Mi van az adatok mögött?

I. évf. /1.szám

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok kiadványa

2013.ősz

Kedves Olvasó! Lassan egy évtizede működnek az ágazati párbeszéd bizottságok, mégis sokak számára érdekes újdonságként hangzik már a nevük is. A tevékenységükkel kapcsolatosan pedig még a munkaadói vagy munkavállalói érdekképviseletek tagjai közül is sokan tájékozatlanok, pedig számos rendezvény, esemény, tárgyalás, megállapodás, ágazati kollektív szerződés, nemzetközi kapcsolattartás és más tevékenység, dokumentum köthető a nevükhöz. Megtalálhatóak az interneten, olvashatunk munkájukról a sajtóban, lépten-nyomon találkozhatunk velük a munka világában. „Jó bornak nem kell cégér” – mondja a magyar közmondás – de ártani sem árt – tehetjük hozzá azonnal. Útjára indítjuk a Társadalmi Párbeszéd Hírlevelet, amely bízunk benne jó „cégére” lesz egy „jó bornak”. Kellemes olvasást Kedves Olvasó! A TPO Hírlevél készítői

Mi van az adatok mögött? - Bálint István, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal foglalkoztatási főigazgató – helyettese válaszol -

Nap, mint nap dőlnek ránk a foglalkoztatási információk, adatok, tendenciák, pályázatok a médiából. Ezek az információk meghatározó fontosságúak egy-egy szociális dialógus során, legyen az egy bér- vagy kollektív tárgyalási, vagy akár létszámcsökkentő, vagy éppen bővítő témájú megbeszélés. De mi van az adatok mögött? Bálint Istvánnal, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) foglalkoztatási főigazgatóhelyettesével, a Társadalmi Párbeszéd Hírlevél főszerkesztőjével beszélgetek a Hivatal foglalkoztatási profiljáról. A Nemzeti Munkaügyi Hivatalt Komáromi Róbert vezeti. A Nemzeti Munkaügyi Hivatalban öt igazgatóság működik, ezek közül az egyik a Foglalkoztatási, a másik négy a Szak- és Felnőttképzési, a Koordinációs, a Munkaügyi és Munkavédelmi és a Gazdasági Igazgatóság. Mindezek mellett fontos még tudni, hogy az NMH szakmai irányítása, felügyelete, vagy ellenőrzése alatt állnak a Kormányhivatalok szakigazgatási szervei közül a Munkaügyi Központok, a Munkavédelmi Felügyelőségek illetve a Munkaügyi Felügyelőségek. A Foglalkoztatási Igazgatóság a Budapest Főváros Kormányhivatalának és 19 megyei kormányhivatal munkaügyi központjának tevékenységéért felel. Az NMH irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el. - Nagyon sok, a foglalkoztatás javítását közvetve vagy közvetlenül segítő, nemrég indított vagy már futó projektekről hallunk. B.I. Igen. Igyekszünk maximálisan kihasználni az Európai Uniós tagságunkból adódó lehetőségeket. Számos uniós pályázatunk fut, többek között tovább- és átképzésekkel kapcsolatos, a hátrányos helyzetű célcsoport foglalkoztatását célzóak, illetve a szerveztünk fejlődését javító is. Ezek

1

I. évf. /1.szám


2013.ősz

természetesen csak úgy lehetnek hasznosak, eredményesek, ha a projektszemlélet és a projektgazdálkodás mellett megjelenik a szakmaiság is. Jelenleg három kiemelt projektet tudok említeni: a TÁMOP 1.1.2., a TÁMOP 1.1.4. és a TÁMOP 2.1.6. projekteket. Mindhárom a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának és foglalkoztatásának javítását célozza. A három pályázat lefedi az egész országot. A projektekben résztvevők bevonása a TÁMOP 1.1.2. kiemelt projektben 2014. december 31-ig, a TÁMOP 1.1.4. kiemelt „Örülök, hogy a Társadalmi Párbeszéddel projektben 2013. december 31-ig valósul meg, és a két projekt együtt számolva összesen 117 ezer embert érint. Mindkét projekt közvetlenül kapcsolatos hírlevél a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozik. A TÁMOP indul. Fontosnak tartom 1.1.2. és a TÁMOP 1.1.4. kiemelt projektek, nagyon leegyszerűsítve a az ágazati párbeszédet, lényegüket, a regisztrált álláskeresők körében a projektben lényegesek az ágazati meghatározott hat kiemelt célcsoport munkára való felkészítéséhez és a párbeszéd bizottságok foglalkoztatásához nyújtanak segítséget. Az érintettek interjúztatásakor körében köttetett ágazati kiderül, hogy milyen a foglalkoztathatóságukat akadályozó kollektív szerződések hiányosságok, problémák merülnek fel náluk, amire a következő vagy a Munkaügyi lépésben „orvosságot” tudunk nyújtani. Többek között azzal is segítjük Közvetítői és Döntőbírói a leendő munkavállalók pályáját, hogy szolgáltatási eszközrendszerünk segítésével felkészítjük őket a munkavállalásra, illetve különböző Szolgálat munkája révén típusú bértámogatásban részesítjük a munkáltatót, akik őket elkerült bírósági foglalkoztatja. Így próbáljuk elérni azt, hogy minél többen „írják ki” eljárások. Mindezek azt magukat az álláskeresők táborából. A TÁMOP 2.1.6. „Újra tanulok!” támasztják alá, ha a című kiemelt projekt olyan országos jelentőségű program, amelyet az szereplők őszintén és NMH a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közösen valósít meg. nyíltan tudnak egymással A projektben résztvevők bevonása 2015. április 22-ig valósulhat meg. beszélni, gyorsabban, A jelenlegi 37 ezer ember bevonásán túl 2013. november 1-jétől 100 hatékonyabban és ezer ember közfoglalkoztatásba, december 1-jétől további 100 ezer elégedettebben működhet ember képzésbe vonását valósítja meg a program. a munka világa. És csak A három projekthez hasonlóan további programokat is tervezünk ez lehet a célunk.” indítani a jövőben, mert a foglalkoztatás szint növelése az egyik legfontosabb, stratégiai jelentőségű kérdés ma Magyarországon. - Magyarország indult az Ifjúságért Garancia partnerség programban is, aminek fő célja a fiatalkorúak munkanélküliség mérséklése illetve felszámolása. B.I. Az Európai Bizottság előterjesztéséhez a kormányok képviselői, köztük Magyarország is csatlakozott. Többek között elvárás, hogy a fiatalok idő előtti iskolaelhagyására is programot dolgozzunk ki (helyi-, regionális- és nemzeti szinten is). Nagyon fontosnak tartjuk a fiatalok boldogulását, mint más tagállamokban is kiemelt célcsoportként kezeljük őket. - Célkitűzéseit tekintve a prevenciót helyezi középpontba a program. B.I. Valóban. Egyre dominánsabb feladatunk kell legyen a megelőzés, már csak azért is, mert azt látjuk, hogy minél tovább van jelen valaki megszakítás nélkül az álláskeresők nyilvántartásában, annál inkább csökken az esélye a foglalkoztatásra. Ez nagyon szomorú tény, de tény és ezzel foglalkoznunk kell! - Talán itt érdemes pár szót ejtenünk a közfoglalkoztatási rendszerről is, amivel kapcsolatban nagyon sok hír és vélekedés látott már napvilágot. B.I. A közfoglalkoztatás olyan átmeneti eszköz, ami megelőzheti a tartós munkanélkülivé válást, illetve azzal megőrizhetjük a munkavállalási képességünket, segítheti az elsődleges piacra történő visszakerülést. Úgy gondolom, még mindig jobb egy átmeneti közfoglalkoztatásban dolgozni, azaz nap, mint nap tenni valamit és elfoglalni magunkat, hasznosan és eredményesen, elismerten, mint otthon ülve várni a segélyt. Azért alakítottuk így ezt a rendszert, hogy lehetőséget, segítséget

