ESETTANULMÁNY/AVOP-2004-2.1. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése
MALOMIPARI BERUHÁZÁS
AVOP-2004-2.1. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. október 29.
Szerző:
Pupek Emese
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 1.
2.
3.
4.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 3 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 5
1.2
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 7
1.3
A projekt intézményi szereplőinek bemutatása ............................................ 9
A projekt részletes bemutatása ......................................................................... 11 2.1
A pályázati kiírás fejlesztési irányai ............................................................ 11
2.2
A projekt tárgya .......................................................................................... 12
2.3
A projekt tartalma ....................................................................................... 14
2.4
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 17
A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .................................. 19 3.1
A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények .............. 19
3.2
A projekt-előkészítés és pályázatkészítés.................................................. 21
A projektmegvalósulás bemutatása................................................................... 23 4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 23
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 24
4.3
A projekt kommunikációja .......................................................................... 25
4.4
Projektpénzügyek és ellenőrzés................................................................. 26
Összegzés................................................................................................................ 27 Források ................................................................................................................... 28 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 29 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 29 Ábrák jegyzéke ......................................................................................................... 29
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása
1.1 A pályázó szervezet bemutatása A támogatásból megvalósuló malomipari beruházást a PANNONMILL Malomipari Részvénytársaság
(PANNONMILL
Rt.)
hajtotta végre. A cég jogelődjei a PannonGabona Rt., a Hungaromill Rt., valamint a Pannon Borsod Kft. voltak. A cégek átalakulását a cégbíróság 2004. június 30-án jegyezte be. Az átalakulás módja az összeolvadás volt. Mind a három társaság jogutódja a PANNONMILL Rt. lett, a cég jegyzett tőkéje 2.150 millió forint. A PANNONMILL Rt. a Vonwiller cégcsoport tagja. A PANNONMILL Rt. részvényeinek 99,76 százaléka az osztrák Vonwiller GmbH tulajdonában van, a 0,236 százaléknak a tulajdonosai magánszemélyek.
1. ábra: Vonwiller cégcsoport Forrás: www.vonwiller.at
5
A részvénytársaság fő tevékenysége a malomipari termékgyártás, emellett az alapító okiratban meghatározott főbb tevékenységei még a mezőgazdasági termékek nagykereskedelemi forgalmazása, külkereskedelem, raktározás és tárolás. Tevékenységeit a PANNONMILL Rt. döntő mértékben Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Borsod, Zala és Veszprém megyében végzi. Értékesítési és felvásárlási kapcsolatai az ország egész területére kiterjednek. A privatizáció után a jogelőd részvénytársaságok tevékenységeinek, befektetéseinek és követeléseinek teljes felülvizsgálatát elvégezték, a gazdaságtalan tevékenységeket megszűntették, a behajthatatlan követeléseket leírták. Felmérték erősségeiket és gyengeségeiket. A hazai lisztpiacot évek óta erős verseny jellemzi, miközben a piac mérete alig változik, az export lehetősége pedig minimálisra csökkent. A PANNONMILL Rt. az egyre erősödő piaci verseny körülményei között mind szélesebb termékskálával igyekszik partnerei rendelkezésére állni, amelynek eredményeként árbevételük és eredményes gazdálkodásuk stabilizálódott. A cég szerepe jelentős a szakágazatban és a térségben. Malomipari forgalmuk az országos termékértékesítés 20-22 százaléka, gabonaőrlésben pedig 25 százaléka. Az őrléshez szükséges gabonát a malom térségéből vásárolják fel. A termelőkkel hosszú távú beszállítói kapcsolatot alakítottak ki. A cég versenypozícióját a szolgáltatások komplexitása és minősége jelentősen elősegítette. A volumen növekedését csökkenő foglalkoztatotti létszám és erősen visszafogott üzemi költségek mellett érték el. A részvénytársaság 14 telephelyen folytat termelést: Csorna, Győr-Ménfőcsanak, Sopron, Mosonmagyaróvár, Szombathely, Devecser, Komárom, Tát telepeken malomipari termékgyártás folyik. Győr, Körmend, Nagyigmánd, Tata telepeken takarmánygyártás; míg Környe és Lébény telephelyen premix (malomipari termék) előállítása történik. További 8 telepen kizárólagosan raktározási tevékenységet végez. A pályázat benyújtásakor a cég statisztikai állományi létszáma 702 fő volt. Fizikai foglalkozásúak ebből 550 fő (78%).
