Márciustól havonta kétszer Érdi Lap! Érdi és érdkörnyéki települések gazdái is. Itt az idõ, most, vagy soha! Traktorok a pesti utcán

Ingyenes kéthetilap 8000 példányban

III. évfolyam 3. szám • 2005. március 10.

ÉRDI LAP A POLGÁRI ÖSSZEFOGÁS LAPJA

Kéri Mihály jegyzete

Testületi ülés Ahogy Segesdi János képviselõ látta

Termékdíj és szemét 1956 köztünk élõ hõsei Bemutatjuk Kunszabó Ferencet

Hülyeségeket irkálok Orlai Sándor jegyzete

A kommunizmus emléknapjára

F

tünk, és szállást biztosítottunk számukra. Petícióban foglalták össze jogos követeléseiket, és a szaktárca válaszul – megegyezés helyett - nyilvánosságra hozta saját megállapodás-tervezetét. Mindkettõt olvasva, meghallgatva Németh Imre miniszter úr és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr állandóan változó és nem mindig érthetõ mondatait, végkép meggyõzõdhettünk a tüntetõk igazáról.

Mi történt –, illetve mi nem történt a szaktárcánál idáig? Egyszerûen nem vették komolyan saját ígéretüket, nem teljesítették a kötelességüket, és megfeledkeztek arról, hogy nem a választópolgárok az õ kiszolgálóik, hanem õk a választók kiszolgálói.

(Folytatás az 5. oldalon)

Talpra magyar, hí a haza!

Testületi ülés

(Folytatás a 3. oldalon)

Traktorok a téren

Lapunk következõ száma március 24-én jelenik meg!

É

2005. február 24-én tartotta Érd Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete esedékes ülését. Az ülés napirendjén eredetileg 24 napirendi javaslat szerepelt. Mint már annyiszor, a polgármesterünk jóvoltából rengeteg helyi kiosztású anyag került a képviselõk elé, amit képtelenség felelõsen áttanulmányozni és értékelni. Interpelláció Kéri Mihály két kérdést intézett a polgármesterhez: 1. Mi az oka annak, hogy a város nem újította meg az iskolatej programban való részvételét? 2. A továbbiakban mikortól és miként történik meg a gyerekek ellátása? Válasz: annak ellenére, hogy két rendeletben döntöttünk az iskolatej program beindításáról és az óvodákra történõ kiterjesztésérõl, a Kormány megszüntette a program támogatását, így a Városnak túl sokba kerülne a folytatás. Ezért leállítottuk.

T. Mészáros András véleménye

Lelki támaszaink

Traktorok a pesti utcán rdi és érdkörnyéki települések gazdái is részt vesznek a budapesti demonstrációban a hatos és hetes úti félpályás lezárásban. Ismét tüntetnek a gazdák! Pedig nem szeretik. Inkább dolgoznának. Minden percet sajnálnak, amit gazdaságuktól távol kényszerülnek tölteni. Dehogy tüntetnének, dehogy kellemetlenkednének, ha bízhatnának abban, hogy szakértõ módon, igazságosan intézik ügyeiket a kormányban és a szaktárcánál! Több éves tapasztalat bizonyította, hogy nem bízhatnak. Remélték, reméltük, hogy az Európai Unió keretében talán igazságosabban, gyorsabban, hatékonyabban fognak dolgozni, de ebben is csalódnunk kellett! Kormányunk kényelmes hivatalnokai semmit sem változtak, és a vidéki gazdálkodóknak egyre rosszabb a helyzetük. Számtalan gazdának nem fizették ki jogos járandóságát, az uniós földalapú támogatást. Nyolc hónappal az Unióhoz csatlakozás –, három hónappal a kifizetési határidõ után nem fizettek! Ezzel elszakadt az utolsó cérnaszál is, kénytelenek voltak a gazdák az utcára menni, hiszen sokuk élete, munkája került ezzel végveszélybe. Ott voltak az érdi és érdkörnyéki gazdák képviselõi is, ott voltak a hatos és a hetes úton. Vittünk teát, kínálgattuk õket, velük érez-

Miért rossz a költségvetés?

I

tt az idõ, most, vagy soha! Most ismét van okunk felvonulni, tiltakozni, védeni a magyar érdekeket, a hazát, a földet. Mert a gazdatüntetés nem csak a kifizetetlen támogatásokról szól, hanem arról is, hogy miénk marad-e az ország? Lesz-e a jövõben is magyar falu, fehérre meszelt ház, zöldellõ legelõ, ringó búzamezõ? Kivágják-e erdeinket, földönfutóvá, bérmunkásokká teszik-e a parasztokat? Lesz-e szürke marha, mangalica, rackajuh, kapirgál-e kendermagos az udvaron? Ehetünk-e fogunk alatt harsogó jonatánt, ihatunk-e jófajta olaszrizlinget, kortyolhatunk-e szatmári szilvát? Errõl szólt 1848 forradalma is, a szabadságról, hazáról, földrõl, jövõrõl. Akkor együtt harcolt falu és város, polgár és paraszt. Most se legyen másként! Éljen március 15.!

Március 15-én az ifjú forradalmárok lefoglalják a Landerer és Heckenast-nyomdát

Márciustól havonta kétszer Érdi Lap!

ebruár 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Elvittek ekkor egy embert, egy demokratát a lakásáról, szerettei, barátai közül valamilyen ismeretlen helyre, hogy ne zavarja a vörös árny terjeszkedését, hogy ne hallják tiszta szavát, ne legyen képes erõt, hitet adni a csüggedõknek, ne legyen képes a demokrácia eszközeivel védelmet adni nemzetének. Kovács Bélát, a Kisgazda Párt fõtitkárát hurcolta el a szovjet a Váci utcai lakásból. Ez csak egy esemény, egy személyes sors volt a sok közül, de mélységesen szimbolikusan a magyarság sorsának jelképévé vált. Üldözte õt a nyilas és a kommunista hatalom. Rajta kívül több tízezer magyar járta meg Recsket, az Andrássy út 60-at. Hétszázezren raboskodtak a szovjet gulágokon, közülük háromszázezren sohasem tértek vissza. A kommunizmusnak voltak a napi életben élhetõ formái. Lehetett enni, inni, ölelni, aludni, csak a Mindenséggel nem mérhette magát az ember. Csak a lélek ürült ki. A rendszer maga volt az immoralitás. A hazugságra épült. Hazudni kellett az iskolában, a munkahelyeken, meg kellett tagadni a hitet, a tiszta barátságot. Szabályozták a gondolatot, az ízlést, a kultúrát. A láthatatlan karok mindenhová elértek, összenyálazták ételeinket, beleittak poharainkba, úgy, olyan ravaszul és körmönfontan, hogy a nép, az áldozat még örült is neki, boldogságot hazudó érzései támadtak, amikor megkapta a neki járó egy tál lencsét. Aztán látszólag vége lett ennek is. A nemzet megtörve, védtelenül, de megmaradt. És látta, hogy azok, akik eddig uralkodtak rajta, elveszik vagyonát, kiéheztetik, megvonják tõle a tiszta szó becsületét. Ez a sunyi kommunizmus itt van közöttünk. Naponta meglop minket. A megszerzett médián keresztül naponta megmondja, hogy kell gondolkozni, mi a trendi, ki a korszerû, hogy kell Európában viselkedni. Deviáns és hamis nézetekkel, a család még meglevõ biztonságát megtörve, az értékõrzõ falusi közösségeket ellehetetlenítve a Halál és a gonosz kultúráját terjeszti. Most új korszerû Magyarországot akar csinálni. Nem alkotni, csinálni. Most is vannak irreális átgondolatlan tervek, most is azt kéri tõlünk, hogy hozzunk áldozatot és majd jobb lesz. A szavak és személyek változhatnak, de a gondolat ugyanaz marad. Sokan vannak, akik átlátnak a hamisságon és segítik tisztán látni azokat az embertársaikat, akiket naponta félrevezetnek és becsapnak. Legyünk türelmes és megértõ tolmácsok, az értékelvû polgári, keresztény és nemzeti gondolatok tolmácsai, azért, hogy mindenféle választási kalkulustól függetlenül, egyre többen legyünk olyanok, akik megértik és felfogják, hogy a sunyi kommunizmus még velünk él. Aradszki András

2

ÉRDI LAP (Látszat)demokratikus városfejlesztési koncepció

A

z még önmagában nem baj, hogy egy jobboldali politikus (Balsay István) a baloldali polgármester megbízásából tevékenykedjen, sõt! Elõsegíthetné a két oldal közeledését, ha mindkét oldal megelégedésére végezné a munkáját. Még az sem lenne tragédia, ha Balsay úr a „változnak az idõk és mi is változunk” ókori bölcsesség megtestesült példájaként beállt volna az ellenfél táborába. De ha hagyja sodorni magát a látszatdemokratikus árral, bûnt követ el! Bármely városfejlesztési koncepció csak akkor lehet hiteles, ha az adott város teljes körû lakossági megkérdezésén alapszik. A Belügyminisztérium Településfejlesztési Iroda 2000-ben kiadott egy városfejlesztési kiskátét, (hivatalosan ajánlást) az önkormányzatok részére. Ebben a településfejlesztési koncepció menetét (tömören) a következõk szerint határozta meg: 1. A település helyzetének felmérése gazdasági, szociális szempontok szerint, a teljes lakosság és a vállalkozások véleményének megismerése az elvárt fõ fejlesztési irányok tekintetében (kidolgozott kérdõív mellékletekkel). 2. A kérdõívek feldolgozását követõen fontossági (prioritási) lista összeállítása.

3. A célok és eszközök összefoglalása, összhangba hozása, ütemterv készítése, koncepció-tervezet összeállítása. 4. Lakossági fórumokon a településfejlesztési koncepció-tervezet ismertetése, módosítási javaslatok összegyûjtése. 5. Végleges településfejlesztési koncepció kidolgozása. Büszkék lehetünk rá, hogy polgármesterünk szíve együtt dobog velünk, és a véleményünk megkérdezése nélkül is tudja, mivé szeretnék az érdiek városukat formálni. Ezért a városfejlesztési koncepció kidolgozásánál az elsõ két lépést elhanyagolhatónak ítélte a polgármester is. (A látszat kedvéért a koncepciótervezetben hivatkozás történik néhány korábbi, más céllal készült, szûkkörû közvélemény kutatásra). Érden a munka a harmadik lépéssel kezdõdhetett, és a demokrácia látszatát fenntartva sor került a tervezet megvitatására is, igaz, szûk körben, a társadalmi csoportok, szervezetek vezetõinek összehívásával. Balsay úr a polgármesteri hivatal prominens képviselõitõl kapott tájékoztatás-halmaz és útmutatások alapján – saját bevallása szerint „moderátorként” – készítette el vá-