2

I. évf. /1.szám


2013.ősz

nyújtsunk azoknak az embereknek, akik önerejükből nem tudnak, de ki akarnak kerülni a munkanélküliség rémisztő szorításából. Sokszínű, a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazodó közfoglalkoztatási program indult országszerte. Kezd kialakulni egy, a mezőgazdasági kistermelést visszaállító, a háztáji termelést szorgalmazó ága is a rendszernek. Ezen foglalkoztatási típusok nem kizárólag a foglalkoztatási esélyek növelésére alkalmasak – bár kétség kívül ez az elsődleges cél ennél a célcsoportnál-, hanem az önfenntartást, a közösségépítést és az együttműködést is támogatják. - Az említett számos munkába állást segítő támogatások, projektek, programok és átalakítások mellett egy jelentős nyitás történt a rendszerben a 21. század lüktető- rohanó világa felé is. Mi az a ’VMP’? B.I.A ’VMP’ a Virtuális Munkaerőpiac Portál, amit mindenki Bálint István elérhet a www.munka.hu oldalról. Sok tényező vezetett oda, hogy újragondoljuk az ügyfelekkel történő folyamatos Felsőfokú tanulmányait a Debreceni kapcsolattartás módját. Az ügyfelek alatt a legszélesebb kört Agrártudományi Egyetem értem. Gondolok itt a munkáltatókra és a munkavállalókra. Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Ennek az újragondolásnak az egyik iránya volt az elektronikus Karán, valamint a Budapesti elérhetőség és az internet kínálta lehetőségek kiaknázása. Ez Közgazdaságtudományi Egyetemen, hívta életre a VMP-t, aminek lényege, hogy a munkaerőKTI-ben végezte, ahol közvetítés folyamatában eddig középen elhelyezkedő Nemzeti mezőgazdasági gépész üzemmérnök, Foglalkoztatási Szolgálatot (NFSZ) kiemeli a rendszerből, és illetve személyügyi szakközgazdász passzív (azonban ugyanolyan fajsúlyos) szereplőjévé teszi, végzettséget szerzett. 2002-ben ezzel is felgyorsítva és egyszerűsítve a munkáltatók és a programtervező és -szervező, 2004munkavállalók találkozását. Tulajdonképpen arról van szó, ben projektvezető, 2005-ben hogy bárki feltöltheti az életrajzát, a munkalehetőséget a sportoktató képesítést szerzett. portálra (ezek természetesen ellenőrzötten valós állások). Ez Térségfejlesztési, ÁFSZ egy szolgáltatás, egy lehetőség, nem kötelező igénybe venni, modernizációs, álláskeresési és de a kéthónapos tapasztalataink azt mutatják, hogy már most szociális kompetenciafejlesztő 100.000 fő fölötti a látogatottság. Sokan felismerték már, hogy területeken képzett és gyakorlatot mennyi időt takarít meg az embernek, ha egy helyen több szerzett tréner. Alapfokú angol munkaadó is böngészheti az életrajzát. Személy szerint én nyelvvizsgával rendelkezik. külön is nagyon örülök a VMP beindulásának, mert 2011. május 26-tól a Foglalkoztatási meggyőződésem, hogy a jövő az internet és az informatika Hivatal szakmai főigazgatóegyre nagyobb mértékű kihasználásban rejlik. Muszáj helyettese, majd 2012. január 1-jétől közelebb hozni az NFSZ-t az emberekhez (értem itt a a Nemzeti Munkaügyi Hivatal rendszerben levőket, illetve a széles körű partneri főigazgatójának foglalkoztatásirendszerünket is), és az embereket az NFSZ-hez. helyettes pozícióját tölti be. Nyilvánvalóan ehhez nem csak a külső, de a belső működésünket is egyszerűsíteni kell, ez a bürokratizmust egyszerűsítő folyamat el is indult. És ha kérdezi, hogy mi van a nap, mint nap a médiából ránk zúduló adatok, számok, információk, projektnevek mögött, azt tudom válaszolni, hogy a hit, hogy mindent meg kell tennünk és minden lehetőséget meg kell ragadnunk azért, hogy a munkanélküliséget megelőzzük, munkahelyeket hozzunk létre. (Meyer Herta)

