MAKKAY ZSIGMOND A legelső egyszerű földmives e m b e r , a k i n e k egy v á l a s z t ó k e r ü l e t b i z a l m a k é p v i s e l ő i m e g b í z á s t a d o t t M a k k a y Z s i g m o n d . M á r 1901-ben az ákosfalvi k e r ü l e t m a n d á t u m á v a l jött az országgyűlésre. A z idei választ á s o k a l k a l m á v a l társai a k a d t a k Á c h i m A n d r á s , C s á n y i és Schriffert személyében. B a c k a m a d a r a s , m a r o s - t o r d a m e g y e i k ö z s é g b e n született 1853-ban s g y e r m e k k o r á t ó l fogva a föld m i v e l é s é v e l foglalkozott, m e g h i d a k a t és u t a k a t épitett. S z ü l ő f a l u j á n a k s o k ideig b i r á j a is volt, 1901-ben p e d i g ő, az egyszerű „harisnyás székely" buktatta ki Ákosfalván a k o r m á n y p á r t i Légrády Károlyt. A z idei é v b e n i s m é t g y ő z ö t t a függetlenségi l o b o g ó v a l R o z s n y a i főszolgabiró, T i s z a - p á r t i jelölttel s z e m b e n .
MALATINSZKY GYÖRGY A régi gárdának ez a kipróbált tagja 1842 április 21-én született Hevesmegyében, Atkár községben. Tanulmányait Gyöngyösön, Budapesten és Bécsben végezte. Az alkotmányos élet helyreálltával, 1861-ben megyei esküdt és aljegyző lett, midőn azonban a provizorium beköszöntött, Hevesmegye egész tisztikarával együtt leköszönt állásáról. Azóta birtokán gazdálkodással foglalkozott, de 1867 óta mindig tevékeny részt vett a választási mozgalmakban, előbb mint balközépi, később pedig mint a függetlenségi Kossuth-párt hive. 1901-ben két kerület is jelölte képviselőjévé. Akkor is, most is a poroszlói kerület választotta be a képviselőházba.
MARJAY P É T E R H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n , 1854 d e c e m b e r 15-én született. I s k o l á i t szülőv á r o s á b a n és D e b r e c e n b e n elvégezvén, a lelkészi p á l y á r a lépett. K é t esztendeig a c a d e m i c u s raetor volt B e r e k b ö s z ö r m é n y b e n , 1879-ben S z e n t e s e n , k é t évvel k é s ő b b p e d i g s z ü l ő v á r o s á b a n lett k á p l á n . 1882 j a n u á r i - é n a nagylétai ev. ref. egyház lelkészévé v á l a s z t a t o t t s azóta N a g y l é t á n m ű k ö d i k . Az é r m e l l é k i e g y h á z m e g y é n e k előbb jegyzője volt, m o s t p e d i g e g y i k tanácsbirája. A k ö z é l e t b e n é l é n k e n részt vett, k ü l ö n ö s e n m i n t a h o s s z u p á l y i k e r ü l e t függetlenségi p á r t j á n a k e l n ö k e . K i t ű n ő m e z ő g a z d a , a k i n e k v a l ó ságos k i s m i n t a g a z d a s á g a v a n . A b i h a r m e g y e i h o s s z u p á l y i k e r ü l e t e t az 1892—96-iki o r s z á g g y ű l é s óta á l l a n d ó a n ő k é p v i s e l i függetlenségi p r o g r a m m a l a p j á n .
MARKOS GYULA A peéri kerület függetlenségi párti pap-képviselője Nagykanizsán, Zalamegyében született 1861-ben. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte el, azután Veszprémbe ment a szemináriumba s itt 1885-ben áldozárrá szentelték fel. Hét évig a vidéken segédlelkész volt, ekkor a fővárosba költözött és megalapította a „Herkó Páter" cimü élclapot, a melyet azóta szerkeszt. Már 1886-ban Maroshalmi álnév alatt kiadta népdalainak gyűjteményét, a melyek közül számos igen szép dalt („Gyöngyvirágos selyemkendőm . . .", „Szomszédunkban van egy hajlék" stb.) országszerte ma is énekelnek. A szépirodalom terén is sikerrel működik. „Katholikus őrtüzek" cimen hat kötet irányverset, „Keresztény balladák" cimen pedig költeménykötetet adott ki. Tevékeny része volt annak idején a néppárt alakításában, sőt e párt elnevezése is tőle származik. A néppárt azonban 67-es alapra állván, Markos kilépett a pártkötelékből és katholikus irányú politikáját a sajtóban függetlenségi alapon folytatta tovább. A függetlenségi és 48-as párt elveivel nyert mandátumot az idén a győrmegyei péeri választókerületben.
MECZNER BÉLA Született 1850 j u l i u s h ó 22-én K o r l á t o n , A b a u j - T o r n a m e g y é b e n . F ő g i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i t B u d a p e s t e n és S á r o s p a t a k o n , a jogot p e d i g E p e r j e s e n végezte. B o s z n i a és H e r c e g o v i n a o k k u p á c i ó j á b a n részt v e t t s főhadnagyi r a n g o t n y e r t . H a z a t é r v e , á t v e t t e z e m p l é n i és s z a b o l c s m e g y e i b i r t o k a i kezelését s e k ö z b e n t e v é k e n y és é l é n k részt vett a k ö z é l e t b e n . Z e m p l é n v á r m e g y e t ö r v é n y h a t ó s á g i és közigazgatási b i z o t t s á g á n a k régi és t e k i n t é l y e s tagja és e l n ö k e a z e m p l é n i gazdasági e g y e s ü l e t n e k . Az ev. ref. egyház ü g y e i n e k is e g y i k fő szerepvivője, m i n t g o n d n o k és zsinati k é p v i s e l ő és m i n t a t i s z á n i n n e n i e g y h á z k e r ü l e t i s k o l a s z é k é n e k e l n ö k e . A z 1905-iki á l t a l á n o s v á l a s z t á s o n a k i r á l y h e l m e c i k e r ü l e t e g y h a n g ú l a g választotta függetlenségi k é p v i s e l ő j é v é s m i n t a H á z tagja, a s z á m v i z s g á l ó b i z o t t s á g n a k e l n ö k e lett.
MESKÓ LÁSZLÓ Nyíregyháza képviselője, előkelő helyet foglal el a függetlenségi párt régi, kipróbált harcosainak sorában. 1851-ben Nyíregyházán született és középiskolai tanulmányait ugyanitt és Eperjesen, a jogot pedig Budapesten és Bécsben végezte. 1877 óta ügyvédi gyakorlatot folytat Nyíregyházán, mely városnak tizennégy éven keresztül ügyésze is volt. 1892-ben, Irányi Dániel halála után, a ki anyai ágon nagybátyja volt, Békés városa függetlenségi programmal képviselővé választotta br. Kaas Ivor ellen. A békési kerületet 1901-ig képviselte. Az 1901-iki választásoknál nem nyert mandátumot, mig most, 1905-ben Nyíregyháza választotta meg 1307 szavazattal 8 ellenében. Az 1892—1901-iki országgyűlések alatt jegyzője és végrehajtó bizottsági tagja volt a függetlenségi és 48-as pártnak. Városa és megyéje közéletében vezető szerepet visz. Elnöke a nyíregyházai függetlenségi pártnak és kaszinónak, helyettes elnöke és jogtanácsosa a takarékpénztár-egyesületnek. Főgondnoka a tiszavidéki ágost. hitv. ev. egyházmegyének, ügyésze a tiszai egyházkerületnek és felügyelője a nyíregyházi főgimnáziumnak. Szabolcs vármegye közigazgatási bizottságának régi tagja s az erdészeti albizottságnak elnöke.
MEZŐSSY BÉLA A függetlenségi p á r t egyik l e g j o b b s v á d á j u s z ó n o k a , l e g k i v á l ó b b k é s z ü l t s é g ü fiatal tagja. A z e m p l é n m e g y e i T o l c s v á n született 1870 n o v e m b e r 13-án. M i u t á n t a n u l m á n y a i t Pécsen, S á r o s p a t a k o n és a b u d a p e s t i e g y e t e m e n elvégezte, m i n t tiszteletbeli aljegyző S z a b o l c s m e g y e szolgálatába lépett. I d ő k ö z b e n m i n t h u s z á r ö n k é n t e s eleget tett v é d k ö t e l e z e t t s é g é n e k és a 14. sz. h u s z á r e z r e d b e n t a r t a l é k o s tiszti r a n g o t n y e r t . A k é p v i s e l ő h á z n a k m á r k é t c i k l u s o n át tagja volt. 1896-ban n y e r t először m a n d á t u m o t N a g y k á l l ó n s 1901-ben és az i d é n is u g y a n c s a k a n a g y k á l l ó i k e r ü l e t választotta m e g e g y h a n g ú l a g k é p v i s e l ő j é v é . A p a r l a m e n t b e n , k ü l ö n ö s e n közigazgatási k é r d é s e k b e n , t ö b b izben volt a függetlenségi p á r t h i v a t a l o s s z ó n o k a s beszédeivel s o k s z o r keltett á l t a l á n o s feltűnést.
MIKSA IMRE Hadréven 1842-ben született. Gimnáziumi tanulmányait Tordán, a jogot pedig a kolozsvári és berlini egyetemeken végezte. Befejezvén tanulmányait, birtoka kezelésével foglalkozott, de e mellett tevékenyen részt vett Torda-Aranyos vármegye politikai mozgalmaiban és közéletében is, mint Apponyi Albert gróf eszméinek és törekvéseinek lelkes hive. Képviselővé 1901-ben Felvincen szabadelvüpárti programmal választották meg, de a kormánypártból 1903-ban a nemzeti-párt újbóli megalakulásakor kilépett, 1905-ben pedig követte Apponyit a függetlenségi és 48-as pártba. Evvel a lobogóval aratott győzelmet kerületében az idei évi választások alkalmával is.
MOLNÁR ALBERT Született 1862 április 22-én C e g l é d e n . K ö z é p i s k o l á i t a n a g y k ő r ö s i ref. g i m n á z i u m b a n 1880-ban végezte. E g y e t e m i éveit a b u d a p e s t i egyet e m e n t ö l t ö t t e s a b s z o l v á l v á n , 1884-ben P e s t v á r m e g y e szolgálatába lépett. M i n t tiszteletbeli aljegyző letette az ü g y v é d i vizsgát s C e g l é d e n i r o d á t n y i t o t t , a h o l m a is a l e g k e r e s e t t e b b ü g y v é d e k egyike. Cegléd v á r o s á n a k 8 e s z t e n d ő n keresztül ügyésze volt, s a v á r o s k ö z ü g y e i b e n n a g y t e v é k e n y séget fejtett ki. T ö b b m i n t egy évtizede, h o g y a „Ceglédi Ú j s á g " p o l i t i k a i h e t i l a p o t szerkeszti. Az 1905-iki á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l L o s o n c o n , e b b e n az ősrégi k o r m á n y p á r t i k e r ü l e t b e n n a g y szótöbbséggel juttatta diadalra a a függetlenségi zászlót.
MOLNÁR ÁKOS Biharmegyében, Székelyhidon született 1868 junius 11-én. Középiskoláit Nagyváradon és Iglón, a jogot pedig ugyancsak Nagyváradon, Budapesten és Grácban végezte el. Mint ügyvédjelölt Csíkszeredán, Molnár József volt országgyűlési képviselő irodájában dolgozott. Ez időben a város társadalmi életében kiváló szerepet vitt s az ő kezdeményezésére sok egylet és kaszinó alakult Csíkszeredán. Ügyvédi diplomát szerezvén, a fővárosban telepedett le mint gyakorló ügyvéd. A hirlapirás terén mint a „Csiki Lapok" szerkesztője, az irodalomban pedig mint novellista és szinmüiró működött. Elbeszéléskötete „Homokszemek" cimen jelent meg, a „Bukaresti székely leány" cimü darabját pedig számos vidéki szinpad előadta. Mint az Iparoskör ügyésze, tevékenyen működik az iparvédelem terén, s mint a Magyar Bortermelők és Borkereskedők Szövetségének elnöke, országszerte ismeretes működést fejt ki a magyar borászat terén. O volt egyik szervezője a Versecen tartott 1902. évi borászati kongreszszusnak s nagyrészt az ő agitációja nyomán indult meg az olasz borvámklauzula elleni társadalmi mozgalom. A székelyhídi kerületet 1901 óta képviseli a függetlenségi és 48-as párt programmja alapján.
MOLNÁR JENŐ Szentes város követe 1861-ben, Nagyváradon született. A gimná' ziumot szülővárosában és Debrecenben, jogi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelet szerezvén, a fővárosban nyitott irodát s azóta itt folytat ügyvédi gyakorlatot. A fővárosi polgárok i894-ben alakult függetlenségi köre ügyvezető elnökének választotta, 1900'ban Sima Ferencnek a mandátumról való lemondása után pedig Szentes városa Ugron-párti programmal bizta meg képviseletével. Azóta Szentesen már két izben újból megválasztatott, mint a függetlenségi és 48-as párt tagja.
MUKICS SIMON Szabadka város II. kerületének országgyűlési követe régi harcosa a magyar ellenzéknek. 1850-ben, Szabadkán született s jogi tanulmányai befejeztével szülővárosában telepedett meg, mint gyakorló ügyvéd. Hosszú idő óta élénken részt vesz Szabadka város belügyeinek intézésében, mindenkor hevesen támadva a város hatóságát és kormányzatát; e szereplése közül különösen általánosan ismeretes Mamuzsics, szabadkai polgármester ellen folytatott harca. A parlamentbe 1901-ben jutott először szülővárosa II. kerületében, s ugyanez a kerület választotta meg Törley József pártonkivüli jelölttel szemben az idei évi általános választások alkalmával is a függetlenségi és 48-as párt programmja alapján.
NAGY EMIL K a p o s v á r o n , 1871 n o v e m b e r 16-án született. K ö z é p i s k o l á i t s z ü l ő v á r o s á b a n és B u d á n elvégezve, N é m e t o r s z á g b a m e n t ; itt k ü l ö n ö s e n k ö z gazdasági t a n u l m á n y o k a t folytatott. E g y e t e m i t a n u l m á n y a i befejeztével leszolgálta ö n k é n t e s i évét és t a r t a l é k o s h o n v é d h u s z á r h a d n a g y i r a n g o t n y e r t , m a j d jogi t a n u l m á n y a i bővítésére egy évre P á r i s b a m e n t , k é s ő b b pedig beutazta A n g o l - és O l a s z o r s z á g o t , k ö z b e n e l s a j á t í t v á n u g y a francia, m i n t az a n g o l n y e l v e t . H a z a t é r t e u t á n 1898-ban ü g y v é d i d i p l o m á t szerzett s azóta virágzó g y a k o r l a t o t folytat. P á r év óta n a g y feltűnést k e l t e t t e k részint a B u d a p e s t i H í r l a p b a n , részint p e d i g a M a g y a r G a z d á k S z e m l é j é b e n és a S z ö v e t k e z é s b e n m e g j e l e n t s a m a g y a r k i s g a z d á k ü g y é n e k é r d e k é b e n irt cikkei. T a g j a a M a g y a r G a z d a s z ö v e t s é g n e k , az Ü g y v é d i K ö r n e k és K a m a r á n a k , az O r s z á g o s K a s z i n ó n a k és h e l y e t t e s e l n ö k e a J ó z s e f v á r o s i K a s z i n ó n a k . V i r i l i s j o g o n tagja V e s z p r é m v á r m e g y e t ö r v é n y h a t ó s á g i bizotts á g á n a k is. M i n t az idei évi á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l a s z o l n o k i k e r ü l e t b e n m e g v á l a s z t o t t k é p v i s e l ő , e g y i k jegyzője a függetlenségi és 48-as p á r t n a k .
NESSI PÁL S z ü l e t e t t B u d a p e s t e n , 1866 j u n i u s 3 - á n . A g i m n á z i u m o t K a p o s v á r o t t és B u d a p e s t e n végezte. A jogot a b u d a p e s t i e g y e t e m e n elvégezvén, 21 éves k o r á b a n d o k t o r u t r i u s q u a e j u r i s lett s k é t évre rá ü g y v é d i i r o d á t n y i t o t t . T a n u l m á n y a i k ö z b e n leszolgálta ö n k é n t e s i évét s a v á r t ü z é r s é g n é l tartal é k o s h a d n a g y i r a n g o t n y e r t . A t á r s a d a l m i élet t e r é n k ü l ö n ö s e n B a l a t o n földvár f ü r d ő t e l e p m e g a l a k í t á s á b a n szerzett n a g y é r d e m e k e t , h o l a telepes e k n e k h a t é v e n át igazgatója volt. Ü g y v é d i g y a k o r l a t a k ö z b e n eleinte i n k á b b csak p o l g á r i ü g y e k k e l foglalkozott, az u t ó b b i é v e k b e n a z o n b a n k r i m i n á l i s p r a x i s t is folytatott s k e r e s e t t v é d ő ü g y v é d lett. K ü l ö n ö s e n szenzációs v é d e l m e v o l t a P e t r ó n é által e l k ö v e t e t t g y i l k o s s á g ü g y é b e n való. K é p v i s e l ő n e k 1901-ben v á l a s z t o t t á k m e g T a b o n . A m i k o r a k o l o z s v á r i M á t y á s - s z o b o r leleplezése a l k a l m á v a l az ifjúság élén a „ G o t t e r h a l t e " ellen t ü n t e t e t t , n e v e i s m e r t t é l ő n az egész o r s z á g b a n . N e s s i t u g y a n i s tiszti b e c s ü l e t b í r ó s á g elé á l l í t o t t á k , m i r e a függetlenségi p á r t m e n t e l m i jog sértést jelentett be s az esetet a k é p v i s e l ő h á z 8 n a p i g t a r t o t t e m e l k e d e t t v i t á b a n tárgyalta. Az i n c i d e n s azzal ért véget, h o g y N e s s i k a r d j á t a k a t o n a i becsületb í r ó s á g p l e n á r i s ü l é s é n l e o l d o t t a s hazafias beszéd k í s é r e t é b e n az asztalra dobta. L e m o n d á s á t a h o n v é d e l m i m i n i s z t e r 24 óra alatt elfogadta. A m u l t o r s z á g g y ű l é s i c i k l u s f o l y a m á n , m i n t a H á z egyik l e g t e m p e r a m e n t u m o s a b b s z ó n o k a t ü n t fel N e s s i . 1905 j a n u á r 26-án ú j b ó l régi k e r ü l e t e választotta k é p v i s e l ő v é 1200 szótöbbséggel.