Vagyongazdálkodási áttörés

É


rd város képviselõ-testület érzékelvén a megfontolt és elõre tervezhetõ vagyongazdálkodás legfõbb akadályát, döntõ lépésre szánta el magát. Módosította a távlatos városrendezés hangsúlyos akadályát, a város vagyongazdálkodási rendeletét. A módosításra hosszas elõkészítés után került sor. Egyebek mellett meg kellett határozni azt a számmal kifejezhetõ vagyoni értéket, amely alatt, a város tulajdonát képezõ vagyontárgy esetében nem kell a piacon körül nézni, az érdeklõdõket versenyeztetni, hanem csak úgy ösztönbõl, megérzésbõl az éppen arra járónak lehet pályáztatás nélkül értékesíteni. A gondos elõkészítés után, az ingatlangazdálkodásban Kispesten köztudomásúlag elismert szaktekintélyû polgármester, két azonos egyenszilárdságú megoldást kínált a képviselõtestületnek elfogadásra. Javasolta, hogy vagy minden esetben, mondjuk pár forint értékû vagyontárgy hasznosításáról csak pályáztatással lehessen gondoskodni, vagy a pályáztatás csak a háromszáz millió forint értéket meghaladó vagyontárgyak esetében legyen kötelezõ. Maga az elõterjesztés, így ebben a formában, azon túl, hogy a háromszáz milliós javaslat jogellenes is, hajazza azt a mérhetetlen cinizmust, amit Gyurcsány Ferenc puccsista miniszterelnök tanúsít az ügynökkérdésben. Mert mirõl is van szó? A város vagyongazdálkodási rendelet 2004. január 1-jétõl bizonyos kérdésben alkalmazhatatlan, nevezetesen a rendeletnek van,

volt olyan passzusa, hogy nem feltétlenül kellett pályázatot kiírni abban az esetben, ha várospolitikai, városrendezési érdekkel összhangban álló vagy hosszú távú gazdasági érdeket szolgáló ajánlat érkezik az adott vagyontárgyra. Ez a szabály ellentmondott az államháztartási törvény rendelkezésének, amely a pályáztatás mellõzéséhez összegszerû meghatározást ír elõ, azaz a rendeletnek összegszerûen kellett volna meghatározni azt a vagyoni értéket, amely alatt nem kötelezõ a pályáztatás. A cinizmus és a jogrend kijátszása abban érthetõ tetten, hogy háromszáz milliós vagyontárgyat Érd városa a története folyamán még nem értékesített, amibõl következik, hogy amit az államháztartási törvény kivételként enged meg alkalmazni az önkormányzatoknak, az Érden általános. Erre mondják, hogy ügyes. A polgármester úr irodájában háromszáz millió mínusz 1 forint összegben folyhat a kótya-vetye, közös vagyonunk kockázatára, a kispesti üzleti modell alkalmazásával. Az a jogász, aki ezt a megoldást szemrebbenés nélkül alkalmazza, vagy nem jogász, vagy nem ismeri a becsületes szándékot. Szerencsés lenne, ha a polgármester úr, a félreértések elkerülése érdekében, az ilyen megoldások erõltetése helyett felfrissítené meglévõ jogászi elhivatottságát, szakértelmét. Na persze, vannak olyan képviselõk, akik ezt a hamis indítványt megszavazták. Õk vezetik a várost. Aradszki András

rosunk településfejlesztési koncepciójának tervezetét. Az említett szûkkörû fórumon a lakossági véleménykikérés elmaradásának egyik indokaként a képviseleti demokráciát (!) említette. Mint köztudott, a jelenlegi érdi képviselõtestület szocialista-szabaddemokrata többségû, ráadásul e többségi képviselõk feltétel nélkül lojálisak a városközpontunkat „intermodális” közlekedési csomóponttá degradáló polgármesterhez. Lehete a képviseleti demokráciára hivatkozva Érd lakosságának akaratát tükrözõ koncepcióról beszélni? Úgy gondolom, méltatlan a koncepció elkészítéséhez nevét adó Balsay úr korábbi érdemeihez. Egyszer, csak egyszer kell (egy új városvezetésnek) minden érdlakó véleményét kikérni a városfejlesztési programhoz és utána – bármilyen pártirányítás alatt leszünk – nem lehet más vezérfonal, mint a lakosság akaratára épülõ program véghezvitele. Hogy ilyen program birtokában nem lehetett volna szabadrögtönzéssel városközpontot rendezni?… Bizony így van, és már ez is megmagyarázza a teljeskörû demokrácia mellõzését a jelenlegi városfejlesztési koncepció elkészítésénél. Gál Gyula

Hol a pedagógusok pénze?

A

közalkalmazottak, pedagógusok a mai napig nem kapták meg január 1-jétõl esedékes átsorolásukat, melyet számukra törvény biztosít. Ugyanígy nem kapták meg 0. havi illetményüket sem, melyet január közepéig kellett volna rendezni. Hosszas levelezést folytattak az érdekvédelmi szervek az Önkormányzattal, Ujlakiné dr. Pék Éva jegyzõvel. Január 13-án kelt levelükben 13 intézményvezetõ kérte, hogy dolgozóik a költségvetési törvényben leírt módon kaphassák meg januári munkabérüket. A válasz az volt, hogy Érd város költségvetésének elfogadása elõtt a kérés nem teljesíthetõ. Hogy ez mennyire nincs így, az is bizonyítja, hogy az azóta rövid úton kirúgott dr. Császi Ferenc osztályvezetõ bérét minden további nélkül még decemberben átsorolták. Az országban pedig a legtöbb helyen idõben, még decemberben megtették a szükséges lépéseket. Az érdekegyeztetõ tanács és a város megbeszélésére éppen az idõpontot javasoló Döcsakovszky Béla polgármester nem ment el. A megbeszélésen Bercsényi György érdekvédelmi titkár kifejtette, hogy Érden a közoktatásban alkalmazottak 3 éve nem kaptak semmilyen külön juttatást, holott

Hülyeségeket irkálok...

M

últkoriban futólag találkozván Döcsakovszky Béla polgármesterrel megjegyezte: hogy te mennyi hülyeséget irkálsz össze az újságban! Mint a nyuszi: csak ülök és hülyeségeket irkálok... Hát legyen. Ezentúl minden számban irkálok némi hülyeséget. Most például azt, hogy ez a regnáló városvezetés nem képes ellenállni semmilyen lobbinak. Hogy miért? Mert nincs egyetlen épkézláb elgondolása sem arról, hogy milyen legyen Érd. Jön egy befektetõ, lobbizik némi egyéb támogató segítségével, és övé a kiszemelt telek, kezében minden engedély. Egy magát és városát becsülõ vezetés a lakosokkal együtt elgondolja, mire van igazán szüksége a városnak, milyen irányú legyen a fejlesztés, utána megkeresik az erre vállalkozó befektetõket, pályázatot írnak ki, megkötik a kölcsönösen elõnyös szerzõdéseket, és mehet minden a maga útján. Nem úgy nálunk. Elgondolás nincs, munkakedv nincs, számítás nincs, jövõkép nincs. Mi van? Lustaság, kapzsiság, butaság, összevisszaság, félelem. El akarják hitetni velünk, hogy az amúgy is túlzsúfolt városközpontba feltétlenül nagy autóforgalmat generáló bevásárlóközpont (Stop.Shop), üzletházak (lásd a két vasút között épülõ, gyakorlatilag megközelíthetetlen üzletház, valamint a lakótelep elõtti teret elfoglaló új épületek), élelmiszeráruház (Spar) szükségeltetnek. Két új körforgalommal, hátrább szorított Volán-pályaudvarral. A parkolás már most is kalandtúra, nemsokára nyilván fizetni is kell majd érte. A lakótelepiek megköszönik a Városkapu üzletház meg nem épített parkolóhelyeit, és hamarosan így tesznek mások is. A mostani szükségparkolók helyén rendõrség épül (reméljük, végül is nem), a Stop.Shop által ígért parkolókat majd meglátjuk. A Spar elõtt épülõ körforgalom külön hülyeségi esettanulmány. Eladunk egy telket hetvenmillióért, majd elvállaljuk egy körforgalom építését az „életveszélyes”-nek (az Érdi Újság hazugsága) kinevezett keresztezõdésben (a rendõrség szerint itt emberemlékezet óta nem történt súlyos baleset), megépíttetjük az áruház építõjével saját ajánlata alapján, majd évi részletekben kifizetjük. Sokkal többet, mint amennyit a telekért kaptunk. Ezt hívják itt ingatlangazdálkodásnak. Már akkor is jobban jártunk volna, ha semmit sem csinálunk. Érd közlekedése közeleg a teljes összeomláshoz. Sorompók, egysávos utak, porló aszfaltburkolatok, kátyúk, Parkváros felé gyakorlatilag csak két útvonal – közel a csõd. Döcsakovszky Béla pedig behunyja két szemét és érdemi döntések helyett kiállításokat nyit meg, cukorkát ad át óvodásoknak, teszi-veszi magát a tévében. Azt hiszi, mi csak ülünk, és hülyeségeket irkálunk... Orlai Sándor

a „szükséges rosszat” mindig felvállalták. Ha a város rossz helyzetben van, akkor ezt mindenkinek el kell fogadnia. A jegyzõ asszony szerint az érdekvédõk megközelítése egyoldalú. Bercsényi György elmondta, hogy a helyzet érzésük szerint egyre rosszabb lesz. Velük mindent meg mernek csinálni. Most azonban munkaügyi pereket fognak indítani az elmaradt átsorolások és kifizetések miatt. Ebben a kollégák segítséget fognak nyújtani az érdekelteknek. A jegyzõ asszony szerint a három havi lemaradás és annak kamata nem nagy összeg. Lehet, hogy neki nem nagy, de például egy fiatal tanítónõ számára minden bizonnyal nagyon hiányzik minden fillér. Az idén a törvényben elõírt módon kétszer lesz béremelés, összesen 8,5%-os, de az állam csak 4,5%-ot biztosít, a többit az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Ebbõl az is következik, hogy létszámleépítések lesznek, valamint elmaradnak az idén is a jutalmak. Hónapok óta folyik a huzavona. Most a pedagógusok bírósági útra kényszerülnek, ami senkinek sem jó. Mennyivel egyszerûbb lett volna idõben fizetni! Csak egy kis belátás kellett volna.

Jogsegélyszolgálat A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Érdi Szervezete nevében minden szerdán 17–19 óra között ingyenes jogsegélyszolgálatot tart dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Helyszín: Érd, Alsó u. 3. (Polgárok Háza), I. emelet, Fidesz Iroda. Tel.: 06-30 352-1275.

A Fidesz MPSZ érdi szervezete szeretettel vár mindenkit szerdánként az Összefogás Egyesület székházába (Érd, Alsó u. 8.) délután 6 óra után egy beszélgetésre, ismerkedésre, baráti összejövetelre. Honlap: www.erdifidesz.hu

ÉRDI LAP

A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Felelõs kiadó: Isaák László Szerkeszti a szerkesztõ bizottság Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás székház Telefon: 06-20 9205-496 E-mail: [email protected] ISSN 1589-9950 Nyomás: Király Nyomda, Gyál Hirdetésfelvétel: Csák Lászlóné, 06-70 237-6159


3

ÉRDI LAP

Duma-kormány Magyarországon, duma-önkormányzat Érden

Avagy, miért rossz a költségvetés?