3

I. évf. /1.szám


2013.ősz

Párbeszéd

Szociális

Szociális párbeszéd rendezett formában, 2004 óta! - A Társadalmi Párbeszéd Osztály és az Ágazati Párbeszéd Bizottságok bemutatása megállapodások számának növelését, A szociális partnerek és ágazati kollektív szerződések kötését, a kormány 2004. lehetővé teszi a szakmapolitikai érdekek szeptember 22-én írták intenzívebb megjelenését, és azok jobb érvényesülését. Az ÁPB-k munkájában alá az ágazati hangsúlyos a kétoldalú párbeszéd párbeszéd bizottságok folyamatának segítése, a tripartit – tárcák és működésének ÁPB-k közötti – konzultáció koordinálása, az feltételeiről és EU-s ágazati párbeszédben résztvevő ÁPB-k rendjéről szóló szakmai támogatása. megállapodást, amely Jelenleg 1 nemzetgazdasági, 18 ágazati, 9 alkeretbe foglalta az ágazati párbeszéd és 2 szakágazati párbeszéd bizottság működik. bizottságok (a továbbiakban: ÁPB) A 30 ÁPB-ben összesen 80 érdekképviselet működési feltételeit és rendjét. Ezzel új képviselteti magát Dr. Gonda Zsolt fejezetet nyitottak a szociális párbeszéd (40 munkaadói és Az ágazati párbeszéd hazai történetében, és egy olyan új 40 munkavállalói). bizottságok fórumrendszer alapjait teremtették meg, Az ÁPB-k jelenleg megalakulásától amelynek hiánya sokszor okozott gondot a 21 Európai Ágazati kezdődően részt vesz az munkaügyi kapcsolatok rendszerének Szociális Párbeszéd ágazati párbeszéd korábbi időszakában. A megállapodás erejét Bizottság az adta, hogy az érdekeltek konszenzusával intézményrendszerének tevékenységében jött létre és az önszerveződő bizottságokat kialakításában, vesznek részt. Ők a folyamatos alkotó szervezetek elfogadták az abban motorjai annak a működtetésében. foglaltakat. folyamatnak, amely Kezdetben, mint a Ez a megállapodás képezte a gerincét a 2009. 2002-től a PHARE Bányaipari, valamint a évi LXXIV. törvénynek, az ágazati párbeszéd programmal indult. Villamosenergia-ipari bizottságokról és a középszintű szociális A kormány a ÁPB-k titkára, később párbeszéd egyes kérdéseiről, amelyet az szociális partnerek mint az intézményi Országgyűlés - több mint 90%-os arányban - a függetlenségének kereteket biztosító 2009. június 22-i ülésnapján fogadott el. tiszteletben tartása szervezeti egységek A megállapodás megkötésétől eltelt idő mellett támogatja vezetője. elegendő volt ahhoz, hogy olyan új az ÁPB-k intézményrendszer szülessen a hazai működésének munkaügyi kapcsolatokban, amely ágazati feltételeit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Felügyeleti, Ellátási és Társadalmi Párbeszéd szinten biztosítja a szociális partnerek közötti konzultációt, elősegíti a kollektív

4

I. évf. /1.szám


Főosztályának Társadalmi Párbeszéd Osztálya keretein belül. Az osztály közreműködik a szakmai konferenciák, képzések, oktatások, workshopok szervezésében, tanulmányok készítésében, szakértők bevonásával részterületek kutatásában, szakanyagok fordításában, valamint egyéb rendezvények szervezésében.

2013.ősz

A Társadalmi Párbeszéd Osztály ellátja a kollektív szerződések nyilvántartásával kapcsolatos teendőket, előkészíti a kollektív szerződés hatályának az ágazatra történő kiterjesztésével kapcsolatos miniszteri döntést, amelynek keretében közreműködik a kiterjesztést kérő szervezet, szervezetek reprezentativitásának megállapításában. Ellátja a részvétel és az ágazati reprezentativitás megállapítása érdekében az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság döntéseihez szükséges adatkezelési, döntéselőkészítési feladatokat. Nyilvántartja az üzemi tanács választási eredményeket, elvégzi a közalkalmazotti területeken működő szakszervezetek taglétszámon alapuló reprezentativitásának megállapításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, valamint működteti a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszert (MKIR, www.mkir.gov.hu ). A Társadalmi Párbeszéd Osztály vezetője Dr. Gonda Zsolt, aki egyben a TPO Hírlevél lapigazgatója.

A Társadalmi Párbeszéd Osztály elősegíti az autonóm ágazati párbeszéd keretében kezdeményezett megállapodások megkötését, ajánlások kiadását, a közös állásfoglalások kialakítását az ágazatot érintő kérdésekben, jogszabálytervezetek véleményezését, ágazati megállapodások megkötését (KSZ, bérmegállapodás), szakmai állásfoglalások kialakítását. Az eddigi munka eredményeként mind a szociális partnerek, mind a kormány egyaránt érdekeltek az intézmény fenntartásában és működtetésében, folyamatosan növekszik a szociális partnerek közötti konkrét megállapodások száma, végül, de nem utolsó sorban az ÁPB-k mind hatékonyabban képviselik az egyes gazdasági ágazatok érdekeit az uniós fórumokon is.

(Dr. Gonda Zsolt)

dr. Kovács Géza MKDSZ igazgatóval beszélgettünk

kialakításán

A munka világának meghatározó szereplői között (kiváltképp a munkaadó és a szakszervezet között) mindennaposak a különböző viták, konfliktusok. Érthető, hiszen a bérezéstől kezdve a munkarend át a szakszervezeti

jogosítványok értelmezéséig számos kérdésben eltér egymástól a két fél véleménye, mivel érdekeik is meglehetősen különböznek. A viták – bár kétségkívül megnehezítik - sőt sokszor hátráltatják is - a vállalkozások napi munkáját –, önmagukban nem károsak, ha segítségükkel tisztázódhatnak a nézetek, megalapozottabbá válhat a felek közötti együttműködés. Végtére is a menedzsment szempontjából sem közömbös,

5

I. évf. /1.szám


2013.ősz

Magyarországon 1996 óta működik a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat, ennek keretei között működnek a közvetítők. Küldetése, hogy közreműködjön a munkaügyi viták hatékony rendezésében, a konfliktusok lehető leghamarabb történő megoldásában. Ezt a Szolgálatot eredetileg az Érdekegyeztető Tanács hozta létre. Jelenleg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szervezeti keretei közé beillesztve működik. Hogyan működik a Szolgálat ? A működés leglényegesebb alapelvei:  az önkéntesség, azaz a felek számára a közvetítő igénybevétele lehetőség és nem kötelezettség;  a felek egybehangzó akaratnyilvánítása, azaz a közvetítés csak akkor indulhat meg, ha azt mindkét – a konfliktusban érintett – fél kéri;  a közvetítői függetlenség, pártatlanság és titoktartási kötelezettség, azaz a közvetítő egyik fél javára sem lehet részrehajló, valamint általa semmilyen interim információ illetéktelenekhez nem juthat el. Milyen ügyekben vehetik igénybe a Szolgálatot a szociális partnerek (azaz a munkaadók illetve a szakszervezetek) ? A Szolgálat alapfeladata a közvetítés, békéltetés és a döntőbíráskodás. (A kettő közötti lényeges különbség az, hogy a döntőbíráskodás során a vitázó felek előzetesen kijelentik, hogy az igénybevett szakember mondja ki a döntő szót, és ők azt elfogadják. Ezzel szemben a közvetítés során a vitázó feleken múlik, miben állapodnak meg, a közvetítő csak segíti a feleket a megoldáshoz vezető út megtalálásában.) Érdemes tudni, hogy a döntőbíráskodásról az új, 2012 júliusa óta hatályos Munka törvénykönyve 293. §-a rendelkezik. Melyek a közvetítő illetve döntőbíró igénybevételével elérhető előnyök? Röviden: gyors, olcsó, szakszerű és diszkrét. Gyors, mert – szemben például a munkaügyi bíróságok működése során „megszokott” többhónapos, sőt olykor többéves átfutási

