ESETTANULMÁNY/AVOP-2004-1.1.1 Állattenyésztést szolgáló építési beruházások támogatása
SERTÉSHÍZLALDÁK KORSZERŰSÍTÉSE AVOP 1.1.1 Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. november 19.
Szerző:
Kónya Márton
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 3 1.
2.
3.
4.
5.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 5 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 5
1.2
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 6
1.3
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása .......................................... 8
A projekt részletes bemutatása ........................................................................... 9 2.1
Projekttartalom ........................................................................................... 10
2.2
Ütemezés ................................................................................................... 13
2.3
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 13
A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása.................................... 14 3.1
A projektindítás körülményei ...................................................................... 14
3.2
A pályázat beadása.................................................................................... 17
A projektmegvalósulás bemutatása................................................................... 18 4.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 18
4.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 19
4.3
Projektkommunikáció ................................................................................. 20
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés.................................................... 20 5.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 20
5.2
Ellenőrzés .................................................................................................. 22
Összegzés................................................................................................................ 24 Források ................................................................................................................... 25 Ábrajegyzék.............................................................................................................. 26 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 26 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 26
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1
A pályázó szervezet bemutatása
Az esettanulmányunkban bemutatásra kerülő AVOP-1.1.01-2004-11-0002/4.0 azonosítószámú projektet a Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. egyedüli kedvezményezettként valósította meg.
1. kép A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. logója Forrás: http://www.dobrokozimgzrt.hu
A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. jogelődje a Döbröközi „Zöldmező” Szövetkezet volt. Az átalakulásra 2006-ban került sor, így a jelen esettanulmány keretében bemutatásra kerülő projektet a pályázó, részben még szövetkezeti formában valósította meg. Az 1986. január elsején egyesült a döbröközi „Zöldmező” és a gyulaji „Újbarázda” Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet Döbröközi „Zöldmező” Szövetkezet néven. A szövetkezetnek az 1980-as évek végén 424 tagja volt, ez mára 250 tulajdonosra csökkent. A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. alaptőkéje 1,9 milliárd forint, jelenleg 160 embert foglalkoztat. A földtulajdonosok számára magas földjáradékot fizetnek hat és tíz éves haszonbérleti szerződések keretében. A részvénytársaság gazdálkodását hatvan százalékban a növénytermesztés (kukorica, búza, árpa, szója, repce, hibridkukorica), negyven százalékban az állattenyésztés teszi ki. Évente húszezer sertést értékesítenek, de két éven belül ezt harmincezerre szeretnék fejleszteni az AVOP támogatásból megvalósuló projektjeik segítségével.
5
1.2
A projekt környezetének bemutatása
Az elmúlt évek állattenyésztésére vonatkozó adatfelvételei szerint – a 2000. márciusi KSH felmérés, a gazdaságszerkezeti összeírások, valamint az év végi állatszámlálások adatai alapján – az ágazat mezőgazdaságon belüli súlya az elmúlt években, a Dél-dunántúli Régióban és országosan is csökkent. A állattartási kedv nagymértékű csökkenése elsősorban az ágazat alacsony rentabilitásával függ össze. A 2000-2005 közötti időszakban az egyes állati termékek felvásárlási ára évről évre csak nagyon szerény mértékben nőtt, miközben a fontosabb takarmányok piaci átlagárai sokszor a felvásárlási árakat meghaladó mértékben emelkedtek. Emellett, az állattenyésztéssel foglalkozó gazdasági szervezetek számára az elmúlt évek legnagyobb kihívása az európai uniós elvárásoknak, jogszabályoknak és előírásoknak való megfelelés volt. A közösségi normák teljesítése a hazai állattartó telepek számára nagy költségigénynyel járó környezetvédelmi beruházásokat tett szükségessé, ami nagymértékben megdrágítja a termelést, és közvetve elősegíti az állományok további koncentrációját is. Napjainkban világossá vált, hogy a piac a nagy termelési méreteknek kedvez. Ennek eredményeképpen Dél-Dunántúlon az egyes állományok (például szarvasmarha, sertés) erőteljesen koncentrálódnak specializált termelésű nagygazdaságokban.
