Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon szeptember 07. hétfő, 18:44

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon 2009. szeptember 07. hétfő, 18:44

Váratlan fordulat: nem épül meg a sóstói régi csónakház helyére tervezett szolgáltató- és vendéglátóhely. A vállalkozó ugyanis visszavonta a pályázatát. Ezt Csabai Lászlóné polgármester jelentette be a Sóstó Hotelben nemrég véget ért lakossági fórumon.

Ahogy arra számítani lehetett, komoly érdeklődés (több mint nyolcvanan jöttek el) kísérte a Sóstó Hotelben rendezett fórumot, amelyen a sóstói tóra, a csónakház helyére elképzelt szolgáltató- és vendéglátóhely terveit mutatták be. Nyíregyháza képviselő-testülete augusztus 31-én tárgyalt volna az év elején kiírt pályázat eredményéről, de végül levette napirendről, és szeptemberre halasztotta a döntést azzal, hogy előbb lakossági fórumon ismerteti a terveket. Nyáron ugyanis 1500 aláírás gyűlt össze a tóra benyúló épület megvalósítása ellen. Az azonban, hogy a vállalkozó közben visszalépett, csak két óra múlva, a fórum végén derült ki. A fórumot Csabai Lászlóné polgármester vezette, aki bevezető gondolataiban emlékeztette a résztvevőket arra: honnan indult el és hová jutott a fejlődésben Sóstó. Kitért arra, milyen vitákat váltott ki a hajdani villamos végállomás felújítása, amely most, mint 424-es, az egyik kedvenc étterem Sóstón. A kisállomás épületének felújítását, szállodává alakítását öt év előkészítő munka előzte meg, mondta, majd emlékeztette a hallgatóságot arra: a sóstói rendezésiterv-módosítások alkalmával már korábban volt szó arról, hogy a tópartra többfunkciós szolgáltató egység épülhet, amely télen is működhetne, amikor befagy a tó, és kiszolgálhatná a korcsolyázókat. Elmondta: ellenvélemény akkor nem volt, bár – tette hozzá – akkor harmad annyian voltak a fórumon, mint most. A polgármester közölte: ezek után írta ki a pályázatot a képviselő-testület a csónakház helyére építhető vendéglátóhelyre. A pályázat nyilvános volt, de csak egy érdeklődő volt.

1500 aláírás

Csabai Lászlóné szólt arról is, hogy az aláírásgyűjtésnél voltak olyanok, akik szerinte úgy írtak alá, hogy el sem olvasták az eléjük tett szöveget. Szerettem volna minden aláírót meghívni – mondta – de kollégáim lebeszéltek róla, azt mondták, személyiségi jogot sért, ás az aláírások nagy része olvashatatlan is volt, ezért erről letettünk. Hogy miért nem mutatták be hamarabb a látványterveket a nyíregyháziaknak, azt azzal indokolta: amíg a tervtanács nem tárgyalt róla, addig nem volt értelme nyilvánosságra hozni a terveket. Miután a tervtanács augusztus 25-én megtárgyalta a tervet, felkerülhetett az internetre. Elmondta azt is: az ő kezdeményezésére hívták össze a sóstói vállalkozói klubot. A

1/7


megadott időpontra kevesen jöttek el, ezért csak nagyon szűk körben tudták ismertetni a terveket. A polgármester véleménye szerint úgy lehetne az érdekeket megfelelően képviselni, ha minden sóstói vállalkozó tagja lenne a vállalkozók klubjának. A fórumon jelen volt Veres István főépítész, Rezsőfi Ágnes tervező, viszont a vállalkozó nem tudott eljönni, mert Romániába kellett utaznia, ahol egy felszámolás alatt álló, belga tulajdonú multinacionális cég vezetője. Veres István főépítész szerint vannak olyan fix pontok Sóstón, ahol meg lehet kezdeni a tervezést és építkezést. A csónakház helye az. A Csabai Lászlóné által elmondottakat megerősítette azzal: 2006 óta lehet a szóban forgó területre építeni, de akkor azért nem írtak ki tervpályázatot, mert előzőleg a sóstói vállalkozókkal is szerettek volna egyeztetni.