hogy a döntések végrehajtásához megszerzie a munkavállalók támogatását. A lényeg az, hogy a viták kezelhetőek és lezárhatóak legyenek, segítve mindkét felet abban, hogy kapcsolatuk, (kényszerű) együttműködésük a jövőben is működőképes maradhasson. A viták, konfliktusok megelőzésének és kezelésének számos útja-módja van. A munkajogi szabályozás – ha az világos és egyértelmű – eleve segítheti a viták elkerülését. A Kollektív Szerződés – azaz legfontosabb kérdések helyi szintű szabályozása – szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a felek rögzíthessék az együttműködés szabályait, a legfontosabb jogokat és kötelezettségeket, ily módon elejét vegyék a fölösleges huzakodásnak. A nézeteltérések feloldását elősegíti az is, ha a felek között van egy működőképes kapcsolatrendszer, azaz bármilyen probléma merül is fel, intézményes keretek között tehetnek kísérletet annak rendezésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek közötti közvetlen tárgyalások nem mindig vezetnek eredményre, sőt gyakorta megesik, hogy a tárgyalások során a kapcsolatok minősége romlik. A vitázó felek azt érzékelik egy idő után, hogy nemhogy közelednének, de inkább távolodnak az álláspontok, az egyik vita lezáratlansága újabb konfliktusokat szül, sőt a tárgyaló partnerek közötti személyes kapcsolatok is megromlanak. Az ilyen esetek elkerülésére van egy régóta kitalált és eredményesen alkalmazott módszer, a közvetítő (idegen szóval: mediátor) igénybevétele. Ki a közvetítő ? Egy – a felektől független, és minden irányban pártatlan – szakember, akinek az a feladata, hogy segítsen a konfliktus feloldásában, a minden érintett számára elfogadható megállapodás létrejöttében. Hol lehet találni ilyen szakembert ?

6

I. évf. /1.szám


idővel – egy-egy ügy rendezése pár nap alatt megtörténhet. Gondoljunk csak arra, hogy a munkáltatónak sem mindegy, hogy a várható jogi megítélés szempontjából kétes kimenetelű ügyben meddig tart a bizonytalanság… Olcsó, mert a közvetítő igénybevétele az első 8 tárgyalási forduló alkalmával a felek számára díjmentes. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek döntő többsége ennyi idő alatt megoldható – feltéve természetesen, ha létezik mindenki számára elfogadható megoldás. A szakszerűséget az garantálja, hogy a szolgálat közvetítői listájáról 80 olyan szakember közül lehet választani, akik egytőlegyik komoly kiválasztási eljárás során lettek kiválasztva, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, valamint speciális vitamegoldó képzésben is részesültek. A titoktartási kötelezettség a közvetítővel szemben megfogalmazott alapvető elvárás. Tíz év alatt egyetlen esetben sem kellett eljárást lefolytatni az etikai szabályzatban nevesített vétség miatt. A közvetítők kapcsán alapvető elvárás az is, hogy a vitamegoldó eljárás során „kapcsolják ki” előéletüket, azaz maximális elfogulatlansággal segítsék mindkét felet a megoldáshoz vezető út megtalálásában. Van egyéb szerepe is a szolgálatnak? Az alapfeladatokon túlmenően az MKDSZ szakemberei még számos más témában is segítik a munka világának szereplőit akár szakmai-ágazati szinten, akár pedig az egyes vállalkozásokat illetően. Így például lehetőség van az MKDSZ igénybe vételére kollektív tárgyalások lebonyolításában, a munkaügyi kapcsolatok témakörét érintő képzések során, a munkajogi szabályozás hatásainak értékelésében. Fontos szerephez juthat a közvetítő a szakaszervezet által meghirdetett sztrájk előtti egyeztetés során.

2013.ősz

viták rendezésében is sokat segíthet a pártatlan szakember közvetítői munkája. De a konkrét ügyeken túlmenően a Szolgálat szerepet vállal a konfliktusokkal kapcsolatos értékelő-elemző munkálatok elvégzése során is. Szólni kell arról is, hogy külső közvetítő igénybevételével szemben gyakorta megfogalmazódnak aggályok is. Az egyik ilyen aggály azzal kapcsolatos, hogy a vállalkozás számára hátrányos lehet a vita nyilvánossá tétele, azaz a munkaadók úgy vélik, hogy a szervezeti kereteken belül nagyobb esély van az ügy elsimítására. Kétségtelen, sok esetben valóban a közvetlen tárgyalás képes meghozni az elvárt eredményt. De sajnos számos példa van arra, hogy a kétoldalú (azaz a munkáltató és a szakszervezet közötti) kapcsolatok romlása, a tárgyalás eredménytelensége a jövőbeni megállapodások létrejöttét is veszélyezteti. Akadnak, akik kételkednek abban is, hogy a közvetítő valóban szakembere-e az adott kérdésnek, illetve képes-e felmérni és megérteni a vállalati sajátosságokat. Kétségtelen, a vállalati specialitások ismeretét illetően mindig előnyben lesz az, ki már hosszú évek óta ott dolgozik. De sokszor éppen a friss szemre, az elfogulatlan értékelésre van nagyobb szükség a görcsök feloldásához. A közvetítő dolga az, hogy meglátásaival, a gondolkodás célirányossá tételével segítse a vitában részvevőket, hiszen a megoldást végül is ők formálják meg. Az MKDSZ működésének 16 éve alatt mintegy 100 közvetítést, békéltetést, döntőbíráskodást végzett, olykor az egész országot megrázó konfliktusok kapcsán. Az esetek túlnyomó többségében (93 %-ban) a közvetítés sikeres volt, azaz elmaradt a sztrájk vagy éppen megszületett a remélt megállapodás. És amit statisztikailag talán a legnehezebb mérni: sok konfliktus még azelőtt elsimulhatott, mielőtt az ügy igazán komollyá vált volna. Talán nem túlzó a hasonlat: a jó orvos nemcsak gyógyít, ha kell, de segít megelőzni a betegséget. Ebben segít az, hogy a konfliktusok feloldásán kívül fontos feladata a

