Március 25. — Gyümölcsoltó Boldogasszony „Ma van a mi üdvösségünk kezdete és az örök titoknak megnyilatkozása, az Isten Fia a Szűz fiává lőn.” (Az ünnep tropárja) Ily dicsérő énekkel üdvözli Egyházunk a legszentebb Istenszülő örömhírvételének ünnepét, üdvösségünk kezdetének nevezi. S joggal, ez ugyanis egyházi évünk egyik legfontosabb ünnepe. Jelentőségét mutatja liturgikus könyveinkben található elnevezése: „Legszentebb Nagyasszonyunknak, az Istenszülő és mindenkorszűz Máriának Örömhírvétele”. Nagy Szent Atanáz (+373) az Örömhírvételre mondott beszédében az ünnepek sorában elsőnek nevezi, mivel ezzel kezdődik az emberi nem üdvözítésének a műve. Az ünnep alapja az örömteli üzenet átadása, amit Szent Lukács írt le (Lk 1,26-38). Az Örömhírvétel az első Jézus Krisztus és legszentebb Anyja élete nagy titkainak a sorában. Idén Nagyböjt ötödik vasárnapjára esik. Örömhírvétel titkának alapvető jelentősége van, ugyanis ekkor kezdődik az Újszövetség és a mi üdvösségünk. Az emberiség évezredeket várt az Isten Fia megtestesülésének jó hírére, amit az angyal hozott. Az ég, a föld és a pokol tornácán lévő igaz lelkek ezt az örömhírt várták. Ezen a napon Isten teljesítette a Megváltó elküldésének ígéretét, mivel ezen a napon „az Ige testté lett és köztünk lakott” (Jn 1,14 ). Az angyal híradásának pillanatában a mindenkorszűz
A MISKOLC-BELVÁROSI (BÚZA TÉR) GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉS SZÉKESEGYHÁZ LAPJA ———————————————————— 8. szám 2012. március 4. == == == == == == == == == == == == == == == == == ==
„Áldott az Atya… Az Úr áldása reátok...” II. Folytatom az előző hónap késés/lekésés/elkésés témáját, mivel több kérdést is kaptam az utóbbi napokban. Mégpedig nem a szertartás kezdésekor ezt minden visszajelzés, reagálás helyénvalónak találta -, hanem végeztével jelenléttel kapcsolatban. Nevezetesen: - Mit tegyen az, akinek indul a busza, s nem tudja, főként esti időpontban megvárni a következőt? - Miért hosszabbak a szertartások, a városi ember ugyanis általában egy órát szán a templomra? — Krisztus Urunk önmagát adja át nekünk az Oltáriszentségben. Az természetes számunkra, hogy a Szent Liturgia egészét imádkozzuk együtt. Esténként a Liturgia után végezzük a vecsernyét (alkonyati zsolozsmát), így mindenkinek belefér az idejébe a teljes szentmise szentáldozással; ha a busz indulása miatt indul el valaki hamarabb a vecsernyéről, senki nem botránkozik meg. — A hosszabb szertartások kérdésére válaszként gondoljuk át a következőket. Nem szükséges a Szent Liturgiát tartalmazó imakönyvünket módosítva újra kiadni, ugyanis benne van minden egyes szó, amit végzünk. Csak időközben rövidült egyes részek sokszor önkényes kihagyásával. Szertartásainkat nem bővítjük, hanem előírás szerint végezzük. Egy focimeccset sem fújnak le hatvan perc után, hogy ennyi elég volt belőle… Nagyböjti szertartásaink valóban hosszabbak kissé. Fénymásoljuk az énekeskönyvben nem található saját énekeket, hogy mindenki bekapcsolódhasson. Figyeljük meg, milyen mélyek ezeknek bűnbánati tanításai! Ennek az ideje van most. Néhány napon ELÉRHETŐSÉGEK több szertartás is lesz egymás után: Krétai Szent András bűnbánati kánonja, AkathiszEgyházközségi iroda, parókia: tosz himnusz, a virrasztások, valamint a 3526 Miskolc, Szeles u. 43. nagyhét csodálatos szertartásai. Mindegyik Tel./fax: 46/507-111. kincs. Osszuk be, hogy időnk szerint melyiHonlap: www.búza-tér.hu ken veszünk részt. Nem botránkozik meg E-mail: parokia@búza-tér.hu senki, ha nem mindegyikre futja a munkanap végén. Azon azonban meg lehet botPapp András parókus: ránkozni, ha Istent valaki csupán hatvan Mobil: 30/359-2166. percbe hajlandó beskatulyázni. Isten szereE-mail:
