MALOMTIPUSOK ÉS A MOLNÁR MESTERSÉG A X I X . SZÁZADI
MAGYARORSZÁGON.I*
V A J K A I ZSÓFIA Bevezetés A malmok először a gabonaőrlés területén jelentek meg, és hosszú ideig az ember m u n k á j á t m e g k ö n n y í t ő egyetien gépet j e l e n t e t t é k . K é s ő b b a gabonamalmok szerkezeti el v é t alkalmazták m á s iparágak is. A forgómozgás, majd pedig az áüati i z o m e r ő , a vizi- és szélenergia h a s z n o s í t á s a hihetetlen távlatokat n y i t o t t meg az emberi munka t e r m e l é k e n y ségének növelése e l ő t t . 1
A malmok történetével foglalkoznak a technika fejlődését tárgyaló m u n k á k . M i n t m ű h e l y e k r ő l és a m o l n á r mesterségről is t ö b b összefoglaló könyv van E u r ó p a szerte. A malmokkal foglalkozó szakirodalom harmadik nagy csoportja t á p l á l k o z á s t ö r t é n e t i munka, és m i n t a k e n y é r - és tésztafélék alapanyagának előállító műhelyével foglalkozik velük. 2
3
A malmokat a hajtóerő szerint szoktuk m e g k ü l ö n b ö z t e t n i . így h a g y o m á n y o s a n is m e r ü n k áUati vagy emberi erővel m ű k ö d ő szárazmalmokat, vízimalmokat és szélmalmo kat. Évszázadok s o r á n m i n d h á r o m t í p u s n a k számtalan v á l t o z a t a alakult k i a helyi adottsá goknak és i g é n y e k n e k megfelelően. A malmok mindvégig m e g t a r t o t t á k fontosságukat a gabonaőrlésben, de természetesen energiafelvevő s z e r k e z e t ü k más m u n k a g é p e k e t is haj t o t t : az őrlésen kívül a zúzás és sajtolás elvén alapuló szerkezeteket. Igen v á l t o z a t o s a mal m o k felhasználási t e r ü l e t e : őrlés, darálás, hántolás, olajütés, sóőrlés, paprika- és b o r s t ö rés, k e n d e r t ö r é s , k á r t o l á s , ványolás, kallás, fűrészelés, k ő z ú z á s , papírgyártás, vízemelés stb. Ezeket a feladatokat azonban általában nem önálló ü z e m ű malmok végezték, hanem a gabonamalom egyik kereke, vagy időszakosan az egész ü z e m állt rá. Pl. X V I — X V I I . száza di malmaink k ö z ü l önálló kásatörő egy sem volt, a k e n d e r t ö r ő k n e k is csak 1/3-a önáUó ü z e m . Kivételt k é p e z n e k természetesen a kallómalmok, amelyeknek 8 8 ^ a , a fürészmal mok, amelyeknek 67%-a önálló, és az olajütők, amelyek gyakorlatilag teljesen függetlenek nek t e k i n t h e t ő k a lisztelő m a l m o k t ó l . 4
s
*Ezt a tanulmányt, amelynek I I . részét következő k ö t e t ü n k b e n közöljük, a készülő Magyarság Néprajza előtanulmányként felhasználja. X.Anday
1965., Endrei
1963., Feldhaus 1954., Futó
1947., Makkai 1962., Singer-Holmyard
1957. 2. Bloch 1935., Gille 1954., Gleisberg 1956., Lambrecht a.b. 3. Maurizio 1927., Rapaics 1934., Kisbán 4. Bogdán 1967. 316. 5. Bogdán 1967: i. h.
1966.
1915., Pongrácz
1967., Takáts
1907.
Gabonamalmaink A magas k e n y é r g a b o n a fogyasztásnak Magyarországon h a g y o m á n y a i vannak. A z ebből készült élelmiszerek mindig a legolcsóbbak k ö z é tartoztak, és ha egyoldalúan is, de az alapvető táplálkozást b i z t o s í t o t t á k . A lakosság lisztfogyasztását tekintve az e l m ú l t mint egy 100 év nemannyira mennyiségi, m i n t minőségi változást hozott. A z e l ő t t a fogyasztás nak csak 40%-át tette k i a búzaliszt, míg a t ö b b i rozs, á r p a és kukoricaliszt v o l t . A k é t v ü á g h á b o r ú k ö z t a búzaliszt fogyasztás 70—75%-ra emelkedett, és az egyéb k e n y é r g a b o nák visszaszorultak. így t e h á t é r t h e t ő , hogy mennyire fontosak voltak gabonamalmaink, hiszen évszáza dokon á t alaptáplálék v o l t a kenyér. H o z z á kell tenni m é g azt is, hogy a falusi lakosság egészen a felszabadulást k ö v e t ő időkig ö n e l l á t ó m ó d o n szerezte be k e n y e r é t : a saját bir tokon termelt gabonát az általa választott malomban, a k í v á n t lisztminőségek szerint osz tályozva megőrlette és tetszés szerinti i d ő b e n , i t t h o n s ü t ö t t kenyeret, vagy k é s z í t e t t egyéb tésztafélét. Természetesen önálló pékipar is kialakult a k ö z é p k o r b a n . „A m o l n á r o k r a viszont mindazoknak szükségük volt, akik s ü t n i akartak: a p é k e k n e k és a saját gabonáju kat f o g y a s z t ó h á z t a r t á s o k n a k e g y a r á n t . " 6
7
A különféle malmok őrleményei k ö z t alapvető k ü l ö n b s é g nem volt, hiszen őrlőszer k e z e t ü k azonos elven m ű k ö d ö t t . Csak kis m é r t é k b e n befolyásolta ezt az egyes m o l n á r o k ügyessége, leleményessége. A X I X . század d e r e k á n feltalált h e n g e r s z é k e k tömeges elterjedéséig m m d e n malom k ö v ö n ő r ö l t . Ennek legegyszerűbb módja a parasztra őrlés, m i k o r egyszer ö n t i k fel a ga b o n á t , és u t á n a mindenki otthon végzi el k é z i szitálással az osztályozást. J ó t a n á c s o k a t ad erre nézve a gazdaasszonyoknak a Mindenes G y ű j t e m é n y (1791.) és k é s ő b b N a g y v á t h y János. A m a l m i szitálással N y u g a t - E u r ó p á b a n a X V I . századtól kezdve k í s é r l e t e z t e k . Magyarországra k o r á n , m á r 1579-ben m e g é r k e z e t t az új t a l á l m á n y . Azonban még a X I X . században is sok olyan malom volt, mely nem választotta el az ő r l e m é n y t , és k é s ő b b is csak az egyszerűbb szitákat alkalmazták. H i á b a volt a malomipari forradalom, a paraszt ság megmaradt a megszokott, 3-4-féle liszt mellett. Nagy általánosságban : első liszt — ka lács, r é t e s ; második - g y ú r t tészta, k e n y é r ; vörösliszt vagy derce - t a k a r m á n y ; korpa takarmány. A rozs őrlésénél megmaradtak a liszt és korpa minőségi osztályozásánál, egyre kevesebben k é r t e k „lisztlángot". A szitálás bevezetése hozta magával a másik lisztminőségjavító eljárást, az úgyneve zett visszaöntéses eljárást. Ennek l é n y e g e , hogy a rázószitával elválasztott ő r l e m é n y t t ö b b s z ö r f e l ö n t ö t t é k , míg azonos szemcsenagyságú lisztet nyertek. J e l e n t ő s minőségi változást hozott a magasőrlés. Ezt az eljárást a X V I I . században francia m o l n á r o k v e z e t t é k be: a m a l o m k ö v e k e t k ü l ö n b ö z ő távolságra áUítva, k ü l ö n b ö z ő 8
9
10
1 1
6. 7. 8. 9. 10. l\.
Zala 1958.449. Veress 1970. 30. Nagyváthy 1830. 81. Kisbán 1966. 96. Bogdán 1967. 310. Kisbán 1966. 1 0 9 - 1 1 0 .
