KISHARANG A SAN FERNANDO VÖLGYI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ GYÜLEKEZETI LAPJA 3. évfolyam; 1. szám. Megjelenik háromhavonta, illetve nagy ünnepekhez kötodoen. 2003. március 20.
A böjt, és ami utána van A böjt lényegében nem más, mint az Istennel való elmélyült közösség ápolása, mely a testi igényeket, élvezeteket háttérbe szorítja. Ilyenkor az ember tartózkodik ételtol, italtól. Akik ezt teszik, úgy vélik, hogy tökéletesebb közösségre juthatnak Istennel. A böjt egyben egyfajta megalázkodás Isten elott. A böjtölo ember nem a földi dolgokat, nem a földi élvezeteket tartja a legfontosabbnak, hanem ezektol megtartóztatva önmagát, az Istennel való beszélgetést, imádkozást, a mennyei dolgokkal való törodést tartja fontosnak. Különösen nehéz idoben ajánlatos böjtöt tartani. Isten népe már évezredekkel ezelott is tudta ezt. A filiszteusoktól való szabaduláshoz eldobálták bálványaikat és csak az Úrnak szolgáltak. Sámuel kérésére összegyultek Mispába, ahol egész nap böjtöltek; Sámuel pedig imádkozott az Úrhoz (1 Sám. 7,5-6). Ha lkan kérdezem meg, hol marad a mi egész népünk imája és böjtölése a mostani nehéz idokben?! Vagy nekünk jó a "filiszteus" sanyargatása?! Akkor az imádkozás és böjtölés után Isten gyozelemre vitte népe harcát. Nem hinném, hogy mi nem tudnánk gyozni a Sátán felett! Egy ember-ként az egész népnek, nagyjainktól kezdve kicsinyeinkig mindenkinek böjtölnie kellene. Éppen úgy, mint Ninivében a végpusztulás elott; még a "király is felkele királyi székébol és leveté magáról az õ királyi ruháját és zsákba borítkozék és üle a porba." (Jón. 2,6) Hova jutott ez a világ? Azt már meg sem merem kérdezni, hol van a böjt a mi egyházunkban…?! Kezdetben csak egy kötelezo böjti nap volt: az engesztelés napja (4Móz. 29,7). A fogság után azonban még négy böjti napot iktattak törvénybe, hogy el ne feledkezzenek a nagy nemzeti nyomorúságról (Zak. 7,3-5,19). Az Újszövetségben gyakran böjtölnek a farizeusok és követoik. Hetenként hétfon és csütörtökön tartottak böjtöt. Ennek olyan nagy jelentoséget tulajdonítottak, hogy amikor Keresztelo János és tanítványai észrevették, hogy Jézus tanítványai nem böjtöltek, felelosségre vonták oket: "Miért, hogy mi és a farizeusok
soka böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?" (Mt. 9,1 4) Jézus visszakérdez: "Vajon szomo rkodhat-e a násznép, amíg velük van a volegény? De eljonek a napok, amikor elvétetik tolük a volegény, és akkor böjtölni fognak." (Mt. 9,15). Jézus Krisztus egyébként kifogásolta a farizeusok böjtölési módját: "Mikor pedig böjtöltök, ne le gyen komor a nézéstek, mint a képmutatóké, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek, hogy õk böjtölnek. Bizony mondom néktek, elvették jutalmukat. Te pedig mikor böjtölsz, kend meg a te fejedet és a te orcádat mosd meg, hogy ne az emberek lássák böjtölésedet, hanem a te Atyád, akik titkon van, és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván." (Mt. 6,16-18). A zsidók hétfoi és csütörtöki böjtölése a bunbánat jelképe volt. Ez egy képmutató, alázat nélküli, bunbánat nélküli böjtölés volt! Isten elott az ilyen egyenesen utálatos. Vajon a mi böjtünk milyen? Milyen a mi bunbánatunk? Nem a külsoségekben megnyilvánuló böjt a fontos, hanem a bunbánat belso tartalma. Nem az emberek elott kell feltunést kelteni, hanem Isten tetszését kell keresni. Színészkedni lehet ideig-óráig, de Istent nem lehet félrevezetni. Az ilyenekre mondja Jézus: "Bizony mondom néktek, elvették jutalmukat." Milyen legyen tehát az Isten szerinti böjt? Azt olvassuk a Máté evangéliumának 4. részében: "Akkor Jézus viteték a Lélektol a pusztába … és negyven nap és negyven éjjel böjtölt." Nem a világi forgatagot kereste, hiszen böjtölni ment, az Atya akaratát kereste szüntelen. A Lélek a pusztába vitte, a magányba, mert ott egyedül Isten Lelke volt vele. Életünk pusztájában, böjtölésünk alkalmával, bunbánatunk idején bennünket is kísért a Sátán. Mindent ígér, csak eltávolítson bennünket Istentol. Sokan észre sem veszik, milyen szépen belesétálnak a csapdába. Ha csak kenyérrel él az ember, ettol nagyon meg lehet szegényedni. Engedd testvérem, téged is vigyen a Lélek életed pusztaságaiba, böjtöd, bunbánatod által egyre közelebb Istenhez, Jézus által, s meglátod, hogy "elveszed jutalmadat". Csomay Árpád
2. oldal
Az Ige tükrében…!
KISHARANG
Márciusi üzenet Március havában elkezdodik a tavasz. A magyar ember és a magyar nemzet életében viszont március nemcsak a természet, hanem a történelem tavaszát is jelenti. Az 1848-as márciusi forradalom nem más, mint a magyar szabadság tavasza. Az 1849-es "tavaszi hadjárat" pedig szabadságharcos múltunk örök mementója arra, hogy a szabadságért folytatott nemes küzdelmünket soha ne hagyjuk abba. Azóta is, kezdettol fogva a szabadság kivívásáért harcolunk. Hamlet királyfi gyötro kérdése – "Lenni vagy nem lenni" – Petofi Sándor szavaival a magyar történelemre átfogalmazva, ekképpen hangzik: "Rabok legyünk, vagy szabadok?" Mert "lenni" nekünk annyit jelent, hogy: szabadnak lenni. Nemzeti ünnepünk legfobb üzenete tehát: a szabadság. Mert mit ér az élet – kérdezzük Petofivel –, ha "élni nem tudunk, és halni nem merünk"!? Az ilyen népre mondja János apostol: "élsz, és halott vagy" (Jel 3,1). Erdélyi magyarságunk azonban: "él, és élni akar" (Ady Endre). Testvéreink! Körömszakadtáig ragaszkodjunk a szabadsághoz. Ezt üzeni nekünk Petofi Sándor. És ezt üzenik, akik a világszabadságért haltak. Petofi 1848. március 13-án Pesten még így buzdítja a magyar nemzetet: "Talpra magyar, hí a haza! / Itt az ido, most vagy soha! / Rabok legyünk, vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok!- / A magyarok Istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!" (Nemzeti dal) S mégis azok lettünk, mert hiába volt minden hosiesség, hiába minden áldozat, gyozött az ármány, a gonosz. Vagyis két gonosz: az osztrák császári és az orosz cári hadero a hosies, sokszor önmagát is felülmúló magyar seregek ellen. A magyar fohadsereg 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert, s az erdélyi vezérkar augusztus 25-én Zsibón megadta magát. Vége mindennek? Hiába ontotta vérét a hos magyar nép?... Úgy tu nik... Hiszen a következmény az volt, hogy Haynau haditörvényszékei muködésbe léptek, hogy "mindazon tettek, hibák és merész gonoszságok", melyek a magyar forradalomhoz kapcsolódnak megbüntessenek. Büszkén üzente Haynau Bécsbe:
Csúnyán becsapnánk magunkat, amennyiben azt hinnénk, hogy szabadság nélkül meg lehet és teljes értéku életet lehet élni. Mi, (…) magyarok talán mindenkinél jobban érezzük és tudjuk, hogy ez: lehetetlenség. Nem véletlen, hanem minden bizonnyal a Gondviselés muve, hogy éppen az erdélyi Fehéregyházán halt hosi halált Petofi Sándor. És egészen bizonyos, hogy a magyar és világszabadság aradi Golgotája ugyanezt az üzenetet hirdeti. Annak utána, hogy Krisztus megszabadított, ne kötelezzük meg ismét magunkat a szolgaságnak igájával – írja Pál apostol (Galata 5,1). (…) Nem szabad ismét megalkudnunk. Ha ezt tennénk, Isten sem lelné örömét bennünk, és magunk sem hihetnénk egy jobb jövendoben. Elvesznénk, mert elveszítettük magunkat (Ady Endre). Éppen ezért, Petofi Sándor nemzeti öneszmélésre és cselekvésre indító szavaival üzenjük valamennyi honfitársunknak és hittestvérünknek, hogy: "Talpra magyar!" Jézus gyógyító igéivel üzenjük egész (…) népünknek: "Kelj fel, és járj!" (János 5,8). 2003. március 14. A kolozsvári Márciusi Fórum
1848 "Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, mert gyökerestol irtom ki a gazt." S tette is ezt nagy buzgalommal, mert nemcsak az aradi tizenhárom vértanú lelte halálát a vesztohelyen. A haditörvényszék nap mint nap futószalagon gyártotta az ítéleteket. Aradon 475 perbe fogott tisztbol 231-et ítéltek halálra (igaz,