2. kép A Dél-dunántúli Régió Forrás: KSH, szerkesztette a tanulmány szerzője
6
A Dél-dunántúli Régió – a két alföldi régió mellett – továbbra is az ország egyik legjelentősebb állattartó körzetének számít, amely 2005. december elsején az ország szarvasmarháinak 12,3, sertéseinek 18,7, juhainak 8,8, tyúkféle-állományának pedig 11,8 százalékát összpontosította. A dél-dunántúli térség állattenyésztésében az elmúlt években az országosnál nagyobb mértékben fokozódott a szakosodott jellegű nagygazdaságok súlya. Ezt mutatja, hogy 2005 decemberében a gazdasági szervezetek tartották a szarvasmarhák 80,9, a sertések 75,9, a juhok 6,3 és a tyúkfélék 42 százalékát. A gazdaságok állattartáshoz való hozzáállását nagyban befolyásolja az a társadalmigazdasági mikroklíma is, amely az egyes térségekre, településekre jellemző. A DélDunántúl településein a lakosságnak mindig is az átlagosnál nagyobb része foglalkozott mezőgazdasággal, és ezen belül állattenyésztéssel. Ez utóbbi tevékenység elterjedtségére viszonylag jól lehet következtetni az ország hátrányos helyzetű – és ennél fogva támogatandó területeit – lehatároló kormányrendeleteknek azon mellékleteiből, melyek a vidékfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeket sorolják fel. A jelenleg érvényben levő 64/2004 (IV. 15.) számú kormányrendelet alapján az ország 168 kistérségéből 77 tartozik e körbe, amelyet alacsony népsűrűség, mezőgazdasági jelleg, valamint magas munkanélküliség jellemez.
3. kép A Dombóvári kistérség a Dél-dunántúli Régióban Forrás: KSH, szerkesztette a tanulmány szerzője
Az agrárgazdaság és az ehhez kapcsolódó élelmiszergazdaság szerepe jelentős a régióban. A teljes hozzáadott értékből a mezőgazdaság részesedése csökkent, de 7
így is jelentősen meghaladja az országos átlagot (8,6%). Az agrárfoglalkoztatottak aránya a rendszerváltást követő drasztikus visszaesés ellenére jelentős maradt, az ágazatban jelenleg dolgozók aránya a foglalkoztatottakhoz képest az országos átlag közel kétszerese (9,2%).
Dél-dunántúli Régió alapadatai Területe
14 169 km2
Lakónépesség (2006)
971 ezer fő
Települések száma
654 db
Jogállás szerint
város
35 db
község
619 db
Munkanélküliségi ráta (2005)
8,8 %
Foglalkoztatási ráta (2005)
47,1 %
Régió hozzájárulása a bruttó hazai termék (GDP) összessé- 6,9 % géhez (2005) Gazdasági társaság Mezőgazdasági és halászati vállalkozások száma a régióban Szövetkezet (2005) Egyéni vállalkozás
1436 db 273 db 3488 db
1. táblázat A régió összefoglaló alapadatai Forrás: A Magyar Régiók Zsebkönyve 2005, KSH és VÁTI
1.3
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből finanszírozott Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) irányítási feladatait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Irányító Hatósági Főosztálya látta el. Az Irányíró Hatóság 2006. júniusa óta Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztálya néven működik. Az Irányító Hatóság felelős: -
az AVOP monitoring adatainak az Európai Bizottság részére történő továbbításáért,
-
az Irányító Hatóság vezetői értekezlet szervezéséért az AVOP végrehajtása hatékonyságának növelése érdekében,
-
AVOP értékelésének elkészíttetéséért,
-
a Közreműködő Szervezettel kötött megállapodások aktualizálásáért, végrehajtásáért,
8
-
AVOP pályázati dokumentációjának jóváhagyásáért,
-
az AVOP képviseletéért a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottságában.
A pályáztatásban és projekt lebonyolításában a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a 81/2003. (VI. 7.) Kormány-rendelettel 2003. július elsejei hatállyal létrehozott országos hatáskörű szervezet, mint Közreműködő Szervezet vett részt. Az MVH határkörébe tartozó két legfontosabb feladat: -
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegéből finanszírozott Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatási intézkedések tekintetében közreműködő szervezet,
-
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegéből finanszírozott intézkedések tekintetében kifizető ügynökség.
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA) 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását. 1988-tól az EMOGA Orientációs Része integrálódott a Strukturális Alapokba, jelenleg az EMOGA teljes költségvetésének 15 százalékával rendelkezik. Az EMOGA Garanciarésze területalapú támogatásokat, vidékfejlesztési intézkedéseket, környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai fejlesztésekhez biztosít forrásokat.
2. A projekt részletes bemutatása Az AVOP Irányító Hatóság 2004 tavaszán jelentette meg az AVOP-1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása című felhívását. Az AVOP-1.1.prioritás a magyar agrárgazdaság és a vidék fenntartható fejlesztése szempontjából az alábbi célokat fogalmazta meg: -
a termelési költségek csökkentése,
-
a termelés hatékonyságának növelése,
-
a mezőgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítése,
-
a technológiai színvonal fokozása az állatjólét (állat-elhelyezési feltételek javítása) és a környezet védelme érdekében, 9
-
a termékek minőségének javítása, a hozzáadott érték növelése.