OKOLICSÁNYI LÁSZLÓ Puszta-Zavaron, Pozsonymegyében, 1865-ben született. Középiskoláit Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, jogi tanulmányait pedig Lipcsében kezdte, Berlinben folytatta és Budapesten fejezte be. Ezután rövid ideig Ipolyságon volt törvényszéki joggyakornok, majd megvált a bíróságtól, ügyvédi oklevelet szerzett és 1891-től kezdve a fővárosban folytat gyakorlatot. A képviselőházban az 1892-iki és 1896-iki országgyűléseken Hevesmegye kápolnai kerületét, az 1901-iki országgyűlésen pedig Jász-NagykunSzolnokmegye jákóhalmi kerületét képviselte Ugron-párti programmal s ugyancsak Jákóhalmán választották meg egyhangúlag az idén is, mint a függetlenségi és 48-as párt tagját. A parlamentben sokszor szólal fel s különösen a delegációban külügyi kérdésekben tartott beszédei ismeretesek. A most folyó országgyűlésen a képviselőház egyik jegyzői tisztét tölti be.
OLAY L A J O S A t o r o n t á l m e g y e i M a g y a r s z e n t m á r t o n b a n , 1844-ben született. J o g o t végzett és ü g y v é d i o k l e v e l e t n y e r v é n , B a j á n n y i t o t t ü g y v é d i i r o d á t . B á c s - B o d r o g m e g y e t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i életében k i v á l ó részt vett. A m e g y e b e l i szerb n e m z e t i s é g e k k e l e r ő t e l j e s e n szállott s z e m b e , s m i n t a függetlenségi p á r t e g y i k zászlóvivője, széles r é t e g e k b e n terjesztette a B á c s k á b a n az ellenzék eszméit. P á r t j a e l v e i n e k p r o p a g á l á s á r a „ B a j a i F i g y e l ő " c i m m e l p o l i t i k a i ú j s á g o t is a l a p í t o t t és szerkesztett. K é p v i s e l ő v é 1881-ben S i k l ó s o n v á l a s z t o t t á k m e g először s ezt a k e r ü l e t e t 1887-ig k é p v i s e l t e . E k k o r , v a l a m i n t 1892-ben is a b á c s a l m á s i k e r ü l e t m e g b í z ó l e v e l é t n y e r t e el, az 1896-iki o r s z á g g y ű l é s r e pedig i d ő k ö z i v á l a s z t á s o n S o m o g y m e g y e szigetvári k e r ü l e t é n e k m a n d á t u m á t k a p t a m e g s u g y a n c s a k S z i g e t v á r o n v á l a s z t o t t á k m e g óriási szótöbbséggel az idei évi á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l is. P o l i t i k a i s z e r e p l é s é n e k l e g j e l e n t é k e n y e b b része az 1903-iki o b s t r u k c i ó idejére esik, a m e l y n e k ő v o l t e g y i k főszereplője és v i t a r e n d e z ő j e s a m e l y n e k f o l y a m á n élesen t á m a d t a k ü l ö n ö s e n a v o l t h o r v á t b á n , K h u e n Héderváry kormányát.
PAPP ELEK Karcagon, 1837-ben született. K ö z é p i s k o l á i t a debreceni k o l l é g i u m b a n elvégezvén, a b u d a p e s t i p o l i t e c h n i k u m o n m é r n ö k t a n h a l l g a t ó volt, s m á r diák k o r á b a n egy fővárosi m a g á n i n t é z e t b e n a m e n n y i s é g t a n t t a n í t o t t a . T a n u l m á n y a i befejeztével m é r n ö k i o k l e v e l e t n y e r t és egyideig a T i s z a szabályozásnál m ű k ö d ö t t . E g y i z b e n K a r c a g o n p o l g á r m e s t e r r é is v á l a s z t o t t á k , de ez állásáról r ö v i d idő m ú l v a l e m o n d o t t . A k é p v i s e l ő h á z n a k és a függetlenségi p á r t n a k régi és é r d e m e s tagja, 1884-ben választották m e g első i z b e n a n á d u d v a r i k e r ü l e t b e n , s ezt a k e r ü letet k é p v i s e l i i m m á r k é t évtizede.
PAP Z O L T Á N Kitűnő publicista, költő és zeneszerző. Budapesten 1862 március i-én született. Középiskoláit Szegeden, Nagybányán, Rozsnyón és Szatmáron, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelet szerezvén, a fővárosban nyitott irodát s ma is itt folytat ügyvédi gyakorlatot. Irodalmi munkássága és politikai szereplése még kora ifjúsága idejére nyúlik vissza. A könyvpiacon három kötet szép verse jelent meg, népdalai pedig (köztük a „Rám sem nézett, mikor én őt megláttam . . „Nem fuj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom . . .", „Angyal kellett az istennek . . és az „Iszogatok, dalolgatok . . kezdetüek) országszerte ismeretesek és népszerűek. A szépirodalom terén szerzett érdemeit méltatta a Petőfi-Társaság, a mikor 1893-ban tagjává választotta.
M á r m i n t fiatal jogász, az 1889-iki v é d e r ő v i t a i d e j é n e g y i k e v o l t a t ö r v é n y j a v a s l a t ellen az ifjúság által t á m a s z t o t t m o z g a l o m t e r v e z ő i n e k és vezéreinek. K é p v i s e l ő v é az 1901-iki á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l T i s z a l ö k ö n v á l a s z t o t t á k m e g a függetlenségi és 48-as p á r t p r o g r a m m j á v a l s 1903-ban egyike volt az ellenzék o b s t r u k c i ó j a legagilisabb s z e r e p l ő i n e k . O r s z á g o s feltűnést keltett a S z a p á r y — D i e n e s - f é l e vesztegetési afférban való szereplése. Ö v o l t az, a k i 1903-ban, j u l i u s 29-én letette a H á z asztalára a vesztegetésére szánt tizezer k o r o n á t s e n n e k k ö v e t k e z m é n y e lett az ü g y m e g v i z s g á l á s á r a k i k ü l d ö t t p a r l a m e n t i vizsgáló-bizottság. U g y a n c s a k 1903-ban feltűnést k e l t ő r ö p i r a t o t irt a chlopi-i h a d i p a r a n c s dolgában. A t a v a l y i é v b e n á t v e t t e az „ E g y e t é r t é s " c i m ü p o l i t i k a i l a p főszerkesztését. A m o s t folyó o r s z á g g y ű l é s r e i s m é t a t i s z a l ö k i k e r ü l e t b e n k a p o t t e g y h a n g ú v á l a s z t á s o n megbizó-Ievelet.
POGÁNY LAJOS Győrvármegye téthi kerületének országgyűlési követe a fővárosban született, 1871 julius 5-én. Középiskolai tanulmányait ugyanitt végezte el, azután pedig a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója lett. Közben leszolgálta önkéntesi évét és a 14. sz. huszárezredben tartalékos tiszti rangot nyert. Két esztendő óta szemerei birtokán gazdálkodik s mint Győrmegye törvényhatósági bizottságának tagja, élénk részt vesz a megyei életben. Képviselővé az idei általános választások alkalmával választatott meg Téthen, a függetlenségi és 48-as párt programmjával, a kerület régi szabadelvüpárti képviselőjével szemben.
POLCZNER JENŐ A függetlenségi e s z m é k n e k a p a r l a m e n t b e n és a p a r l a m e n t e n k i v ü l régi és á l t a l á n o s a n tisztelt b u z g ó harcosa, s az ö n á l l ó s á g i t ö r e k v é s e k n e k Szegeden és C s o n g r á d m e g y é b e n zászlóvivője. 1840-ben Szegeden született és t a n u l m á n y a i t befejezvén, ü g y é d i i r o d á t nyitott szülővárosában. A k ö z é l e t b e n és a p o l i t i k a i é l e t b e n é l é n k e n részt vett, s o k é r d e m e v a n Szeged ujra-felvirágoztatásában. A v á r o s i függetlenségi és 48-as p á r t n a k t ö b b m i n t h á r o m évtizede e l n ö k e , és a szegedi II. v á l a s z t ó k e r ü l e t n e k 1896 óta függetlenségi p á r t i országgyűlési képviselője.
POSGAY MIKLÓS A függetlenségi és 48-as párt egyik legagilisabb, legtemperamentumosabb tagja. Puszta-Kovácsiban, Somogymegyében született 1863 augusztus 15-én. Középiskoláit Kalksburgban és Kalocsán végezte. Gazdasági tanulmányai befejeztével egyideig gazdálkodással foglalkozott, majd mint magánhivatalnok a fővárosban működött hosszabb ideig, miglen az 1901-i általános képviselőválasztásokon a duna-keceli kerületben kibuktatván a kormánypártot, Kossuth-párti programmal bekerült a Házba. Mint képviselő, tevékeny részt vett a mult országgyűlési ciklus ellenzéki harcaiban s 1904 december 13-án egyike volt az elsőknek azok sorában, a kik a bevezényelt darabantokat a képviselőház ülésterméből kiűzve, lehetetlenné tették a parlamenti erőszakot. 1905 január 26-án ismét a duna-keceli kerület választotta meg a kormánypárt jelöltjével szemben óriási szótöbbséggel. A képviselőház megalakultakor pártjának bizalma a jegyzői tisztségre jelölte s ezen állásra 1905 február 21-én meg is választatott.
PUTNOKY MÓR G ö m ö r m e g y é b e n , K e l e m e n n e v ű k ö z s é g b e n , 1866-ban született. K ö z é p iskoláit és jogi t a n u l m á n y a i t a f ő v á r o s b a n elvégezvén, k e l e m e n i b i r t o k á n gazdálkodik. 1885-ben leszolgálta ö n k é n t e s i évét és t a r t a l é k o s h u s z á r h a d n a g y i r a n g o t n y e r t a 12. cs. és k. h u s z á r e z r e d b e n . 1891-ben m i n t tiszteletbeli szolgabíró G ö m ö r m e g y e szolgálatába állott, egy év m ú l v a , 1892-ben p e d i g a p u t n o k i k e r ü l e t k é p v i s e l ő j é v é választatott. A k é p v i s e l ő h á z b a n a k k o r egyike volt a legfiatalabb k é p v i s e l ő k n e k , s m i n t ilyen, k o r j e g y z ő is volt. 1892 óta h á r o m c i k l u s o n át a p u t n o k i k e r ü l e t m a n d á t u m á v a l v o l t a H á z tagja s az idén is ott v á l a s z t o t t á k m e g függetlenségi és 48-as p r o g r a m m alapján.
RAJK ALADÁR B a j á n , 1871 j u n i u s 25-én született. K ö z é p i s k o l á i t s z ü l ő v á r o s á b a n elvégezvén, a jogot a b u d a p e s t i , b e r l i n i és p á r i s i e g y e t e m e k e n hallgatta. Ü g y v é d i o k l e v e l é t B u d a p e s t e n megszerezve, B a j á n telepedett le, m i n t ü g y v é d s azóta ott folytat g y a k o r l a t o t . I r o d á j a i g e n k e r e s e t t és n a g y n é p s z e r ű s é g é t t a n ú s í t j a , h o g y 1901-ben a bajai k e r ü l e t b e n P l ó s z i g a z s á g ü g y m i n i s z t e r t k i b u k t a t v a , függetlenségi és 48-as p á r t i p r o g r a m m a l k é p v i s e l ő v é választatott. P á r t j a e l v e i n e k p r o p a g á l á s á r a B a j á n p o l i t i k a i l a p o t alapított és szerkeszt. A z idei é v b e n e g y h a n g ú l a g n y e r t e el ú j b ó l B a j a v á r o s m a n d á t u m á t .
RAUCHBAUER NÁNDOR U j s z e n t a n n á n , Arad v á r m e g y é b e n született 1875 j a n u á r 15-én. S z e g e d e n járt g i m n á z i u m b a , m a j d p e d i g k e r e s k e d e l m i a k a d é m i á b a . T a n u l m á n y a i befejezte u t á n á t v e t t e u j s z e n t a n n a i g ő z m a l m a és gazdasága vezetését. A l e g u t ó b b lezajlott á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l s z ü l ő h e l y e a függetlenségi p á r t elveivel 521 szótöbbséggel választotta m e g a k o r m á n y p á r t jelöltjével s z e m b e n .
RÁKOSI VIKTOR A m o d e r n m a g y a r s z é p i r o d a l o m egyik l e g k i t ű n ő b b és l e g t e r m é k e n y e b b t a l e n t u m a , a k i f o g y h a t a t l a n h u m o r u tárcairó és s z e l l e m e s s z í n p a d i szerző 1860 b a n s z e p t e m b e r 19-én született Z a l a m e g y é b e n , U k k o n . G y e r m e k é v e i t a S z é k e l y f ö l d ö n töltötte, m a j d b á t y j á h o z , R á k o s i J e n ő h ö z , a m a g y a r ú j s á g í r á s a t y a m e s t e r é h e z B u d a p e s t r e k e r ü l t és a f ő v á r o s b a n végezte el g i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i t . M á r m i n t e g y e t e m i hallgató m ű k ö d ö t t a s a j t ó t e r é n , s a B u d a p e s t i H í r l a p n a k m e g a l a p í t á s a óta belső dolgozótársa. E lap h a s á b j a i n j e l e n t e k m e g , r e n d e s e n S i p u l u s z írói á l n é v alatt, évek h o s s z ú sora óta tárcái és h u m o r e s z k j e i , a m e l y e k n e k g y ű j t e m é n y e t i z e n h a t v a s k o s k ö t e t b e n látott n a p v i l á g o t . M u n k á i n a g y r é s z e s z á m o s e u r ó p a i n y e l v r e le v a n forditva, idehaza p e d i g e g y i k e a l e g k e d v e l t e b b és legolvasottabb Íróinknak. Ú j s á g í r ó i k ü l d e t é s b e n és egyéb a l k a l m a k k o r bejárta egész E u r ó p á t , P á r i s b a n p e d i g h u z a m o s a b b ideig t a r t ó z k o d o t t . S z e r k e s z t ő j e a K a k a s M á r t o n c i m ü é l d a p n a k s 1892 óta a P e t ő f i - T á r s a s á g n a k , 1897 óta pedig a K i s f a l u d y - T á r s a s á g n a k is tagja. K o s s u t h L a j o s századik s z ü l e t é s n a p j á r a irt I m á j á t , v a l a m i n t a k u r u c s z a b a d s á g h a r c k é t s z á z a d i k é v f o r d u l ó j á r a irt R á k ó c z i - r i a d ó j á t az országszerte r e n d e z e t t n e m z e t i ü n n e p é l y e k e n m i n d e n ü t t szavalták.
Vígjátékai, m e l y e k e t részben maga, részben pedig G u t h y S o m á v a l e g y ü t t irt, a V i g s z i n h á z d e s z k á i n k e r ü l t e k szinre s a r a t t a k z a j o s sikert, l e g u t ó b b pedig M a l o n y a i D e z s ő v e l e g y ü t t „ E l n é m u l t h a r a n g o k " c i m alatt irt hazafias t á r g y ú s z í n m ü v e a N e m z e t i S z í n h á z b a n részesült o s z t a t l a n tetszésben. K é p v i s e l ő v é a függetlenségi p á r t elveivel 1901-ben a h a j d ú n á n á s i k e r ü l e t b e n v á l a s z t o t t á k m e g először, s u g y a n é k e r ü l e t b e n k a p t a m e g b í z ó levelét e g y h a n g ú v á l a s z t á s o n az idei é v b e n is. T a v a l y , a l e g v i h a r o s a b b p o l i t i k a i i d ő s z a k b a n , m i n t a H á z jegyzője fungált, s ő v o l t az, a k i a nevezetes n o v e m b e r 18-ki ü l é s e n , fent az e l n ö k i e m e l v é n y e n (hol m i n t H á z j e g y z ő ült), Perczeí D e z s ő e l n ö k ö t m e g r a g a d t a s erővel m e g a k a r t a gátolni a törvénytelen határozat k i m o n d á s á b a n . A k é p v i s e l ő h á z b a n ötletes és szellemes beszédeivel t ü n t fel, n é h á n y közbeszólása pedig valósággal szállóigévé vált.
RÁTH
ENDRE
D u n a f ö l d v á r o n , 1877 j u n i u s h ó 17-én született. T a n u l m á n y a i t a b u d a p e s t i e g y e t e m e n fejezte be s itt szerezte m e g a jogi és á l l a m t u d o m á n y i t u d o r i fokot is. 1898 év v é g é n K o s s u t h F e r e n c n e k s e g y ú t t a l a K o s s u t h - p á r t n a k is t i t k á r á v á lett s e m i n ő s é g é b e n i g e n g y a k r a n ö n á l l ó a n k é p v i s e l t e a p á r t o t n é p g y ű l é s e k e n és v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l , s m i n t a „ F ü g g e t l e n M a g y a r o r s z á g " m u n k a t á r s a , a s a j t ó t e r é n is t e v é k e n y s é g e t fejtett ki. A k é p v i s e l ő h á z b a 1902 április 16-án, i d ő k ö z i v á l a s z t á s o n Kézdiv á s á r h e l y v á r o s a választotta be. E z a választás a k k o r n a g y feltűnést keltett, m e r t a k o r m á n y p á r t n a k e b e v e h e t e t l e n n e k h i t t k e r ü l e t é t m i n d e n e l ő k é s z ü l e t n é l k ü l , a v á l a s z t á s n a p j a előtt h u s z o n n é g y órával jelöltetve hóditotta meg. 1905 j a n u á r 27-én ú j b ó l a k é z d i v á s á r h e l y i k e r ü l e t m a n d á t u m á t n y e r t e el. A k é p v i s e l ő h á z b a n jegyzője a n a p l ó b i r á l ó b i z o t t s á g n a k .