nem mindegyiket végezték ki). Október 25-én fobelotték Kazinczy Lajos tábornokot, az erdélyi honvédsereg utolsó parancsnokát. Erdélybol 72 honvédtisztet és 25 polgári személyt ítéltek halálra, 64 embert pedig súlyos fogságra. 1850-ben Nagyváradon is nyolc halálos ítéletet mondtak ki, a vár pedig tele volt foglyokkal. Itt raboskodott Nagy István református pap, folytatás a 3. oldalon
KISHARANG
Élo emlékezet
3. oldal
Családi piknik - eso esetén - egyházunknál Az elmúlt esztendoben a Los Angeles-i Magyar Fokonzulátus hagyománytere mto szándéktól vezérelt szervezésében családi piknik keretében ünnepelte a város magyarsága a márciusi fo rradalom ünnepét. Idén is ez volt a terv. Csakhogy a beígért eso közbeszólt. dr. Dávid Ibolya ünnepi Rég nem látott beszédet mond felhoszakadás zúdult a városra 15-én reggel, s az égi áldás nem akart szünni az egész délelott folyamán sem. Az ünnepelni vágyó magyarságot azonban ez nem riasztotta vissza. Élelmiszeres táskákkal, ételmelegítokkel, tálakkal, piknikhez készülve, mintegy kétszázan gyultek össze a megszépült Bethlen teremben, hogy meghallgassák a Szörényi Éva muvészno szervezte ünnepi musort, és az ünnepi dís zszónokot dr. Dávid Ibolyát, a Magyar Parlament ale lnökét, az MDF elnökét, majd elköltsék elemózsiájukat,
folytatás a 2. oldalról aki 1851. október 31-én szabadult ki. Ugyancsak a várban tartották fogva Teleki Blanka grófnot, akit késobb Kufsteinba szállítottak. Nagyváradon raboskodott többek között Czuczor Gergely papkölto, Bémer püspök, Lonovics kalocsai érs ek, gr. Haller Sándor és még sokan mások. Ugyanilyen siralmas a helyzet Szatmáron, Kolozsváron és a Székelyföldön is. A székelyeket különös kitartással üldözték, mert oket okolták, amiért 1848-ban a császári csapatoknak nem sikerült Erdélybol hátba támadni, s így csak késobb tudták elfojtani a forradalmat. A szabadságharc bukása után katonai parancsnokságokat alakítottak, amelyek végrehajtó hatalmat is gyakoroltak. A polgári hatóságok befolyása minimális volt. Voltak ugyan civil biztosok, de je lentéseiket csak a katonai parancsnokok láttamozásával továbbíthatták
beszélgessenek és egy kicsit kikapcsolódjanak. Pillanatok alatt finom illatok borították be a Bethlen termet. Az ünneplo tömeg ügyet sem vetve a kint szakadó esore, igazolva a közismert magyar találékonyságot, - a terem méretei miatt szukösen ugyan, de felszabadultan „piknikezett”. Illesse köszönet mindazokat, akik a cudar ido ellenére útnak eredtek és együtt ünnepelték velünk a magyar szabadság e fényes, elhomályosíthatatlan ünnepét.
Musort figyelo ünneplok. Elotérben Szörényi Éva Kossuth -díjas m uvészno, az ünnepi musor szervezoje.
Nagyszebenbe. Kiépítették a városi rendorségeket. 1851-tol egész Magyarországot és Erdélyt behálózta az állam korszeru bunüldözo szerve, a csendorség, mely katonai felépítésu volt. 1852-tol már muködött a politikai rendorség is, mely az élet minden területét ellenorizte (gazdaság, ipar, idegenforgalom, színházakat csak kormányzósági engedéllyel lehetett létrehozni, a külföldrol behozott könyvekhez is engedély kellett; újságkiadáshoz birodalmi rendorfonöki jóváhagyás szükségeltetett). Az adózás a közteherviselésre épült. Voltak egyenes adók: földadó, házadó, kereseti- és jövedelemadó, s voltak fogyasztási adók is. Elképzelheto, hogy az elbukott szabadságharc után, mikor magyar népünk elszegényedett, milyen lelkülettel viselhették e terheket, ha egyáltalán gyozték. A magyarság reménykedett egy újabb szabadságharcban, s várta,
hogy Kossuth és Bem tábornok viszszatérjen az emigrációból. (Bem visszatérésében még a románok is bíztak.) 1852-re terveztek egy összeurópai forradalmat, azonban a hatóságok tudomást szereztek róla és meghiúsították. A költo biztatott és biztat ma is: "Fiaim, csak énekeljetek!" Mert: "A bokorban itt az osi fészek, / Mely növelte könnyu szárnyatok, / Megpihenni most is abba tértek, / Bár a fellegek közt járjatok! / S most, hogy a szél összevissza tépte: / Úgy tennétek, mint az emb erek? / Itt hagynátok idegent cserélve? / Fiaim, csak énekelje tek!" (Tompa Mihály: A madár, fiaihoz) Hiszen: "A magyar név megint szép lesz, / Méltó régi nagy híréhez: / Mit rákentek a századok, / Lemossuk a gyalázatot!" (Petofi: Nemzeti dal) El ne feledd soha! CSÁ
4. oldal
Közérdeku
KISHARANG
Hangverseny a zongoráért! Történt egyszer, hogy Szörényi Éva, mindannyiunk által tisztelt és szeretett muvészno, musort szervezett és rendezett Bethlen termünkben, melynek teljes bevételét az erdélyi diákok oktatására, iskolák fenntartására fordította a Cserkész Barátok Közössége (CsBK). E célból jeles muvészeket, zenészeket és énekeseket vonultatott fel, s a színvonalas, remek musornak mindannyian örvendtünk és tapsoltunk. Történt ugyanekkor, hogy az egyik musorszámban foszereplo zongorista, komoly fáradság és erofeszítés árán tudta csak kicsalni a megfelelohöz hasonló hangokat a rendelkezésére álló hangszerbol, joggal téve szóvá a program után, a helyzetet, melybe került. S ez nem az elso eset volt, amikor komoly igény mutatkozott az 1992-es tuzben elpusztult hangversenyzongora mielobbi pótlására. Eljött az osz, és egy szép szeptemberi napon, a magyar királyi városokat bemutató fotókiállítás megnyitója során, Szörényi Éva bejelentette: nevét, tudását és szívét adja egy rendezvényhez, mely a hangversenyzongora megvásárlását hivatott szolgálni. Azonnal a muvészno mellé álltak a város kiváló zenészei, muvészek, úgymint Cser László és Maxim András. A pártoló és támogató muvészek névsora azóta pedig csak bovült. Megszületett a terv, ma már megvan az idopont, összeállt a program, és április 5-én, szombaton este 7 órakor nagy szeretettel várunk mindenkit egy rendkívüli hangversenyre, melyrol nyugodtan elmondhatjuk, hogy ilyen még nem volt. A hangverseny teljes bevétele a zongora megvásárlását szolgálja. A belépodíjak mellett természetesen nagyban számítunk fovédnökök ($500 - 4 belépo), védnökök ($300 - 3 belépo), pártolók ($150 - 2 belépo), és támogatók adományaira is. Nem volna becsületes elhallgatni azt, hogy az ügy mellé állásban voltak nézetkülönbségek a gyülekezet vezetoségén belül. Kell-e nekünk ez a zongora, ki tudjuk-e a jövoben használni, kell, de vajon most kell-e megvenni, hiszen háborús idoket élünk? Jogosnak és elorelátó óvatosságnak tuno kérdések ezek, és jómagam is megfogalmaztam magamban hasonlókat. Mégis igent mondtam. Miért?- gondoljunk csak arra, hogy milyen támogatásokat nyújthat a muvészno, vagy mi magunk által a jö voben szervezendo, a zongorával
még színvonalasabbá teheto programok bevétele az elszakított területeken élo magyarságnak. Hogy kihasználjuk-e, az csak rajtunk áll, vagy bukik. Mindenesetre, így új lehetoségek is kínálkoznak arra, hogy kulturált, elegáns és színvonalas eseményeknek adjunk otthont a jövoben. Ez a rendezvény, mint az már a fentiekbol is látható, messzemenoen túlmutat a zongora megvásárlásán. Nem arról van szó, hogy a resedai egyháznak legyen egy jó hangszere. Arról van szó, hogy Los Angeles magyarsága megérdemel egy olyan helyet, ahol bármilyen jellegu rendezvényt meg lehet szervezni, a leheto legjobb színvonalat kínálva. Az ifjúságot csak így, áldozattal, ráfordítással és sok-sok munkával tudjuk megtartani. Ez úton is szeretettel kérek mindenkit, aki egyetért kezdeményezésünkkel és lehetosége van arra, hogy támogassa azt, tegye meg! Csekkjeiket kérjük a Grace Hungarian Reformed Church (GHRC) nevére kiállítani. A memo -ba szíveskedjenek beírni: zongora. Elore is köszönve kedves Mindannyiuk támogató hozzáállását, szeretettel hívunk Mindenkit a rendkívüli hangversenyre. Köszönjük a lapzártáig beérkezett adományokat: Szász Lula $501, Cser László és Mária $500, Maxim András $300, Szoboszlai Sándor $100, Nagy Gabriella $100, Szabó István és Júlia $100, Rozsnyai Varró Erzsébet $50, Bene Mózes és Magda $50, dr. Nicholas Martin $25. J.ZS.A.