[email protected] tete, kegyelmének, segítségének kérése nincs településhez kötve. Parókus 1
2
Mária méhében elkezdődik az Isten Fia földi élete. Ebből a nagyjelentőségű eseményből erednek közvetlenül Mária kiváltságai, úgymint istenanyasága és szüzessége. Örömhírvétel ünnepét a Keleti Egyházban a IV. század végén, vagy az V. század elején kezdték megtartani. Maurikiosz császár (582-602) az egész Birodalomban kötelezővé tette. Eleinte mind Keleten, mind Nyugaton az Úr ünnepei közé sorolták, ahogyan az első ismert elnevezéseiből kitűnik: „Krisztus fogantatása”, „Krisztusra vonatkozó örömhír”, „A megváltás kezdete”, „Angyali üdvözlet”, „Az angyal örömhíre Máriához”, „Az üdvösség napja”, „Örömhír napja”. A VII. században „A legszentebb Istenszülő Örömhírvétele” elnevezést használták hivatalosan az egész Keleti Egyházban, s elrendelték Mária ünnepként megtartását. Azért választották ennek az ünnepnek a március 25-i dátumot, mert pontosan kilenc hónappal van Karácsony előtt. Valamint létezett egy ősi hagyomány, mely nem csak az Isten Fia megtestesülése napjának tartotta március 25-ét, hanem a világ teremtése és Krisztus kereszthalála napjának is. A 624-ből való Alexandriai Húsvéti Krónika és a Konstantinápolyi Húsvéti Krónika a VII. század elejéről is március 25-re helyezi Örömhírvétel ünnepét. Az ünnep szertartásai magasztaló és örvendező énekekkel vannak tele. Sokszor ismétlődik az angyal jól ismert köszöntése: „Üdvözlégy!”. Ennek a szent és földöntúli örömnek az oka az Isten Fia megtestesülése.
ÚJ KÉPVISELŐTESTÜLETÜNK JELÖLT TAGJAI A Miskolci Apostoli Exarchátus minden egyházközségében megújulnak a képviselőtestületek. A nálunk felállított Jelölő Bizottság munkájaként kialakult az új névsor, a jelöltek közül a következők vállalják a testületi munkát.
Nagyböjt hétfőin esténként fél hatkor böjti vecsernye és szentbeszéd miskolci templomainkban.
Czurkó Attila vagyok, nős, egy gyermek édesapja. 6 éves koromban költöztünk családommal Miskolcra és kisebb-nagyobb megszakításokkal (külföldi munkavállalás) a Búza téri Egyházközség tagja vagyok. Munkahelyem a HP Magyarország, beosztásom: informatikai munkatárs. Szabadidőmben a családommal szervezünk programokat: szeretünk kirándulni, biciklizni és színházba járni. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egyháztanácstagnak jelölt a bizottság. Igyekszem továbbvinni az egyházhoz kötődő családi hagyományt: nagyapám görög katolikus áldozópap volt, édesapám pedig 25 éven át töltött be egyháztanácstagi tisztséget.
((Február 20. Búza tér Szentbeszédet mond: Papp András székesegyházi parókus Ter 1,1-13.: A teremtés.
Február 27. Avas (Fényi Gyula tér 8.) Szentbeszédet mond: Fedor Péter parókus Ter 3,21-4,7.: Káin figyelmeztetése.))
