Március 100 éve és most

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIV. évfolyam 4. szám • 2013. március 13. • Ingyenes

Március 100 éve és most

Nem volt hosszú és hideg, mégis vártuk, hogy menjen útjára, és csak három évszak elteltével térjen vissza hozzánk. És elment a tél, helyette pedig megérkezett a március, ami ugyan az első bátortalan és erőtlen napsugarakkal egyelőre nem szabadít meg bennünket a kabáttól, mégis látva, érezve, ahogy fű, fa, virág és madarak kezdik újra vagy folytatják az életet, azt mutatja: tavasz van. A tavasz pedig, a mi tavaszunk, a magyarok tavasza, minden évben elhozza az üzenetet: van remény, ok a hitre. De elhisszük vajon? Képesek vagyunk úgy fogadni a tavaszt, a vele együtt érkező ünnepeket, hogy közben próbálunk elégedettek lenni? Gyakran nem. Sokan nem. Egyre többen nem. De miért? Nem olyan fényesen süt a nap, mint 100 éve? Nem olyan zöld a fű, a határ, mint 100 éve? De igen. Csak megváltoztunk. A világ is, de mi még inkább. Valami elveszett, valamit elvesztettünk, ami fontos volt, és ami nélkül nem lehetünk maradéktalanul boldogok. 2013 márciusa van. Ha csak 100 évet visszatekintünk az időben, ha meg akarjuk nézni, hogy elégedettek lehetünk mi, örök elégedetlenek, akkor meg kell vizsgálnunk, hogy 1913 márciusa hogyan érte a ladányiakat. Mit vártak akkor, 1913-ban a magyarok, a mi településünk, a rájuk következő nyártól, ősztől, téltől és évtől. Nem jobbat, hiszen akkor is válság volt, akkor is nehéz volt. Mégsem jobbat és még jobbat akartak, csupán élni, megmaradni. Hiszen egy közelgő háború baljós előjelei nyomták rá a bélyeget a mindennapokra. Mennyivel másabb nekünk most, 2013-ban, ha erre gondolunk. Mennyivel jobb. Dédszüleink akkor azt várták, lesz-e háború,

ami mindent feléget. Mi pedig 2013-ban azt, hogy lesz-e gazdasági növekedés, emelkednek-e a keresetek, hogy a kormány miből találja meg a forrást a tanítók, tanárok megígért béremelésére. Elégedetlenek vagyunk, sokszor akkor is, ha nincs rá okunk. És türelmetlenek. Pedig, ha megkérdeznénk dédszüleinket, hogy cserélnének-e velünk, vagy nekünk kellene visszamenni 1913ba, akkor ők minden bizonnyal szívesen választanák 2013at, mi pedig egészen biztos, hogy nem kérnénk az ő korukat. Hiszen rájuk világháború várt, és nem az volt a kérdés, hogy mennyivel csökken a rezsi díja, hogy lesz-e hely a felsőoktatásban minden diák számára, vagy lesz-e megfelelő pedagógus életpálya, hanem hogy lesz-e egyáltalán élet. S hogy a közelgő háborúból ki térhet haza. Be kell hát látnunk, hogy egy viszonylag szerencsés korban élünk, annak minden nehézsége és betegsége ellenére is. Vágjunk hát bizalommal és örömmel neki ennek az új tavasznak! Tegyük félre a negatív gondolatokat, és higgyünk. Ez a legfontosabb. Szabó Magda írta egyik könyvében: „Senki sem ígérte, hogy az élet harmonikus, döccenő nélküli. Anyám azt mondta, egyet tanulj meg: hétfőn hétfő, kedden kedd. Egyik sem ikertestvér. Hogy mit hoz a kedd, azt ne kezdd el siratni félelmedben hétfőn. Hogy mit adhat a kedd, azt ne tervezd hétfőn. Hátha nem hozza be. Az egyik nap ilyen, a másik olyan. Egyetlenegyet kell megjegyezni, ha harmonikusan élni akarsz. Ha jót hoz, akkor józanul viseld, hogy most örömöd van. Józanul és fegyelemmel. És ha baj van, azt is viseld józanul és fegyelemmel.” Legyen így 2013 tavaszán! D. Sári Andrea

2

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

Kezelhető forráshiány mellett 3 milliárd forint értékű fejlesztés – ezt tartalmazza a város 2013. évi költségvetése

Legutóbbi ülésén Püspökladány Város Önkormányzata elfogadta a város 2013 évi költségvetését. A költségvetés elkészítése hónapokat vett igénybe. Az önkormányzat pénzügyi irodája, intézmények, szakbizottságok tárgyalták és pontosították azt a koncepciót, melyet végül több módosítással elfogadott a testület. A költségvetéssel kapcsolatban, a napokban a Tájékoztató Központ vendége volt a négy szakbizottság elnöke, akik elemezték a számokat, az egyes intézmények, és ellátandó önkormányzati feladatok tükrében.

Szabó Attiláné a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke lapunknak elmondta, az idei év költségvetésének elkészítése sok új elemet tartalmazott, hiszen az időközben végbement közigazgatási és oktatási változások, valamint a feladatalapú finanszírozás teljesen más helyzetet teremtett. Ugyanakkor törvényileg meg volt határozva, hogy az önkormányzatok költségvetése forrás hiányos nem lehet, nem lesz ÖNHIKI pályázat, ami a hiányt mérsékelné, viszont amennyiben forráshiány mutatkozik, azt a központi költségvetésben elkülönített pályázati tartalékalapból mérsékelni lehet. A város elfogadott költségvetésében 118 millió forint forráshiány szerepel jelenleg, de erre olyan bevételi és pályázati lehetőségeket keres illetve állított be az önkormányzat, ami lehetővé teszi, hogy ezt év végéig kinullázza. A város költségvetésének bevételi oldalán a fejlesztési bevételek meghaladják a 3 milliárd forintot, a működési bevételek pedig a 2 milliárd forintot. Vannak az intézmények által befolyó bevételek, valamint úgynevezett közhatalmi bevételek, ide tartoznak az adó bevételek, például az idegenforgalmi adó, ami 3 millió forinttal lett tervezve, valamint az iparűzési adó, ami a 208 millió forintot meghaladja és jelentős bevétele Püspökladánynak. Ezen kívül bevételi forrás a gépjárműadó, és vannak egyéb bevételek. A fejlesztési bevételeknél futó pályázatok vannak, mindazok a felhalmozási bevételek tartoznak ide, amelyeket átveszünk az államháztartáson kívülről. A kiadások között vannak kötelező és nem kötelező feladatok. Kötelező a közvilágítás, a belvíz elvezetés, az egyéb közösséggazdálkodási feladatok, vagy a szociális ellátások, közösségi közlekedés. Közvilágításra, közel 34 millió forint megy el, a belvíz üzemeltetéshez kapcsolódó feladatokra 3 millió forint van elkülönítve. A Városüzemeltető Gyógyfürdő Kft. támogatása 20 millió forintban realizálódik, a buszközlekedést is támogatja a város 3 millió forinttal. Vannak nem kötelező feladatok is, ami csak a megmaradó forrásból finanszírozható, a település akkor vállalhatja fel, amennyiben erre forrást tud biztosítani. Ilyen a mezőőri szolgálat, amit mindenképpen fenn kell tartani, ez 3 fővel üzemel, és 7 millió forintot tesz bele a város. Támogatja az önkormányzat a vállalkozó háziorvosokat, iskola orvosi rendelő rezsiköltségeit, 6 millió 270 ezer forinttal, de a Közművelődési és Sportalapítványt is, és a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjjal, 9 millió forinttal támogatja a ladányi diákokat a város–mondta el lapunknak Szabó Attiláné. Az intézmények finanszírozása a város feladata, részben, hiszen a legtöbb intézmény rendelkezik állami normatív támogatással. Ilyen az óvoda is. Kovács Krisztina az Oktatási Bizottság elnöke elmondta: az óvoda teljes költségvetését odaadta az önkormányzat, sőt az állami normatíva mellé még a teljes költségvetésük 12%-nak megfelelően 29 millió forintot kaptak támogatásként a várostól.

-Azt gondolom, hogy teljes kistafírozása történt az óvodának, mert az elfogadott, a gyereklétszámnak megfelelően elfogadott dolgozói létszámra leosztottuk a bért, és ehhez minden járulékot, többletköltséget megkapott az intézmény, ahogy a dologi kiadásait is megkapta. Az óvoda állami támogatása 241 millió 782ezer forint, ehhez tesz hozzá a város 28 millió 946 ezer forintot –mondta Kovács Krisztina. Dr. Felszeghy Szabolcs, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke saját területén úgy érzi, minden támogatást megkaptak az érintett intézmények. A Segítő Kezek szakmailag kiválóan működik, az ő finanszírozásuk teljesen rendben van, nem szorulnak önkormányzati kiegészítésre. A bizottság kompetenciája az átmeneti segélyekre, és a kiskorúak rendkívüli gyermekvédelmi támogatására, köztemetésekre megtalálni a megfelelő forrást. Vannak emellett olyan államigazgatási feladatok, amit bizonyos mértékben finanszíroz az állam, de a város is rendel mellé pénzt. Ez a rendszeres szociális segélyre kifizetett összegek, a normatív lakásfenntartási támogatás, a A közgyógy ellátásra többek között, és vannak önként vállalt feladatok, mint a nyugdíjasok gyógyfürdő kezelésének önkormányzati támogatása, ez is jelentős összeg, valamint az adósság csökkentési támogatás, ami tavaly indult mint lehetőség. Ezen a területen is lesznek fejlesztések, példaként a petritelepi és az újtelepi rendelő fejlesztése, valamint az önerős „kiskórház” bentlakásos intézmény építése, egy új röntgen gép vásárlása 37 millió forint értékben a rendelőintézetbe, és ugyanitt lesz még a minimum feltételek biztosítása érdekében egy plusz 8 millió forintnyi támogatás is –mondta el Dr. Felszeghy Szabolcs. A város Gazdasági Ellátó Szervezete január 1-től bővült feladatkörrel működik, hozzájuk tartoznak az iskolák technikai feladatai és dolgozói. Költségvetésük stabil, olyannyira, hogy egy 11 millió forint értékű megtakarítás realizálható év végéig, amit más célra lehet fordítani. Ám az intézmény nagy feladatot vállalt magára, mivel az iskolaépületek kihasználtságát törvényi előírás szerint 75%-ra kell feltornázni, s ez jelenleg Püspökladányban vannak olyan iskolák, ahol alig haladja meg az 50%ot. Ezt a problémát a GESZ és Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közösen kell, hogy megoldja ebben az évben. -Meg kell, hogy történjen az oktatási intézmények telephelyeinek átvizsgálása, és a gyermeklétszámhoz megfelelően kell igazítani a termek, illetve a négyzetméterek arányát. A GESZ-nél a dologi kiadásokból megtakarításnak kell keletkezni, ami előre kalkulálhatólag körülbelül 11 millió forint lesz. Ennek a megtakarításnak a terhére a sport és közművelődési alapítvány többlettámogatást kap. A Dorogi Műrton Városi Könyvtár és Művelődési Ház költségvetésének dologi oldala csökkent 15%-kal. 12 fővel dolgoznak, az Ifjúsági Házat is működtetik. Pályázataik révén viszont ez a kiesés pótolható lesz. A Karacs Ferenc Múzeumot is az önkormányzat működteti januártól. Az ő költségvetésük 60%-ban finanaszírozott az állam által, ide az önkormányzatnak még év közben előfordulhat, hogy többlet támogatást kell juttatni, de bevételeiket nekik is szükségszerű növelni, ahogy teszik azt más intézmények is. A Tájékoztató Központ az egyetlen olyan intézménye a városnak, aki 50% önkormányzati támogatás mellett oldja meg a feladatát. A költségeinek 50%-át önállóan teremti elő. Munkájukra szükség van, s ez a finanszírozás a minimum, amit az önkormányzatnak vállalni kell annak érdekében, hogy a tájékoztatás rendszeres és jó színvonalú legyen. Voltak olyan előterjesztések most a költségvetés tárgyalásánál az ellenzéki képviselő társak részéről, hogy a Tájékoztató Központtól vegyük el a dologi kiadásainak felét, de ezt a testület nem támogatta, hiszen azt az összeget, amit elvonásként Borsos László JOBBIK-os képviselő javaslatában megjelölt, nem is adja oda a város. Ő 10 millió elvonásra tett javaslatot, a Tájékoztató Központ azonban a várostól a dologi kiadásaira csak alig több, mint 3 millió forintot kap –mondta el Kovács Krisztina bizottsági elnök. Tóth László, a Városfejlesztési Bizottság elnöke lapunknak a 2013 évi fejlesztéseket foglalta össze. Elmondta, 3 milliárd forint értékű beruházás valósul meg Püspökladányban, melyre egy –a kiskórház- kivételével pályázaton nyert forrást az önkormányzat. A legnagyobb az újtelepi

