Marble Hill House II. György építtette, Henrietta Howard számára (1724-1729)
Henrietta Howard
II. György
A reneszánsz a 16. század után két fejlődési szakaszra bomlott Barokk
Klasszicizmus
Jellemzői: o a nyugtalanság, o a túldíszítettség
Jellemzői: o a szigorú formákhoz való ragaszkodás, o a mértéktartás
A felvilágosodás kora o a 17. század második fele és a 18 század „az értelem kora‖ o Hit a világ ésszerűségében, szabályszerűségében o A törvényeket a természetfeletti és emberi dolgok együtt alakítják. o Egyre növekvő szerepet kap az egyéni szabadság, mint alapvető emberi jog.
MI A FELVILÁGOSODÁS? A kifejezés egy metafora: az értelem fényére utal a tudatlanság sötétségével szemben
MI A FELVILÁGOSODÁS? Kant válasza: “A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságából. A kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék.”
o A felvilágosodás egy eszmerendszer, a
18. századi polgárság ideológiája, o és egy szellemi, kulturális mozgalom, amely a polgári társadalmat, így a polgári rend győzelmét készítette elő a 18.
században.
o
A felvilágosodással egy új gondolkodási
mód jön létre, a modern polgári gondolkodás. o
Lényege a fejlődésbe vetett hit és az a meggyőződés, hogy az ember képes
megismerni a világot, sőt, képes megjavítani azt.
o
A felvilágosodott gondolkodók új tanaik meghirdetésekor az észre és a tapasztalatra hivatkoztak.
Miért? Mert a korabeli ismeretelméleti irányzatok arra a kérdésre, hogyan ismerhető meg a világ, két választ adtak: o az ész által, o a tapasztalat által.
Empirizmus Az empíria = tapasztalat szóból. Az empiristák szerint ismereteink egyetlen forrása a közvetlen tapasztalat.
David Hume
Fő módszere: az indukció: az egyes, a konkrét esetekből következtetni az általános tételre. Képviselői: Bacon, Locke, Hume.
John Locke
Roger Bacon
Racionalizmus Feltevése szerint az ismeretek igaz voltát kizárólag az értelem(=ráció) képes garantálni.
Descartes
Fő módszere: a dedukció: az általánosból következtetni a konkrétra, az egyes esetekre. Képviselői: Descartes, Pascal, Spinoza, Leibniz,
Spinoza
Leibniz
Nézeteik a természetről: A természet megismerhető, átalakítható, és az ember szolgálatába fogható. Hogyan? A természet törvényeit megismerve az anyagból új dolgokat hozhatunk létre, az anyagi javak bőségét teremthetjük meg, így az emberi életet kellemessé, boldoggá tehetjük.
Eddig kizárólag az egyházi dogmák (hitelvek) határozták meg az ember Istennel kapcsolatos nézeteit, most a tapasztalatokkal és a rációval szembesítik a hittételeket.
Deisták: szerintük Isten megteremtette a világot, majd működését a természeti törvényekre bízta. Isten tehát nem gondviselőnk, csupán teremtőnk. (Voltaire) Panteisták: Isten feloldódott a világban, a világ minden jelenségében tetten érhető. (Spinoza)
o
Azt vallják, hogy „minden ember természeténél fogva (azaz természeti lényként) szabad.
o
Úgy vélik, minden embernek vannak természetes jogai. Ezek a következők: o o o o o
jog a szabadsághoz, a tulajdonhoz (megszerzéséhez és megtartásához), az élethez, a boldoguláshoz (az arra való törekvéshez), az önálló véleményalkotáshoz.
o
o
Azt tartják, az embereket nevelni kell mások jogainak, emberi méltóságának a tiszteletére. Mások véleményének, nézeteinek a tiszteletben tartását toleranciának nevezték a korban.
o
o
Egy ember szabadságának egyedüli korlátja: mások szabadsága. Tisztában vannak azzal, hogy az ember önző (Holbach), ezért szükségesnek tartják az önérdek korlátozását. Az önérdek korlátozása az állam feladata.
Nézeteik a társadalomról és az államról: o
o
Államra, hatalomgyakorlásra szükség van a szembenálló érdekek összehangolására (Hobbes, Locke, Rousseau).