simaságú lisztet kaptak. E l ő n y e , hogy az első felöntésnél választja k i a k o r p á t , míg a ko r á b b i , sima őrlésnél a búzahéjj is s z é t z ú z ó d o t t , s később m á r nem lehetett olyan egyszerű en kiválasztani. N á l u n k a magasőrlés csak a X I X . században l e t t általános. A X I X . század k ö z e p é t ő l kezdve malomiparunk egy időre világviszonylatban híres lesz ú j , korszerű gépeiről. Azonban az új t a l á l m á n y o k a parasztság saját szükségletére dol gozó ü z e m e i b e csak j ó n é h á n y évtizedes késéssel jutnak el. Először a h a j t ó e r ő t moderni zálják ( g ő z m a l m o k , a vizikerekek t u r b i n á r a való cserélése), majd szitákat és hengerszéke ket szerelnek be. A szélmalmok, de f ő k é n t a szárazmalmok helyhiány és a k o r l á t o z o t t energialehetőségek m i a t t ennél t ö b b r e nem is képesek. A vízimalmok áüják legtovább a versenyt. Új v í z i m a l m o k a t ekkor m á r nemigen emelnek, de a meglévőket korszerűsítik, fejlesztik. Nem egy olyan vízimalomról t u d u n k , amely k o r á t messze megelőzve az őrlésen túl, a k ö r n y é k villanyárammal való ellátását is biztosította az 1920-as é v e k b e n . 12
A malmok s z á m á n a k alakulását mutatja a k é t statisztikai adat e g y b e v e t é s e , mely pontosan a magyar malomipar „ f é n y k o r á t " határolja b e . 13
Magyarország malmainak száma gőzmalom műmalom g ő z - é s vízimalom hajómalom patakmalom vízimalom szélmalom
Összesen
1906
147 70 —
2 040 — 183
13 474 476
16 590 700
7 966 —
651 562
22 133
20 726
4 301 9 173 13 474
szárazmalom motormalom
1863
A szélmalmok A z alföldi táj jellegzetes képéhez tartoztak még s z á z a d u n k b a n is a s z é l m a l m o k . Min den valamüevaló város h a t á r á b a n forgott j ó n é h á n y , és híradásokból t u d j u k , hogy a D u n á n t ú l o n is voltak, bár jóval kevesebb s z á m b a n . A technika fejlődését tárgyaló k é z i k ö n y v e k b ő l sem maradnak k i a s z é l m a l m o k , bár a szélenergia felhasználásának eredetét, az első szélmalmok megjelenésének h e l y é t és idejét nem látják vüágosan a k u t a t ó k . Anélkül, hogy az egymásnak e l l e n t m o n d ó n é z e t e k e t i t t i s m e r t e t n é n k , közöljük a l e g u t ó b b megjelent szélmalom monográfia idevágó adatait. 14
12. Saját gyűjtésem, Kapocs, Diszel, Veszprém m. 1977. 13. A Magyar Szent Korona országainak malomipara az 1906. évben. 1909. U.Notebaart 1972. 344.
Első hiteles adatunk, amely valóban szélmalmot e m l í t , Ázsiából származik 947 körül. Ázsián kívül m á s u t t a k e r e s z t e s h a d j á r a t o k e l ő t t nem i s m e r t é k a szélmalmot, így a görö g ö k , rómaiak és arabok sem. Az első m e g b í z h a t ó adat nyugat-európai szélmalomról 1180 tájáról való. E z u t á n az e u r ó p a i szélmalom főleg mint lisztelő malom és vízemelő fejlődik t o v á b b , korántsem egységesen, számtalan technikai v á l t o z a t alakul k i , egyre tökéletesedik, s a X V I I . századtól kezdve az e u r ó p a i telepesek á t t e l e p í t i k Afrikába, A m e r i k á b a és Ausztráliába is. Arra nézve sincs biztos adatunk, hogy Magyarországon mikor t ű n n e k fel az első szél m a l m o k . Lambrecht K á l m á n a szó irodalmi előfordulásaiból a X V I . századra teszi. Kuta tásai szerint 1577-ben írták le először magyarul zelmalom formában, a kolozsvári gloszs z á k b a n . Ezt k ö v e t ő e n Szenczi Molnár Albert 1604-ben szélmalom alakban, 1643-ban pe dig Comenius a „szél avagy szárnyas malmok" megnevezését h a s z n á l t a . Lambrecht feltételezi, hogy m á r 1577-ben a n é p n y e l v b ő l vették fel a glosszák közé a kifejezést, tehát voltak szélmalmok m á r Erdélyben. Szerinte a leideni és utrechti egyete meken teológiát t a n u l ó diákok h o z h a t t á k magukkal a m a l o m é p í t é s technikájának ismere t é t . Jannis C. Notebaart, aki igyekezett minden országból összeszedni az adatokat a szél m a l m o k elterjedéséről, óvatosságra i n t a csupán nyelvi b i z o n y í t é k o k elfogadásánál. Megjegyzi ugyanis, hogy a leideni egyetemet 1575-ben, az utrechtit pedig 1636-ban alapí t o t t á k , így az o t t t a n u l ó diákok csak jóval k é s ő b b a d h a t t á k át ottani tapasztalataikat, m i n t azt Lambrecht gondolja. Az első biztos adatunk szélmalomról D e b r e c e n b ő l származik. Egy 1770-ben felvett tanúkihallgatási j e g y z ő k ö n y v r ö g z í t e t t e a kb. 1720—30 k ö z t épített szélmalmot, m i n t t á m p o n t o t egy birtokperben. A kihallgatott öregek e m l é k e z t e k a Debrecen város által épí tett, de kevéssé n é p s z e r ű , s így hamar t ö n k r e m e n t s z é l m a l o m r a , mely mellé a róla elneve zett Szeles vendégfogadó é p ü l t . 15
16
17
Ha voltak is ezen i d ő p o n t e l ő t t , tömegesen m é g nem játszottak szerepet a lakosság liszttel való ellátásában. A szélmalomépítő-kedv az 1700-as évek végén t á m a d fel alföldi városainkban, a k k o r t ó l kezdve alakulnak k i nagy szélmalom-vidékeink a Kiskunságon, a Duna-Tisza k ö z é n , és a Tiszától keletre. Kiskunhalason p l . 1798-ban a Városi Tanács 3 k é r e l m e z ő n e k szélmalomhelyet j u t t a t , de végül a m a g á n o s o k a t megelőzve a T a n á c s szélmalma é p ü l fel elsőként, s igen szép jöve delmet hoz, mert 1800-ban ,,mind a c o n v e n t i o n á t u s o k , m i n d az egyéb lakosoknak sege delmekre" még egy szélmalom építését határozza e l . " 1 8
Arra kell gondolnunk, hogy első szélmalmaink a fejletlenebb, nehezebben kezelhető bakos típushoz tartoztak, melyeknél nemcsak a t e t ő t , de az egész m a l o m h á z a t kellett a szélirányba fordítani. „ S z é l m a l m o k h a z á n k b a n s z á m o s a n találtatnak, de hogy ezeket h i d j ü k á l e g n y o m o r ú s á g o s a b b a k n a k , elég o k o t ad reá t ö k é l e t l e n a l k o t m á n y u k , méltó volna t e h á t helyekbe á Hollandiai s z é l m a l m o k a t állítani, ezek m i n t valóságos h á z a k mozdulatla n u l állanak, és csak a h á z t e t ő forog a felnyúló vitorlával á szél mentire." - írja G á t h y
15. Lambrecht 1911. 9. 16. Notebaart 1972. 203-204. ll.Zoltai 1901. 18. Nagy Czirok László gyűjtése, 1951/52.
J á n o s 1832-ben S z a t m á r b ó l . A hollandi s z é l m a l o m , melyre G á t h y J á n o s utal, az ú n . tornyos szélmalom, 1650 körül jelent meg H o U a n d i á b a n , de h o z z á n k ezek szerint nagy késéssel érkezett. F e l t e h e t ő e n a X I X . század k ö z e p é t ő l kezdve a k ü l ö n b ö z ő építési k ö t ö t t ségek megszűnése, a technika tökéletesedése, a k ö n n y ű és olcsó ü z e m e l t e t é s és f ő k é n t a szárazmaloménál jóval nagyobb termelékenység lehetősége volt az, ami m e g s z a p o r í t o t t a a szélmalmok számát. Szélmalmot csak építeni volt n e h é z , ü z e m e l t e t é s é h e z k ü l ö n ö s e b b szakmai tudás nem igen keUett, i n k á b b csak a vigyázat. így lehet az, hogy a legtöbb szélmalom é p p e n akkor é p ü l t Magyarországon, amikor a n a g y v á r o s o k b a n , f ő k é n t Budapesten, g ő z m a l m o k dolgoz tak, s a vüág megismerte a legfontosabb malomipari gépek magyar feltalálóinak n e v é t . (Ganz, Haggenmacher, H a n k ó c z y stb.) 2 0
Míg 1 8 1 1 - 5 5 . k ö z t 78, addig 1 8 5 6 - 9 5 . k ö z t 624 szélmalom é p ü l t . Feltehetően nem egészen pontosak az adatok, de azért n é m i nagyságrendre utalnak. A s z é l m a l m o k a t is a g ő z m a l o m versenye tette t ö n k r e , bár nem olyan gyorsan, m i n t a s z á r a z m a l m o k a t . Kiskunhalason p l . vámleszállítással próbálják a s z é l m o l n á r o k visszatérí teni a parasztokat, 1/10 helyett 1/12-t k é r n e k , majd megkezdik a „pitlire őrlést", s osz t á l y o z o t t liszttel szolgálnak. így az első menetet m é g i s nyerik. Azonban 1890-től a hala si g ő z m a l m o k b a n megjelennek a hengerek, így szebb lesz a lisztjük. 1905-től a szélmal m o k is kísérleteznek ezzel, s m é g jóidéig tartják m a g u k a t . A nagy forgalomból k i e s ő , z á r t településeken továbbra is é p ü l n e k szélmalmok, így p l . a Bakony fennsíkján, Tésen 1924-ben épül az u t o l s ó . 21
2 2
Szélmalom típusok A t e c h n i k a t ö r t é n e t i irodalom ismeri az ú n . bástya- szélmalmokat, melyeknek rögzí tett irányú vitorlái n é h á n y k o r a k ö z é p k o r i ábrázoláson t ű n n e k f e l . 2
3
A változó szélirányba f o r d í t h a t ó s z é l m a l m o k n a k k é t típusa terjedt el, a korábbi ba kos, és a X V I I . században kialakuló tornyos vagy hollandi szélmalom. M i n t e m l í t e t t ü k , nálunk is a bakos szélmalmok jelentek meg először, de az emléke zettel elérhető i d ő b e n m á r nem v o l t belőlük egy sem. Lambrecht K . t ö b b s z ö r idézett k ö n y v e is csak m i n t forrásokból, ábrázolásokból ismert típusról szól. A bakos s z é l m a l o m esetében az egész m a l o m h á z a t kell a szél i r á n y á b a forgatni a ford í t ó r ú d segítségével. Ilyen szélmalom építészeti leírását adja Pongrácz Pál m á s európai analógiákból levezetve. 24
A leírásból és a szerkezeti rajzokból kitűnik, hogy eltekintve a f o r g a t h a t ó malom h á z t ó l , ez a típus lényegében megegyezik a k é s ő b b b e m u t a t á s r a k e r ü l ő egy köves szél malommal.