RÁTKAY LÁSZLÓ Gönyőn, Győrmegyében 1853 október 11-én született. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai befejeztével Budapesten a nagyhírű ügyvéd, Funták Sándor és Darányi Ignác irodáiban volt ügyvédjelölt, majd pedig 1877-ben oklevelet szerezvén, Dunaföldváron telepedett le s azóta ott folytat ügyvédi gyakorlatot. Tolna vármegye közéletében és politikai mozgalmaiban tevékeny részt vett, mint a megyei függetlenségi párt jegyzője s mint a paksi függetlenségi párt elnöke. A képviselőházban a pincehelyi kerület mandá' tumával foglal helyet 1896 óta. Rátkay László temperamentumos szónok, pályakoszoruzott szinmüiró és népszerű népdalszerző. Népszínművei közül a „Felhő Klári" cimü annak idején osztatlan és nagy sikert aratott. Ujabb időben, mint a függetlenségi párt hivatalos organumának, a „Budapestének főmunkatársa, e lap hasábjain kiváló hirlapirói tevékeny séget is fejt ki.
RIGÓ FERENC Zemplénmegyében, Gesztelyen született 1849'ben. Középiskoláit Miskolcon, a jogot pedig a debreceni jogakadémián végezte. Részt vett 1863-ban a lengyelek felkelésében. 1873-ban birói vizsgát tett, két évvel később pedig ő szervezte a biharmegyei függetlenségi pártot. A képviselőházba a bihari kerületben 1884-ben választották be először, 1887-ben azonban Tisza Kálmánnal heves összeütközése volt Biharmegye gyűlésén s ez után a választásokból folyólag három évi politikai jogvesztésre Ítélték. Helyébe öccsét, Rigó Lajost választotta meg ekkor kerülete, a mig büntetése lejárt. 1896-ban újra mandátumot nyert, s azóta folyton tagja a Háznak. Elnöke a debreceni függetlenségi pártnak.
SAMASSA JÁNOS A kápolnai választókerület követe, bár még aránylag fiatal ember, máris hosszú, a közéletnek szentelt pályára tekinthet vissza. 1867 március 20-án született Verebélyen, Barsmegyében. Gimnáziális tanulmányait a ciszterciták egri intézetében végezte, majd pedig Budapesten és Grácban hallgatott jogot. Tanulmányai befejeztével a hadsereg szolgálatába lépett s tiz esztendőt a tényleges állományban töltött, utoljára a cs. és kir. 6-ik huszárezrednél, a honnan 1896-ban főhadnagyi ranggal tartalékba ment. Ezután négy esztendeig Heves vármegye központi szolgabirája volt, tb. főszolgabírói cimmel. Ez állásából nevezték ki 1899-ben az egri érseki lyceum jogi karához a közigazgatási jog és a statisztika rendkívüli tanárává. Képviselővé 1901-ben választották meg Kápolnán szabadelvüpárti programm alapján. E pártból Apponyival együtt 1904-ben kilépett, tagja lett az uj nemzeti pártnak, majd pedig követte vezérét a függetlenségi és 48-as pártba, a mely párt programmjával kerülete 1905 február 27-én egyhangúlag újból megválasztotta. Jegyzője a függetlenségi pártnak.
K. SCHRIFFERT JÓZSEF G y u l a v á r o s á n a k k é p v i s e l ő j e egyszerű földmives e m b e r , a k i a z o n b a n t e r m é s z e t e s j ó z a n eszével, m a g y a r szivével u g y m e g t u d t a n y e r n i a n é p szeretetét, h o g y k e r ü l e t e L u k á c s G y ö r g y f ő i s p á n n a l s z e m b e n választotta m e g függetlenségi k é p v i s e l ő n e k . 1861 o k t ó b e r 15-én született. K a t o n a é v e i t leszolgálva, m e g n ő s ü l t , s m i n t fiatal g a z d a e m b e r , é l é n k é r d e k l ő d é s t t a n ú s í t o t t v á r o s a k ö z ü g y e i i r á n t . 1890-ben v á r o s i k é p v i s e l ő és e g y h á z t a g lett, m a j d a t ö r v é n y h a t ó s á g virilis tagja és a p é n z ü g y i és gazdasági s z a k o s z t á l y e l n ö k e . T a g j a a G y u l a v i d é k i T a k a r é k p é n z t á r i g a z g a t ó s á g á n a k , ú g y s z i n t é n az A l s ó - F e h é r K ő r ö s Á r m e n t e s i t ő - T á r s u l a t i g a z g a t ó - v á l a s z t m á n y á n a k is.
SMIALOVSZKY VALÉR Bicsiccn, Trencsénmegyében született 1854 március 28-án. Középiskolai tanulmányait Nyitrán, a jogot Bécsben és Budapesten elvégezvén, 1877-ben tudorrá avattatott, a következő évben mint tartalékos tiszt részt vett Bosznia okkupációjában, 1879-ben pedig ügyvédi diplomát nyert s előbb Pozsonyban, majd pedig Trencsénmegyében folytatott ügyvédi gyakorlatot. Mint e megye virilistája, élénk részt vett a közéletben és nagyjelentőségű munkálkodást fejtett ki a társadalmi téren is. Többek között ő volt megbízva a vágvölgyi és a csacai vasúti vonalak kisajátításával s ő alkotta ujjá a most oly virágzó rajeci fürdőt is. Képviselővé első ízben a zsolnai kerület választotta meg 1887-ben s ugyancsak e kerület mandátumát birta az ezután következő országgyűléseken is. Képviselőházi beszédei közül különösen nagy figyelmet keltettek a felvidék gazdasági helyzetének javítása érdekében elmondott szónoklatai. 1903 november 27-én Apponyival egy időben kilépett a szabadelvüpártból, majd pedig 1904-ben a nemzeti párt újbóli megalakulásakor e párt tagja lett s eltántorithatlanul követte Apponyit a függetlenségi eszmék lobogója alá is. Az idei általános választásokon nem nyert mandátumot, de már az időközi választáson, a kúria a Rudnay István szabadelvüpárti zsolnai mandátumát megsemmisítvén, ismét ő kapta meg régi kerületének megbízólevelét.
SOMOGYI ALADAR Törökszentmiklóst, a kormánypártnak ezt a régi kerületét hódította meg a függetlenségi párt részére. Somogyi Aladár 1874 január i-én született Tormáson, Baranyamegyében. Középiskoláit Nagykikindán és a budapesti VII. ker. állami gimnáziumban végezte, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen, a hol a jogtudori és ügyvédi oklevelet is megszerezte s a fővárosban ügyvédi irodát nyitott. A sport sok nemével gyakorlatilag foglalkozik, kiváló athléta, biztos céllövő és egyike a legjobb vívóinknak.
STURMÁN GYÖRGY Ózdon, Borsodmegyében született 1855-ben. Középiskoláit Sárospatakon végezte el, azután Münchenbe, majd Aachenbe ment az ottani müegyetemekvasutépitészeti és vizépitészeti szakosztályára. Tanulmányai befejezte után huzamosabb időt töltött technikai ismeretei gyarapítása céljából a külföldön, majd hazatérvén, idehaza mérnökösködött mindaddig, a mig 1892-ben Mezőkeresztesen függetlenségi és 48-as alapon képviselővé választották. A" mezőkeresztesi kerületet már három országgyűlésen át képviselte s az idén is ebben a kerületben nyert mandátumot. A mult ciklusban a képviselőház egyik ellenzéki jegyzője volt.
SÜMEGI VILMOS A m a g y a r s a j t ó n a k régi és k ö z s z e r e t e t b e n álló m u n k á s a 1864 április 4-én született S ü m e g e n , Z a l a m e g y é b e n és u g y a n i t t elvégezve k ö z é p i s k o l a i t a n u l m á n y a i t , m i n t alig 17 éves ifjú u j s á g i r ó lett s 1884-ben belépett a N e m z e t i Ú j s á g c i m ü függetlenségi p á r t i l a p szerkesztőségébe. K é s ő b b egy k ő n y o m a t o s l a p o t szerkesztett, m a j d p e d i g közel tiz esztendeig a B u d a p e s t i H i r l a p k i a d ó h i v a t a l i tisztviselője volt, a h o n n é t csak 1893-ban lépett ki, a m i k o r az a k k o r a l a p i t o t t M a g y a r o r s z á g függetlenségi lap igazgatója lett s m a i n a p i g is e lap k i a d ó h i v a t a l á t vezeti. Igazgatósági tagja a M a g y a r Ú j s á g k i a d ó k O r s z á g o s S z ö v e t s é g é n e k és e g y i k a l a p i t ó j a v o l t a h i r l a p k i a d ó h i v a t a l i tisztviselők segitő egyesül e t é n e k is. A h i r l a p a d m i n i s z t r á c i ó t e r é n való t a p a s z t a l a t a i n a k szélesbitése céljából t ö b b n a g y o b b t a n u l m á n y u t a t tett K ö z é p - E u r ó p á b a n .
R é g ó t a és é l é n k e n vesz részt a t á r s a d a l m i életben és e g y i k zászlóv i v ő j e k ü l ö n ö s e n a B a l a t o n p a r t fejlesztésének. Ö a l a p í t o t t a m e g n e g y e d száz évvel ezelőtt a B a l a t o n v i d é k i K ö r t s e K ö r n e k s o k á i g t i t k á r a , m a j d pedig e l n ö k e volt. Igazgatósági t a g j a a B a l a t o n - S z ö v e t s é g n e k és e g y i k e l n ö k e a boglári f ü r d ő e g y e s ü l e t n e k . D e k i v á l ó szerepet visz a fővárosi é l e t b e n is. E l n ö k e , illetve o s z l o p o s tagja t ö b b d e m o k r a t a - k ö r n e k , ö k e z d e m é n y e z t e a N a p k ö z i Otthon i n t é z m é n y é t a k ü l s ő T e r é z v á r o s b a n , tagja e z e n k í v ü l s z á m o s j ó t é k o n y e g y e s ü l e t n e k , v a l a m i n t választott tagja a székesfőváros t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g á n a k is. A p a r l a m e n t b e első izben 1904 n o v e m b e r 4 - é n i d ő k ö z i v á l a s z t á s o n j u t o t t be G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s o n s u g y a n é k e r ü l e t m a n d á t u m á t n y e r t e el n a g y szótöbbséggel az idei évi á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l is. T a g j a a függetlenségi és 4 8 ' a s p á r t n a k .
SZALAY LÁSZLÓ A l m á s i S z a l a y László, a szikszói k e r ü l e t e g y h a n g ú l a g m e g v á l a s z t o t t függetlenségi k é p v i s e l ő j e 1857 j a n u á r 28-án született az a b a u j - t o r n a m e g y e i Beret községben. K ö z é p i s k o l á i t M i s k o l c o n , jogi t a n u l m á n y a i t pedig az eperjesi joga k a d é m i á n végezte. 1878-ban B u d a p e s t e n ü g y v é d i vizsgát tett s azóta Kassán gyakorló ügyvéd. A b a u j - T o r n a m e g y e és K a s s a v á r o s k ö z ü g y e i b e n és t á r s a d a l m i élet é b e n é v t i z e d e k óta k i v á l ó részt vesz. A m e g y e b i z o t t s á g virilis tagja, a közigazgatási bizottság p é n z ü g y i és e r d ő r e n d é s z e t i s z a k o s z t á l y a i n a k e l n ö k e , a k a s s a i ü g y v é d i k a m a r a v á l a s z t m á n y i tagja, a t i s z á n i n n e n i ref. egyházk e r ü l e t világi főjegyzője, s az a b a u j i e g y h á z m e g y e t a n á c s b i r á j a . T ö b b p é n z intézet igazgatósági tagja. A m u l t o r s z á g g y ű l é s e n a közigazgatási t ö r v é n y j a v a s l a t o k t á r g y a l á s á n á l a közigazgatási b i z o t t s á g b a n ő k é p v i s e l t e a függetlenségi p á r t á l l á s p o n t j á t . J e l e n l e g az I. b i r á l ó b i z o t t s á g n a k e l n ö k e .
SZAPPANOS ISTVÁN Az alföldi híres város, Kecskemét II. kerületének ősz képviselője, a függetlenségi pártnak id. Madarász József mellett legidősebb tagja 1818-ban született Kecskeméten. Jogi tanulmányai végeztével birtokai kezelését vette át és azóta gazdálkodással foglalkozik, közel hét évtizede kiváló és nagytekintélyű szerepet vive a magyar alföld közéletében és társadalmi mozgalmaiban is. Sok időkig volt Pestmegye táblabírája és Kecskemét városának tanácsnoka. Főgondnoka a kecskeméti ev. ref. egyháznak. Elnöke, illetve örökös tiszteletbeli elnöke a kecskeméti két függetlenségi párti körnek és főszerkesztője a „Függetlenség" cimü 48-as politikai lapnak. Irányi Dánielhez és Károlyi Gábor grófhoz hosszú időn át meleg baráti viszony fűzte. A képviselőházban most foglal helyet első izben.
SZATMÁRI MÓR A b i h a r m e g y e i m a r g i t t a i k e r ü l e t országgyűlési k ö v e t e e g y i k e a m a g y a r ú j s á g í r ó i világ l e g k i v á l ó b b j a i n a k . J ó z s e f h á z á n , 1858 m á j u s 3 - á n született s a g i m n á z i u m o t S z a t m á r o n és N a g y v á r a d o n , a jogot pedig s z i n t é n N a g y v á r a d o n végezte. U g y a n i t t , a „ S z a b a d s á g " szerkesztőségénél kezdette m e g ú j s á g í r ó i m ű k ö d é s é t is. 1881-ben B u d a p e s t e n az „ E g y e t é r t é s " p o l i t i k a i m u n k a t á r s a lett. 1887-ben segédszerkesztője, m a j d pedig f ő m u n k a t á r s a . 1904 o k t ó b e r é b e n m e g v á l t az E g y e t é r t é s t ő l , m e l y n e k 23 é v e n át volt m u n k a társa s á t v e t t e a függetlenségi p á r t ez időtől fogva h i v a t a l o s o r g a n u m á n a k , a „ B u d a p e s t " - n e k szerkesztését s ezt az elterjedt l a p o t r ö v i d idő alatt m a g a s s z í n v o n a l r a e m e l t e . H í r l a p í r ó i pályafutása alatt s z á m o s k i v á l ó s z é p i r o d a l m i és p o l i t i k a i dolgozata k e l t e t t feltűnést s az ú j s á g í r ó i szervezetek m e g t e r e m tése k ö r ü l k i v á l ó é r d e m e k e t szerzett, m e l y e k n e k e l i s m e r é s e ü l a B u d a p e s t i Ú j s á g í r ó k E g y e s ü l e t e főtitkárává választotta. K e r ü l e t e első izben 1901-ben, Ö r l e y K á l m á n m a n d á t u m á n a k m e g s e m m i s í t é s e u t á n , m a j d p e d i g az i d é n b á r ó Feilitzsch A r t ú r volt képviselőh á z i a l e l n ö k k e l s z e m b e n választotta m e g függetlenségi p r o g r a m m a l a p j á n .
SZÁSZ JÓZSEF K o m á r o m v á r o s u j k é p v i s e l ő j e , a fiatal m a g y a r ú j s á g í r ó i és szépirói n e m z e d é k n e k k i v á l ó t e h e t s é g ű tagja. O r o s h á z á n , 1873-ban született és m i u t á n a g i m n á z i u m o t S z a r v a s o n , jogi t a n u l m á n y a i t p e d i g a b u d a pesti e g y e t e m e n elvégezte, a h í r l a p í r ó i p á l y á r a lépett és előbb a M a g y a r Újság, u t ó b b p e d i g a H a z á n k s z e r k e s z t ő s é g é n e k lett belső m u n k a t á r s a . E z u t ó b b i l a p n á l 1897-ig m a r a d t . K ö z b e n , 1895/96-ban a 101-ik g y a l o g ezrednél leszolgálta ö n k é n t e s i évét és t a r t a l é k o s h a d n a g y i r a n g o t n y e r t . 1898-ban az E g y e t é r t é s h e l y e t t e s szerkesztője, 1902-ben p e d i g felelős szerkesztője lett. A k ö v e t k e z ő é v b e n m e g v á l t a szerkesztéstől, s csak az idei év m á r c i u s á b a n lépett be i s m é t az E g y e t é r t é s k ö t e l é k e b e . E l a p tárcarovatában j e l e n t e k m e g a k a t o n a i életből m e r í t e t t nagyszámú tárcái. Ö n á l l ó n o v e l l a - k ö t e t é t , a m e l y „ K o m o r o v c s á k k a p i t á n y " c i m m e l 1902-ben látott n a p v i l á g o t , a k ö z ö n s é g és a k r i t i k a n a g y elismeréssel fogadta. A k é p v i s e l ő h á z n a k m o s t tagja először és k e r ü l e t é b e n a függetlenségi zászlót a v o l t s z a b a d e l v ü p á r t i k é p v i s e l ő v e l , T u b a J á n o s s a l s z e m b e n vitte győzelemre.
SZÁSZ ZSOMBOR K o l o z s v á r t t , 1871 n o v e m b e r 24-én született. U g y a n c s a k K o l o z s v á r t t végezte k ö z é p i s k o l a i és e g y e t e m i t a n u l m á n y a i t is s m i u t á n összes szigorlatait k i t ü n t e t é s s e l tette le és a jogi és á l l a m t u d o m á n y i d o k t o r á t u s t m e g szerezte, M a r o s v á s á r h e l y t ü g y v é d i vizsgát tett. Ü g y v é d i g y a k o r l a t o t a z o n b a n n e m folytatott, h a n e m 1898-ban külföldre m e n t s a k ö v e t k e z ő éveket felváltva P á r i s b a n , L o n d o n b a n , R ó m á b a n és főleg az é s z a k - e u r ó p a i állam o k b a n töltötte. K é t esztendeig S t o c k h o l m b a n és K r i s z t i á n i á b a n élt s ez alatt az idő alatt k é t k i t ű n ő p o l i t i k a i m u n k á t i r t „ A n o r v é g és svéd á l l a m k a p c s o l a t t ö r t é n e t é r ő l " és a „ N o r v é g d e m o k r á c i á r ó l " . A t a v a l y i é v b e n tért vissza M a g y a r o r s z á g b a s a m o s t lefolyt á l t a l á n o s v á l a s z t á s o n a diósadi k e r ü l e t választotta m e g függetlenségi és 48-as alapon.