500 négyzetméteren

A csónakázótóra elképzelt szolgáltató és vendéglátóhely tervezője, Rezsőfi Ágnes ismertette az elképzelést. Maga a telek a partvonaltól 12 méterre nyúlik be. A területe 503 négyzetméter, ebből beépíthető 246 négyzetméter, az építmény nem lehet magasabb 4,5 méternél. Az elképzelés szerint legyezőszerűen tárulna szét a tó fölött a vendéglátóhely, melynek víz felőli szélére tervezték a sétányt, s ha a park felől nézzük, a jobboldalára a csónakkölcsönzőt. Ugyancsak a földszintre a 100 adagos konyhát az étteremmel, míg a tetőtérre a teraszt, kifelé kiszolgáló fagylaltozóval. Természetesen mindehhez vizesblokkok is kapcsolódnának. – A tervezésnél arra törekedtünk, hogy a környezethez illeszkedő, egyszerű épület legyen – folytatta Rezsőfi Ágnes. – Visszaköszönnek azok az építészeti elemek, amelyek a tóra jellemzőek, de a mai kornak megfelelő színvonalon. Cölöp alapokra épül, acélváz szerkezetre, és egyetlen fát sem kell hozzá kivágni. Veres István hozzátette: a tervtanács nyilvános ülésen tárgyalt a tervről. A főépítészen kívül jelen volt még például Végh József, Gáva Attila és Kulcsár Attila építész. a tervtanács 4:1 arányban továbbtervezésre ajánlotta a bemutatott vázlattervet. A tervtanács üdözölte Sóstó fejlesztését. Úgy értékelte: visszafogott, illik a sóstói környezetbe, példaértékű az anyaghasználat. Javasolta a teraszos jelleg további erősítését, illetve a víz fölé tervezett gyalogos sétány szélesítését, az éttermi rész bővítését. Kulcsár Attila különvéleményt fogalmazott meg: szerinte túl nagy az épület, nem illik a tóra. Csabai Lászlóné azzal folytatta: – Mindenki emlékszik arra, milyen volt Sóstó a 90-es években. Próbáltuk újraéleszteni. Még messze nem olyan, amilyennek szeretnénk. De azokkal az uniós fejlesztési lehetőségekkel, amelyeket most igénybe vehetünk, nagyot léphetünk előre az idegenforgalom területén: az állatparkban folyó, a parkfürdőben tervezett beruházás ezt szolgálja. Örülök, hogy a Krúdy Vigadó és a Szindbád Hotel is újra működik. A Park Szállót felújította a megyei önkormányzat, a múzeumfalu bővítéséhez területet adott Nyíregyháza. Most a vállalkozókon a sor, hogy tegyék élővé Sóstót.

2/7


Üdülő vagy lakóövezet?

Vajon jót tettünk-e akkor, amikor a 80-as évek végén Sóstót lakóterületté nyilvánítottuk? – kérdezte a polgármester még mindig a fórum bevezetőjében. Kitért arra, hogy ennek köszönhetően kaphattak kedvezményes hitelt lakásépítéshez az itt élők, kiépült a területen a vezetékes gáz. Ugyanakkor, mint kiderült, mióta ez lakóterület, az itt élők többször tesznek panaszt a hangos zene miatt, ami egyébként egy üdülőterületen normális. A tervekhez visszatérve elárulta: megnézték a csónakház jelenlegi bérlőjének szerződését, és szerintük neki is lehetősége lett volna, hogy építsen ide, mert benne van a szerződésében. De ő nem élt a lehetőséggel. Volt idő a pályázat benyújtására is. Hozzátette: jó lenne, ha a helyi vállalkozók az itt megszerzett pénzüket nem külföldre vinnék ki. Aki a tóra megálmodta az éttermet, egy helyi vállalkozó, akinek az ötletét támogatandónak ítélte a szakma, és a politika egy része is – zárta gondolatait a polgármester, aki ezután átadta a szót a fórum résztvevőinek.

Most tetszik, vagy nem?