19. Gáthy J. 1832. 6 9 - 7 5 . 20. M St. Közi. 1894. évfolyamában közölt adatokból 21. Nagy Czirok L . 1951/52. 22. Faller 1936. 13. 23. Pongrácz 1967. 182. 24. PongráczP. 1967.185-187.
A tornyos szélmalom nagyobb teljesítményű, biztosabb ü z e m e l t e t é s ű , m i n t a gyor san p u s z t u l ó bakos típus. Kezelése lényegesen egyszerűbb azáltal, hogy nem az egész ma l o m h á z a t , hanem csak a t e t ő t kell szélirányba fordítani. K é s ő b b kialakuló v á l t o z a t a i , me lyekben t ö b b kopár dolgozhatott, növelték a teret r a k t á r o z á s , és az új technológiai műve let, a szitálás számára. Általános szerkezeti elvét Lambrecht Kálmántól i d é z z ü k , aki a magyar szélmalmok első k u t a t ó j a volt. „Alakja szerint a szélmalom fölfelé kissé szűkülő épület, hegyes de nem magas forgó te tővel (csak a tornyos típusnál forgó!), a t e t ő egyik oldalán 4 vagy 6 vitorlával, ellentett oldalán pedig egy vagy h á r o m , a földig l e n y ú l ó geren dával . . . A malom fala . . . téglából és vályogból van t ö m ö r e n megépítve; 1—2 ajtaja és rendesen 4 ablaka van. A falazat rendesen 5 „ s ú k r a " (1 súk 30 cm) van a földbe eresztve; az ajtók a napnak fordulnak. A szélmalom magassága a belső berendezéstől függ. A maga sabb k a r c s ú szélmalomban négy pad ( 2 p a d l á s , emelet) van, az alacsonyabb, tömzsi szélma lom k é t vagy három p a d ú . A malom zsindellyel fedett kerek teteje a szél i r á n y á b a fordít h a t ó . Erre szolgál a t e t ő r ő l lenyúló fordító r ú d (egy rúd az alulhajtós szélmalomnál) vagy f o r d í t h a t ó szárny ( h á r o m összefutó r ú d , a felülhajtósnál.) A malom fala k ö r ü l , a t t ó l mint egy k é t ö l n y i távolságban 7—8 cölöp vagy k a r ó van a földbe verve. Ezekhez k ö t i k k i , vagy ezek e g y i k é b e akasztják a fordító kereket (alulhajtósnál) vagy a fordító kocsi farát (a felülhajtósnál). Az eltérés a fordító szerkezetben onnan ered, hogy az alacsony alulhajtós malom tetejétől közel 45° alatt nyúlik le egy fordító r ú d ; a magas felülhajtós m a l o m n á l ez nagyon messze n y ú l n a , e z é r t 80-85° alatt érve a földre szilárdítják meg a k ö z é p s ő fordí tó g e r e n d á t vagy k ö z é p s z á r a t k é t , a t e t ő alól a vitorlákkal p á r h u z a m o s a n k i n y ú l ó m i t l i g e r e n d á h o z erősített karfával vagy s z á r n y a f á v a l . " 25
/. Szélmalmok. Szabadszállás, 1906. A felvételt készítette Madarassy László. EAF 8055 2 5 . Lambrecht
1911.16-17.
A szélmalmok lehetnek 4 vagy 6 vitorlások. (Hajtószárnyak, kelepek.) A négyvitorlás szélmalom vitorlájának egyik oldalán deszka, m á s i k o n vászon van. A vásznat tél re leszedik, nagyon szeles időben csak összegöngyölik. A Kiskunságban a v i t o r l á k megerő sítésére használják a prajc vagy prajcsfákat, 2—2 szomszédos vitorla összekapcsolására, egyben kitámasztására az elő- és oldalprajcokat. A hatvitorlás szélmalom vitorlái nem egy síkban fekszenek, hanem kissé ferdén vannak beállítva. A vitorlák legbelső m e z ő i n l - l deszkalap van állandóan felszögezve. A k ü l s ő m e z ő k b e keretbe foglalt vásznat tesznek, ez a szél erősségétől függően le és felszerelhető. Van még egy m e z ő , ahol szintén le- és felsze relhető deszkalapok vannak. A szélmalmok őrlő szerkezete teljesen azonos a v í z i m a l m o k szerkezeti elemeivel, és ebben az esetben is független a h a j t ó m ű t ő l .
A s z é l m a l m o k tájtípusai Egyköves szélmalom. A bakostól csak a fordítás technikájában k ü l ö n b ö z i k . Az idők folyamán technikailag tökéletesedik, p l . szitával is felszerelik. Azonban rendszere — t. i . sebességfokozó áttétel nélkül hajtja az ő r l ő k ö v e t - nem v á l t o z i k . A Kiskunságon még az 1930-as években is t ö b b ilyen z ö m ö k , vályogfalú malom á l l o t t . Lambrecht K . ezt a szél m a l m o t mondja papucsosnak, s a Zala megyei Monoszló községben álló papucsos szél malom rajzát adja k ö n y v é b e n . ( A rajzot dr. Sebestyén Gyula készítette M o n o s z l ó n 1910ben.) Ilyen egyköves szélmalom hajtószerkezete és kőpadja l á t h a t ó Kiskunfélegyházán a Kiskun M ú z e u m b a n . Alulhajtós szélmalom. Ezeknek a m a l o m h á z a kétszintes. A sebességáttétel és a kőp á r o k a földszinten helyezkednek el. E l ő n y e , hogy az ü z e m k ö n n y e n e l l e n ő r i z h e t ő , viszont a földszinten így raktározásra, e g y é b műveletekre nem marad hely. A második szinten helyezkedik el a forgássíkot m e g v á l t o z t a t ó áttétel. A k é t szint közé i k t a t h a t ó még egy harmadik is, raktározásra. A Kiskunságban és a Hajdúságban é p í t e t t e k ilyeneket szintén vályogból. F e l t e h e t ő e n ezeket nevezi Madarassy László putris s z é l m a l m o k n a k , mégpedig a melléje é p í t e t t igen ala csony molnárlakásról, vagy k o r á b b a n p u t r i r ó l . Adatközlői szerint ezért é p í t e t t e k feltű n ő e n alacsony l a k ó h á z a k a t , h o g y el ne fogják a szelet a malom e l ő l . Középhajtós szélmalom. Később alakul k i , mint az alulhajtós, főleg a Duna-Tisza kö zén terjed e l . H á r o m szintes. Földszintjén vannak a k o p á r o k , a középső szinten a sebes ségfokozó á t t é t e l , a harmadik szinten pedig a forgássíkot v á l t o z t a t ó áttétel. P o n g r á c z Pál szerint biztonságosabb üzemeltetésű és a földszinti teret gazdaságosabban k i lehet hasz nálni. Mivel m a l o m h á z a alacsony, a szükséges szélenergiát a vitorlafelület növelésével lehet biztosítani, ezért 6 - 8 vitorlaszárnnyal m ű k ö d i k . Felülhajtós szélmalom. A szélmalmok legfejlettebb típusai, ugyanis, mivel alsó szintjük szabadon marad, lehetőséget n y ú j t a technológia fejlesztésére, sziták beszerelé sére és raktározásra. 26
2 7
26.Madarassy 1933. 2 3 - 2 4 . 21. Pongrácz P. 1967. 190.
A X I X . század m á s o d i k felében főleg a Tiszántúl H ó d m e z ő v á s á r h e l y , Karcag, Szentes és M e z ő t ú r k ö r n y é k é n é p ü l t e k , 4 vitorlával m ű k ö d t e k . Karcsú, magas, é g e t e t t agyagtéglából emelt é p ü l e t e i k e t az építész P o n g r á c z az alföldi tájra legjellemzőbbnek tartja, és magyar tornyos típusnak nevezi.
2. Szélmalom látképe. Kiskunfélegyháza, 1908. A felvételt készítette Madarassy László. EAF 9457
Szélmolnárok A z előbb e l m o n d o t t a k b ó l látjuk, hogy tipikus s z é l m a l m o s vidékeink az Alföldön, o t t is a Kiskunságban, a Hajdúságban és Szeged k ö r n y é k é n voltak. A D u n á n t ú l o n 3 szélma l o m r ó l tudunk: Sopronban m ű k ö d ö t t a m ú l t században rövid i d e i g , Tésen (Veszprém megye) 4 szélmalom dolgozott; az első 1 8 5 0 - 5 7 táján, az utolsó 1924-ben é p ü l t . M o n o s z l ó n (Zala megye) J a n k ó J. e m l í t egyet, h o z z á t é v e , hogy t u d o m á s a szerint messzi k ö r n y é k é n nincs is t ö b b . Kísérleteztek olyan helyen is szélmalommal, ahol bőven volt m á s őrlési lehetőség — p l . D u n a s z e k c s ő n — és az az igazság, hogy nem is tudtak ott verse nyezni a szebb lisztet adó dunamalmokkal, i n k á b b paprikaőrlésre, t a k a r m á n y d a r á l á s r a á l l t a k á t . Alföldi, h a g y o m á n y o s g a b o n a t e r m e l ő v i d é k e i n k e n — p l . B é k é s b e n - sem v o l t 28
29
3 0
3 1
28. 29. 30. 31.