A támogatással megvalósuló beruházások esetében a fenti célok közül legalább egynek teljesülnie kellett. Az AVOP Irányító Hatáság által ebben a témakörben kiírt pályázatokat a következő táblázatban foglaltuk össze:
AVOP-1.1 prioritás
Mezőgazdasági beruházások támogatása
1.1.1 intézkedés
Állattenyésztést szolgáló építési beruházások támogatása
1.1.2 intézkedés
Növénytermesztést és kertészetet szolgáló építési beruházások támogatása
1.1.3 intézkedés
Új erő- és munkagépek, technológiai és informatikai berendezések beszerzésének támogatása
1.1.4 intézkedés
Ültetvénytelepítési beruházások támogatása
1.1.5 intézkedés
Öntözési beruházások támogatása
1.1.6 intézkedés
Meliorációs beruházások támogatása
2. táblázat: Az AVOP 1.1 prioritás intézkedéseinek felsorolása
A jelen esettanulmány keretében bemutatott projekt esetében a kedvezményezett egy AVOP-1.1.1 „Állattenyésztést szolgáló építési beruházások támogatása” című pályázatot valósított meg. A pályázat keretében lehetőség nyílt szarvasmarha-, sertés-, baromfitartást, juhászatot szolgáló új beruházások megvalósításához vagy már meglévő állattartó létesítmények felújításához, átalakításához. A támogatás eredményeképpen olyan új vagy felújított állatférőhelyek jöttek létre, amelyek megfelelnek a hatályos környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai előírásoknak.
2.1
Projekttartalom
A projekt keretei között a Döbrököz Sziget majorban meglévő 5 db egyenként 720 férőhelyes sertéshizlaló épület egy ütemben történő korszerűsítése valósult meg. A korszerűsítés a következő munkálatokat tartalmazta: -
az épületeken belül egymástól különálló 250 férőhelyes termek kialakítása,
-
a sertéshizlaló termek automatikus szellőzőtető rendszerének kialakítása a hozzá tartozó építészeti átalakítással, javítással,
10
-
modern világítástechnika beszerelése,
-
automatikus szárazdarás önetetőrendszer kialakítása a kapcsolódó építészeti átalakítással,
-
vészriasztó-rendszer kiépítése.
A Döbrököz Sziget majorban található 450 kocás sertéstelep ellető és hizlaló épületei az 1960-as évek végén épültek. Az épületek kialakítása és az alkalmazott tartástechnológia megfelelt az akkor elérhető legjobb technológiának, amely mára már elavult színvonalat képvisel. A hizlalás során több probléma is adódott. A klimatizálás természetes szellőzésen alapult, amely nem felelt meg a korszerű állattartás követelményeinek. Főleg nyáron megrekedt a meleg az épületben, a levegő ammóniatartalma nagyon magas volt. Az AVOP támogatással beépített ventilátor és légbeejtők segítségével a sertések mindig friss levegőhöz jutnak.
4. kép Korszerű klímaberendezéssel ellátott sertéshizlaló épületek Forrás: A tanulmány szerzője
A korszerűsítés előtt a szárazdarás etetés kézi kiosztó kocsiból történt, amely egyrészt hosszadalmas, másrészt pedig máshol hasznosabban felhasználható emberi erőt igényelt. Az etetést végző gondozó a legnagyobb körültekintéssel sem tudta eljuttatni a tápot a hizlalda egész területére, így a sertések egymást taposva jutottak csak a táplálékoz. Az állatok között ez felesleges stresszhelyzetet teremtett.
11
Az etetésnél további problémát okozott, hogy a nagyfelületű beton vályúba a sertések belefeküdtek, belehordták a trágyát, szalmát. A korszerűsítés során az etetéskor felmerült problémára mindenképpen megoldást kellett találni: projektben a higiéniai és állatjóléti szempontból előremutatóbb kétkutricánként egy tálcás önetetőtartály beépítését végezték el. Ennek előnye, hogy a sertés a száraz dercés takarmányhoz kedve szerint keverheti az ivóvizet, így ideális moslékot állít elő saját maga számára.
5. kép A kétkutricánként egy tálcás önetetőtartály használat közben Forrás: A tanulmány szerzője
A fejlesztés mindenképpen időszerű, és a ráfordításhoz képest arányosan nagyobb eredmény érhető el a legegyszerűbb mesterséges szellőző rendszer és az automatikus etetőrendszer beépítésével. A beruházás megvalósításával a költségcsökkentés és hatékonyság növelés révén a sertés előállítás önköltsége alacsonyabb lett. A szükséges technológia megvásárlása és beépítése nagy anyagi ráfordítást igényel, amelyet a szövetkezet önerőből nem tud előállítani, egy részét hitel felvételével finanszírozta, másik részét pályázati úton AVOP forrásból pótolta. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésével a beruházás megtérülési ideje lecsökken, és a hitelkeret maradék részét társaság egy új sertésfiaztató épület megvalósítására kívánja fordíthatni.