P

énzügyi szakemberek között az a mondás járja, hogy rossz önkormányzati költségvetés már pedig nincs, csak elfogadott, vagy elutasított. Ezt az állítást arra alapozzák nagyrészt, hogy kellõ fegyelemmel bármely, mégoly rossz terv végrehajtható, a kérdés mindig csak az, hogy érdemes-e a végrehajtásra és mennyibe kerül. Úgy tûnik, az érdi szocialistaszabaddemokrata képviselõi többség 2004. évi meggondolatlan, vagy „nagyon is” meggondolt tettei, és a most elfogadott 2005. évi költségvetés olyan irányt szab, amely a jövõben teszi tönkre az önkormányzat esélyeit. De mit is fogadtak el, a többségi képviselõk? Azt, hogy eladósítják a várost, s továbbra is folyik a kótya-vetye az ingatlanokkal. A költségvetésrõl szóló kritika nem lehet meg számok nélkül, úgy hogy bocsássák meg olvasóink, de óhatatlanul használnunk kell néhány jellemzõ adatot. Érd város 2004. évi és 2005. évi költségvetésének jellemzõ adatai:

2004 2005 2005 2005 2005 2004

évi évi évi évi évi évi

teljesítés: 8 682 077 bevételi terv: 7 806 489 hitel+telek ért.: 650 000 összes terv: 8 456 489 infláció: 4,5% telj. + infl. 9 072 770

A fenti adatokból látható, hogy a tavalyi 2004. évi költségvetése Érdnek 8 milliárd 682 millió forintra teljesült. Azt gondolná az ember, hogy ha tavaly kellett enynyi pénz, akkor idén is legalább ennyire szükség lesz, s az infláció 4,5%-ával még nem is számoltunk. Sajnos nem ez történik, hi-

szen a bal-liberális többség 2005re 8 milliárd 456 milliós költségvetést fogadott el. Durván 230 millióval kevesebbet, mint amennyire tavaly szûkösen tellett. Ez a 8 milliárd 500 milliós költségvetés is 300 milliós hitelt és 350 milliós telek eladást tartalmaz, magyarán a vagyonvesztés Érden 2002 óta akadálytalanul folyik. Ha az inflációt is beszámítjuk, akkor a tavalyi szint eléréséhez 8,7 milliárd + 4,5% infláció, azaz 9,1 milliárd forintra lenne szükség, úgy, hogy szinte egy fillér sem jut felújításra, karbantartásra, intézményeink romlásának megállítására. Ha meglenne az a másfél milliárd, amit a szocialisták és a szabaddemokraták tavaly hagytak kifolyni a város kasszájából, bizony sokkal kisebb problémát jelenthetne egy racionális városgazdálkodást levezényelni a nehéznek látszó 2005-ös évben. Ennek a vezetésnek, „Döcsakovszy és társai”-nak mennie kell. Új városvezetés, új stratégia, élhetõ város a Szövetség célkitûzése. T. Mészáros András

Testületi ülés – ahogy én láttam (Folytatás az 1. oldalról) Jól tetszettek olvasni. Egy szocialista kormány szûkmarkúsága miatt, egy szocialista polgármester úgy dönt, a késõbbiekben a gyerekek nem kaphatnak az Önkormányzattól, ingyen iskolatejet. Igaz, azt nem ígérték, hogy „több tejet a gyerekeknek”, így ezt a nem létezõ ígéretet nem is szeghették meg. Ezt nem. Költségvetés Egy város életének, mindenképpen meghatározó pillanata, amikor megtervezi az év költségvetését. Ez kell hogy legyen a legátgondoltabb, a lehetõ legalaposabban elõkészített döntés. Mi történt itt, nálunk ezzel, a jövõnket meghatározó rendelettel? Kétszer terjesztették a képviselõk elé az eredeti és az átdolgozott anyagot. Mind a két esetben olyan szerencsétlen idõzítéssel, hogy a képviselõcsoportok érdemben ne tudják tárgyalni. A tartalmáról egy, azaz egyetlenegy bizottság tudott vitát folytatni, és ez a vita 15 percig tartott. A testület sem járt jobban. A polgármester úr elõre bocsátotta, ilyen jó költségvetése még nem volt a városnak. Nem is értette, miért emel a Pénzügyi Bizottság elnöke és az ellenzék kifogásokat. A polgármesterünk által a lehetõségek költségvetésének nevezett anyagról pár szó. Nem egész egy százalékkal haladja meg a bevételi oldal fõösszege a tavalyi tervezett fõösszeget, úgy, hogy 300 millió hitelfelvételt és 350 millió ingatlanértékesítést is beterveztek. Az Önkormányzat nem kapta meg a közalkalmazottak béremelésének fedezetét, csak részben, a köztisztviselõk béremelése teljes egészében

hiányzik. A pedagógusok szakkönyvvásárlásának feltételei nincsenek leszabályozva. Az átengedett személyi jövedelemadó több mint 100 millióval csökkent. A helyi adó tervezett értéke 11 millióval nõtt, úgy látszik, a polgármester által emlegetett 20 milliárdos beruházások nem fognak adót fizetni. Sorolhatnám a számokat, melyik intézményünk mennyivel fog kevesebbõl gazdálkodni, mint tavaly, de egy beszédes sor a költségvetési táblázatban mindent elmond. Intézmények felújítása: 50 millió forint. Érd városának, a háziorvosi rendelõket nem számítva, 41 intézménye van, a tagintézményekkel együtt. Erre a hozzáállásra nem lehet azt mondani, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Amenynyiben az Önkormányzat ezt a gyakorlatot folytatja, intézményeink lepusztulnak, gyermekeink veszélyes iskolákba, óvodákba fognak járni. A Szakorvosi Rendelõintézetre már most 200 milliót kellene költeni, ehelyett önkormányzati biztost kap. Ígéretekkel nem lehet várost építeni. Száz szónak is egy a vége, polgármesterünk szerint jó ez a költségvetés, és ha mégsem, ak-

kor lehet rajta módosítani. Tizenöt képviselõ igennel szavazott, nyolcan nemmel, ketten tartózkodtak. Sportcsarnok Polgármesterünk és csapata, ha a város belegebed is, akkor is sportcsarnokot fog építeni. A Képviselõtestület, a Városfejlesztési és Mûszaki Bizottság elnökének elõterjesztésében, kapott egy 40 soros elõterjesztést (ebben benne van a fejléc, cím, dátum, aláírás és az összeállító neve, beosztása) és egy 11 soros határozati javaslatot. Ezen fajsúlyos anyag alapján 14 képviselõ úgy gondolta, hogy a polgármester elkezdheti a tárgyalást a terv kivitelezésérõl. Nézzük, mirõl is van szó. Jelentkezett egy beruházó, aki hajlandó a városnak építeni egy sportcsarnokot, uszodával. A városunknak kell adni a telket és évente 169 289 719 forintot, húsz éven keresztül. Ehhez az összeghez érdemes hozzátenni a mûködtetéshez szükséges összeget, kb. 150 000 000 forintot évente, és máris „ölünkbe hullott” a XXI. század csodája. Az egyszerûség kedvéért elvégeztem az aktuális osztásokat, szorzásokat. Minden érdi lakos, 20 éven keresztül, minden évben 5315 forinttal kell, hogy hozzájáruljon a sportcsarnokhoz, akkor is, ha soha be sem teszi a lábát az épületbe. 60 ezer lakossal számoltam. Ingatlanonként ez az összeg 15 950 forint, évente, húsz éven keresztül. Nem kellene megkérdezni az itt élõket, ilyen áron is szeretnének egy ilyen beruházást? Vagy nem kellene megkérdezni az országgyûlési képviselõnket, a volt sportminisztert, hol a beígért támogatás, hol az ígért több pénz? Segesdi János

Traktorok a téren

A

márciusi trikolórok közül az idei most a traktorokra kitûzött nemzeti lobogóról marad emlékezetes. A piros, fehér, zöld zászlók mellett itt-ott baljóslatú fekete lobogókat is lenget a fagyos márciusi szél. Amint ezeket a sorokat írom, 200 munkagép sorakozik fel a parlament épülete elõtt, a Felvonulási téren összesereglett ezernyi közül. A Budapestre koncentrált, de országszerte útlezárásokkal tarkított demonstráció újra az érdeklõdés középpontjába állította a magyar agrárium helyzetét. A gazdák fellépését, mint azt már megszokhattuk, most is egymástól gyökeresen eltérõ vélemények kísérték. Az emberek többsége tapasztalhatóan egyetértéssel, számos kisebbségük ellenszenvvel figyeli az eseményeket. Az utóbbiak alapkérdése többnyire az agrártámogatások körül forog. Pontosabban, hogy egyáltalán mire föl támogatja a parasztokat az állam, vagy éppen az EU, miközben másoknak akár nehéz helyzetükben is semmiféle segítséget nem biztosít. Sõt más ágazatok közvetlen támogatása egyenesen a piaci viszonyokba való nemkívánatos beavatkozásnak minõsül. Most ne süllyedjünk el az amúgy ésszerû felvetés túlságosan is bonyolult közgazdasági rejtelmeibe. Ezúttal hagyatkozzunk csupán arra, hogy az agráriumban szó sincs a szabad piacgazdaságban megszokott játékszabályok biztosításáról. Annál inkább a különbözõ támogatási rendszerek versenyérõl beszélhetünk. Legalábbis az Európai Unióban, és egyenlõre. A versenyben amúgy kívánatos „egyenlõ” feltételek ezúttal azt jelentik, hogy a magyar gazdák jóval az osztrák, német, spanyol, francia vagy akár görög társaik mögött meghúzott startvonalról indulhatnak a pályán. Ebben a helyzetben teljesen érthetõ tehát, ha a gazdatüntetés résztvevõi minden törvényes eszközzel élnek az amúgy is gyenge pozícióik védelmében. Nem beszélve arról, amikor még jogos járandóságaik kifizetését is meghiúsulni, vagy késleltetni látják.

„Panelproli”

E

mlékezetes, hogy néhány éve pár jól öltözött belvárosi zsurnaliszta tollat ragadott a „panelproli” ellen. Aki még lumpen is persze. A leírtak után aztán széltében-hosszában terjedt a szóbeszéd a komcsik – az új fogalom politikai besorolással is párosult – betonkockákba zárt kibiztosított csodafegyverérõl, a több százezernyi panelproliról. A csavargókról, a semmirekellõkrõl, a vörösökrõl, a szavazataikat néhány fröccsért vagy emelve a tétet nagyfröccsért áruba bocsátókról. Nos, bizonyos körökben még ma is nehéz szembeszállni az efféle ostobaságokkal komoly inzultus kockázata nélkül. Még szerencse, hogy idõnként mégis akad vállalkozó, aki elveri a port az itt-ott még mindig kifröccsenõ buta beszéden. Legutóbb például az MTV kitûnõ mûsorában, a Mindentudás Egyetemében emelte fel a hangját a közkeletû elõítélettel szemben Makovecz Imre, a kortárs építõmûvészet egyik meghatározó személyisége. Az ország nagyvárosaira ma is jellemzõ lakótelepi beépítés a hetvenes években a Szovjetunióból importált panelgyárak terméke. Építésük nem elsõsorban a tradicionális városi munkásság lakáshoz juttatását, hanem a vidékrõl kiszorított, az ipari városokban munkát vállaló parasztok, elsõ generációs munkások letelepítését szolgálta. Ez a társadalom nem csak a lakhatásért hozott kemény áldozatot – hitelek, kamatok, törlesztõrészletek –, hanem megszenvedte az életmódváltással kapcsolatos következményeket is. Hozzáteszem, nem egy könnyen leírható, a közeljövõben eltûnõ világról beszélek. Makovecz szerint a lakótelepi házak – minden ellenkezõ híreszteléssel szemben – szívósak és állékonyak. Akár több generációt is megélnek még. A mindenkor bennük lakókkal együtt. Kéri Mihály

Megrendelés, elõfizetés Áprilistól meghirdetjük az elõfizetést az Érdi Lap-ra. Aki szeretné, hogy házhoz vigyük a Lap-ot, olvashatóan kitöltve küldje vissza a megrendelõt a szerkesztõségbe (Összefogás Egyesület, 2030 Érd, Alsó u. 8.), vagy hozza be személyesen szerdán vagy csütörtökön délután 6 és 7 óra között. Az elõfizetési díj negyedévenként 600 Ft, amelyet vagy személyesen, vagy rózsaszínû csekken kérjük befizetni. Megfelelõ számú érdeklõdõ esetén késõbb a postásnál és egyéb helyeken is elõ lehet majd fizetni. Név: Cím: Aláírás: („Megtalálhatatlan” – név, házszám, utcatábla hiánya – cím esetén felelõsséget nem vállalunk!)