SZEMERE HUBA Szabolcson, 1856-ban született. F ő g i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i t B u d a p e s t e n , a jogot és a gazdasági s z a k o t p e d i g a hallei e g y e t e m e n elvégezve, h o s s z ú t a n u l m á n y u t a t tett és b e j á r t a az egész N y u g o t - E u r ó p á t . H a z a t é r t e u t á n belépett a P e s t i N a p l ó szerkesztőségébe és előbb e n n e k a l a p n a k volt k ö z g a z d a s á g i r o v a t v e z e t ő j e , m a j d p e d i g k é t esztendeig a Gazdasági L a p o k a t szerkesztette. A h i r l a p i r á s s a l felhagyva, az esztergommegyei G o m b a k ö z s é g b e n fekvő jószágán gazdálkodással foglalkozik. A k é p v i s e l ő h á z n a k egy izben, az 1892—96-iki o r s z á g g y ű l é s é n , m i n t a zilahi k e r ü l e t k é p v i s e l ő j e m á r tagja volt, az idei évi á l t a l á n o s választ á s o k a l k a l m á v a l pedig M o n o r o n v á l a s z t o t t á k m e g e g y h a n g ú l a g függetlenségi és 48-as p á r t i k é p v i s e l ő n e k .
S Z E N T I V Á N Y I ÁRPÁD A k é p v i s e l ő h á z n a k régi és n a g y t e k i n t é l y ű tagja. G ö m ö r m e g y é b e n , P a n y i t o n született 1840 m á r c i u s 15-én s m i u t á n k ö z é p i s k o l á i t és e g y e t e m i t a n u l m á n y a i t befejezte, b i r t o k á n g a z d á l k o d o t t , e m e l l e t t t e v é k e n y e n szerepelve G ö m ö r v á r m e g y e k ö z ü g y e i b e n és t á r s a d a l m i életében. 1886 óta a g ö m ö r i e v a n g e l i k u s e g y h á z m e g y e felügyelője. A k é p v i s e l ő h á z b a n h a r m i n c h á r o m esztendeje, 1872 óta m e g s z a k i t á s n é l k ü l u g y a n a z t a k e r ü l e t e t , a k ö v i v á l a s z t ó k e r ü l e t e t képviseli. 1877-ig a s z a b a d e l v ü p á r t n a k v o l t tagja, ez i d ő t ő l k e z d v e pedig a n e m z e t i p á r t n a k , a m e l y n e k k é s ő b b a l e l n ö k é v é is lett. 1899-ben a p á r t k ö z i m e g á l l a p o d á s t ő is aláirta a n e m z e t i p á r t részéről. P á r t j á n a k b e o l v a d á s a a l k a l m á v a l a s z a b a d e l v ü p á r t b a lépett be, e p á r t e g y i k a l e l n ö k é v é v á l a s z t a t o t t és a p á r t k ö t e l é k é b e n m a r a d t a legközelebbi m ú l t i g , a m i k o r a T i s z a - k o r m á n y u t o l s ó n a p j a i b a n b e j e l e n t e t t e kilépését, p á r n a p p a l k é s ő b b pedig, az i n p a r l a m e n t á r i s F e j é r v á r y - k o r m á n y k i n e vezése u t á n , belépett a függetlenségi és 48-as p á r t t á b o r á b a .
SZLUHA JÁNOS A vasmegyei Dozna községben született 1844 március 23-án. Tanulmányait Pozsonyban végezte el és rövid ideig Tolna vármegye aljegyzője volt. A közszolgálatból megválván, a fejérmegyei Cecén gazdálkodik. Képviselővé a függetlenségi és 48-as párt elveivel az idei évi általános választások alkalmával választották meg Tolnamegye szakcsi kerületében első izben és pedig szabadelvüpárti ellenfele visszalépvén, egyhangú választással.
SZÚNYOG MIHÁLY E g y i k e a H á z legfiatalabb t a g j a i n a k . A s o m o g y m e g y e i P u s z t a - I n á m b a n született 1878 s z e p t e m b e r 23-án. K ö z é p i s k o l á i t Pécsett végezte, a jogot p e d i g a b u d a p e s t i e g y e t e m e n hallgatta. E g y e t e m i t a n u l m á n y a i v a l egyidejűleg elvégezte a bécsi k e r e s k e d e l m i a k a d é m i a k ü l ö n t a n f o l y a m á t ( A b i t u r i e n t e n C u r s ) és a M a g y a r Á l t a l á n o s H i t e l b a n k tisztviselője lett. 1902-ben a k o l o z s v á r i t u d o m á n y e g y e t e m e n j o g t u d o r i fokozatot n y e r t . Még e g y e t e m i h a l l g a t ó k o r á b a n h i r l a p i r ó i m u n k á s s á g o t is fejtett k i . M u n k a t á r s a volt a „ M a g y a r o r s z á g n a k " és a k o l o z s v á r i „ E l l e n z é k n e k " . M a j d jogi g y a k o r l a t r a K a p o s v á r r a m e n t s itt felelős szerkesztője lett a „ N é p j o g " c i m ü p o l i t i k a i l a p n a k . A z i r o d a l o m t e r é n t ö r t é n e l m i t a n u l m á n y a i v a l és k e r e s k e d e l m i s z a k i r o d a l m i cikkeivel, de k ü l ö n ö s e n m i n t essay-iró t ü n t ki. 0 fordítja és r e n d e z i s a j t ó alá az „ E r d é l y i T ö r t é n e l m i T á r s u l a t " m e g b í z á s á b ó l Czecz tábornok emlékiratait. H o s s z a b b u t a z á s o k a t tett E u r ó p á b a n . B e u t a z t a A n g l i á t , F r a n c i a - , N é m e t - és O l a s z o r s z á g o t . Beszél a m a g y a r n y e l v e n k i v ü l franciául, a n g o l u l és n é m e t ü l . J e l e n l e g ü g y v é d i g y a k o r l a t o t folytat. A p a r l a m e n t b e a mátészalkai k e r ü l e t k ü l d ö t t e fel függetlenségi és 48-as p r o g r a m m a l s az 1905 február 17-én összeült k é p v i s e l ő h á z n a k e g y i k k o r j e g y z ő j e volt. J e g y z ő j e a függetlenségi és 48-as p á r t n a k .
TELEKI ARVÉD gróf A függetlenségi és 48-as p á r t n a k e n a g y k é s z ü l t s é g ü és n a g y t u d á s u u j tagja B u d a p e s t e n született 1865-ben. G i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i t a bécsi T h e r e s i a n u m b a n , a jogot p e d i g a bécsi e g y e t e m e n , a p á r i s i É c o l e des sciences p o l i t i q u e s - e n és idehaza, a b u d a p e s t i e g y e t e m e n végezte, letéve a j o g t u d o m á n y i és á l l a m t u d o m á n y i v i z s g á k a t is. T a n u l m á n y a i befejeztével, 1887-ben m e g n ő s ü l t , T e l e k i Bella grófnőt v é v e feleségül. V o l t a k é p e n a d i p l o m á c i a i p á l y á r a k é s z ü l t s ebből a célból a francia és a n g o l n y e l v e t t ö k é l e t e s e n , az olasz n y e l v e t p e d i g r é s z b e n elsajátította, sőt e p á l y á r a való e l ő k é s z ü l e t k é p e n h o s s z a b b t a n u l m á n y u t a k a t is tett Olasz-, F r a n c i a - , A n g o l o r s z á g b a n és S v á j c b a n — A t y j á n a k halála u t á n a z o n b a n a d i p l o m á c i a i p á l y a h e l y e t t a gazdaságira l é p e t t és átvette családja n a g y k i t e r j e d é s ű és s a j á t k e z e l é s b e n álló b i r t o k a i n a k vezetését. M i n t m a g y a r mezőgazda, c s a k h a m a r a legelsők k ö z é k ü z d ö t t e fel
m a g á t . B i r t o k a i n a régi u g a r r e n d s z e r t r ö v i d idő alatt intenziv, vetőm a g v a k a t és t e n y é s z á l l a t o k a t t e r m e l ő g a z d á l k o d á s s a l v á l t o t t a fel, a m e l y e k n e k k ö z p o n t j a az a l s ó f e h é r m e g y e i d r a s s ó i u r a d a l o m n e m c s a k az erdélyi m e g y é k e t , a D u n a - T i s z a közét, a D u n á n t u l t és a F e l v i d é k e t látja el k i v á l ó minőségű vetőmagvaival, t e n y é s z b i k á i v a l , sertéseivel és baromfiaival, h a n e m H o r v á t o r s z á g b a n , R o m á n i á b a n és A u s z t r i á b a n is k i t e r j e d t v e v ő k ö r e v a n , sőt p á r év előtt az orosz cár is d r a s s ó i b i k á t vétetett Krimfélszigeti u r a d a l m a i b a . A drassói u r a d a l o m k ü l ö n b ö z ő m e z ő g a z d a s á g i kiállít á s o k o n h a r m i n c k é t dijat, illetve d í s z o k l e v e l e t n y e r t . N e m z e t g a z d á s z a t i i s m e r e t e i és g y a k o r l a t i m e z ő g a z d a s á g i t u d á s a b ő v í tésére T e l e k i u j o l a g b e u t a z t a az egész K ö z é p - E u r ó p á t s t a n u l m á n y a i e r e d m é n y é t s z a k l a p j a i n k b a n m e g j e l e n t s z á m o s közgazdasági cikkben fektette le, u t ó b b p e d i g á l t a l á n o s figyelmet keltett a N e u e F r e i e Presseben, a B u d a p e s t , a M a g y a r o r s z á g és az Ú j s á g h a s á b j a i n az o s z t r á k szakférfiakkal, v a l a m i n t a b u k o t t s z a b a d e l v ü p á r t közgazdászaival folytatott n a g y s i k e r ű v i t á j a . A függetlenségi p á r t b a való belépése — a m e l y e t egy egész c s o m ó i l y e n belépés k ö v e t e t t — felkeltette i r á n t a a közfigyelmet s Ú j v i d é k szab. kir. v á r o s a előbbi k é p v i s e l ő j é n e k v á r a t l a n l e m o n d á s a folytán őt jelölte k ö v e t é v é . A szerb n e m z e t i s é g i p r o p a g a n d a e főfészkében a m a g y a r o k és n é m e t e k t e s t v é r i e s összetartása tette lehetővé, h o g y 1905 m á j u s 22-én T e l e k i A r v é d gróf Ú j v i d é k függetlenségi és 48-as p á r t i k é p viselője lett. Kerülete bizalmát n e m sokáig tartotta előlegképen, m e r t m á r junius 2 - á n n a g y szakbeszédével, m e l y e t a H á z b a n K o s s u t h F e r e n c ö n á l l ó v á m tarifa-javaslata m e l l e t t t a r t o t t , m a g á r a v o n t a az egész ország é r d e k l ő d é s é t és figyelmét.
THALY LÁSZLÓ Csép, k o m á r o m m e g y e i k ö z s é g b e n , 1846 j a n u á r 1 1 ' é n született. T e s t v é r e T h a l y K á l m á n n a k , a függetlenségi p á r t tiszteletbeli e l n ö k é n e k . O r v o s t u d o r i d i p l o m á j á t a b u d a p e s t i e g y e t e m e n szerezte m e g s a n a g y h i r ü o p e r a t e u r , K o v á c s S e b e s t y é n E n d r e asszistense lett. A honvédség megalakulásakor m i n t ezredorvos a hadsereg kötelékébe lépett. A h o n v é d s é g n é l 1900-ig szolgált, a m i k o r m i n t I. oszt. főtörzsorvos, ezredesi ranggal n y u g a l o m b a v o n u l t . A z ó t a h o s s z a b b etnográfiái és m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i t a n u l m á n y u t a t tett E u r ó p á b a n , Á z s i á b a n és A f r i k á b a n . 1901-ben F ü l ö p s z á l l á s o n C s á v o l s z k y L a j o s s a l s z e m b e n k i s e b b s é g b e n m a r a d t , m i g a m o s t a n i v á l a s z t á s n á l a k a p o s v á r i k e r ü l e t b e n , m i n t a függetlenségi és 48-as p á r t jelöltje, 1206 szavazattöbbséggel b u k t a t t a m e g M a k f a l v a y Géza f ö l d m i v e l é s ü g y i á l l a m t i t k á r t .
TÖRÖK F E R E N C Udvarhelymegyében, Lövétén született 1870 junius 8-án. Középiskoláit a székelyudvarhelyi és gyulafehérvári gimnáziumokban elvégezvén, ugyancsak Gyulafehérváron theologiát tanult. Tanulmányai befejeztével 1895-ben pappá szenteltetett s előbb Csikszentmártonban, majd pedig Csíkszeredán volt segédlelkész s ez utóbbi helyen hittanár is. 1899-ben a csíkszeredai plébánia adminisztrátora lett, 1902 junius havában pedig Gyergyó-Csomafalvára plébánossá nevezték ki. Csikmegye közéletében kiváló módon vett részt, hivei között nagy népszerűségnek örvend és tevékeny része van a megyebeli függetlenségi és 48-as párt szervezésében és mozgalmaiban. E párt programmjával választották meg az idei évi általános választások alkalmával a csikkarcfalvai választókerületben a szabadelvüpárt jelöltjével szemben.
URAY IMRE A tiszaháti kerület függetlenségi képviselője Kércsen, Szabolcsmegyében született 1850 március 15-én. A gimnáziumot elvégezvén, jogot hallgatott a budapesti egyetemen és már mint első éves jogász, Beregmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé neveztetett ki. Miután tanulmányait befejezte és önkéntesi évét leszolgálta, 1874-ben átvette beregi jószága kezelését. A megye közéletében kiváló szerepe volt s az ő nevéhez fűződik a beregmegyei függetlenségi párt megalakítása, a melynek elnökévé választatván, zászlóvivője lett a megyei ellenzék mozgalmainak. A beregi ev. ref. egyházmegye ügyeinek vitelében is élénken részt vesz, mint az egyházmegye gondnoka. Az 1896-iki országgyűlési ciklust kivéve, 1887 óta állandóan a tiszaháti kerületet képviseli a parlamentben.
URAY MIKLÓS A s z a b o l c s m e g y e i K é r c s e n született 1868 a u g u s z t u s 2-án. K ö z é p i s k o l á i t M á r a m a r o s s z i g e t e n , gazdasági t a n u l m á n y a i t p e d i g a m a g y a r ó v á r i a k a d é m i á n befejezvén, S z a b o l c s m e g y é b e n fekvő b i r t o k á n g a z d á l k o d á s s a l foglalkozott. T a g j a a m e g y e t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g á n a k . Mint a nyírbátori m o s t tagja először a h ó d í t o t t a el.
k e r ü l e t függetlenségi és 48-as p á r t i képviselője, képviselőháznak. Kerületét a szabadelvüpárttól
VAJAY ISTVÁN A somogymegyei Mágocson született 1863 december 11-én. Gimnáziumi tanulmányait előbb a veszprémi kegyesrendüeknél, majd pedig a pécsi püspökség szemináriumában végezte. 1887-ben felszenteltetvén, Gödrére, Ráckevére, majd pedig Mágocsra került, mint káplán. Már mint segédlelkészt megyebizottsági taggá választották. Ez időtől fogva Baranyamegye közéletében élénk szerepet játszik s különösen feltűnt a megyegyüléseken tartott ellenzéki beszédeivel. — Foglalkozott a szépirodalommal is, megjelent egy elbeszélés kötete s szerkesztett egy népies folyóiratot. Képviselővé 1892-ben választották meg először Szalántán, de 1896-ban és 1901-ben nem nyert mandátumot. Ez alatt az idő alatt Bölcskén lett plébános s mint ilyent az idén régi kerülete, a szalántai újból képviselőjévé választotta a függetlenségi párt programmjával.
VARGA K A R O L Y Született 1838 december 14-én. Miután jogi tanulmányait elvégezte, ügyvédi oklevelet szerzett s azóta Szabadkán folytat gyakorlatot. A szabadkai gazdasági banknak igazgatója. A képviselőháznak már tagja volt 1869-től 1881-ig, mint Szabadka I. kerületének képviselője, s az idei évi általános választások alkalmával ugyanezen kerület mandátumát hódította el a Tisza-párttól a függetlenségi és 48-as párt részére.
VÁRADY IMRE 1867 m á r c i u s i - é n született a t o r o n t á l m e g y e i K a t a l i n f a l v á n s m i u t á n k ö z é p i s k o l á i t N a g y b e c s k e r e k e n elvégezte, a b u d a p e s t i e g y e t e m e n h a l l g a t o t t jogot és itt n y e r t e el a j o g t u d o r i d i p l o m á t is. Az ü g y v é d i vizsgát letévén, 1893-tól k e z d v e N a g y b e c s k e r e k e n folytat ügyvédi gyakorlatot. T o r o n t á l m e g y e k ö z é l e t é b e n é l é n k szerepet visz s a t o r o n t á l i ellenzék t ö r e k v é s e i n e k e l ő m o z d í t á s á r a n é g y évvel ezelőtt l a p o t is a l a p í t o t t . Az idei k é p v i s e l ő v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l M a k f a l v a y Géza földmivelésü g y i á l l a m t i t k á r r a l s z e m b e n választotta m e g N a g y b e c s k e r e k v á r o s a függetlenségi és 48-as p r o g r a m m a l a p j á n .
VÁRADY K Á R O L Y Tornán, 1859 november 8-án született. Középiskoláit Rozsnyón és Iglón, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten elvégezvén, megszerezte a jogtudori fokot. Miután a főváros legjobb irodáiban volt gyakorlaton, ügyvédi öklevelet nyert és mint ügyvéd Budapesten telepedett meg. A társadalom terén különösen a Magyar Egyesület létrehozásában szerzett érdemeivel válik ki. A képviselőházban először 1892'ben foglalt helyet, mint a gödöllői kerület követe. A következő ciklusban nem volt képviselő, de már 1901-ben a görgői kerület választotta meg, s ugyancsak e kerület bizta meg képviseletével az idei évi választások alkalmával is.