12
2.2
Ütemezés
A pályázatkészítéskor a projekt megvalósítását egy szakaszban tervezték megvalósítani. Az öt hizlalda felújítása azonban épületenként másfél hónapos munka, így az előzetes kalkulációk szerint beruházás építkezéssel járó része 7 és fél hónapot vett volna igénybe. A támogatási szerződés aláírásának elhúzódása miatt a munkák csak 2005. nyár végén indulhattak meg, így a téli időszak miatt több szakaszra osztották a beruházást. További változatást jelentett, hogy 2006. tavaszán a Döbröközi Zöldmező Zrt. szerződést bontott a kivitelezővel és egy másik vállalkozással fejeztette be a projektet. Ezek indokairól részletesen a 4.1-es fejezetben számolunk be. Az alábbiakban a projekt végleges ütemezését mutatjuk be: 1. szakasz: 2005. június 21. – 2005. augusztus 21. -
2005. június 21. a Támogatási Szerződés aláírása,
-
szerződéskötés a kivitelezővel,
-
a szükséges technológiai berendezések megrendelése.
2. szakasz: 2005. augusztus 22. – 2006. január 16. -
2005. augusztus 22-én kezdődött el az építési napló szerint az építkezés,
-
Az 1.-2. hizlalda épületek korszerűsítése,
-
az első kifizetési kérelem benyújtása.
3. szakasz: 2006. január 17. – (2006. június 30.) – 2006. szeptember 29.
2.3
-
Az 3., a 4., az 5. hizlalda épületek korszerűsítése
-
a kedvezőtlen időjárás miatt történt szerződésmódosítás,
-
a második kifizetési kérelem benyújtása,
-
a projekt adminisztratív és pénzügyi zárása.
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai
A projekt legfontosabb eredménye egy felújított, korszerű és az állategészségügyi szabályoknak megfelelő 5 db egyenként 720 férőhelyes sertéshizlaló épület létrejötte. A projektben elvégzett fejlesztések körülbelül 10 évig biztosítják a Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. sertésüzletágának költséghatékony működését.
13
A projektben megvalósult korszerűsítések a sertésállományra gyakorolt hatását az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Mutató
A mutató értékei Fejlesztés előtt
Fejlesztés után
Sertések testtömeg gyarapodása
574 g/nap
700 g/nap
Napi fajlagos takarmány felhasználás
3,54 kg/nap
2,8 kg/nap
Évi átlagos elhullás
450 db
200 db
Évi átlagos kényszervágás
512 db
300 db
895 115 kg
976 500 g
Évi értékesített hízósúly
3. táblázat A projekt hatásai a sertésállományra Forrás: Pályázati Űrlap
3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása 3.1
A projektindítás körülményei
Az elmúlt két évben a Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. egy milliárd forintot fordított fejlesztésre, SAPARD és AVOP pályázatok segítségével. A SAPARD pályázatok 2002 novemberi megjelenését követően határozta el az igazgatóság, hogy a sertés üzletág modernizációját pályázati források segítségével célszerű megvalósítani. Ekkor alakították ki a sertés ágazat tíz éves fejlesztési tervét, amelynek eredményeképpen egy, az európai uniós egységes piacon versenyképes, magas minőségű terméket előállító mezőgazdasági nagyüzem jön létre. A terv szerint a 40 évvel ezelőtt épült gazdaság modernizálása a következő ütemekben történik meg: 1. Ütem – megvalósítása folyamatban: -
új 336 férőhelyes sertésfiaztató első felének építése (AVOP támogatás),
-
a meglévő 5 darab hizlaló épület technológiai modernizálása (AVOP támogatás, jelen esettanulmány keretében bemutatásra kerülő projekt).
2. Ütem - 10 éven belül megvalósul: -
egy új malacnevelő épület (battéria) első fele 2520 férőhellyel, 14
-
egy új kocaszálló épület 1035 férőhellyel.
3. Ütem – 15 éven belül megvalósul: -
4 darab új egyenként 2240 férőhelyes sertéshizlaló épület építése,
-
a második kocaszálló felépítése 1035 férőhellyel,
-
megépül a malacnevelő épület másik fel 2520 férőhellyel,
-
megépül a sertésfiaztató másik fele 168 férőhellyel.