A hatalom eredendően a nép kezében van (népfelség elve), de a hatalommal felruházhat a nép személyeket (alkotmányos monarchia) és intézményeket. Ilyenkor társadalmi szerződés jön létre a nép és a hatalom gyakorlója közt (Hobbes, Locke, Rousseau).
o
o
A nép részéről felmondható a szerződés − forradalommal − , ha a hatalom gyakorlója nem a nép érdekeit képviseli, hanem egy kis csoport vagy a saját érdekeit (Locke, Rousseau). Szükség van a hatalom megosztására: A hatalmat egymástól független, egymást ellenőrző szervek közt kell felosztani; ezek: a törvényhozó hatalom (parlament), a bírói hatalom (igazságszolgáltatás) és a végrehajtói hatalom (kormány) (Locke, Montesqieu, Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya)
o
A racionalizmus talaján alakult ki a klasszicizmus, mint stílustörténeti korszak
o
A 18. század második felétől a 19. század közepéig
o
A kifejezés a classis szóból származik, jelentése: első rangú, első osztályú
o
Minta: az antik kultúra
o
A klasszicista embereszmény = világpolgár
o o o o o o
visszafordulás az antik világhoz mértéktartás mindenben a művek arányosak nyugalom, derű, harmónia jellemzi őket a mű mondanivalója ésszel jól követhető a forma egyszerű
o
o
o
o
o
A klasszicista irodalomra a merev szabályok a jellemzők Az érthetőség, a világos, áttekinthető kompozíció alapkövetelmény A kifejezésmódra jellemző a nyugodt fegyelmezettség, világosság és egyszerűség Főbb műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, szatíra, levél.
A szerkezeti tagoltság, a választékosság, az átláthatóság a tudatos barokkellenességből származik.
Vezető irodalmi műfaj: a dráma Cél: a művekben nem nagy egyéniségeket kell ábrázolni, hanem embercsoportokat A hármas egység szabálya: o Ugyanazon a nyelven játsszák el. o Ugyanabban az időben o A cselekmény 1 szálon fut = lineáris
o
A színház királyi és arisztokrata védnökség alatt állt
o
Az előkelő nézők a színpad két oldalán ültek
o
Sok kellék, szép jelmezek, parókák
o
Függöny
o
Utcai (trágár) nyelvezet tilos
Francia drámaíró, a klasszikus tragédia megteremtője. Első tragédiája, a Médea (1635) Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a Cidben (1637) figyelhető meg. Becsület és hírnév tragédiáinak kulcsszavai. Pierre Corneille
o
o
o
Első darabjait visszautasították 1777 - legjelentősebb drámája, a Phaedra Művészetére jellemző a hiteles lélekábrázolás Jean Racine
o
1643-ban megalapította első színtársulatát
o
15 évig vándorszínész
o
1659-Kényeskedők
o
1664 - Versailles-Tartuffe
o
o
1666-ban mutatták be a Mizantróp című darabját Lully-vel társulva zenés darabokat alkotott, melyek közül legismertebb Az úrhatnám polgár.
o
Scapin furfangjai (1671)
o
Tudós nők (1672)
Moliére
Filozófus, író o
o
o
o
o
Tragédia: Oidipusz Hősköltemény: IV. Henrik francia királyról Henriász címmel (1723) Epigrammák Filozófiai tanköltemények természetbölcseleti kérdésekről. Szatirikus regénye: Candide (1759)- az értelem nevében támadta a társadalmi visszásságokat.
Voltaire
Jogtudós, filozófus és író. Nagy művei: o Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól (1734) az ókori latin demokrácia intézményrendszerének és erkölcsiségének elemzésével foglakozik. o
o
Montesquieu
Szépirodalmi és egyben filozofikus jellegű a Perzsa levelek (1721) levélregénye, a korabeli francia társadalom erkölcsi, vallási és politikai szatírája; ezzel a könyvével a szerző műfajt teremt. A törvények szelleme (1748) államelméleti vizsgálódásokat összegez.
o
o
o
Az angol klasszicizmusban a tudományos jelleg volt erős. Az emberi értelem vívmányainak összefoglalása itt valósul meg először 1728-ban jelenik meg — a francia Enciklopédia közvetlen előzményeként — „A művészetek és tudományok egyetemes szótára‖
o
o
o
o
Alexander Pope
London melletti Twickenhamben felépített villájában az angol szellemi élet egyik központját teremtette meg. A homéroszi eposzok átültetésekor (Iliász 1720, Odüsszeia 1726) —az angol hősi költészet párrímeit alkalmazta Az Értekezés a műbírálatról c. verses tanulmányában (1711) a klasszicista irodalom normáit rögzítette. Komikus eposza a Fürtrablás (1714)
A Robinson Crusoe című regénye (1719) o
o
az ember diadalát mutatja a természeti erőkkel szemben, a civilizáció kritikáját is sugallja. Daniel Defoe
A Gulliver utazásai című regénye (1726) o
o
o
Jonathan Swift
meseszerű kalandok sorozata szenvedélyesen bírálja az angol társadalmat, a civilizációt — sőt magát az embert is. Hasonló szelleműek pamfletjei is.