3

Püspökladányi Hírek 2013. március 13. városrész szennyvíz csatorna hálózatnak a kiépítése 446 millió forintból. A második beruházás a városi sporttelep felújítási munkálatainak a garanciális javítása 2 millió 300 ezer forint értékben. Nagy volumenű beruházás a Püspökladány belterületi kerékpárút hálózat fejlesztése 209 millió forintból, az ivóvízminőség javító beruházás 115 millió forintból, a Petritelepi településrész és déli városrész bekapcsolás a város gyűjtőút hálózatába 377 és fél millió forintból, a belterületi vízrendezés 197 millió forintos beruházás, és vannak kisebb tételek is, valamint egyéb beruházási feladatok, a városrendezési terve elkészítése, belvízelvezetés, fenntartási engedély és tervkészítése, egyéb belvízelvezető árkok felújítása, karbantartása. Városmarketing koncepciójának elkészítése, a Debreceni utca 1. szám alatti ideiglenes törmelék lerakóhely rekultivációja, ami 9 millió 100 ezer forint és egy főzőüst beszerzése, a Nyitnikék tagóvodában. A másik nagy csoport a 2013-ban induló beruházások, amelyet az önkormányzat nyújthat be. Itt szerepel egy gázmotoros kiserőmű telepítése, a megújuló energia alapú hő és meleg víz ellátás fejlesztése 18 millió forintból. A HU-RO pályázat, mely útépítést takar, Ökoturisztikai pályázat, mely a Vásártér és a Kaán Károly utcák által határolt víztározót, és annak környezetét érinti, ahol látogató központot, kilátót, játszóteret, kifolyó kutat, ehhez kapcsolódó sétányt, és parkolókat tervezünk megvalósítania. Lenne egy Funkció bővítő integrált településfejlesztés pályázatunk is 459 millió forint értékben, és napelemekre is pályázunk az intézményeink számára, 150 millió forint értékben. Ezek még el nem nyert, csak tervezett beruházások. Ami viszont már biztos, hogy önerőből megvalósul, az útépítés, 20 utca teljes aszfaltozását végezzük el, vagyis folytatjuk, amit megkezdtünk 2009-ben. Mindez összesen 3 milliárd forintnyi fejlesztés –mondta lapunknak Tóth László. A bizottsági elnökök a költségvetéssel kapcsolatos elemző beszélgetést egyhangúlag azzal a gondolattal zárták, hogy az önkormányzat abban a tudatban állhat a ladányiak elé, hogy nem csak beváltja ígéreteit, de azon felül is újabb célokat tűz ki és valósít meg eredményesen. -Olyan rég várt, vagy talán korábban el sem képzelt beruházások vannak

készülőben, ami komoly érdem, és nagyon komoly sikeres bátor, és kezdeményező az önkormányzat, és eltökélt abban, hogy ezeket a feladatokat elvégzi. A ,agam részéről büszke vagyok rá, remélem, hogy sikerülni fog –zárta a beszélgetést Dr. Felszeghy Szabolcs, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. -Minden püspökladányi embernek köszönet jár, aki támogatja a munkánkat, és mellettünk áll, mert lehet kritizálni, de csak összefogva lehet előre menni, és a város ezt teszi, halad előre, 2013-ban öt nagy építkezést indít –összegezte mondandóját Kovács Krisztina, az Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottság elnöke -Úgy vallom, hogy annak idején amikor megválasztottak bennünket, egyben a lakosság fel is hatalmazott arra, hogy mi ezt a települést ne hátrafele, hanem előre vigyük. Nyilvánvaló, hogy ezek a fejlesztések nagyon megterhelők a város költségvetése részére, évről évre, mindig visszakerülünk ide, hogy bizony némi forráshiánnyal kell, hogy számoljunk, de a nagy arányú beruházásokat én úgy gondolom, hogy szépen teljesítettük, megvalósítottuk. A költségvetés lehetővé teszi mindazt, amit terveztünk, és a város mindazt a támogatást élvezi a kormány részéről, amelyben eddig is részünk volt. Ez köszönhető polgármester asszony személyes, és lelkiismeretes eljárásának. És köszönhető ennek a képviselő csoportnak, akinek minden körzetben megvan a saját választott képviselője, aki úgy gondolom, közvetíti az emberek akaratát, óhaját, és megpróbálunk ennek megfelelni –mondta összegzésképpen Szabó Attiláné, a Pénzügyi Bizottság elnöke. Tóth László elnök úr pedig, a Városfejlesztési Bizottság képviseletében azzal zárta mondandóját: a fejlesztések mellett a város elsődleges feladta és célja a foglalkoztatás növelése. Ennek érdekében a maga erejéből mindent megtesz. A mezőgazdasági termelés lehet az egyik területe a foglalkoztatásnak, mely tavaly indult. De, a munkahelyteremtő beruházások érdekében is folyamatos a tárgyalás, a legújabb eredmény, hogy Püspökladány bekerült a szabad vállalkozási zóna besorolásba, ahol a vállalkozások kedvezménnyel kezdhetnek fejlesztésekbe, s ez ösztönző lehet a cégek számára –mondta lapunknak Tóth László. DSA

Önkormányzati kézben marad a rendelőintézet Az önkormányzatok terheinek csökkentése határozott célja a kormányzatnak. Az adósságátvállalás és az iskolák működtetésének állami kézbevétele után az egészségügy finanszírozás terén is könnyítéssel élt az állam. Február 15-ig kellett nyilatkozni az önkormányzatoknak arról, hogy a tulajdonukban lévő egészségügyi intézmények szakellátását a későbbiekben önkormányzati szinten szeretnék működtetni, vagy átadják az állam számára. Az alapellátás – mint a háziorvosi tevékenység – továbbra is önkormányzat által biztosított kötelező faladat maradt, ám a szakellátás tekintetében mérlegelési joguk volt a településeknek: átadják vagy megtartják azt. A ladányi rendelőintézetben számos szakellátás működik, mint például a kardiológia, röntgen, sebészet, ideggyógyászat, pulmonológia, reumatológia vagy bőrgyógyászat. Ezek további sorsa volt tehát a városvezetés kezében a múlt héten megtartott rendkívüli önkormányzati ülésen. Megtartják vagy állami fenntartásba adják a szakrendeléseket. – Az önkormányzat valamennyi képviselője egységesen szavazott e tekintetben, melynek értelmében Püspökladány város önkormányzata nem adja át állami működtetésbe az egészségügyi intézményeit. Ennek megfelelően marad minden ugyanúgy, ugyanolyan felállásban, ugyanolyan szakrendelői megosztásban, ugyanolyan elérhetőségben – beleértve itt a gyógyfürdőt is, ami lényeges lakossági szolgáltatást nyújt. Tehát változás nem lesz, erről döntöttünk – tájékoztatta a Ladányi Híreket Dr. Felszeghy Szabolcs, önkormányzati képviselő, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. A döntés meghozatala nem volt egyszerű, hiszen a szakellátások állami finanszírozása nincs olyan mértékű, hogy gazdaságos mű-

ködést eredményezne. Ezért olyan döntés született, hogy átadja a város az államnak a szakellátás biztosítását, ugyanakkor ezt a lépést felülírta az a tény, hogy míg egyes szakterületek forráshiányosak, a gyógyfürdőben működő reumatológia szakrendelés – mely ugyancsak szakellátás – nyereséget termel, s ez a nyereség szükséges a gyógyfürdőt üzemeltető kft. költségvetésében. Így végül egy korábbi döntést megváltoztatva határozott úgy a testület, hogy megtartja a szakellátást. Az Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől, Dr. Hegedűs Melindától megtudtuk, hogy az intézmény – a megszokott módon – továbbra is igénybe tudja majd venni az OEP által biztosított finanszírozásokat. A rendelőintézet nemcsak Püspökladány, hanem a Sárrét több településének betegellátásáért is felel. Dr. Hegedűs Melinda igazgató azt mondja: ennek megfelelően a jövőben nem csak Püspökladánynak, hanem az érintett településeknek is szerepet kellene vállalni a fenntartás finanszírozásában, a fejlesztésekben, hiszen ez közös érdek, s nem lehet egy települési önkormányzatra hárítani. A szakorvosok többsége üdvözli a döntést, úgy vélik a jelenlegi rendszerben nagyobb biztonsággal szavatolható mind az orvos, mind a beteg számára a megszokott ellátási rend, színvonal. Számos szempontot figyelembe véve, valamint több testületi ülést követően végül úgy döntött a város vezetése, hogy nem adja állami kézbe a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. működtetését. Így tehát az intézmény továbbra is a városé marad, és a tervek között szereplő uniós pályázatok segítségével a szakellátások megfelelő működése is biztosítva marad, sőt a cél: minden területen a fejlesztés. Valamint, hogy az itt dolgozó szakemberek érezzék az önkormányzat támogatását. Erdei Anett

4

Városháza A képviselő-testület 2013. február 26-án tartotta soros ülését.

A polgármesteri jelentést közérdekű bejelentések, kérdések, interpellációk követték. A tanácskozás ezen részét heves, sokszor személyeskedő hangvitel jellemezte. Közmeghallgatás keretében került megtárgyalásra az önkormányzat 2013. évi költségvetése. Az önkormányzat jelenleg az alábbi – likvid hitelnek minősülő – hitelkeret-szerződésekkel rendelkezik. 87 millió forint munkabér-hitelkeret és 219 millió forint folyószámla-hitelkeret. A likvid hitelkeretek lejárata 2013. június 30. Az önkormányzat 22166 E Ft likvid hitelállománnyal zárta a 2012-es évet. A képviselő-testület a 2013. évi költségvetést az alábbi fő számokkal hagyta jóvá: - 4 634 142 000 Ft költségvetési bevétellel - 12 208 000 Ft működési hiánnyal - 698 512 000 Ft fejlesztési hiánnyal - 5 344 862 000 Ft kiadással. A hiány fedezetére pénzmaradványt von be az önkormányzat. Jogszabályi előírás alapján 2012. évre vonatkozó közbeszerzési statisztikai összegzést és 2013. évi közbeszerzési tervet fogadott el a képviselő-testület. Döntés született a „Püspökladány belterületi vízrendezés” tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján. A nyertes ajánlattevő a Hamvas Sárréti Vízgazdálkodási Társulat lett. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásai alapján a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervekkel, egyházakkal történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik. Az önkormányzatnak a tervezés előtt kell döntenie a partnerségi egyeztetés szabályáról. A képviselő-testület a szabályzatot elfogadta. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló Korm. rendelet alapján az önkormányzat saját bevételeinek, valamint adósságot keletkeztető ügyeleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetést követő három évre középtávú tervet kell készíteni. A terv elfogadásra került 2014., 2015., 2016. évekre vonatkozóan. Szintén törvényi felhatalmazás alapján közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogadtak el a képviselők. 2010 augusztusában az önkormányzat által kibocsátott kötvénnyel kapcsolatos szakértői tevékenység végzésére szerződés lett kötve a BUDAPEST-PRIVINVEST Gazdasági Tanácsadó Kft.-vel. Az azóta eltelt változásokra tekintettel 30 napos felmondási idővel a képviselő-testület felmondta a szerződést. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal megkeresésére a Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat felvételi körzetének a képviselő-testület Püspökladány város közigazgatási területe megjelölést elfogadja és támogatja. Az önkormányzat adósságának az állam által részben történő átvállalásáról az alábbi döntés született. A képviselő-testület kinyilvánította, hogy a költségvetési törvényben írt feltételekkel az adósságállománya Magyar Állam által történő átvállalását igénybe kívánja venni, kijelenti, hogy az önkormányzat nem rendelke-

Püspökladányi Hírek 2013. március 13. zik olyan betéttel vagy egyéb számlaköveteléssel, ami kifejezetten egy adott adósságelemhez kapcsolódik, vagy annak fedezetére, teljesítésének biztosításául szolgál. Kinyilvánította a képviselő-testület, hogy a Polgári Törvénykönyv alapján megállapodást kíván kötni a Magyar Állammal az önkormányzatot terhelő az adósságátvállalással érintett adósságállománya átvállalásáról. Felhatalmazza a polgármestert, hogy megtegye a szükséges nyilatkozatokat és intézkedéseket, az átvállalással érintett adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel kölcsönjogviszonnyá alakítsa át, és a megállapodásokat kösse meg. Utasította a polgármestert a képviselő-testület, hogy az adósságátvállalással kapcsolatos intézkedéseiről a soron következő ülésen tájékoztassa a testületet. Technikai szempontból érdemi változást nem eredményezve módosult az Egyesített Óvodai Intézmény alapító okirata. Magasabb szintű jogszabályi változások miatt módosult, illetve hatályon kívül került néhány önkormányzati rendelet. A felhatalmazó jogszabályi változás miatt új rendeletet fogadtak el a képviselők a kitüntetések, elismerő címek, díszpolgári cím adományozásáról. Az új rendeletbe bizottsági kezdeményezésre a legfontosabb változás, hogy a Csenki Imre néptanítói díjat a rangjának emelése érdekében évente egy fő részére lehet adományozni. Keserű László jegyző

Lezárult egy kilátástalan korszak,

a város hiteleinek 70%-át átvállalta az állam

Február 28-án írták alá az ötezer főnél nagyobb hajdú-bihari települések polgármesterei az adósságátvállalásáról szóló megállapodást Debrecenben, a Megyeházán. Ahogy azt már korábban elmondtuk, az állam átveszi az ötezer főnél nagyobb települések adósságának egy részét. Az átvállalt tartozás összesen 29 milliárd 300 millió forintot tesz ki, a mértéke pedig 40-70%. Püspökladány hiteleinek 70%-át vállalta át az állam, összesen 1 milliárd 69 millió forintot. Az eseményen Rácz Róbert, a HBM-i Kormányhivatal vezetője elmondta: nem volt még olyan az ország történetében, amikor a helyhatóságoktól ekkora adósságot vállalt volna át a központi kormányzat. Az önkormányzatok a rendszerváltás óta nem kaptak ilyen nagyságrendű kormányzati támogatást. Rácz Róbert kormánymegbízott úgy fogalmazott, „ez egy történelmi jelentőségű esemény, hiszen 20 év után kapnak levegőt az önkormányzatok, amelyek 20 év alatt az állami feladattal a nyakukon fokozatosan csúsztak bele az adósságcsapdába”. Az esemény annál is inkább jelentős, mert nemcsak adósságot vállal át az állam, hanem a települések ezzel együtt elfogadták azokat a szabályokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy az önkormányzatok még egyszer úgy eladósodjanak, ahogy ez történt az elmúlt húsz évben. Dombi Imréné polgármester lapunknak elmondta: Püspökladány adósságállománya – a hasonló nagyságú településekhez viszonyítva – arányaiban nem volt kiugróan magas, hiszen az önkormányzat igyekezett kordában tartani a kiadásokat, úgy, hogy mindeközben a fejlesztésekre is biztosítható fedezettel rendelkezzen a város. A mellékelt táblázatban olvashatók a megye 5000 fő feletti településeinek adósságátvállalását mutató számok. DSA

5

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

Jegyzet:

Összefogott a Jobbik és az MSZP Össztűz a ladányi médiára

A lakosság tájékoztatásának csorbítása érdekében mind a Jobbik által a delegált Borsos László, mind a MSZP-listán a testületbe bejutott Kincses László javaslatot tett a városi költségvetés módosítására a február 26-i képviselő-testületi ülésen. A város költségvetésének tárgyalása során a Tájékoztató Központ költségvetésének megnyirbálására először Borsos László tett javaslatot, mely szerint az önkormányzat vegye el az intézmény dologi kiadásainak felét, és azt költse más feladatok finanszírozására. Dologi kiadásnak számítanak az intézményben a rezsiköltségek, a lap előállításának kiadásai, nyomdaköltség, jogdíjak fizetése és egyéb olyan kiadások, melyek nélkül televízió-műsort és újságot sem lehet készíteni. Az előterjesztés elfogadása a televízió-műsor és az újság megszűnését eredményezte volna.