A foszereplo: egy YAMAMA C3-as zongora
KISHARANG
Iskolai hírmondó
5. oldal
Események, programok a Hétvégi Magyar Hétvégi Magyar Iskolánkban töretlen lendülettel folyik az oktatás. A gyermekek száma lassan, de folyamatosan emelkedik. Még februárban is volt példa csatlakozásra egyik-másik csoporthoz. Jelenleg az óvodát 14-15, az kis csoportot 11, a nagy csoportot 13 és az ifjúsági csoportot 5 gyermek látogatja rendszeresen. Emellett öten vannak a magyar-kezdo csoportban is, mely az idén indult elso alkalommal, s azokat a gyermekeket foglalja magába, akik egyáltalán, vagy csak nagyon keveset beszélnek magyarul. Február 22-én, a Farsangi bálon szép számmal vettek részt iskolánk gyermeki, szüleikkel együtt. Sajnos a hatalmas eso visszavetette a március 15-i családi pikniken való részvételt, de még így is sokan eljöttek és velünk ünnepelték a magyar szabadság napját. Érdekes volt megfigyelni, hogy ezen az esos ünnepen a legnagyobb létszámb an az óvodások voltak jelen. Megkezdodtek az elokészületek a május 11-én tartandó Anyák Napi ünnepségre. Ezt az ünnepi eseményt hagyományosan az Iskola rendezi. Május 11-én, a vasárnapi istentiszteleten belül kerül sor az iskolások musorá-
ra, majd közös ebéd vár mindenkit a Bethlen teremben. Az alábbiakban Hétvégi Magyar Iskolánk ez évi, hátralevo programjai, eseményei olvashatók, melyekre szeretettel elvárunk Mindenkit. • március 29, szombat 9:30-10:30 szüloi értekezlet • Április 12, szombat húsvéti tojásfestés • április 19, szombat húsvéti szünnap • május 4, vasárnap Majális. Táncol a Rontó-Bontó • május 11, vasárnap Anyák Napja—ünnepély, ebéd • május 24, szombat szünnap (Memorial hétvége) • május 31. szombat Castaic-tavi piknik • Június 1, vasárnap, délután 3 órakor ünnepli egyházunk fennállásának 45. évfordulóját. Az ünnepi istentisztelet egyben az évzáró istentisztelet is, melyen az iskolások külön helyet kapnak. Szeretettel várunk Mindenkit. A következo iskolai évrol a nyár folyamán adunk majd ki tájékoztatást.
Pályázati felhívás A San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház az elmúlt esztendoben létrehozta a Maticza Ágnes Iskola Alapítványt (MÁIA). Ennek célja az, hogy a Hétvégi Magyar Iskolánkba rendszeresen járó, jó eredményeket eléro gyermekek lehetoséget kapjanak anyaországi, vagy az elcsatolt területeken szervezendo programokba, illetve anyanyelvi, vagy honismereti táborokban való részvételre. Célunk az, hogy gyermekeink a magyar nyelvet alaposabban elsajátítsák és magyarságtudatuk kifejlodjön, megerosödjön. Az Alapítvány nagy mértéku résztámogatást nyújt a pályázatot megnyert gyermek utaztatási költségeihez. A programokat vagy táborokat az Egyház maga választja ki. Ez garantálja a biztonságos, kulturált, és eredményekkel kecsegteto programválasztást. A MÁIA már ebben az évben meghirdeti a pályázatot. Jelentkezhet, bármely, a Hétvégi Magyar Iskolát rendszeresen látogató gyermek, akit a szülei hajlandók elengedni Magyarországra egy az Egyház által ajánlott programra, vagy anyanyelvi-honismereti táborba. Pályázati feltételek: • A pályázó gyermek látogassa rendszeresen a Hétvégi Magyar Iskolát és ott alapos tudást és ismereteket szerezzen. Errol a pályázati elbírálás során, az illeto év májusában tartandó tudásfelméro vizsgán tegyen bizonyságot.
•
Szándéknyilatkozat a gyermek és a szülok részérol egy, az Egyház által ajánlott programban, honismereti vagy anyanyelvi táborban való részvételt illetoen. • A szülok nyilatkozata arra nézve, hogy az Egyház által megajánlott pályázati összeget meghaladó költségeket térítik, azaz ok maguk is hozzájárulnak gyermekük táboroztatásához. A pályázáshoz szükséges pályázati urlapokat a le lkészi hivatalban igényelhetik, vagy letölthetik a www. vvkhome.com/ghrc honlapunkról, ahol egyébként a MÁIA céljait és elképzeléseit, illetve alapszabályzatát is olvashatják. A pályázatok beadási határideje: 2003. április 20. A pályázatokat a MÁIA Kuratóriuma fogja elbírálni. A Kuratórium döntése április 30-ra várható. A MÁIA alapító okirata értelmében, az alapítvány alaptokéjének a kamatai használhatók fel támogatásra. Így ebben az esztendoben a támogatás összege: $650 A pályázatot megnyert gyermeket Budapesten, az Egyház által megszervezett módon fogadják, s a program, vagy tábor végén a repülotérre ki is kísérik. Bovebb felvilágosításért forduljanak bizalommal a le lkipásztorhoz. Telefon: (818)344-4276, vagy
[email protected]
6. oldal
Múlt és jelen
KISHARANG
A világ legrégibb temploma A heidelbergi egyetem egy régészeti csoportja Törökország délkeleti részén, az Eufrátesz egyik oldal- völgyében, a Katarra-patak fölé tornyosuló, a kurdok által Nevali Corinak elnevezett hegyoldal teraszai alatt 9000 éves templom maradványaira bukkantak. Az Eufrátesz medre felett 70 m magasságban, az áradásoktól védve fedezték fel az eddigi legrégibb templom romjait. Amikor még szertartásokat tartottak benne, a legutóbbi jégkorszak nem túl rég múlhatott el. A mezopotámiai vagy az Indus-völgyi magas kultúrák, a fáraók egyiptomi társadalma az ottaninál csak jóval késobb fejlodhetett ki. A lelet középpontjában egy kotömbökön nyugvó templom körvonalai bontakoznak ki. A templomot valószínuleg ülohelyül szolgáló külso fal vette körül. A kolapok közét merolegesen kinyúló pillérek töltötték ki, melyek egy részét emberi alakká formálták. A templom szabályos négyzet alakú, padozatát kozúzalékból és habarcsból készítették és gondosan lecsiszolták. A négyzet belsejében két, 3 m magas, stilizált emberi alakra emlékezteto oszlop állt, közülük az egyik még eredeti helyén van. A kutatók feltételezik, hogy a pillérek, amelyek egymás felé forduló stilizált kézben végzodnek, valamiféle baldachint támasztottak meg. Köztük egy fülke volt, benne egy emberi testnagy-
ságot meghaladó, világos mészkobol faragott szoborral. A templom környékén feltárt házak viszonylag nagyok voltak. Egyikük 16 m hosszú és 7 m széles. Mindegyiket úgy hutötték, hogy a Katarra-patak vizét átvezették a padló alatti üreges téren. A házakban kobol faragott mécseket találtak, ezekbe minden bizonnyal égo állati zsiradék adott fényt. A föld alól egy muhely és számos kisebb-nagyobb mészko szobor is elokerült. A leleteket borító földben nyílhegyeket is találtak. Vo ltaképpen azok nyomán kezdodtek el az ásatások. Nevali Cari környékén nagyon jók voltak az életfeltételek. Az Eufrátesz felso folyásán vad pázsitfufélék, a mai árpa és búza osei termettek. Az elegyes erdok tölgyekbol, szálfákból, pisztáciafajok egyedeibol, az állatállomány vad juhokból, marhákból, sertésekbol, kecskékbol és gaze llákból állt. Az egyik ház padlója alól kiásott koponya teteje nagyon vastagnak bizonyult, amibol arra következtetnek, hogy az illeto táplálékában sok volt az Avitamin, boségesen fogyaszthatott májat. Most újra azt tervezik, hogy nekilátnak feltárni a leletegyüttes messzibb környékét és a templom alatti rétegeket is, mert gyanítják, hogy még korábbi régészeti emlékeket találnak. BÁNYAI LÁSZLÓ keserves sírásra fakad. Ott van aztán a falánk, nagybélu Bálám, aki rikácsolva hadonászik botjával a