Megnövekedett az MKDSZ jelentősége az Ágazati Párbeszéd Bizottságok munkájának megindulásával is. Mivel ezekben a bizottságokban tipikusan a két oldalt (tehát a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteket) együttesen érintő kérdések megvitatása zajlik, az ott felmerülő

7

I. évf. /1.szám


Szolgálatnak tanácsadás nyújtása az esetleges viták, konfliktusok megelőzése érdekében. Tizenhat év alatt mintegy 400 tanácsadási

2013.ősz

felkérésnek tettek eleget a szervezet közvetítői. (Meyer Herta)

SZÍNES ÁPB

HÍREK

A víziközmű törvény a vízművek számának csökkentését tűzte ki egyik fontos céljául. Emiatt a településszolgáltatás területéről a víziközmű szolgáltatással foglalkozó szakterület át fog kerülni a „vizes” ágazatba. A már megkezdődött folyamat komoly hatással van mind a szakmai munkára, mind pedig a szociális párbeszéd lehetőségeire. A folyamat elemzése, az eddigi események vizsgálata és a szociális párbeszéd területén történt illetve várható változások elemzése fontos. A két szakterület ágazati párbeszéd bizottságai (a Településszolgáltatási és a Víziközmű) július 25-én és 26-án Gárdonyban egy előadásokkal kiegészített szakmai szeminárium keretében tárgyalták meg az aktualitásokat és elemezték a jövőbeni lehetőségeket. A résztvevők megállapították, hogy az érdekvédelmi munka a válság és a törvényi változások miatt is egyre nehezebb, s szociális párbeszéd eredményessége is korlátozott. Az új körülmények új módszereket, új szemléletet igényelnek. A megállapításokat a munkavállalói oldalakat alkotó két ágazati szakszervezet, a HVDSZ2000 és a VKDSZ oly mértékben fontolóra vette, hogy még az egyesülés gondolatát is fölvetette az érdekképviselet erősítése érdekében. Ez annál is inkább természetes lehet, mivel a rendszerváltáskor alakult VKDSZ alapítói a mindkét szervezet elődjeként működő HVDSZ-ből váltak ki. A folyamat nem lesz könnyű és gördülékeny, de ha az egyesülés megvalósul egy nagylétszámú, erős szakszervezet jön létre, mely minden bizonnyal eredményesebben és hatékonyabban tud működni, mint kisebb elődeik. (Ádám Róbert János – Víziközmű ÁPB, Településszolgáltatási ÁPB

2013. év májusában immár negyedik alkalommal került megrendezésre európai uniós szinten a „Minerals Days” bányászati nyílt napok rendezvény sorozat május 24-26. között. Hazánkban a bányászat társadalmi-, környezetvédelmi elfogadottságának erősítése érdekében a fővédnök az ágazat irányítását felügyeletét ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszterasszonya, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter lett. A védnöki feladatokat Kovács Pál klíma- és

8

I. évf. /1.szám


2013.ősz

energiaügyi államtitkár; Horváth Péter elnök ( Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) valamint Jászai Sándor elnök ( Magyar Bányászati és Földtani Hivatal) vállalta. Magyarországon a rendezvénysorozat országszerte különböző helyszíneken került megrendezésre, a szénbányászat-, a kő-kavicsbányászat bányavállalkozásainál, melyhez a szénhidrogén bányászat is kapcsolódott. Európai szinten az ásványi nyersanyag ipar nemzetközi kereskedelmi szövetségei és más támogató szervezetek szervezik a rendezvénysorozatot. Az idei évben a CEMBUREAU, az EuroGeoSurveys, az EuroMetaux, az Euromines, az EUSalt és az IMA-Europe, valamint az ETP SMR kutatási platformok vettek részt a munkában. A kör azonban nem zárt, más ágazatok képviselőit is szívesen látják mind a szervezésben, mind pedig a programokban. Április 18-19. között Brüsszelben került megrendezésre az EU szintű Kitermelőipari ÁPB, valamint munkabizottsági ülés. Ezek fő napirendje is a „Minerals Days” volt. Az Euromines képviselője hangsúlyozta, hogy a program célja a figyelemfelhívás az ásványok fontosságára úgy a mindennapi életben, mint a teljes európai gazdaságban. Ezért is szeretnének minél szélesebb körben eljutni az emberekhez és a vállalkozásokhoz egyaránt. Céljuk volt a kiemelkedő eseménnyel mind európai-, mind nemzeti szinten a nagyközönség, az ipar szereplői, az ágazat sorsát nagyban meghatározó stratégia alkotó szakmai irányítás, a szaktárcák felé minél több információt eljuttatni. Mára bebizonyosodott, hogy a kitűzött célokat sikerült elérni. Sokak számára bemutatták az ásványi anyag ipar helyzetét, eredményeit, jövőképét. ( Vujkov Krisztina- Bányaipari ÁPB)

Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés (ÉÁKSZ) módosításával kapcsolatos, korábban megkezdett tárgyalások, szakértői egyeztetések eredményeképpen 2013. február 27.-én aláírásra került az ÉÁKSZ. Az egyeztetésekben az aláíró munkáltatói és munkavállalói feleken túl folyamatosan és aktívan részt vettek az ágazatban jelen lévő egyéb, a bizottság munkáját támogató munkáltatói szervezetek és szakmai szövetségek is. Az egyeztetéseken az ÉÁKSZ aláírására jogosult feleken túl az IPOSZ képviselői is részt vettek, s szövegszerű javaslataikkal hozzájárultak a kollektív szerződés kialakításához. Az ÉÁKSZ 3. sz. mellékleteként elkészült az építőipari ágazati bértarifa megállapodás. A bizottság a jogszabályi változások figyelembevételével elkészítette a 2013. évi éves munkaidőkeret ajánlását (ÉÁKSZ. 4. sz. melléklet) is, mely – elsősorban a szektor 90%-át alkotó kis és középvállalkozások számára – a gazdálkodást, az éves tervezést segíti. Az ÉÁKSZ mellékleteként szereplő ajánlásokat a bizottság a honlapján közzétette, valamint rendezvényein felhívta rá az érintettek figyelmét. Az Építőipari ágazati párbeszéd bizottság szakmai munkája több ponton is kapcsolódik a foglalkoztatási feltételek alakításához. A témakör egy vagy több szegmense minden bizottsági ülésen előkerül.