VERESS JÓZSEF Az orosházi kerület képviselője 1851 január 2-án Orosházán született. Középiskolai tanulmányait Szarvason végezte s egyideig a budapesti egyetemen jogot hallgatván, a soproni theologiai tanfolyam hallgatója lett, majd egy évet Halléban, Németországban töltött. Hazakerülvén, a soproni evangelikus líceumhoz választották meg a magyar nyelv és irodalom tanárának s rövid idő múlva magyar hitszónoknak. 1879-ben a szülővárosa, a legnagyobb magyar evang. gyülekezet hivta meg lelkészének, a hol egyházi beszédei és a közélet terén kifejtett tevékenysége révén olyan népszerű lett, hogy 1884-ben a kerület képviselőjévé választotta. — Azóta, az 1896-iki országgyűlést kivéve, a mikor a kormánypárti jelölttel szemben csekély kisebbségben maradt, állandóan az orosházi kerületet képviseli függetlenségi programmal. A mult lezajlott választáson győzelme olyan biztos volt, hogy a kormánypárt nem is állított vele szemben jelöltet. Irodalmi működését 1876-ban kezdette meg egyházi és társadalmi lapokban. Megírta Orosháza történetét és statisztikai ismertetését. Egyházi beszédei két kötetben „Hirdesd az igét!" cimmel jelentek meg s 1896 óta szerkeszti az „Evang. egyház és iskola" cimü hetilapot. Ugyanez évben a békési egyházmegye esperese lett, Az egyházi közigazgatás terén nagy tevékenységet fejt ki. Parlamenti szerepléséből kiválik az 1848 : XX. t.-c. ügyében tartott beszéde. Leginkább tanügyi dolgokban szólal fel a képviselőházban.
VERTÁN ENDRE A t o r d a i k e r ü l e t e g y h a n g ú l a g m e g v á l a s z t o t t k ö v e t e régi és k i t ű n ő h i v e a függetlenségi és 48-as p á r t e s z m é i n e k . T o r d á n , 1864-ben született s u g y a n i t t v é g e z v é n k ö z é p i s k o l á i t , K o l o z s v á r o t t h a l l g a t o t t jogot. T a n u l m á n y a i befejeztével megszerezte az ü g y v é d i o k l e v e l e t és azóta T o r d á n folytat ü g y v é d i g y a k o r l a t o t . T o r d a - A r a n y o s m e g y e k ö z é l e t é b e n vezetőszerepet v i s z ; vezére és h o s s z a b b ideje e l n ö k e a m e g y e i függetlenségi p á r t n a k , s tagja a t ö r v é n y hatósági bizottságnak. S z ü l ő h e l y é n t ö b b h u m a n i t á r i u s és t á r s a d a l m i é r d e k ű i n t é z m é n y t és e g y e s ü l e t e t létesitett. M i n t a függetlenségi p á r t jelöltje 1901-ben h ó d í t o t t a el a szabadelvüp á r t t ó l T o r d á t , a h o l az i d é n is k ö z l e l k e s e d é s s e l n y e r t e m a n d á t u m á t .
VILÁGHY GYULA A tatai k e r ü l e t u j k é p v i s e l ő j e egyike a l e g k i v á l ó b b d u n á n t u l i g a z d á k n a k . P u s z t a - K ő r t v é l y e s e n , K o m á r o m m e g y é b e n 1857 február h ó 14-én született. K ö z é p i s k o l á i t T a t á n és B u d a p e s t e n a k e g y e s r e n d i e k g i m n á z i u m á b a n végezte, a jogot B é c s b e n és B u d a p e s t e n , a h o l az á l l a m t u d o m á n y i á l l a m v i z s g á t is letette. T a n u l m á n y a i befejeztével előbb a t y j á n a k n a g y k i t e r j e d é s ű gazdas á g a i b a n g a z d á l k o d o t t , m a j d füzitői b i r t o k a vezetését vette át. M i n t k i v á l ó mezőgazda c s a k h a m a r i s m e r t t é l ő n . T a g j a az o r s z á g o s m a g y a r gazdasági e g y e s ü l e t n e k , v a l a m i n t a k o m á r o m m e g y e i , p e s t m e g y e i és n ó g r á d m e g y e i gazdasági e g y e s ü l e t e k n e k . N a g y o b b gazdasági t a n u l m á n y u t a t tett Francia-, N é m e t - és O l a s z o r s z á g b a n . B i r t o k á n j ó h i r ü v e r s e n y i s t á l l ó t tart fenn. K o m á r o m v á r m e g y e m e g y e b i z o t t s á g i tagja és s z o l g á l a t o n k i v ü l i h o n v é d h u s z á r f ő h a d n a g y . Az 1905-iki v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l gróf E s z t e r h á z y F e r e n c szabadelvűvel s z e m b e n T a t á n v á l a s z t o t t á k m e g függetlenségi p á r t i p r o g r a m m a l .
VISONTAI SOMA A magyar jogászvilág egyik előkelő helyet elfoglaló kapacitása. Gyöngyösön 1854 november 19-én született. Főgimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön és Budapesten, a jogot pedig a budapesti egyetemen elvégezvén, 1882-ben ügyvédi vizsgát tett, s azóta a főváros egyik legkeresettebb és legjobb hirü ügyvéde. Már jogász korában foglalkozott hirlapirással is; közgazdasági kérdésekben vezércikkeket irt a lapokba és szerkesztett egy „Vasút" cimü közlekedési szaklapot. Képviselői megbízatást először Újvidéken 1892-ben nyert, a hol népszerűségét Tomics Jása radikális szerb lapszerkesztő gyilkossági perében védőügyvédi minőségben való szereplésének köszönhette. Az országgyűlésen részben az igazságügyi bizottságban, részben a Ház plénuma előtt csakhamar feltűnt jogi tudásával és szónoki képességével. Sok beszédben foglalkozott közgazdasági kérdésekkel is. 1896-tól kezdve Gyöngyös városát képviseli, s egyike a függetlenségi és 48-as párt legjobb erőinek. A székesfőváros társadalmi életében kiváló szerepet visz.
ZAKARIÁS JÁNOS Háromszékmegye Kovászna kerületének képviselője 1867 szeptember 12-én született Brassóban. Középiskoláit szülővárosában, jogi tanulmányait pedig Budapesten elvégezve, ügyvédi oklevelet nyert és 1892 óta Brassóban folytat ügyvédi gyakorlatot. Brassómegyében, e nemzetiségi többségű vármegyében kiváló harcosa a magyar állameszmének s ez eszme védelmére szerkesztette a Brassó, Brassói Újság és a Brassómegyei Hirlap cimü lapokat. Tevékeny részt vesz az országos ügyvédi mozgalmakban, mint a kamara titkára. Titkára volt sok évig az Emke brassói osztályának, elnöke a brassói torna és vivóegyesületnek, valamint a brassói iparos-ifjak egyesületének is, a mely az ő vezetése alatt sikerült iparkiállitást is rendezett. Alelnöke az Erdélyi Kárpátegyesületnek s elnöke az egyesület brassómegyei osztályának. Tevékeny részt vett az 1902-iki tusnádi székely kongresszuson is és mint Brassó vármegye törvényhatóságának és Brassó város képviselőtestületének tagja, az erdélyrészi magyarság ügyeinek lelkes szószólója. A képviselőháznak az idei évi általános választások alkalmával lett tagja először a függetlenségi és 48-as párt programmja alapján.
ZICHY MIKLÓS gróf A komárommegyei Szentpéteren 1856-ban született. Gimnáziumi tanulmányait magyarországi és ausztriai középiskolákon elvégezve, a pozsonyi jogakadémia hallgatója lett, majd pedig a morvafehértemplomi lovas hadapródiskolát végezte el. A hadseregbe mint hadapród lépett be a 11. sz. cs. és kir. huszárezredhez és a tényleges katonai szolgálatból 1894-ben főhadnagyi ranggal vált meg. Mint tiszt egyideig Pozsonyban Frigyes főherceg udvarához volt beosztva. Szentpéteri jószágán gazdálkodással foglalkozik s mint Komárom vármegye törvényhatóságának virilistája, tevékenyen részt vesz a megye közügyeiben. A képviselőháznak az idén lett először tagja. Az udvardi választókerületben buktatta ki Feszty Béla volt szabadelvüpárti képviselőt s a függetlenségi és 48-as párt programmjával nyert mandátumot.
ZICHY VLADIMÍR gróf Komárommegyében, Szentpéteren született 1864 március 4-én. Középiskolái befejeztével jogot végzett és gazdasági tanulmányokat is folytatott. Neje Zichy Melanie grófnő, a kivel 1901-ben kelt egybe. Mint biharmegyei nagybirtokos élénk részt vesz a közéletben. Ujabban a sajtó terén is működik, mint az Egyetértés vezércikk irója. Képviselővé az idén választották meg először. A balassagyarmati kerületben aratott győzelme a szabadelvüpárttól a függetlenségi párt által elhódított kerületek számát növelte.
ZLINSZKY ISTVÁN A m a g y a r s p o r t n a k e g y i k l e g k i v á l ó b b m ü v e l ő j e és a hazai s p o r t i r o d a l o m n a k jeles tollforgatója és szinte m e g a l k o t ó j a . N a g y k á t á n , 1875 a u g u s z t u s i - é n született s m i u t á n k ö z é p i s k o l á i t és jogi t a n u l m á n y a i t B u d a p e s t e n elvégezte, A r a d o n m e g a l a p i t o t t a a „ F ü g g e t l e n s é g " c i m ü polit i k a i n a p i l a p o t . E l a p n a k jelenleg is k i a d ó t u l a j d o n o s a . H u z a m o s a b b ideje vezeti a „ M a g y a r o r s z á g " s p o r t r o v a t á t , a m e l y az első i l y n e m ű ö n á l l ó m a g y a r u j s á g r o v a t volt. F e l e l ő s s z e r k e s z t ő j e a „ F ü g g e t l e n H í r l a p n a k " is. N a g y testi e r e j ű férfi, a k i h a t é v e n keresztül l e g y ő z e t l e n ü l őrizte meg a Magyar Athletikai Club birkozó-bajnokságát. — „Sport" cimü d a r a b j á b a n , a m e l y az U r á n i a t u d o m á n y o s s z í n h á z b a n n a g y s i k e r t aratott, k ü l ö n ö s e n a régi g ö r ö g s p o r t o t m u t a t t a be r e n d k í v ü l s i k e r ü l t v o n á s o k b a n . E d a r a b a m a g y a r s p o r t i r o d a l o m l e g s z á m o t t e v ő b b t e r m é k e s érte W l a s s i c s a k k o r i k u l t u s z m i n i s z t e r e l i s m e r é s é t fejezte k i a s z e r z ő n e k . A k é p v i s e l ő h á z b a n az idei é v b e n foglalt h e l y e t először, m i n t a dorogi k e r ü l e t k é p v i s e l ő j e , a m e l y n e k m a n d á t u m á t függetlenségi elvek a l a p j á n n y e r t e el Sacelláry G y ö r g y v o l t s z a b a d e l v ü p á r t i k é p v i s e l ő v e l s z e m b e n .
BERECZ ABEL A vasvármegyei Saág községben, 1850 augusztus 26-án született. Középiskolai tanulmányait Sopronban, az ev. lyceumban végezte, a jogot pedig a győri kir. jogakadémián. Köz- és váltóügyvédi oklevelet 1873-ban nyert, s még ez évben Sopronban nyitott irodát. Katonai kötelezettségének, mint egyéves önkéntes a 76-ik gyalogezrednél tett eleget és 1878-ban, mint tartalékos tiszt, résztvett Bosznia okkupációjában. 1884 óta ügyésze a soproni ügyvédi kamarának, ügyésze továbbá a soproni népbanknak és a medgyesi takarék- és segélyegyletnek is. A társadalmi életben, mint Sopron magyarosításának előharcosa szerzett kiváló érdemeket, a politikában pedig, mint az újonnan megalakított soproni függetlenségi és 48-as pártnak elnöke fejtett ki tevékenységet. 1905 január 28-án Gránzenstein Béla volt államtitkárral szemben kisebbségben maradt, Gránzenstein lemondása után azonban az április hó 4-iki választáson nagy szótöbbséggel győzött. Sopron városának ő az első függetlenségi képviselője.
HELLEBRONTH GÉZA N a g y t e k i n t é l y ű h e v e s m e g y e i család s a r j a d é k a . Ő s e i a 18-ik században t e l e p e d t e k le a v á r m e g y é b e n , s k ö z ü l ü k az egyik dicsőséges e m l é k e z e t ű II. R á k ó c z i F e r e n c h ű s é g e s és vitéz k a p i t á n y a volt. C s a l á d j á n a k ezelőtt is és m o s t is n a g y szerep j u t o t t a v á r m e g y e k ö z é l e t é b e n . H e l l e b r o n t h G é z a 1855-ben született. E g e r b e n járta k i a k ö z é p iskolát, m a j d B u d a p e s t e n végezte el e g y e t e m i t a n u l m á n y a i t . A z ó t a álland ó a n családi b i r t o k á n , a s z o l n o k m e g y e i G y e n d á n g a z d á l k o d i k , a hol g y ö n y ö r ű t e m p l o m o t építtetett, m e l y r ő l é r d e m e s fölemliteni, h o g y m i n t s z e n v e d é l y e s furó-faragó, összes esztergályos m u n k á i t s a j á t k e z ü l e g m ű v é s z i m ó d o n m a g a faragta ki. Az 1901. évi v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l v á l a s z t o t t á k m e g először H e v e s m e g y é b e n F ü g é d é n , U g r o n - p á r t i p r o g r a m m a l a p j á n . A függetlenségi p á r t b a n , a m e l y n e k p r o g r a m m j á v a l k e r ü l e t e az 1905-iki v á l a s z t á s k o r e g y h a n g ú l a g i s m é t beválasztotta, a k ö z i g a z g a t á s terén nagy tekintély.
MISOGA SÁNDOR A ráckevei választókerület uj képviselője, egyike a székesfőváros legismertebb nagyiparosainak. A pestmegyei Pátyon született 1858-ban, mint egyszerű falusi szabómester fia. Szülei a papi pályára szánták, de az iskoláztatásban egy véletlen baleset következtében történt lábtörés meggátolta, s igy atyja iparát tanulta. A fővárosba kerülve, csakhamar egyik jónevü szabóterem társtulajdonosa lett, majd pedig maga nyitott üzletet, s azt rövid idő alatt a legjobb hirü egyenruházati intézetek sorába emelte. Ipari tevékenységén kivül élénken részt vett a társadalmi életben, sőt a politikában is. A függetlenségi elvek terjesztésére 1901-ben „Ébredés" cimmel politikai hetilapot alapított, a mely lapnak jelenleg is kiadótulajdonosa. Igazgatója, illetve választmányi tagja több fővárosi pénzintézetnek is. Képviselővé a ráckevei kerületben Hegedűs Károly halála után időközi választáson választották meg 1905 julius hó 15-én, és pedig, mert ugyancsak függetlenségi párti ellenjelöltje visszalépett, egyhangúlag.
NAGY SÁNDOR 1871 április 2-án született Szarvason. Miután középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten befejezte és elnyerte a jogtudori oklevelet, ügyvédi vizsgát tett és Aradon lett gyakorló ügyvéd. A magyar vidéki sajtó egyik legagilisabb munkása, a ki kiváló publicisztikai tevékenységet fejtett ki mint főmunkatárs az „Arad és Vidék"-ében és mint szerkesztő az „Aradi Hétfői Ujság"-ban. Tagja Arad törvényhatóságának. A képviselőházba időközi választáson 1904-ben a nagylaki kerület választotta be függetlenségi és 48-as programm alapján, s ugyanebben a kerületben nyert az idei általános választások alkalmával abszolút többséget szabadelvüpárti és nemzetiségi ellenjelöltjeivel szemben.
STEINER FERENC Régi temesvári patrícius családból született 1856 március 6-án. Középiskoláit Gyönkön és Temesvárott végezte, majd a gyógyszerészi pályára lépett s két évig a gráci egyetemet látogatta. Katonai szolgálata tartama alatt részt vett a boszniai hadjáratban. 1879-ben Temesvárott a városi gyógyszertár tulajdonosa lett s e téren működött 1886-ig, a mely időtől fogva kizárólag a közügyeknek szentelte életét. A nyolcvanas években a Schulverein nemzetellenes izgatásai ellen alakult társadalmi egyesületek megteremtésében és vezetésében főszerepe volt. Vezető szerepe jutott a temesvári magyar színészet állandósításában, kiváló tevékenységet fejt ki a délvidék minden hazafias és humanitárius mozgalmában. Kezdeményezésére létesült a temesvári honvédemlék és jelentékeny része volt a szabadfalui Bem-emlék felállításában is. Temesvár város törvényhatósági bizottsági tagja s a temesmegyei honvédegylet tiszteletbeli tagja. Egyik megalapítója volt 1884-ben a délvidéki mérsékelt ellenzéki, későbbi nemzeti pártnak, melynek elvei terjesztésére 1892-től 1896-ig szerkesztette a „Délvidéki Ellenőrt", majd pedig a „Südungarische Reform" cimü politikai lap megalapításában vett kiváló részt. A kisbecskereki kerületben 1901-ben választották meg először, mig az idén 1905 február 10-én a pótválasztásnál egyhangúlag 48-as programmal nyert mandátumot.
SZILAGYI I S T V Á N A szerencsétlen véget ért Keglevich István gróf kerületének, a técsöi kerületnek függetlenségi és 48-as programmal megválasztott uj képviselője 1852 december 8-án született Mármarosszigeten, a hol édesatyja az ev. ref. lyceum igazgatója volt. A szigeti lyceumban végezte középiskoláit, majd pedig a budapesti egyetem orvosi fakultását abszolválván, 1878-ban egyetemes orvostudor lett. Két évvel később Mármarosszigeten telepedett le s előbb mint járási, később tiz éven át mint törvényszéki és fogházi orvos, majd pedig három évig mint városi orvos működött. 1892-től kezdve a vármegyei közkórház főorvosi tisztét tölti be. A képviselőháznak most tagja első izben.
BALOGH MIHÁLY N a g y s z a l o n t á n , 1874 j a n u á r 8 - á n született. K ö z é p i s k o l á i t D e b r e c e n b e n befejezve, a m a g y a r ó v á r i gazdasági a k a d é m i á t végezte el és á t v e t t e s z a l o n t a i b i r t o k a kezelését. B i h a r m e g y e k ö z é l e t é b e n és ellenzéki m o z g a l m a i b a n é l é n k szerepet visz, tagja a t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g n a k , e l n ö k e a n a g y s z a l o n t a i gazdak ö r n e k és igazgatója a n a g y s z a l o n t a i gazdasági t a k a r é k p é n z t á r n a k . A k é p v i s e l ő h á z b a 1902-ben, i d ő k ö z i v á l a s z t á s o k o n k e r ü l t be N a g y s z a l o n t á n s az 1905-iki á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l i s m é t s z ü l ő v á r o s a választotta m e g n a g y szótöbbséggel a függetlenségi és 48-as p á r t p r o grammja alapján.