Pongrácz P. 1967. 146. kép Faller 1936. 7. Jankó J . 1902. 248. Saját gyűjtésem 1965.
olyan nagy szerepük. O t t régóta bevált eszköz volt a szárazmalom, s minden természetes energiával m ű k ö d ő malmot m á r a m ú l t század vége felé k i s z o r í t o t t a g ő z m a l o m . „A gabon a n e m ű e k megőrlése régebben a vizimalomban, a z u t á n elvétve a s z é l m a l o m b a n , és általá ban a szárazmalmokban t ö r t é n t . " — jegyezték fel B é k é s e n . 32
Ugyancsak gyakori jelenség, hogy egyazon m o l n á r n a k , vagy gazdának száraz- és szél malma is volt, m i n d a k e t t ő t ü z e m b e n tartotta, és az őrlető kívánsága szerint h ú z t a le a ga b o n á t egyikben vagy másikban. Nagy Czirok László a városi tanács j e g y z ő k ö n y v e i b ő l kijegyezte a kiskunhalasi szél malmokra és m o l n á r o k r a v o n a t k o z ó adatokat. E b b ő l nemcsak azt tudjuk meg, hogy m i k o r , milyen sorrendben é p ü l t e k fel Halason az első szélmalmok, hanem azt is, hogy k i k é p í t h e t t e k , k i k kaptak malomhelyet. A z első i d ő k b e n a város vezetőségéhez tartozó gaz dag emberek a s z é l m a l o m t u l a j d o n o s o k , p l . főjegyző, gyógyszerész, k o v á c s m e s t e r , pintér mester, szárazmalom tulajdonos, vagy olyan nagygazda, akinek vagyona biztosítékul szol gálhat arra, hogy a szélmalom v a l ó b a n felépüljön. Ő k természetesen sem az építéshez, sem az üzemeltetéshez nem é r t e t t e k , így az építést a s z á r a z m o l n á r o k , az ü z e m e l t e t é s t pedig bizonyos részesedésért m o l n á r o k végezték. 33
Még 1948 e l ő t t azonban lassan m á s i k réteg k e z é b e csúszott át a m a l m o s s á g : m ó d o s parasztgazdák, megtollasodott, addig részesként dolgozó m o l n á r o k lesznek a szélmalmok gazdái. Egészen az 1870-es évekig csak törzsökös halasiak, a redemptusok fiai lehettek szélmolnárok. K é s ő b b aztán „ i d e g e n e k " is szerezhettek malmot a v á r o s b a n . Kezdetben nem voltak tanult szélmolnárok. Máshol tanulták a mesterséget — p l . Szegeden — vagy szárazmolnárok „ k é p e z t é k á t " magukat. Később aztán a halasi m o l n á r o k nagy hírre tettek szert, messze földre hívták ő k e t m a l m o t építeni. A molnár m i n d e n k é p p e n kiemelt személyiség a paraszti közösségekben. A Kiskunság ban ez a szerep sajátos vonással rendelkezik. „Hajdanában minden valamirevaló gazdaem bernek volt szélmalma, s 1855-ben, hiteles adat szerint, Félegyházán m é g 62 szélmalom m ű k ö d ö t t . " írja Madarassy L á s z l ó . ,,A m o l n á r t csak úgy t e k i n t e t t é k , m i n t a többi parasztembert. . . nem maradt el a parasztközösségtől . . . sőt ő maga is földdel b ű ó gazda v o l t . " mondta egy öreg molnár F é l e g y h á z á n . Kiskunhalason pedig pontosan redemptus családból való származása b i z t o s í t o t t a m o l n á r n a k kiemelt helyet az e g y é b k é n t lenézett iparosok közt. 34
35
A vízimolnárnak ha volt is földje, az a malom szolgálatában állott, „ r a k o m á n y t " , a lo vaknak t a k a r m á n y t adott, k é s ő b b i n k á b b szőlőt vettek, szabadidejükben azzal foglalkoz t a k . Az Alföldön ellenben, noha a tisztességes megélhetést a gyengébb forgalmú, kisebb s z é l m a l m o k keresete is b i z t o s í t o t t a , a m o l n á r o k társadalmi h e l y z e t ü k e t szilárd földtulaj donnal, telkesgazda mivoltukkal is igyekeztek fenntartani. Nagy Czirok László szerint 20 szélmalmos körül csak l - l akadt, aki specializált m a l o m é p í t ő volt, akinek nem volt földje, mert nem is é r t volna rá vele foglalkozni. Meg kell m é g említeni i t t a tanyasi szél malmokat, melyek a városiak u t á n k b . 50 évvel kezdtek épülni, úri g a z d á l k o d ó k és zsíros 36
32.DurkóA. 1939. 3 3. Nagy Czirok L . 1951/52. 34. Madarassy L . 1903. 118-122. 35. Gaál Károly gyűjtése, 1951. 36. Saját gyűjtésem, Kapolcs, Veszprém m. 1977.
parasztok az utakhoz k ö z e l e s ő tanyáin. Ezek a tanyasi s z é l m a l m o k elsősorban gazdáik ga b o n á j á t őrölték, a m á s h o n n a n odahozott gabonából kivett v á m nekik nem főkereset, csak jövedelemkiegészítés v o l t . Ő k nem k e z e l t é k malmukat, hanem vámos kezébe a d t á k . M i n t minden m a l o m n á l , a szélmalmok j ö v e d e l m é t is a vámkereset b i z t o s í t o t t a . Ezt m i n d i g a gabonából v e t t é k k i . Mennyisége t ö b b s z ö r v á l t o z o t t , és a hatóság is s z a b á l y o z t a : p l . 1847-ben Kiskunfélegyháza tanácsszéke ,,a szűk t e r m é s m i a t t csak a tizennegyediket véli szedettetni." Á l t a l á b a n azonban 10— 12-ed volt a m a l o m é . A v á m o t régebben fá b ó l , ú j a b b a n pléhből k é s z ü l t , hitelesített mércével vették k i . Neve: köpőcze, fuka, vajtahó, finak, ficsúr, vámoló. 37
Általában a m o l n á r maga ü z e m e l t e t t e a szélmalmot, vagy családi munkamegosz t á s b a n fiára, vejére hagyta, ületve azzal váltatta föl m a g á t . Persze a t ö b b k ő r e j á r ó ma lomban kellett inas és segéd, annak szegődtetésére szabályok voltak. Ha egy szélmalom ba vámos molnár á ü t be, annak keresete az 1/4-e, lakás, szabad tűzrevaló, sertés és malac t a r t á s joga, a k ő p o r és a s z e m é t fele. A sertés és baromfitartás lehetősége minden malom nál j e l e n t ő s jövedelemkiegészítés volt, mert annak elesége k i k e r ü l t a m a l o m b ó l ; évente k é t s z e r fel tudtak hizlalni 3—4 sertést eladásra, és még saját szükségletre is.
Őrlés a szélmalomban H a a Kiskunságot t e k i n t j ü k , az első szélmalmok felé nem l é p t e k fel az ő r l e t ő k t ú l z o t t i g é n y e k k e l . Állattartó vidék lévén, kevés g a b o n á t , i n k á b b csak rozsot termeltek. Az igé nyek akkor jelentkeztek i n k á b b , m i k o r a tagosítás (1863) u t á n kezdtek á t t é r n i a búzater m e l é s r e . Régen parasztra ő r ö l t e k és az asszonyok dolga volt az o t t h o n i szitálás. K é s ő b b a s z é l m a l m o k is szereltek fel szitát, de nagy „ k a p k o d ó " széllel nem szerettek szitálva őröl n i , m e r t a gyorsan forgó gépezet a szitát k ö n n y e n szétszaggatta. Nagy Czirok Lászlónak egy ö r e g halasi m o l n á r elmondotta, m i is v o l t a malmi szitálással a helyzet. A szita beszer zésére „sohasem az v o l t tisztán az ok, hogy szebbet, j o b b a t őrlessen, mert neki ez az őrlés sokkal t ö b b olyan m u n k á t adott, amit a vám t ö b b l e t é r t é k e nem fedezett. De k é n y t e l e n v o l t vele, hogy m é g k ö l c s ö n p é n z e n is megcsinálja, mert nemcsak a kereset l e t t kisebb, de szégyenlette is, hogy j ó szelek mellett áüjon a malma. Ugyanis a szélmolnároknál a r é g i b b időkben szégyen is v o l t , ha k i f o g y o t t az őrölnivaló, amit k ö n n y e n észrevett a szom széd m o l n á r , mert a v á r o s k ö r ü l 6—8 s z o m s z é d malmot is megfigyelhetett. De rossz hatás sal v o l t az őrlető p o l g á r o k r a is, mert ú g y g o n d o l t á k , hogy amely szélmalom szeles időben is áll, az vagy el van romolva, vagy rossz a k i s z o l g á l á s . " 38
Eleinte ún. nadrágszitákat vagy szőrszitákat szereltek fel, ez azonban alig adott fehé rebb lisztet, mint amit o t t h o n szitáltak á t , csak a k é n y e l e m volt meg vele. E z u t á n 1 0 - 1 2 évig az ú n . rázósziták j ö t t e k divatba (vízimalomnál ez a gatyaszárszita), de csak o t t ma radtak meg, ahol m á s t nem lehetett beszerelni, p l . az alulhajtós szélmalomban. A végleges m e g o l d á s aztán az 1900-as évektől kezdve a hengerszita l e t t . A szélmolnár legnagyobb eUensége a szélcsend volt. Egy nagyobb, 3 köves szélmalom j ó széllel ó r á n k é n t m e g ő r ö l t 3 q g a b o n á t , míg ha gyenge v o l t a szél, örült a m o l n á r , ha 37. Lambrecht 1911. 32. 38. Nagy Czirok L . 1951/52.
