghíresebb zeneszerzőitől darabokat. Mindannyiunk nagy örömére az orgona melletti karzatról szólaltatták meg zenei műveiket, amelyek a különleges módon hangoztak a templom belső terében. Köszönetünket szeretnénk kifejezni Elischer Balázs orgonistánknak, aki a koncertszervezést vállalta magára. Cserháti Péternek pedig azért jár a köszönet, hogy ezúttal ízletes csülökpörköltet készített számunkra. De köszönet azoknak is, akik idén is önkéntes munkájukkal segítették a plébániai levendulagazdaságot, és akik sokat fáradnak a templom, valamint a plébánia körüli teendők elvégzésében.
Kis hírek
Márton-harang
RöViD HíReK nAgy eSeMényeKRőL
Szeptember utolsó, Szent Jeromos (347-419) ünnepét megelőző vasárnapján a négy bencés plébánia templomaiban a lelkipásztorok megáldották a hívek Szentírásait. A liturgia után a templomból távozók élet-igét húztak. A színes lapocskákra nyomtatott Isten-igéje mindenki számára meglepetés, hiszen nem tudjuk, hogy melyik ige-részlet talál meg bennünket. Egy egész évünk van arra, hogy hordozzuk magunkban a most kapott Igét, hogy felismerjük, Isten mit akar üzenni nekünk. Szeptember utolsó hétvégéjén az elsőáldozók szülei részére értekezletet tartottunk, amelyen bemutattuk a katekéták munkacsoportja által összeállított „Utunk az első találkozásig” című elsőáldozásra felkészítő programot. (A programról későbbi számunkban olvashatnak a szülők, akiknek gyermekei a a jövő évben lesznek elsőáldozók.) A felkészítő program célja, hogy a megkeresztelt, hitoktatásban részesülő, elsőáldozásra készülő gyermekekben elmélyítse a hitet valamint a 15 állomásból álló program révén a gyerekek aktívan bekapcsolódjanak a keresztény közösség életébe. A folyamat gerincét a „beavatás a keresztény életbe” szertartások sora képezi, amely gyönyörű gesztusok által fokozatosan készíti elő a gyerekek lelkét az első találkozásra a szentségi Jézussal. Nemrég azt a cél tűztük ki magunk elé, hogy a lázi temető legyen a béke udvara azon szeretteink számára, akik benne pihennek, de azok számára is, akik szeretteik sírjához látogatnak. Megjavított, lefestett kerítés, gondosan nyírt gyep, szeméttől mentes környezet, ápolt, visszanyesett fák, tiszta, világos terek látványa fogadja a most belépőt. Az elpusztult, kiszáradt bokrok és cserjék is eltávolítva. A lázi egyházközség plébánosa a közösség és a település polgárai nevében köszönetét szeretné kifejezni Slánicz Ervin asztalosmesternek, aki elhatározta, hogy gondos gazdája lesz a temetőnek. Így lett a lázi temetőkert a környék legápoltabb kertje. Köszönet minden fáradozásáért, szervező munkájáért.
Hamarosan a felújítás végéhez érkezik a ravazdi Szent Márton plébániatemplom keleti oldalán elhelyezett első világháborús emlékmű, amely a háborúban elesett helyi lakosok hősi halálának állít emléket. Az alkotás Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert, magyar szobrászművész munkája. Az emléktábla felújításához az Első Világháború Centenáriumi Emlékbizottság nyújtott egyházközségünknek 577.150 forint anyagi támogatást. A felújítási munkálatokat Kovács Ferenc Márton okleveles sírkőkészítő és kőfaragó mester végezte. Az emléktábla október 22-én szombaton, Nemzeti Ünnepünk előestéjén, az esti szentmisét követően lesz megáldva és megkoszorúzva.
15
16
Mi lesz még?
Márton-harang
Programjaink egyházközségeinkben [ 2016. október ] Keresztelés Bakonypéterden Október 9.-én Bakonypéterden, a 11 órakor kezdődő szentmisében megkereszteljük Takács Dorkát, aki a Láziban élő Takács László és Kemény Barbara szülők gyermeke.
Bibliaóra és felnőtt hittan (zsolozsma, előadás és beszélgetés) Szeretettel várjuk a plébániára azokat, akik érdeklődnek keresztény hitünk iránt, akik szeretnének elmélyedni a keresztény hagyomány és spiritualitás dolgaiban.
Október 16.-án Bakonypéterden, a 11 órakor kezdődő Ravazdon: október 7., péntek, 18.00 szentmisében megkereszteljük Kaczor Milánt, aki a Ravaz- Bakonypéterden: október 14., péntek, 18.00 don élő Kaczor Dávid és Németh Barbara gyermeke. Láziban: október 21, péntek, 18.00
fejújított első világháborús emlékmű megáldása Ravazdon Időpont: Október 22., szombat Program: 18.00 Ünnepi szentmise az elesett hősök emlékére 19.00 Gyertyás körmenet és az emléktábla megáldása Ünnepi beszédet mond Hortobágyi Arnold atya és Feketéné Varga Mária polgármester asszony Közreműködik a négy plébánia kórusa és a ravazdi iskolások csoportja.
Reformációi istentisztelet Időpont: Október 31., 18.00 Helyszín: Győr-Ménfőcsanak, Evangélikus templom Jelentkezés: Arnold atyánál telefonon: 06 (30) 920 22 46
Veszprémvarsányban: október 28., péntek, 18.00
Elsőáldozásra készülők csoportja indul Szeretettel várjuk az iskola harmadik osztályos diákjait és mindazokat, akik szeretnének felkészülni az első szentgyónásra és az eukarisztia vételére. A leendő elsőáldozóknak a részvétel kötelező. Október 8.-án, szombaton
Ravazdon: 16.00 – 17.30-ig, a plébánia közösségi terme Varsányban: 10.00 – 11.30-ig, a plébánia közösségi terme
Péterden: 12.45 – 14.15-ig, a plébánia közösségi terme
Október 15.-én, szombaton
Terménymegáldás Láziban Időpont: Október 16.-án, vasárnap délután 3 és 4 óra között Helyszín: Lázi, a faluház eőtti téren.
http://evangelium.katolikus.hu/
Csak egy kattintásra vagyunk Öntől: [ 4plebania.hu ] Mártonharang A ravazdi, bakonypéterdi, lázi és veszprémvarsányi római katolikus egyházközségek lelkiségi- és információs lapja. • Megjelenik havonta 1200 példányban. • Felelős szerkesztő: Hortobágyi P. Arnold OSB plébános • Elérhetőség: 9090 Pannonhalma, Vár 1. • Telefon: (+36) 30/920 22 46 és (36) 96/570 143 • E.mail:
[email protected] • Ezúton mondunk köszönetet Lázi Község Önkormányzatának, Ravazd Község Önkormányzatának, valamint a veszprémvarsányi Postahivatalnak a terjesztésben nyújtott segítségért, valamint Berkiné Verának a korrektúráért. • Nyomtatás: Palatia Nyomda (Győr) • Látogasson el a www.4plebania.hu-ra is!