SZLUHA ISTVÁN T o l n a m e g y e p a k s i k e r ü l e t é n e k országgyűlési k é p v i s e l ő j e 1850-ben született S z e n t i v á n y o n . K ö z é p i s k o l á i t B u d a p e s t e n elvégezve, g a z d á l k o d á s n a k élt és n a g y t e r j e d e l m ü b i r t o k a i kezelésével foglalkozott, e m e l l e t t é l é n k részt véve a k ö z é l e t b e n . K e r ü l e t é t 1892 óta képviseli. Az U g r o n - p á r t k ö t e l é k é b e t a r t o z o t t s az idei é v b e n lépett be a függetlenségi és 48-as p á r t b a . 1896 j u n i u s 8 - á n a m i l l e n n á r i s diszfelvonulásnál a k o r o n a és k o r o názási j e l v é n y e k vitelére r e n d e l t országgyűlési k ü l d ö t t s é g tagja volt.
PALLAY S Á N D O R Nem országgyűlési képviselő ugyan, de mint Kossuth Ferencnek és a függetlenségi és 48-as pártnak titkára és a nemzeti ügyért való nagy küzdelem egyik kiváló érdemű részese, méltán foglal helyet az ellenzék bajnokai között e könyvben. Szabolcsmegyében, Tornyos-Pálcán született 1875-ben s középiskoláit elvégezve, az orvosi pályára lépett és a budapesti egyetemen az orvosi fakultást abszolválta. Ezután két évig a Vaskovics-féle szanatórium segédorvosa volt, majd pedig a Poliklinikán működött ugyanily minőségben. 1901 szeptember i-én vállalta el a függetlenségi és 48-as párt másodtitkárságát, majd pedig Ráth Endrének képviselővé történt megválasztása után egyhangúlag őt választották meg a párt főtitkárává. Az obstrukció alatt végzett óriási munkájával, valamint a Héderváry és Tisza minisztersége alatti nagy parlamenti harcok során számtalan jelét adta politikai rátermettségének, de különösen nagy érdemeket szerzett magának az 1905 januári képviselőválasztások idején. Szinte élettani ritkaságok közé tartozik rendkívüli memóriája, a melynek minden időben, de főleg a választások alatt számtalan tanújelét adta. Pallay Sándor rendithetetlen hive Kossuth Ferencnek, a kinek, valamint a függetlenségi pártnak és a koalíciónak bizalmát osztatlanul birja. Működésének megbecsülhetlen voltát legjobban jellemzi Kossuth Ferencnek egy szinte szállóigévé vált mondása, a melyben egy alkalommal Pallayt a „diskréció szobrá"-nak nevezte el.
NÉPPÁRT
ZICHY ALADÁR gróf Az országgyűlési néppárt ifjú elnöke és a szövetkezett balpárt tagja Zichy Nándor gróf másodszülött fiául született a fej érmegyei Nagylángon, 1864 széptember 4-én. Gimnáziumi tanulmányait részint magánúton, részint Budapesten végezte, a jogot pedig a strassburgi, innsbrucki és budapesti egyetemeken hallgatta. Ezután katonai kötelezettségének tett eleget s a hadseregben tartalékos huszárhadnagyi rangot nyert, majd pedig Haliéba ment az ottani gazdasági akadémiára. Két izben hosszabb tanulmányutat tett Európában. 1893-ban visszatért Magyarországba és nőül vette Hunyady Imre gróf és Győry Felicitás grófnő leányát, Henriettet. Még ugyanez évben a főrendiház tagja lett s ugyancsak 1893-ban megkapta a kamarási méltóságot is. A főrendiházban két izben a jegyzői tisztet töltötte be. Képviselővé 1896-ban választották meg Nagykanizsán s azóta e kerületet képviseli a néppárt programmjával, a melynek 1903-ban, Zichy János gróf lemondása után, elnökévé választatott. A most folyó országgyűlés nagy nemzeti küzdelmeiben való részvétele, valamint a vezérlőbizottságban való szereplése osztatlan elismeréssel találkozott és országszerte népszerűséget szerzett nevének.
RAKOVSZKY ISTVÁN E n a g y k é s z ü l t s é g ü és jeles t a l e n t u m u p o l i t i k u s , a k é p v i s e l ő h á z n a k és a n é p p á r t n a k a l e l n ö k e , a szövetkezett b a l p á r t v e z é r l ő b i z o t t s á g á n a k tagja Bécsb e n született 1858 j u n i u s 16-án. I s k o l á i t P o z s o n y b a n végezte s m i u t á n jogi t a n u l m á n y a i t is befejezte, a k a t o n a i p á l y á r a l é p e t t . Betegsége m i a t t a z o n b a n c s a k h a m a r e l h a g y t a a h a d s e r e g e t és O l a s z o r s z á g b a n k e r e s e t t s talált g y ó g y u lást. H a z a t é r t e u t á n L i p t ó m e g y é b e n c s a k h a m a r é l é n k és j e l e n t ő s szerepet játszott e m e g y e e l l e n z é k é n e k m o z g a l m a i b a n . A z e g y h á z p o l i t i k a i vita s o r á n m e g a l a k u l t n é p p á r t n a k k e z d e t t ő l fogva k i v á l ó h a r c o s a v o l t . 1896-ban k é p v i s e l ő v é v á l a s z t a t v á n , r ö v i d i d ő n p á r t j a v e z é r s z ó n o k a lett. így a d e l e g á c i ó k b a n is a n é p p á r t ellenzéki á l l á s p o n t j á t k é p v i s e l t e , 1899-ben pedig ő irta alá p á r t j a n e v é b e n a S z é l l - k o r m á n y n y a l k ö t ö t t p a k t u m o t . 1901-ben k é t k e r ü l e t b e n is m e g v á l a s z t o t t á k , ő a csornai m a n d á t u m o t t a r t o t t a m e g s ezt a k e r ü l e t e t k é p v i s e l i a m o s t folyó országg y ű l é s e n is. 1903-ban a n é p p á r t e l n ö k e lett, az idei év f e b r u á r j á b a n m e g a l a k u l t k é p v i s e l ő h á z n a k p e d i g a l e l n ö k i székébe e m e l t e az ellenzéki p á r t o k bizalma. R a k o v s z k y v é l e m é n y é t a h e l y z e t felől az év elején a k i r á l y is k i k é r t e .
KAAS IVOR báró A magyar publicisztika régi és nagytekintélyű munkása Lonthon, 1842 január 24-én született. Idegen származású atyja magyar nőt, Ivánka-leányt vett feleségül, a ki gyermekeit teljesen magyar szellemben nevelte. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte és még mint egyetemi hallgatót, két izben fogták el politikai okokból, s másodszor felségárulás vádja alatt hét hónapig volt bebörtönözve. Miután tanulmányait befejezte, külföldre ment, Amsterdamba, a hol egy bankháznál nyert alkalmazást. 1866-ban tért vissza Magyarországba, s előbb rövid ideig a fővárosnál működött, majd pedig belépett a „Hon" szerkesztőségébe, a következő évben pedig a „Hazánk" cimü lap munkatársa lett. 1868-ban a keletázsiai expedicióval elutazott s megkerülte a földet. Útjáról megtérve, 1870-ben a sajtóirodában nyert fogalmazói állást, de
még ugyanez évben lemondott hivataláról s egészen és végleg újságírásra adta magát. Öt évig a „Reforménak volt munkatársa, majd a „Pesti Napló"nak, később pedig a „Budapesti Hirlap"-nak főmunkatársa lett. A legújabb időben ir vezércikkeket egyéb ellenzéki lapokba is. Képviselővé 1875-ben Hátszegen választották meg első izben ; politikájában 1876 májusától kezdve Tisza Kálmán ellen fordult s azóta mindig ellenzéki. Az egyházpolitikai javaslatokat a sajtó terén erősen ellenezte és a néppártba megalakulása után azonnal belépett. Néppárti programm alapján nyert mandátumot 1903-ban időközi választáson, 1905-ben pedig az általános választások alkalmával, mindkét izben Zsámbokréten. Tagja a szövetkezett balpárt vezérlöbizottságának.
MOLNÁR JÁNOS A z országgyűlési n é p p á r t n a g y t e k i n t é l y ű tagja és volt e l n ö k e 1850 m á j u s 5 ' é n született az e s z t e r g o m m e g y e i T á t h k ö z s é g b e n . M i u t á n a g i n v n á z i u m o t és t h e o l ó g i a i t a n u l m á n y a i t E s z t e r g o m b a n elvégezte, 1 8 7 2 ' b e n áldozárrá szenteltetett fel és E s z t e r g o m b a n lett segédlelkész. 1 8 8 0 ' b a n esztergomi, i 8 8 i ' b e n pedig k o m á r o m i p l é b á n o s s á n e v e z t e t e t t ki, k é t évre rá pedig a p á t lett. 1 8 9 4 ' b e n p á p a i p r e l á t u s s á n e v e z t e k i X I I I . Leo, 1903 óta p e d i g e s z t e r g o m i k a n o n o k . Az egyházi i r o d a l o m t e r é n a „Sacré C o e u r " apáca^szerzet t ö r t é n e t é n e k összeállításával vált ki, de i r o d a l m i l a g m ű k ö d ö t t egyéb t é r e n is, k ü l ö n ö s e n „ E m l é k e i m B e l g i u n v , Anglia^ és H o l l a n d i á b ó l " c i m ü ú t l e í r á s á v a l és s o k politikai tendenciájú röpiratával. A p o l i t i k á b a n 1 8 9 0 ' b e n játszott először n a g y o b b szerepet, a m i k o r h u s z o n h a t esetben e m e l t e k v á d a t ellene a C s á k y f é l e elkeresztelési ren^ delet á t h á g á s a m i a t t . A n é p p á r t n a k m e g a l a k u l á s a óta egyik zászlóvivője, egyideig e l n ö k e volt és e p á r t k ö z p o n t i i r o d á j á n a k m a is vezetője. A k é p v i s e l ő h á z b a n 1896 óta k é p v i s e l i a s o p r o n m e g y e i eszterházai választókerületet.
A R T I M MIHÁLY A zborói kerület néppárti követe a sárosmegyei Niklova községben 1848 október 14-én született régi görög katholikus papi családból. Atyja, a hazafias niklovai lelkész, a szabadságharc után hét izben állott az osztrák haditörvényszék előtt. A bitótól ugyan megszabadult, de papi állásától felfüggesztetett, s csak később sikerült neki a kis javadalmu semetkóci lelkészséget elnyernie. Artim Mihály középiskoláit az eperjesi piaristáknál végezte, majd a pesti központi papnöveldébe került a hittani tanfolyamra, a hol theológai szigorlatot is tett. Azután mint káplán előbb Zdobára, majd pedig Bechenóra került, a hol immár 28 esztendeje lelkészkedik. Kiváló érdemei vannak a sárosi tótajku pórnép magyarosításának munkájában, s bechenói hivei kivétel nélkül magyar érzésüek és egytőlegyig írástudók. Időközben, már lelkészkedése alatt megszerezte a tudori oklevelet. A zborói választókerület most már másodszor küldötte fel a parlamentbe, és pedig ezúttal egyhangú választással.
BUZÁTH FERENC Az országgyűlési néppárt régi és kiváló tagja 1857-ben, december 3-án született Beregszászon. A budapesti egyetemen a gyógyszerészetet hallgatván, 1877-ben oklevelet nyert. Mint gyógyszerésztan-hallgató elnöke volt a fakultás segitő-egyesületének, s részt vett az ifjúság mozgalmaiban. Atyja halála után átvette Beregszászon gyógyszertára vezetését, s tevékeny szerepet vitt a város közéletében. A parlamentben 1896 óta néppárti programmal képviseli a vasmegyei, rumi választókerületet. Leginkább közegészségügyi kérdésekben szólal fel, de egyéb javaslatok tárgyalásában is részt vesz.
CSERNOCH JÁNOS A n é p p á r t e n a g y t e k i n t é l y ű tagja 1852 j u n i u s 18-án született S z a k o l c á n , N y i t r a m e g y é b e n . F ő g i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i befejeztével Bécsben hallgatta a h i t t u d o m á n y o k a t és e l n y e r t e a t h e o l ó g i a i d o k t o r á t u s t . 1874-ben á l d o z á r r á s z e n t e l t e t v é n , e l ő b b R a d o s s ó c o n , m a j d pedig B u d a p e s t e n s e g é d l e l k é s z k e d e t t . M i n t b u d a p e s t - t e r é z v á r o s i k á p l á n t 1886-ban az e s z t e r g o m i s z e m i n á r i u m h o z t a n á r r á nevezte k i a h e r c e g p r í m á s , m a j d n é g y e s z t e n d ő m u l t á n szertartó és főszentszéki jegyző, k é s ő b b pedig hercegp r i m á s i t i t k á r lett. 1887-ben u d v a r i k á p l á n n á n e v e z t e t e t t ki, m a j d pápai k a m a r á s s á . 1888-ban e s z t e r g o m i k a n o n o k , k é t évvel k é s ő b b pedig s c h a v n i k i a p á t lett. A z egyházi i r o d a l o m terén k i v á l ó és n a g y s z o r g a l m u m ű k ö d é s t fejtett k i : ö n á l l ó m ü v e i n k i v ü l n a g y s z á m ú cikket, szentbeszédet és értekezést irt. A k é p v i s e l ő h á z b a n é p p á r t i p r o g r a m m a l a p j á n első izben szülőhelye, a szakolcai k e r ü l e t 1901-ben választotta be, s u g y a n é k e r ü l e t e g y h a n g ú v á l a s z t á s á v a l n y e r t az i d é n is m a n d á t u m o t .
CSIZMAZIA FERENC S z e m p c e n , P o z s o n y m e g y é b e n született 1868 n o v e m b e r 11-én. G i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i t P o z s o n y b a n és E s z t e r g o m b a n végezte. M i n t E s z t e r g o m egyházmegyei növendékpapot a hercegprímás a budapesti t u d o m á n y e g y e t e m r e k ü l d ö t t e t h e o l o g i a i t a n u l m á n y o k r a , a m e l y n e k befejeztével 1892-ben p a p p á szenteltetett. E g y évig a p o z s o n y m e g y e i T a l l ö s k ö z s é g b e n volt segédlelkész, 1893. év őszén p e d i g a n a g y s z o m b a t i érseki f ő g i m n á z i u m t a n á r á v á neveztetett ki. T a n á r i á l l á s á b a n é v e k e n át az é r s e k i k o n v i k t u s t a n u l m á n y i felügyelője is volt. A közügyek iránti meleg érdeklődéseért szülőhelyének, a szempei k e r ü l e t n e k választó p o l g á r s á g a m á r 1896-ban felajánlotta n e k i a k é p v i s e l ő jelöltséget. A z ó t a a k e r ü l e t b i z a l m a m é g j o b b a n ö s s z p o n t o s u l t b e n n e és a legu t ó b b m e g e j t e t t v á l a s z t á s o k o n h á r o m jelölt k ö z ü l , m i n t n é p p á r t i jelölt, ő k a p t a a legtöbb szavazatot, a p ó t v á l a s z t á s o n p e d i g e g y h a n g ú l a g választatott m e g a s z e m p e i k e r ü l e t országgyűlési k é p v i s e l ő j é v é .
DARÁNYI FERENC A t o l n a m e g y e i D a r á n y p u s z t á n 1859-ben április 12-én született. Jogi t a n u l m á n y a i befejezte u t á n , s m i u t á n a j o g t u d o r i g r a d u s t is elnyerte, 1888-ban K e c s k e m é t e n ü g y v é d i i r o d á t n y i t o t t . Közgazdasági t a n u l m á n y o k céljából beutazta N é m e t - és F r a n c i a országot, s idehaza is — k ü l ö n ö s e n a k a t h o l i k u s a u t o n o m i a k é r d é s e k ö r ü l — k i v á l ó p u b l i c i s t i k a i t e v é k e n y s é g e t fejtett ki. E l ő s z ö r 1896-ban a szentlőrinci k e r ü l e t b e n lépett fel n é p p á r t i p r o g r a m m a l , de a k k o r k i s e b b s é g b e n m a r a d t . 1901-ben, v a l a m i n t az i d é n is, a z a l a m e g y e i b a k s a i k e r ü l e t választotta m e g képviselőjévé.
DÖMÖTÖR MIHÁLY A n é p p á r t egyik legfiatalabb tagja, 1876-ban született. G i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i befejeztével a jogot a b u d a p e s t i e g y e t e m e n hallgatta és itt szerezte m e g a j o g t u d o r i g r a d u s t is. M a j d ü g y v é d i o k l e v e l e t n y e r t és 1903-ban a f ő v á r o s b a n nyitott ü g y v é d i irodát. 1905-ben a régi s z a b a d e l v ü p á r t i b a z i n i k e r ü l e t b e n n y e r t m a n d á t u m o t , az országgyűlési n é p p á r t p e d i g jegyzőjévé választotta m e g .
FARKAS JÓZSEF A zalaegerszegi kerületnek immár három izben megválasztott néppárti képviselője. Alsó-Dagodon, 1857 január 28-án született. Gimnáziumi tanulmányait Zalaegerszegen, Kőszegen és Sopronban, a jogot pedig a budapesti egyetemen elvégezve, zalai birtoka kezelését vette át és azóta gazdálkodással foglalkozik. Tagja Zalamegye közigazgatási bizottságának. Képviselővé 1896-ban választották meg először. A mult országgyűlésen a képviselőház jegyzője volt. Az idei évi általános választások alkalmával szabadelvüpárti ellenfele, Veszter Imre visszalépvén, egyhangúlag nyert mandátumot.