4

ÉRDI LAP

Termékdíj és a szemét

Tisztelt Szerkesztõség!

T

ájékoztatni szeretném önöket, hogy a legutóbbi kiadásban megjelent cikk az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumról, mély felháborodást keltett köreinkben. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a cikk végén nem volt a szerzõ neve feltüntetve. Félreértés ne essék, a legnagyobb tisztelettel mondjuk el önöknek, hogy információik elég tévesek voltak, hisz iskolánkban semmiféle egér- vagy légyinvázió nem volt! Biztosan állíthatjuk, hogy egyetlen egér, ami ténylegesen „szabadon” volt, nem jelent máris inváziót. Reméljük a szerzõ tisztában van ennek a szónak a jelentésével. Másrészt a szerkesztõség helyében nem efféle híreket tennénk a címlapra, hiszen Érd nem olyan város, ahol nem folyik az élet, s nem lennének hírek. Kérjük önöket, hogy ez az eddig színvonalas újság ne lépjen a csupán pletykákat szolgáltató szennylapok sorába. Szóval, csak arról szerettük volna értesíteni önöket, hogy iskolánk jövõjéért aggódniuk felesleges, hiszen továbbra sem tartózkodik másfajta élõlény itt, rajtunk, diákokon kívül. Amúgy pedig megjegyzem, az egér a biológia szertár folyosóján volt. Megértésüket köszönjük: A Vörösmarty Mihály Gimnázium diákjai

Tisztelt szerkesztõség! Szeretném felhívni a figyelmüket egy ígéretre. Tavaly decemberben a hírekben lehetett hallani, hogy 2005. január 1-jétõl a családi pótlékot 20%-kal emelni fogja a kormány. Elküldöm Önöknek egy 2004-es és a 2005-ös családi pótlék szelvényemet. Egy gyermekem van, utána kapom a családi pótlékot. Lehet, hogy én értettem valamit félre, de ez az emelés még 5% sincs. Azt hiszem, nem csak engem érint egyedül az a dolog. Tihanyi Andrea

Szép, új világ? edves barátom, ott a távoli Hollandiában! Sokszor gondolok mostanában rád, mint az egyéniség elõl minden korlátot ledönteni akarók egyikére. A világnak ebben a porfészkében, ahol élek, sokszor érzem az igazi haladó modernség hiányát. Pártunk maroknyi élharcosa sokat tesz azért, hogy megszûnjenek a különbségek az itteni és az ottani lakosok között. Megkérdeztük itteni bugrisainkat néhány nagyon fontos kérdésben. Nagy plakátokon raktuk ki a kérdéseket. Többek között azt, hogy Magyarország keresztény állam-e? Természetesen mi tudjuk, hogy ez egy megválaszolhatatlan marhaság, de nagyon jó gumicsont. Ha a sajtó jól tálalja, sokáig fognak marakodni rajta a jobb- és baloldal nagyokosai. Egyébként tudod jól, mi a véleményem a konzervatív magyarkodó csuhásokról. Egészen kétségbe ejtõ, hogy az utóbbi években erõre kaptak, bele akarnak kotyogni mindenbe, ellenünk prédikálnak és nem csak a régi templomaikba toboroznak, de egyre újabbakat akarnak építeni. Itt állnak a jól megépített épületeik, amelyikben egy keresztre feszített hullát imádnak ahelyett, hogy átengednék azokat modem mûvészeinknek, vagy néha egy punk zenekarunknak. Télen persze hajléktalan szállásként lehetne üzemeltetni a sok templomot. De õk finnyásak, azt mondják, hogy egy ürülékszagú templomban nem tudnak eléggé ájtatoskodni. Képzeld el, ebben az országban egyszerûen nem képesek elfogadni a meleg büszkeség megnyilvánulásait, azt, hogy mi úton útfélen kinyilvánítjuk és meg akarjuk mutatni másságunkat. Az egyik vezetõjük azt találta mondani, hogy aki azt akarja, hogy tizenéves fia egy szakállas bácsitól szerezze az elsõ szexuális élményeit, az szavazzon ránk. Persze a mi éber szószólóink, meg a hatalmas sajtónk ízekre szedte az antiszemita, intoleráns fasisztát. Követelték, hogy azonnal mondjon le és távozzon a politikai életbõl. Egyáltalán, hogy meri

K

megkérdõjelezni bárki, hogy akár egy tizenéves fiút is, megismertessen egy tapasztaltabb meleg férfi a homoszexualitás szépségeivel. Mi minden eszközzel harcolunk azért, hogy a melegek is teljes jogú házasságot köthessenek, a csuhásokat meg rákényszerítjük, hogy áldják is meg õket. Ezen a téren igazi példaképeink vagytok, ugyanúgy mint a drogfogyasztás szabadságának kivívásában is. Ezek az ósdi elmaradott népek itt egyszerûen nem tudnak haladni a korral és képesek üldözni a drogfogyasztókat. Lábbal tiporják az egyéni szabadságjogokat, hiszen az állam nem szólhat bele, hogy akar-e valaki drogot fogyasztani, vagy sem. Egy drogfogyasztó szülõ nyilván nem találna semmi kivetni valót abban, hogy kamasz fiát egy szakállas bácsi juttassa az elsõ nemi élményekhez. Ha nekem lenne egy fiam, én bizony jól megkínálnám egy füves cigivel. De sajnos nem lehet, mert az ósdi törvények nem engedélyezik, hogy két nõ örökbe fogadjon egy gyermeket, pedig a szerelmem jogilag még mindig Béla. Igaz, hogy tavaly nõvé operáltatta magát, de aztán csalódott a férfiakban és rájött, hogy mégiscsak inkább a nõket szereti, ezért aztán összebútoroztunk. Persze néha fiúkat is fogadunk, így aztán nem értem, miért ne fogadhatnánk örökbe egy gyermeket. Láthatod kedves barátom... vagy barátnõm, ott a távoli Hollandiában, sok még a dolgunk, hogy ebbõl a konzervatív országból igazi modern világot teremtsünk. Szerencsére a kormány mellettünk van, sõt a kezünkben van és minden eszközt a rendelkezésünkre bocsát, hogy megteremtsük szép, új világunkat. Liberális meleg testvéri üdvözlettel Magyarországról. *** Ez a levél a fantázia szülötte. A valósággal való bárminemû egybeesés pusztán a véletlen mûve??? Kopor Tihamér


K

ortárs bölcsesség; fejlõdõ országban ne igyál vizet, a fejlettben ne vegyél levegõt. Értelmezzük: mi a szemét? Van ipari és családi. Elõzõt most hagyjuk, bár van összefüggés. A régi parasztgazdaságban-házban ez a fogalom ismeretlen. Minden jó valamire. Az akármi is hasznosítható, újra használható. Nagyapám a görbe és rozsdás szögeket egyenesre kalapálgatta. Kérdeztük, ennek mi értelme, mikor a boltban fillérekért vehet újat. Válasz: de azért menni kell, ez meg itt van és én ráérek. A fölös zöld komposztálható, az éghetõ anyag megy a kemencébe, az üres papírzacskóba rakható a tojás, annak héja megy a komposztba, stb. A nagy körforgás, a végtelen. Mi és most, úgy tûnik végesek vagyunk. Valaha minden italt üvegpalackba töltöttek. Az üveg alapja a kvarc, (SiO2), lényege a szilícium, ami a földkéreg 27%-a. Általában kavics(sóder)-homok néven találkozunk vele. A természet része. Miért tértünk át az állítólag rohamosan fogyó (az OPEC szerint még 800 évre elegendõ) kõolaj-származék mû-

anyagokra, pl. a palackok esetében? Mert belépett egy új lobbi. Az olaj és csomagolóanyag társulat. Bizonyított, hogy vásárolt termékeinkrõl több burkolatot húzunk le térfogatban-tömegben, mint a termék maga. Szomszédom vett valami házimozi állványt. Akkora csomagolásban volt, hogy betöltötte a szobát. Kétségbeesve toporgott, mi legyen ezzel a sok vastag hullámpapírral? Nekünk még van hagyományos kazánunk, feldaraboltuk és nálunk eltüzeltük. Egész nap melegen tartotta a 160 m2-es házat. Az állvány nem valószínû. A jobb, márkás borok-italok ma is üvegpalackban/parafadugóval kerülnek forgalomba. Még a sörök jó része is. Az üvegek általában visszaválthatók és gusztusosan újratölthetõk. Az üdítõknél már gyökeresen más a helyzet. A mûanyag palack nem bírja a gyûrõdést, de az is kõolajszármazék, energiahordozó, tehát eltüzelhetõ. A visszaváltható, a második-harmadik újratöltésnél már gusztustalan, karcos, a koszosság benyomását kelti. Az eldobható mindig üde, folt- és karcmentesen

csillog. Egész családom, egyéni hivatásában és szakmailag is, valahol a környezetvédelem, -gazdálkodás aurájában mozog, de a hatszor újratöltött mûanyag-palack nem kell. Ízlésem és elveim vannak. Térjünk vissza az üveghez, ami természetes, sohasem alakul át (esetleg erodálódik, mint egy hegység). A mûanyag viszont szerves alkotói révén lebomlik, csak kell hozzá 1–2 száz év. Vegyük észre, van csomagolóanyag lobbi, szemét lobbi és állami adó lobbi. Valamennyi vastagon jövedelmezõ és egymásból élnek. Ezért a hatalom nem tiltja be a kártékonyságot (ebben nagyon demokrácia van, hoppá! Oda piszkítasz ahová akarsz, de fizess!), csak megsarcolja. Magyarán részesedést kér az üzletbõl. Mint a maffia védelmi pénze, a nulla megoldás. A környezetvédelmi lobbi (mert olyan is van ám!) egyelõre csak viszi a pénzt, látható eredmény és következmények nélkül. Az alapkérdés: meddig érünk rá? Én csak az unokáim sorsáig látok elõre. Utánam tegyenek õk is valamit. Kuchen Zoltán

Reakciók! – I.