szamara felé, mivel az tüntetoen nyomkodja gazdáját az út menti sövényhez, teljesen megtagadva a kulizást… Az meg egyenesen a helyzetkomikum iskolapéldája lehetne, midon Sámuel, a tekintélyes bíró, a "holmik" között fogja fülön a nálánál legalább másfél fejjel magasabb, szívtipróan daliás Sault, aki a királlyá kenetés elol somfordált el egy óvatlan pillanatban. Eközben a potenciális trónvárományosok teszegették, taszigatták egymást... Hát ki lehet ezt bírni mosoly nélkül? De a hegedu-húr nagyot pattanva szakadt el, mert Saul a végén kardjába dolt, a pocakos Bálámot darált hússá trancs írozta a vérzivatar, a szegény megoldalgatott csacsinak meg ki tudja, mi lett a sorsa... Testvérek, feladom! Több derut nem találok hamarjában. Sírásba csukló hegedubol ellenben jókora "csokrot" köt a szövegkonkordancia, amit hadd ne soroljak. Egyetlenegyet közülük mégis meg kell említeni, mint szívós ellenpéldát. Az a sírás ugyanis csodás átváltozáson ment át; örökké tartó, gyönyöru hegeduszó lett belole. Hogyan csinálta? Mi lehet a titka? Sohasem önmagáért kesergett... A mi hegedonk, testvérem, az O folytatás a 7. oldalon
Hegeduszó
Módszeres bibliaolvasó vagyok, a minap mégiscsak úgy találomra nyitottam fel a Szentírást, hogy üzenetét a valószínuség "kockajátékára" bízzam. "Hegedum sírássá változik, sípom pedig jajgatók szavává" - olvasom a Jób 30,31 versében. A mondat oly megejtoen szép, hogy lehorgonyzásra késztet. Így nem folytatom az olvasást, inkább ízlelgetem az igét. A Könyvet letéve, e néhány szó utánam nyúl, követ mindenhová akár az árnyék, búgó hangon "hegedül" tovább fülemben, lelkemben. Napok múltán is vissza-vissza cseng: "Hegedum sírássá változik... sírássá..." Játék ez a tuzzel, hessegetném el a kókadt hangulatot, különösen, ha az ember néhány hónappal ezelott temette el anyját. A kéretlen hegeduszó nem hagyja magát, s továbbra is bennem cseng. No, várj csak, mindjárt keresek én melléd nevetést is. Eloveszem a szövegkonkordanciát, nevetés címszót azonban nem találok benne. Hümmögve kutakodom tovább, emlékezetbol. Megvan: Izsák neve azt jelenti: nevetés. Azonban eszembe jut, hogy siheder korában kis híján feláldozta az apja, mikor pedig megvénhedett, vakságában rútul rászedte felesége meg a fia, Jákob. Végre egy kis deru, dörzsölgetem kezemet elégedetten, mert tessék csak elképze lni a faragatlan Ézsaut, a rot "szúrós-dudva" bakkecske-szeru jelenséget, amint épp
KISHARANG
Ez történt minálunk…
7. oldal
Orgonahangverseny Március elsején immár negyedik orgonahangversenyünkre került sor. Ismét Szilas Imre orgonamuvész mutatta be rendkívüli tehetségét. Több, mint egy órás musort játszott végig, egyedül. A közönség ízelítot kapott három és fél évszázad zenéjébol. A darabok közé rövid, érdekes és tanulságos történelmi bevezetoket szott a muvész. A musor a 19. század romantikájával kezdodött, Theodore Dubois francia zeneszerzo G-dur Toccatajával. A mai kor már kevésbé ismeri, de korában ez a darab volt a századforduló egyik leggyakrabban eloadott orgonamuve. Ezt követoen visszaugrottunk jó kétszáz évet, XIV. Lajos fényes udvarába, ahol a király betegségbol való felgyógyulását többek között orgonahangversennyel ünnepelték 1687-ben. Az udvari orgonista, Andre Raison, erre az alkalomra írta "Vive Le Roi" címu darabját. Természetesen nincs orgonamusor Johann Sebastian Bach nélkül. Eloször korál-preludöt hallottunk, a "Liebster Jesu, wir sind hier" kezdetu énekhez. Ezekbol igen sokat írt Bach, mert a korabeli istentiszteleti szokás megkívánta, hogy minden gyülekezeti ének (korál) elé bevezetot játsszon az orgonista. Szilas Imre elmondta, hogy milyen nehéz volt eltalálni a templomos atyák izlését, hogy a bevezeto se túl hosszú, se túl rövid ne legyen… folytatás a 6. oldalról szobája mellett csak kontrát húz. Jajgató szó nem hagyta el soha ajkát. Igaz, nevetni sem igen látták... A síróknak vigasztalóan átfogta vállát: "boldogok vagytok ti, akik most sírtok..." A nevetgélokre rászólt: "kik most nevettek, sírni fogtok... vigyázzatok, hogy ne kerüljetek a külso sötétségbe... mert ott lesz csak sírás és fogaknak csikorgatása... térjetek inkább - amíg lehet - hozzám, sírással..." Nem tudom, de ez a sok hegeduszó valahogy megdolgozza a lelket: öreg édesanyám jut eszembe, ahogy az ágy szélén üldögélt. Üresen maradt helye felé pillantok, már nem ül ott soha többé. Hirtelen mintha valami meleg, sós ízt ke zdenék érezni a torkomban. Most inkább be kellene bújni valami sufniba, vagy a "holmik" közé, mint Saul. Azt hiszem, mégis legjobb lenne elvágni azt a panaszos hegeduszót… Elvégre, ahogy a prédikátor is mondja: "a sírásnak is megvan a maga ideje..." És teszem hozzá: a helye is. MUHARI ISTVÁN
Következonek Bach fénykorából származó Preludium és Fugát hallottunk, a-mollban. Látni kellett, hogy a muvész hogy „táncolt” a pedálokon. Eros kontrasztként hatott a következo darab: Isaac Barton amerikai zeneszerzo "On the lake of Galilee" darabja a 20. század elején íródott, és hullámzó hangjai a késo romantika programzenéjét idézték elo. Az elso felvonás Vincent Lübeck d-moll Fugájával ért véget. Lübeck Bach elott egy generációval született, és fiatalkorában János Sebestyént (Sebastian Bach) azért szidta a bátyja, mert éjjel többek közt Lübeck kottákat másolt alvás helyett. Ma már Lübeck kevésbé ismert. Érdekes volt megfigyelni a különbséget Lübeck fúgája és Bach fúga közt. A második felvonás visszavezetett a 20. századba. Eloször Jacques van Oortmerssen kortárs holland orgonista "Fata Morgana" (délibáb) darabját hallottuk. Szilas Imre bevezetojében elmondta, hogy a darab ritmikus hangszerként használja az orgonát, a dallam az csak másodlagos fontosságú. Ezzel szemben saját szerzeménye, ami az 56-os forradalom 23. évfordulójára íródott (és innen kapta "23" címét is), a magyar népdalkincs jó néhány dallamát használja fel. E valóban megragadó darab iránti tetszését a hálás közönség fergeteges vastapssal fejezte ki. A musorfüzet szerinti utolsó darab ismét visszavitt a kiindulópontra, a 19. század második felébe. Leon Boëllmann, fiatalon elhunyt francia orgonista Suite Gothique-jébol (Op. 25) hallottunk két tételt, "Priere a Notre-Dame" és "Toccata". A közönség persze nem hagyta ennyiben, és visszatapsolta Szilas Imrét, aki nem is hagyott cserben: Bach egyik c-moll Preludium és Fugájával örvendeztette meg az orgonamuzsika kedveloit. (Tavaly szeptemberben hallottuk a másik c-mollt fúgát.) Ismét nyilvánvaló lett, hogy sokan szeretik a klaszszikus zene e mufaját, és szükség van ezekre az alkalmakra. Szeretettel várunk mindenkit következo orgonahangversenyünkre, mely szeptemberben lesz. E mostani hangverseny megszervezésében és lebonyolításában pedig köszönjük Antalfy Attila, Balogh Irénke, Balogh Tomi, Csécsi Csilla, Jakabffy Rózsa nagytiszteletu asszony, Maxim András és Péter, Nagy Pistike, Palotay Júlia, Péter Manyika, Szoke Marika és László értékes segítségét. Köszönjük a Szemethy házaspárnak és a Sign Rush cégnek az ez alkalomra készített, de a következokben is felhasználható hirdetoket. Palotay Márti
A lap riportja...