6
1.2 A projekt környezetének bemutatása A malomipar Magyarországon a XIX. század végére gyári jelleget öltött, vagyis már nem csak a saját gabonát dolgozta fel. A technológia fejlesztése (például a Mechwart-féle kéregöntésű hengerszék és az ugyancsak hazai fejlesztésű síkszita) és a malmok villamosítása a hazai malomipar rendkívüli méretű fellendüléséhez vezetett és meghódította az egész világ malomiparát. A hazai malomipar ellátta az ország lakosságán kívül Ausztriát és Bosznia-Hercegovinát is. E nagyszabású feladatok miatt a gyári malomipar nem oszlott meg egyenletesen az országban, hanem a búzatermelés helyéhez és az olcsóbb vízúti szállítás lehetőségéhez igazodott, és jelentős volt a tőke koncentrálódása is. A malmok száma az I. világháborúig bővült, majd az ország területének csökkenése és szerkezeti átalakulása miatt mérséklődött a malomipar aránya a többi iparágéhoz képest, annak ellenére, hogy a két világháború között a malmok száma megkétszereződött, és majdnem minden településen őröltek és daráltak. Ezzel kihasználatlan kapacitás jött létre, amiért az állam az 1938. évi úgynevezett Molinum szerződésben vállalta, hogy a kincstári rendelkezés alá került malmokat felszámolja, és az árrögzítés, valamint a termelői fejadagok bevezetésének eszközével is élt a kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében. A II. világháború után az élelmiszeripar államosításával az akkor stratégiai fontosságúnak ítélt nehéziparhoz képest a malomipar vesztett súlyából, majd a hetvenes évektől az élelmiszer-feldolgozás újból gyorsabb ütemben bővült a többi iparághoz képest. Tevékenységi körébe 1962 óta a gabonafélék felvásárlása, gabonaőrlemények előállítása, keveréktakarmányok gyártása tartozott. Az 1990-es évek elején a termelés több mint négyötödét (a foglalkoztatottak ugyanilyen hányadával) a takarmánykeverékek és -koncentrátumok adták. A malomiparba került termékmennyiség 40 év alatt 2 millióról 7 millió tonnára nőtt. Míg 1950-ben a termelés több mint 40 százalékát két szakágazat, a malom- és cukoripar adta, addig 1990-re már a hús- és tejipar, és a korábbi két szakágazat együttes súlya 1990-ben nem érte el a húsiparét. A malomipar a II. világháború után az 1990-es évekig az egyik legkevésbé fejlődő élelmiszer-ipari szakágazat volt. A magyar gazdaság a rendszerváltást követően súlyos válságba került, a gazdasági főágazatok közül a legmélyebb válságon a mezőgazdaság esett át.
7
A projekt a Nyugat-Dunántúli régió területén Csornán valósul meg. A régiót GyőrMoson-Sopron, Vas és Zala megye alkotja. A régió – Európa-szerte egyedülálló módon – négy országgal határos: nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, északon pedig Szlovákiával. A Nyugat-Dunántúli régió a négy országhatár miatt jelentős nemzetközi átmenő forgalommal rendelkezik. Az itt található határátkelőkön keresztül bonyolódik hazánk határforgalmának több mint fele. A Nyugat-Dunántúli régió mezőgazdaságára jellemző, hogy a szántóföldi növénytermesztés vázát a gabonafélék alkotják, közülük legnagyobb területen termelt növény a búza, amely kissé múlja felül a kukorica, jelentősebben az árpa területét.
Komárom
Csorna
2. ábra: A Nyugat- és Közép-Dunántúli régiók Forrás: www.logsped.hu szerkesztve a szerző által
Pályázó székhelye Komáromban a Közép-Dunántúli Régióban van, ami területileg az ország második legkisebb régiója (11 263 km2), azonban itt él az ország lakosságának 11 százaléka (1,107 millió fő). A régiót nagyfontosságú vasútvonalak, közutak és autópályák (M1, M6, M7) szelik át. A térséget északról és keletről a Duna, Európa egyik legfontosabb vízi útja határolja. A szerencsés adottságoknak köszönhetően egyformán fejlett az ipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom. 2005 januárjában egy angol kutatóintézet, a CEBR (Centre for Economics and Business Research Ltd. London) tanulmányt tett közzé, melyben az Európai Unió 223 régióját vizsgálta növekedési kilátásai szempontjából. A Közép-Dunántúli Régió elsősorban a gazdasági növekedés és az Európai Unió forrásaihoz való hozzájutás terü8
letén szerepelt előkelő helyen a rangsorban, és összességében a negyedik a 223 régió között. 1. táblázat: A Nyugat- és Közép-dunántúli régió alapadatai Forrás: A magyar régiók zsebkönyve 2005, KSH, 2006 Nyugatdunántúli régió
Középdunántúli régió
Területe (2005)
11 329 km2
11 116 km2
Lakónépesség (2005)
999 ezer fő
1 110 ezer fő
655 db
401 db
28 db
36 db
627 db
365 db
5,9%
6,3%
Foglalkoztatottak száma (2005)
426 ezer fő
460 ezer fő
Gazdasági szervezetek száma (2005)
128 303 db
132 826 db
2 547 db
1 707 db
2 114 Mrd Ft
2 149 Mrd Ft
Ipar beruházásai (2005)
160 Mrd Ft
238 Mrd Ft
Beruházások (2004)
296 Mrd Ft
370 Mrd Ft
Alapadatok
Települések száma (2002) Jogállás szerint
város község
Munkanélküliségi ráta (2005)
Külföldi érdekeltségű vállalkozások (2004) GDP (2004)
1.3 A projekt intézményi szereplőinek bemutatása Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) vonatkozásában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el az Irányító Hatósági feladatokat, 2005-ben az Irányító Hatósági Főosztály által, 2006 augusztusától pedig az Agrár-vidékfejlesztési Főosztály által. Az Irányító Hatóság feladata a végrehajtásra vonatkozóan megbízható pénzügyi és statisztikai információk gyűjtése, amelyek alapján a monitoring-mutatók megállapíthatók, valamint az értékelés elvégezhető. Felelős továbbá: -
AVOP monitoring adatainak az Európai Bizottság részére történő továbbításáért,
-
az Irányító Hatóság vezetői értekezlet szervezéséért az AVOP végrehajtása hatékonyságának növelése érdekében,
-
AVOP értékelésének elkészíttetéséért,
9
-
a Közreműködő Szervezettel kötött megállapodások aktualizálásáért, végrehajtásáért,
-
AVOP pályázati dokumentációjának jóváhagyásáért,
-
az AVOP során használatos értékelési pontrendszer jóváhagyásáért, betartatásáért,
-
az AVOP képviseletéért a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottságában.
