Már a híradó sem a régi
Az IDEA médiaelemzése a közmédia átalakításának közszolgálati megjelenítéséről, illetve állásfoglalása a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa által meghirdetett és lemondott nagygyűlés kapcsán
A Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa (KÖZSZAT) az MTI-hez tegnap eljutatott közleménye szerint „eláll a demonstrációtól, és az ennek részeként tervezett szerdai nagygyűlésétől, amelyet azért indított, mert úgy ítéli meg, hogy a közmédiumoknál most folyó csoportos létszámleépítés szakmailag megalapozatlan és így a közszolgálatot veszélyezteti”.1 Az IDEA álláspontja szerint a KÖZSZAT és a Médiaszolgáltatás- Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) között kötetett megállapodás nem a demonstráció indokait szüntette meg, hanem az elbocsátott dolgozók helyzetének rendezésére tett lépéseket. A demonstráció eredeti indokai és a mostani megállapodás tartalma tehát nem fedik egymást, így a nagygyűlés megtartása különösen a civil és jogvédő szervezetek támogatása mellett továbbra is indokolt lett volna. Az IDEA a tömeges elbocsátásokat nem a közszolgálati televízió belső racionalizálási folyamatának, hanem az objektív hangvétel ellen politikai szándékkal indított eljárásnak tekinti. Ezt bizonyítja az alábbi médiaelemzés is, amely azt vizsgálata, hogy a még mindig magas nézettségű közszolgálati híradókban milyen keretben jelennek meg a közmédiumok létszámcsökkentéseket végrehajtó, és az azt kifogásoló vélemények. Az elemzés szerint a közszolgálati televízió tájékoztatása egyoldalú, az ellenvéleményeket elhallgatja, nem
1
http://os.mti.hu/hirek/69646/a_kozmediumok_szakszervezeti_tanacsanak_kozlemenye
enged nekik teret. Ennek következtében továbbra is egyet lehet érteni a korábban tervezett nagygyűlés indoklásával, hiszen nem született olyan döntés, amely alátámasztaná, hogy a közmédiumoknál zajló létszámleépítés szakmailag megalapozott lenne, illetve ne a közszolgálatot veszélyeztetné.
Ez lenne egy közszolgálati reform? A 2011. július elsején hatályba lépett médiatörvény értelmében összesen 550 fős csoportos létszámleépítést jelentett be a Médiaszolgáltatás- Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a közmédiában. A felmondásról szóló tájékoztatót már kézhez kapta a köztelevízió Pulitzer-emlékdíjas, Az Este és A szólás szabadsága című közéleti műsor főszerkesztője, Kardos Ernő, továbbá az a Bogár Zsolt is, aki a Magyar Rádió 180 perc című műsorának szerkesztőjeként Mong Attilával élő adásban egyperces csenddel tiltakozott a médiatörvény ellen. Egészen tegnapig a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa (KÖZSZAT) és az MTVA között jogszabályban előírt tizenöt napos tárgyalási folyamat többszöri hosszabbítása sem vezetett a szakszervezet számára elfogadható megállapodáshoz. Mint ismert, az Orbán-kormány racionalizálási csomagjának legújabb elemeként a közmédia 2011-re tervezett költségvetéséből ötmilliárd forintot zároltak, amit a csoportos létszámcsökkentéssel elérhető további hárommilliárd forintos takarékossági lépés követett. A közmédiumok szakszervezete a kudarcba fulladt tárgyalások után demonstrációt és nagygyűlést hirdetett, ettől azonban júliusi 19-i közleménye szerint, illetve az időközben megkötött megállapodások értelmében elállt. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) alábbi elemzésében azt vizsgálta, hogy a még mindig jelentős nézettségű közszolgálati híradókban milyen keretben jelennek meg a közmédiumok létszámcsökkentését végrehajtó, és az azt kifogásoló vélemények. Az elemzés választ ad arra a kérdésre is, hogy a jelentős civil tiltakozást is kiváltó köztelevíziós átalakításokról kapcsán a közszolgálati televízió hogyan tájékoztatta az állampolgárokat, pártatlanul ismertetette-e az érdekellentéteket, illetve teret engedett-e az ellenzéki pártok és a civil szervezetek eljárással kapcsolatos kritikáinak.