E

z a nem éppen a legszebb magyar szavak közé tartozó szó testesítette meg az elmúlt rendszerben – jelzõs szerkezetre átalakítva („reakciós”) – a rendszer ellenségeit. Szerencsére az a világ már elmúlt (?), de a szó velünk maradt. Ez most éppen annak ürügyén jutott eszembe, hogy újságunkkal kapcsolatban milyen reakciókkal találkozik az ember. Kicsit pontosítanék. Mikor az ember van olyan „elmeroggyant”, hogy megírja, illetve felvállalja a véleményét, akkor azzal együtt szembe kell néznie az olvasók kritikájával, fõleg ha komoly ideológiai és világnézeti különbség van író és olvasó között. Elmesélnék néhány példát, hogy milyen reakciókat tud kiváltani egy ilyen lap, mint a miénk. Az egyik „legkomolyabb” telefonhívásnál a vonal másik végén csüngõ illetõ, köszönés helyett a „Fel Vörösök, Proletárok…” bejelentkezést választotta, majd komoly ígéretet tett, hogy beperli az újságunkat a valótlanságok hirdetése miatt… Jó mi? Hát, hogy mást ne mondjak, hirtelen csak arra tudtam gondolni, hogy a lassan újjáalakuló munkásõrség egyik földalatti szervezetének élharcosa vívja harcát a kapitalista rémuralommal szemben. De mivel elmondta, hogy mivel foglalkozik, mindjárt megnyugodtam. Tulajdonképpen egy vállalkozóval van dolgom. Csak Õ elvtársi vállalkozó. Teljes skizofrénia! Csak nem tudom, hogy nálam vagy nála! Sebaj! Tovább a Lenini Úton elvtárs! Egy másik örökösen visszatérõ gondolat az újsággal nem szimpatizáló alkalmi kritikusoktól, hogy városunk elmaradottságát, fejlõdési impotenciáját a szerzõk úgy állítják be, mintha errõl csak a jelenlegi városvezetés tehetne. Az lenne a hibás. Például a csatornázatlanság, a szilárd útburkolatok hiánya, a vízelvezetések hiánya, az alapvetõ szolgáltatások silány minõsége etc…etc… S ezzel párhuzamosan már-már démo-

nisztikusan Fidesz-pártlapként aposztrofálják a Lapot. No, kérem. Ha valaki alaposan olvas újságot, az úgyis meglátja, aki nem, vagy csak a képeket nézegeti, annak meg elárulom, hogy a címlapon fel van tüntetve, hogy ez A POLGÁRI ÖSSZEFOGÁS LAPJA és ebbe minden ember belefér, aki magáénak vallja ezt az eszmeiséget, függetlenül, hogy tagja-e valamelyik pártnak vagy nem. A Lap szerzõi mind lokálpatrióták és nem fizetett újságírók. Nem exhibicionista nagyotmondók, hanem Kuchen Zoltán után szabadon: ÉRDESEK! Akik azt kérik számon, amit megígértek (bocs, vállaltak) a városnak a jelenlegi vezetõk a 2002es választási kampányban. Bár a posztmodern MSZP, gyurcsányista populáris-liberális vonulat pofátlan-

ságába az is belefér, hogy az akkori be nem váltott ígéretek lekicsinylésével próbálják növelni saját népszerûségüket: „Csak nem gondolták komolyan a választók, hogy Mi (mármint Õk – szerzõ) ezt a sok mindent négy év alatt meg is tudjuk valósítani?” (Fridi – a „kólás ragadványa”.) Hát akkor, minek vagytok ott aranyapám?! Már várom a városi szintre való legyûrûzését ennek a kiszólásnak: – „Mi nem négy évre „vállaltunk”, hanem közép- és hosszútávra és ehhez el is készítettük a koncepciót.” Mese habbal, amit a világszép herceg hoz nekünk fehér lovon, miközben az internacionálét énekli gdúrban. Itt a vége fuss el véle! Folyt. köv. Tekauer Norbert

Olvasónk kérdezi:

Miért nem kaptak az idén a nyolcvanévesek ajándékcsomagot? A kérdést feltettük Segesdi Jánosnak, a Szociális Bizottság elnökének, aki a következõket válaszolta: – Megnyugtatom az érdekelteket, hogy az idén is mindenki meg fogja kapni az ajándékcsomagot, erre a képviselõ-testületnek érvényes határozata van. A nehézséget az okozza, hogy közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és ehhez bizony idõ kell. Ezért az év elején esedékes ajándékokat sajnos nem tudjuk a születésnap környékén átadni, de pótolni fogjuk. Kérjük szíves türelmüket.

Felhívás Érd Parkvárosból, év végén, a petárdázás elõl elmenekült lógó fülû, nagyon szép, hosszú szõrû, rajzos, szelíd, 6 éves német juhász kan kutyámat keresem. Nagyon hiányzik! Kérem, aki tud róla, értesítsen a 23-372123-as vagy a 06-30 287-9637-es telefonszámon!


Lelki támaszaink Dr. Hajdú Ferenc püspöki helynököt, Ferenc atyát kérdeztük életérõl, elképzeléseirõl, a gyermekek nevelésében megélt tapasztalatairól

T

örökbálinton nõttem fel, és végeztem általános iskolai tanulmányaimat. Édesanyám rábeszélésére mentem szakközépiskolába, szakmát szerettem volna tanulni. A középiskolában érlelõdött meg bennem a papi hivatás gondolata. Csepelen módom volt megismerni egy olyan világot, amelyet addig nem ismertem, a munkások világát. Ez az ismeret nagy hasznomra van mindmáig.

A másik meghatározó élményem a katonai szolgálat. Amikor jelentkeztem Esztergomba, a papi szemináriumba, akkor két év katonai szolgálatot kellett Nagyatádon teljesítenem, ami akkor büntetõtábornak számított. Itt csupa olyan emberrel találkoztam, akik köztörvényes vagy politikai bûncselekményt követtek el – magam a papi hivatás választásának okán voltam ide sorolható –, és ezeknek az embereknek a megismerése, az ottani élet rendkívül tanulságos volt számomra. A katonai szolgálat után Esztergomban papi szemináriumot végeztem, majd 1983-ban szentelt föl a megyés püspök úr. Ezután öt évet Pilisvörösváron töltöttem káplánként. 1988 szeptember elsején jöttem Érd Újvárosba, és két hét múlva Érd Parkváros lelkészi teendõivel is megbízott a püspök úr. Az elmúlt években hosszabb-rövidebb ideig tevékenykedtem Érd Postástelepen, Tusculánumban, Újtelepen, sõt még Százhalombattán is. Közben a jogi karon egyházjogi diplomát szereztem. A Marianum iskola alapító tagja vagyok, és boldogan látom el a lelkészi teendõket az iskolában is. A gyermekek nevelése terén

elért tapasztalataim nem a gyermektársadalom egészére vonatkoznak. A Marianum iskolában tanuló gyermekek nem összehasonlíthatóak más általános iskolában tanuló gyermekekkel, mert az ide járók vallási elkötelezettséggel érkeznek ide. Volt olyan osztály, amelyben minden gyermek vér szerinti szülõjével élt együtt, vagyis egyetlen gyermek sem volt, akinek elváltak a szülei. Erre a gyermekanyagra másként lehet építeni. Ugyanakkor igaz az is, hogy az ide járó gyermekek is néznek televíziót, gyermekközösségben élnek más – nem vallásos – gyermekekkel. Itt az a cél, hogy olyan értékeket adjanak át a gyermekeknek, amelyek nem csupán általános emberi értékek, hanem kifejezetten a katolikus hitbõl merítkeznek. Az egyén élete boldogságát csak közösségben tudja elérni, ezt pedig csak olyan vallás tudja nyújtani, amely közösségi vallás. Fontos, hogy a tanulók nyelveket tanuljanak, a továbbtanulási eredmények kiemelkedõek legyenek, de ezeknél sokkal fontosabb, hogy tudjanak közösségben élni szeretetben, és boldogok legyenek. Tudjuk, hogy azok az emberek nyúlnak elõször pótszerekhez, kallódnak el végérvényesen, akiknek nincs szeretõ családi hátterük, nincsenek barátaik. Az tehát az elsõdleges cél, hogy képessé tegyük a gyermekeket arra, hogy közösségben éljenek, hogy el tudják viselni a konfliktusokat. Az elsõ és legfontosabb közösség a család, és ezt nem pótolja semmilyen nevelõ intézmény. A család is változó közösség. Van azonban egy biztos, biztonságot adó közösség, és ez az Istennel való közösség. A vallás az, amely képessé tesz az életben a nehézségek elviselésére, és biztosítja azt, hogy ne elkeseredett emberekké váljunk, hanem megelégedetten, boldogan éljünk. Oktatni, nevelni csak úgy lehet, ha felkeltjük a gyermekek érdeklõdését, és lekötjük a gyerekek figyelmét. A hit régies nyelve ma már nehezen érthetõ a gyermekek és a felnõttek többsége számára, ezért olyan módon kell beszélnünk, hogy mindenki megértse, elsajátítsa. Bár nagyon fontos számomra az iskola, idõm nagy részét Újváros, Parkváros és Ófalu lelkészi teendõi foglalják el. Nyitottak vagyunk, rendezvényeinkre hívjukvárjuk Érd lakóit. Immár 15 esztendeje szervezünk a templomokban hangversenyeket, és más, élményt nyújtó órákat. Mi, az ifjú lelkek pásztorai szeretnénk minél több gyermeket hozzásegíteni az életre való felkészülésre, a szeretet gyakorlására, de sajnos a körülmények határt szabnak vágyainknak. Köszönjük, Ferenc atya. Szövényi

5

ÉRDI LAP A 75 éves Darabont Tamás festõmûvész kiállítása a Mûvelõdési Központban

N

em az elsõ, és remélhetõleg nem is az utolsó kiállítását rendezte az Érden élõ Darabont Tamás a Mûvelõdési Központban. Legutóbb a hasonló korú Wegenast Róberttel volt közös kiállítása, majd részt vett az érdi képzõmûvészek tárlatának zsûrijében is. A régi barát, Raksányi Gellért Kutyu tartotta a kevésbé szakszerû, de szórakoztató, anekdotákkal fûszerezett megnyitót. Az igen nagyszámú, nem csak Érdrõl érkezett közönség újból megcsodálhatta a mediterrán görög tájak ihlette látomásokat, a bibliából vett témákat, a mindig megrázó corpust. Most is sajnálhatjuk, hogy Érd városa a nagy fogadkozások ellenére nem hozott még létre galériát saját festõi számára. Pest megyei kisgazda vezetõk tanácskozása Pest megye 16 választókerületében dolgozó kisgazda vezetõk megállapították, hogy a megyében élõ kisgazdák szükségesnek látják, hogy a független kisgazdapárt visszatérjen a közéletbe, aktív munkát végezzen, és képviselje a gazdatársadalom érdekeit. Ennek érdekében munkatervet fogadtak el.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata a mezõgazdaság gondjairól A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai aggodalommal figyelik a magyar mezõgazdaság növekvõ gondjait és szolidárisak azokkal, akik jogaik és érdekeik védelméért hallatják hangjukat. A püspökök remélik, hogy a tárgyalások rövidesen megegyezéssel végzõdnek és teljesülnek a gazdák jogos kérései. Budapest, március 2. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Traktorok a pesti utcán (Folytatás az 1. oldalról)

Bizonyításul két lényeges pontot nézzünk a petícióból. A második pontban a gazdák azt követelik, hogy a kormány maradéktalanul tartsa be a 2004. február 25-én aláírt megállapodást. Az FVM válasza erre a pontra az, hogy a vonatkozó törvény módosítására javaslatot dolgoz ki, és a javaslatot június 30-ig egyeztetésre bocsátja. Joggal kérdezzük, hogy az elmúlt egy év folyamán mi akadályozta a tárcát abban, hogy intézkedjen a rendelet módosítására? A petíció harmadik pontjában a gazdák azt követelik, hogy a Magyarországgal egyidõben csatlakozott több országhoz hasonlóan az uniós területalapú támogatásokat és a nemzeti kiegészítõ támogatásokat fizessék ki. Miniszter úr válasza: a kifizetések azért húzódnak, mert sok a tévesen kitöltött igénylés. Kérdezzük, az eltelt nyolc hó-

nap folyamán miért nem ellenõrizte az igényléseket a szaktárca, ha erre szükség van? Nálunk jobban tudnak nyomtatványt kitölteni a csehek, a szlovákok és a lengyelek? Vagy talán csak ürügyet keres a kormány a kifizetés késleltetésére? Szakmai vita mellõzésével is teljes bizonyossággal állítható, hogy egyetlen olyan követelés sem található a gazdák petíciójában, amely ne lenne jogos és kézenfekvõ, és ne lehetett volna a tüntetést megelõzõen legalább részben orvosolni. Megjegyzendõ, hogy a petícióban szereplõ tizenkét pontból tíz teljesítése nem igényel további költséget!

hogy kormányunk nem törõdik a vidékkel, a vidéken élõ emberekkel. Nem lehet hangzatos kijelentésekkel, szervezetlen hivatalok áradatával gazdaságot építeni! Nem lehet támogatni azt a miniszterelnököt, aki a maga választotta, rosszul dolgozó miniszterét támogatja a jogos panasszal élõ választópolgárokkal szemben! Elfogadhatatlan az a miniszterelnök, aki képtelen tudomásul venni azt a tényt, hogy mulasztott õ maga és kormánya, elsõsorban a szaktárca, és ezzel válsághelyzetet idézett elõ! A válsághelyzetet jelzik a parlament irányába vonuló traktorok nemzeti színû zászlóval, a határokat mind nagyobb számban részben lezáró mezõgazdasági gépek, a dolgozó vidék fokozódó elszántsága, hogy ennek a szégyenletes állapotnak, amit velük szemben elkövetettek, véget vetnek. Reméljük, hogy március 15-ét nem nemzeti színû lobogók alatt,

Ami számomra, és sokunk számára ennek a tüntetésnek a kapcsán nyilvánvalóvá vált – már ha korábban nem volt nyilvánvaló –,

Petõfi Sándor képével díszített traktorokkal ünnepeljük a Kossuth Lajos téren! Tóth Tamás

6

ÉRDI LAP

1956 köztünk élõ hõsei – 2/1.