Dr. Farkas Tamás vagyok, 1966-ban születtem Miskolcon. Itt, a Búza téri görög katolikus templomban keresztelt meg Simárszki János atya, nagymamám testvére. Gyermekként Felsőzsolcán sokszor ministráltam, dr. Bodnár Béla esperes atya készített fel az elsőáldozásra. Alap- és középfokú tanulmányaimat Miskolcon végeztem, majd 1989-ben diplomáztam a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán. Angol és német nyelven beszélek, 2004-ben Jogi Szakokleveles Orvos diplomát szereztem a Miskolci Egyetemen. Jelenleg is Miskolcon dolgozom fogorvosként. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata megyei elnöke vagyok, és tagja a Miskolci Akadémiai Bizottság Orvos- és Egészségtudományi Szakbizottságának. Feleségem Domonkos Ágnes logopédus, itt a Búza téren házasodtunk össze, és gyermekeinket is itt kereszteltettük meg. A nagyobbik, Zsófia a Jezsuita Gimnáziumban, a kisebbik, Nóra a Miskolci Görög Katolikus Általános Iskolában tanul.
Március 5. Diósgyőr (Bíró u. 2/a.) Szentbeszédet mond: Tóth Ferenc parókus Ter 6,9-22.: Az Úr parancsa Noénak.
Március 12. Kármelita templom (Kiss Ernő u. 9.) Szentbeszédet mond: Papp Zoltán középiskolai hittanár Ter 8,21-9,7: Isten könyörületessége.
Március 19. Szirma (Miskolci u.) Szentbeszédet mond: Stefán Zoltán parókus Ter 13,12-18.: Ábrám letelepedése.
Fehér János vagyok, a Miskolc-Belvárosi Görög Katolikus Egyházközség tagja. 1959-ben születtem Abaújszolnokon. 1982-től feleségemmel Miskolcon élünk, közös vállalkozásunk van, melyben műszaki tervek fénymásolásával-digitalizálásával és fénymásológépek javításával foglalkozunk. Gyermekeink Alexandra és Roland. Alexandra a Budapesti Gazdasági Főiskola harmadéves hallgatója Kereskedelem és Marketing szakon. Roland a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tizenkettedikes tanulója. Remélem, munkámmal a jövőben is hozzá tudok járulni az egyházközség fejlődéséhez.
Március 26. Görömböly (Bacsinszky András u. 2.) Szentbeszédet mond: Dudás László kerületi esperes Ter 27,1-41.: Izsák áldása.
3
4
Figeczki Balázs László vagyok, 1988. március 31-én születtem Miskolcon. A miskolci Fráter György Katolikus Gimnáziumban érettségiztem 2007-ben. Jelenleg a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar hallgatója vagyok. Szüleim gyermek korom óta a görög katolikus hitvallás szerint neveltek. Sajnos édesanyám idén februárban hosszú és súlyos betegség után örökre itt hagyott bennünket. Többek között ő érte is szeretném vállalni ezt a megtisztelő feladatot, megmutatva, hogy nem volt hiábavaló az ő nevelése. Gazdus László vagyok, 1958-ban születtem Abaújszántón, apai ágon görög katolikus családban. Az általános iskola elvégzése után Miskolcra kerületem középiskolába. Az érettségi után katonai főiskolán kezdtem tanulmányokat, de ezt az első fél év után megszakítottam, és katonai pályafutásomat sorállományú katonaként fejeztem be. Leszerelésemet követően, végzettségemnek megfelelően a kohászatban helyezkedtem el, mint olvasztár. A munka mellett, levelező tagozaton 1984-ben fémszerkezetgyártó üzemmérnöki diplomát szereztem. 1985-ben házasságot kötöttem. Feleségem Fekete Edit építész üzemmérnök, aki jelenleg köztisztviselőként dolgozik és reformátusként a Tetemvári Deszka templom gyülekezetének presbitere. Házasságunkból 2 fiúgyermekünk született, Henrik és Viktor, akik mindketten műszaki pályára léptek. Henrik végzett építőmérnök, 2 éve nős, Viktor szeptemberben kezdte a mesterképzést a BME Gépészmérnöki Karán. Pályafutásom során dolgoztam a szerelőiparban, tejipari vállaltnál, hírlap kereskedelemben, jelenleg a MÁV Vagyonkezelő Zrt. alkalmazásában ingatlan értékesítéssel foglalkozom. Miskolcon, a Levente vezér utcában lakunk családi házban, ahol az általunk formált környezetben nagyon jól érezzük magunkat. Köszönöm a személyem iránti bizalmat, igyekszem az elvárásoknak megfelelni és bízom benne, hogy munkámmal hozzá fogok tudni járulni a kitűzött célok megvalósításához. Kerékgyártó Zoltán vagyok. 