9

I. évf. /1.szám


2013.ősz

A 2013. április 9-én – az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről – megjelent kormányrendelet hivatott arra, hogy a közbeszerzési eljárások során szabályozza az aránytalanul alacsony ár ajánlatkérői vizsgálatát, így a rendelet kiegészült az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj vizsgálatára vonatkozó paragrafussal. A rendelet szerint aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. Ennek kapcsán az ÉÁPB elkészített a 2013. évi minimális rezsióradíjra vonatkozó, szakmai konszenzussal elfogadott javaslatát, melyben a 2013. évre javasolt minimális rezsióradíj 2.383 Ft/óra/fő. Ez az építőipari rezsióradíj magában foglalja mindazokat a költségelemeket, melyek minimálisan szükségesek egy építőipari vállalkozás jogszerű működéséhez, de tartalmaz minimálisan elvárt (2% árbevétel arányos) eredményt is. A szakmai ajánlást a belügyminisztérium elfogadta, így a hatályba lépő 28/ 2013. (VI. 27.) BM rendelettel az egész ágazatban kötelezővé vált. Az építőipari minimális rezsióradíjat a 2013. július 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. Az elkészült és közzétett Munkaidőkeret ajánlás elsősorban a kis- és középvállalkozások számára fontos segítség az éves munka tervezéséhez. (dr. Albert Judit- Építőipari ÁPB) Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság két társelnökét kérdeztük, hogy hogyan értékelik a most megkötött Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést (ÉÁKSZ), illetve a 2013-ra javasolt minimális rezsióradíjat: - Pallay Tibor (munkáltatói oldal nem tudott életbe lépni a kiterjesztett új társelnöke/ÉVOSZ bizottsági elnök) ÉÁKSZ-ünk. Az ÉÁKSZ egyik mellékletét képezi Úttörők vagyunk az ágazati kollektív a bértarifa, ami a fekete munka elleni harcot, szerződések (ÁKSZ) területén, hiszen már a 90a közbeszerzés realizálást, illetve a nyitott es években foglalkoztunk a kérdéssel és ma viszonyok megteremtését szolgálja, sincs túl sok kiterjesztett hatályos ÁKSZ. Ez is reményeink szerint. A másik fontos melléklete egy lépés, az egyik a munkaidőkeret ajánlás. Ez az építőipar egyik mérföldkő, abban a hosszú visszatérő folyamatban, amit a fekete problémája, hiszen munka elleni küzdelem nyáron több a jegyében folytatunk. munka, míg télen – a Tulajdonképpen az ÁKSZ külső körülmények kötés csak egy eredmény miatt most az ágazatban, mert a szükségszerűen korábbi, hatályos ÁKSZkevesebb. ünket akartuk harmonizálni az új Munka Az ÉÁPB minimális Törvénykövéhez, de az ÁPB törvények miatt rezsióradíjra vonatkozó javaslata 2 383 továbbtárgyaltuk a szerződést, és eljutottunk Ft/óra/fő. Ez a bértarifa szerinti óradíjat és a az ágazati kollektívhoz. tekintettel az ágazat szociális terheket, továbbá minden olyan sajátosságaira, hogy megközelítőleg 93 000 terhet tartalmaz, ami a közvetlen regisztrált vállalkozásból közel 70%-uk 5 fő foglalkoztatással kapcsolatos. A rezsióradíj alatti vállalkozás, nagyon fontosnak tartjuk az összege országonként és szakmánként eltérő, ÉÁKSZ létezését. Sajnos a miniszteri úgy gondolom, ez az összeg, ami most kiterjesztési folyamat elhúzódása miatt még meghatározásra került, inkább kevés, mint

10

I. évf. /1.szám


sok, mégis, örülünk, hogy ezt rögzítettük és hogy a belügyminisztérium egy rendeletével deklarálta, mert a munkáltatói oldal már 15 éve küzd az irreálisan alacsony árak ellen. Sajnálattal vesszük azonban, hogy ez sem kötelező, csak egy ajánlás, ami arra elég, hogy ha felmerül egy ajánlatnál, hogy irreálisan alacsony ár van, akkor erre a rendeletre hivatkozva indoklást lehet kérni. dr. Pallagi Gyula (munkavállalói oldal társelnöke/ÉFÉDOSZSZ elnök) Tulajdonképpen jelenleg az, amiről beszélünk, tehát a módosított (az új Mt.-vel harmonizát) szöveg kiterjesztés alatt van, ezért még a korábbi ÁKSZ van életben. Évek óta gond, hogy a munkavállalói oldalnak nem sikerül feljebb tornázni a minimálbéreket és a mostani tárgyalások során is a munkahelyek megőrzése volt a főszempontunk. Számos területen a hatályban lévő Munka törvénykönyvéhez képest kedvezőbb feltételeket tudtunk elérni, gondolok itt a

2013.ősz

munkavédelem és a szakszervezeti jogok területére is. A legfontosabb, ami az ÉÁKSZszel kapcsolatban elmondható, hogy van. Még mindig van, meg tudtuk őrizni azt, az ágazati és a külső, gazdasági és a szociális párbeszéd területén tapasztalható egyre nehezebb kihívások ellenére is. Nagyon fontos része a szerződésünknek a munkaidőkeret melléklet. természetesen ez egy ajánlás és a helyi szinten kötött KSZ-ek tudják konkrétan szabályozni a kérdést. Az ÉÁKSZZ meghatározza az építőipari foglalkoztatási normák minimumait. Az ÉÁPB minimális rezsióradíjra vonatkozó javaslata 2 383 Ft/óra/fő. Ez szerintünk kevés. Egy elméleti számítás eredménye az összeg, ami a szakmunkás minimálbérrel van kalkulálva.

A Nyomdaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság a Typographia c. szakmai lapban történő megjelenésről döntött. A 3000-es példányszámú ágazati újság három egymást követő számában írnak az ágazatot és a bizottságot érintő néhány fontos témáról. Nélkülözhetetlen a szélesebb körű tájékoztatás ilyen módja, mivel a nyomdaipari vállalkozások zöménél nem működik helyi szakszervezet és üzemi tanács sem. A Typographia viszont eljut a legtöbb nyomdász munkavállalóhoz. A bizottság így minden évben igénybe veszi a nyomtatott sajtó adta lehetőségeket. Az idei témák az ÁPB elmúlt évi tevékenységének ismertetése mellett az üzemi tanácsok és az ÁPB kapcsolatát vizsgálják európai és hazai szinten valamint a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete TÁMOP pályázatáról tájékoztatnak. Az utóbbi években, visszaesett a vállalkozásokban az üzemi tanácsok tevékenysége, melyet az új Mt. hatálybalépése csak erősített. Nemzetközi szinten pedig mind az INTERGRAF (európai nyomdász munkáltatók szövetsége) mind pedig az UNI Europa Graphical ( a nyomdász munkavállalók európai szakszervezete) megállapította, hogy az európai szintű munkában mérsékelt intenzitással vesznek részt a hazai ágazati partnerek. Ezért is fontos, hogy megfelelő tájékoztatást, segítséget kapjanak, a sajtón keresztül is, a széles körű európai és hazai üzemi tanácsi munkáról. (Ádám Róbert János – Nyomdaipari ÁPB)

11

I. évf. /1.szám


2013.ősz

… egy idill, nekünk, magyaroknak. Persze azért ott sem fenékig tejfel minden. A Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Párbeszéd Bizottsága egy tanulmányút keretében ismerkedhetett meg a holland szociális párbeszéd rendszerrel. A program során mind a munkáltató, mind a munkavállalói oldal legnagyobb konföderációival (TLN, FNV) találkoztunk. Nagyon érdekes volt megtudni, hogy ott a szakszervezeteket az európai szociális törvények szabályozzák, nemzeti törvény nincs a munkavállalói érdekképviseletekre, sőt, a sztrájkra sincs. A kollektív szerződést konkrét időtartamra kötik (maximum 5 év), ott is létezik a kiterjesztés fogalma, és ugyanolyan nehézkes, mint nálunk. Döbbenten hallottuk, hogy akár 30- 30 fő is ülhet egymással szemben egy-egy tárgyaláson, bár csak 1-1 tárgyalófél beszél egymással, tulajdonképpen. A legnagyobb gondjuk a bevándorló munkavállalók kezelése, akikre ugyanúgy, mintha holland munkavállaló lenne, a hazai törvényeket és a KSZ-t is alkalmazniuk kell. A tanulmányút keretében lehetőségünk nyílt az eindhoveni DAF Trucks gyárban megtekinteni a teherautók gyártásának teljes folyamatát, illetve a DAF Trucks múzeumában a kezdeteket is. (Meyer Herta, Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Párbeszéd Bizottság)

Az Európai Unióban egyedülálló megállapodás született a munkavállalói és munkaadói szervezetek között az EU Kitermelőipari ÁPB magyar elnöksége idején. A megállapodás rövidítése: NEPSI, mely a szilícium-dioxidra vonatkozó - a kristályos szilícium-dioxid megbetegedések megelőzésével kapcsolatos - jelentés elkészítését jelenti az Európai Szociális Párbeszéd Megállapodás alapján. Ebben az időszakban az európai szintű ágazati párbeszéd bizottság soros elnöke dr. Zoltay Ákos volt. Az azóta is élő projekt a válság miatt egyre nehezebb feltételek között működik. A „Megállapodás” a munkavállalók egészségvédelméről a kristályos szilícium-dioxid tartalmú termékek megfelelő kezelésére és használatára vonatkozó előírásokról szól. A szerződő felek (16 szakágazati szervezet és 2 szakszervezet) megegyeztek abban, hogy a „Megállapodás” érvényesítéséhez az általuk képviselt iparágakról mennyiségi adatokat gyűjtenek, amire első alkalommal 2008-ban, majd ezt követően kétévente kerül sor. Az adatgyűjtés a vállalati telephelyeken történik, melyet a Megállapodáshoz csatlakozott európai iparágak szerint összesítenek. Ez képezi az Európai Bizottság elé terjesztett „NEPSI Összefoglaló Jelentést”. 2010. január 14-én az IMA (Industrial Minerals Association=Ipari Ásványok Szövetsége)-, a Magyar Bányászati Szövetség és a Bányaipari ÁPB kezdeményezésével jött létre Hazánkban is a „Magyar Nemzeti NEPSI Fórum”. A kristályos szilícium dioxid mindenütt megtalálható a környezetben. A sokat emlegetett finom por, mely a munkavállalókat munkavégzésük közben „körülveszi”, nagy veszélyt jelent az egészségre. A kitermelőipar a „Megállapodást” aláíró ágazatok közül az egyik legfontosabb (nemzetgazdasági) ágazat, mely a lehetséges expozícióban érintett. A vállalatok jelentései alapján a „Megállapodás” a megfelelő és hiteles intézkedéseket célozza, melyek EU és a tagállamok szinten is alapvetően a munkakörülmények javítását tűzik ki célul.

12

I. évf. /1.szám


2013.ősz

A NEPSI Megállapodás létezése óta az EU szintű rendszer az IMA Titkársága összefogásával működik, kezdetben jelentős uniós forrásokra támaszkodva. A gazdasági világválság következményeként azonban ezekhez a feladatokhoz is egyre nehezebbé vált a források megteremtése. 2012 óta pedig egyáltalán nem kapott pénzügyi hozzájárulást a NEPSI. Az idei évben új projektek indításával kísérlik meg a finanszírozás biztosítását, remélhetőleg sikeresen! (Vujkov Krisztina Bányaipari ÁPB)