Sorsfordítók Erdélyben

Ismerjük-e a az 56-os forradalom hõseit, azokat a bátor, nagyszerû embereket, akik „csinálták” a forradalmat, kockáztatva ezzel életüket, maguk és családjuk jövõjét, boldogulását? Tudjuk-e hol és miként élnek ma, hogyan alakult sorsuk a forradalom leverése után, és könnyebbedett-e helyzetük a rendszerváltozást követõen? Elsõsorban a fiatalabb korosztály számára, akik a „kádári rendszer” és a jelenlegi történelem tanítás jóvoltából nagyon keveset tudnak errõl a – sokunk számára – feledhetetlen idõszakról. Most KUNSZABÓ FERENCET, az Érden élõ, ismert írót kerestük fel, akinek Széchenyi Istvánról szóló könyvérõl Illyés Gyula a következõket írta: „… Vajon hány író, szociológus írt kötetnyi vallomást arról, hogy mit ér az az ember, aki e nemzetbe plántálva ébredt kötelességeire. Kunszabó lírai tanulmánya elõdöket idéz és követõket buzdít…” Az író élete, az 56-os forradalommal való kapcsolata a „Vándorvasban” címû, 2002-ben kiadott életrajzi regényében tárult nyilvánosság elé, melyben megrázó hitelességgel írja le a forradalom kaposvári eseményeit, letartóztatását, és börtönéveit. Ezekrõl a személyes élményeirõl kérdeztük az írót az alábbi beszélgetés során. – Hogyan került bele a forradalom eseményeibe? – Nem akartam, de nem is tudtam kikerülni az eseményeket. Egyetemi éveim után, 1956 április 1-én fogadtak fel szerzõdéssel a Somogy Megyei Néplap újságíró gyakornokának. Kaposvárra lekerülve elkezdtem ismerkedni az emberekkel, sokat beszélgettem a kollégáimmal. Mindenki változásokat, reformokat akart, egy kicsit hasonlított arra a helyzetre, ami 89-90-ben újra játszódott. Fél év alatt sok ismerõst szereztem, megismerték írásaimat, így 1956 október végén – amikor már úgy látszott, hogy gyõzött a forradalom – engem neveztek ki a megalakuló Somogy megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság titkárának. Hozzám tartozott a Katonai Forradalmi Bizottsággal való kapcsolattartás, szükség esetén a hadkötelesek mozgósítása az oroszok ellen, a város védelmének megszervezése, a Nemzetõrség felállítása. Ezen kívül megbíztak a Somogy megyei Néplapból „Szabad Somogy”-á alakult lap vezetésével is, mint fõszerkesztõt. Ezekkel kapcsolatos feladataimat végeztem, egészen november 4-ig. – Fegyverrel harcolt-e és hol? – Igen. November 3-án Zalaegerszegre mentünk, mert a városban kifogyóban volt az üzemanyag. Vittünk magunkkal egy szerelvény élelmiszert, amiért cserébe két szerelvény üzemanyagot indítottak el hozzánk. Zalaegerszegrõl éjfél után érkeztünk haza. Azt mondtam a rám váró háziaknak, hogy csak akkor költsenek föl, ha nagy baj van. Nem sokkal 5 óra után ráztak fel, hogy Nagy Imre beszélt, és hogy az orosz tankok itt grasszálnak a városban. Gyorsan felöltöztem és két másik fiatalemberrel együtt a katonatanácsot kerestem fel, ahol javasolták, hogy mielõbb hagyjam el a várost, mert maradásom halálos veszélyt jelent számomra. Bár már megkezdõdött a razzia, sikerült kijutnunk a városból, a tõlünk 8 km-re lévõ Töröcskére, de még aznap este tovább mentünk a jóval messzebb fekvõ kardosfai erdészházba. Ez sem lehetett végleges megoldás, így pár nap után elindultam egyedül a Mecsekbe, mert a hírek szerint ott fegyveres ellenállók mûködtek. Õk voltak a „Láthatatlanok”. Útközben találkoztam pesti gyerekekkel, akiket kivertek Budapestrõl, és Jugoszláviába igyekeztek. Nekem nem volt szándékomban kimenni, mert

meggyõzõdésem volt, hogy írónak lehet lenni idegen nyelvi közegben, de nem lehet azzá válni. Reméltem, hogy egy pár évvel megúszom, hiszen Kaposváron senkit nem bántottam, sõt amikor a megyei párttitkárt elfogták és fel akarták akasztani, jókor érkezve, sikerült lebeszélni errõl az embereket. Megérkezve a Mecsekbe, csatlakoztam egy kb. 20–30 fõs csoporthoz, akik befogadtak. Az utakon járõrözõ ÁVO-sokra, „pufajkásokra”, kisebb orosz egységekre csaptunk le, megsemmisítettük õket, majd elrejtõztünk az erdõben. Mindannyian abban bíztunk, hogy ezt a Nyugat nem fogja hagyni: másfél évtizeden keresztül uszított a kommunista rendszer ellen, és amikor oda jutottunk, hogy még a Szovjetunió is megremegett, hiszen megvertük néhány hadosztályukat, akkor fityiszt mutattak és nem jöttek segíteni. Ezt én elõre láttam, de a többiek reménysége is elmúlt, és november 23-án a csoport parancsnoka azt mondta, hogy aki akar, az elmehet. Akkor én elmentem, és feljöttem Pestre. Nem akarom túlságosan részletezni, de voltak kapcsolataim, akiknek révén el tudtam rejtõzni. – Kikkel volt együtt az ellenálló csoportban? Tudna neveket is említeni? – Egyrészt a Mecsekben senki nem használta a rendes nevét. Engem például „költõ”-nek neveztek, mert esténként a pihenõ idõben verseket mondtam. Másrészt pedig a november 23-i elválásunkkor rajtam kívül mindenki dél felé ment, csak én mentem északnak, Pestre, így többet nem is láttuk egymást. A 80-as években azonban, amikor kijutottam Amerikába, akkor találkoztam egy 56-os-

sal, aki a mi csoportunkból ment el. Jó egészségben él kint azóta is. – Miután felkerült Budapestre, hogyan alakult a sorsa? – Bujkáltam. Néhány napig egyik barátomnál, majd a másiknál húztam meg magam. Bementem az Újságíró szövetségbe is, aminek tagja voltam. Pénzt osztottak, adtak kb. 500 Ft-ot, így volt némi létalapom. Hallgattuk a híreket, ez volt a reménykedés idõszaka. Aztán egyre romlott a helyzet, és amikor az egyik jó barátom megkérdezte, hogy nem akarok-e kimenni velük Ausztriába, mert még nyitva vannak a határok, akkor azt mondtam, hogy igen. Este felhúztam a házi néni öreg vekkerét hajnali öt órára. A csörgésre ébredtem fel, ránéztem az órára: 9 óra volt! A Jóisten sem akarta, hogy kimenjek, valakinek maradnia kellett. Késõbb valamiért Miskolcra kellett mennem, de nem tudtam megállni, leszálltam a vonatról Hatvanban, és meglátogattam Édesanyámat, aki Kisgomboson élt. Ott aludtam, és hajnalban arra ébredtem, azt álmodom, hogy a Mecsekben harcolok, és lõnek. Persze nem lõttek, hanem verték az ajtót. Kiugrottam az ágyból és olyan gyorsan felöltöztem, mint soha. Édesanyám késleltette az ajtónyitást, így a szolgálati lakás mellé épített istálló padlására, az öreg deszkákon keresztül fel tudtam jutni. Az istálló másik végén leugrottam, mert nem volt ott a létra. Ekkor két pribék ugrott elõ a ház sarkából és elkaptak. Õk vették el a létrát. Ezek kaposvári ÁVO-sok voltak, és ismertek engem. Késõbb az is kiderült, hogy ki jelentett a rendõrségnek, mert akkor engem már régen köröztek. Házkutatást tartottak, de kiderült, hogy elfelejtettek letartóztatási parancsot hozni. Az ÁVO-sok parancsnoka, egy fõhadnagy ezért kihívott a szobából, és négyszemközt megkért arra, vállaljam el, hogy megpofoztam, így közveszélyes magatartásért be tudnak vinni a Rendõrségre. Nem ellenkeztem. A börtönben a rabtársaim eleget csúfoltak, hogy nem is volt letartóztatási parancsom, miért kerültem be. Mindez 1957. február 2-án történt, négy nappal a 24. születésnapom elõtt. Buttingerné Pataki Júlia (Következõ számunkban folytatjuk)

„Sorsfordítók Erdélyben” címû könyvét mutatta be február 7-én a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban a mû szerzõje: Révész Máriusz, a Fidesz szóvivõje, aki a Keresztény

Értelmiségiek Szövetsége Érd és Vidéke szervezet meghívására érkezett városunkba. A könyv 7 különbözõ felekezethez tartozó egyházi emberrel folytatott beszélgetések gyûjteménye. Megszólal többek között Kató Béla és Szegedi László református lelkész, Berszán Lajos katolikus pap és Böjte Csaba ferences szerzetes. A könyvbemutatóval azt szerettük volna elérni, hogy minél többen megtudják, mekkora küzdelmet jelent határon túli magyarnak maradni, és hogy ebben a hõsies, nemzetmentõ társadalmi harcban milyen jelentõs szerepük van az erdélyi magyar egyházak lelklészeinek és papjainak. Az elõadás hallgatósága csatlakozott Böjte Csaba felhívásához: „Építsünk iskolát Csángóföldön! A könyvet ajánljuk mindenkinek olvasásra és épülésre. Martinovich Sándor a KÉSZ Érd és Vidéke szervezet elnöke