A kortársak elnevezése: "Doctor Johnson‖ o o o
o
o
szatíráival és értelmező szótára készítésével vívta ki tekintélyét. A józan ész és a kíméletlen szókimondás képviselője volt. Angol írókról, költőkről szóló életrajzi esszéket moralizáló tanregényeket írt. Kiadta Shakespeare műveit.
Samuel Johnson
Anglia o
o
Defoe
Swift
REVIEW (1704) Szerkesztő: Daniel Defoe EXAMINER (1726) Szerkesztő: Jonathan Swift
o
THE TATLER (1709)
o
THE SPECTATOR (1711)
o
THE GUARDIAN (1713)
A modern polgári kultúra első nagy összegezője. o
o
o
o
Johann Wolfgang Goethe
Római elégiáit (1788—1790), egy itáliai utazás ihlette. Kiemelkedő műve a Wilhelm Meister tanulóévei c. fejlődésregény (1796). Antik tárgyú tragédiája az Iphigenia Taurisban (1779)
Főműve, a Faust c. drámai költemény.
Költő, drámaíró és esztéta, a német klasszika vezéralakja, a romantika előfutára. o Színműveiben az eszmények és érzelmek ütköznek össze a gátlástalan hatalmi gépezettel o
Ármány és szerelem (1784)
o
Don Carlos (1787).
o
Költészetében a klasszikus értékek — a szépség, az igazság, a szeretet, a barátság és az erkölcs — dicsőségéről ír, pl. Az örömhöz c. ódájában (1785).
Friedrich Schiller
o
o
o
o
A klasszicizmus főleg az építészetben hozott maradandó alkotásokat. A 19. század első felében a gazdasági fejlődés új feladatokat támasztott az építészek elé. A polgári megrendelőknek megfelelt a klasszicizmus puritánsága, könnyen áttekinthető alaprajzi rendje, térosztása. Az építészetben az egyenes vonalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, a vízszintes tagoltság és a szigorú arányok váltak jellemzővé.
o
Uralkodóvá válik a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód.
o
Mintának tekintették az ókori művészetet.
o
o
o
A barokk stílussal együtt háttérbe szorul az egyházi építészet. A városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi intézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílus jegyében. Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas.
o
o
A lakóházak - bérpaloták - homlokzata egyszerűbb A belső terek megosztottabbak, a helyiségek alaprajzi és magassági méretei kisebbek.
o
A fényűző pompa helyébe a szerényebb díszítés lép.
o
Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.
o
Megkezdődik a városok vezetékes vízellátása és a csatornázás.
o
o
A hagyományos középületek - a városházák, színházak, kórházak, iskolák, egyetemek - mellett különféle közigazgatási és kormányzati épületek bíróságok, vásárcsarnokok, könyvtárak épülnek. Megjelennek a monumentális emlékművek, a közgyűjtemények bemutatására szolgáló múzeumok s a kereskedelmi tevékenység központjai, a tőzsdék.
Pantheon, Párizs
ODEON, Párizs
o
o
o
o
A szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül. A klasszicizmus szabályait, szigorú előírásokat követve örök szépségű alkotásokat akartak létrehozni. Tanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és római szobrokat. Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. Fő témájuk a görög-római mitológia, valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben. Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra korlátozódott.
o
Művészete jellegzetes átmenet a barokkból az erősen racionális polgári klasszicizmusba.
o
A zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak.
o
A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödik
o
A mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus
o
o
o
o
Megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve. A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent. A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállítása és a variációk. A kor kedvelt műfajai a versenyművek, ahol a szólista az első tétel végén bemutatja virtuozitását.
o
o
C-dúr ―Császár‖ vonósnégyes
Esz-dúr ―Dobpergés‖ szimfónia
o
C-dúr zongoraverseny
o
D-moll zongoraverseny
o
Kis éji zene
o
A varázsfuvola
o
Figaro házassága
V. c-moll ―Sors‖ szimfónia
VI. F-dúr ―Pastorale‖ szimfónia IX. d-moll szimfónia Fidelio