Oda sem adott pénzt vonna el a JOBBIK

Borsos László ráadásul az intézménytől olyan forrásokat kívánt elvenni, melyet nem az önkormányzat ad a Tájékoztató Központnak. Az önkormányzat a dologi kiadásokra a tavalyi évben összesen 1,6 millió forintot biztosított, és ez az összeg 2013-ban sem éri el az 3,5 millió forintot. A működéshez szükséges források további részét az intézmény pályázatokból és reklámbevételeiből biztosítja. A jobbikos képviselő indítványával pedig ezeket, az intézmény által előteremtett bevételeket kívánta elvenni. A pályázati források elvétele, és más feladatokra fordítása ráadásul törvénysértő, mivel a pályázat kiírója megszabja, mire lehet az általa biztosított összeget fordítani. Kincses László MSZP-listás képviselő szintén úgy gondolta a testületi ülésen, hogy ismét lehetőség van arra, hogy megszűnjön a hiteles tájékoztatás a városban, ám ő egy olyan lehetőséget vázolt fel, ami az MSZP-hez inkább közel áll, ez pedig nem más, mint a kiszervezés. Bevett gyakorlat volt ugyanis a Gyurcsány–Bajnai ciklusban, ha valamit tönkre akartak tenni, azt kiszervezték. Eb-

ben az esetben ugyanis eltűnik az ellenőrzés lehetősége a közpénzek felett. A régi beidegződés most Kincses László képviselőben is működött, így jelezte a testületi ülésen, hogy véleménye szerint a Tájékoztató Központot egy gazdasági társasággá kellene átszervezni, ami éljen meg a piacról. Ám ha ez nem megvalósítható, akkor jelezte, hogy Borsos László javaslatát is támogatni tudja. A végeredmény Kincses László elképzelésnél is a lakossági tájékoztatás megszüntetése lenne, ami úgy tűnik, hogy mind az MSZP-s, mind a jobbikos képviselőknek célja a testületben.

Az ellenzéket zavarja, hogy a város sikereit leírja az újság és megjeleníti a helyi tv

A javaslatokat végül nem szavazta meg a testület, ám felmerül a kérdés: miért zavaró az egyes képviselők számára, hogy a város lakói hétről hétre informálva vannak arról, mi történik a településükön. Azt az idősebbek tapasztalatból is tudhatják, hogy miért volt fontos az egykori állampártnak, az MSZMP-nek, hogy ne tudjanak az egyszerű lakosok semmiről. Akkor az elvtársak úgy gondolták, minél kevesebb az információ, annál biztosabb a hatalmuk. A diktatúrák alaptermészetüknél fogva ilyenek, az információt elzárják az emberek elől. A demokrácia, amelyben 1989 óta élünk, arra épül, hogy az emberek tájékozódhassanak, és az így megszerzett ismeretek birtokában dönthessenek majd a választásokon. A képviselő-testületi tagok többsége minden bizonnyal továbbra is fontosnak tartja a hiteles tájékoztatást, ezért nem támogatták sem Borsos László, sem Kincses László javaslatát. A Tájékoztató Központ pedig az önkormányzati források mellé több mint húsz millió forint saját bevételt fordít majd 2013-ban is arra, hogy hiteles és rendszeres tájékoztatásban részesüljenek a püspökladányi lakosok. DeZ

MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT Fenti mondat volt az alapgondolata a 2013. február 22-én – immár tizenötödik alkalommal – megrendezett Orbán Viktor miniszterelnök úr évértékelőjének. Politikusok, közéleti személyek, civilek töltötték meg a sorokat a Millenáris Teátrumban. A rendezvény házigazdája a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, mely szervezetnek az Őrdaru Egyesület is tagja. Ezen okból van szerencsém minden évben megjelenni ezen a lélekemelő együttléten. Tizenöt éve Mádl Ferenc, a MPEE alapító tagja kérte fel miniszterelnök urat arra, hogy ossza meg az emberekkel, „merre visz a hajónk”, mit tett a kormány az előző évben, milyen célokat tűzött ki a jövőre nézve. Bennünket, magyarokat érdekli a valóságos múlt, fontos számunkra, hogy megismerjük a kormány törekvéseit, készek vagyunk arra, hogy a lényegesebb összefüggéseket is megértsük. Hitünk, szívünk és lelkünk azt diktálja, hogy nekünk együtt kell tenni a sikerekért. Ki többet lát, ki kevesebbet a kormány munkájából, de Wass Albertet idézve: „Az irány: ráébreszteni a világot arra, hogy mi történt velünk, és ráébreszteni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van”. Orbán Viktor a tőle már megszokott elegáns humorral kezdte el beszédét. Elegáns és igazi diplomata volt, nem úgy, mint a néhány nappal miniszterelnök úr előtt megszólaló „ország-értékelő” letűnt politikus (lásd: Gyurcsány Ferenc), aki hiteltelen és cinikus volt. Beszédében gyűlölettel teli gondolatok fogalmazódtak meg. /Nem is értem, milyen jogon tarthat évértékelő programot az, aki részese volt a nemzet tönkretételének./ Miniszterelnök úr beszédében felvázolta, hogy 2012-ben csökkent az államadósság, Magyarország jobban teljesített, eredményesebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai uniós ország. Kitért arra is, hogy mi, magyarok sokat hozzáadtunk már a világhoz: találmányokkal, újításokkal, rekordokkal járultunk hozzá a világ fejlődéséhez, jobbá tételéhez. Azonban nem csak

egyenként, egy személyben tudunk sikereket elérni, hanem együtt is. Történelmi példákat felsorakoztatva (honfoglalás, Szent István államalapítása, az ország újjáépítése a tatár pusztítása után, 1848as szabadságharc, 1956-os forradalom) illusztrálta sikereinket. Jelenleg is van egy nagy magyar mű születőben: a XXI. századi erős Magyarország megteremtése. Ehhez a kezdeti lépéseket megtette a magyar nép, hiszen történelmünkben 2010 fordulóponttá vált. Magyarország kézbe vette a sorsát, nem hallgattunk tovább a fogadatlan prókátorok tanácsaira. A múlt, a jelen mellett azonban fontos, hogy a jövőt is lássuk, legyen az újjászervezett államnak jövőképe. Ehhez a jövőképhez járul hozzá, hogy 2013 januárjában 10%-kal csökkent a lakossági víz, gáz és távhő díja. Megélhetési költségeinket 2013-ban tovább csökkenti a kormány. Az eddigieknél még több uniós támogatáshoz jut Magyarország, s ezen pénzek nagy részét a gazdaság felemelésére fordítja az állam. 2013 második felétől a bérből és fizetésből élők megsegítésére, valamint a munkahelyek védelmére új akcióterv születik. Nőtt a romák foglalkoztatása a Start-munkaprogram bevezetése által, emelkedett a minimálbér, a családvédelmi intézkedések által nőtt a családok biztonsága. Magyarország új alapokon áll, egy erős, független, szabad országot építünk, ahol kiemelt szerepet kap a tisztességes munka, a család, az otthon, a méltó időskor megbecsülése. Összegezve: jó döntés volt a magunk kezébe venni a sorsunkat – jelentette ki Orbán Viktor. Meggyőződésem, hogy az elmondottak alapján még inkább megnőtt a bizalom sokunkban a polgári-keresztény kormány iránt. Útban hazafelé Márai sorai jutottak eszembe: „Magyarország is csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni”. Federics Lászlóné

6

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

Üzenet Makfalváról:

„…jelen pillanatban úgy érzem, hogy jó kezekben van a nemzet sorsa.” Három hete a püspökladányi Városháza homlokzatán is kint lobog a székely zászló. Az önkormányzat dolgozói, képviselők és Dombi Imréné polgármester február 8-án tűzték ki a nemzeti jelképet az épületre, néhány nappal az után, hogy Székelyföldön megtiltották annak hivatalos használatát középületeken. A zászló kitűzését követően Dombi Imréné polgármester telefonon és levélben is értesítette makfalvi kollégáját a gesztusról. Részlet a levélből: „Nagy szeretettel és örömmel a szívemben tájékoztatom Önt, hogy Püspökladány Város Önkormányzata 2013. február 8-án a Városháza homlokzatára kitűzte a székely lobogót. Tettük ezt azért, hogy mi, püspökladányiak is hirdessük: a történelem vihara megtépázott, szétszakított bennünket, de azt csak a térképeken tehette, mert a szívünkben egyek vagyunk: magyarok. Mélyen lesújtott bennünket itt, a testvértelepülésen, hogy a székely jelkép használata miatt Székelyföldön milyen méltánytalanul jártak el a hatóságok azokkal a településekkel, akik felvállalták: kitűzik a zászlót. Tisztelt Polgármester Úr! Tudnia kell, hogy Püspökladány nem csak most, már sokkal korábban érezte, hogy a magyar nemzeti szimbólumok sorából nem hiányozhat a székely zászló. Éppen ezért a polgármesteri irodában a piros-fehér-zöld lobogó, a város és az uniós zászló mellett negyedikként itt áll most is a kék-arany zászló, a székelyek jelképe. És szeretném, ha tudná azt is Polgármester Úr, hogy mint a történelem során oly sokszor, most is büszkék vagyunk Önökre. Büszkén mondjuk, hogy testvérek vagyunk! Tisztelettel, sok erőt és megingathatatlan hitet kívánva szeretettel üdvözlöm Önt, s Makfalva minden lakóját!” Polgármester Asszony levelére reagálva Márton Zoltán, Makfalva polgármestere telefonon köszönte meg a Püspökladányi Tájékoztató Központon keresztül a ladányi emberek támogatását. – Ahogy tudomást szereztem a városházára kitűzött székely zászlóról, személyesen szerettem volna megköszönni ezt a gesztust. Makfalva elöljáró volt a székely zászló kitűzésében. 2,5 évvel ezelőtt elsőként a makfalvi polgármesteri hivatalra tűztük ki a székely zászlót, és ennek a mozgalomnak élharcosa vagyunk. Mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a testvértelepülésünk ezzel szolidaritást vállal. Fontosnak tartom ezt a jelzést. Lehet, hogy egyesek bagatellizálják, és a szimbólumainkat tulajdonképpen csak másodlagos, harmadlagos prioritással kezelik, de én úgy hiszem, hogy úgy, ahogy himnusszal kell, hogy rendelkezzen egy nemzet, ugyanúgy szimbólumokkal is. Sok mindent lehet sárba tiporni, lehet az emberek önérzetét egy bizonyos szintig, de én úgy érzem, hogy ebben a tekintetben elértünk a falig, tehát nincs tovább, jöjjön, aminek jönnie kell. Nem mondja ki semmilyen törvény Romániában, hogy nem lehet a székely zászlókat, a helyi szimbólumokat kitűzni. Arra van rendelkezés, hogy más országok szimbólumait, lobogóit milyen körülmények között lehet használni, de mivel Székelyföld lobogója nem egy ország lobogója, hanem egy helyi, tulajdonképpen a népközösségnek a szimbóluma, ezt nem tiltja a román törvények egyike sem. Márton Zoltán polgármester elmondta azt is: a lakosság igazságérzete így nyugodt, hogy hiába a tiltás, a kilátásba helyezett büntetés, nem veszik le a makfalvai hivatalról a zászlót. Az anyaország szolidaritása pedig jólesik számukra. A határ túloldalán élők

értékelik az Orbán-kormány nemzetpolitikáját. – A Fidesz érvényesítette a régi ígéretét és meggyőződését, hogy egy nemzeten belül tulajdonképpen egynek kell lennünk és egyformának. A könnyített állampolgárság felvétele nagyon népszerű a székelyföldi településeken, így Makkfalván is. Nagyon sokan éltek ezzel a lehetőséggel, és így már nemcsak román, hanem magyar állampolgárként is élik az életüket. Mi köszönjük ezt a törődést, mi a választ tudjuk, az anyaország nem tud és nem is tisztje rólunk mindenben gondoskodni, de jólesik az a törődés tulajdonképpen, amit az Orbán-kormány részéről kaptunk. Természetesen kormányok jönnek és mennek, de nem egyformán állnak a nemzeti kérdéshez, jelen pillanatban úgy érzem, hogy jó kezekben van a nemzet sorsa – mondta lapunknak Makfalva polgármestere. D. Sári Andrea

Több uniós forrás – nagyobb fejlesztési lehetőségek

Az Európai Unió 2014–2020 közötti időszak költségvetésében hazánk számára nagyobb mértékű támogatási forrás fog rendelkezésre állni, mint a megelőző hét év során. Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: „még soha ennyi pénz nem érkezett Magyarországra, soha nem volt ilyen előnyös az uniós tagság a magyaroknak, mint most”. Ez egyben természetesen a gazdasági élet minden területén többletforrások elérését fogja lehetővé tenni. Ami pedig megnyilvánulhat a foglalkoztatás növekedésében, a vállalkozások fejlesztésében, a mezőgazdasági támogatások növekedésében, a szélesebb társadalmi érdeklődést kiváltó közösségi programokban vagy a helyi, térségi gazdasági és infrastrukturális fejlesztésekben. Városunkban a mögöttünk levő hét év során számos fejlesztési program valósult meg. Az önkormányzati beruházások célja a városi infrastruktúra megőrzése és korszerűsítése, az önkormányzat által működtetett intézmények, utak, közösségi terek, idegenforgalmi létesítmények működtetése és fejlesztése. Ennek érdekében folyamatosan nyújt be támogatási igényeket különböző, az önkormányzat által elérhető forrásokra. A polgármesteri hivatal Városfejlesztési Irodájának közlése alapján a 2007–2013 közötti időszakban e fejlesztési célok közül kiemelkedőnek számítottak az utak és gyűjtőutak kiépítése, felújítása, a balesetveszélyes közlekedési csomópontok átépítése, kerékpárutak építése. Hosszú idő után sikerült támogatást nyerni a városi sportpálya, a gondozási központ és a tűzoltóság felújítására. Szintén fejlesztési támogatásból sikerült megoldani a szennyvízhálózat, a csapadékvízelvezető-rendszer kiépítését és felújítását. Az elnyert pályázataink között említést érdemel a megújuló energiaforrás hasznosítását célzó program, köztéri emlékműállítás, az intézmények akadálymentesítése, valamint a játszóterek fejlesztése is. Ezek a programok összesen több mint 3,5 milliárd forint értékben valósultak meg. A közeljövő tervei, a beadott, de még el nem bírált pályázatokban további közlekedési útfejlesztést, az egészségügyi alapellátás minőségének javítását, az ökoturisztikai értékek bemutatását, valamint a megújuló energiaalapú hő- és melegvíz-ellátás fejlesztésére irányuló programokat, illetve a további fürdőfejlesztést célozzák meg, mintegy 1,8 milliárd forint értékben – tudtuk meg a Városfejlesztési Irodától. Az előttünk álló hét év meghatározó lesz Magyarország számára. A megnövekedett támogatási lehetőség nagyobb arányú fejlesztési lehetőségeket rejt magában, ami segíthet abban, hogy a válságból lassan kilábaló Európában a hazai gazdaság szereplői, a vállalkozók és az önkormányzatok is tisztességgel meg tudják állni a helyüket. Rásó János