Azt mondják az okosok... – hogy drágul az ördög alkotta szerencsejátékok köre, a lottó, a luxor és minden. Azzal indokolják, hogy a szervezési költségek nõttek. Mit kell ezen szervezni? Ha nyerni szeretnék, magamtól is megveszem az ilyen-olyan szelvényt. Nem az állami bevételek és a vezetõ munkatársak jövedelem-növelésérõl van szó? Mert ez a szektor, az állam legnagyobb hasznú vállalkozása, azért monopóliuma. Ezért tilos a magán-piramisjátékok indítása. Szeretnék beszélni a szakértõvel (ahogy Kun Bélával is), hogy miért beszél ennyi marhaságot és, hogy mai napság mennyi tekintendõ tisztes üzleti haszonnak. Miért nem mondja, ide bele a búrámba, hogy hülyének nézlek, mert az is vagy. Lottó (Kabos) Ottó idejében 3,30 volt a szelvény, most 170-re emelték. Ez ötvenkétszeres, vagyis 5200%-os növekmény. Persze nem kötelezõ játszani. Ekkora lendületet még Lenin sem álmodott. De mert rosszul játszott, nem is nyert. – hogy nem nagy a kereslet ma nercbundára. A Corvin után a Csillag áruház is beadja a kulcsot, bezár. Végkiárusítás. Nerceket már 150 és 800 ezer jó magyar forintokért vesztegetnek. Úgy hallottam, még így last minute sincs tolongás. Akinek ugyanis igénye/pénze volt rá, már van neki. Akinek nincs, félõ, hogy már nem is lesz. Sikerült tehát a fõváros egyik legelegánsabb sugárútját is leselejtezni. Egykor elegáns szállodák, éttermek, cukrászdák sora. Emberléptékû üzletek, csillogó kirakatok. Mozik, könyvesboltok, barátságos kis trafikok, a mellékutcákban patinás kis boltok. Gyerekkorom verébcsivittõl hangos fái. Kirakatnézõ séták, a Keletitõl a Dunáig. Kiállítóterem és kaszinó. Ma beragasztott üvegek, hajléktalan rongycsomók a kapualjakban. Köszönjük, Demszky úr, ezt a fejlõdést. Bízom benne, hogy a Rókus-kápolna, a Ferencesek temploma és

Szezonkezdet kedvezményes áron

HORGÁSZBOLTUNK várja Önöket Érd-Parkvárosban, Szovátai út 89. Engedély megújítás, területi jegyek, akváriumi állat- és madáreledel is kapható! Telefon: 06-20 447-4126 Nyitva: H-P 9-18-ig, Szo 8-13-ig

a Belvárosi plébánia azért nem lesz kínai bazár. Ahogy a Luther utca melletti református templomból bemutatóterem, aztán akárhányféle miegymás. – hogy hálával tartozunk a szovjet katonáknak a ’45-ös felszabadításért. Az elrabolt magyar és zsidó mûkincsekért, amik ma is a Kreml pincéiben porosodnak, vagy az Ermitázsban páváskodnak. A megerõszakolt anyáinkért és nõvéreinkért. A davaj csasziért. A gulágokba picike munkára hurcoltakért. A vasfüggönnyel, aknamezõvel távoltartott európaiságért, a 30-40 évre becsült erkölcsi és anyagi lemaradásért. Apró Piros veje köszöni. Nekik jól jött. Én meg a kisemmizett felmenõim és apám emléke miatt nem vagyok hálás. És nem köszönöm. – hogy a sztrádaépítés a legjobb befektetés. Nyilatkozza ezt Kóka János, az épp’ ügyeletes gazdasági és közlekedési miniszter, az érdi tetõn az M6 alapkõletételénél. Hát, ha a kõletétel is már ekkora buli, akkor miért nem épülnek mégsem az autópályák? Miért nincs befektetni való, mindössze egy kilométernyi szakaszra Polgárnál, a Debrecen-Nyíregyháza közötti bekötésre? Ha ilyen jó befektetés, akkor miért két osztrák és egy német cég végzi, miért nem egy magyar adózza le a hasznot, Kóka elvtárs? – hogy használtak, de korszerûek azok a Neoplán buszok, amiket a Volán forgalomba állított Érden. Távolsági, vagy kiránduló járaton, ahol mindenki ül, ez igaz. De tömegközlekedésre, menetrendbe állítva alkalmatlan. Az utasok jó része áll és alig van kapaszkodó. Egy kanyarban, vagy fékezésnél minden álló utas keres egy szimpatikus társat, akivel összeölelkezhet. Zsúfoltság esetén az ajtók nyitási rendszere miatt a le- és felszállás nehézkes. Nem mindig az olcsó éri meg. Ezek a valóban impozáns jármûvek nem erre a célra készültek. Kuchen Zoltán

VARGA

biztonságtechnika épületelektronika

Lakásriasztók, megfigyelõ kamerák, mûholdvevõk telepítését, épületvillanyszerelést vállalok. Ingyenes árajánlat a helyszínen.

Tel.: 06-30 9921-341


7

ÉRDI LAP

Ami a 26 év elõtt történt – 13. Az Érd-Óváros Szent Mihály Alapítvány közremûködésével várostörténeti sorozatot közlünk. Az elmúlt hónapban megismerkedtünk a XX. század eleji Érddel és megtudhattuk, hogy hova vonultak be katonának a legények. A mai lapszámunkban bemutatjuk, hogy merre harcolt a 69-es gyalogezred katonái köztük sok érdi fiatal, milyen életük volt a harcmezõn.

A

z 1914-es esztendõben a Monarchia nagy hadgyakorlatot szervezett Bosznia Hercegovinában. Célja az volt, hogy egy kicsit megfélemlítsék a szomszédos Szerbiát és elcsöndesítsék a lázadó csapatokat. Az esemény díszvendége Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége volt, akik június 28-án vasárnap ellátogattak Szarajevóba is. Itt a „Feketekéz” szerb nacionalista mozgalom tagja, Gavrilo Princip rálõtt és halálosan megsebesítette a fiatal párt. A merényletet hatalmas felháborodás követte: a közvélemény háborút és példás büntetést követelt Szerbiának. A várt hadüzenet a merénylet után egy hónappal következett be. Diplomáciai lépések közben mozgósították a Monarchia hadseregét. Az érdi fiatalokat Székesfehérváron 1914. július 31-én hajnali három órakor érte a parancs a 69es közös gyalogezred laktanyájában. Innen a fõvároson keresztül Ópauzára, a Drina folyó mellé szállították õket. Itt a Szabács környéki harcokban estek át a tûzkeresztségen. A háború menetében gyorsan fordulat állt be. Oroszország hatalmas erõvel támadta a Monarchia észak-keleti határait, így a megfelelõ védelemhez csapatokat kellett ide átvezényelni. Így kerültek a 69-esek is 1914. szeptember elejétõl Galíciába, az orosz frontra, ahol váltakozó sikerrel harcoltak a támadó fél ellen. Hol sikerült visszaverni a támadásokat, hol a Kárpátok védõ láncai mögé szorultak. Részt vettek katonáink a híres téli csatában, valamint a Gorlicei áttörés körüli harcokban is. 1917-ben áthelyezték õket a román frontra, az Ojtozi szoros környékére és Bukovinába. E viszonylag nyugodtabb harctérrõl kerültek át – a talán a világháborúk történetében létezõ legkegyetlenebbre – az Isonzó folyó mellett zajló olasz frontra. Itt részt vettek az elsõ (1918. VI. 15–22-ig)

és a második (1918. X. 24–XI. 2.) piavei csatákban. Ez volt röviden a 69-es gyalogezred 1., 2. és 4. zászlóaljának harcainak leírása. A harmadik zászlóalj katonáinak állomáshelye békeidõben Castelonouvoban volt, innen rövid szerb kitérõ után 1915-ben már az Isonzó mellé kerültek, és vettek részt a két év alatt lezajlott tizenegy isonzói csatában, valamint a tizenkettedik caporettói áttörésben. A gyalogezred ötödik zászlóalját 1916 augusztusában hozták létre Pilsenben. Innen a Szereth folyó mellékére szállították õket harcolni a román frontra és itt érte õket a háború vége is.

69-es közös gyalogezredben harcoltak vitéz Alföldi (Antunovits) Mátyás Berziczai (Versits) János Brust Sándor Csibrák Péter Deutsch Ferenc vitéz Dénes (Drevenka) Mihály. Izinger G. Jakab vitéz Eszes (Espach) János Földesi József Gyuricza Ferenc Istokovits István Istokovics Nándor Jovicza Dániel vitéz Kazár (Keszler) Mihály Keszler Ferenc Kervarics Pál Koperda Lõrinc vitéz Kovács Sándor Krammer Mihály Kuhár István Leskó Pál Lukáts Antal Miákits (Grozdits) Sándor Antal Molnár István Paulovics Gergely Paulovics Nándor Pálházi Antal Poszpisek Antal Steinhauser János Szabó Mihály Szegedi Károly Szelp Ferenc Szigetvári József Szopkó István Tokics Ferenc

A katonáknak az állóháború során teljesen új körülményekkel kellett megismerkedniük. Ilyenek voltak a gáztámadások, légszóró használata, vagy az egyre inkább elterjedõ aknaharc is. Szokatlanok voltak a természeti körülmények, a magas hegyek, a forró éghajlatú nyár, a hideg és hatalmas hóval érkezõ telek. A rendkívüli megpróbáltatásokat jól példázza a fiatal érdi hadnagy, Lukáts Antal sorsa is. Õ az akkori város elöljárói közé tartozott és hadnagyként szolgált a fronton. Egy támadás során egy –schrapnel – lövedék a lövészárka mellett csapódott a földbe, amely teljesen beterítette az ifjú bakát is. Szerencsére „legénye” a közelben tartózkodott, így kiásta feljebbvalóját, megmentve életét. Késõbb a hadnagyot vitézi címre terjesztették elõ, de õ lemondott róla a beosztottja javára. A 69-es közös gyalogezredbõl négy érdi fiatal kapta meg a magas kitüntetést a harcok során. Vitéz Alföldi (Antunovits) Mátyás felderítõként szolgált a seregben. Egy alkalommal a megáradt Piave folyót úszta át, hogy feladatát végrehajtsa. E példátlan bátorságáért kapta meg a vitézi érmet. Vitéz Eszes (Eschbach) János Gorlice közelében azt a feladatot kapta, hogy egységével hátramaradva biztosítsa százada visszavonulását. Ez nagy harc árán sikerült és méltán kapott érte kitüntetést. Vitéz Kazár (Kestler) Mihályt már civil életében is különösen bátor embernek tartották. E tulajdonságát megtartotta a harcmezõn is, ahol négy évet szolgált, majd fogságba került csakúgy, mint vitéz Kovács Sándor. Mindketten megkapták a magas kitüntetést. Végezetül álljon itt minden 69es érdi fiatal neve, amelyeket az ezredkönyvekbõl sikerült kigyûjteni. A levéltári kutatások még bõvíthetik e névsort, amelyre minden érdi polgár büszke lehet. Stencinger Norbert

Fõiskolás lány angol és spanyol nyelv tanítását, korrepetálását vállalja!

KONTÉNER-RENDELÉS

06-20 389-5333

Tel.: (06-30) 9423-035, Tel./Fax: (23) 376-479

Kommunális sitt- és lomszállítás, konténerkihelyezés

Március 24-ig megrendelt medencékre és gépészeti anyagaira a listaárból 7% kedvezményt biztosítunk! Újdonság:Klórmentes uszodai fertõtlenítõ szer 200g/tabl. 3000 Ft/kg

Néhány termék akciós ára márc.24-ig: Homokszúrú váltószeleppel, 4m3/ó elõszûrõs szivattyúval: 50,000 Ft • Szkimmer: 8250 Ft, fenékürítõ: 2800 Ft, befúvó: 1150 Ft • Víz alatti lámpa 12V/300W komplett: 16500 Ft • -9KW-os komplett elektromos fûtõ termosztáttal: 77000 Ft • 3 fokos KO létra: 33800 Ft

ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZOLGÁLTATÓ KFT.

Csöpög a csap, nem fût a radiátor ? Ha javításra szorul vízvezeték- vagy fûtési rendszere, hívjon minket, problémáját rövid határidõvel, minõségi alapanyagok felhasználásával, szakszerûen megoldjuk!