A terv 2002 őszén született meg, 2003 januárjában a SAPARD előcsatlakozási alap „Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése” című pályázati felhívásra az első ütemben megnevezett új sertésfiaztató építésére és a meglévő hizlaldák korszerűsítésre egy pályázatot adtak be. Ezt a pályázatot azonban a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium forráshiányra hivatkozva elutasította. A mezőgazdasági üzem modernizálása érdekében azonban a cég számos SAPARD támogatást nyert el, amelyeket a következő táblázatban foglaltunk össze:
SRSZ
SAPARD
Beruházási költség
Elnyert támogatás
1
Mezőgazdasági gépbeszerzés (1.1.1.1) - 5 darab arató-cséplő gép (kombájn) beszerzése
220 220 000 Ft
88 088 000 Ft
2
Mezőgazdasági gépbeszerzés (1.1.1.1) - Teleszkópos rakodógép beszerzés
19 198 300 Ft
7 679 320 Ft
3
Egyéb mezőgazdasági épületekkel kapcsolatos beruházások (1.1.1.4) - Új magtár építése Gyulaji Majorban
53 547 714 Ft
26 773 857 Ft
4
Egyéb mezőgazdasági épületekkel kapcsolatos beruházások (1.1.1.4) - Új magtár építése Döbröközi Majorban
53 073 230 Ft
26 536 615 Ft
Összesen
346 019 244 Ft
149 077 792 Ft
4. táblázat: A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. által elnyert SAPARD pályázatok
A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. a SAPARD pályázatok sikerét követően 2004-2005 folyamán számos AVOP pályázatot adott be, amelyek mindegyikét támogatta az AVOP Irányító Hatóság. Ezeket a pályázatokat a következő táblázatban foglaltuk össze:
15
SRSZ
AVOP
Beruházási költség
1
Mezőgazdasági beruházások támogatása (AVOP-1.1.1) - 5 db sertéshizlalda épület technológiai, építészeti korszerűsítése
109 075 957 Ft
43 150 920 Ft
2
Mezőgazdasági beruházások támogatása (AVOP-1.1.1) - 1 db 168 férőhelyes új sertésfiaztató építése
215 123 445 Ft
85 103 776 Ft
3
Mezőgazdasági beruházások támogatása (AVOP-1.1.2) - 2db magtárépület tetőhéjazatának, bádogozásának cseréje és vasszerkezetének festése.
79 996 201Ft
31 646 845 Ft
4
Mezőgazdasági beruházások támogatása (AVOP-1.1.3) - Gépberuházás
126 716 563 Ft
50 129 626 Ft
530 912 176 Ft
210 031 167 Ft
Összesen
Elnyert támogatás
5. táblázat: A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. által elnyert AVOP pályázatok
A fentiekből látható, hogy a mezőgazdasági vállalkozás minden támogatási lehetőséget megragad külső források bevonására saját gazdálkodásának műszakitechnikai fejlesztése, korszerűsítése érdekében. A következőkben az „5 darab sertéshizlalda épület technológiai és építészeti korszerűsítése” című AVOP-1.1.1 projekt előkészítésén és megvalósításán keresztül mutatjuk be a pályázó gyakorlatát.
6. kép A SAPARD támogatásból felépített új magtár Forrás: A tanulmány szerzője
16
3.2
A pályázat beadása
A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. két munkatársa László Szabolcs és Jakab Gábor mindennapi munkájuk mellett foglalkoznak a pályázati dokumentációk összeállításával, valamint a nyertes projektek menedzsment feladataival. Mindketten elmondták, hogy a pályázati felhívásról való információszerzés a legnehezebb része a folyamatnak. Bár gyakran részt vesznek a Termelői Érdekképviseletek Szövetsége által szervezett fórumokon, azonban mire az információ ténylegesen eljut hozzájuk addigra sok esetben már forráshiány miatt a kiíró szervezet már felfüggeszti a pályázatot. Általában az interneten,a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium oldalain figyelik a lehetőségeket és keresik a támogatási forrásokat. A pályázati dokumentáció összeállítását a Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. fent nevezett két munkatársa készítette. A pályázatírás folyamán külső tanácsadó nem vett részt. Jakab Gábor a gépbeszerzésekre irányuló pályázatokat koordinálja a vállalkozásnál kialakult gyakorlat szerint, míg László Szabolcs foglalkozik az építési beruházásokkal. Így az esettanulmányunkban bemutatásra kerülő projekttel főként László Szabolcs foglalkozott. A pályázat a 2003-ban forráshiány miatt elutasított SAPARD pályázati anyagok aktualizálásával készült el. Fontos változás történt a pályázati kiírásban, mivel a SAPARD esetében a lehetséges támogatási összeg elérhette a 200 millió forintot, az AVOP pályázatok esetében ezt 100 millió forintban maximálták. Emiatt a pályázó az eredetileg a SAPARD pályázatban még együtt szereplő sertéshizlaldák korszerűsítése és az új sertésfiaztató építését két külön projektre bontotta. A projekteket ennyiben kellett a pályázati felhíváshoz igazítani, tartalmukban megfeleltek a projektötletek az AVOP feltételeinek. Hiába volt készen a SAPARD pályázati dokumentáció, a két pályázati lehetőség között eltelt két év és a beruházás két részre bontása miatt az engedélyeztetési eljárást és a kivitelező kiválasztására irányuló versenyeztetési eljárást újra le kellett folytatniuk. A pályázati formanyomtatvány mellékleteként számos dokumentumot, igazolást kellett a pályázónak csatolnia. (APEH, Tolna Megyei Állat és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, Talajvédelemi és a Környezetvédelmi hivatal) Ezeken kívül, csatolni kellett
17
az építési engedélyt, valamint három kivitelezői árajánlatot is. A projekt pénzügyi tervét a Döbröközi Mezőgazdaság Zrt. munkatársai készítették. Szükség volt cash flow és pénzforgalmi terv készítésére, valamint költséghatékonysági számítások végzésére is. A pályázatot 2004 decemberében adták be az igazgatóság döntését követően. A Közreműködő Szervezet 2005. februárjában 15 napos határidővel hiánypótlást rendelt el. Egyrészt szükség volt a 2004 évi mezőgazdasági árbevétel számítás eredményeinek csatolására – amihez a Döbröközi Mezőgazdasági Zrt-nek néhány héttel a hamarabb el kellett készíteni a 2004. évi mérlegét. Ez jelentős többletmunkát okozott a pályázó munkatársainak. A hiánypótlás során a Közreműködő Szervezet a pályázati költségvetés módosítására szólított fel, mert a kivitelezés egyik ajánlattevője árajánlatában egy nem nevesített tartalékkeretet is szerepeltetett, amire az AVOP szabályai szerint nem volt lehetőség. Ezeken kívül szükség volt még egy olyan öszszevont pénzügyi tervre, amellyel a Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. bizonyítja, hogy képes mind a négy általa megpályázott AVOP projektet bonyolítására és finanszírozására. A Közreműködő Szervezet a hiánypótlás beérkezése után befogadta a pályázatot.