1971-ben Miskolcon születtem. A Görömbölyön töltött három és fél évtized meghatározó része életemnek. 1996-ban megnősültem, majd egy évre rá megszületett Balázs nevű fiúnk, három évvel később pedig Eszter nevű lányunk. Mindketten a Görög Katolikus Általános Iskolában tanulnak. Feleségem Kerékgyártóné Abrankó Mária, Kistokajban dolgozik védőnőként. Ő gyermekkora óta a Búza téri Egyházközséghez tartozik. Tíz esztendőt töltöttünk közösen Görömbölyön, majd lakóhelyünk Martin-Kertváros lett. Így már öt éve tartozunk a Búza téri Egyházközséghez. Szakmám villanyszerelő. Mintegy húsz éve kiváltottam az iparengedélyt és kezdetben mellékállásban folytattam ezt a tevékenységet. Munkahelyem megszűnése óta főállású vállalkozó vagyok. Szakmám egyben hobbim is, a kettőt nehezen tudom elválasztani egymástól. 5
Koseczki Tamás vagyok, görög katolikus családban születtem Miskolcon. Görög katolikus gyökereim mélyre nyúlnak, ugyanis nagyszüleim kis faluja a Zemplénben található Mogyoróska, színtiszta görög katolikus gyöngyszem. Édesapám gépészmérnök, aki kántorként egyházközségünkben folytatja nagyapám 50 éves kántori szolgálatát. Édesanyám tanár. Gyermekkorom óta meghatározó szerepet tölt be életemben a Búza téri Egyházközség, hiszen itt kereszteltek, itt járultam először szentáldozáshoz. Az ifis hittan élményei, és az ott létrejött baráti kapcsolatok a mai napig elkísérnek. Ebben a közösségben ismertem meg feleségemet, akivel 2002-ben kötöttünk házasságot. Két óvodás korú gyermekünk van, Borbála és Szabolcs. Informatikus-közgazdász végzettséggel informatikusként dolgozok. Dr. Marincsák Gyula vagyok, 47 éves. Baktakéken görög katolikus családban nevelkedtem. 1996 óta élek Miskolcon, azóta vagyok a Búza téri Görög Katolikus Egyházközség tagja. Testvérem, László görög katolikus pap. Feleségem Marincsákné Nagy Ildikó, a miskolci Jezsuita Gimnázium könyvtár pedagógusa. Két gyermeket nevelünk, a 7 éves Annát és 6 éves Pétert. Belgyógyász, tüdőgyógyász, háziorvostan szakvizsgával rendelkező orvos vagyok, jelenleg háziorvosként dolgozom Boldván. Dr. Márk Miklós vagyok, Miskolcon születtem 1961-ben. Első szentáldozásra az akkori parókus atya, dr. Vatamány Bertalan készített fel. Húsz évvel később szintén a Búza téri parókián történt az esküvő előtti lelki oktatásunk, leendő feleségemmel. Az általános iskola után a Herman Ottó Gimnáziumban végeztem. Az érettségit követően az orvosi hivatást választottam, Debrecenben jártam egyetemre.1987-től baleseti sebészként dolgoztam nyolc éven át, majd Miskolcon háziorvosként folytattam tovább munkámat. Feleségem ugyancsak háziorvos, Felsőzsolcán. Két fiunk van, mindkettő a Fráter György Katolikus Gimnáziumba jár. Dr. Remete Gábor vagyok. Miskolcon születtem 1971-ben, azóta is itt élek. Ügyvédként dolgozom, mint a Remete Ügyvédi Iroda tagja. 2000-ben nősültem meg, házasságkötésünkre a Kis Szent Teréz templomban került sor. Feleségem Mónika, közgazdász. Két gyermekünk van, Dóra 10 éves, Kristóf 8 éves, mindketten a Görög Katolikus Általános Iskola tanulói. A Miskolc-Belvárosi Görög Katolikus Egyházközséghez tartozunk. 6