napi 2 0 - 3 0 kg-t le t u d o t t n y ú z n i . Ilyenkor le s z o k t á k állítani a szitákat, s csak parasztra ő r ö l t e k , akkor a teljesítmény felment a duplájára. A viharos szél is ellenség volt. A l i g volt m a l o m , amelyet 1 — 1 m o l n á r életében a vihar n é h á n y s z o r össze ne t ö r t volna. „Benn a k á r h o g y volt, de a m o l n á r szemének k i n n kellett lenni, mert egy-egy váratlan széllökés, hirtelen fordulat, nemcsak hogy a lisztet é g e t t e el, de ö s s z e t ö r h e t t e az egész h a j t ó s z e r k e z e t e t . " — írja Nagy Czirok L . Alszél, felszél, dunai szél -ezekkel nem volt baj. De a bogdánszél össze-vissza fújt, szaggatta a vitorlát. Kínlódó széllel alig lehetett őrölni. A sáfárján vagy tátorján szél m á r vihar. A zamankós zivatart hozott. A gonosz, goromba, kölletlen és a gyilkos szél mind csak bajt hoztak a m o l n á r n a k . 3 9
Szélmalom és szárazmalom kapcsolata Mivel egyazon helyen a legtöbbször szél- és s z á r a z m a l m o k is álltak, meg kell n é z n ü n k , hogyan oszlott el k ö z t ü k az őrlető közönség. A szárazmolnár, ha „ t ö r e k v ő s " volt, á l l í t o t t m a g á n a k s z é l m a l m o t is. Ilyenkor az őrle t ő megmondta, melyiket választja. A vám egyforma volt. S z e r e t t é k azt csinálni, hogy egy kis részt l e h ú z t a k a s z á r a z m a l o m b a n , a nagyját pedig o t t h a g y t á k a s z é l m a l o m b a n , hogy ráér. F é l t e t t é k a lovukat a s z á r a z m a l o m b a n , ha meg a szárazmolnár lovat is t a r t o t t , a vá m o t t e r m é n y b e n , a J ó r é s z t " p é n z b e n k é r t e . (Ez v é k á n k é n t 1 0 - 1 2 k r . volt.) A szegények, meg akinek lova nem v o l t , a s z é l m a l m o t p á r t o l t á k , mert o t t nem volt , J ó r é s z " . A k i szép lisztet akart — p l . ü n n e p r e — az a s z á r a z m a l o m b a ment, mert annak egyenletes szép lisztje volt. A szélmalom meg nem adott egyforma lisztet, mert ha nagy szél kerekedett, a be tüzesedett k ö v e k t ő l megbarnult a liszt is. A m o l n á r o k r a nézve ez azt jelentette, hogy a szárazmolnárnak állandóan, folyamato san volt m u n k á j a , így nem é r t rá földműveléssel foglalkozni. Szabadidejében á c s m u n k á t , m a l o m é p í t é s t és javítást váüalt. Nyugodtan o t t is hagyhatta m a l m á t a családra, a felügye letet egy gyerek is el tudta l á t n i , a ló hajtást meg szórakozásból is elváUalták a s z o m s z é d gyerekek. A szélmolnárnak nem volt ü y e n nyugodt é l e t e . Résen kellett lennie a viharok m i a t t , ha meg j ó szél volt, megáüas nélkül dolgozhatott, ha keresni akart. Szélcsendben pedig nem keresett a malommal semmit, ü g y p r ó b á l t a k a szélmolnárok t ö b b ő r l e t ő t magukhoz csábítani, hogy sűrűbbre vájták a követ, így kevesebb lett a korpa, t ö b b a liszt, „ t e t é z e t t zsákkal adtak a parasztoknak". Voltak a z t á n a „ f ő k a p i " malmok, ahova t ö b b száraz és szélmalmot elkerülve vitték a gabonát. K é t m a l o m közül mindig azt v á l a s z t o t t á k , ahol ügyesebb volt a m o l n á r , melynek j o b b híre kelt.
A szárazmalom Állati
erővel
hajtott
malmok.
Az emberi e r ő t m á r a r ó m a i a k h e l y e t t e s í t e t t é k áUati
vonóerővel. K ö z i s m e r t e k a Pompeji ásatások s o r á n feltárt p é k m ű h e l y h e z t a r t o z ó , sza márforgatta malmok. 39. Nagy Czirok L . 1915. 20.
A k ö z t u d a t b a n szárazmalom elnevezés alatt az állati erővel hajtott malmokat ért j ü k . Azonban ezeknek is t ö b b t í p u s u k l é t e z e t t a régiségben, t a p o s ó , t i p r ó , és j á r g á n y o s szárazmalmok. A szárazmalom szó régi szószedeteinkben és okleveles említésekben is gyakorta szerepel. A X V I I . századi összeírások a l ó - é s s z a m á r h a j t o t t a s z á r a z m a l m o k t ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t t é k az emberi erővel m ű k ö d ő k e t . Regéc X V I I . század: „ s z á r a z m a l o m , k i t az emberek magok szoktak forgatni." 1685. Szádvár: „ s z á r a z m a l o m , k é t ember h a j t ó . " M u n k á c s : Bár m á s „ e m b e r v o n ó s z á r a z m a l o m . " 1689. Ó n o d : „ k é t ember hajtotta ő r l ő m a l o m . " v i d é k r ő l , főleg a D u n á n t ú l r ó l is i s m e r ü n k s z á r a z m a l m o k a t , mégis Alföldünk tájképéhez tartoztak hozzá legjobban ezek a m a l m o k . 40
41
42
összeírások és régi t é r k é p e k ma m á r hihetetlennek t ű n ő m e n n y i s é g b e n említik ő k e t . Nagy Gyula, e m a l o m t í p u s legjobb ismerője szerint K e c s k e m é t e n a X I X . század elején 8 1 , H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n 95, Makón 54, O r o s h á z á n 33, Békésen 12 k e t t ő s és 13 egyes s z á r a z m a l o m d o l g o z o t t . H a j d ú n á n á s o n a m ú l t század végén 4 0 - 5 0 szárazmalom v o l t . H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n 1788-ban 69 száraz, 27 vízi, 3 szél, 1808-ban 86 száraz, 16 vízi és 3 szélmalom j á r t . Kiskunhalason 1880-ban m é g 41 szárazmalom m ű k ö d ö t t . Nagy Czirok L . adataiból az alábbi t á b l á z a t o t áUítottuk össze, mely a s z á m o k o n túl a m a l m o k m ű k ö d t e t é s é r e is ad u t a l á s t . 43
4 4
4 5
46
Kimutatás az 1880-ban még működő halasi szárazmalmokról
Tulajdonjog
Hány malom
Házi kezelés
Vámos bérlő
Segéd kezelés
Inast tartott
Segédet tartott
Száraz és szélmalom együtt, egy kézben
8
-
8
-
2
-
2
Gazdálkodó paraszté
13
-
12
1
4
5
4
Szakképzett molnáré volt
19
17
2
-
12
2
3
Uraké
Testület kezé ben volt összesen
-
1
-
-
-
-
17
23
1
18
7
9
1 41
40.Lambrecht 1915. 20. AI. Lambrecht 1915. 21. A2. Jankó 1902., Vajkai 1942. 43. Nagy 1954. 44. Igmándy 1937. 299. 45. Szeremlei 1913. 3 1 9 - 3 2 0 . 46. Nagy Czirok L . 1950.