7

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

A régi újságírók mellett új munkatársakkal erősít a Ladányi Hírek Kibővített szerkesztőségi értekezletet tartott március 1-jén a Ladányi Hírek. A megbeszélésen a belső munkatársak mellett részt vettek azok a szerkesztőségi tagok is, akik munkájuk mellett vállalnak feladatot a helyi lap írásában, lektorálásában, nyomdai előkészítésében. A találkozóra azért került sor, hogy a munkatársak megvitassák a lap jelenlegi helyzetét, s mind formai, mind tartalmi szempontból áttekintsék a lehetőségét annak, miként lehetne még színesebbé tenni a városi magazint. A szerkesztőség tagjai: Erdei Anett, Rábai Sarolta, Dienes Zoltán, Szilágyi Zoltán, Dr. Bige Szabolcs, Biróné Szabó Brigitta, Faragó László, Tányér József, Tódor Györgyné, Rásó János. S vannak új tagok is, Faragó Dávid, illetve a korábban már publikált Dombi Katalin, a fiatal korosztály képviseletében. D. Sári Andrea főszerkesztő a megbeszélésen beszámolt a lap helyzetéről. Elmondta: az önkormányzat minden támogatást megad ahhoz, hogy havonta egy alkalommal 1000 példányban – ahogy 2007 előtt – megjelenjen az újság. Ám az intézmény immár hat éve sikeresen vállalja, hogy saját bevételekkel kiegészítve az önkormányzati finanszírozást, kétheti, 11.000 példányszámban nyomtatott, színes és ingyenes újság jusson el a ladányi emberekhez. A lap korábban 8 oldalon jelent meg, most 14-16 + 4-6 hirdetési oldal készül kétheti periódusban. Évente 22-24 számot ad ki a szerkesztőség. A lapot általában 4-5 fő írja. 2-3 fő a

Játékokat kapott a Katica Óvoda A TESCO áruház igazgatója, Kaszonyi Norbert a napokban adománycsomagokkal érkezett a Katica Óvodába. A városvezetéssel folytatott egyeztetés eredményeként az áruház elsőként az óvodák számára juttat abból a felajánlásból, melyet egész évben szeretnének biztosítani. Az áruház jó kapcsolatot ápol az önkormányzattal, s ezt hangsúlyozva 100 ezer forint értékben képességfejlesztő és társasjátékokat, rajzeszközöket, babákat raktak abba a csomagba, melyet a Katica Óvoda gyermekei kaptak meg.

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Biróné Szabó Brigitta

Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Nyomdai előkészítés : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány

mindenkori munkatársak közül, s az irodalmi, helytörténeti tartalmat teszik hozzá a külsős munkatársak. A főszerkesztő beszámolt emellett arról is, hogy rendszeresek az intézmény egyéb kiadványai, két kalendárium, három színes falinaptár, egy Ladányról szóló képeskönyv, képeslapok jelentek meg eddig gondozásukban; s ebben az évben újabb terveket szeretnének magvalósítani, kiadni a Sárréti Fakanál című receptkönyvet és megjelentetni a Múltnak kövéből című portrékötetet. D. Sári Andrea megköszönte a kollégák munkáját, majd „ötletbörze” kezdődött, ahol mindenki elmondta azokat a javaslatokat, melyek a következő hónapok során a lapot olvasmányosabbá tehetik. Javaslat született arra, hogy induljon egészségügyi rovat, a fiatalokról szóló, fiatal tehetségeket bemutató rovat, anyanyelvi, nyelvművelő sarok, szubjektív véleményeknek helyet adó rovat és egyfajta „dobom a labdát” elven működő sorozat is, melyben egymás bemutatására tesznek javaslatot riportalanyaink.

Városvédő szemmel

Makóczi-kert Városunk északi részén, a mai 4-es számú főút és a Nádas-kert között húzódott egykor az e néven, hozzávetőleg a reformkortól nevezett településrész. A néveredetről úgy tartják, hogy egykor itt téglát akart készíteni egy Makóczi nevű ember, azonban ez nem sikerült, mert a még nyers tégla a kiégetés előtt elporlott. Még amikortól kertként kezdték használni, akkor is gyakran hívták Akasztófás-kertnek, mert egykor itt állott a település egyik akasztófája. A korabeli leírások említést tesznek arról is, hogy a ma már felszámolás alatt álló, egykori római katolikus temető megnyitása előtt itt volt a katolikusok régi temetője. Az adatok szerint a XIX. század elején is még ide temettek. Akkor mintegy 840 négyszögöl területű volt. Szintén erre utal, hogy a későbbi római katolikus temető létrehozása után a Makóczi-kertben még sokáig állt egy évszázados fakereszt egy Krisztus alakkal. A területet végül felosztották és a település környéki gyümölcsés zöldségeskertek közé sorolták. Rásó János

Nézze élőben az interneten is!

www.ladanytv.hu

8

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

Március végén indul a belterületi főutak kátyúzása A lassan mögöttünk hagyott tél próbára tette az utakat. Szinte egyik pillanatról a másikra jelennek meg a kátyúk a város útjain. A legnagyobb forgalmat bonyolító 42-es főút belterületi szakaszán, mely a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésébe tartozik, igen sok a mély kátyú, úthiba, aszfaltgyűrődés, annak ellenére, hogy 2011-ben több felújítási munkát is végeztek itt a szakemberek. Pécsi Norberttől, a Magyar Közút szóvivőjétől megtudtuk, a cég minden évben folyamatosan készít felmérést az üzemeltetett utak forgalmi nagyságáról. A 42-es főút Püspökladány belterületi szakaszán az átlagos napi forgalom 7500 egységjármű. Legutóbb 2011-ben volt lehetőségük arra, hogy nagyobb javítási munkálatokat végezzenek ezen a szakaszon. Úgynevezett nagy felületű burkolatjavítást végeztek akkor a 0 és a 4+364-es kilométerszelvények között több szakaszon is, összesen 9500 m2 felületen. A teljes körű felújításokban, illetve a főúthálózat felújítási munkálataiban azonban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az illetékes, ők csak a karbantartási, javítási feladatokat végzik. A Közútkezelő dolgozói folyamatosan ellenőrzik az utakat, köztük a 42-es főút Püspökladányon átvezető szakaszát is. Téli időszakban azonban csak ideiglenesen tudják a kátyúkat megszüntetni. – A szakembereink kétnaponta folyamatosan járják ezt az útszakaszt is. A burkolathibákat feljegyezzük, és ahogy az időjárás, illetve a kapacitásaink is engedik, folyamatosan és a lehető leggyorsabb időn belül javítjuk a kátyúkat, illetve egyéb más úthibákat is. Forgalmas útszakaszról lévén szó természetesen a lakosságtól, illetve az önkormányzattól is rendszeresen kapunk bejelentéseket. Ezeket igyekszünk minél hamarabb kivizsgálni, illetve a szükséges intézkedéseket szintén a lehető legrövidebb időn belül meghozni. Téli időszakban a kátyúzást hideg aszfalttal végezzük, majd késő

tavasztól ezeket a helyeket meleg aszfalttal is kijavítjuk. Utóbbi sokkal tartósabb, mint a hideg aszfalt. Ugyanakkor a meleg aszfaltot keverő üzemek csak március végén, illetve április elején nyitnak ki. Addig sajnos csak ideiglenes jellegű kátyúzási munkálatokat tudunk végezni a 42-es főúton is. A nyomvályút ún. profilmarással vagy mélységi marással, illetve kézi bontással, utána visszaaszfaltozással végezzük, a kátyúkat pedig inkább kézi körülvágással és kibontás után helyreállítással készítjük el a tavaszi nyári hónapokban. Erre leghamarabb március vagy április végén lesz lehetőségünk. Püspökladány belterületén idén egyébként több mint 5 tonna hideg kátyú üzemanyagot használtunk fel eddig –mondta lapunknak Pécsi Norbert, a Közút szóvivője. A Városüzemeltető Kft., a Magyar Közút, illetve az önkormányzat dolgozói együtt is felmérik minden évben az utak állapotát, útburkolati jeleket, jelzőtáblákat, valamint a kilátást befolyásoló tényezőket egyaránt – tudtuk meg Varga Lajostól, aki úgy véli, a legfontosabb az, hogy olyan belterületi úthálózatot tudjon biztosítani a település, ahol biztonságosan, balesetmentesen tud közlekedni a lakosság. Egyre több a kerékpárút, valamint a körforgalmak is, ezek mind a biztonságos közlekedést szolgálják. A város közlekedésbiztonsága az elmúlt évek nagy önkormányzati beruházásainak köszönhetően sokat javult. Az utakra tehát ráfér a kátyúzás. Mind a közútkezelő társasághoz tartozó, mind az önkormányzati utak esetében. Ám a jó idő beállta előtt nem lehet hatékony útjavítást végezni, így néhány hetet még várni kell arra, hogy eltűnjenek a nagyobb úthibák a forgalmas szakaszokról. A jó hír pedig az, hogy ebben az évben újabb gyűjtőutak és kerékpárutak épülnek, így folyamatosan javul a város közlekedéskomfortja és persze biztonsága. Erdei Anett

„Kerékpárosbarát Munkahely” az ERTI

A közlekedésért felelős tárca idén hatodik alkalommal hirdette meg a „Kerékpárosbarát Munkahely” pályázatot, amely a munkáltatók, intézmények példamutató intézkedéseit és kezdeményezéseit ismeri el a „Kerékpárosbarát Munkahely 2012” cím odaítélésével. Ezt a címet nyerte el negyedik alkalommal az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomása. – Idén 25 önkormányzat és 40 munkahely közül mi voltunk az egyik nyertes. Mi itt 13-an dolgozunk, és a többség a kerékpárt használja, azzal jár munkába, de van olyan kolléganőm is, aki gyalog jár ki. A kerékpárosbarát munkahely cím elnyerésének több feltétele is van. Például biztosítani kell egy öltözőt a dolgozóknak, illetve kerékpárjavítási lehetőséget, ezenkívül több olyan programnak is meg kell valósulni a munkahelyen, ami a kerékpározáshoz köthető. Nálunk ez mind megvan, hiszen a táborunkban rendelkezésünkre áll 40 kerékpár, amit a gyerekek a programjaink nagy részében használnak. A madarak és fák napján a rendőrséggel közösen egy közlekedésbiztonsági versenyt rendezünk évek óta – mondta el lapunknak Csiha Imre, az intézet vezetője. Az Európai Unió országaiban egyre népszerűbb a kerékpárosbarát közösségi közlekedés. A tagállamok polgárai közül nagyon sokan indulnak munkába biciklivel. A felmérések szerint Magyarországon a hazai lakosság szemléletváltását tükrözve évről évre nő a kerékpárral közlekedők száma. Éppen ezért a most megkapott elismerésnek nagy jelentősége van. A kerékpározás pozitívumaként számos érvet fel lehet sorolni. Mindenképpen jótékony hatással van az egészségünkre, az egészséges életvitel része, és környezetvédelmi szempontja is hasznos, mert nem terheli a levegőt különböző szennyező anyagokkal. Érdemes tehát idén is pályázni még több városi intézménynek, vállalkozásnak a 2013-as „Kerékpárosbarát Munkahely” címre. RS

Hamarosan indul a horgászszezon!

Beköszöntött a március, hamarosan kezdetét veszi a horgászszezon. Tavasszal az egyre magasabb hőmérséklet hatására megpezsdül a víz, a ladányi horgászok legnagyobb örömére. A hamarosan induló horgászszezonban a püspökladányi horgászoknak bőven lesz lehetőségük arra, hogy megáztassák damiljaikat. A IV. számú tó több évtizede a Hamvas Horgászegyesület tulajdonában van, 60 aktív taggal működnek. Náluk jártunk kint a helyszínen a napokban, s megtudtuk: az idény előtt különböző munkálatokat kell elvégezni, megtisztítani a tó környékét, a tó vizét, és ekkor történik a haltelepítés is. – A tavat utoljára 10 évvel ezelőtt kotortuk ki, mert nagyon eliszaposodott. A tavaszi munkálatok alatt összegereblyézzük a szemeteket, nádat, rendbe tesszük a tavat. Minden év márciusában szoktuk a halakat telepíteni a befolyt tagsági bevételből. Tiszafüredről hozzuk a halat, általában 15 mázsa ponty vagy 10 mázsa amur, tavaly összesen 35 mázsa hal került a tóba – mondta el lapunknak Szabó László, a Hamvas Horgászegyesület elnöke. Az engedélyeket, mint minden püspökladányi tóra, itt is márciusig lehet kiváltani a tagoknak. Egy éves engedély 36 ezer Ft-ba kerül, de lehet napijegyet is vásárolni 2500 Ft-ért. RS

9

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

Nyílt nap a Petritelepi Általános Iskolai Tagintézményben A Petritelepi Általános Iskolai Tagintézményben minden évben megrendezik a tavaszi nyílt napot. Ilyenkor a szülőknek lehetőségük van arra, hogy megismerkedjenek az iskolával, az itt folyó oktató-nevelő munkával, és a felmerülő kérdéseikre is választ kapnak. Idén február 20-án várták az érdeklődőket az iskola dolgozói. A legtöbben az alsó tagozatos osztályokban folyó munkába szerettek volna betekinteni. A nyílt napon a második osztályosokhoz, Tóthné Kolozsi Ilona tanítónő órájára mehettek be a szülők és a leendő elsősök. A bemutatóóra után Pató Józsefné, a Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében elmondta: az iskolában az elsődleges cél az írás, olvasás és matematika alapjainak megtanítása, azok megszilárdítása, valamint a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra is nagy hangsúlyt fektetnek az itt dolgozó pedagógusok. A gyerekeket persze most még a játékok vonzották leginkább. Megnézhették az iskolát, az udvart, hiszen nekik egy különálló

birodalmuk van egy másik épületben, ahol nagy külső tér áll a rendelkezésükre. Udvari játékok, fejlesztő szoba és két tanterem várja őket, és szolgálja a nyugodt tanulást – mondta el lapunknak Pató Józsefné, a tagintézmény igazgatója. RS