4. A projektmegvalósulás bemutatása 4.1
Szerződéskötés
A Döbröközi Zöldmező Zrt. pályázatáról az Irányító Hatóság 2005. március elsejei ülésén született döntés. A pályázó néhány héten belül értesült a támogatásáról, azonban a Támogatási Szerződés aláírásához vezető egyeztetések több hónapon keresztül tartottak, végül 2005. június 22-én történt meg a szerződés kölcsönös aláírása. A Támogatási Szerződés több alkalommal módosításra került a projekt megvalósítás ideje alatt. Az szerződésmódosítási kérelmet 2005. decemberében adta be a pályázó. Az ütemterv módosítására azért volt szükség, mert a pályázat elbírálásának késedelme miatt a beruházást csak augusztusban tudták megkezdeni, és így csak az 1. és 2. számú hizlaldák felújítását tudta határidőre befejezni a kivitelező. A téli idő18
szakban nehézséget okozott volna az állatok más telephelyen történő elhelyezése is. A Közreműködő Szervezet jóváhagyta az ütemezés módosítását, az új befejezési határidő 2006. június 30-a lett. A Támogatási Szerződés második módosítására 2006. februárjában volt szükség, ennek oka az volt, hogy 2006. január elsején megváltozott az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény. Az ÁFA törvény szabályai szerint visszaigényelhetővé vált a teljes támogatási összeg után járó ÁFA, illetve az ÁFA felső kulcsa 25 százalékról 20 százalékra csökkent. A jogszabályi környezet változása miatt kismértékben változtatni kellett a projekt költségvetésén. A Támogatási Szerződés harmadik módosítására amiatt került sor, mert a projekt generálkivitelezője (ISV Rt.) nem tudta tartani az ütemezésben meghatározott teljesítési határidőt a tavaszi szokatlanul esős időjárás és a szükséges technológia késedelmes szállítása miatt. A Közreműködő Szervezet elfogadta a pályázó indoklását, a projekt befejezésének időpontja 2006. szeptember 29-e lett. A Támogatási Szerződés negyedik módosítására a pályázó bankszámlaszámának változatása, az ötödik módosítására pedig a pályázó elnevezésének változása (ekkor jegyezte be cégbíróság a Döbröközi Mezőgazdasági Zrt-t) miatt volt szükség 2006. augusztusában.
4.2
A projektszervezet bemutatása
A projekt megvalósításáért az Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. igaztóságának elnöke, Szabó István volt a felelős. Az operatív feladatok ellátását László Szabolcs végezte. László Szabolcs tartotta a kapcsolatot a Közreműködő Szervezettel, elkészítette a projekt adminisztrációjához szükséges dokumentumokat, valamit Jakab Gáborral együtt felügyelte a generálkivitelező munkáját. Mindketten számos pályázati támogatással megvalósult projektben vettek részt, régóta részt vesznek a mezőgazdasági nagyüzem fejlesztési munkáiban.
19
4.3
Projektkommunikáció
A Támogatási Szerződés mellékletét képezte a „Tájékoztatás és nyilvánosság” című dokumentum. A projekt keretében készült egy hirdetőtábla, amelyet a projekt megvalósításának helyszínén helyeztek el. A hirdetőtáblán az Arculati Útmutató iránymutatása alapján feltüntették az Európai Unió és a magyar állam támogatásának összegét és tárgyát. A projekt zárását követően az épületekre emléktáblát helyeztek.