Az első hozzászóló egy középkorú férfi volt, aki magáról annyit árult el, hogy húsz éve lakik Sóstón. Azzal kezdte: mindig azt hallom, „fejlesztünk Sóstón”. Örülök, hogy fejlődik az állatpark. Örülök, hogy ez a terv is illik Sóstóhoz. Véleményem szerint szebb és esztétikusabb, mint azok az épületek, amelyek jelenleg a fürdőtó kerítésével egy vonalban működnek – mondta, majd hozzátette: szíve szerint a szárazföld felé húzná el az épületet, hogy ne nyúljon be annyira a víz fölé.

Szót kért Máté Ferenc, a csónakkölcsönző üzemeltetője: évek óta könyörgök a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt-nek, ahonnan bérlem a csónakházat, hogy újítsuk fel az épületet. Tetőt cseréltünk már, rendbe hoztuk kívülről, de ha ezt tudom, tavasszal egy új faépületet húztunk volna fel. Én egyébként azért béreltem ki annak idején a lepusztult csónakházat és a stéget, mert már nem tudtam nézni, hogy az enyészeté lesz.

Nagy Károly Sóstó és Sóstóhegy önkormányzati képviselője (Fidesz) azzal kezdte: azok közé tartozom, akik nem támogatják az épület megvalósítását. Ahogy Kulcsár Attila építész, én is nagynak tartom az épületet erre a kis vízfelületre. Ez nem a Balaton. Gondozni kellene, és nem beépíteni ezt a kis tavat. Szerintem nem lehet majd rentábilisan működtetni a létesítményt, amelynek nem a szépsége ellen van kifogásom, hanem a helyével és a méretével. Az a sok aláírás nemcsak Sóstóról jött, hanem az egész városból. Az emberek a tavat féltik – mondta a képviselő, ám okfejtését nem sikerült végigmondania, mert a legelső hozzászóló

3/7


közbevágott: – Most tetszik az épület vagy sem? Erről beszéljünk, erről döntsünk, mert nem akarok este hazamenni – mondta türelmetlenül.

Szép a terv, de nem ide

Szendrei László (a rendszerváltás után MDF országgyűlési képviselő): ha csak az épületet nézem, az nagyon tetszik. Csak ezt működtetni is kell. Mi indokolja ezt a beruházást? Polgármester asszony azt mondta, igény volna rá. Hány napon lehet korcsolyázni ezen a tavon? Hány hónapig lehet csónakázni? És a fennmaradó 9 hónapban van-e igény arra, hogy itt fagylaltozzunk. Van-e jogunk ahhoz, hogy a tó látványából elvegyünk? Ez a tó Nyíregyházáé. Óvjuk a biológiai egyensúlyát! Ez az épület funkcionálisan magában rejti azt a veszélyt, hogy szennyezze a tó vizét. Máris kevés a parkoló Sóstón, pedig most bővítették az állatpark előtt. Többnyire nem az ilyen fórumokon dől el, lesz-e itt étterem vagy sem. De: ez egy kicsi tó, gondolják meg, valóban igény-e az, hogy itt legyen. Ha igen, akkor eldőlt a kérdés.

Egy idős férfi szerint is nagyon szép a látványterveken bemutatott épület, de a tóhoz nem szabad hozzányúlni. Nem értette, ha van egy sor terület, ahová vita nélkül lehet építeni Sóstón, miért pont ide akarnak? Ez a tó nagyon pici, ennek a szép épületnek az elhelyezésére alkalmatlan – szögezte le.

Takács Szabolcs arra utalt: többször elhangzott, hogy rentábilisan kell működtetnie a vállalkozónak ezt az éttermet. Sóstón sok étterem van, úgy tudom, egyik sem működik igazából rentábilisan. Szerintem meg kellene adni a lehetőséget a csónakázótó jelenlegi bérlőjének, hogy építsen egy új csónakházat, egy szebbet, a vendéglátósokra pedig nem kellene ráengedni most egy újabb konkurenciát.

– Önnek van itt vendéglátó egysége? – kérdezte a hozzászólót a fórumot vezető Csabai Lászlóné. – Nincs – hangzott a válasz. – Akkor jó lenne, ha egy vendéglátós is megszólalna – jegyezte meg Nyíregyháza polgármestere.

4/7


A fejlődés kulcsa?