„Egy napra iskolás lehetek”

címmel tartottak nyílt napot a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézményben Nyílt napra várták február 25-én a nagycsoportos óvodásokat és szüleiket a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény dolgozói. A rendezvény az „egy napra iskolás lehetek” nevet kapta, és 4×20 perces foglalkozásokon vehettek részt a látogatók. A nyílt napokon, bemutató órákon a szülők képet kaphatnak az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, és megtekinthetik az iskolai környezetet és a tantermeket. – A magyar, matematika, idegen nyelv és testnevelés foglalkozásokra tekinthettek be a gyerekek, szüleik, és ezt forgószínpadszerűen oldottuk meg. A nyílt nap jelentősége, hogy bemutassuk iskolánkat az óvodásoknak és szüleiknek, hogy szeptembertől minél több első osztályos tanulónk legyen. Ebben a tagintézményben több évtizedes hagyománya van a sporttagozat indításának, ahol emelt óraszámú testnevelésórát biztosítunk a gyerekek számára. Emellett felső tagozaton emelt óraszámú matematikaoktatás is megvalósul az intézményünkben, illetve a két tannyelvű tagozat is elindult 3 éve – mondta el lapunknak Törösné Turányi Borbála, a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény igazgatója. Az első osztályos diákok közel fél éve járnak iskolába. A kez-

deti idő nehéz volt számukra az új közösség, az új pedagógusok miatt, de mára összeszoktak, és eredményesen végzik az órai feladatokat. A bemutatóórán az első osztályosok a tanév során megtanult verseket szavalták el, utána pedig szavakat bontottak hangokra és szótagokra. Ezután megmutatták a kisdiákok az óvodásoknak, milyen jól tudnak már olvasni. Izgalommal várták az óvodás gyerekek a testnevelés bemutatóórát is. Több évtizede jól működik a tagintézményben a testnevelés tagozat, és minden évben nagy az érdeklődés iránta. Ezen a napon lehetőségük volt az ovisoknak kipróbálni azt is, hogy milyen egy iskolai tornaóra. RS

Lego robot a Kálvin Téri Általános Iskolában

2013. február 22-én rendezték meg Debrecenben az I. Mechwart LEGO Robot Kupát, melyen a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézményt Kotra Zoltán 7.a, Béres Viktor 6.a és Kotra Benedek 5.a osztályos tanuló képviselte. Egy remek versenynek lehettünk szemtanúi, ahol az általános iskolások és középiskolások egy versenyben mérhették össze algoritmusalkotó és programozói képességüket, s ahol csapatunk az előkelő a hetedik helyezést szerezte meg az induló 13 csapat közül. A csapatoknak egy félkész robot építését kellett a célnak megfelelően befejezniük, s úgy kellett azt megépíteni és programozni, hogy egy előre elkészített terepasztalon különböző jellegű feladatokat (vonalkövetés, labda felvétele, lerakása, labirintusban való mozgás) képes legyen megoldani. A verseny során a csapatok az akadálypályán tesztelhették is a robotjaikat, csapatonként két-két számítógépet kaptak, melyekre már előre feltelepítették a munkához szükséges programokat. A versenyfeladat megoldására három órát kaptak a csapatok, majd zsűri előtt mutatták be az elkészített robotot, melynek végig kellett mennie az akadálypályán, és teljesíteni az ott lévő feladatokat. A verseny végén az építési és a

programozási feladatot együttesen értékelték. A Mechwart Kupa szervezői egy meglepetésfeladattal is készültek: két csapatnak össze kellett állnia, létrehozni egy olyan koreográfiát, amelyben egyszerre mozogtak a robotok, szinkronban. A kálvinosok egy ismert gyermekdalra „táncoltatták” a robotot, mellyel nagy sikert arattak. Iskolánkban januárban kezdtünk el foglalkozni a Lego robot programozásával, melyhez pályázati pénzen vásároltunk eszközt. A szakköri foglalkozások heti egy alkalommal, egy kezdő és egy haladó csoportban folynak. A tanulók nagyon élvezik a munkát, játszva tanulnak meg programozási műveleteket, fejlődik kreativitásuk, problémamegoldó gondolkodásuk. A fejlődésüket az szavatolja, ha kipróbálhatják magukat versenyhelyzetben is, ezért neveztünk a Mechwart Lego Robot Kupára és a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium által meghirdetett Lego Robot csapatversenyre. A debreceni versenyen nagyon jól érezték magukat a gyerekek, így terveink szerint 2014-ben ismét ott leszünk a II. Mechwart LEGO Robot Kupán! Szilágyiné Kiss Judit szaktanár

10

Püspökladányi Hírek 2013. március 13. „Ahol születtél az a Te hazád, Anyanyelved, mit tanított anyád. Mert a véred, a gyökered magyar, Bensődben ott él a föld – ugar.”

Kárpát-medencei Kulturális Fesztivál Sárrétudvariban

A „Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari” Alapítvány e gondolatok jegyében rendezte meg február 23–24-én a Kárpát-medencei Kulturális Fesztivált, köszönhetően az Emberi Erőforrások Minisztériumához benyújtott nyertes pályázatnak, amelyet a Nemzeti Összetartozás Kollégiumi Tanácsa javaslatára anyagilag támogatott. Mivel alapítványunk „nemzetközi” tevékenységet folytat, így ezen a fesztiválon öt ország képviselete találkozott, akik egy igazi nagy „nemzeti” családot alkottak, hiszen érkeztek fellépők a Felvidékről Mocskamogyorósról, Kárpátaljáról Rahóról, Tiszabogdányból, Pálházáról, Erdélyből Tordaszenmihályról, Délvidékről Újvidékről és a vajdasági Csókáról. Talán amikor a pályázatot írtuk, nem is gondoltunk arra, hogy a helyi művelődési ház bizony kicsinek bizonyul, hiszen közel 180 főt kellett elhelyezni a nagyteremben. A vendégek a szombat délelőtti órákban érkeztek, és olyan jó érzés volt fogadni a magyar testvéreinket, akikkel már évek óta nagyon szoros kötelekként köt össze bennünket „nemzetiségünk”, hiszen „egy vérből valók vagyunk”. A kulturális programunk délután 14 órakor kezdődött, amelyet Bodó Sándor úr, térségünk országgyűlési képviselője, a HajdúBihar megyei Közgyűlés elnöke mint fővédnök nyitott meg, régi ismerősként köszöntve a vendégek nagy részét, és elismeréssel szólt az alapítvány ilyen irányú tevékenységéről.

Dombi Imréné köszöntötte a fesztiválon megjelenteket, felidézve Pella Pál református lelkész gondolatait

Ezt követően Dombi Imréné, Püspökladány város polgármestere, a sárréti kistérség elnöke köszöntötte a jelenlévőket, aki természetesen, amikor lehetősége van rá, mindig itt van a rendezvényünkön, hiszen férje révén kötődik Sárrétudvarihoz. Dombi Imréné beszédében az összefogás, a magyarság egyik püspökladányi példáját osztotta meg a vendégekkel, amikor a helyi református egyház harangot öntetett. Pella Pál püspökladányi lelkész gondolatait idézte polgármester asszony: „Ez a harang bebizonyította, hogy az emberek képesek a jó célok érdekében összefogni. Harangunk oldalán három címer található: a magyar címer, városunk címere és az erdélyi református egyházkerület címere. Ezzel üzeni: magyarok, püspökladányiak, székelyek egy nép tagjai, szétválaszthatatlanul összetartozunk. Ezért szeretjük és tiszteljük egymást.” Mi más is lehetne e szép rendezvény üzenete, mondta beszédében Püspökladány első embere. Kiss Tibor, Sárrétudvari polgármestere is üdvözölte a fellépő kulturális csoportokat, majd Zeng János úr, Tordaszentmihály polgármestere elismerő szavakkal szólt az alapítvány munkájáról, és örömét fejezte ki, hogy a testvértelepülés csoportja is részt vesz a programokon. A kulturális programban a magyar kultúra gyöngyszemei kerültek színpadra. Elsőként Bokor Gábor saját versét adta elő, amelyet erre ez alkalomra írt. Ezt követően Benczéné Dr. Mező Judit népzenekutató által gyűjtött sárréti népdalt adott elő: Eszenyi Imre, Iványi Józsefné, Horváth Ferencné, Bodó Imréné, Török Imréné és Tóth Zoltán. Minden csoport igyekezett a legjobbat nyújtani, és a művelődési házban helyet foglalók szemét nagyon sokszor

a lecsorduló könnyek takarták, hiszen szívszorító volt, amikor a Kárpátaljáról érkező „Havasi Gyopár” ének- és tánckör tagjai magyar, moldvai csángó, és hucul táncot mutattak be, természetesen mindezt megfelelő viseletben. A táncosok között volt 6 és 12 éves, akik szinte alig beszélik a magyar anyanyelvet, de magyar népdalokat énekeltek. Az elszakított területen, a szórványban élők esetében ez egy csoda, és olyan tündérien, természetesen énekeltek, hogy mindannyian szerettük volna átölelni mindegyiket, amiért már pici koruktól kezdődően harcolnak magyarságuk megőrzéséért és a magyar kultúra megmaradásáért. Köszönet a „missziót” teljesítő Nejzsmák Emmának, az Egyetemes Magyar Kultúra Lovagjának, és a felkészítő táncpedagógusnak. A „Huták Virágai” Népdalkör „drótostót” jelenete feledhetetlen perceket szerzett a közönségnek, hiszen nagymamáink, édesanyáink század eleji jeleneteit örökítették meg, amikor még a fazekakat, lábasokat, ha kilyukadt, nem dobták el, hanem jött a bádogos, és befoltozta azokat. A drótostótot megjelenítő Mahut Géza természetesen szlovákul és magyarul is énekelte tevékenységét, és mondta el a munkavégzése tarifáját. A magyar örökség serleggel kitüntetett Kapisztrán Ferences Ifjúsági Kórus tagjai, akik az értelmetlen 1992. évi háború idején kovácsolódtak össze, akkor 6-7 évesen, olyan belső hittel és alázattal énekeltek, hogy műsoruk emlékezetes marad mindenki számára. A magyarnóta-énekesek olyan hangulatot teremtettek a Bakator népi zenekar segítségével, hogy a régi nótás estéket hozták vissza a családokba, amelyek sajnos kihalóban vannak. Felléptek az est folyamán Iványi Józsefné, Horváth Ferencné, Eszenyi Imre Püspökladányból, Bodó Imréné, Török Imréné, Tóth Zoltán Sárrétudvariból, Bodnár Marika nótaénekes Kuncsorbáról, Morvai Melinda Temerinből, Fésűs Marika Újvidékről, és Cára Aranka Csókáról. Köszönet mindannyiuknak, hogy elfeledtették a mindennapok nehézségeit, és egy igazi nagycsaládot alkotva tudtunk együtt nótázni. Közös vacsorával ért véget az első nap. Vasárnap a helyi református templomban ökumenikus egyházzenei koncertre került sor, ahol nemcsak Püspökladányból, Szerepről, Biharnagybajomból érkeztek vendégek, de valamennyi fellépő csoport is együtt énekelt, és imádkozott a mindenhatóhoz, hogy áldását adta e rendezvényre. Az igehirdetést Dr. Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora végezte, díszvendégként jelen volt Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, zeneszerző, a Magyar Kultúra Lovagja, és Király Levente karnagy Debrecenből. A Püspökladányi Erőss Lajos Református Iskola énekkara olyan alázattal, szeretettel szolgált, hogy bizony a felnőttek nemigen tudtak megálljt parancsolni a könnyeknek. Példát mutattak a gyerekek, hogyan is kell belső hitből táplálkozóan énekelni, dicsérni a teremtő Istent. A helyi, 139 éves Zagyva László vegyes kar többszólamú kórusműveit, zongorán kísért darabját nagy örömmel fogadta a közönség. A csókai II. Rákóczi Ferenc férfikórus „Rákóczi búcsúját” énekelte a feltámadásig, méltóan a nagyságos fejedelem emlékéhez, aki hallotta, sohasem fogja elfelejteni. A több mint két órás koncert után a díszvendégek véleményt fogalmaztak meg a csoportok vezetőinek, amelyet segítő szándékkal tettek, és ezt érdemes lesz megfogadni. A koncert után közös ebédre került sor a Karacs Ferenc Kollégiumban. Egy-egy ilyen rendezvény megszervezése határtalan kitartást, nagyon-nagyon sok fáradtságot, anyagi áldozatot kíván, de amikor azt látjuk, hogy az elszakított területeken élő magyar testvéreink boldogok, őrzik a felejthetetlen pillanatok töredékét is, akkor azt mondjuk, érdemes volt, mert szeretetet adtunk és kaptunk. A szeretet az egyetlen dolog, amiből minél többet adunk, annál többet kapunk vissza. Kodály Zoltán gondolatait felhasználva: „A zene megszépíti az életet.” Tóthné Szabó Mária

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

FarsHang – óriási siker tizenötödször is „Eljött a február és végre itt a Csimi mókatár, a műsor, amit mindenki úgy vár. Ez ami elámít és szórakoztat, megríkat és megkacagtat, ez itt a Farshangi, már a tizenötödik, ez itt a Farshangi Shoooow!!!” Hagyományosan minden évben február közepén szervezi meg a Csenki Imre Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a FarsHang rendezvényét. A programot mindig nagy érdeklődés kíséri, nem véletlenül, mert évről évre óriási sikere van. A rendezvény kapcsán beszélgettünk Kovácsné Csuzda Judit intézményvezetővel és Sándorné Kovács Enikő fuvolatanárral. – Mióta szervezi meg a zeneiskola a FarsHangot? – Már a ’90-es évek elejétől rendeztük, de kezdetben csak a zeneiskola nagytermében. – Jó néhány éve már a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ ad helyet a rendezvénynek. Kicsinek bizonyult a Zeneiskola? – Igen, idővel egyre gyarapodtak a műsorszámok és az érdeklődők is, így szép lassan városi rendezvénnyé nőtte ki magát. 1998-tól tartjuk a művelődési központban, és ettől az időponttól számoljuk is a FarsHang-ot, így az idén volt a tizenötödik. – Az induláskor milyen célt tűztek ki maguk elé? Mindig is az volt a cél, hogy egy kis vidámságot, nevetést vigyünk a közönség és saját magunk életébe, olyan műsorszámokat összeválogatva, amelyben mindenki egy kicsit „más”és „új” oldaláról mutatkozhat be. Olyan darabokat adhatunk elő, amelyeket máskor nem.