7. kép A projekttábla a támogató szervezetek logóival Forrás: A tanulmány szerzője
5. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés 5.1
Projektpénzügyek
Az AVOP-1.1.1 intézkedés esetében a teljes beruházás elszámolható költségeinek maximum 45 százalékát érhette el támogatási összeg. A Döbröközi Mezőgazdasági ZRt. által igényelt támogatás a projekt 38 százalékát fedezte. A fennmaradó 62 százalékot pályázó önrészként biztosította. A támogatási összeg 75 százaléka közösségi forrás (az Európa Mezőgazdasági és Orientációs Alap Orientációs Szekciója) míg 25 százaléka magyar társfinanszírozás. A projekt forrásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
20
A projekt forrásai Támogatás forrása
Összege
Százalékos aránya
Igényelt támogatás összesen
40 798 347 Ft
38%
- ebből: közösségi támogatás
30 598 761 Ft
28,5%
- ebből: hazai forrás
10 199 586 Ft
9,5%
Saját forrás
65 634 587 Ft
62%
106 432 934 Ft
100%
Összesen 6. táblázat A projekt forrásai Forrás: Támogatási Szerződés
A költségek egyik típusa elszámolható a projekt terhére. Ezen projekt keretei között elszámolható költség volt például: az ingatlanok bővítése, átalakítása, új gépek és berendezések beszerzése és üzembeállítása, illetve a telephelyen belüli anyagmozgatást és szállítást korszerűsítő beruházások költségei. Az ilyen típusú költségek ÁFA terhe nem igényelhető vissza. A beruházások nem elszámolható költségei utáni ÁFA teher visszaigényelhető. A projektben az AVOP támogatása nem haladta meg az 50 százalékot, így közbeszerzés lebonyolítása nem volt szükség. A közbeszerzés helyett a társaság meghívásos, többfordulós versenyeztetés után választotta ki a beruházás kivitelezőjét és alvállalkozóit. A versenyeztetés, hasonlóan a közbeszerzéshez, tárgyalásos eljárások formájában történik, azonban a feltételei kevésbé szabályozottak, különösen a felhívás közzétételét, határidejét és a szerződés tárgyának módosítási lehetőségeit illetően. A pályázónak vállalnia kellett, hogy a Támogatási Szerződésből eredő kötelezettségeinek nem teljesítése esetére, a Támogatási Szerződéstől való elállás miatt visszakövetelt támogatási összeg és annak járulékai erejéig a Támogatási Szerződésben meghatározott vagyontárgyra jelzálogjogot jegyeztet be. A zálogtárgy – jelen esetben a pályázó Döbrököz Sziget major sertéstelepe – fedezeti értéke biztosítékot nyújtott a támogatási összeg 120 százalékának erejéig. A jelzálog kedvezményezettje a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. A beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra (a felújított sertéshizlaló épületekre) az üzemeltetési kötelezettség végéig tartó vagyonbiztosítást kellett a pályázónak kötni, amelynek kedvezményezettje szintén a Földművelési és Vidékfejlesztési 21
Minisztérium. Az üzemeltetési kötelezettség 5 évre szól, amely időszakban az AVOP támogatással megvalósult beruházásokban esett bármilyen kár biztosítási összege a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumot illeti. A biztosítási összeget a Közreműködő Szervezet az eszköz helyreállítása vagy pótlása után folyósítja a kedvezményezett számára, de csak abban az esetben, ha a helyreállítás vagy a pótlás megfelel a Támogatási Szerződésben lefektetett követelményeknek.
5.2
Ellenőrzés
A Támogatási Szerződés alapján a Közreműködő Szervezet bármikor jogosult a kedvezményezett kötelezettségeinek és vállalásainak ellenőrzésére. Ezeknek lehetnek adminisztratív és helyszíni ellenőrzések: -
Projekt előrehaladási jelentések (PEJ)
Az adminisztratív ellenőrzés egyik típusa az úgynevezett előrehaladási jelentések. A Támogatási Szerződés szerint ebben a projektben két előrehaladási jelentés elkészítését és beadását vállalta a kedvezményezett. A projekt keretében született előrehaladási jelentéseket a Közreműködő Szervezet mindig elfogadta, bár kisebb adminisztrációs hibák miatt több esetben szükség volt hiánypótlásra. Egy alkalommal például hiányzott az egyik benyújtott számláról az „AVOP elszámolásra került” felirat, vagy egy másik számlán a kivitelező nem tüntette fel a „számla közvetített szolgáltatást tartalmaz” jelzést. Több alkalommal volt szükség a számlaösszesítő táblázat javítására. Számos dokumentumot kellett a PEJ-ek mellékleteként benyújtaniuk (építési napló, felmérési napló, biztosítás befizetésének igazolása, tulajdoni lap, cégkivonat – még a kivitelezést végző vállalkozástól is). -
Monitoring adatlapok
Az adminisztratív ellenőrzés másik típusa az úgynevezett monitoring adatlapok. Az adatlapok elsősorban a projekt eredményeire koncentrálnak. -
Helyszíni ellenőrzések
A kifizetéseket megelőzően helyszíni ellenőrzést tartott a Közreműködő Szervezet. Erre a projekt során két alkalommal került sor. Az MVH ellenőrei mindkét bejárták a gazdaságot, megnézték az elkészült építményeket, a beszerzésre került gépeket, 22
megszámolták a tartozékokat, és aprólékosan átnézték a projekt adminisztrációt. Az helyszíni ellenőrzésen az MVH munkatársai összehasonlították a projekt terveit a megvalósult fejlesztésekkel. Ennek keretében az ellenőrök eltérést találtak a sertéshizlalda világításának tervei és megvalósítása között, ugyanis a kivitelező jóhiszeműen az eredetileg leírt 84 db kisebb kapacitású lámpatest helyett 14 db nagyobb kapacitású lámpatestet építtetett be. Azonban a kivitelező által benyújtott árajánlaton ez tévesen szerepelt. A változtatást az ellenőrök a Támogatási Szerződés megszegésének értelmezték és büntetést szabtak ki a Döbröközi Mezőgazdasági Zrt.-re. Ezen kívül más szabálytalanságot nem találtak az ellenőrök.