2030 Érd, Szent István u. 40. Telefon: 06-20/999-77-79; 06-23/520-363

Buvymatik Kft. 1991 óta az italautomata piacvezetõ cége 2030 Érd Késmárki u. 13. [email protected] Tel: 06 209/35 47 47 Fax: 06 23/379 594 • Italautomaták , töltõanyagok kis és nagykereskedelme • Ingyenes gép kihelyezés akár 10–15 fõs munkahelyekre is • Használatba adás, bérlet, eladás, kamatmentes részletre is Berendezéseinket ajánljuk irodáknak, kis és nagyüzemeknek magán- és közintézményeknek, büféknek, élelmiszerboltoknak, kereskedelmi egységeknek. AKCIÓ 2005. március 31-ig! Éttermek, vendéglátóhelyek teljes körû kiszolgálása. A legjobb minõségû kávék ingyen géppel és tartozékokkal (csészék, alátétek stb.) együtt akár 31 Ft/adag ártól.

Zoma-Cont Bt.

KÖNYVELÕIRODA Tel.: 06-70-599-6131 • Fax: 06-23-371-229 E-mail: [email protected]

Hõszigetelt, szekciós garázs- és ipari kapuk. Garázs- és kertkapu mozgatások, távirányítással. Hõszigetelõ PVC szalagfüggönyök. Ingyenes helyszíni felmérés, ajánlatadás. Referenciák. A többit személyesen!

YottA Bt

Érdeklõdni lehet: 2030 Érd, Marcal u. 6. tel: (23)523-676 fax: (23)390-686 e-mail: [email protected] mobil: (20)9344-420

8


ÉRDI LAP

CSALÁDI RUHA ÉS CIPÕ ÁRUHÁZ

RENAULT gépkocsijának teljeskörû javítását és szervizelését vállaljuk

Budaörs, Kinizsi u. 6. Telefon: 06-23 431-344

FEKETE FERENC autószerelõ mester 2030 Érd, Cankó u. 16-18. Telefon: (23) 363-456, (06-30) 971-71-70 Kínálatunk:

Eladó Budapest

MIKROSZKÓPOK

XXIII. kerületében,

az iskolai felhasználástól a professzionális kutató rendszerekig KOLPOSZKÓPOK

Soroksáron, csöndes

• Szemészeti mûszerek • Refraktométerek, fagyállómérõk • A mûszerekhez csatlakoztatható CCD kamerás és digitális fényképezõgépes képalkotó és képkiértékelõ rendszerek • A fenti mûszerek javítása és forgalmazása

Elektro-Optika Kft. • 2030 Érd Kaktusz u. 24. Telefon: 03-23/520-077 •Telefax: 06-23/374-965 E-mail: [email protected] Web: www.elektro-optika.hu

helyen 801 nm-es bekerített építési telek (vezetékes víz, villany, fúrt kút, gáz kiépítés alatt) 16 nm-es kis házzal. Irányár: 13 MFt. Tel.: 06-20 4757-354

• Fali és lábon álló napellenzõk • Egyedi árnyékolók • Alu-, mûanyag és faredõnyök, alu- és mûanyag nyílászárók • Szúnyoghálók, harmonika ajtók, rolók • Szalagfüggöny készítése, javítása

Szakál László üzletág igazgató Telefon: 06-30 205-12-07

VILLANYSZERELÉS Felújítás, hibaelhárítás hétvégén is! Érden és környékén • Tel.: 06-20 3308-609

„Zoo World” Díszállat Szaküzlet

DR. SZEGEDI LÁSZLÓ ÁLLATORVOS

Díszhalak, díszmadarak, rágcsálók, hüllõk, illetve ezek tartozékai, felszerelései, eleség állatok (egér, tücsök stb.) mérsékelt áron, nagy választékban. Nyitva: H-P: 10-18, Szo: 9-13. Cím: Érd, Riminyáki út 56. Telefon: 06-20/365-1407

Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig Csütörtök: de. 8–10-ig


ÉRDI LAP

HÁZUNKTÁJA SZEBBÉ LEHET VÁSÁROLJON BARTAKÖVET! • Korlátok, lépcsõk kül- és beltérre • Kopásálló kültéri díszburkolati kövek • Esztétikus gyorskerítések • Dekoratív lábazati kövek • Kerti grillezõk, kandallók és egyéb mûkõtermékek (ablakpárkányok, vízelvezetõk stb.)

9

Érd, Balatoni út 88. Telefon: 23/375-890

• Zöldkártya • Mûszaki vizsga • Zöldkártya

Kaphatók: • zárak • vasalatok • szerszámok• szeg • csavar • csatorna és tartozékok • huzalok • kerítés és ezer apró cikk

Szeretettel várjuk régi és új vásárlóinkat! Jó parkolási lehetõség!

Termékeink gazdag forma és színválasztékban! Közvetlenül a gyártótól! Házhoz szállítás és kivitelezés! Telephely: 2030 Érd, MÁV nagyállomásnál, a Tüzép mögött Nyitva: hétfõtõl szombatig Tervezzen 8-tól 17 óráig hosszú távra, Tel.: 06-30 931-3174 olcsón! E-mail: [email protected]

• Konyha, fürdõszoba • Tetõtéri szoba, hálószoba stb. • Bútorok tervezése, kivitelezése • Ingyenes árajánlat!

Aranyszarvas Ékszer Kft. Aranyékszer akció 4990 Ft/g áron! Ezüstékszer akció 300 Ft/g áron! • Hozott anyagból ékszerkészítés• Csere is • Arany- és ezüstékszerek • Kõpótlás, vésés • Antik és modern órák javítása • Karórák, faliórák 2030 Érd, Diósdi út 2-4. (Ritmus parkoló butiksor) Telefon: 362-980 • Nyitva H-P: 9-17, SZ: 9-12 óráig

• Eredetvizsgálat

RENDELÉS: H-P: 9-19 Szombat: 9-12 Vasárnap: 16-19

Érd-Ófalu, Római út 19. Tel./fax: 06 23 368-402 Bemutató terem: Privát Üzletház Érd, Lõcsei út 4. Referenciák: www.edax.hu/adambutor ÁDÁM FERENC bútorasztalos Telefon: 30/ 9 893 523, 23/ 376-255

• Gömbfej felújítás

Nyitva tartás: Hétfõtõl péntekig 7-17 óráig Telefon: 23/362-530, 366-139 Fax: 362-009 Levélcím: 2030 Érd, Bagoly u. 143. E-mail: [email protected] Honlap: www.autokovacskft.hu

Szigeth és Társa Könyvelõiroda

Beépített bútorok készítése

• Gépjármû javítás Mûszaki vizsga: Személygépkocsi már 13000 Ft-tól! Tehergépkocsi (3,5 tig) már 15000 Ft-tól!

• Teljeskörû számviteli szolgáltatás társaságoknak és egyéni vállalkozóknak • Adó- és TB-ügyintézés, bevallások, hatóságok elõtti képviselet • Helyszíni anyagátvétel és konzultáció

Varrógép szaküzlet Kedvezõ részletvásárlási lehetõségek Interlock 64.400 helyett 55.000 Ft Sima gép 35.800 helyett 30.000 Ft Együtt a kettõ 80.000 Ft Alkatrészek, tartozékok, gépjavítás, kellékek. Szabás-varrás tanfolyam indul! Ha nincs varrógépe, de szeretne varrni, jelentkezzen! Mi új gépén megtanítjuk szabni-varrni!

SIKER ÜZLETHÁZ Érd, Szabadság tér 12. Telefon: 06-23 520-096, 097, 06-20 9241-959

Személy-, tehergépjármû-abroncsok szerelése, javítása, értékesítése Futómû beállítás AKCIÓ! Téli gumi –20%! Nyári gumi –10%!

SZENNYVÍZSZIPPANTÁS Csak a nevünk változott!

Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft. Fülöp Sándor továbbra is várja megrendelésüket! Szennyvízszippantás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA autóval

Telefon: (23) 377-062, 06-20 9368-062

Helyi képviselet 2030 Érd Római út 19. Vagyon- és gépjármûbiztosítások kedvezõ feltételekkel (Lakás, vállalkozói, CASCO, kötelezõ stb.) Szeretettel várom régi és új ügyfeleinket! Szigeth Gábor Tel./Fax: 06-23 368-402, mobil: 06-30 363-2423

ALKATRÉSZBOLT: 06-23 364-367 SZERVIZ: 06-23 367-064 Érd, Hivatalnok u. 14. •Városi Könyvtár mellett

Skinny Modell Y BB HO

T KET A M

LL DE O M

NÉZZEN BE HOZZÁNK, MEGÉRI! Fénymásolás, papír–írószer FOTÓ FELVEVÕHELY Érd(liget), Duna u. 76. Nyitva: H–P 7–17-ig, SZO 8–13-ig Tel.: 06-30 448-4493 • www.skinnymodell.hu

10

ÉRDI LAP



ÉRDI LAP

Kertbarátok Boltja

TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT

16 éve az Önök szolgálatában!

• Állapotfelmérés • Energetikai kezelés • Földsugárzás mérés • Frissítõ masszázs • Talpreflexológia • Testgyertya • Köpölyözés • Gyógytea • Egyénre szóló terápia összeállítása

Minden, ami a kerthez kell Érd, Esküdt u. 3. Telefon./fax: 365-806

11

• Reinkarnációs utazás A FÉNYUDVAR EZOTERIKUS STÚDIÓ TALPMASSZÁZS TANFOLYAMOT tart Érden minden hétvégén, 9–16 óráig

H. Szabó Ilona Épületgépészeti Kis- és Nagykereskedés

pzichoimmunológus, reflexológus Tel.: 06-23 376-331, 06-20 9328-014

Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 67. Tel./Fax: 23-337-718, 23-334-393 Nyitva: H-P 8-17, Sz: 8-13 Diósd, Balatoni út 53. Tel./Fax: 23-382-219 • PVC lefolyócsövek • KPE csövek, idomok • Rézcsövek, idomok • VIEGA • KLUDI • Gázkészülékek • Hajdú villanybojlerek • Szaniterek • Acélcsövek • Horganyzott csövek, idomok • PVC Nyomócsövek, idomok KLUDI LOGO-MIX AKCIÓ –10%!

VILLANYSZERELÉS Új házak komplett villanyszerelése, felújítás, javítás, érintésvédelmi felülvizsgálatok E-mail: [email protected] Tel.: (23) 368-014, (06-30) 966-0019

Digitális fotókidolgozás! A csúcstechnológia hozzánk is beköltözött! Papírkép digitális fotóról már 40 Ft-ért!

Korrepetálás! Matematika, fizika

• Negatív filmhívás • Digitási adathordozókról képkészítés • Diafilm hívás, nagyítás • Fekete-fehér kidolgozás • „JEGYZÓNA” értékesítési rendszer: kínál jegyeket, bérleteket kulturális és sporteseményekre. Legyen Öné a legjobb hely!

oktatás, érettségi elõkészítés is.

LOTTÓZÓ, TOTÓZÓ

Telefon: 23-362-258, 06-20/4409-258

Érd, Velencei út 36.

CLEO PATRA Csempe Diszkont

2030 Érd, Bajcsy-Zs. út 115. Tel./Fax: 06-23 371-450 Nyitva: Hétfõtõl péntekig 8–17, szombaton 8–13 óráig

Egyiptomi dekorált szaniterekkel, burkolóanyagokkal, olasz, spanyol, Zalakerámia és más falicsempékkel, padlóburkoló anyagok széles választékával várjuk Önöket!

12

ÉRDI LAP


Nagy gyakorlattal rendelkezõ VÍZ-, GÁZ-, KÖZPONTIFÛTÉS SZERELÕT keresünk felvételre, kiemelt fizetéssel. HÁZ-GÉP KFT. Telefon: (23) 521-240, munkanapokon, 7-16 óra között

Márciustól havonta kétszer Érdi Lap! Érdi és érdkörnyéki települések gazdái is. Itt az idõ, most, vagy soha! Traktorok a pesti utcán

Recommend Documents