– Hogyan sikerült megvalósítani? – A komolyzenei műsorszámok mellett – mert azok között is bőven találhatók olyanok, amelyek humorosak, viccesek vagy éppen meghökkentőek – igyekeztünk a könnyedebb műfaj felé is kitekingetni, mert valljuk, hogy az igényes könnyűzenét is érdemes megismertetni a közönséggel. De még emlékszem arra is, amikor Massányi Viktor operaénekes – akkoriban még szerény tanárként itt tanított iskolánkban – bedobta magát nőnek öltözve, és a Carmenből énekelt. Már akkor is dőlt mindenki a nevetéstől. – Kik vesznek részt a produkciókban? – Kezdetben főleg mi, tanárok mutatkoztunk be, valamint egy-két nagyobb hangszeres együttesünk, majd csatlakoztak a táncosok, és évről évre többen jelentkeztek, hogy ők is szeretnének fellépni. Van, hogy azok a gyerekek, akik már benne vannak esetleg több produkcióban is, odamennek a tanár nénihez, és kérve kérik, hogy legalább csak egy „fa” hadd legyek! Így aztán hál’ Istennek mindig a bőség zavarával küzdünk, mint sem az lenne a gond, hogy mit is adjunk elő. A műsorszámok gyarapodásával egyenes arányban nőtt a résztvevők száma is, ami már jó pár éve majdnem lefedi iskolánk teljes létszámát – talán a képzőművészeti ág tanulói nem vesznek részt, de korábban volt, hogy ők is kivették részüket a díszletek és jelmezek készítéséből. – Hogyan történt a felkészülés a rendezvényre? – Lázas készülődés, rengeteg próba, csillogó szemek, megemelkedett decibelek és adrenalin, rohangáló dolgos emberek, igyekvő gyerekek… – effélékkel találkozhatott, aki belépett ebben a naptári évben január, február hónapban iskolánkba. Az elmúlt másfél hónap nagyon mozgalmas volt számunkra: szalonzenekarunk új számmal rukkolt elő, egyre több tanítványunkat és volt tanítvá-

11

nyunkat bevonva a közös muzsikálásba. Rengeteg jelmezt készítettünk, varrtunk, varrattunk, hogy ezer színben pompázhassunk, hisz idén a „színek farshangja” jegyében állítottuk össze műsorszámainkat. Szövegeket írtunk, alapzenéket készítettünk, forgatókönyveket gyártottunk, összekötő szövegeket és zenéket válogattunk. Meghallgattuk és megnéztük az egyes tanszakok produkcióit, ötleteltünk – ha még volt mit. Több tanszakot közös produkcióban összevonva szerepeltettünk. Összeállítottunk, betanítottunk, színpadra raktunk, próbáltunk, jelmezeltünk. – A színvonalas rendezvény lebonyolítása nyilván komoly anyagi támogatást is kíván. Természetesen, ez a rendezvény iskolánk Zenei Nevelésért Alapítványával közös szervezésben zajlik, hisz nagyjából ez az egy nagyobb bevétele van az alapítványnak, amit visszaforgatunk tanulóink nyári táborozására, különböző versenyek nevezési díjait, utazási költségeit fedezzük belőle. Rendszeresen pályázunk a Város Közművelődéséért Közalapítványhoz, ahonnan rendszerint kapunk támogatást, amit most – az alkalmat megragadva – tisztelettel megköszönünk. Emellett viszont a rendezvény minőségét és szakmai színvonalát erősítve jelentős önerőre is szükség van még, gondolok itt hangtechnikai /mikrofonok, portok, erősítők, hangfalak/ és egyéb eszközökre, vagy akár a jelmezek kölcsönzésére, vásárlására, varratására, valamint a tombolasorsolásra szánt ajándékok beszerzésére. Ezek is számottevő összegre rúgnak, úgyhogy sok esetben nem olyan sok a haszon, mint azt reméljük. Ennek ellenére örömmel és szívvel-lélekkel csináljuk. – A közös munka eredménye: 2013. február 14–15–16. – 3 teltházas előadás a Művelődési Központban! – Igen! A mottónk: „Aki látta, megtapsolta, aki nem, … hát … sajnálhatja!” Több mint 800 néző várta, hogy felgördüljön a függöny, s megmutassa magát iskolánk több száz tanulója és minden tanára. A boldog órák, a taps, könnyek, nevetés, kikerekedett szemek, meghatódott tekintetek, hálás gyerekek és szülők… a siker! „Farshangok farshangja” írta valaki a Facebookon. Így könnyű ezt elérni, hogy vállvetve dolgozunk a tanítványainkkal, és mindannyiunkat doppingol a közönség szeretete, nevetése, végeláthatatlan tapsa. Egyszerűen feltöltődünk! „Mitől lesz jó egy produkció?” – kérdeztük az egyik próbán a legkisebbektől. „Ha látszik, hogy BOLDOGOK vagyunk!” – jött a válasz. Öröm volt a szívünknek, mikor a próbán odajött egy szülő, látva a műsorszámokat, és így szólt: „Köszönöm nektek ezt az érzést, mely egy más dimenzióba repített erre a pár percre, amit most láttam!” Különösen jólesik még mindannyiunknak, hogy azok a diákjaink, akik már régen kirepültek szárnyaink alól, szükségét érzik, hogy évről évre visszajárjanak – felnőttként is – erre a rendezvényre, ezek szerint vágynak a sikerre és a szereplés nyújtotta felemelő érzésre. Nem utolsó sorban még mindig kötődnek hozzánk, mondhatjuk „nehezen válnak le a köldökzsinórról”. Sok olyan arcot is láttunk a nézőtéren, akiknek tudjuk, hogy nem szerepelt hozzátartozója, mégis eljött, hogy feltöltődjön a következő farshangig. Egyszóval: álmainkat, elképzeléseinket megvalósítottuk EGYÜTT: szülők, tanítványok, iskolánk minden dolgozója és mecénásaink. Megköszönjük, hogy Velünk voltatok, hogy együtt lehettünk, hogy hoztátok gyermekeinket, hogy segítettek díszletet, jelmezt festeni és varrni, a felajánlásokat, hogy mindenben partnereink voltatok! Jövőre jövünk!

12

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

Nevek és az ő ladányi kedves viselőik…

Boldog névnapot, József! Március 19-e József napja. A név héber eredetű, jelentése: Isten gyarapítson. Magyarországon a 18. századtól kezdve a leggyakoribb férfinevek között van. Még az 1990-es években is igen elterjedt név, annak ellenére, hogy a 70-es évektől veszített a népszerűségéből. Városunkban ennek a szép keresztnévnek egyik viselője Somogyi József, aki a püspökladányi lokátorállomás radarüzemeltető mérnöke. 1958-ban Székesfehérváron születtem, a Velencei-tó mellett, Gárdonyban laktunk. Általános iskolába Bárándon, középiskolába a Karacs Ferenc Gimnáziumba Püspökladányban jártam, ahol igen jó tanáraim voltak. Felsőfokú tanulmányaimat a hetvenes évek végén, Budapesten végeztem. Immár 33 éve dolgozom a püspökladányi lokátorállomáson. A tanulással véleményem szerint – mint ahogy a többi kollégám életét is végigkíséri – soha nem lehet leállnunk. Az ezredforduló évében a debreceni Kossuth Egyetemen tanultam számítástechnikát, 2006-ban Angliában és Kanadában tanultunk modern radartechnikát, de a tavalyi év is a tanulás jegyében telt, Budán erősáramú képzéseken kellett részt vennünk. Feleségem a helyi rendelőintézetben dolgozik a gyermekgyógyászaton, urológián, sokszor a hétvégi és éjszakai ügyeleten. Két gyermekem van, a lányom Anna Ágnes, most végzett a Szegedi Tudományegyetemen biológusként a mesterképzésben, és a napokban kezdett el dolgozni a debreceni egyetemen. Fiam jelenleg a budapesti Műszaki Egyetemen, az építőmérnöki karon a mesterképzésben tanul. A nevemet nagyapám és édesapám után kaptam, mint ahogy fiam is József, bár ő kapott második nevet is, az Árpádot. Úgy 4 éves korában meg is jegyezte, hogy ő az V. József, Szent József, dédapa, nagyapa és apa után… Nevemmel kapcsolatban gyermekkoromban semmi gond sem volt, hívtak Józsinak, Jocónak, no meg a vezetéknevem után rövidítve a középiskolában Somának – ez, azóta is rajtam maradt. A családban, mivel másodszülött vagyok, Öcsinek hívnak máig is, bátyám német rokonai a levélben Ötschiként szólítanak. Szabadidőmben a városban sok mindennel foglalkoztam, alapító tagja voltam a Városvédő és Szépítő Egyesületnek; 1972-óta foglalkozom sportlövészettel – klubunk tagjai közül néhányan már Európa- és világbajnokságokon is eredményesen szerepeltek. Vallom, hogy megfelelő szerepre meg kell keresni a megfelelő embert. Klubelnökként közvetlenül látom a civil szervezetek nehéz helyzetét, a pénzügyi gondokat, ezt átérezve rendszeresen segítek több püspökladányi civil szervezetnek a pályázatok írásánál. Éveken át dolgoztam a Földtulajdonosok és Gazdálkodók Egyesületében pénzügyi vezetőként is. Érdekvédelmi és szakmai tevékenység mellett több, nagy érdeklődést kiváltó Gazdanapot, telente hagyományőrző disznótorokat is rendeztünk a városban. Munkahelyemen a ’80-as évek végén, Ferihegyen, 10-en alapítottunk egy független szakszervezetet, ami jelenleg is eredményesen működik érdekvédelmi szervezetként, melynek jelenleg is a helyi képviselője vagyok. A városban évtizedek óta december elején Mikulásként tevékenykedem, 1980 óta igen sok iskolában, óvodában és családoknál is jártam. Kis és nagyobb gyermeknek, de felnőtteknek is vittem ajándékot, szereztem egy kis örömöt. Régóta, szinte minden helyi, Vöröskereszt által szervezett véradá-

son aktívan részt veszek, több mint 60-szoros véradó vagyok. Ebben a mai nehéz, zavaros világunkban ma is találónak érzem az 1700-as években élt angol lelkész, John Wesley mondását: „Tégy meg minden jót, ami tőled telik, amilyen eszközzel csak tudod, amilyen módon csak tudod, ahol csak tudod, akivel csak tudod, ameddig csak tudod.” Úgy tartják, hogy a József név érzékeny, álmodozó és intuitív egyéniség kialakulását segíti, aki fogékony a különféle művészeti ágak iránt. Viselői sokkal inkább használják az érzékeiket, mint az eszüket, de megérzéseik sokkal erősebbek és pontosabbak, mint az emberek többségének. A pénzügyek igen távol állnak a Józsefektől, ezért ritkán részesülnek tehetségükhöz és a munkájukba fektetett energiához méltó anyagi elismerésben. A József becenevei a Józsi, Józsika, Jóska, Joci, Jocika, Jocó, Dodi, Dodó, Dodika. Híres történelmi szereplők, művészek, tudósok, sportolók viselték, viselik a nevet: Szent József –  Jézus  nevelőapja; Joseph Ratzinger –  XVI. Benedek pápa; Antall József – történész, miniszterelnök; Bem József – hadvezér; Katona József – drámaíró; Pulitzer József – magyar születésű amerikai újságíró. Népi mondóka: Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget! Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja vagy a szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Illetve, ha e napon megdördül az ég, akkor Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható az évben.

Helytörténeti arcképcsarnok

Bartók Éva

Munkácsy Mihály-díjas textiltervező Bartók Éva Püspökladányba született 1934. március 2-án. A püspökladányi polgári általános iskolába járt. Édesapja, Bartók László polgári általános iskolai tanár és igazgató. Édesanyja, Maksai Mária tanár. Bartók Éva a mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett Debrecenben 1952-ben. Még ebben az évben felvételt nyert az Iparművészeti Főiskolára, textil tanszakra, és mint nyomottanyagtervező végzett 1957-ben. Ezután a Budakalászi Textilműveknél kezdett dolgozni. Az üzem neve később Lenfonó és Szövőipari Vállalat (Budaflax) lett. Itt dolgozott 1989-ig, nyugdíjba vonulásáig. Munkáit számos díjjal ismerték el, melyek közül a legfontosabbak a IV. Ipari Textilművészeti Biennálé különdíja 1979-ben, és a Munkácsy Mihály-díj 1980-ban. Több válogatott csoportos kiállítása is volt. A legismertebbek között van az 1973-as első, az 1977-es harmadik, és az 1979-es negyedik Ipari Textilművészeti Biennálé a szombathelyi Savaria Múzeumban, valamint 1983-ban „A tervezés értékteremtés” című országos iparművészeti kiállítás a budapesti Műcsarnokban. Köztéri műve látható a budapesti Hotel InterContinentalban. Művei megtalálhatók a Szombathelyi Képtár közgyűjteményében. Bartók Éva Budapesten hunyt el 2003. július 23-án. Rásó János

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

Ülök a képernyő előtt Kedves unokaöcsémmel ülök a képernyő előtt, és türelmetlenül váltogatom a csatornákat – valamilyen elfogadható, jobb minőségű műsort kerestem volna. De csak horror, gyilkosság, ízléstelenség, durva erőszak, politika, s más igénytelenségek jelentek meg. – Zárd el, mesélek én neked valamit, ami lehet, nem vidám, de mégis más. – Jó! – egyeztem bele, s kikapcsoltam a készüléket, ő pedig rákezdett: – Tudod, engem anyám úgy nevelt, hogy ne menjek el a szenvedés mellett érzéketlenül. Ha szomszédasszonynak kifogyott a cukra, édesanyám már küldött is, vigyek neki egy csuporral. Olyan fél liter körüli, fületlen, mázas csupor volt a konyhában a stelázsin, s abban tartottuk a cukrot. Cukortartó? Ugyan, jó, hogy volt cukor! Máskor három tojással vagy fél kiló kenyérrel küldött át valamelyik szomszédhoz. Arra nem emlékszem, hogy valaha is visszahozták volna. Igaz, egyszer letörött a lépcsőfeljáró korhadt korlátja, s amikor ezt megtudták, átjött három szomszéd bácsi, anélkül, hogy édesapánk egy szóval is hívta volna őket. Hoztak magukkal szerszámokat, deszkát, lécet, és gyorsan megjavították a korlátot. Anyuka nagyon örült, mert félt, hogy a kicsik lesnek a lépcsőről a hitvány korlát miatt. Apuka pedig kihozott egy kis üveg háziszőttes pálinkát, s megkínálta a segítőkész szomszédokat. Köszönték, s már mentek is. Se fizetséget, se semmi egyebet nem vártak el, sőt még ők köszönték a pálinkát! – Hogy törött le a korlát? – kérdeztem. – Az öcsém volt abban a ludas. Jött haza az óvodából, s egy ott tanult mondókát szajkózott: „kicsi nekem ez a ház, kirúgom az oldalát!” De nem a ház oldalát rúgta ki, hanem a korhadt korlátot, hogy alig tudtam elkapni. Ezek a háború utáni évek voltak. Városszerte sok hadirokkanttal lehetett találkozni: félkarú, féllábú emberekkel. Vége volt a napomnak, ha ilyeneket láttam. Sírtam egész álló nap, hogy anyám alig bírt belém lelket verni. Elgondoltam, milyen szenvedés lehet számukra, ha a lógó kabátujjra tekintenek, vagy pár nélküli cipőjükre. Egyik nap éppen a kapu előtt tétlenkedtem, amikor észrevettem a házunkkal szemben, a parki padon egy félkarú embert üldögélni. Odamentem hozzá, s kértem, még maradjon kicsit, csak amíg beszaladok, és hozok neki valamit. – Mit keresel, kislányom? – kérdezte édesanyám, látva, hogy valami után kutatok. Mondtam neki, hogy kint van egy félkarú ember, és akarok neki vinni valamit. Az egész lakást levittem volna szívesen, csak enyhítsem a nyomorúságát. – Vigyél neki egy szelet kenyeret. Most hoztam tíz perce a péktől. Lenyestem egy nagy szeletet, s kiszaladtam vele a félkarúhoz. Még ott ült a padon – süttette magát a nappal. Odavittem neki a kenyeret. Köszönte, s egy önkéntelen mozdulatot tett a kezével, mintha meg akarna simogatni, de ott volt a kenyér a kezében. – Jó gyerek vagy. Áldjon meg a Szűzanya! – mondta. Megfordultam és elfutottam. Nem vagyok én jó gyerek! Mi az, hogy jó gyerek? Én csak nagyon megsajnáltam, könny szökött a szemembe, mikor láttam, amint a megmaradt bal kezével elveszi a kenyeret. Másnap nem láttam, de két nap múlva újra ott ült. Vittem neki