Salai Gábor vagyok, 1960-ban születtem. Gyermekkoromat Múcsonyban töltöttem. Főiskolai tanulmányaim után egyházközségünk ifjúsági hittanján ismerkedtem meg feleségemmel. Két nagy fiunk van. Szabolcs a Nyíregyházi Hittudományi Főiskolán tanul - a papi hivatásra készül. Máté a Miskolci Egyetem Környezetmérnöki Karának hallgatója. Családommal a Martin-Kertvárosban élünk. Én jelenleg családi vállalkozásunk műszaki boltját vezetem. Feleségemmel kb. 20 éve keresztény közösségekhez tartozunk. Fontos szerepet tölt be életünkben a HÁLÓ (Katolikus Közösségek Hálózata) -melynek Kárpát-medencei vezetőségében régiónkat képviselem. Fedorné Severnyák Rita a nevem. Kiskoromtól fogva az egyházközség tagja vagyok, ahol édesanyám hitoktatott, édesapám pedig kántor. Életem legszebb eseményei a Búza téri templomban történtek. Itt járultam először szentáldozáshoz, itt ismertem meg a férjemet, Fedor Gábort, itt kötöttünk házasságot és kereszteltettük meg gyermekeinket. Anna lányunk 8 éves, fiaink, András és Péter 6 és 3 esztendősek. Férjemmel együtt a székesegyházi kórusban éneklünk. Édesanyám példáját követve a tanítói hivatást választottam, a Miskolci Görög Katolikus Általános Iskolában tanítok.
Szarka János vagyok. 1949. március 20-án születtem Szárazkéken. 1972-ben nősültem, azóta miskolci lakos vagyok. Két felnőtt lányunk és egy fiú unokánk van, ők külföldön élnek. Feleségemmel együtt nyugdíjasok vagyunk és görög katolikus vallásúak. Több évtizede, már a ’70es évektől vagyok a Búza téri Görög Katolikus Egyházközség testületi tagja.
Taksás István vagyok, 1952-ben születtem Legyesbényén, ahol édesapám több évtizedig volt az egyháztanács tagja és világi elnöke. Keresztény életünk mindennapjait megélve, több mint fél évszázad után elmondhatom, hogy mindig Istenben bíztam és soha nem csalatkoztam. 1978ban költöztünk be Miskolcra, azóta a Búza téri templomba járunk rendszeresen családommal. 1986 óta vagyok a képviselőtestület tagja. Mindkét fiam, István és Ádám templomunk falai közt ismerkedett meg a görög katolikus vallás alapjaival és szépségeivel, melyet a mai napig megtartanak.
Tasiné Seszták Terézia vagyok, 1949-ben születtem Nyírpilisen, görög katolikus papcsaládban. Férjem Tasi László, református vallású. 1977-ben költöztünk Miskolcra, s azóta vagyok az egyházközség tagja. Már mind a ketten nyugdíjasok vagyunk. Három lányt neveltünk fel, akik közül csak a legidősebb él a városban. Közel 10 éve veszek részt a képviselőtestület munkájában.
Soltészné Szemerszki Veronika vagyok. Szüleimmel, testvéreimmel születésem óta a Búza téri görög katolikus templomba járunk, itt voltam elsőáldozó, kiskántorból itt lettem hosszú évekre az Úr szolgálatára kántor a 9-es misén, s 2011 nyarán itt kötöttem meg szentségi házasságomat is. Gyermekkorom óta aktív tagja voltam az egyházközségnek kántorkodással, taizéi imaróra szervezéssel, és a Szitosz kamarakórus egyik alapító tagjaként is. Tanulmányaim során a Miskolci Egyetemen szereztem szociológus, és német nyelv és irodalom szakos tanár végzettséget, 2010-ben pályaorientációs tanár szakon végeztem Gödöllőn, és 2011-ben hittanár és nevelő diplomát szereztem Nyíregyházán. Kántorkodásom során a kántori oklevelet is megszereztem Hajdúdorogon. Jelenleg képzési vezetőként dolgozom egy vállalkozásnál, ahol elsősorban munkanélküliek számára szervezünk hegesztő képzéseket. A tanfolyamszervezés mellett pályázatírással, felnőttképzéssel kapcsolatos teendők szervezésével, vizsgaszervezéssel és számos egyéb, a szakmámhoz kapcsolódó területtel foglalkozom. Megtisztelő számomra, hogy a képviselőtestület tagjává jelöltek, törekedni fogok arra, hogy tudásomat, talentumaimat ezen a területen is kamatoztatni tudjam Isten és a hívek javára. 7
Telenkó János a nevem, 1963-ban görög katolikus papcsaládban születtem. Öten vagyunk testvérek. Baskón és Abaújszántón töltöttem a gyermekéveimet. Középiskolás korom óta élek Miskolcon. 1984-ben diplomáztam a Zeneművészeti Főiskola fagott szakán. Ettől az évtől vagyok tagja a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak. Emellett zeneiskolai tanárként is dolgozom. 22 év élek boldog házasságban feleségemmel Tóth Cecíliával, akivel 7 fiú gyermekünket neveljük.