A 81/2003. (VI. 7.) Kormányrendelettel 2003. július elseje hatállyal létrehozott országos hatáskörű szervezetként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) látja el a kifizető-ügynökségi feladatokat. Ezek fő vonulata a támogatási intézkedések jellegétől függően a támogatási kérelmek befogadásától és elbírálásától, az engedélyezésen keresztül, a támogatások utalványozásáig, folyósításáig, nyilvántartásáig, könyveléséig terjed; illetve a támogatási rendszer működéséhez szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása és kezelése is feladata. Az MVH hatáskörébe tartozik az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből finanszírozott AVOP támogatási intézkedéseken túlmenően az EMOGA Garancia részlegéből finanszírozott közvetlen agrártámogatások technikai lebonyolítása is. 2. táblázat: A projekt összegző adatai Pályázat:
AVOP/2004/2.1.
Pályázó:
PANNONMILL Malomipari Rt.
Pályázat címe: Projekt időtartama:
Malomipari beruházás 2005. február 28. – 2005. május 30.
Támogatás összege:
464.239.348,- Forint
Beruházás összege:
1.160.598.370,- Forint
10
2. A projekt részletes bemutatása
2.1 A pályázati kiírás fejlesztési irányai Az AVOP továbbviszi és beépíti a hazai agrártámogatási rendszer elemeit az Európai Uniós csatlakozás után átalakított mezőgazdasági szakpolitikába, számol az előcsatlakozási programok (Phare, SAPARD) keretében megvalósuló fejlesztésekkel. Kiemelkedő szerepe van a mezőgazdasági termelés feltételeinek egyenlőtlenségéből adódó területi különbségek kiigazításában, csökkentésében, a vidék szociális problémáinak megoldásában, az ökológiai, a természeti értékek fenntartásában, megőrzésében, a környezet védelmében. Az AVOP a versenyképes alapanyag-termelés megalapozását segíti elő a mezőgazdaságban, a versenyképességet kívánja növelni a termelési költségek csökkentésével, a termékek hozzáadott értékének és minőségének növelésével, és a környezet védelmét javító beruházások támogatásán keresztül. Támogatja az élelmiszerfeldolgozó ipar fejlesztését a technológia, a kapcsolódó logisztikai, tároló- és raktárkapacitások, valamint az informatikai háttér modernizálása révén. Az AVOP 2.1. intézkedésének a „Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztésének” célja a hatékony üzemméretek kialakítása a termelőkapacitások növelésével és a felesleges kapacitások párhuzamos leépítésével; elavult technológiák korszerűsítése, gépek, berendezések cseréjével; új, hatékony technológiák bevezetése. A célok megvalósításával hozzájárul az élelmiszerbiztonsággal és minőséggel összefüggő fejlesztésekhez, a környezetterhelés csökkentéséhez; valamint a munka feltételeinek javításához.
11
2.2 A projekt tárgya A projekt tárgya malomipari gépbeszerzés közel 1,335 milliárd forint értékben. Elavult, korszerűtlen, alacsony hatékonysággal, magas költséghányaddal dolgozó kisteljesítményű malmok helyett egy 300 t/24 óra teljesítménnyel rendelkező Bühler malmot épített be a pályázó egy malomépületbe Csornán. Az új malom gépeit Németországból vásárolták, a beszerelést a német vezetőszerelő irányítása mellett magyar vállalkozók végezték. A malom üzembe helyezésével nemcsak Magyarország, de Európa legmodernebb malma létesült, hiszen a gépeket hangtompítókkal burkolták, a legmodernebb filterberendezés pedig megakadályozza a kiporzást. A gépek meleg levegőjét újrahasznosítja, ezáltal számottevő mennyiségű energia megtakarítható. Hatékonysága a régihez viszonyítva jelentősen nő, ezáltal az előállítási költségek csökkentek. A gyártott termékek minősége jelentősen javult, mind a hazai, mind a nemzetközi követelményeknek megfelel. A gépek munkabiztonsága a legmagasabb nemzetközi standardnak is megfelel. A pályázati támogatásból beszerzésre került gépeket Csornán egy új malomépületbe építették be. Szükségessé vált a csornai, győr-ménfőcsanaki és mosonmagyaróvári korszerűtlen malmoknak a bezárása és helyettük egy új, korszerű, világszínvonalat képviselő malom építése. Csornán a régi malom lakott területen helyezkedett el, zaj és por kibocsátása zavarta a környéken lakókat, ugyanúgy, mint a GyőrMénfőcsanakon üzemelő malom. A soproni malmot átállították rozsőrlésre, így kapacitása 12 t/24 órával csökkent. A malmok bezárásával tehát kapacitás többlet nem jelentkezett. Az új malom Csornán az ipari park szélén épült fel. A beépítésre került terület a cég saját tulajdona volt, lakott területtől mért távolsága 500 méter, infrastruktúrája kiépített, közútját kiszélesítették a megnövekedett forgalom miatt. Az új malomépület mellé új szociális és kiszolgáló létesítményeket is építettek. A teljes beruházás (ami a projekt feltétele volt, de nem része) közel 800 millió forint értékű volt, és 11 hónap alatt zajlott le. A fenti fejlesztés tehát szükséges előfeltétele volt a pályázat megvalósításának.
12
1. kép: A beruházás helyszíne 2004 tavaszán Fotó: PANNONMILL Rt.