Sóstónak azt a részét fejlesztik megint, amelynek fejlesztésére nincs szükség. A Blaha Lujza sétány most Sóstó szégyene – jegyezte meg egy fiatalember, hozzátéve: – Minél több embert próbálunk bezsúfolni Sóstóra, annál nagyobb az esély arra, hogy a víz biológiai egyensúlya felboruljon. Szerintem ez nem ide való. A terv szép, gyönyörű, nekem is tetszik, de nem ide.

Vnnai Győző a közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője is szót kért a fórumon. Kifejtette: amikor az ötlet megszületett, ők azt mondták, nem támogatják. Sóstó fejődésének ez lehet-e a kulcsa? – kérdezte. – Szerintem nem. Szerintem alkalmatlan a tó arra, hogy egy ilyen épületet ide tegyünk. Ez oldja meg Sóstó fejlődését? Amikor polgármester asszonnyal egyeztettünk az augusztusi közgyűlésről, a frakciónk azt javasolta, vegyük le napirendről, és beszéljünk előbb az ott éttermet üzemeltetőkkel. Beszéljünk az Igrice Csárda működtetőjével, akinek teraszán nagyon kevés a vendég. A parkoló megváltással lehet, a gyönyörű sétányt tönkre teszik. Arról nincs vita köztünk, hogy fejleszteni kell Sóstót. Ebben sokat tehetne egy szálloda. 2006-ban eladta a Sóstó Rt a Szeréna-lak területét, de még mindig nincs szó arról, mikor lesz itt szálloda, újabb két évvel hosszabbította meg a közgyűlés a beépítési kötelezettséget. A csónakázótó esetében nem az épületről kell beszélni, hanem az ötletről. Jó lenne a vendégéjszakákat növelni (legalább 5-re), most 1,1 a számuk. Az épület maga szép. De nem egy étteremtől kell várni Sóstó megváltását. Ha viszont a többség azt gondolja, ez Sóstó fejlődésének záloga, akkor legyen. Sóstón nem lehet erőből politizálni, itt konszenzus kell, megegyezés.

Szálloda kellene

Gyarmati Mihály, a terület korábbi MSZP-s önkormányzati képviselője azzal kezdte: egyetért Vinnai Győzővel, hogy ez a beruházás nem váltja meg Sóstót. Hozzátette: nagyobb szükség lenne szállodára. De ha egy vállalkozó ide hozza a tőkéjét, fejleszteni akar, akkor azt szerinte támogatni kell. Nyíregyházán 120 ezer lakos él, 1500 aláírás volt, innen-onnan. Húsz százaléka volt értékelhető.

Csabai Lászlóné egy újabb problémára hívta fel a figyelmet: ma az egyik legnagyobb gondja Sóstónak az üzletek hiánya. De ugye nem gondolják, hogy a városnak kell élelmiszer-üzletet építenie? – tette hozzá a polgármester, majd bejelentette: a Krúdy Vigadóban komoly fejlesztést tervez az új bérlő. Arra kért mindenkit, fontolja meg, mielőtt Sóstóról véleményt mond. Mert

5/7


ahány rossz szó elhangzik Sóstóról – figyelmeztetett – annyival kevesebb vendég érkezik hozzánk.