8
Tóth Nándor vagyok, 1971-ben születtem. 14 éves koromig egy kis görög katolikus faluban, Abodon laktunk. Ott kereszteltek meg és ott voltam elsőáldozó, s nagy örömmel jártam ministrálni. Nagyapám és édesapám is képviselőtestületi tag volt. 1986-ban költöztünk Miskolcra, azóta a Búza térhez tartozunk. Csatlakoztam az ifjúsági hittanos csoporthoz, ami meghatározó volt az életemben. Édesanyám vállalta el a templom sekrestyési feladatait. Édesapám ebben az egyházközségben is képviselőtestületi tag lett. Középiskolai tanulmányaim után felszolgálóként dolgoztam a vendéglátóiparban, majd katonaság után tűzoltó lettem. Egy szlovákiai ifjúsági kirándulás során ismerkedtem meg feleségemmel. 1996-ban a Búza téri görög katolikus templomban esküdtünk örök hűséget egymásnak. Két gyermekünk született. Nándor a Fráter György Katolikus Gimnáziumban hatodikos, Réka lányunk a Miskolci Görög Katolikus Általános Iskolában 3. osztályos. Igyekszünk a katolikus értékeket megélni, egy boldog családban. ¤¤¤ ¤¤¤ ¤¤¤ ¤¤¤ ¤¤¤ „Az Egyház arra született, hogy Krisztus országát szerte a földön elterjessze az Atyaisten dicsőségére, minden embert részesítsen a megváltásban és az üdvösségben, és így általuk az egész világ valóban Krisztushoz kapcsolódjék. A titokzatos test minden erre a célra irányuló tevékenysége apostolkodás, melyet minden tagja által különböző módokon gyakorol az Egyház; a keresztény hivatás ugyanis természete szerint apostoli hivatás is. Miként az eleven testben egyetlen tag sem teljesen tétlen, hanem a test életével együtt annak tevékenységében is részesedik, ugyanígy Krisztus testében is, ami az Egyház, ’a tagok betöltik az erejükhöz szabott feladatkört, és így növekszik az egész test’ (Ef 4,16). Sőt oly nagy ebben a testben az összetartozás és a tagok egymásrautaltsága, hogy az a tag, amelyik nem működik közre a maga erejéhez mérten a test növekedésében, nem használ sem az Egyháznak, sem önmagának. Az Egyházban a szolgálatok különbözők, de a küldetés egy. Krisztus az apostolokra és utódaikra ruházta azt a tisztséget, hogy az Ő nevében és hatalmával tanítsanak, megszenteljenek és kormányozzanak. A világi hívek pedig -- részesei lévén Krisztus papi, prófétai és királyi tisztségének -- Isten egész népének küldetésén belül az Egyházban és a világban töltik be a maguk szerepét. Valóban apostoli munkát végeznek, amikor az evangelizáción és az emberek megszentelésén fáradoznak, s a földi dolgok rendjét evangéliumi szellemmel igyekeznek áthatni és tökéletesíteni, úgy, hogy e tevékenységük fényes tanúságtétel Krisztusról, és az emberek üdvösségét szolgálja. Mivel a világiakra éppen az jellemző, hogy világi környezetben és világi tevékenységek közepette élnek, Isten arra hívja őket, hogy buzgó keresztény lelkülettel kovász módjára apostolkodjanak a világban.” (A II. Vatikáni Zsinat Határozata a világi hívek apostolkodásáról - Apostolicam actuositatem - 2.) 9