2. kép: Az elkészült malomépület Csornán 2005 áprilisában Fotó: Vonwiller
13
A projekt célja, hogy: -
bevezetésre kerüljön a legmagasabb minőségű technológia;
-
javuljon a minőség (homogén termékminőség);
-
növekedjen a hatékonyság (gazdaságilag és energetikailag);
-
megvalósuljon a környezetvédelem (zajszegény stb.);
-
a működés teljesen automatikus legyen;
-
és a legmagasabb higiénés követelmények is teljesüljenek.
A projekt keretében megvásárolt gépek összesen 212-féle költségelemet takarnak, amelyek összesen 274 darab berendezést, gépet, eszközt, műszert, és egyéb tartozékot jelentenek. A beszerzésre került gépek feladata a gabonasilóból történő anyag-átvételtől kezdődően a gabona tisztítását, az őrlőberendezéseket, a lisztsilót és a teljes üzem vezérlését öleli fel. A teljes géppark tervezésénél a különösen kis helyigénnyel együtt elsődleges szempont volt minden biztonságtechnikai előírás betartása. A gépek elhelyezésére szolgáló épület a higiéniai szempontok követelményeinek megfelelően teljes mértékben betonból készült, csúszózsalus technikával.
2.3 A projekt tartalma A projekt egy tevékenységre jött létre, ez a tevékenység a gépek beszerzése és technológiai szerelése, amit pályázó 2005. május 30-ig el is végzett. A beszerelendő malmi technika a legmagasabb technológiai szintet képviseli. A nyersanyag-raktározás részletekben, sok siló-cellában történik. A termékek feldolgozása a legmodernebb feldolgozó berendezésekkel folyik, folyamatosan képzett szakemberekkel
(Svájcban
folyó
továbbképzések).
A
késztermékek
raktározása
fajtánként elkülönítve történik, a legmodernebb keverési technikáknak köszönhetően nagy az eloszlási pontosság. A terméket a vevők igényei szerint, és a recepteknek megfelelően állítható össze.
14
Az írásban és elektronikusan rögzített munka- és eljárási utasítások magas termelési minőséget szavatolnak. A beszerzésre került gépek a következő munkafolyamatokat látják el: 1) Gabonatisztítás: a nyersanyag átvételét követi. A tisztítás során megtörténik a nyersanyag mérése és fajták szerint elkülönített betárolása a megfelelő gabonasilócellákba. A transzfer-rédleren keresztül a gabona az úgynevezett nyersanyagcellákba kerül, ezt követően a nyersanyagokat minőségük szerint mennyiségi adagolók osztják ki, majd pedig intenzív tisztítás következik. A tisztítás során a különböző szennyeződéseket, mint például gyom-magokat, köveket, rögöket, fémdarabokat stb. távolítják el a legmodernebb technikát képviselő kombi-tisztítógéppel, ami négy tisztítási folyamatot egyesít egyetlen berendezésben: szeparátor a nagyság szerinti szétválasztásra, koncentrátor a fajsúly szerinti válogatásra, kőkiválasztó a kövek kiválogatására, valamint tarár a por és könnyű elemek eltávolítására. A legújabb koptató gépek kezelik a búza felületét, eltávolítják a rá tapadó szennyeződéseket. 2) Őrlési eljárás: törés, szitálás, daratisztítás és kiőrlés lépéseit jelenti. A felhasznált berendezések a négyhengeres hengerszék, síkszita, daragép, korparöpítő, dobszita, korpaverő, szita, kisszita stb. 3) Lisztsiló: szükséges a kész- és melléktermékek hatékony raktározásához, a lezsákoláshoz és a nagy teljesítményű ömlesztett termék kitárolásához tartályautókba. A felhasznált berendezések: kitároló berendezések, gyorskeverő, lezsákoló állomások. 4) Adagolás – mérés: az üzemben automatikus mennyiségi szabályozókat használnak a szabadon folyó anyagfolyam gravimetrikus adagolásához, gabona-keverékek előállításához. Felhasználásra kerülnek elektronikus adagolómérlegek, elektronikus mérőcellák, illetve mikro-differenciál-adagolómérlegek. 5) Szállítás és elszívás: a lisztes, finom- és durvaszemcsés termékek szállítása egyés kétirányú rédlerekkel történik, amelyek jellemzői a magas üzembiztonság, nyugodt, rezgésszegény üzemelés és egyszerű karbantartás.
15
3. kép: Berendezések a régi malomban Fotó: Vonwiller
4. kép: Berendezések az új malomban Fotó: Vonwiller
2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai Az új üzem 300 tonna belföldi búzát dolgoz fel 24 óra alatt. A kifinomult diagrammtechnika, a legújabb hengerszékekkel és high-tech-síkszitákkal kiváló liszt-kihozatali eredményeket biztosít. Minden liszt-terméket a minőségbiztosítás érdekében kontrollmérlegeken, kontrollszitákon és sterilizátorokon vezetnek keresztül. A projekt alapvetően javítja a gyártás hatékonyságát, miközben egy lényegesen rugalmasabb, a termelés kimenetelét, a termék palettát sokkal könnyebben alakító kapacitás jött létre. Ennek eredményeként a projekt segítségével a régió hagyományos termelési funkciója megőrizhető, az alapanyag-beszállító termelők biztonsága megmarad. Megőrizhető, sőt fejleszthető a termékek átvételére szóba jöhető hagyományos partnerek versenyképességének alapanyag ellátása, ezzel a fogyasztók jó minőségű, hazai alapanyagból készült termékhez jutnak. 3. táblázat: Projekt költséghatékonysága Forrás: Pályázati Dokumentáció Megnevezés Termelt mennyiség (t) Termelési érték (eFt) Közvetlen anyagköltség (eFt) Bér + járulékai (eFt) Értékcsökkenés (eFt) Energia költség (eFt) Szolgáltatás és egyéb költség (eFt) Eredmény (eFt) Létszám (fő) 1 főre jutó termelés t/fő 1 főre jutó termelési érték eFt/fő 1 tonna termelés bérigénye Ft/t 1 t termelésre jutó energia igény Ft/t 1 t termelésre jutó eredmény Ft/t
Régi malmok
Új malom
81 404 3 023 773 2 019 619 229 913 32 871 85 499 507 917 147 954 111 733 27 241 2 824 1 050 1 817
81 404 3 084 478 2 019 619 120 175 154 850 71 180 406 890 311 764 37 2 200 83 364 1 476 874 3 830
Eltérés 0 60 705 0 -109 738 121 979 -14 319 -101 027 163 810 -74 -1 467 56 123 -1 348 -176 2 013
Az átlagár növekedése azonos értékesítési árak mellett azért következik be, mert az új malomnál a kihozatal százaléka eltolódik az értékes termék, a liszt javára három százalékkal.