Eladó sóstói szállodák

Balla Gábor azért szólt hozzá, mert találva érezte magát akkor, amikor a polgármester arról szólt: több helybéli tett már panaszt a teraszon szóló zene miatt. A férfi leszögezte: zene és zene között különbség van, mi nem a zene ellen vagyunk. A kulturált, jó zene ellen senkinek nincsen kifogása. A Krúdy teraszán nagyon kellemes a zene, és az Igricében is. Témát váltva hozzátette: A vállalkozás szabadsága nem azt jelenti, hogy én jövök egy ötlettel, hogy lecsapolnám a csónakázótavat, és bevetném kukoricával. Ez a tóra tervezett étterem hasonló. Örülök Kulcsár Attila aggódó álláspontjának. Engem irritál, hogy ezt a kis csónakházat folyton bántjuk. Üdvözölném, ha vissza lehetne állítani a csónakázótóra azt a régi, szép szökőkutat. Majd felhívta a figyelmet arra: a Szódaház utcán szinte minden szálloda eladó. Ott elkelne egy jó ötlet, például egy szállodaláncot meg lehetne próbálni idecsábítani. Orosz József, akit nagyon sokan ismernek Sóstón, sajátos humorával csalt mosolyt a résztvevők arcára: „77 éve élek itt, de ezt a beruházást én nem támogatom. Remélem, mindenki számára érthetően mondtam” – nyomatékosította. Szerinte nagyon bátor ember az, aki a tóra éttermet akar építeni, és az is, aki ebben őt támogatja. – Nekem Sóstó a szívem csücske. Nem ez az étterem a legnagyobb probléma Sóstón – jelentette ki, majd sorolta azokat a javaslatokat, amelyeket hiába ismételget 20 éve. De talált olyat is, amely 20 év után végre megvalósult. Azt mondta: sok nagymama hordja állatkertbe az unokáit. 20 éve kérem, hogy tegyenek az állatpark elé 4 padot. Idén végre kitették. Beszélt a virágokról, a beton virágtartókról, és azokról a kutyatartókról is, akik a tó körül sétáltatják kedvenceiket. Szerinte ők szennyezik a környezetet azzal, hogy az ebek ürülékét otthagyják a tóparton.

Fenyegető telefonok

Ebbe a gondolatba kapaszkodott bele Csabai Lászlóné, amikor kijelentette: nem a jósavárosiak hordják a sóstói tó partjára sétáltatni a kutyájukat. Azok a sóstói lakosok sétáltatják itt a kutyájukat, akik annyira aggódnak Sóstóért, annak környezetéért. Összegzésképpen elmondta: "van egy viszonylag hangos ellenzékisége a tóra álmodott beruházásnak, és van, aki csendes szemlélő, aki azt mondja: lássuk meg, mi lesz belőle." Majd a polgármester váratlan fordulattal lezárta a vitát: azért szeretném lezárni – mondta – mert ez a beruházás nem fog megépülni. Pénteken felhívott telefonon a vállalkozó, és azt mondta, nem építi meg, mert olyan telefonokat kap, amelyben fenyegetik, fel fogják gyújtani az éttermet.

6/7


Telefonon megfenyegették a feleségét is, ezért úgy döntött, inkább visszalép. A polgármester ezek után kijelentette: lehet, hogy három év múlva két kezét fogja feltartani mindenki, hogy ez a terv valósuljon meg. De ha más vállalkozónak adja oda az ötletet a testület, akkor az tisztességtelen lesz. Tessenek megnyugodni, az étterem nem fog megépülni. Bár úgy tűnt, a fórumnak ezzel vége, még szót kért Vinnai Győző: pénteken engem is megkeresett Puskás László. Azt mondta, vissza fogja vonni a pályázatot. De nekem nem mondta a zaklató telefonokat. Az előbb beszéltem vele telefonon, most Bukarestben van. Felhatalmazott a vállalkozó arra, hogy bejelentsem, visszavonja a pályázatát. Szerintem elfogadta, hogy ez most nem aktuális. Egyetértek polgármester asszonnyal, hogy ezt az ötletet nem szabad odaadni másnak.

Nem épül meg

Képviselő úr, úgy gondolom, hogy ez az én dolgom – utalt Csabai Lászlóné arra, hogy Vinnai Győző tett bejelentést a vállalkozó nevében. Majd közölte: – Nagyon szép tervet nyújtott be a Tölgyes Csárda felújítására Puskás László. A tervtanács már tárgyalta, el fog indulni a beruházás. Összegzésként Nyíregyháza polgármestere elmondta: „nem örülök annak, ahogy ez a dolog ment. Hogy nem az van az aláírásgyűjtő papíron, ami a valóság, és be sem jött a hivatalba érdeklődni az, aki az aláírást szervezte.” De a döntést a visszalépésről nem mi hoztuk meg, hanem a vállalkozó – tette hozzá, majd bezárta a fórumot.

Cservenyák Katalin

7/7

Marad a csónakház, mégsem lesz étterem a Sóstói tavon szeptember 07. hétfő, 18:44

Recommend Documents