8. oldal
KISHARANG
Farsangi álarcos bál - 2003. Ha farsang, akkor mulatozás, vigalom és szórakozás. Nem volt ez másképp február 22-én sem. A sok jelmezes gyermek és felnott között hol a mesevilágban, hol pedig vérfagyasztó horrorfilmekben érezhette magát az ember. Foleg a gyermekek választottak rémisztobbnél rémis ztobb jelmezeket. Talán erre a jelenségre a jövoben a szüloknek is jobban oda kellene figyelni. A magyar farsang lényege nem a szörnyfigurákkal való rémisztgetés, még akkor sem, ha a mohácsi busók csúfságukkal „elkergetik a telet.” A felnottek is kitettek magukért. Még a legkomorabbak arcára is mosolyt csalt egyik-másik, a felismerhetetlenségig átalakult ismeros. Komoly feladat volt felismerni a versenyzoket. Természetesen nem csak jelmezes felvonulás volt, hanem versengés is. A zsuri, Kovács Irénke, Palotay Márti (a felnott verseny alatt részvétel miatt felfüggesztve) és Szoke Marika rendkívül lelkiismeretesen végezte a dolgát. A gyermekek versenyében az elso helyet Sípos Tímea, a cigánylány szerezte meg. Második lett a boszorka, akit Várady Erika alakított. Harmadikként álhatott a képzeletbeli dobogóra Woody Beck, aki bohócnak öltözött. A gyermekek a verseny után a pinceterembe vonultak, ahol külön szórakoztató programok várták oket. Nagy várakozás és készülodés elozte meg a felnottek versenyét. A harmadik helyet Brezovay Mónika szerezte meg, mint pityókás tengerész. Második lett a Sípos Árpád vezette Napsugár ors. Ok „fényes tanúbizonyságát tették” annak, hogy az otthon, „a párttól és az államtól kapott nevelés” nem vész kárba. Az elso helyet Maxim András és Judit szerezte meg, akik azon túl, hogy szerepet cseréltek, nagyon ötletesen és élethuen hozták az új figurát.
A verseny után a táncparketté lett a foszerep. Bodrogi Gyula zenélt, a jó hangulatú társaság pedig mulatott. Az est során került sor a tombolahúzásra. A nyeremény három estélyi ruha volt Katona Michelle kollekc ióiból. A ruhák közül kettot a jel-
mezverseny-gyoztes Maxim család nyert meg, a harmadikat pedig Udvardi Júlia vihette haza. Köszönjük mindenkinek, aki velünk töltötte ezt a hangulatos estét. Reméljük jövore is találkozunk, még több és még érdekesebb figurákat alakítva. J. ZS. A
A felnott verseny résztvevoi
A gyoztes pár, a Napsugár ors és a kalózok fogságában.
Ez történt minálunk..
KISHARANG
9. oldal
Megszépült a Bethlen terem
A szonyeg alatti töltelék-alap nem volt alkalmas a parketta alá, ezért el kellett távolítani...
A váratlan helyzetre való tekintettel kimondhatatlanul jól jött néhány gyülekezeti tag önkéntes segítsége
...és így néz ki a megszépült terem...
A Bethlen terem parkettázása régi terve volt gyülekezetünknek. Olyannyira igaz ez, hogy az 1992-es tuzeset utáni újraépítéskor a tervek is ennek megfeleloen készültek el. Objektív okok miatt azonban ez idáig a teljes parkettázásra nem volt lehetoség. A Presbitérium még januárban tárgyalni kezdte a parkettázás lehetoségét, megvizsgálva anyagokat, árakat, lehetoségeket, összehasonlítva a karbantartási költségeket a jövore nézve. Végül megszületett a pozitív határozat. Hozzájárult ehhez az is, hogy a hozzánk betéro bérlok kifejezetten sok esetben keresnek parkettázott termet, szalontánc-csoportoknak, balett csoportoknak. A döntéshozás során tehát elsodleges szempont volt igényes, kulturált bérlések idecsábítása az újonnan kínálkozó lehetoség és adottság nyomán. A munkálatokra a legkedvezobb ajánlatot két fiatal vállalkozó-szakember, Szabados András és Prahár Attila nyújtotta be. Nemcsak az adott ár volt a legkedvezobb, ok azt is vállalták, hogy egyetlen hétvége alatt elvégzik ezt a hatalmas munkát, ami pedig a hétközi bérlések miatt megvalósíthatatlannak tuno, de mégis alapveto követelmény volt. A szonyeg felvétele után ért mindenkit az elso, és szinte az egész munkálat idobeni elcsúszását veszélyezteto meglepetés. A szonyeg alatti töltelék-alap remekül megfelelt a korábbi követelményeknek, de - mivel mo zgott, és töredezett volt, puhaságáról nem is szólva arra egyáltalán nem volt alkalmas, hogy a parkettát rátegyék. Így az egészet fel kellett törni és kihordani. E munka során felbecsülhetetlen segítséget kaptunk Balogh Tamástól, Jakabffy Zsolt lelkipásztortól, Maxim Andrástól, Pétertol és Tamástól, Máté Sándortól, Péter Dénestol, Szoke Lászlótól és természetesen a két vállalkozótól. Az önkéntes segítség hatására nem veszítettünk túl sok idot, így az esti órákban már az elso préselt fa alaplapok a helyükön várták a parkettát. Órárólórára, napról-napra szebben bontakozott ki a terem új dísze, s mire a vasárnapi istentiszteletre gyülekeztek a népek, már javarészt kész volt. Köszönjük a gyülekezeti tagok rugalmasságát és megértését a felfordulás miatt. Az ebédet a füves udvaron, családias, piknik hangulatban költöttük el, s ha lehet ezt mondani, a természet lágy ölén sokkal tovább maradtunk beszélgetni, mint egyébként. Illesse külön köszönet Palotay Csabát, aki megelolegezte a munkálatok anyagköltségét. Végül, de nem utolsó sorban ismételten köszönjük a munkálatokat végzo fiataloknak, Szabados Andrásnak és Prahár Attilának ezt a kedvezményes áron megszámított, nagyon szép, igényes munkát.
10. oldal
Így írunk mi....
KISHARANG
Menyegzo olasz módra Február elején, régi barátomtól, iskolatársamtól, Puskás Tivadartól (a továbbiakban Todi) érkezett egy díszes levél, melyben leánya esküvojére invitál. Barátom az olaszországi Fanoban él, mely kis üdüloparadicsom Rimini és Ancona között, az adriai Riviérán. A város neve szerencsét jelent, az elso római császár, Augustus alapította. Középkori, várfalak közt megbúvó központja igazi turista látványosság, de ottjártunk idején, télutón is pezsgo, élettel teli, a helybeli lakosoknak köszönhetoen. Két átszállással sikerült Todi Fano-jat olyannyira megközelíteni, hogy csak egy negyvenperces autózásnyi – ugrásra – landoltunk, Ancona város repüloterén, ahol Todi már várt bennünket. Megérkezésünktol az elutazásig, mindössze napi pár órás szállodai szendergést kivéve végig Todi és felesége Ilonka csodálatos vendégszeretetét élveztük. Két este is betértünk ugyanabba az ír pub-ba, s meglepetésünkre második este már törzsvendégként fogadtak (…) A menyegzot megelozo templomi esküvo a Todiék lakásától pár lépésre levo, kimondottan szép, modern katolikus templomban zajlott. A beton, fa, üveg és márvány anyagait arányosan és kiváló izléssel elegyíto templomhoz a volegény egy metálszürke Porsche sportkocsin érkezett, elegáns mozdulattal segítvén ki a hófehér ruhába és habkönnyu fátylak mögé bújtatott, gyönyöru menyasszonyt. A fiatalok rokonszenves deruvel viselték a több, mint egy órás szertartást, mely teljes misével és áldozással járt, s melyet frissítoen akasztott meg hömpölygésében Todika (a menyasszony testvére és egyben tanú) érto, kulturált, nemes hangú hegedujátéka. A Páter jóságos, kedvesen mosolygó szeretetet és Istenének rajongó imádatát sugározta a fiatalokra és reánk egyaránt. A szertartás keretein belül sort kerített a civil esketésre is, ha az „olaszom” nem csalt meg. A szertartás végén, a résztvevok népes serege türelmetlenül várta a nagy pillanatot, amikor az ifjú pár megjelenik majd a templom kijáratánál. Egyszerre megjelent az ajtóban egy fiatalember és elkezdte a visszaszámolást. Tökéletes idozítéssel, amikor a fiatalok felbukkantak, rizszápor, mondhatni rizsszakadás fogadta oket. Ez után az egész násznép zajos tülköléssel a Porsche után vetette magát és irány az Alberone (Nagy fa) vendéglo. A vendéglo, úgy félórányi távolságra, szelíd, dombos vidéken csücsült, az egyik domb legtetején, egyedülvalósága teljes tudatában pislogva le az alant csillogó tavacska tükrére. Köröskörül semmi más, csak a természet csendje, melyre belülrol nem lehetett ráfülelni, de a körpanorámás ablakon jó ellenpontot kínált a viháncoló násznépnek, mely természetesen ügyet sem vetett rá. Tízszemélyes kerek asztalok közt vezettek kijelölt
helyünkre, a menyasszony és családja kedvezményezett vendégei számára fenntartott hosszú foasztalhoz, mely az átellenben levo volegényi foasztallal közrefogta az egyetlen ovális, központi nagy asztalt, melynél az ifjú pár foglalt helyet. Az ételek felhordása, kiszolgálása és újrakínálása öt órán át tartott. Bár megvan a szépen kinyomtatott menü, olasz nyelvu felsorolásától eltekintek, de bármikor bizonyítható, hogy 19 féle olasz finomságot „burkoltam be”. Egyik finomabb volt, mint a másik. Egyet sem ismertem, kivéve a lazagna-t, mely az ételek elso csoportjával érkezett. Ezzel körülbelül egy idoben fontos esemény kezdodött a pár asztalánál. Hatalmas, szív alakura sütött kenyeret tettek asztalukra, arra buzdítva oket, hogy szép, folytatás a 11. oldalon
Fano fotere, a Szerencse kútjával
Így írunk mi...