17
A malom teljesen automatizált, így a kiszolgálásához jelentősen kevesebb létszám szükséges, viszont a munkaerő szakképzettebb, ezért nem azonos a létszám csökkenés arányával a bérköltség változása. Az egy tonna termelésre jutó bérigény közel a felére csökken. Az egy főre jutó termelés tonnában messze meghaladja a magyar átlagot, és eléri a németországit. A projekt eredményeként csökken a termelés energiaigénye is, mivel a korszerű gépek kevesebb energia veszteség mellett működnek. A beruházás további eredménye, hogy az új üzemnél nem jelentkeznek a fenntartási, felújítási költségek, a létszámmal kapcsolatos egyéb kiadások.. Az üzem zárt rendszere, valamint az anyag pneumatikus szállítása a rendszeres vegyszeres fertőtlenítést kizárja. Mindezek következtében a felsoroltak hatására az egy tonna termelésre jutó eredmény kétszeresére nő. A projekt hatására a régióban létrejön egy olyan kapacitás, amely hosszú távon képes megfelelni a legkorszerűbb kívánalmaknak is. Ezzel stabilizálja az ágazat szerepét, megszilárdítja a beszállító cégek helyzetét. Hosszú távon képes lesz a cég a sütőipari alapanyag és a takarmány előállítása során a legmagasabb igények kielégítésére is a vevők felé. Ezzel hozzájárul a hazai sütőipari termelők piacon maradásához, kapacitásaik jobb kihasználásához. A projekt megvalósítása során egy új malom és a hozzá szükséges raktár bázis jött létre, közlekedési szempontból a korábbi telephelyekhez képest lényegesen kedvezőbb helyszínen. Mind a gépek (a projekt tárgya), mind az épület-beruházás a mai technológiai lehetőségek ismeretében a legkorszerűbb színvonalat jelenti. A gép- és az épület-beruházás összesen közel 2,1 milliárd forintot tesz ki.
18
3. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása
3.1 A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények A világ legtöbb országához hasonlóan a gabonafélék őrlése Magyarországon is alacsonyan jövedelmező tevékenység. Az okok között a szakértők a vállalkozók nagy számát és a kihasználatlan kapacitásokat említik. A kapacitásfelesleg rontja a hatékonyságot, gátolja az árak emelkedését, ez okozza az alacsony árbevételt. A lisztárak emelkedése országos szinten is messze elmarad az infláció ütemétől, de még az élelmiszerek árindexétől is. A kisebb malmok régen leamortizálódott gépekkel, alacsonyabb költséggel dolgoznak és a piacon megjelenve alacsony áraikkal nagy szerepet játszanak az árak letörésében. Tehették ezt addig, amíg a minőségi és élelmiszerbiztonsági elvárások alacsonyabbak voltak az Európai Unió elvárásainál. A PANNONMILL Rt. középtávú stratégiájának kialakításakor számolt azzal, hogy a malmi őrlemények piacán Magyarország európai uniós csatlakozása után fokozódik a verseny, amiben közrejátszik az is, hogy a magyar piacon külföldi versenytársak is megjelennek, főként szlovák cégek. A verseny az árak csökkenéséhez vezet. Az árcsökkenés és a nagy üzletláncok árleszorító kényszere miatt a magyar malomiparban kapacitásfelesleg keletkezett. Mivel a térségben az alapanyagárak kiegyenlítődtek, a fő hangsúlyt a feldolgozásiés értékesítési költségek csökkentésével lehet elérni. A hazai malomipar koncentrálódni fog, és egyre nagyobb cégcsoportok jönnek létre, nagy kapacitású malmokkal. A kis- és közepes malmok nem lesznek versenyképesek a fajlagos feldolgozási költségekben, illetve nagyon sok malomüzem nem tud megfelelni az egyre szigorodó minőségbiztosítási és higiéniai előírásoknak. A fentiekből kiindulva a PANNONMILL Rt. a termelés koncentrálásában látta a kivezető utat tevékenysége fejlesztéséhez, ezért a korszerűtlen és a piaci verseny miatt „drágán” termelő üzemeit leállította, és egy új, modern malmot épített.
19
A cég a pályázat benyújtásakor működő malmaiban – a komáromi malmot kivéve – a gépek életkora 25-45 év volt, részben transzmissziós szíjhajtásúak, elhasznált állagúak. Az ilyen hajtású gépek már nem automatizálhatók, munkabiztonságuk alacsony
és
balesetveszélyesek.