HALOTTAK SZOMBATJA Nagyböjthöz kapcsolódik az öt halottak szombatja, amikor név szerint megemlékezünk elhunyt szeretteinkről. Az esti Szent Liturgiákon említjük elhunytjainkat a következő öt szombaton: február 11., március 3., 10., 17 és május 26. A sekrestyében lehet felíratni a hramotás megemlékezést, illetve pontosítani, kiegészíteni elhunyt szeretteink neveit. PÉNTEKI GYÓNTATÁS Nagyböjt pénteki napjain délután 3 órától gyóntatás lesz a templomban. A gyóntató atya mellett - ahogyan a karácsonyi böjti időszakban is szerveztük szükség van a templom őrzésére. Kérjük, jelezze a sekrestyében, illetve a parókián, aki akár egy-egy órácskát fel tud ajánlani, hogy a nyugodt imádság mellett részt vesz a templom őrzésében. BIBLIA-KÖR Március 8. csütörtökön 16 órakor a hittanteremben tartjuk e havi összejövetelünket. TÉMA: Krisztus szenvedésének, a keresztnek ószövetségi előképei. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk! MARTINTELEP Minden hónap 2. vasárnapján, azaz most március 11-én reggel 8 órakor görög katolikus Szent Liturgiát tartunk a martintelepi római katolikus templomban. BAZILITA HARMADREND Imádságos összejövetelét minden hónap utolsó szerdáján, márciusban 28án, az Előszenteltek liturgiája után tartja a Bazilita harmadrend az egyházközség hittantermében. IFJÚSÁGI HITTAN Szombat délutánonként fél négykor Orosz Gábor diakónus vezetésével ifjúsági hittant tartunk a hittanteremben a középiskolás és egyetemista korosztály részére. Folyamatosan be lehet kapcsolódni a csoportba. ÉTEL OSZTÁS A hajléktalanok, rászorulók megsegítésére folytatjuk a napi étel osztást a templom melletti parkolóban. 60-80 éhes ember áll sorba minden nap. Köszönjük a Croissant Pékség nemes felajánlását, az ő segítségükkel adhatunk friss pékárut, kenyeret az üres kezekbe. BÖJTI FEGYELEM Nagyböjtben szerda és péntek böjti nap (húst, húsos ételeket nem fogyasztunk), a többi hétköznap bűnbánati nap (böjttel, imával, jócselekedettel, Szentírás olvasásával erősítjük lelkünket és szolgálunk Istennek). 10
MÁRCIUSI SZERTARTÁSI REND
Babits Mihály
Az egész hónap Nagyböjt idejére esik, szertartásaink ehhez igazodnak.
PSYCHOANALYSIS CHRISTIANA
Hétköznapokon: Hétfő: 07.00 - Utrenye; 17.30 - 6 templom találkozó: vecsernye, szentbeszéd. Kedd: 07.00 - Szent Liturgia; 17.30 - Szent Liturgia; 17.15 - Böjti vecsernye. Szerda: 07.00 - Utrenye; 17.30 - Előszenteltek liturgiája. Csütörtök: 07.00 - Szent Liturgia; 17.30 - Szent Liturgia; 17.15 - Vecsernye. Péntek: 07.00 - Utrenye; 17.30 - Előszenteltek liturgiája. Szombat: 07.00 - Szent Liturgia; 17.30 - Szent Liturgia; 17.30 - Vecsernye. Vasárnap: 06.30 - Szent Bazil liturgia; 07.30 - Utrenye; 08.30 - Szent Bazil liturgia; 10.00 - Szent Bazil liturgia; 17.30 - Szent Bazil liturgia; 18.30 - Böjti nagy vecsernye. Különleges szertartások és időpontjai: Kereszthódoló vasárnap (márc. 11.) az utrenyén kereszt kitétel és hódolás. Nagyböjt 2. (márc. 3.), 3. (márc. 10.) és 4. (márc. 17.) szombatja halottak emlékezete (hramota): 17.30-kor gyászliturgia elhunyt szeretteink név szerinti említésével. Nagyböjt 5. szerdáján (márc. 21.) 18.30-kor Krétai Szent András bűnbánati nagy kánonja (Nagy hódolás). Nagyböjt 5., Akathisztosz szombatja előestjén (márc. 23.) 