E b b ő l l á t h a t ó , hogy a X I X . század végére l e g t ö b b s z á r a z m a l m o t maga a m o l n á r üze meltette. A gazdag parasztok és az urak malmait m i n d s z e r z ő d t e t e t t , s z a k k é p z e t t munka erő tartotta ü z e m b e n , és úgy látszik, k i f i z e t ő d ő volt a s z á r a z m a l o m mellé szélmalmot is építeni. (Ennek okait l d . a Szélmalom c. fejezetben.) Alföldi m e z ő v á r o s a i n k életében fontos szerepet j á t s z o t t a k a s z á r a z m a l m o k . Egyenle tes, szép lisztet adtak, mivel lassú meghajtással, hidegen ő r ö l t e k . Az időjárástól teljesen függetlenül dolgozhattak, főként azok, ahol a m o l n á r n a k saját jószága volt a malom hajtá sára. „ A malom tulajdonosok rendesen czifrábbnál-czifrább vak mustralovakat szoktak összevásárolni, s m i u t á n a lóra is h ú z n a k v á m o t , szaporítják a malom j ö v e d e l m é t ; a szegé nyebb m o l n á r pedig csak úgy őrlethet, ha az őrlős a maga tulajdon lovait fogja a kerék b e . " A gazdák pedig igyekeztek a s z á r a z m a l o m b a n való őrlést télen l e b o n y o l í t a n i , mert „ n y á r o n se a gazda nem é r t rá, sem a jószág. Télen meg aki 20 holdon felüli gazda volt, az a cselédeknek és a n y á r i i d é n y m u n k á s o k n a k is ő r ö l t e t e t t . " 47
4 8
3. Szárazmalom. Kecskemét, 1906. A felvételt készítette Madarassy László. EAF
7644
H á t r á n y a volt viszont a szárazmalomnak, hogy tisztító berendezések beszerelése lehe tetlen volt, szitáké is csak k o r l á t o z o t t a n - ugyanis az állati e r ő t nem lehetett olyan mér téktelenül kihasználni, m i n t a vizet és a szelet. Ezért t ű n t e k el falvainkból leghamarabb a szárazmalmok. A malmok őrletőköre kialakulásának nagyon j ó példáját hozza Borzsák E. Monorról, ahol vízi-, szél- é s szárazmalom k ö z t választhattak. „ M o n o r o n k é t szélmalom nak és k é t s z á r a z m a l o m n a k az emlékét t a l á l t a m . Az egyik s z á r a z m a l o m n a k lélekszárító Al.D-r 1868. 590. 48. Hofer T. gyűjtése.
Hajdúböszörmény 1954.
malom v o l t a neve . . . Ezek a malmok azonban csak parasztra őröltek, azaz a k o r p á t ben ne h a g y t á k az ő r l e m é n y b e n . Ezért a m o n o r i a k a rétesnek való lisztet a s o r o k s á r i vízima lomban ő r l e t t é k meg. Általában a n a g y g a z d á k és s u m m á s o k , ha tehették, elmentek Sorok sárra. A helyi malmokban pedig a vékások (zsellérség) j á r t a k . Vékásnak nemcsak a zsellért h í v t á k , hanem mindazt, aki pillanatnyilag nem tudott, vagy nem akart t ö b b e t őrletni egy véka s z e m n é l . Pl. ha a nagygazda valamilyen m u n k a t o r l ó d á s , rossz időjárás k ö v e t k e z t é b e n nem mehetett el S o r o k s á r r a , s a lisztből kifogyván, egy véka maggal elszal aj t á t o t t a szél malomba vagy a s z á r a z m a l o m b a . Ezenkívül i t t őrlette m i n d e n k i a k u k o r i c á t , á r p á t és i t t hántolta a kölest." M á s h o l is, mikor a s z á r a z m a l o m b a m á r nem vittek annyi gabonát, t o v á b b r a is üzem ben maradtak mint d a r á l ó , szecskavágó, k ö l e s h á n t o l ó , olajütő és heregubó-fejtő ü z e m e k . Nagy G y u l a írja a szarvasi Tomka féle s z á r a z m a l o m r ó l : „ a malom a rizstermelés meghono sodásáig ( m i n t k ö l e s h á n t o l ó ü z e m , V . Zs.) nagy forgalmat b o n y o l í t o t t le. A szezonban sokszor éjjel-nappal ment. Tulajdonosa egy életen keresztül a malommal 4 1 kishold szán t ó t s 2 kishold legelőt szerzett." A halasi s z á r a z m a l m o k - úgy m i n t a szegedi tiszamalmok - paprikaőrlésre kezdtek berendezkedni a m ú l t század 80-as éveitől kezdve a g ő z m a l m o k versenye m i a t t . „Nagy át alakítás nem kellett ehhez a malomban. A m a l o m s á t o r mellé egy szoba-konyha nagyságú f a b ó d é t emeltek. Abban vaskályha melegénél szárogatták a paprikát. A tűzrevalót a pa rasztok h o z t á k . . . 5—6 gazda paprikáját is szárították egyszerre a b ó d é b a n , 1—2 hétig . . . M i k o r m á r jól t ö r ö t t , a m o l n á r leszedegette a fűzérről, s minden gazdáét k ü l ö n - k ü l ö n egy d é z s á b a n furkóval m e g t ö r t e , s azután ö n t ö t t e fel a garatba. A búzáskövön ment le, mert o t t v o l t a szita. Ugyanúgy a lisztládába f o l y t mint a liszt. A z őrlés u t á n vette k i a m o l n á r az 1/10-nyi v á m o t . " 49
50
5 1
A szárazmalmok gazdasági s z e r e p k ö r ü k ö n túl a falu társadalmi é l e t é b e n is fontosak voltak. Korábban a „ m a l o m alatt" közigazgatási tevékenység is f o l y t . Pl. K e c s k e m é t város tanácsa 1801-ben elrendelte, hogy a tizedek gyűlései ne zárt helyen, hanem tovább ra is a régi szokás szerint a malom alatt tartassanak. A malomban mindig sok ember v á r a k o z o t t . így lehetőség nyílt arra, hogy megbeszél jenek az egész közösséget érintő ü g y e k e t , a j o b b beszerzési, ületve értékesítési lehetőség ről t á j é k o z ó d h a t t a k . Pl. hogy hova menjenek fuvarba, vagy s ó é r t . Ezért „ a b a r á t s á g é r t " ragaszkodtak a férfiak a s z á r a z m a l o m b a való járáshoz akkor is, mikor az asszonyok a szebb lisztért már i n k á b b a g ő z m a l o m b a mentek volna. Nemcsak m u n k a i d ő b e n , hanem ü n n e p n a p o k o n is sokan gyűltek a malom alá, „a ma l o m k e r é k . . . a k á r t y á z ó k n a k , b e s z é l g e t ő k n e k , m u l a t o z ó k n a k szokott ü l ő h e l y e lenni. Rendesen öt-hat félé társaság is van o t t o l y a n k o r " - írja a Vasárnapi Újság. A k ö r n y é k b e l i e k , de a tanyáról bejövök is felkeresték hírekért, egy kis beszélgetésért a s z á r a z m a l m o k a t . A s z o k á s szívósságát, közkedveltségét mutatja, hogy sok h e l y ü t t a szá razmalom elbontása u t á n annak helye m é g sokáig gyülekezőhely maradt. 52
53
49. 50. 51. 52. 53.
Borzsák 1941. 220. Nagy 1956. Nagy Czirok L . 1951/52. Hofer T. gyűjtése Hajdúböszörmény 1954. D-r 1868. 590.
Halason a m ó d o s parasztok, iparosok, elöljárók a Polgári O l v a s ó k ö r b e n , a fiatalok a f o n ó b a n és az u t c á n találkoztak. A kisparasztoknak volt a „48-as k ö r " , de i n k á b b a malmokba j á r t a k helyette. Az öregek be-benéztek a kovács- és b o g n á r m ű h e l y b e , de leg t ö b b s z ö r ők is valamelyik s z á r a z m a l o m kerengőjét v á l a s z t o t t á k . 54
Taposómalom A t a p o s ó m a l o m alkalmazásának kezdete ismeretlen. Az ó k o r b a n m á r ismerték a tap o s ó k e r e k e k e t , de nem tudjuk, hogy malmot m i ó t a m ű k ö d t e t t e k vele. Verantius Faustus felsorolja kora ismert m a l o m t í p u s a i k ö z t : „Muelen m i t ein T r i t t r a d . " A t a p o s ó k e r é k az emberi erő és teljesítőképesség maximális kihasználása miatt a k ö z é p k o r b a n az emberi szenvedés s z i m b ó l u m a lett. A gályarabság sem v o l t kegyetlenebb b ü n t e t é s , mint a k e r é ken végzett végeláthatatian m u n k a . 55
Magyarországon a már e m l í t e t t összeírásokon kívül Kiss Lajos leírásából ismerjük a taposómalmot. E szerint 1858-ig H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n a Kinizsi u . 20. alatt m ű k ö d ö t t Vörös Dániel t a p o s ó m a l m a , a szuszimalom, melynek modelljét a m ú z e u m b a n ma is őrzik. Elve meg egyezik az áttételes kézihajtású m a l o m é v a l . 2 fő része, a taposóhenger és a kövesrendszerű őrlőszerkezet k ü l ö n helyiségben, a taposó- illetve m a l o m h á z b a n állt. 4—5 erős ember 1 ó r a alatt 1,5 véka ( k b . 2 5 - 3 0 kg) b ú z á t őrölt meg rajta. Nevét a munka k ö z b e n t a r t o t t szünetekről kapta, mikor pihenni, „ s z u s z o g n i " kellett. 56
F e l t é t e l e z h e t ő e g y é b k é n t , hogy a Borzsák Ede által Monoron g y ű j t ö t t lélekszárító el nevezés szintén az emberi erő kegyetlen kihasználására utal. A szuszimalom m ű k ö d é s é t b e t i l t o t t á k , mert „ a g y o n e m é s z t e t t e a m a l o m t i p r ó embe rek erőit és t e s t é t . " Azonban k é s ő b b is előfordult, hogy jószág híján maguk álltak a szá razmalom keringőjébe. így mesélte el ezt Nagy G y u l á n a k egyik a d a t k ö z l ő j e O r o s h á z á n : „ A z aratáskor az emberek és lovak a m e z ő n dolgoztak s csak szombaton este j ö t t e k haza. Hogy a m u n k á b ó l h a z a é r k e z ő k n e k k e n y e r ü k , tésztaféléjük legyen, s z o m b a t o n k é n t az asszonyok összeáütak és befogták magukat a m a l o m b a . " Bizonyára nem tipikus, de ese t e n k é n t , szükségben elő-előforduló jelenséggel van i t t dolgunk. Hiszen az aratásra való fel készülés teendői k ö z t mindig szerepel az élelemről, így a szükséges lisztről előre való gon d o s k o d á s is. Az aratás idejére m i n d i g tartalékoltak egy bizonyos m e n n y i s é g e t , lehetőleg a Húsvét táján ő r ö l t e t e t t utolsó adag gabonából s annak fogytával k e r ü l h e t e t t sor erre a kényszermegoldásra. 57
Tiprómalom A tiprókerék bizonyos szögben, ferdén elhelyezett nagy kerék, melyet az állat felfelé taposva, de helyén nem változtatva hoz mozgásba. Az őrlőszerkezetet a t i p r ó k e r é k is á t t é tellel forgatja. Ilyen malomról ír gróf Teleki Dániel, aki K e c s k e m é t e n l á t t a 1796-ban: 54. 55. 56. 57.