FÖRSTER OTTÓ A b a r a n y a m e g y e i P é c s v á r a d o n , 1854-ben született, s m i u t á n k ö z é p iskoláit K a l o c s á n és Pécsett elvégezte, a k e s z t h e l y i gazdasági t a n i n t é z e t hallgatója lett. Ö n k é n t e s i évét leszolgálva, m i n t h u s z á r h a d n a g y 1878-ban résztvett Bosznia okkupációjában, s szolgálaton kivüli honvédhuszár főhadnagyi r a n g g a l jelenleg is a h a d s e r e g k ö t e l é k é b e n v a n . A k é p v i s e l ő h á z n a k 1892 óta m e g s z a k í t á s n é l k ü l tagja, á l l a n d ó a n a sárvári k e r ü l e t m a n d á t u m á v a l . E l ő s z ö r m i n t s z a b a d e l v ü p á r t i t v á l a s z t o t t á k m e g , de az e g y h á z p o l i t i k a i t ö r v é n y j a v a s l a t o k m i a t t kilépett és 1900-ig p á r t o n k í v ü l i volt. E z idő óta a n é p p á r t tagja.
G I E S S W E I N SÁNDOR E g y i k e a képviselőház legkiválóbb képzettségű pap tagjainak. T a t á n , K o m á r o m m e g y é b e n született 1856 február 4-én. K ö z é p i s k o l á i t T a t á n és G y ő r b e n , e g y e t e m i t a n u l m á n y a i t pedig Bécsben és B u d a p e s t e n végezte. 1878.-ban p a p p á szenteltetett, k é t évvel k é s ő b b pedig a b u d a p e s t i e g y e t e m hittudományi karán doktorrá promoveálták. F e l s z e n t e l é s e u t á n h á r o m esztendeig K i s m a r t o n b a n k á p l á n k o d o t t , m a j d G y ő r b e n a t a n í t ó k é p z ő n t a n á r lett, 1883-ban pedig szentszéki jegyző és p ü s p ö k i t i t k á r . E b b e n a m i n ő s é g b e n 1897-ig m ű k ö d ö t t , a m i k o r a k i r á l y g y ő r i k a n o n o k k á nevezte k i . Az i r o d a l o m n a k G i e s s w e i n S á n d o r régi és e l i s m e r t munkása. K ü l ö n ö s előszeretettel foglalkozik nyelvészeti m u n k á k k a l és p e d i g m a g y a r , n é m e t és francia n y e l v e n . N a g y , ö n á l l ó m u n k á b a n jelentek m e g „ M i z r a i m és A s s u r t a n ú s á g a " c i m m e l egyptologiai és assiriologiai t a n u l m á n y a i , s e z e k e n k i v ü l s z á m o s cikket irt h i t t u d o m á n y i , bölcsészeti és p o l i t i k a i l a p o k b a . E g y évig a D u n á n t u l i H í r l a p o t is szerkesztette. I r o d a l m i é r d e m e i m é l t a t á s á u l a S z e n t I s t v á n - t á r s u l a t 1903-ban a l e l n ö k é v é választotta. A társadalmi téren k ü l ö n ö s e n a k a t h o l i k u s nagygyűléseken tartott szociológiai és m u n k á s v é d e l m i előadásaival t ü n t ki. A nagygyűlés szociális s z a k o s z t á l y á n a k e l n ö k e . A z ez é v b e n lefolyt v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l a m a g y a r - ó v á r i k e r ü l e t választotta m e g n é p p á r t i p r o g r a m m a l .
HENCZ KÁROLY Az a r a d m e g y e i E l e k k ö z s é g b e n 1877 o k t ó b e r 31-én született. K ö z é p iskoláit A r a d o n , T e m e s v á r o n és S z e g e d e n , a jogot p e d i g B u d a p e s t e n és K o l o z s v á r i t végezte. M i n t jogász, a b u d a p e s t i e g y e t e m i k ö r n e k e l n ö k e v o l t és vezető szerepet játszott a k a t h o l i k u s e g y e t e m i ifjak k e r e s z t - m o z g a l m a i b a n . A d o k t o r i g r a d u s t e l n y e r v é n , a k ö z i g a z g a t á s szolgálatába lépett, m i g az idei v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l a l ö v ő i k e r ü l e t n é p p á r t i p r o g r a m m a l k é p viselőjévé választotta. A m o s t folyó o r s z á g g y ű l é s alatt n a g y feltűnést keltett Keglevich I s t v á n gróffal v i v o t t szerencsétlen k i m e n e t e l ű p o l i t i k a i p á r b a j a , a m e l y b e n ellenfele életét vesztette.
A J T I C S HORVÁTH D E Z S Ő A vágvecsei k e r ü l e t n é p p á r t i k é p v i s e l ő j e 1873 a u g u s z t u s 6 - á n szüleEsztergomban. M i u t á n k ö z é p i s k o l á i t u g y a n c s a k E s z t e r g o m b a n elvégezte, a m a g y a r ó v á r i gazdasági a k a d é m i á r a m e n t . T a n u l m á n y a i befejeztével átvette b i r t o k á n a k kezelését a n y i t r a m e g y e i V á g - V e c s é n . T e v é k e n y részt vett m e g y é j e k ö z é l e t é b e n , s az 1901-iki á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l k e r ü l e t e , a vág-vecsei, E m m e r K o r n é l l a l s z e m b e n beválasztotta a képviselőházba. A z idei é v b e n lezajlott v á l a s z t á s k o r u g y a n c s a k e k e r ü l e t választotta m e g , ezúttal m á r e g y h a n g ú l a g . L e l k e s tagja a s z ö v e t k e z e t t e l l e n z é k n e k . tett
KOVÁCS PAL B u d a p e s t e n 1864 m á r c i u s 4-én született. K ö z é p i s k o l á i t a f ő v á r o s b a n , jogi t a n u l m á n y a i t p e d i g a p o z s o n y i j o g a k a d é m i á n és a b u d a p e s t i egyet e m e n végezte, s u g y a n i t t szerzett j o g t u d o r i o k l e v e l e t is. Az ü g y v é d i vizsga letétele u t á n , 1893-ban átvett egy j ó h i r n e v ü fővárosi ü g y v é d i irodát, s azóta g y a k o r l a t o t folytat. 1897-ben a székesfőváros t ö r v é n y h a t ó s á g á n a k tagja lett. A p a r l a m e n t b e a n é p p á r t p r o g r a m m j á v a l először 1901-ben T i m o n Á k o s s a l s z e m b e n , m a j d pedig 1905-ben e g y h a n g ú l a g É r s e k ú j v á r o n választ o t t á k be.
NYÁRY BÉLA A néppárt egyik legfiatalabb tagja, az alsö-lendvai kerület egyhangúlag megválasztott képviselője. Szegeden, 1877 december 27-én született. Középiskoláit Szegeden a piarista rend főgimnáziumában végezte, a jogot pedig a budapesti és kolozsvári egyetemeken. 1901-ben Kolozsvárit jogtudorrá avattatott, két évvel később pedig Budapesten ügyvédi vizsgát tett és Kalocsán nyitott irodát. Mint jogász, elnöke volt az egyetemi körnek és alelnöke a Mensa academicának. 1903-ban Pestmegye tiszteletbeli ügyészévé neveztetett ki. Mandátumhoz az idei általános választásokon jutott Lendván, Zalamegyében.
SIMONYL-SEMADAM SÁNDOR C s e s z n e k e n , V e s z p r é m m e g y é b e n született 1864 m á r c i u s 23-án. K ö z é p iskoláit a fővárosban, e g y e t e m i t a n u l m á n y a i t p e d i g a b u d a p e s t i egyet e m e n k i v ü l n é m e t o r s z á g i e g y e t e m e k e n elvégezve, g y a k o r l ó ü g y v é d lett Budapesten. K i v á l ó jogi és közgazdasági szakíró, s z á m o s e t á r g y ú c i k k e jelent m e g a H a z á n k b a n , A l k o t m á n y b a n . J o g t u d o m á n y i K ö z l ö n y b e n és egyéb lapokban. V a s m e g y e n é m e t u j v á r i k e r ü l e t é t a n é p p á r t részére 1901-ben h ó d í t o t t a el a s z a b a d e l v ü p á r t t ó l , s az idei évi á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l is e kerület bizalmából került a képviselőházba.
SZABÓ ISTVÁN A v a s m e g y e i P i n k a - M i s k e k ö z s é g b e n született 1862 a u g u s z t u s 3 - á n . K ö z é p i s k o l á i t K ő s z e g e n és N a g y k a n i z s á n végezte, m a j d a m . ' f e h é r t e m p l o m i l o v a s h a d a p r ó d i s k o l a n ö v e n d é k e lett. A hadseregben m i n t huszárfőhadnagy tanára volt a bécsújhelyi k a t o n a i v i v ó - és t o r n a t a n á r - k é p z ő n e k . T i z e n k é t évi k a t o n a i szolgálat u t á n kilépett és G y ő r b e n telepedett m e g . 1896-ban G y ő r v á r o s a t ö r v é n y h a t ó s á g i biz. t a g n a k , a győrszigeti k e r ü l e t p e d i g n é p p á r t i p r o g r a m m a l országgyűlési k é p v i s e l ő j é n e k v á l a s z t o t t a m e g , s ezt a k e r ü l e t e t k é p v i s e l i azóta folyton. A korábbi években életmentésért a koronás arany érdemkeresztet k a p t a , a m u l t é v b e n p e d i g cs. és kir. a s z t a l n o k k á nevezte k i a k i r á l y . S i k e r e s e n foglalkozott zeneszerzéssel és a m a g y a r s p o r t - i r o d a l o m t e v é k e n y m u n k á s a . A császári és k i r á l y i 7-ik h u s z á r e z r e d n e k jelenleg is tartalékos főhadnagya.
SZKICSAK FERENC Az á r v a m e g y e i N á m e s z t ó n született 1870-ben. T a n u l m á n y a i t L ő c s é n és P r á g á b a n végezte. K i v á l ó szeretettel foglalkozott a közgazdasággal. H o g y a felvidéki n é p e t olcsó hitelhez juttassa, m e g a l a p í t o t t a a n á m e s z t ó i n é p b a n k o t , a m e l y n e k ő az igazgatója. S o k a t fáradozott az á r v a m e g y e i házi s z ö v ő i p a r fejlesztésén, s e t é r e n m a g a is k i t e r j e d t k e r e s k e d e l m e t üz. Az ő é r d e m e t o v á b b á , h o g y m o d e r n fürdővé a l a k í t o t t a a k i v á l ó g y ó g y h a t á s ú á r v a p o l h o r a i jódfürdőt. K é p v i s e l ő v é a n é p p á r t p r o g r a m m j á v a l az idei évi á l t a l á n o s választ á s o k a l k a l m á v a l v á l a s z t o t t á k m e g első izben a b o b r ó i k e r ü l e t b e n , Z m e s k á l Z o l t á n p á r t o n k í v ü l i jelölttel s z e m b e n .
TRUBINYI JÁNOS S z ü l e t e t t 1853-ban, s m i u t á n g i m n á z i u m i és theologiai t a n u l m á n y a i t E s z t e r g o m b a n elvégezte, p a p p á szenteltetett fel és h u z a m o s a b b ideig k á p l á n k o d o t t az e s z t e r g o m i érseki e g y h á z m e g y e t ö b b p l é b á n i á j á n . Több m i n t tiz éve D é v é n y u j f a l u p l é b á n o s a , h i v e i k ö z ö t t n a g y n é p s z e r ű s é g n e k ö r v e n d , s a m a g y a r s á g n a k és a n e m z e t i i r á n y n a k k ö z ö t t ü k legfőbb terjesztője. K é p v i s e l ő v é a h i r h e d t s t o m f a i v á l a s z t á s o n v á l a s z t a t o t t m e g először 1901-ben. E z e n a v á l a s z t á s o n az e l l e n p á r t e r ő s z a k a m i a t t o l y a n m é r t é k ű z a v a r g á s o k t ö r t e k ki, h o g y a választást be kellett s z ü n t e t n i és T r u b i n y i m a n d á t u m á t u t ó l a g o s v á l a s z t á s o n n y e r t e el a n é p p á r t p r o g r a m m j á v a l . U g y a n e z e n p r o g r a m m a l a p j á n a stomfai v á l a s z t ó k e r ü l e t az idei évi á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l e g y h a n g ú l a g választotta k é p v i s e l ő j é v é . E l n ö k e a naplóbiráló bizottságnak.
UDVARY F E R E N C Veszprémmegye zirci kerületének képviselője 1868 junius 12-én Körmenden született. Középiskolai tanulmányainak befejezte után Grácban kereskedelmi akadémiát hallgatott. Tanulmányait elvégezve, atyjának felügyelete alatt vidéki pénzintézeteknél szerzett gyakorlati ismereteket, közben pedig mint huszárönkéntes eleget tett katonai kötelezettségének. Ifjúságában sokat és szép sikerrel foglalkozott athletikával, különösen az akkor divatba jött kerékpársporttal, a melynek hazánkban első úttörői közé tartozott. A Dunántul e sport elterjedése érdekében egyesületeket alapított, s ő maga is részt vett versenyeken és számos dijat nyert, 1899-ben pedig kerékpáron volt Párisban és Turinban, a hol Kossuth Lajos arcképével ajándékozta meg. 1896-tól kezdve a „Szombathelyvárosi Takarékpénztár" igazgatója, vezeti ezenkívül a „Vas- és Zalamegyei Első Takarékpénztárt" és a budapesti „Központi Néptakarék"-ot is. Képviselővé első izben 1902-ben időközi választáson választották meg Zircen a néppárt programmjávai, s ugyané kerület megbízólevelét hozta fel az országgyűlésre az idén is. A mult ciklusban több izben szólalt fel a Házban, főleg katonai és nemzetgazdasági kérdésekben.
W I L D F E U E R KÁROLY Karcagon, 1854 október 4-én született. Középiskoláit Lőcsén elvégezvén, a theológiát Bécsben és a római Kollégiumon hallgatta. 1878-ban pappá szenteltetett és előbb mint egy főúri család nevelője működött, majd pedig a szepeshelyi papnevelő tanára lett. Időközben Bécsben hittudományi doktorátust tett. Tanári állásában 1902-ig maradt, a mikor átvette a keresztény szövetkezetek központi vezetését. A most lefolyt választási küzdelemben Újbányán választották meg, mint a néppárt hivét, Wickenburg Márk gróf, volt kereskedelemügyi államtitkárral szemben.
ZBORAY MIKLÓS G y u l a f e h é r v á r o n , 1866 a u g u s z t u s 3 0 - á n született. A g i m n á z i u m o t A r a d o n és G y u l a f e h é r v á r o n , a jogot p e d i g B u d a p e s t e n és K o l o z s v á r t t elvégezvén, j o g t u d o r r á a v a t t a t o t t fel. Ö n k é n t e s i évét leszolgálva, a h a d s e r e g b e n tiszti r a n g o t n y e r t , s jelenleg a honvédség kötelékébe tartozik. H u z a m o s a b b ideig vezette P o l ó n y i Géza ü g y v é d i i r o d á j á t , k é s ő b b pedig beutazta N é m e t - , F r a n c i a - és O l a s z o r s z á g o t . K é p v i s e l ő v é első izben 1901-ben v á l a s z t o t t á k m e g a m a r c a l i k e r ü letben, s e k e r ü l e t m a n d á t u m á t n y e r t e el az idei é v b e n is a s z a b a d e l v ü p á r t i ellenjelölt felett n a g y szótöbbséggel a r a t o t t g y ő z e l e m m e l . A m u l t o r s z á g g y ű l é s e n t ö b b s z ö r szólalt fel és beszédei m i n d e g y i k e egy-egy éles t á m a d á s v o l t a k o r m á n y ellen. A m o s t folyó o r s z á g g y ű l é s e n Z b o r a y M i k l ó s a k é p v i s e l ő h á z n a k n é p p á r t i jegyzője.
KARÁCSONYI SÁNDOR P o z s o n y m e g y é b e n , R é t é n született 1844 j a n u á r 30-án. T a n u l m á n y a i t P o z s o n y b a n , N a g y s z o m b a t b a n , E s z t e r g o m b a n és a bécsi P a z m a n e u m b a n elvégezvén, á l d o z á r r á szenteltetett. E l ő b b U d v a r d o n és K a r a n c s s á g o n k á p l á n k o d o t t , m a j d A l s ó - R a k o n c á n p l é b á n o s lett, k é s ő b b p e d i g ezt a b a r s m e g y e i k i s a p á t i i p l é b á n i á v a l cserélte fel. A k é p v i s e l ő h á z n a k m o s t először tagja. A z a r a n y o s m a r ó t h i k e r ü l e t b e n a k e r ü l e t h o s s z ú i d ő n át volt szabadelvüpárti képviselőjét, Klobusitzky J á n o s t buktatta m e g néppárti p r o g r a m m alapján.
Karácsonyi Sándor arcképe nem volt beszerezhető.