KISHARANG
11. oldal
folyatás a 10 oldalról módszeresen szedjék azt morzsáira. A komoly munkához hozzá is láttak. Meg is lett a jutalmuk. 850 euró. A legújabb fétis fiatal kora ellenére derekasan állta a sütés próbáját. Ez a játék a fiatalok barátainak közös ajándék-ötlete volt. (…) A tortát egy hatalmas tálcán négyen hozták be. Több torta volt egymásra építve, a háttérben egy kastély, várfalakkal. Azt hiszem, a közeli San Marino Köztársaság hegycsúcson levo várát mintázták meg. (Vasárnap délután egyébként meglátogattuk a teljesen téli képet mutatott piciny államot). Az ifjak nagy filmezés és fényképezés közepette mindegyik tortát megszelték, majd a fényképész-mester kérésére a várfal mögé álltak, de a kastély mérete miatt csak székre állva voltak láthatók. (…) Végig, igazi olaszos, dallamos könnyuzene szólt, nekünk, öregeknek kissé túlságosan is. Este hat óra körül került sor a táncra. Strauss keringokkel indítottak és
legnagyobb meglepetésünkre a parkett azonnal megtelt „profi” táncosokkal, akik mintaszeru, elegáns tarással lejtették a táncot, szép látványosságot keltve. Késobb megtudtuk, hogy az idosebb nemzedék kedvenc hobbija a táncklubba járás. A többi tánc is professzionális szinten, „nézni is jó” minoségben zajlott. A sok meglepetés és érdekesség után, a lagzi vége sem volt szokványos. Rövid italokat szolgáltak fel, és mindenki kapott egy kis pohárral a kedve szerint valóból. És ez volt a vég. Pedig már kezdeti félénkségemet is feloldotta a nedu, éppen kedvem lett volna táncolni, a sok profi amúgy is eltunt, de a mulatságnak is a végére értünk, itteni szokás szerint úgy este hét óra körül. Az ifjú pár, Magdi és Paco Párizsban töltötte a mézesheteket. Ezalatt, mi immár itthon, csendes estéken, nosztalgiával tele beszélgettünk arról, jó is lenne Todi és felesége Ilonka nyárra szóló meghívását is valóra váltani... Maxim András
A bohóc
spárgával átkötött vézna kis emberke volt Jeno. Vékony, apró lábai a nagy férficipobe tényleg nevetségesen hatottak. Fején három számmal nagyobb simléderes sapkát csak a két, normálisnál jóval nagyobb fülei tartották meg, hogy kilásson alóla. El kellett rejtenem nevetésemet, olyan mulatságosan hatott. O pedig nekem is táncolt és énekelt. Én is tapsoltam. A nyár folyamán gyakrabban jött. Lassan rendszeressé vált, hogy enni is kapott. Az osz beálltakor elmaradt. Érdeklodni kezdtem felole és meg tudtam, hogy apja építészmérnök volt. Anyja számtan tanárno. Négyen voltak testvérek. Az 1944 június 2-i angol bombázáskor telitalálat érte a házukat. A család odaveszett. Ot, az akkor nyolc éves gyermeket a második szomszédba dobta a légnyomás. Megmentették az életét, de az agya megsérült. Rokonoknál, családoknál hányódva nott fel. Pincékben, kihalt házakban élt, koldult. Késobb valami csekély segélyt kapott, de kihasználták, és mindig elvette tole valaki. Így lett o Jeno, a bohóc. Ez a kis gyermekcsapat 4-9 éves gyerekek gondtalanul éltek. Szüleik szemefényei voltak. Mit tudtak ok a háborúról, nyomorról! Nevettek és tapsoltak. Mikor belegondoltam a szomorú tragédiába, titokban azért imádkoztam, hogy az soha ne ismétlodjön meg. Ne legyen többé a világon ilyen bohóc. A gyermekek pedig békében és nyugalomban nojenek fel. Nehéz lenne, most felnott fejjel megszámolni, hogy a nagyvilágban hány ilyen Jeno él, aki anyák napján nincs kinek virágot vigyen. Vagy hány ilyen bohócnak nem gurít az édesapja soha már egy labdát. Ó, bárcsak lenne örökké béke! Maxim Ilonka
Bágyadtan sütött a májusi nap a kolozsvári Rákóczi úton. A sétatér öreg gesztenyéi, melyek alatt oly sokszor eljártunk, csendesen lengették lombjaikat, illatos virágjaikba borulva, olyanok voltak, mint egy menyasszony. Lassú léptekkel, sétálva jöttem haza a fodrásztól. Olyan nyugodt volt minden. Olyan jól esett a szemnek a kis, üde zöld levelek bomlása és az édes tavaszi illat. Még kétháznyira voltam otthonomtól, de már hallottam a szomszéd házban lakó gyerekek zsibongását a ház füves udvarán. Ott lakott az öt kis barát. Most nyolcan voltak, az én két gyermekemmel és egy másik kis szo mszéddal együtt.. Komoly zsivajforrás volt ez a kis társaság. Mikor megláttak az egész játszó sereg elém szaladt és izgalomtól kipirult arccal mesélték, hogy itt volt a bohóc. Én nem vettem komolyan oket, s szóltam: menjetek játszani, készítem az uzsonnátokat. Két nap múlva, az esti élménybeszámolókor elújs ágolták, hogy Jenonek hívják a bohócot. Ha mondjuk: táncolj, Jeno! – táncol. Vagy sírjál, Jeno! – sír. Nevess, Jeno! – nevet. Csudára szórakoztató. Pár nap múlva azzal jöttek, hogy Anyukám: Adj légy szíves egy cipot az apuéból, mert Jenonek nincs cipoje. Adtam egy 43-as cipot, a férjem dolgozó cipoit. Lassan bekövetkezett a nyár eleje és egyszer csak újra elokerült Jeno. A nagy nevetésre, zsivajra kimentem hozzájuk. Jeno táncolt, a gyermekek meg hahotáztak és tapsoltak. Egy nagy télikabátba elveszett, derekán
12. oldal
Élo emlékezet...