Nagy Czirok L . 1951/52. Endrei 1959. 193. Kiss 1935. 7 7 - 8 4 . Nagy 1955.
„ M e n t ü n k a z u t á n egy a' V á r o s o n kívül levő száraz Malomhoz (mely N y o m ó száraz Ma lomnak hivatik) meg-nézésre; a' mely egy tsapanyólag áUó, nagy lapos keréktől hajtatik, melyen egy vagy k é t ö k ö r fel felé m e n v é n (azonban minthogy egy Tzövekhez van lántzal k ö t v e soha tovább nem halad) ez által a' kerekeket forgatja, a' mely K e r é k n e k alóli fogai lévén, azok által a' m á s kerekekbe kap, és így ezeket és ezekkel e g y ü t t a' Malom k ö v e t forgásba hozza. A ' Malom egész Mechanizmussá igen együgyű és k ö n n y ű , haszna pedig egy ü y e n Malomnak felette nagy, mert t ö b b e t őröl m i n t egy k ö z ö n s é g e s Lóval hajtatott száraz M a l o m , és négy erőss Marhánál t ö b b e t nem k í v á n . "
58
4. Taposómalom belseje. Veszprémvarsány, 1910. A felvételt készítette Garay Ákos. EAF11523
A D u n á n t ú l o n 2 t i p r ó m a l o m r ó l tudunk, melyek még a X X . században is m ű k ö d t e k . A z egyik Varsány ( V e s z p r é m megye), a másik pedig Balatonfőkajáron. Ez u t ó b b i t 1 9 l ó ban szedték s z é t .
59
Ezt m e g e l ő z ő e n J a n k ó J á n o s látta, és szerkezete leírását közli k ö n y v é
ben. Álljon i t t a t i p r ó m a l o m J a n k ó J. gyűjtése szerint. „A tiprómalomnak
k é t része, k é t
helyisége van; egyik a t i p r ó , a hol a m o z g á s , másik a malom, a h o l az őrlés létesül. A tipróhelyiség nagy köralakú terem, alacsony falait a duczgerendák tartják, ezeket fent a ko szorúgerendák kötik össze k ö r b e n , a k o s z o r ú g e r e n d á k r a d ű l n e k a szarufák, melyek fent a csúcsban futnak össze, s melyek összetartását és erősségét biztosítják a szarufák szarkalábj a i . A szarufák közé van beékelve a k ö t é s f á k négyzete s ennek, minthogy ez tartja a főger e n d á t , természetesen igen erősnek kell lennie. Hasonló n é g y z e t van alul is a földbe rögzít58. Gróf Teleki 1796. 1 0 0 - 1 0 1 . 59. Saját gyűjtésem 1977.
ve s ezeket felső és alsó gerendafészeknek nevezik. A k é t fészek k ö z é p s ő kötésgerendájába i l l i k bele a h á r o m öl hosszú főgerenda a végében levő lapiczkavassal. Ennek a gerendának a k ö z e p é n van a tiprópadló ferde n í v ó b a n , vagyis egyik fele a vízszintes nívó felett, másik fele az alatt áll. A p a d l ó t a p a d l ó g e r e n d á k tartják, melyek a főgerendából sugarasan indul nak k i ; a padlógerendák végét a k ö r í v vonalán a keréktalpfák k ö t i k össze s e talpfák alsó felén vannak a fogak. E fogak hajtják a fürszaczkereket, mely a kis g e r e n d á n fekszik szin t é n külső és belső fészekkel. Ez a m o z g a t ó rész, melyben a mozgás így t ö r t é n i k : a lovakat felhajtják a t i p r ó p a d l ó r a , azok mindig fölfelé (hegynek) törekszenek s így egyhelyt lépdel nek, mert a t i p r ó p a d l ó t magok alól kitolják é p p az ellenkező irányban, m i n t amelyben ő k állnak és lépnek. A tiprópadló mozgásával, a fogak közvetítésével, megindul a kis gerendő is, mely átnyílik a malom helyiségébe. A malom helyiségében az egész belső szerkezetet a medvetalpra helyezett k ő p a d , vagyis k ő t a r t ó pad tartja; ennek négy l á b a van, ezeket összeköti elől a felső és alsó sámol, oldalt fent a v á n k o s . A l á b a k o n k e r e s z t ü l megy a régöl; a k é t régöl k ö z t van a vashíd ( f á b ó l ! ) . A kis g e r e n d ő n e k a malom helyiségébe eső részén van a nagy k e r é k , mely s z i n t é n fogas; a sámol és a vashíd k ö z é van betokozva a szálvas nevű tengellyel bíró fogas k o r o n g , melyet a fogaiba illeszkedő nagy k e r é k forgat; a korong felett vanabalancz, a z u t á n az alsó és felső k ő , majd a garat, melyeket együtt bádogkéreg vesz k ö r ü l . A k ő p a d mellett van a k ő e m e l ő daru; a t ö b b i fölszerelés a kőpad l ó b ó l és a lisztes ládából áll. Egy ilyen malom 1 mázsa kukoricát 1 óra alatt puhára őröl, vízimalom" tehát ugyan oly munkát végez, mint a 60
J á r g á n y o s malom A járgányos malom a s z á r a z m a l m o k legtovább f e n n m a r a d ó típusa. M i n t m á r emlí t e t t ü k , a m ú l t század során tömegesen álltak alföldi városainkban, K e c s k e m é t e n p l . egész k ü l ö n u t c á t k é p e z t e k . A rengeteg fa szerkezet, a zsup- nád- és szalmatetők k ö n n y e n tüzet fogtak és veszélyeztették a l a k ó h á z a k a t . A városi t a n á c s o k egymásután h o z t á k a rendelke zéseket városon kívülre való t e l e p í t é s ü k r ő l , de kevés sikerrel. A s z á r a z m a l m o k á ü t á k leg kevésbé a gőz- és m ű m a l m o k versenyét. A magyar malomipar fénykorában e m a l o m t í p u s valóban h á t t é r b e szorult. 1863-ban 7966 szárazmalomról tudnak a s t a t i s z t i k á k , 1906-ban ezekből csak 619 maradt. A X X . század során e g y n é h á n y m é g m ű k ö d ö t t m u t a t ó b a , de gabonaőrlésre m á r nem használták ő k e t . Ma m á r egye tien m ű k ö d ő k é p e s s z á r a z m a l o m van Magyarországon, az 1836-ban épült Tonka-féle lisztelő, majd köleshántoló szárazmalom Szarvason. A szárazmalmok rendszerint 2 fő részből áUtak, a járószintből (malomalj, keringősátor) és a m a l o m h á z b ó l . A keringősátor elnevezés fejezi k i legképletesebben ennek a m u n k a t é r n e k a formáját és funkcióját: hatalmas oldalain n y i t o t t , magas t e t ő z e t ű é p ü l e t - valóban s á t o r r a emlékez tet. Belsejében helyezkedik el a járókerék vagy nagykerék, mely függőleges tengely, a bálvány körül forog. Ennek felső vége a járomban, alsó pedig a medvegerendában jár. 61
60. Jankó 1902. 248. 61. Nagy 1956.
5. Faragott kőpad eleje szárazmalomban. Kiskunfélegyháza, A felvételt készítette Madarassy László. EAF 7233
1905.