16.30-kor az Istenszülő dicséretére Akathisztosz himnusz éneklése. Gyümölcsoltó Boldogasszony előestjén (márc. 24.) virrasztás: 17.30-kor Nagy vecsernye, lítia; 19.45-kor Utrenye. Diakonizál Szikora Benedek, szentelés előtt álló diakónus. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, Nagyböjt 5. vasárnapja (márc. 25.): 10.00-kor püspöki Szent Liturgia papszenteléssel. Atanáz püspök atya pappá szenteli Szikora Benedeket, a Miskolci Apostoli Exarchátus diakónusát, aki a Budai Egyházközségben szolgál. Virágvasárnap előestjén (márc. 31.) virrasztás: 17.30-kor Nagy vecsernye, lítia; 19.45-kor Utrenye, barkaszentelés. ((Virágvasárnap (ápr. 1.): 08.30-kor Óvodások virágvasárnapja; 10.00-kor püspöki Szent Liturgia, az új képviselőtestület fogadalomtétele.
Mint a bókos szentek állnak a fülkében kívülről a szemnek kifaragva szépen, de befelé, hol a falnak fordul hátok, csak darabos szikla s durva törés tátog: ilyen szentek vagyunk mi!
Krisztus urunk, segíts meg! Ki farag valaha bennünket egészre, ha nincs kemény vésőnk, hogy magunkat vésne, ha nincs kalapácsunk, szüntelenül dúló, legfájóbb mélyünkbe belefúró fúró?
Micsoda ős szirtből vágták ki lelkünket, Szenvedésre lettünk mi. hogy bús darabjai még érdesen csüngnek, érdesen, szennyesen s félig születetlen, hova nem süt a nap, hova nem fér a szem? Szenvedni annyi, mint diadalt aratni: Óh hány éles vasnak kell rajtunk faragni, Krisztus urunk, segíts meg! míg méltók nem leszünk, hogy az Ég királya Hallottunk ájtatós, régi faragókat, beállítson majdan szobros csarnokába. kik mindent egyforma türelemmel róttak, Krisztus urunk, segíts meg! nem törődve, ki mit lát belőle s mit nem: tudva, hogy mindent lát gazdájuk, az Is¤¤¤ ¤¤¤ ¤¤¤ ten. Puszta Sándor Bár ilyenek lennénk mi! DONUM Úgyis csak az Úr lát mindenki szemével, s hamit temagadból szégyenkezve nézel, tudd meg, lelkem, s borzadj, mert szemeden által az Isten is nézi, az Isten is látja! Krisztus urunk, segíts meg! Óh jaj, hova bujhatsz, te magadnak-réme, amikor magad vagy az Itélő kéme?! Strucc-mód fur a percek vak fövenye alá balga fejünk -- s így ér a félig-kész Halál, s akkor mivé leszünk mi?
Nagyhétfő - nagykedd - nagyszerda: LELKIGYAKORLAT, 17-00-kor Előszenteltek liturgiája, szentbeszéd, melyet püspök atya tart. Nagyszerdán este a betegek kenetének nyilvános kiszolgáltatása.)) 11
Gyónatlan és vakon, az évek szennyével löknek egy szemétre a hibás cseréppel, melynek nincs csörgője, s íze mindörökre elrontva, mosatlan hull vissza a rögbe.
Kaptál egy arcot apád anyád arca kaptál egy nevet hordozd becsülettel kaptál egy kezet ne ereszd el ne ereszd el kaptál egy szívet igazíts rajta ha tudsz kaptál egy világot javíts rajta ha tudsz kaptál egy életet viseld el ha tudod kaptál egy napot még mindent jóvátehetsz
Búzakereszt - a Miskolc-Belvárosi Görög Katolikus Egyházközség és Nagyboldogasszonyról nevezett püspöki székesegyház lapja. Szerkeszti: Papp András parókus. Megjelenik: minden hónap első vasárnapján.
12