Racionalizálás és elbocsátások képekben és hangban A 2011. július 7 és 19 közötti időszakban2 az M1, az M2 és a Duna Televízió esti híradói3 összesen nyolc alkalommal, az összesen 650 percnyi műsoridőből tizenhárom és fél percben számoltak be az MTVA szerkezeti átalakításáról. Ugyan a köztelevíziók nézettsége jóval elmarad a kereskedelmi televíziók hírműsoraitól, de az AGB Nielsen nézettségi adatai szerint a tárgyalt hír ebből a forrásból így is napi átlag 300 ezer nézőhöz juthatott el. Beszámolóra a vizsgált időszakban először 2011. július 8-án, az elbocsátásra jelölt munkatársak listájának kiszivárgását követően került sor. Az M1-en és az M2-n egyaránt ismertették a KÖZSZAT elnökének, az MTVA szóvivőjének és a szakszervezetek korábbi vezetőjének álláspontját. A hivatalos indoklás szerint a leépítésre azért volt szükség, mert „az összeolvadással párhuzamok jöttek létre a rendszeren belül. Ezeket a párhuzamokat megszüntetve egy átlátható, hatékonyan működő, szerethető közmédiát szeretnénk létrehozni” (M1, M2 Híradó, Cserháti Ágnes, MTVA szóvivője- és kommunikációs igazgató helyettese). A tudósítás arra is kitért, hogy az MTVA visszautasítja a politikai tisztogatás vádját. Ezzel szemben a KÖZSZAT elnöke az elbocsátások embertelen és arányaiban is kifogásolható módját hangsúlyozta, továbbá a létszámleépítés újratárgyalását követelte. A két tárgyalófél és az inkább neutrális véleményen lévő, a szakszervezetek inkább konzultációs, mint demonstrációs szerepét hangsúlyozó korábbi szakszervezeti vezető Kapuvári Gábor nagyjából hasonló időkeretet kapott véleménye kifejtéséhez. A Duna Televízió az M1-en és M2-n sugárzott képeket játszotta, ugyanazzal a tartalommal. Második alkalommal július 12-én, négy nappal az egymással ellentétes vélemények ismertetés után és egy nappal az első meghirdetett demonstráció előtt a M1 és M2 híradói beszámoltak az MTVA dolgozói által a Dankó Utcai Óvoda számára összegyűjtött adományok átadásáról. Cserháti Ágnes a rászoruló gyermekek között felvett jelenetet követően felhívta a figyelmet, hogy „Mi sem vagyunk könnyű helyzetben az MTVA-nál, hiszen ismert mindenki előtt, hogy éppen zajlik az átalakítás a négy közmédiában. De a dolgozó-
Július 7-e az elbocsátások névsorának nyilvánosságra kerülésének napja, míg július 19-e a KÖZSZAT nagygyűlést lemondó közleményének megjelenése. 2
3
Sorrendben a 19:30-kor, a 20:00-kor és a 18:00-kor kezdődő műsorokról van szó.
ink fontosnak tartották, hogy segítsenek a rászoruló gyerekeknek”. A jótékonykodásról szóló összeállítás az M1-en és M2-n négy, míg a Duna TV-ben két percig tartott. Az M1 és M2 harmadik tudósítás július 13-án a demonstráció helyszínéről jelentkezve került adásba, a nyitóképen a közmédia koporsójára mécsest helyező idős tüntetőket ábrázolták. A másfél perces beszámolóban Cserháti Ágnes elmondta, „a közmédia megújítása elodázhatatlan. Nem tudjuk és nincs is szándékunkban megállítani. A megújítás sajnálatos kísérője a létszámleépítés, amelynek szándékának bejelentésétől kezdve folyamatosan tárgyaltunk és tárgyalunk a szakszervezetekkel.” A szakszervezetek képviseletében megszólaltatott Nagy Navarro Balázs elmondta, „nem lesznek beszédek” és, hogy egy héttel később „ugyanekkor, ugyanitt lesz egy nagygyűlés a most itt megjelent és még megjelenő szakszervezeti, civilmozgalmi és újságírói kollégák részvételével”. A tudósító kitért arra, hogy a Magyar Rádiótól elbocsátott dolgozók nem vettek részt a tüntetésen, mert szerintük demonstráció helyett a tárgyalások folytatására van szükség. A Duna Televízió egy percben ismertette az MTVA Cserháti Ágnes által közvetített üzenetét, a Magyar Rádió Szakszervezetének