- Vasúti ÁPB tanulmányútOsztrák szomszédjaink Kollektív Szerződés kötési és szociális párbeszéd rendszerét tanulmányozta a Vasúti ÁPB delegációja. Megtudhattuk, hogy az osztrák munkajogi szabályok szerint az ágazati kollektív szerződés megkötésére a szakszervezeti konföderáció (ÖGB) és a Gazdasági Kamara („Wirtschaftskammer”) jogosult. Ez a kollektív szerződés kedvezőbb feltételeket állapíthat meg az osztrák Munka törvénykönyvében („Arbeitsgesetzbuch”) foglaltakhoz képest. A szakszervezetek vállalati szintű kollektív szerződés kötésére jogosultak. A vállalati kollektív szerződések pedig kedvezőbb feltételeket állapíthatnak meg, mint az ágazati kollektív szerződés. Az osztrák ágazati kollektív szerződés munkakörönként meghatározott minimum-bértáblázatot is tartalmaz, amely nemcsak azt határozza meg, hogy az egyes munkakörök betöltése esetén mennyi az a minimum összeg, amit egy munkavállalónak havonta meg kell kapnia, hanem tartalmazza az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget is. Az is kiderült a látogatás során, hogy a vasúti dolgozók jövedelme meghaladja az osztrák átlagkeresetet. Az osztrák kollégák büszkén számoltak be arról, hogy ez év nyarán sikerült elérniük azt, hogy a vasúti szektorban 38 órára csökkent a heti munkaidő. Ezzel szemben a magyar kollégák szomorúan mondták el, hogy a szakszervezetek által évekkel ezelőtt kivívott heti 37 órás munkaidőt a 2012. július 1-jén hatályba lépett Munka törvénykönyve „felülírta” és mindenféle anyagi kompenzálás nélkül életbe lépett a heti 40 órás munkaidő. Ausztriában egyetlen szakszervezeti konföderáció működik. Az ÖGB 7 nagyobb szakszervezetet tömörít magában, köztük a VIDA-t is. Az ÖGB taglétszáma közel 1,3 millió fő. Tagdíjbevételének mintegy 53 %-át az ÖGB-nél foglalkoztatott munkavállalók munkabérére fordítják. A delegációt fogadta az ÖBB is. Bemutatásra került az ÖBB-konszern felépítése, majd néhány számadat került ismertetésre: 2012-ben az ÖBBKonszern összbevétele 6,27 Mrd. EUR volt, a vasúton és a buszos közlekedésben közel 40.000 munkavállaló dolgozik, amelyből 1.814 fő gyakornok van. 2012. évben az ÖBB Csoport 113 millió tonna árut és 464 millió (naponta 1,3 millió) utast szállított, a személyszállítás a pontosságot illetően 96,5 %-os. 2012-ben 2,3 Mrd. EUR-s beruházást hajtottak végre (pályafelújítás, új pályaudvarok építése, új szerelvények vásárlása). Az ÖBB pályavasút 4.894 km pályahálózattal rendelkezik, amelyből 3.468 km elektromosítva van. Az ÖBB-nek közel 1.150 állomása, 14.618 váltója, 25.000 jelzőberendezése és 247 alagútja van. A tanulmányút részeként megtekintettük az új főpályaudvar építési folyamatát is. (Kurucz Szilvia beszámolója alapján- Meyer Herta, Vasútiszállítási ÁPB )

13

I. évf. /1.szám


2013.ősz

Tudta ? Mint tudjuk a munka nemesít.  De azért az sem árt, ha a nemesség mellé jó fizetést is kapunk. A munkaadók és a munkavállalók közös érdeke a mindkét fél számára előnyös bérmegállapodás megkötése. Az elmúlt másfél évtizedben a több munkáltatóra vonatkozó bérmegállapodások néhány alapadatát láthatjuk. Az adatok mutatják, hogy bár a megállapodások szám a 2004 óta tendenciájában emelkedő, az érintett munkáltatók száma csak 2008-tól követi a trendet. Sajnos a munkavállalói létszám is stagnál vagy enyhén csökken. A számok azonban érdekes folyamatokra utalnak a gazdaságban. A cégek számában, az alkalmazotti létszámban jelentős átrendeződések voltak.

Érintett munkáltatók száma

Több munkáltatóra vonatkozó bérmegállapodások száma

3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

80 60 40 20 0 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012

2011

2012

Érintett létszám, fő

400000 300000 200000 Szakszervezti tagok száma a teljes foglalkoztatotti létszámhoz viszonyítva

100000 0 10,5% 10,9%

14

I. évf. /1.szám


2013.ősz

Van képünk hozzá……...  (Fotók a Fürdőszolgáltatás SzakÁPB, a Rehabilitációs PB, a Vasútiszállítási ÁPB és a Közúti Közlekedési Szolgáltatók AlágazatiPB programjairól )

15

I. évf. /1.szám

Ágaz ati

mun kaad ói

munk avállal ói mun kabé ke


2013.ősz

Bizot tság érde kegy eztet és

Dr. Gonda Zsolt Évinger Ágnes Ádám Róbert János

Dr. Albert Judit Kalmár Zsófia Meyer Herta

Brunner Andrea

Osztályvezető Koordinátor Víziközmű ÁPB, Fürdőszolgáltatás SzakÁPB, Nyomdaipari ÁPB, Településszolgáltatási ÁPB, Rehabilitációs ÁPB Építőipari ÁPB - ÉPÍTŐANYAGIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Információtechnológia és Kommunikáció PB Kereskedelmi ÁPB, Turizmus-vendéglátás ÁPB Vegyipari ÁPB, - GYÓGYSZERIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Villamosenergia-ipari ÁPB Vasútiszállítási ÁPB Közúti ÁPB Élelmiszeripari ÁPB, -

Vujkov Krisztina

Mezőgazdasági ÁPB, Légiszállítási ÁPB Bányaipari ÁPB, Könnyűipari ÁPB, Magánbiztonsági ÁPB, -

Dr. Kelemen Blanka

HÚSIPARI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG SÜTŐ- és ÉDESIPARI SZAKÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

MAGÁNNYOMOZÓI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG BIZTONSÁGTECHNIKAI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG SZEMÉLYBIZTONSÁGI ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

Postai ÁPB Faipari, Bútoripari és Erdészeti ÁPB, Gépipari ÁPB, Kohászati ÁPB

IMPRESSZUM Főszerkesztő: Bálint István Lektor: Molnárné dr. Nagy Ágnes Lapigazgató: dr. Gonda Zsolt Szerkesztő Bizottság – tagjai: dr. Albert Judit, Brunner Andrea, Kalmár Zsófia, dr. Kelemen Blanka, Vujkov Krisztina Vezető szerkesztő: Meyer Herta Tördelőszerkesztő: Ádám Róbert János A TPO Hírlevél része az NMH Hírlevélnek. A közlésre szánt anyagokat szerkesztett formában jelenítjük meg. Az írásokat és véleményeket, javaslatokat a [email protected] címre várjuk.

16

Mi van az adatok mögött?

Recommend Documents