KISHARANG
120 éve született Juhász Gyula Nagyon csöndes ember, nagyon csöndes költo volt, akinek visszahúzódó, félszeg magatartása mögött egy meg nem alkuvó férfi, egy szent eszméi iránt tántoríthatatlanul hu lélek húzódott meg, aki magában és költészetében összebékítette a hazulról hozott áhítatos hitet és a világ megértésébol haladó világnézetet. A Nyugat egész nemzedékében Ady után o áll a legközelebb a szocializmushoz, és o a legvallásosabb. Élete bánatok és szerencsétlenségek sorozata, a szerelmi boldogság soha nem adatott meg neki - és o lett a magyar költészet egyik legnagyobb szerelmi lírikusa. Ahhoz az idegbetegségig túlérzékeny fajtához tartozott, amelyrol azt szokták mondani, hogy ,,nem e világra való". S ezt olyannyira tudta, hogy életében több ízben is ki akart lépni az életébol, míg végre ötvennégy éves korában sikerült öngyilkossággal véget vetnie az életnek. Költoi skálája nem túl széles, de érzelmek mélységében, szívhez szóló meghittségben senki se teheto elébe. Vallásos katolikus szegedi kispolgári családból származott, apja postai távírótiszt. O maga gyenge testu, vézna, nagyon félénk fiúként nott fel, ifjúsága olvasással, ábrándozással telt el. Papokhoz járt iskolába, és pap szeretett volna lenni. Még gimnazista volt, amikor apja meghalt. Az árvaság, a megélhetési gond még erosítette is ezt a vágyakozást, hiszen a papi élet évszázadok óta adott lehetoséget a szegények számára, hogy tanuljanak, tanítsanak. Így lett kispap az érettségizett Juhász Gyulából. De hamarosan arra jött rá, hogy a papság mégsem neki való. Felismerte magában a bíráló igényu szabad szellemet, és talán már ez idoben kialakult benne az igény a szerelemre. O pedig nem olyan ember volt, aki akár szellemiekben, akár testiekben megszegte volna papi fogadalmát. Inkább hátat fordított az egyházi életnek, és tizenkilenc éves korában rokoni támogatással beiratkozott a budapesti egy etemre magyar-latin szakos tanárjelöltnek. Az egyetemen nagyon jó társaságba került, hamarosan öszszebarátkozott Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsovel. Együtt indultak költonek és tudósnak. Ok hárman voltak a nemzedék nagy reménységei. 1905-ben megismeri az irodalomba robbanó Adyt és költészetét. Azonnal meglátja benne a kor szellemi vezérét. És idovel emlékéhez is sokkal hívebb lesz, mint bárki a Nyugat nemzedékébol. Nemcsak a költészet forradalmárát ismeri fel Adyban, hanem megérti költészetének társadalmi-politikai tartalmát is. Diplomája után eldugott, kis vidéki gimnáziumokban kell tanítania. Nincs megfelelo társasága, költészetének nincs visszhangja. Ekkor kezdodik idegbaja, örökké kínzó fejfájása, már foglalkoztatja az öngyilkosság terve. Közben Budapesten a társak maguk közé számítják mint egyenrangú költot, és 1907-ben szülovárosában, Szegeden már megjelenik elso verseskötete. Szerencséjére ez idoben kerül helyettes tanárnak Nagyváradra. Ott végre megint a szellemi élet közepébe kerül, részt vesz A Holnap szerkesztésében, és mint a nagy hatású A Holnap antológia egyik költoje lesz Adyval és Babitscsal együtt országos híru. Nemsokára megindul a Nyugat is, amelynek kezdetétol fogva munkatársa. Nagyváradon bontakozott ki igazi költészete. De hamarosan vége a nagyváradi korszaknak, Juhász Gyulát megint isten háta mögötti vidékekre helyezik. Ennek a poros vidéki életnek az emléke lesz késobb kituno lélektani regényének, az Orbán lelkének az ösztönzoje. Amikor ebben a világban él, nem bírja
elviselni. 1914 elején pisztollyal öngyilkossági kísérletet követ el; az utolsó pillanatban mentik meg. Próbálkozik késobb máskor is, van, amikor méreggel; akkor is megmentik. Ezek a próbálkozások bizonyítják, hogy a végso, a sikeres öngyilkosság nem egy elkeseredett pillanat következménye volt: magával hozta a költo az önpusztítást. Még Nagyváradon találkozott az életre szóló reménytelen szerelemmel. Anna igazán nem az a no volt, aki méltó lett volna a költo magasztos szerelmére. Ismeretségük nem is volt tartós, de o lett mindvégig Juhász Gyula számára a no, a szerelem jelképe. Az Anna-versekben megjeleno Annának valójában vajmi kevés köze van ahhoz a ledér nagyváradi lányhoz, aki nevet adott a halhatatlan szerelemnek. Költoi alakjában összeolvadnak a költo késobbi reménytelen szerelmei is. A mindig félszeg, súlyosan idegbeteg Juhász Gyula nem volt alkalmas a boldog szerelemre, de halhatatlan énekese lett a férfi örök, no utáni vágyának. S mennél magányosabb volt a férfi, annál mélyebben zengett szerelmi lírája. Életének tulajdonképpen egyetlen derus korszaka volt: 1919. Ez idoben már újra otthon van Szegeden, és fontos társadalmi feladatokat vállal. Derus, bizakodó, tevékeny: mintha idegbaja teljesen elmúlt volna. A szegedi színháznak is o lett a vezetoje, és forradalmi szellemu musorpolitikát csinál. És mindennek véget vet a forradalom bukása. Juhász Gyula az ellenforradalmi országban többé tanár sem lehet. S amikor a Nyugat költoi megpróbálnak magyarázkodni, kiegyezni az ellenforradalommal, o nem: egész életére vállalja a forradalmi múltat. A megaláztatásban, a bánatban egyszerre erosödik fel benne a vallásosság is és a munkássággal való szolidaritás is. Ekkor válik a proletariátus költojévé, Ady méltó utódává, József Attila méltó elokészítojévé. De ez idoben lesz a Szeged vidéki szegényparasztság gondjainak költoi megfogalmazója is. És úgy idézi versekben a magyar múlt alakjait, hogy közöttük Dózsa György is ott van a hosök sorában. Élete ettol fogva összekapcsolódik Szegeddel, ahonnét indult. Szegedi újságíró, méghozzá igen jó újságíró. De magányosságán az sem segít, hogy Szegeden van körülötte kulturált élet Magában hordja a magányt, amelyet a forradalom bukása után semmi sem old fel többé. Egyetlen vigasza a költészet. Muvészete teljesen kibontakozott. A nagy társadalmi problémák, a reménytelen szerelem, a muvészi szépségekben gyönyörködés, a valóság terhei elol menekülo vallásos áhítat - ez az o költoi világa. Versei halk hangúak, lélekhez szólóak, finoman árnyaltak, és tudós költohöz méltóan csiszoltak (igen sok a szonettje, és az antik formákat is biztonságosan kezeli). Van valami dallamosan álmodozó ebben az egész költészetben. És az elismerés sem hiányzik. A Nyugat a magáénak tudja. Késobb túl súlyos anyagi gondjai sincsenek, hiszen háromszor is részesül Baumgarten-díjban, amely tisztességes életszínvonalat biztosít. De a kor sivárságában sehol sem talál értelmet. Magával hozott idegbajos pesszimizmusa egyre növekszik. A magánélet boldogságában sohasem volt része. És ifjúkora óta újra meg újra el akart futni az élettol. S nem volt, ami visszatartsa. Még az irodalmi siker sem. A bánat költoje volt. És végül sikerült megölnie magát.
Ügyes-bajos dolgaink
KISHARANG
13. oldal
Segítsünk Noéminak!
Népmozgalmi adatok
Péter József gyülekezeti tagunk egy alkalommal említést tett egyik Udvarhelyen élo jó barátjáról, s annak leukémiában szenvedo 18 esztendos leányáról. Török Noémi már évek óta küzd az életéért. Sajnos, a legutóbbi napokban derült ki, hogy közeli rokonai nem alka lmasak donornak, így nemzetközi donorbankokban keresik a megfelelo gerincvelot. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a donor, hanem egyelore a kello pénzösszeg sem áll rendelkezésre a mutét elvégzéséhez. Magyarországon két tévéállomás is felkarolta Noémi ügyét és nagy gyujtést kezdeményeztek. Itt pedig Péter József kezdett egyéni gyujtésbe, munkatársai és barátai között találva is néhány támogatót. Gyülekezetünk presbitériuma a missziós alapból $300 támogatja Török Noémi orvosi kezeléseinek költségeit. Mindazok, akik segíteni szeretnének, forduljanak bizalommal a lelkipásztorhoz, vagy Péter Józsefhez. Mindketten örömmel állnak rendelkezésre. Anyagi segítségadásunk mellett ne feledjük, a gyógyulás Isten kezében van. Imádkozzunk mindannyian Noémi gyógyulásáért. J. ZS.A.
Nagy örömmel jelentjük, hogy ebben az esztendoben már örök huséget fogadott egymásnak egy pár templomunkban. Daniel Stoneking és Fótos Ágnes esküvojére február 1-én került sor. Isten adjon nekik hosszú, boldog életet. Rövidesen újabb esküvo is lesz, mégpedig március 29-én, amikor is Máté István Attila és Csorosz (Vaskó) Erika fogadnak örök huséget egymásnak Isten és a gyülekezet színe elott. Isten áldása legyen a megkötendo frigyen. Hála az Isten kegyelmének gyülekezetünk gyerme káldásban is gazdagodott. Szinte egyazon napon született Ryan Robert Jordan, Tom és Angie Jordan második gyermeke, Balogh Irénke unokája, és Rácz Dominique, Rácz Pál és Anita harmadik csemetéje. Rácz Dominique kereszteloje egyébként március 30-án, a kétnyelvu istentisztelet keretében lesz. Isten áldása legyen az újszülötteken és családjukon. A tavalyi év egyik újszülöttje, Zajzon Ábel Bence a napokban Erdélyben részesült a keresztség sákramentumában. Az Úr vezesse vissza közénk a kis családot. Isten áldó keze pedig legyen és maradjon gyülekezetünk felett.