A
gépek
nem
felelnek
meg
az
EU
élelmiszerbiztonsági, higiéniai és környezetvédelmi előírásainak. A műszaki, technológiai berendezések nem tudták követni az Európai Unió szabályozásai által támasztott szigorú követelményeket, például a következő szempontoknál: -
energiatakarékos, hatékony munka;
-
jól terhelhető, stabil gépszerkezet;
-
állandó, precíz beállítási lehetőség;
-
automata üzemmódra történő átállítás;
-
egyszerű gépkezelés.
Az európai uniós országokban működő malmokhoz viszonyítva a cég termelési költségei magasak voltak. Magas az élőmunka és energiafelhasználás költsége. A beruházás előtt a cég hatékonysága alacsonyabb volt, és a környezetet is nagyobb mértékben terhelte. A telepenkénti alapanyag tároló kapacitás Csorna kivételével kicsi volt, emiatt jelentős többlet költséget és környezeti terhelést okozott a szállítás. A beruházás létszükséglet volt, a Strukturális Alapok pályázati forrása nélkül nagyon nehezen és időben lényegesen elnyújtva valósult volna meg, hiszen a három vállalkozás összeolvadásából kialakult termelő-, raktár, és kereskedelmi kapacitások észszerű működtetése megköveteli az elavult, sokszor esetleges elhelyezkedésű kapacitások bezárását. A támogatás nélkül azonban időbeli késéssel, és jelentős többlet ráfordítással, bankhitellel és a tulajdonosok nagyobb kötelezettségvállalásával valósult volna meg a projekt, ami bizonytalanságot okozott volna a beszállítókban, és komoly károkat a kialakult vevőkörben, jelentősen visszavetve a piaci pozíciókat, rontva a versenyelőny lehetőségét.
20
3.2 A projekt-előkészítés és pályázatkészítés A pályázó az előző években folyamatosan korszerűsítette a műszaki, technikai berendezéseit, valamint kicserélte az elavult szállítóeszköz-parkot. Ezek egy részét pályázati támogatásból valósította meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által biztosított lehetőségekből 2000-ben és 2004-ben. 4. táblázat: Pályázó korábbi fejlesztési beruházásai Forrás: Pályázati Dokumentáció Projekt megnevezése
Finanszírozás módja és értéke Saját forrás (ezer forint)
csomagológép lisztsilók búzasilók őrlőüzem techn. vonal beöntő garat bővítése lezsákoló hídmérlegek új Bühler malom Komárom
251 588 290 075 10 250 34 523 29 963 27 933 13 837 867 000
számítástechnikai rendszer ADIFO szállítópark rakodógépek
238 610
Hazai központi költségvetési támogatás (ezer forint)
8 000 (FVM 2000. XI. 21.) 7 446 (FVM 2000. XI. 21.)
6/2004. (I.22.) FVM rendelet alapján 70% kamattámogatás
295 088 52 449
Az új komáromi 300 t/24 órás Bühler malom üzembe helyezése a pályázat benyújtásakor már megtörtént. Ennek a korszerű malomnak a megépítése azért vált szükségessé, hogy a zaj és a porkibocsátás a lakókörnyezetet ne zavarja, valamint a növekvő minőségi elvárásoknak jobban meg tudjanak felelni. A 2000. november 21én elnyert vissza nem térítendő támogatások elősegítették a gyorsabb és korszerűbb gabona-átvételt, ami azért különösen fontos, mert a komáromi malom lakókörnyezetben helyezkedik el. A társaságnak ez az új malma ugyanazokkal a paraméterekkel rendelkezik, mint az AVOP projektben szereplő.
21
5. táblázat: Projekt SWOT analízise Forrás: Pályázati Dokumentáció egyes fejezetei alapján
Erősségek
Gyengeségek
1. A PANNONMILL Rt. az ország legjobb búzatermelő területein rendelkezik malmokkal, illetve raktárakkal, viszonylag közel a fővárosi piachoz. Hosszabb távú szerződéses kapcsolatain keresztül szerzi be az alapanyag meghatározó hányadát. 2. Az ország egészére kiterjedő lefedettség. Piaci ismertség. 3. Stabil kereskedelmi kapcsolatok. Az áruházláncok a termelt volumen 30%-ának biztos vevői. 4. Minőségi liszt, minőség-ellenőrzés. 5. A termelés hatékonyságát a munkaszervezés korszerűsége és színvonala, valamint az alkalmazott ösztönzési rendszer biztosítja. 6. Kellő szakmai tapasztalatokkal és iskolai végzettséggel rendelkező felső vezetés. Nincs olyan terület, amelynek eredményes működését szakember hiány akadályozná. 1. Tovább bővülhet a közel 1800 partnerrel az együttműködés. 2. A minőségi követelmények érvényesítésével előmozdíthatja a cég, hogy a neki termelő gazdák mielőbb bevezessék a minőségbiztosítás követelményeihez igazodó termelési módszereket. 3. A magasabb minőség miatt magasabb értékesítési árat lesz képes a cég bevezetni, ami javítja a jövedelmezőséget.
1. Az alapanyag szezonalitása miatt jelentős a forgóeszközhitel igény. 2. Stagnáló hazai piac, alacsony jövedelmezőség. 3. A vállalati érdekek védelmének nehézsége az áruházláncok érdekérvényesítő képességével szemben. 4. Erős konkurencia-harc, kapacitásfelesleg. 5. Alacsony kapacitású, és nagyrészt korszerűtlen hazai átlagos színvonalon álló malmok. 6. Jól képzett szakemberek elcsábítása külföldre.