13 gyorsan egy szelet kenyeret, nehogy továbbálljon, mialatt kihozom. Csak odanyújtottam, s most is elszaladtam. Nem bírtam elviselni a látványt, ahogy egy kézzel tesz mindent… Ettől kezdve szinte mindennap eljött, de nem szólt, csak egy halk köszönömöt. Később kezdtem megszokni a mozdulatait, s nem futottam el, csak néztem, ahogy majszolja kenyeret. Eltelt így egy jó hét is, amikor megkérdezte szégyellősen, volna-e egy kis zsírunk? Futottam, és hoztam egy fakanálban zsírt, amit aztán rá is kentem a kenyerére. Másnap már zsíros kenyeret vittem, s ő halkan egy kis sót is kért. – Mi kéne, ha volna? – kérdezte anya, mikor látta, hogy a polcon keresgélek. – Sót kért a félkarú bácsi. – Na, tessék! Előbb kenyeret, aztán zsírt, most még sót is! – morgolódott anya. – De mindenki sóval szereti a zsíros kenyeret! – Vigyed, na!

Egy kis papírba tettem a sót, és siettem vissza. Megsóztam a zsíros kenyeret, s lekuporogtam én is a padra, úgy figyeltem, ahogy megelégedetten eszik. – Hogy hívják a bácsit? – bátorodtam meg. – Márton vagyok. Marci bácsi. Másnap nem volt ott a padon, s harmadnap sem láttam. Nem jelentkezett többet. Nagyon bántott, mert azt gondoltam, biztos megbántottam azzal, hogy bizalmaskodtam vele: megkérdeztem a nevét. Hiába nézegettem a környező utcákat is, nem sikerült találkoznom vele. Körülbelül két hét múlva, vasárnap reggel aztán megpillantottam, amint a templomhoz vezető kőlépcsőkön kapaszkodott felfelé. – Marci bácsi, Marci bácsi! – futottam utána. – Ó, hát te vagy az? – nézett rám mosolyogva. – Mi történt? Miért nem tetszett többet eljönni a parkba? – rohantam le a kérdéseimmel. – Ne haragudj, de nem volt időm! Hallod? Nem volt rá időm! Nem értettem, miért jött olyan izgalomban attól, hogy nem volt ideje eljönni. – Hát nem érted? – rövid hatásszünetet tartott, aztán kimondta. – Mert dolgozom. Hallod? Dolgozom! Felvettek a nyomdába, a könyvkötő részlegre. – Jaj, de örülök! – A Szűzanya megsegített! Meg a te zsíros kenyereid. Nem hagyták, hogy elmerüljek a kilátástalanság, a kétségbeesés mocsarában. Most megyek, mert mindjárt kezdődik a mise. Isten áldjon! Néztem utána, ahogy serényebben szedi a lábát, szinte szökdösve halad a kőlépcsőkön felfelé… Bige Szabolcs Csaba

14

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

Ha táncolsz, élsz… ha élsz, táncolsz! Most induló, püspökladányi, tehetséges fiatalokat bemutató sorozatunkban Horváth Petrával, a Lolita Mozgásstúdió tagjával, középiskolánk tizenegyedikes tanulójával beszélgettem a táncról és jövőbeli terveiről. – Mikor kezdtél el táncolni, és mit jelent számodra a tánc? – Hétéves koromtól táncolok, eleinte csak néptánccal foglalkoztam a Tádé Együttesben, majd a Besztercei tánciskolába jártam, de az időközben megszűnt, és csatlakoztam az akkor induló Lolita Mozgásstúdióhoz. A tánc önkifejezést, szabadságot jelent nekem, jól érzem magam a színpadon. – Milyen stílusú táncot szeretsz akár nézni, akár előadni? – A modern táncot szeretem annak ellenére, hogy hosszú ideig népi tánccal foglalkoztam. Több stílusban táncolok, ilyenek a zumba, a kortárs, a társastánc, de talán a hip-hop a kedvencem. Ha lehet, inkább részt veszek benne, mint hogy nézzem. – Csoportban vagy egyedül könnyebb ez a műfaj? Melyik áll közelebb hozzád? – Szerintem egyik sem könnyebb a másiknál. A tavalyi Farshangon felléptem egyéni produkcióval, amit később több helyen is előadtam, de inkább a csoportos táncokat kedvelem. Csapatban fontos az egymáshoz való alkalmazkodás, és jó közösségformáló ereje is van. – Hogy érzed magad a jelenlegi táncegyüttesedben? – Nagyon szeretem ezt a csoportot, a legtöbb barátnőm innen van. Tanárunkra, Bugánné Jónás Mónikára példaképként tekintek, s minden nagyobb gálán egy meglepetéstáncot készítünk neki pár lánnyal, amit mi magunk találunk ki. – Hány fellépésed van egy évben? – Szám szerint nehéz lenne megmondani. Két nagyobb esemény van a mi szervezésünkben, az anyák napi és a karácsonyi gálaműsor. Utóbbin mindig fellép egy ismert táncos is, aki később visszajön hozzánk oktatni. Ezeken kívül fellépünk még más rendezvényeken itthon és a Püspökladány környékbeli településeken, de voltunk már Debrecenben,

Elődeink nyomában

Sárréti paraszti közélet Azt hiszem, hogy az egykori sárréti falvakban lakó parasztok meglehetősen konzervatívok lehettek. Mivel kapcsolataik főleg a hozzájuk hasonló, és értékrendjüket valló emberekhez kötődött, így azoknak jó véleménye kiemelkedően fontos volt az életük minden területén. Ez azt eredményezte, hogy a közösség ellenőrzése igen erős lehetett, vagyis a nem megszokott cselekedetek rövid úton „széles körű megtárgyalásra” kerülhettek. Tavasztól őszig a sárréti emberek élet tulajdonképpen a falu szeme előtt zajlott. Azt is tartották, hogy „a falusi ember a faluja egészét jobban ismeri, mint a városi ember a saját házát”. Persze ez a tapasztalatokon és a közös cselekvésen alapuló „tudás” kiterjedt a mások állatállományára és gazdasági felszerelésének darabjaira is. Az emberek a kocsizörgésről vagy a fejszecsattogásról is felismerték tulajdonosát, és a falubeliek mindenfelé számon tartották egymást. Mivel a társas élet eseményei többnyire vasárnap zajlottak, így inkább a vasárnapot tartották a hét első napjának, amikor a templomba menés kötelező volt, és az állatok ellátásán kívül más munkát nem volt szabad végezni. Mint minden faluban, így a mi településünkön is, már az első harangszót megelőzően a templom előtt külön-külön csoportokban beszélgettek a legények és a házas emberek. Az istentisztelet vagy a mise után a legények a templom előtt várták a kijövő lányokat, akik barátnőikkel 3–4 fős csapatokban beszélgetve lassan mentek hazafelé. A templomból kijövő lakosok előtt a kisbíró hírül adta dobszóval először a hivatalos tudnivalókat, majd a magánhirdetéseket. A XIX. század

Pocsajban. Személy szerint én jobban szeretek itthon szerepelni, mint máshol. A tavalyi szalagavatóra felkértek vendégtáncosnak az egyik végzős osztályba, így annyival több próbára jártam. – Volt már komolyabb sérülésed, amit táncolás közben szereztél? – Egyszer egy kis időt ki kellett hagynom, mert spárgában meghúzódott a lábam, de szerencsére ennél komolyabb gond még nem volt. – Mennyi időt vesznek el a próbák, fellépések a tanulástól, családtól? – Ez változó, nagyobb fellépés előtt akár heti négy alkalommal is lehet próba, ami alkalmanként másfél-két órát jelent. A családom támogat mindenben, eljárnak megnézni a fellépéseket, főleg, mivel a testvérem is táncol, csak ő nem abban a csoportban, mint én. A tanulással nincs gondom, jó tanulónak tartom magam. – Ha már tanulás, akkor mik a terveid, céljaid az érettségi után? – Szeretek gyerekekkel foglalkozni, így amikor néhányszor nekem kellett a kisiskolásoknak megtartani a táncpróbát, az nagy örömmel töltött el. Ezért is szeretnék később tánctanár vagy testnevelő tanár lenni, egyszóval fontos szempont számomra a mozgás, és szeretném a jövőben minél több fiatallal megszerettetni a táncot.

Horváth Petra (középen) egy fellépésen

Faragó Dávid

közepéig, amíg a falusi hatóság fenyítési joggal is rendelkezett, az általa kiszabott büntetéseket szintén ekkor hajtották végre. A vasárnap délután és este úgyszintén a társas életre adott lehetőséget. Ilyenkor az öregek és az asszonyok kiültek az utcára beszélgetni. A férfiak pedig általában a kocsmában jöttek össze. A serdülő lányok kisebb csoportokban az utcán sétálgattak, kettenhárman összefogózkodva és halkan énekelgetve sétáltak. Az utcán üldögélő asszonyok ilyenkor vitatták meg, hogy melyik volna jó menynek, és melyik nem. Persze a falu vasárnapi nyilvánossága előtt nemcsak békés beszélgetés zajlott, hanem a megsértett személyek gyakran ilyenkor vettek maguknak elégtételt. A megcsalt asszony vagy örökségében megrövidített rokon hangos kiabálással mindennek lehordta a gyanúsított személyt. Ennek célja a megszégyenítés volt, és emiatt mindig túllépték a becsületsértés határát. De ez volt a célja a kiszabott büntetések végrehajtásának is, hiszen úgy gondolták, hogy a legnagyobb büntetés nem a kiszabott „pálca”, hanem a közösség előtti megszégyenítés. Vidékünkön, még a 19. század első felében is volt rá példa, hogy a paráznaságon kapott nő a reggeli ima alatt fehér lepedővel letakarva, mezítláb állt a szégyenkövön. A tolvajnak a lopott holmit rendszerint a nyakába akasztották és dob- vagy kürtszóval, esetleg muzsikával kísérték végig a falun. A 18. század végéig súlyos erkölcsi vétségnek számított a káromkodás. Erre az 1563. évi pozsonyi országgyűlésen hoztak törvényt, amelyet 1659-ben és 1723-ban is megerősítettek. A rendelkezés szerint az istenkáromlók büntetése első alkalommal a megves�szőzés, második alkalommal a megpálcázás, míg a többszörös visszaesőket halálbüntetéssel sújtották. A büntetések végrehajtása mindig a nyilvánosság előtt zajlott. Rásó János

15

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

A tavaszi fáradtság A tavasz beköszöntével sok ember megmagyarázhatatlannak tűnő fáradságra panaszkodik. Ez az úgynevezett tavaszi fáradság. Nem betegség, de bizony néha elég kellemetlen állapot. Szakemberek szerint ennek oka az, hogy télen az ember másképp táplálkozik, mint az esztendő többi részében. Ez a „másképp” ahhoz vezet, hogy bizonyos vitaminhiányok lépnek fel. A megoldás mindezt tekintetbe véve magától adódik – olyan táplálkozási módot kell követnünk, mely pótolja a tél folyamán elfogyott vitaminokat. Első sorban a C- és D vitaminról van szó. A pótlás nem azt jelenti, hogy szaladjunk a patikába, és vásároljuk meg a legdrágább vitaminkészítményeket. Szó sincs róla, hanem arról, hogy több zöldséget, gyümölcsöt és elegendő folyadékot fogyasszunk! A vízben oldódó C-vitamin hiánya okozza elsősorban azokat a tüneteket, amelyeket tavaszi fáradtságként ismerünk: levertség, kedvetlenség. A vitaminok hiánya komoly probléma lehet tél végén, mivel a tavasszal és nyáron könnyen hozzáférhető vitaminforrások, mint az idényzöldség és gyümölcs, februárra, márciusra elfogy és hiába kapható a piacon minden, az üvegházas paradicsom és paprika, illetve más hasonló zöldségek semmilyen szempontból sem az igaziak. A legfontosabb, hogy a fogyasztandó gyümölcsök, zöldségek frissek legyenek, és a szezonnak megfelelőek. A tartósítással, kényszer érleléssel sokat veszítenek értékükből. Jó választás a gyümölcsök közül az alma, a narancs, grépfrút, citrom, a zöldségek közül pedig a káposzta, hagyma, retek. Külön említést érdemel a kivi, hiszen két darab kivi már fedezi a napi C-vitaminszükségletet. Szükséges megemlíteni a fagyasztott, mélyhűtött zöldségeket. Nyugodtan használhatjuk, vitamin tartalmuk alig csökken. Fontos, hogy az ételkészítéskor arra figyeljünk oda, hogy a durva hőkezeléssel, azaz a hosszas főzéssel, sütéssel szinte minden vitamin elpusztul, elbomlik. Ajánlott nyersen fogyasztani, vagy csak éppen leforrázni, esetleg az ázsiai konyhák módszere szerint pirítani a zöldségeket, miáltal a belsejük nem károsodik, de ízletes ropogósak lesznek. Külön említést érdemel, mint kitűnő C-vitaminforrás, a savanyú káposzta. Fogyasztásakor azonban tekintettel kell lenni a só tartalmára. Akinél ez gond, jó, ha otthon készíti saját részére kevesebb sóval. A vásárolt savanyú káposztát kimosni nem érdemes, mert úgy sok hasznos anyaga is elvész, nem csak a só. A nyersen turmixolt cékla, sárgarépa, vagy a kifacsart narancs és más citrusféle szintén nagyszerű vitaminforrás. Az utóbbi évek megfigyelései ráirányították a D-vitamin jelentőségére a fenti panaszok hátterében. Amit fontos mindjárt a legelején leszögezni erről a fontos vitaminról, hogy elsődleges forrása a napfény. Ebből egyenesen következik, hogy ha kevés napfény ér bennünket, D-vitamin hiány lép fel. Azokat veszélyezteti ez az állapot elsősorban, akik nem, vagy csak keveset tartózkodnak a szabadlevegőn, és mivel a téli hónapokban egyébként is kevesebb a napsütéses órák száma, fokozottabb a veszély. Napi 10 perc napon való tartózkodás már elegendő a napi szükséges D-vitamin fedezésére. A legutóbbi szakmai vélemény szerint télen a napi adag tízszeresére is szüksége lehet a szervezetnek. Ezért törekedni kell a pótlásra. Tartózkodjunk a szabadban, amennyit lehet, táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, és fogyasszunk májat, tengeri halakat, tojást, tőkehalmájat. Ezek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben ezt a vitamint. Csak, ha ezzel sem sikerül a hiányt pótolni, jöhet szóba a vitamin tabletta (vényköteles!). A hivatalos álláspont szerint az egészséges embereknek a magyarországi éghajlaton napi 400-800 NE (nemzetközi egység) D-vitaminra van szüksége. A táplálkozás nagyon fontos része a folyadékpótlás. Az elégtelen folyadékbevitel is hozzájárul a tavaszi fáradság tüneteihez. A táplálkozással foglalkozó szakemberek külön kihangsúlyozzák a zöldségfélék és gyümölcsök mellett a bő folyadék bevitelt a télen