Humor
Következo hétfon a tiszteletes csak megkérdezi finoman Mariska nénit: - Nem mintha igényeltük volna, de ha meg tetszett ígérni, rászámoltunk arra a tyúkra, s nem tetszett hozni. - Jaj drága tiszteletes úr, az a helyzet, hogy közben meggyógyult…
Késve érkezik két atyafi a vasárnapi istentiszteletre. Ráadásul az egyik idegen is. Nagy hévvel mondja az igehirdeto: - Ki az, drága testvéreim, ki az…? A belépok egyike, arra gondolván, hogy a kérdés neki szól, visszafelel: - A sógorom van itt vendégségbe, tiszteletes úr… - Ki az testvéreim, aki teremtette a világot? - folytatja hevesen a lelkész. - Ja, az nem a sógorom!… Nyugodott meg az atyafi. A lelkész kiadja a harangozónak, hogy a következo héten kaszálja le a gazt a templom körül. Következo vasárnap számon kéri, hogy felét se vágta le. - Hát tiszteletes úr, az Isten se egyszerre teremtette a világot - mondta a bölcs harangozó. - Az igaz, de hát a világ valamivel nagyobb, mint a templomkert, nem gondolja? - felelt a lelkész. Mariska néni a piacon találkozik a lelkészével. - Jaj drága tiszteletes úr—mondja lelkendezve -, ne tessék vásárolni , vasárnapra viszek maguknak egy tyúkot. Eltelik a hét, a szombat este is eljött, de a tyúk nem érkezett.
Egy fiatal amerikai segédlelkészhez egyszer beszéde után odament egy hölgy és így szólt: - Én mindig nagyon szeretem hallgatni az Ön prédikációját! Az ifjú segédlelkészben azonnal felébredt az emberi hiúság és öntetszelgés, ezért megkérdezte a hölgytol: - Szabad érdeklodnöm, miért szereti hallgatni az én beszédeimet? - Mert nagyot hallok...és még ha elkések is, mindig kapok helyet az elso padsorban... Nem is olyan vicces Ifjú lelkész vitába keveredik egykori professzorával. Meglehetosen öntelten érvel és kérkedik: - Professzor úr kérem, én Angliában tanultam egyházjogot. - Kedvesem, egyházszeretetet kellett volna inkább tanulnod.
14. oldal
Gyermek-és ifjúsági rovat
KISHARANG
Egy kis szív története írta: Susanne Margreiter– Mc Quie
Volt egyszer egy kis piszkos Y, amely egy piszkos YY-kel teli városban élt. Ez egy olyan ember szíve volt, aki bunt követett el Isten ellen. Bun az, ami nem tetszik Istennek, például a hazugság, a lopás, az engedetlenség, a harag és a gyulölet.
Idonként a kis Yegy pillanatra oszintén elgondolkodott. Ilyenkor felismerte, hogy gyakran tett rosszat. De azután nagyon gyorsan eszébe jutottak mentségek, és ezt gondolta magában: - A többi YY a városban ugyanazt teszi, mint én, és ugyanolyan piszkos.
A piszkos YY városa körül volt egy széles, mély árok. A piszkos YY városából tehát senki sem tudott kijönni. Sokan próbálkoztak teljes erobol. De bármennyire is igyekeztek, senkinek sem sikerült.
Akkor Isten elküldött egy tiszta Y -et a piszkos YY városába. Ez a Fia, a Jézus Krisztus szíve volt. O sohasem hazudott és lopott, és mást sem tett soha, ami Isten szemében bun volt. Jézus Krisztus szerette az Atyát, és mindig engedelmeskedett neki. a következo lapszámban folytatjuk..
KISHARANG
Gyermek-és ifjúsági rovat
15. oldal
Bogozzátok ki…! Az alábbiakban hét közmondás keveredett össze. Ki kellene bogozni oket és megfejteni, hogy melyiket mire mondják!
1. Aki másnak vermet ás, / aranyat lel. 2. Aki nem dolgozik, / a nagyot nem érdemli. 3. Amit ma megtehetsz, / rossz tanácsadó. 4. Ki a kicsit nem becsüli, / ne is egyék. 5. Ki korán kel, / úgy alussza álmát. 6. Az unalom, / ne halaszd holnapra. 7. Ki mint veti ágyát, / maga esik bele.
Lányok, fiúk Lányok, fiúk nevével, vagy becenevével kell kiegészíteni a pontok helyén a következo szavakat úgy, hogy megfeleljenek a mellettük írt meghatározásnak. Ahány pont van, annyi betu hiányzik.
TRAP.…. VIRRA…. …..PÁN ….MA ….ONETT MON….VALÓ S….KÖTO VIL...T TER...R S….D
- sajtféle - korán reggelre - édesség-féle - valaminek a pereme, széle - bábfigua - beszéd tárgya - ragadozó rovar - fényt bocsát ki - múzeumi alkalmazott - egyszeru, nem feltuno
Keress te is legalább három hasonlót és a megfejtésekkel együtt küldd be április 10- ig, a 18858 Erwin St. Reseda, Ca, 91335 címre, vagy add át személyesen a lelkipásztornak. Jó munkát!
Hírek, programok
KISHARANG
Események, programok Március 30-án, kétnyelvu istentisztelet. Utána keresztelo. Rácz Dominique részesül a sákramentumban. Április 5-én Hangverseny a zongoráért. Április 18-án, Nagypénteken este 7 órakor ünnepi istentisztelet. Április 20-án, Húsvét vasárnap ünnepi úrvacsorás istentisztelet. Ez alkalommal az ebéd batyus alapon történik. Április 27-én, az istentisztelet és ebéd után presbiteri csendes nap. Május 4-én Majális és Tavaszi Fesztivál. Május 11-én Anyák Napi ünnepély. A musort a Hétvégi Magyar Iskolások mutatják be. Utána közös ebéd. Május 30-án, közös gyülekezeti-iskolai piknik a Castaic-tónál. Június 1-én, délután 3 órakor ünnepi istentisztelet egyházunk fennállásának 45. évfordulója alkalm ából. Ez egyben az Iskola évzáró istentisztelete és a bizonyítványok kiosztásának ideje is. Június 8-án, Pünkösd vasárnapján úrvacsorás ünnepi istentisztelet. Június 7-én Irodalmi Kávéház. Június 21-én, szombaton este 7 órakor 56-os Függetlenségi Bál. Július 19-én, Ki Mit Tud? Augusztus 16-án Sportnap. Szeptember 20-án Orgonahangverseny Október 18-án Szüreti Bál. November 22-én Irodalmi Kávéház. December 7-én Mikulás-várás December 21-én Gyertyafényes Istentisztelet. December 31-én San Fernando Völgyi Szilveszter.
Szeretettel várunk Mindenkit!
16. oldal
San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház 18858 Erwin Street, Reseda, CA 91335 Telefon: (818) 344-1885, (818) 344-4276
HANGVERSENY A ZONGORÁÉRT 2003. április 5, este 7 óra A rendezvény tiszteletbeli fovédnöke és szervezoje: SZÖRÉNYI ÉVA színmuvészno Tiszteletbeli fovédnök: KERÉK-BÁRCZY SZABOLCS fokonzul
KÖZREMUKÖDNEK: Cser Júlia, Cser László, Dániel Katinka, Érseki Emoke, Géczy József, Horváth Lilla, Kodály Kórus, (a 2002. L.A-i Liszt verseny díjazottja)
Maxim András, Neszlényi Judit, Óss Eniko, Szörényi Éva, Varga Tibor. Fovédnökség: $500 (4 belépo), Védnökség: $300 (3 belépo), Pártoló: $150 (2 belépo) Belépojegy: $20 Szeretettel fogadunk minden adományt. A csekket kérjük a Grace Hungarian Reformed Church (GHRC) nevére kiállítani. A Memo-ba szíveskedjenek beírni: zongora. Köszönjük! from:
Grace Hungarian Reformed Church
18858 Erwin Street, Reseda, CA 91335
to:
KISHARANG - A San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház gyülekezeti lapja. Foszerkeszto: Jakabffy Zsolt Attila lelkipásztor. Szerkeszto: Jakabffy Rózsa, Maxim András.
Lapunkat ingyenesen terjesztjük, de fenntartására céladományokat örömmel elfogadunk. Meg nem rendelt kéziratokat nem orzünk meg és nem küldünk vissza. Az esetleges címváltozást kérjük szíveskedjenek a szerkesztos ég címére küldeni. Köszönjük. Cím: 18858 Erwin Street, Reseda, CA 91335. Telefon: (818)344 -4276. Fax: (818)344-1885. E -mail:
[email protected]
Példányszám: 250