8. kép A korszerűsített hizlaldák Forrás: A tanulmány szerzője
23
Összegzés Fejezetek
Legfontosabb adatok és tanulságok -
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
-
-
-
Projektelőkészítés, Pályázatkészítés
-
Projektvégrehajtás
-
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
-
A pályázó a Döbröközi Mezőgazdasági Zrt., amely a pályázat beadásakor még szövetkezeti formában működött. A projekt helyszíne: a pályázó Döbrököz Sziget majorban található sertéstelepe. A projekt az AVOP 2004-1.1.1. „Állattenyésztést szolgáló építési beruházások támogatása” című intézkedés keretei között valósult meg. A projekt célja egy korszerű és a jelenlegi állategészségügyi előírásoknak megfelelő sertéshizlalda-felújítás volt. A projekt a strukturális alapok pénzügyi támogatása nélkül más ütemben és kisebb volumenben valósult volna meg. A megalapozott előkészítés és a pályázó szervezet többéves tapasztalata jelentősen hozzájárult a projekt sikeréhez és a végrehajtás zökkenőmentességéhez. A pályázatírás komplex és rövid határidejű felelősségteljes munka, amely csak akkor vezet eredményre, ha a munkacsoport tagjai között folyamatos a kommunikáció. A szükséges szakhatósági engedélyek beszerzésére mindenképpen elegendő időt kell hagyni. A kedvezményezettnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a Közreműködő Szervezet projekttel kapcsolatos információit és változásait. Ha pályázó teheti, akkor érdemes egy, vagy minél kevesebb ütemben megvalósítania a projektjét, így sok adminisztrációs munkát spórolhat meg. A projekt hátterét társfinanszírozás jelentette, a közösségi forrás a projekt 38 százalékát fedezte A pályázónak fel kell készülnie a kifizetéseket megelőző adminisztrációs tevékenységek formai hibák miatti elhúzódására. A projektvégrehajtás során a kifizetések előtt mindkét alkalommal helyszíni ellenőrzés történt a Közreműködő Szervezet részéről, amikor mindent szabályszerűen találtak.
7. táblázat Összefoglaló táblázat
24
Források AVOP-1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása prioritás pályázati felhívásai http://www.mvh.gov.hu Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja: http://www.mvh.gov.hu KSH térképek, adatok: http://www.ksh.hu Dél-dunántúli állattenyésztés főbb jellemzői http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/pecsallat.pdf Tolnai Népújság: http://www.tolnainepujsag.hu A „Sertéshizlaldák korszerűsítése” című projekt dokumentációja: pályázati űrlap, projekt előrehaladási jelentések. Interjú László Szabolcs a „Sertéshizlaldák korszerűsítése” című projekt menedzserével, 2006. október 3-án, Döböközön.
25
Ábrajegyzék
Képek jegyzéke 1. kép A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. logója .......................................................... 5 2. kép A Dél-dunántúli Régió ...................................................................................... 6 3. kép A Dombóvári kistérség a Dél-dunántúli Régióban ........................................... 7 4. kép Korszerű klímaberendezéssel ellátott sertéshizlaló épületek......................... 11 5. kép A kétkutricánként egy tálcás önetetőtartály használat közben....................... 12 6. kép A SAPARD támogatásból felépített új magtár................................................ 16 7. kép A projekttábla a támogató szervezetek logóival............................................. 20 8. kép A korszerűsített hizlaldák ............................................................................... 23
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat A régió összefoglaló alapadatai ................................................................ 8 2. táblázat: Az AVOP 1.1 prioritás intézkedéseinek felsorolása ............................... 10 3. táblázat A projekt hatásai a sertésállományra ...................................................... 14 4. táblázat: A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. által elnyert SAPARD pályázatok ...... 15 5. táblázat: A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. által elnyert AVOP pályázatok ........... 16 5. táblázat A projekt forrásai ..................................................................................... 21 6. táblázat Összefoglaló táblázat.............................................................................. 24
26