fentebb említett álláspontját, továbbá bejátszotta az MTVA vezérigazgatójának, Böröcz Istvánnak a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezetéhez intézett szavait arról, hogy „az MTVA még az idén szeretne megállapodni az egyesített közmédia kollektív szerződéseiről”. A Duna Televízió híradójában a demonstrációt szervező szakszervezetek képviselői nem kaptak szót. A vizsgált időszak negyedik beszámolója július 15-én hírt adott a tárgyaló felek megállapodásáról, a koporsó eltávolításáról és a tárgyalások érdekében beszüntetett demonstrációkról, az érintettek megszólítása nélkül mind az M1-en és az M2-ön, mind a Duna Televízióban fél perc terjedelemben. Végül július 19-én csak az M1 és M2 híradói számoltak be fél percben az MTVA és KÖZSZAT közötti megállapodásról és arról, hogy elmarad a július 20-ra tervezett tüntetés. A felek megszólaltatása nélkül a narrátor kiemeli, hogy a tárgyalások tovább folynak a csoportos létszámleépítés feltételeiről és arról, hogy a megállapodás értelmében mérsékelnék a leépítésekből származó hátrányokat.
Közszolgálati televízió egydimenziós tájékoztatással Ha a televíziónéző kizárólag a közszolgálati adó esti híradóiból értesült volna az elbocsátásokról, illetve az azok kapcsán megfogalmazott reakciókról, akkor az MTVA szerkezeti átalakítását és annak személyi következményeit a szervezet hivatalos közleményeiből és a szakszervezetek képviselőinek biztosított összesítve 50 másodperces műsoridő alapján ismerhette meg. Az MTVA szóvivője ennek nagyjából a háromszorosát kapta. Az elbocsátásokban személyesen érintettek megszólalását az egyhónapos felmondási idő alatt érvényben lévő némasági fogadalom nem tette lehetővé, amely egyben a szólásszabadság korlátozása is. Ugyanakkor a közmédia foglalkoztatottjainak mintegy harmadát érintő leépítések kapcsán több civil szervezet is nyilatkozatot adott közre, viszont a közszolgálati televízióban ezek a vélemények nem jelentek meg. Szintén nem kaptak nyilvánosságot a KÖZSZAT követelései és az ellenzéki pártok reagálásai sem.
Az IDEA álláspontja az elmaradt nagygyűlés kapcsán A Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa július 19-én az MTI-hez eljutatott közleménye szerint „eláll a demonstrációtól, és az ennek részeként tervezett szerdai nagygyűlésétől, amelyet azért indított, mert úgy ítéli meg, hogy a közmédiumoknál most folyó csoportos létszámleépítés szakmailag megalapozatlan és így a közszolgálatot veszélyezteti.” Mivel hangsúlyozottan az utóbbi két szempont mentén szerveződött volna a demonstráció, így annak szerdai megtartása továbbra is indokolt lenne. A közlemény tartalma kizárólag az elbocsátott anyagi kártérítésekre tért ki, a bekezdésben kiemelt nagygyűlési indokot ezzel nem rendezték. Annak ellenére, hogy az anyagi kártérítés fontos elem a folyamatban, a szelektálás indoklása nélkül levezényelt elbocsátási hullám továbbra is egyértelműen a közszolgálati szellemiség, az objektív, hiteles tájékoztatás „intézménye” ellen irányult. Ahogyan az a híradó összeállításaiból is kiderült a szerkesztők az elkötelezett, egypárti- és dimenziós közszolgálati televíziózás hívei, az M1, M2 és Duna TV zajló tájékoztatását a fülkeforradalom szolgálatába állítják. Ahogyan a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetség július 8-i közleményében fogalmaz: „A közmédia mai irányítását, témaválasztását és hírvilágát a korábbi politikai konszenzusra való törekvés helyett az egypárti szemlélet
jellemzi. Mindezek miatt úgy véljük, a magyar közmédiába visszatért az egypártrendszer.” Ez pedig KÖZSZAT és az MTVA között kötetett megállapodás ellenére is fennáll. Akárcsak a nagygyűlés indoka.