kialakult hiányállapot pótlására. Egy felnőtt embernek normális körülmények között naponta 2-3 liter folyadékra van szüksége! Ügyelni kell, hogy a kiszáradást elkerüljük különösen a hidegben végzett fokozottabb fizikai aktivitás esetén. Ilyenkor nagyon előnyös levest, friss gyümölcslevet, tejes italokat fogyasztani. Az emberek általában nem isznak elég folyadékot, a szervezet pedig a folyadékveszteséggel együtt ásványi sókat, nyomelemeket is veszít. Már két százalékos folyadékvesztés esetén csökken a fizikai és szellemi teljesítőképesség, és megjelennek az első tünetek: fejfájás, koncentráló- és munkaképesség csökkenés, szomjúság. Később, ha tovább fokozódik a folyadékvesztés fellépnek a következő tünetek is: szédülés, nyugtalanság, zavartság, szapora légzés, szívdobogás, izomgörcsök, kiszáradás. Ha elláttuk magunkat bőségesen vitaminnal, kellően tartalmasan étkeztünk, és még mindig levertek, nyűgösek vagyunk (a hiszti is kizárva), gondoljunk az elégtelen folyadékbevitelre! Ha mindezek nem vezetnek eredményre, forduljunk orvoshoz. -ge

„Tiéd a város, te vigyázz rá!” Tavaly májusban egy bűnmegelőzési pályázatot nyújtott be az önkormányzat, uniós alaphoz, s a napokban megérkezett az eredmény: 37 millió forintot nyert városunk. Az elnyert összegből különböző előadások, programok, táborok segítségével szeretné felhívni az önkormányzat a fiatalok figyelmét – a rendőrség, valamint a polgárőrség bevonásával – a bűnelkövetés veszélyeire, következményeire. A pályázat célközönsége az általános iskolai korosztálytól egészen a fiatal felnőttkorig terjed. Célja pedig, hogy a tanulók felismerjék a rájuk leselkedő veszélyeket, megismerjék döntéseik, cselekedeteik következményeit – tájékoztatta lapunkat Dombi Imréné polgármester. Egy-egy előadás alkalmával a szakavatott előadók különböző megközelítésből mutatják majd be az adott problémákat. A fiataloknak pedig lehetőségük lesz saját álláspontjuk kinyilvánítására, kérdések feltételére. A különböző témájú előadások, programok, valamint táborok lekötik majd a fiatalok figyelmét, így megelőzhető, hogy rossz társaságba keveredjenek. A felmérések azt mutatják, hogy a 14–18 éves kor között lévők kétszer nagyobb arányban vesznek részt bűnelkövetésben, mint a 18 év feletti társaik. Mivel az önkormányzat bevonta többek között a Püspökladányi Rendőrkapitányságot is a pályázatba, megkerestük Szilágyi Erika rendőr őrnagyot, aki lapunknak elmondta, milyen programok fognak megvalósulni a rendőrség közreműködésével a pályázaton belül. – Bűnmegelőzési típusú előadásokat fogunk tartani: lesz majd drogprevenció, a bűncselekményekről, valamint szabálysértésekről hallhatnak előadásokat a kamaszok. Ezenkívül rendőrségi bemutatót is láthatnak majd, melynek segítségével megismerkedhetnek az érdeklődők a rendőrség munkájával. Az iskolán belüli és kívüli programok segítségével csökkenteni szeretnénk a bűnelkövetővé, valamint áldozattá válás esélyét. A fiatalok a program keretein belül önismeretre, önfegyelemre is szert tehetnek majd. Az Ifjúság Ház is jelentős szerepet játszik a bűnmegelőzési pályázat megvalósulásában, hiszen a rendezvényeknek számos programeleme vélhetően itt fog megvalósulni, a Bocskai utca 21. szám alatt. Az iskolán kívüli, bűnmegelőzési célú szabadidős, oktatási, valamint sporttevékenységek szervezésén túl az erőszakmentes, konfliktuskezelő készségek fejlesztése is a kitűzött célok között szerepel. A konstrukció közvetlen célja tehát a bűnelkövetés szempontjából kiemelten veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak segítése a rendőrségi háló és a fogadó intézmények együttműködésének erősítése által. A programokon keresztül megszerzett információk, tanácsok birtokában pedig könnyebben birkóznak majd meg a mindennapok nehézségeivel a fiatalok. A gyermekés fiatalkorúakkal foglalkozó szakemberek jól hasznosítható, könnyen elérhető információkat, módszereket adnak arra, hogyan oldhatóak meg a konfliktusok erőszakmentes eszközökkel. Erdei Anett

16

Püspökladányi Hírek 2013. március 13.

SPORTHÍREK

Nagyrábén is remekeltek a birkózók

A területi körverseny negyedik állomásán, Nagyrábén is remekeltek birkózóink, akik 7 arany-, 4 ezüst-, és 5 bronzérmet nyertek a 11 csapatot és 117 versenyzőt felvonultató viadalon. Ezzel a teljesítménnyel a csapatversenyt is megnyerték a mieink, akik így a negyedik erőpróba után fölényesen vezetik a bajnokságot. Eredmények: 1. helyezett: Gali Dávid, Sárándi Bence, Szilágyi Aladár, Németh Balázs, Nádházi Gergő, Tenkés János, Turcsányi Tibor. 2. helyezett: Gali István, Kovács Bence, Dodó Bence, Kóti Dániel. 3. helyezett: Szabó Döme, Orbán Zsolt, Orbán László, Bárány Norbert, Szabó Imre.

Gyűjtötték a kilométereket a Run Yours Truly keretében

A Run Yours Truly esemény keretében - a Futó Daru SE szervezésében - Püspökladányban is lehetett teljesíteni a Yours Truly Half elnevezésű becsületbeli futást február 24-én a Farkas-szigetben az arborétum és a radarállomás közötti aszfaltúton. - Az időjárás kegyes volt hozzánk, a beígért egész napos eső helyett kellemes időben tudtuk teljesíteni a tervezett távokat. Külön öröm volt számunkra, hogy több futótársat a családja is elkísért az eseményre, akik biztattak, szurkoltak, fotóztak minket, ezáltal igazi verseny hangulatot teremtettek a futóknak. A januári futáshoz képest nagyobb számú mezőny, 24 fő teljesítette a távokat. A januári-februári összesített adatok alapján Püspökladány csapata kilométergyűjtésben az előkelő 9., a résztvevők számában a 7. helyen áll az országos listán. Molnár Zoltán futótársunk  a 2013. évi eredmények összesített rangsorában az előkelő 18. helyet foglalja áll a 25 km-es kategóriában – számolt be lapunknak az eseményről Rácz Krisztián, a Futó Daru SE vezetője.

ink közül Mészáros Ádám 7-et, Darai Márton és Arnóth Sándor egyaránt 5-öt lőtt, miközben Darai Zoltán és Füzér Gergő is remekelt a kapuban. (Junior: PKE-Békéscsaba 35-36). A fontos győzelem ellenére továbbra is az utolsó helyen áll a PKE.

A férfi kézilabda NB II. állása 1. Törökszentmiklós 13 10 1 2 377-327 21 2. Pick Szeged II. 13 9 1 3 406-346 19 3. FKSE-Szeged Algyő 13 8 2 3 340-330 18 4. P&P Félegyháza 13 6 2 5 365-374 14 5. Martfűi KKKE 13 6 1 6 337-336 13 6. Kunszentmárton KSK 13 6 1 6 402-409 13 7. Contitech Makói KC 13 5 2 6 344-348 12 8. Újkígyósi KC 13 5 1 7 372-364 11 9. Mezőtúri AFC 13 5 1 7 357-395 11 10. Kiskunmajsai SE 13 5 0 8 330-339 10 11. Békéscsabai BDSK 13 3 1 9 331-353 7 12. Püspökladányi KE 13 3 1 9 322-362 7

Élre állt a P. MÁV!

Élre állt a P. MÁV a megyei sakkcsapat-bajnokságban. Egriék a pontvadászat legutóbbi, 7. fordulójában a Nagyrábé vendégeként 8-2 arányú kiütéses győzelmet arattak. Csapatunk tagjai közül Szathmári Gábor, Keserű Tibor, Nádházi Imre, Serdült József, Egri Zsolt és Erdei Ferenc nyerte meg a partiját, míg Egri László, Ifj. Egri László, Hegedűs Gábor és Czigler Dezső remizett. Ezzel a mieink immár 40 ponttal a tarsolyukban tabella 1. helyére léptek elő.

Toronyházban futott a dobogó tetejére

Az elmúlt évben már beszámoltunk egy lépcsőfutó versenyről, amelyet tűzoltók számára rendeztek meg, s most egy hasonló, püspökladányi diadalt hozó futóversenyről adhatunk hírt. Skyrun-futás néven egy egész éves versenysorozat indult útjára a futás speciális, és egyre népszerűbb ágában, az emelkedő (uphill) futásban. A sportág hazai művelői már számos nemzetközi sikert értek el, több győzelemmel és világbajnoki címmel is gazdagítva a magyar terepfutók dicsőségét. Az idei első futam Budapesten, a Duna Tower irodaház mélygarázsában és lépcsőházában zajlott, egyenkénti indítással. Több mint 300 futó vállalkozott arra, hogy a lehető leggyorsabban megtegye a bevezető szerpentin-futást, majd a 18 emeletnyi lépcsőmászást. A nőknél püspökladányi győzelem született: Szentpéteri Diána 3:04:53 perces idővel – a második helyezettet 25 másodperccel megelőzve - ért fel a toronyház, és ez által a dobogó tetejére.

Ladányi lányok lábtenisz bronzérme A püspökladányi futócsapat

PASZE: reváns az őszi pontvesztésért

14-4 arányú, fölényes győzelmet aratott az Andrási Zoltán, Varga Tibor, Szabó István, Tőkés Tamás összeállítású PASZE a megyei I. osztályú asztalitenisz-bajnokság 19. fordulójában Debrecenben, a DABE II. vendégeként. Ezt követően, a 20. játéknapon Egyek csapata látogatott a mieinkhez, s mivel ősszel hatalmas meglepetésre 9-9-es döntetlent játszott a két gárda, így a mieinknek volt miért törleszteni. A reváns végül sikerült, és 13-5 arányú fölényes győzelmet ünnepelhetett a ladányi társaság.

PKE: idegenbeli vereség után hazai diadal

Idegenbeli vereséggel nyitotta a tavaszi szezont a PKE NB II-es férfikézilabda csapata. Együttesünk alsóházi rangadón a Mezőtúr vendégeként 12-10-es első félidei hátrányt követően 25-23 arányban maradt alul. A ladányi gólok közül Darai Márton, Kóti Győző és Mészáros Ádám egyaránt 5-öt szerzett. (Junior: Mezőtúr-PKE 39-24). A 13. játéknapon a tabella két utolsó helyezettje csapott össze a Gellér Sándor sportcsarnokban: a mieink vendége a Békéscsaba volt. A kiesési rangadón végig Daraiéknak állt a zászló, a vendégek mindössze egyszer tudtak ikszre felzárkózni, egyébként folyamatosan itt volt az előny. A félidőben még csak 13-12 volt ide, ám a folytatásban a csabaiak 13 percig gólképtelenek maradtak, s ezzel el is dőlt a két pont sorsa. A vége 23-18 lett ide. Gólja-

Egy bronzérmet és egy negyedik helyezést szereztek városunk diákjai a Kaposváron megrendezett lábtenisz diákolimpia országos fináléjában. A csapat tagjai Varga Viktória, Zsikla Dóra és Zsikla Fruzsina voltak. A sikerről Kiss János, a Petri telep iskola testnevelője számolt be. - A verseny első napján, a páros szakágban 10 csapat versenyzett két ötös csoportban, körmérkőzéses rendszerben. Mi mind a négy mérkőzésünket megnyertük, így csoportelsőként jutottunk a legjobb nyolc közé, ahonnan megint csak sikerült továbbkerülni a legjobb négybe. A döntőbe jutásért aztán sajnos vereséget szenvedtünk, ám a bronzmeccsen - egy olyan csapat ellen, amely tavaly simán vert minket - újra nyertünk, így a harmadik helyen végeztünk. Másnap, a hármas szakágban, hasonló körülmények között menetelve, egy végig kiélezett bronzmeccset 2-1-re elveszítetve zártunk a 4. helyen.

A Petri telepi iskola sikercsapata