Lehetőségek
Kockázatok
1. A projekt szempontjából az egyik legkeményebb követelmény az idő. A tervezett teljes beruházás építési szakasza már folyik (nem a pályázat része), novembertől már lehetőség lenne a gépek technológiai szere-lésére. Ha a gépek beszerzése, beszerelése csúszik, akkor a tervezett 2005. májusi termelésindítás komoly veszélybe kerülhet. 2. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi veszteséges termelés nem lehet leállítani.
A pályázat előkészítésében és lebonyolításában is részt vett az UNIO CONSULT Bt., szakmai tanácsadással segítette a pályázat elkészítését. A cég tapasztalattal rendelkezik élelmiszeripari beruházások szervezésében külföldön és Magyarországon egyaránt. A vállalkozás több hazai élelmiszeripari cég pályázatának előkészítésében és lebonyolításában is eredményesen részt vett (pl. Kecskeméti Konzervgyár Rt., Wiesbauer Dunahús Kft.).
22
4. A projektmegvalósulás bemutatása
4.1 Szerződéskötés A pályázatot 2005. február 14-én nyújtották be, a nyertes elbírálásról szóló döntés még ugyanebben a hónapban megszületett (február 23-án). A szerződéskötésre 2005. június 15-én került sor. A Támogatási Szerződésben rögzítésre került, hogy a Kedvezményezettnek a záró elszámolás befogadásáról készült tájékoztató dokumentum átvételét követő naptól 5 éven át rendeltetésszerű üzemben tartási kötelezettsége van a pályázati pénz felhasználásával megvalósult beruházásra; és a végső kifizetés teljesítését követően az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt minden évben éves fenntartási jelentést kell benyújtania. A malomipari beruházás záró elszámolását 2005. november 2-án fogadták be, ezért ez a nap számít az üzemeltetési kötelezettség kezdő dátumának. A HE-16-os a „Projekt éves fenntartási jelentés” Kitöltési útmutatója szerint az első fenntartási jelentést az üzemeltetési kötelezettség kezdő napjának évét követő év május 31-ig kell benyújtani, emellett minden „Éves fenntartási jelentésnek” egy éves időszakra kell vonatkoznia. Mindez azt jelentette, hogy pályázónak 2006. május 31-ig el kellett készítenie a jelentést. A PANNONMILL Rt. számviteli gyakorlatában a naptári évtől eltérő gazdasági évet zár, szeptember 30-i fordulónappal. A pályázónak tehát az a gazdasági év, ahova az üzemletetési kötelezettség kezdő napja esett 2005. október elsejétől 2006. szeptember 30-ig tartott. Értelmezésük szerint ezért az első fenntartási jelentést 2007. május 31-ig, vagy 2007. február 28-ig (a Társasági adóbevallás, valamint az éves beszámoló benyújtásának határideje ez a nap) kell elkészíteni. A HE-24-es „A működtetés idején beadandó adatok” Kitöltési útmutatója rendelkezik arról, hogy a „Projekt monitoring adatok a működtetés idején” című dokumentum táblázataiban az Európai Unió és a hazai társfinanszírozó Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága által, a nyújtott pénzeszközök eredményes felhasználásának méréséhez szükséges adatok egységesített formában jelennek meg. 23
Ezt az adatszolgáltatást az éves jelentéssel együtt kell beadni, vagyis a HE-16-os adatszolgáltatással együtt. A cég számviteli időszakától eltérő terminus számviteli adatainak összefoglalása gyakorlatilag lehetetlen. A problémát érzékelve a PANNONMILL Rt. gazdasági igazgatója állásfoglalási kérelemmel fordult az Irányító Hatóság felé, ahol jóváhagyták az előírásoktól való eltérést, és módosították a szerződést.
4.2 A projektszervezet bemutatása A PANNONMILL Rt. fejlesztéseihez pályázati forrásokat megelőzően is igénybe vett, ezért a további beruházásaihoz is keresett támogatási lehetőséget. Az AVOP pályázat benyújtásáról a cég magyarországi vezérigazgatója döntött, egyeztetve a többségi tulajdonos osztrák Vonwiller cégcsoport vezetőségével. A beruházás megtervezésében, a szükséges fejlesztés meghatározásában maximálisan támaszkodott a PANNONMILL Rt. az Unio Consult Bt. (Gödöllő) tanácsadó cég tapasztalataira. A projekt kialakításában folyamatosan egyeztetettek, pályázó támaszkodott a tanácsadó cég hazai, és külföldi ismereteire, és szaktanácsadására. Pályázó felmérte, hogy a cégen belül a pályázat sikeres megvalósítása érdekében külön projekt szerveztet kellett volna felállítania, olyan résztvevőkkel akik előkészítő elemzéseket végeznek, információkat gyűjtenek, értékelik az ajánlatokat, és ellenőrzik a megfelelését az elképzeléseknek a pályázati feltételekkel. Erre a cég nem tudott elkülöníteni humánerőforrást, ezért a tanácsadó cég feladata volt a fenti tevékenységek ellátása, és a pályázónál alkalmazásban álló projektmenedzser pályázati beszámolókkal kapcsolatos munkájának segítése. A tanácsadó cég a jogi, pénzügyi, banki finanszírozási és a projekt menedzsment feladatokhoz szükséges információkat is biztosította pályázó számára, megszervezte a fentiekhez szükséges munkákat. A projekt lebonyolítása során is folyamatos segítséget, ellenőrzési támogatást biztosított. A pályázat költségvetését a PANNONMILL Rt. gazdasági igazgatója készítette a tanácsadó cég segítségével.