A járókerék k e r ü l e t é n fafogak helyezkednek el, ezek az orsóba k a p c s o l ó d n a k , így hajtják a m a l o m k ö v e k tengelyét k é p e z ő korongvasat, vagy m á s szerkezetet, aszerint, hogy lisztelő, k á s a t ö r ő , vagy olajütő m a l o m r ó l van szó. A járókerék k ü l l ő i k ö z é , az oda e r ő s í t e t t h á m f á h o z fogták a v o n ó á l l a t o k a t , rendsze reint lovat, ritkábban ö k r ö t vagy szamarat. Erre a m u n k á r a csak szelid állat h a s z n á l h a t ó , m e l y nem ijed meg a szerkezet zörgésétől. Egy pár lóval legfeljebb csak 3 ó r á t h ú z a t h a t tak, félidőben n é h á n y perces pihenővel. Általában 1 véka gabona őrléséhez 1 óra kellett, de ha erős lovak h ú z t á k a malmot, 10 ó r a alatt 20 v é k á t tudtak megőrölni. A környékbeli gyerekek kedvenc szórakozása volt a lovakat hajtani, s m i n t Nagy Czirok L . feljegyezte, sokszor történt velük baleset, a küllők k ö z é zuhanva halálra z ú z t á k magukat. A járószinhez csatlakozott a m a l o m h á z , melynek berendezése gabonaőrlés esetén megegyezett az e g y é b meghajtású m a l m o k é v a l . M i n t e m l í t e t t ü k azonban, az állati erő igénybevétele legfeljebb szita beáUítását tette lehetővé, henger és tisztítóberendezésekét nem. A gabonaőrlésen kívül j á r ó k e r e k e s szárazmalmot é p í t e t t e k „ . . . h á n t o l á s r a (köles h á n t o l ó ) , gubótörésre ( h e r e g u b ó t ö r ő ) , olajütésre ( m a g t ö r ő ) , ken der törésre. Ennek meg felelően kőrendszerrel és kalapácsokkal m ű k ö d ő s z á r a z m a l m o k léteztek. Őrlésre, hánolásra forgókőrendszerrel m ű k ö d ő , olajütésre, k e n d e r t ö r é s r e kalapácsos malmokat é p í t e t t e k . G u b ó t ö r é s r e m i n d k é t típust a l k a l m a z t á k . " 62
62. Pongrácz P. 1967. 53.
A szárazmolnárok kiváló faragómesterek voltak, l e g t ö b b s z ö r önálló mesteremberek, akik kizárólag malomépítéssel és javítással és a m o l n á r mesterség gyakorlásával t a r t o t t á k fenn magukat. Alföldi városainkban idővel híres „ s z á r a z m o l n á r - d i n a s z t i á k " alakultak k i , ahol apáról-fiúra szállt a mesterség.
IRODALOM
A N D A Y P. 1965. A technika fejlődése az őskortól az atomkor küszöbéig. Budapest BABUS J . 1943. Száraz- és vízimalmokról szóló adatok. E A 1851. Lónya B L O C H , M. 1935. Avènement et conquêtes du muolin á eau. (Annales d'Histoire Economoque et sociale V I L ) Paris B U R C H A R D - B É L A V Á R Y K. 1898. A malomipar az ezredéves országos kiállításon. In: Magyarország közgazdasági és közműveló'dési állapota ezeréves fennállásakor. Budapest 2 0 1 - 2 8 1 . D - R . 1868.4 szárazmalom. Vasárnapi Újság 590. D U R K Ó A . 1939. Malmok; vízi- száraz- és szélmalom. E A 2380 Békés. E R D E I W. 1959.4 taposómalomról. Élet és Tudomány 1 9 2 - 1 9 4 . F A L L E R J . 1 9 3 6 . 4 tési szélmalmok rövid ismertetése. Veszprém F E L D H A U S , F . M. 1954. Die Maschine in Leben der Völker. Basel F U T Ó M . 1947.4 magyar gyáripar története. Budapest G A Á L K . 1951. Szélmalom, szárazmalom szerkezete.. . E A 2478. Kiskunfélegyháza GÂTHY J . 1 9 3 2 . 4 malmokról. T . G y . 1:69-75. G I L L E , B. 1954. Le moulin Á eau, une revolution technique. Techniques et civilisation. 13. sz. G L E I S B E R G , H . 1956. Das kleine Mühlenbuch. Dresden. G Y Ö R F F Y 1.1943. Magyar falu - magyarház. Budapest H O F E R T . 1954. Szárazmalmok. E A 5928. Hajdúböszörmény IGMÁNDY J . 1937. Őrlés a szárazmalomban. Debreceni Szemle, 229. JANKÓ J . 1902.4 Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp. KISBÁN E . 1 9 6 6 . 4 magyar kenyér. Kandidátusi értekezés. Bp. K I S S L . 1935.4 szuszimalom. N É 7 7 - 8 4 . L A M B R E C H T K . 1 9 1 1 . 4 magyar szélmalom. Budapest. L A M B R E C H T K . 1 9 1 5 . 4 magyar malmok könyve. Budapest M A D A R A S S Y L . 1 9 3 3 . 4 putris szélmalom. N É 2 3 - 2 4 . M A K K A I L . 1974. Östliches Erbe und westliche Leihe in der ungarischen Landwirtschaft der frühfeudalen Zeit. ( 1 0 - 1 3 . Jahrhundert) AgtSz. Supplementum. M A U R I Z I O , A . 1927. Die Geschichte unserer Pflanzennahrung von den Urzeiten bis zur Gegenwart. Berlin N A G Y C Z I R O K L . 1950. Molnárélet, kiskunhalasi szárazmalmok. E A 2177 Kiskunhalas N A G Y C Z I R O K L . 1 9 5 1 - 5 2 . Szélmalmok, molnárélet. E A 3916. Kiskunhalas N A G Y D. 1954. Szélmalom, E A 5894. Szatymaz N A G Y Gy. 1 9 5 4 - 5 5 . ( a ) 4 z utolsó működő szárazmalom. E A 4433. Szarvas N A G Y Gy. 1 9 5 4 - 5 5 . (b) 4 pusztuló vámosoroszi szárazmalom és olajütő. E A 6529. Vámosoroszi. N A G Y Gy. 1 9 5 4 - 5 5 . ( c ) 4 szarvasi lóval hajtott szárazmalom. Szarvas. N A G Y G y . 1956. Az utolsó működő szárazmalom. NÉ. 83-118. N A G Y V Á T H Y J . 1820. Magyar házi gazdasszony. Pest N O T E B A A R T , J . 1972. Windmühlen. Paris N Y Á R Á D Y M. 1951. Száraz- és vízimalomra vonatkozó adatok. E A 2472. Szatmár m. PONGRÁCZ P. 1967. Régi malomépítészet. Bp.
PAPAICS R . 1 9 3 4 . 4 kenyeres táplálékot szolgáltató növényeink története. Bp. S I N G E R , C h . - H O L M Y A R D , E . - Hall. A. 1957. A history of technology I-IV. Oxford. SZABÓ M. 1953. Száraz- és szélmalmok. E A 4045. Dévaványa. S Z E R E M L E I S. 1913. Hódmezővásárhely története. Hódmezővásárhely. TAKÁTS S. 1907. (a) A magyar molnár. Századok. 5 2 - 5 6 . TAKÁTS S. 1907. ( b ) 4 magyar molnár. Századok. 1 4 3 - 1 6 0 és 2 3 6 - 2 4 9 . T E L E K I D. gróf 1796. Egynéhány hazai utazások leírása. Bétsben. V A J K A I A . 1942. Olajütők Veszprém vármegyében. N É . 113-123. V A J K A I A . 1975. Újabb adatok a bakonyi és Balaton-melléki olajütőkhöz. E t h . 4. sz. 6 2 4 - 6 3 2 . V E R E S S É . 1970. Adalék a kenyér történetéhez. Sütőipar 1. sz. 2 4 - 3 9 . Z A L A F . 1 9 5 8 . 4 kenyérgabona ellátás néhány problémája. Statisztikai Szemle. 4 4 9 - 4 5 8 . Z O L T A I I . 1901. Az első szélmalom Debrecenben és más egyebek. Debreceni Friss Újság, május 3.
RÖVIDÍTÉSEK
EA EAF Eth. M. St. Közi. NÉ TGY.
Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára, Fényképgyűjtemény Ethnographia Magyar Statisztikai Közlemények Néprajzi Értesítő Tudományos Gyűjtemény
MÜHLENTYPEN UND MÜLLERGEWERBE I N U N G A R N IM X I X . JAHRHUNDERT I. von ZSÓFIA
VAJKAI
Der hohe Verbrauch an Brotgetreide hatte in Ungarn grosse Traditionen, da das Brot und die Mehlspeisen Jahrhunderte lang die billigsten Nahrungsmittel waren. Die Dorfbewohner waren ganz bis zu den Jahren nach der Befreiung 1945 in Mehl Selbstversorger, sodass die Wichtigkeit der Getreide mühlen begriflich ist. In Ungarn arbeiteten mehrere Mühlentypen mit natürlichem Energieantrieb (Wasser-, Trockenund Windmühlen) auch dann noch, als die ungarische Mühlenindustrie infolge ihrer modernen Maschi nen - von Mitte des X I X . Jahrhunderts - schon weltweit bekannt war. Die Erfindungen haben näm lich die für den Bedarf unserer Bauernschaft arbeitenden Mühlen erst mit einer Verspätung von einigen Jahrzehnten erreicht. Zwischen den Mahlprodukten der verschiedenen Mühlen war kein grundsätz licher Unterschied, denn ihr Mahlmechanismus arbeitete nach dem gleichen Prinzip und auf dem gleichen technischen Niveau. Die grossen ungarischen Erfindungen in der Mühlenindustrie hatten also die Mehlversorgung der Dorfbewohner sozusagen unberührt gelassen. V o n den mit herkömmlicher Energie arbeitenden Mühlen werden die Trocken- und die Wind mühlen vorgestellt.