24
4.3 A projekt kommunikációja A projekt megvalósításakor elhelyezésre került a hirdetőtábla, miszerint a projekt Európai Uniós és hazai támogatásból valósult meg, ezen kívül egy emléktáblát is elhelyeztek az épületben. Főként az írott sajtó tájékoztatott a sikeres projektről, elsősorban a helyi lap és a Kisalföld regionális napilap közölt beszámolót; valamint a Pápai Városi Televízió is készített riportot a beruházásról. A pályázó osztrák érdekeltsége miatt az osztrák sajtó és egyéb fórumok is beszámoltak a fejlesztésről.
5. kép: Raiffeisen honlapja www.raiffeisen.at
25
4.4 Projektpénzügyek és ellenőrzés A gépek beszerzése és beszerelése alkotja a projekt összköltségét 1.334.688.125,forint értékben, amelyből 870.448.777,- forint volt a saját forrás, amit teljes egészében hitelből fedezett a pályázó. A nagyméretű, mégis kedvező hitelkonstrukciót magyarázza az a tény, hogy a Vonwiller cégcsoport alapítói között megtalálható az osztrák Raiffeisen Bankcsoport.
65,22%
34,78%
AVOP támogatás
Saját forrás (hitel)
3. ábra: A projekt költségvetésének megoszlása
A pályázat lezárásáig nem, csupán utána érkeztek ellenőrök a projekt vizsgálatára. A kifizetés előtt a Közreműködő Szervezet munkatársai ellenőrizték a beszámolót 2005. október 25-én, semmilyen rendellenességet nem találtak, így a támogatás utalása már 2005 novemberében meg is történt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2006. február 21-én indikátormutatókat kért a megvalósulásról: fajlagos mutatók, bérköltség, energiaköltség, kapacitás, termelékenységnövelés, por- és zajterhelés. 2006. október 12-én pedig a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálódott, és mindent rendben talált.
26
Összegzés 6. táblázat: A pályázat alapadatai és tanulságai
Fejezetek
Legfontosabb adatok és tanulságok -
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
Projektelőkészítés, pályázatkészítés
-
-
Megfelelő szaktudással, pályázatírási tapasztalatokkal és helyismerettel rendelkező külső pályázatíró cég nagyban megkönnyítheti a pályázat előkészítését.
-
A pályázat megvalósítása a folyamatos működtetés mellett további adminisztrációs és egyéb kötelezettségekkel társul, és ez a párhuzamos tevékenység megnehezíti az üzletvitelt. Tanácsadó cég segítségével a projektmenedzsment feladatok magas szintű és pontos megvalósítása biztosítható.
-
Pályázni annak szabad, aki képes a projekt finanszírozására a támogatási összeg nélkül is! Ez a biztos pénzügyi alap ad elég garanciát a sikeres projektmegvalósításhoz.
-
A nemzetközi cégek eltérő szabályozása (számviteli rendszere) megnehezíti a pályázati előírások pontos betartását. Az egyedi ügyek elbírálásakor az Irányító Hatóság segítőkész és nyitott.
Projektvégrehajtás
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
Pályázó: Pannonmill Malomipari Zrt. Helyszín: Csorna A projekt az AVOP-2004-2.1. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése intézkedés keretében valósult meg. A projekt tárgya: malomipari gépbeszezrés közel 1,335 milliárd forint értékben. A pályázó az elavult, korszerűtlen, alacsony hatékonysággal, magas költséghányaddal dolgozó kisteljesítményű malmok helyett egy 300 t/24 óra teljesítménnyel rendelkező Bühler malmot épített be a csornai új malomépületébe.
27
Források
Központi Statisztikai Hivatal: http://www.ksh.hu Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: http://www.fvm.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: http://www.nfh.hu Nyugat-dunántúli Régió: http://www.westpa.hu Közép-Dunántúli Régió honlapja: http://www.kdrfu.hu Wikipédia: http://www.wikipedia.hu Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, II. Kötet: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság, Babits Kiadó 1996-2000. Romsics Ignác: Gazdaság és gazdálkodás, IN.: A Dunánál, Magyarok a 20. században (1918-2000), Encyclopeadia Humana Hugarica 09., 2001.
Pályázati Dokumentáció Interjú Csordás S. Tiborral (vezérigazgató), Mészáros Magdolnával (pénzügyi osztályvezető) és Fazekas Péterrel (gazdasági igazgató) a PANNONMILL Rt. munkatársaival (2006. október 9., Komárom).
28
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A Nyugat- és Közép-dunántúli régió alapadatai ....................................... 9 2. táblázat: A projekt összegző adatai ...................................................................... 10 3. táblázat: Projekt költséghatékonysága ................................................................. 17 4. táblázat: Pályázó korábbi fejlesztési beruházásai ................................................ 21 5. táblázat: Projekt SWOT analízise ......................................................................... 22 6. táblázat: A pályázat alapadatai és tanulságai....................................................... 27
Képek jegyzéke 1. kép: A beruházás helyszíne 2004 tavaszán ......................................................... 13 2. kép: Az elkészült malomépület Csornán 2005 áprilisában.................................... 13 3. kép: Berendezések a régi malomban ................................................................... 16 4. kép: Berendezések az új malomban..................................................................... 16 5. kép: Raiffeisen honlapja ....................................................................................... 25
Ábrák jegyzéke 1. ábra: Vonwiller cégcsoport ..................................................................................... 5 2. ábra: A Nyugat- és Közép-Dunántúli régiók............................................................ 8 3. ábra: A projekt költségvetésének megoszlása...................................................... 26
29