UJ PÁRT
BÁNFFY DEZSŐ báró Magyarországnak volt miniszterelnöke, a k o r o n a kegyeltje, a ki m e g ' é r t v é n az i d ő k i n t e l m é t , átlátta, h o g y elérkezett az idő a m a g y a r á l l a m n a k n e m z e t i a l a p o k o n való felépítéséhez. A s z a b a d e l v ü p á r t e g y k o r i vezére, a k i m a erős, szilárd m a g y a r fajpolitikát folytat az u j p á r t élén. K o l o z s v á r t t , 1843 o k t ó b e r 28-án született, u g y a n c s a k itt végezte el k ö z é p i s k o l á i t és e g y e t e m i t a n u l m á n y a i egy részét is. A k o l o z s v á r i n k i v ü l hallgatta a b e r l i n i és lipcsei e g y e t e m e k e t is. P o l i t i k a i p á l y á j a v o l t a k é p e n a k k o r k e z d ő d i k , a m i k o r a fúzió u t á n 1875-ben T i s z a K á l m á n Bánffyt h i v t a m e g B e l s ő - S z o l n o k m e g y e főispáni székébe, s e g y s z e r s m i n d K ő v á r v i d é k
főkapitányává is kinevezte. Mikor 1876-ban a megyéket rendezték, az egyesült Szolnok-Dobokamegyének, hét évvel később pedig BeszterceNaszódmegyének is főispánja lett. Időközben, választás utján a főrendiház örökös tagja lett. Mint főispán, 1879-ben Deésen nagyszabású kiállítást rendezett, s ő teremtette meg az 1881-ben közforgalomnak átadott apahidadeési vasúti vonalat. Főispánságát sovén magyar politikája jellemzi, s az ő ideje alatt Deésen sok kulturális intézmény, egyesület stb. keletkezett. 1885-ben a király a Lipót-renddel, 1889-ben pedig a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki. Főispáni állásától 1890-ben vált meg. 1892-ben a szilágysomlyói kerület képviselővé választotta és a képviselőház többségének bizalmából képviselőházi elnöki méltóságra emeltetett. Ugyancsak 1892-ben megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi cimet is. Miniszterelnökké 1895 január 15-én neveztetett ki, a Wekerle-kormány lemondása után. Az ő kormányelnöksége alatt zajlottak le a millennáris kiállítás ünnepségei, melyek alkalmából a Lipót-rend nagykeresztjét kapta, s ugyanekkor több magas külföldi rendjellel is felékesítették. Kormánya az 1898-iki obstrukció és a disszidensek kilépése miatt 1899. évi február 26-án beadta lemondását, a mely elfogadtatván, Bánffy a Szent Istvánrend nagykeresztjét nyerte. Ugyanez évben képviselői mandátumáról is lemondott, s magyar királyi főudvarmesterré neveztetett ki. Ezután egyideig visszavonult az aktiv politikától, de már a kilencvenes évek elején részint a sajtó terén, részint a főrendiházban mondott beszédeivel erősen közeledett nézeteiben a nemzeti követelményekért küzdők táborához, 1904 március havában pedig lemondott főudvarmesteri méltóságáról és megalapította a hatvanhetes alapon álló, de radikális nemzeti vívmányokat követelő uj pártot. Még ez évben időközi választáson Szeged város I. kerületének képviselőjévé választatott. Az elmúlt év országgyűlési tanácskozásain élesen támadta a Tisza-kormányt és keményen ellenszegült különösen a házszabályszigoritási törekvéseknek. A november 18-iki események után Bánffyt és a pártjára állott képviselőket ott találjuk a koalíció soraiban, s maga Bánffy a vezérlőbizottságban fejt ki élénk tevékenységet. Az idei évi általános választások alkalmával a pápai kerület mandátumát nyerte el, mig Szegeden Tallián Béla volt földmivelésügyi miniszterrel szemben kisebbségben maradt. Mikor azonban Tallián lemondott a szegedi mandátumról, Bánffyt választották meg itt is, s ő ezt a megbízatást tartotta meg. Bánffy Dezső díszpolgára Budapest székesfővárosnak és Szamosujvár városnak, és főgondnoka az erdélyrészi ev. ref. egyházkerületnek. A Tiszakormány lemondása után a király véleményét kikérte a válság ügyében. Utolsó nagyjelentőségű politikai ténye volt az inparlamentáris Fehérvárykormány elleni passziv reszisztenciára vonatkozó indítványa.
EÖTVÖS KÁROLY Nagykörös városának követe egyike a parlament legnagyobb szónokainak és a magyar szépirodalom legnagyobb talentumainak. Színtiszta magyarság, fényes humor és meggyőző, hatalmas logika jellemzik minden szavát, minden irását. Pályája kora ifjúságától kezdve a közélet küzdelmei között telt el. Veszprém vármegyében, Mező-Szentgyörgyön született 1842 március 11-én. Iskoláit Pápán és Sopronban, a jogot pedig ugyancsak Pápán és Kecskeméten végezte. 1864-ben az Almássy-féle összeesküvésben való részesség miatt haditörvényszék elé állították és több havi börtönnel sújtották. Kiszabadulása után alig huszonhárom éves korában átvette a pápai jogakadémián Kerkápoly katedráját: az észjogit és jogbölcsészetit. Három év múlva Veszprém vármegye ügyésze lett, 1871-ben pedig a veszprémi kir. törvényszékhez királyi ügyészszé nevezték ki.
K é p v i s e l ő v é 1872-ben a v e s z p r é m i k e r ü l e t választotta m e g először, m i n t a D e á k - p á r t tagját. E z időbe esik publicisztikai p á l y á j á n a k kezdete is a P e s t i N a p l ó h a s á b j a i n . A fúzióhoz n e m csatlakozott, h a n e m m i u t á n egyideig a p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m b a n a k a t a s z t e r n á l m ű k ö d ö t t , h a z a m e n t V e s z p r é m b e és a g a z d á l k o d á s m e l l e t t a m e g y e i é l e t b e n vett é l é n k részt. S z ó n o k i t e h e t s é g e o r s z á g o s a n i s m e r t t é az o r o s z - t ö r ö k h á b o r ú i d e j é n lett, a m i k o r a n é p g y ű l é s e k v e z é r s z ó n o k a E ö t v ö s K á r o l y volt. A k é p v i s e l ő h á z b a n 1878-ban foglalt ú j r a h e l y e t , e k k o r m á r m i n t a függetlenségi p á r t tagja, s e g y b e n f ő m u n k a t á r s a , k é s ő b b p e d i g lapvezére lett az E g y e t é r t é s n e k . E z i d ő b e esik v i l á g h í r r e szert tett v é d ő ü g y v é d i szereplése a tisza-eszlári p ö r b e n . E z ó t a h á r o m évi m e g s z a k í t á s s a l folyton tagja a h á z n a k és p e d i g m i n d e n o r s z á g g y ű l é s e n m i n t N a g y - K ö r ö s v á r o s k ö v e t e . I r á n y i D á n i e l h a l á l a u t á n e l n ö k e lett a függetlenségi p á r t n a k , az egyházpolitikai harcok idején azonban, a m i k o r a W e k e r l e - k o r m á n y t liberális p o l i t i k á j á b a n e r ő s e n t á m o g a t t a , a p á r t b a n s z a k a d á s állott be, E ö t v ö s h u s z a d m a g á v a l k i l é p e t t és k ü l ö n p á r t o t a l a k í t o t t . A t u r i n i n a g y s z á m ű z ö t t u t o í s ó ó r á i b a n K á r o l y i G á b o r r a l és Helfy Ignáccal e g y ü t t v i r a s z t o t t . 1896-ban csatlakozott a J u s t h e l n ö k l e t e alatt álló függetlenségi á r n y a l a t h o z , s e p á r t k ö t e l é k b e n K o s s u t h F e r e n c e l n ö k l e t e alatt is m e g m a r a d t m i n d a d d i g , m i g egy p á r t h a t á r o z a t a vezetése alatt álló „ E g y e t é r t é s " c i m ü lap ellen n e m i r á n y u l t . E g y i d e i g p á r t o n k i v ü l állott, de azért m i n d e n a l k a l o m m a l fényes t a l e n t u m á n a k egész erejével vett részt a r n u l t o r s z á g g y ű l é s n a g y v i t á i b a n . M i k o r Bánffy D e z s ő b á r ó az u j p á r t o t m e g a l a k í t o t t a , E ö t v ö s K á r o l y volt az első, a k i hozzá csatlakozott, s az idei é v b e n m á r e p á r t p r o g r a m m jával n y e r t e el n a g y k ő r ö s i m a n d á t u m á t és m i n t e p á r t illusztris tagja, foglal h e l y e t a s z ö v e t k e z e t t b a l p á r t v e z é r l ő b i z o t t s á g á b a n is. E ö t v ö s K á r o l y k é t s é g k í v ü l e g y i k e a l e g n a g y o b b m é r e t ű és legered e t i b b m a g y a r a g y v e l ő k n e k . E l s ő r e n d ű p o l i t i k a i és ü g y v é d i szereplésén k i v ü l i r o d a l m i é r d e m e i is h e r v a d h a t a t l a n o k . S z é p i r o d a l m i m u n k á i , a m e l y e k n e k g y ű j t e m é n y e a k ö z e l m ú l t b a n jelent m e g , egy csapással a legnagyobb magyar irók sorába emelték. Z a m a t o s m a g y a r n y e l v , tiszta m ű v é s z i v é n a j e l l e m z i k irását. E g y i k stiláris r e m e k e E ö t v ö s n e k a T i s z a - k o r m á n y t ö r v é n y s é r t é s e i t m e g b é l y e g z ő i n d í t v á n y m e g o k o l á s a is.
WESSELÉNYI MIKLÓS báró Kolozsvár város II. kerületének országgyűlési képviselője, az uj párt elnöke a Wesselényiek történeti nevezetességű kastélyában, Zsibón született 1845 december 13-án. Első iskoláztatását a szülői házban nyerte, majd a kolozsvári református kollégiumban folytatta és a berlini egyetemen fejezte be tanulmányait. Hazatérve, átvette nagykiterjedésű jószágainak vezetését, s e mellett kezdettől fogva kiváló részt vett Szilágymegye közéletében, különösen pedig sokat tett e megye magyarosításának érdekében, e célból kulturegyesületet is alakított, a mely máig is nevét viseli. 1888-ban a király Szilágymegye főispánjává nevezte ki, 1898-ban a Lipót-renddel, 1902-ben pedig a II. oszt. vaskorona-renddel tüntette ki. Főispáni állásában közel másfél évtizedig, 1903 novemberig működött. Az uj párt megalakulásakor egyike volt e párt legelső híveinek és erdélyrészi zászlóvivőinek. Az idei általános választások alkalmával pártja zászlóját Feilitzsch Arthur báróval szemben vitte diadalra. Wesselényi Miklós báró a főrendiháznak is örökös jogon tagja.
HOCK JÁNOS A r a n y s z á j ú pap, k i v á l ó h i t s z ó n o k , n a g y készségű p a r l a m e n t i debatter és jeles t o l l ú egyházi és világi iró. A v e s z p r é m m e g y e i Devecserben, 1859-ben született. K ö z é p i s k o l á i t P á p á n végezte, m a j d p e d i g V e s z p r é m b e n volt theológus. Befejezvén t h e o l ó g i a i t a n u l m á n y a i t , 1882-ben a z a l a m e g y e i G o g á n f á n , egy év m ú l v a pedig K a p o s v á r o t t lett k á p l á n , s ez u t ó b b i m i n ő s é g é b e n a k a p o s v á r i g i m n á z i u m h i t t a n á r a is volt. L e l k é s z i és t a n á r i elfoglaltsága m e l l e t t talált időt s z é p i r o d a l m i m ű k ö d é s r e is. M i n t v e s z p r é m i t h e o l ó g u s ö n á l l ó k ö t e t b e n adta k i k ö l t e m é n y e i t , 1885-ben p e d i g „ H e r v a d t l e v e l e k " c i m alatt n o v e l l a k ö t e t e jelent m e g . E m e l l e t t é l é n k részt vett S o m o g y m e g y e és K a p o s v á r v á r o s társad a l m i életében is. K ö z é l e t i szereplése e l i s m e r é s é ü l a s o m o g y m e g y e i szili k e r ü l e t 1887-ben k é p v i s e l ő v é választotta s z a b a d e l v ű p r o g r a m m a l , de m é g ez é v b e n a n e m z e t i p á r t h o z csatlakozott.
Másodízben Csongrádon, majd Mezőkövesden nyert m a n d á t u m o t , s A p p o n y i Alberttel b e l é p v é n a s z a b a d e l v ü p á r t b a , 1901-ben a b u d a p e s t i I X — X . k e r ü l e t választotta k é p v i s e l ő j é v é . K h u e n - H é d e r v á r y k o r m á n y r a j u t á s a k o r ú j b ó l kilépett a k o r m á n y p á r t b ó l , s azóta a Bánffy vezérlete alatt álló u j p á r t n a k h i v e és egyik oszlopa. M é g 1899-ben k ő b á n y a i p l é b á n o s lett, s ez á l l á s á b a n m ű k ö d i k m a is. Az i r o d a l m i és m ű v é s z e t i é l e t n e k agilis faktora, s a k é p z ő m ű v é s z e t h a l a dása terén, m i n t a N e m z e t i S z a l o n v o l t e l n ö k e k i v á l ó szerepet vitt. E g y h á z i b e s z é d e i n e k g y ű j t e m é n y e és r a g y o g ó tollal irt k a t h o l i k u s i m a k ö n y v e i k ö z k é z e n forognak. Az 1905-iki á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l K e c s k e m é t v á r o s I. k e r ü l e t é b e n n a g y szótöbbséggel g y ő z ö t t . T a g j a a s z ö v e t k e z e t t ellenzék vezérlő-bizottságának.
BARTHA IGNÁC Az uj pártnak az erdélyi részekben keletkezésétől fogva zászlóvivője. Csik vármegyében, Kászonujfaluban született 1846-ban régi, primipilus székely családból. Középiskolai tanulmányait a csik-somlyói r. kath. gimnáziumban, majd a kolozsvári főgimnáziumban végezte, jogi tanulmányait pedig a kolozsvári jogakadémián és a budapesti egyetemen. 1876-ban ügyvédi oklevelet nyert. Az igazságszolgáltatás terére lépve, 1877-ben kir. alügyész, 1887-ben pedig kir. ügyész lett Csíkszeredán. A csíkszeredai ügyészség vezetésétől 1897-ben vált meg és ügyvédi irodát nyitott, a melyik ma Csik vármegyében egyike a legkeresettebbnek. Csikmegye törvényhatóságának virilis tagja, s elnöke a megyei ellenzéknek. Nyilvános politikai szereplésének kezdete egybeesik az uj párt zászlóbontásával, a melynek programmja alapján az 1905-iki választáskor a csikszentmártoni kerület választotta meg nagy többséggel.
B E N E ISTVÁN S e p s i s z e n t g y ö r g y u j p á r t i k é p v i s e l ő j e az ősi bikfalvai székely B e n e családból s z á r m a z i k és S e p s i s z e n t g y ö r g y ö n , 1867 április 7-én született. K ö z é p i s k o l á i t s z ü l ő v á r o s á b a n és B r a s s ó b a n , jogi t a n u l m á n y a i t p:dig K o l o z s v á r i t végezte, E g y i d e i g a b r a s s ó i t ö r v é n y s z é k n é l m ű k ö d ö t t , m i n t aljegyző, m a j d S e p s i s z e n t g y ö r g y r e k ö l t ö z v é n , c s a k h a m a r v i r á g z ó v á vált ügyvédi irodát nyitott. E z időtől k e z d v e é l é n k részt vett v á r o s a m i n d e n t á r s a d a l m i és egyesületi m o z g a l m á b a n és 1904-ben v á r o s i ügyésszé lett. A m o s t lefolyt v á l a s z t á s o k a l k a l m á b ó l a p o l g á r s á g e g y ö n t e t ű k í v á n ságára lépett fel, s 58 szavazattal győzte le a h a t ó s á g o k által e r ő s e n t á m o g a t o t t v o l t képviselőt, a k o r m á n y p á r t i B e k s i c h G u s z t á v o t . Bene István törhetetlen hive a Bánffy-pártnak.
DÁNIEL LÁSZLÓ Gádon, Torontálmegyében született 1855 december 17-én. Középiskoláit a bécsi Theresianumban, a jogot pedig Kolozsvárott, Budapesten és Kassán végezte. Tanulmányai befejeztével Torontálmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé neveztetett ki, majd pedig árvaszéki ülnökké, főszolgabiróvá, főjegyzővé és végül a megye alispánjává választották meg. O vetette fel a jegyzői szaktanfolyamok eszméjét, s ő létesítette az országban az első ilyen tanfolyamot. A Torontálmegyében sokszor előfordult vizáradások alkalmával szerzett érdemeiért többször kapott miniszteri elismerést. Képviselővé édesatyja elhunytával választották meg először 1895-ben a zichyfalvai választókerületben, a melyet atyja 1848 óta képviselt, szabadelvüpárti programmal. A következő év január havában Nógrád vármegye főispánjává neveztetett ki, de két évi főispánkodás után megvált állásától. Az idei évi általános választások alkalmával Szamosujvár város mandátumát egyhangú választáson nyerte el az uj párt programmjával.
GYÁRFÁS ENDRE K o l o z s v á r o n , 1853 j u n i u s 11-én született, s u g y a n i t t végezte el k ö z é p iskoláit, v a l a m i n t itt volt joghallgató is. M i u t á n egy esztendeig József főherceg alcsuthi u r a d a l m á b a n gazdasági g y a k o r n o k volt, Bécsbe m e n t a földmives iskolára. T a n u l m á n y a i befejezte óta s z é k e l y k e r e s z t u r i b i r t o k á t kezeli és jószágigazgatója a T e l e k i grófi n a g y k i t e r j e d é s ű u r a d a l o m n a k . U d v a r h e l y m e g y e k ö z é l e t é b e n k i v á l ó szerepet visz. A t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g n a k virilis tagja, g o n d n o k a a s z é k e l y k e r e s z t u r i ev. ref. f ő g i m n á z i u m n a k és igazgatótanácsosa az á l l a m i t a n í t ó k é p z ő i n t é z e t n e k . A s z é k e l y k e r e s z t u r i k e r ü l e t e t az 1896-iki o r s z á g g y ű l é s e n m á r egy izben k é p v i s e l t e szabadelvű p r o g r a m m a l a p j á n . Az idei é v b e n u g y a n é k e r ü l e t b e n lépett fel és v á l a s z t a t o t t m e g az u j p á r t p r o g r a m m j á v a l .
SZABÓ KÁLMÁN Debrecen város III. kerületének országgyűlési képviselője régi és nagytekintélyű magyar kereskedő családból született 1841 október 3-án Debrecenben. Az algimnáziumot szülővárosában, a kereskedelmi akadémiát pedig Budapesten végezte el; ezután átvette atyja üzletét és maga is a kereskedői pályára lépett. Kereskedelmi ismeretei bővítése céljából sokszor tett nagyobb külföldi utat. Egyike a legképzettebb és legnagyobb elméleti és gyakorlati tudásu magyar kereskedőknek, a ki a közgazdaság minden terén élénk és kiváló sikerű működést fejt ki, igy számos törvényelőkészítő ankéton is részt vett. Debrecen város törvényhatóságának tagja, a debreceni kereskedelmiés iparkamara elnöke, a debreceni első takarékpénztárnak és az Istvángőzmalomnak igazgatója, a kereskedelmi törvényszéknek pedig egy évtizede ülnöke. Tagja, illetve igazgatója ezenkívül számos kereskedelmi társulatnak és egyletnek. Képviselői mandátumát az uj párt elvei alapján nyerte és kerületét a szabadelvüpárttól hódította el.
SZAKÁTS ZOLTÁN A s z é k e l y u d v a r h e l y i k e r ü l e t k é p v i s e l ő j e fiatalsága dacára m á r érdém e k b e n gazdag m ú l t r a t e k i n t h e t vissza. S z é k e l y u d v a r h e l y e n , 1877 j a n u á r 27-én született. K ö z é p i s k o l a i t a n u l m á n y a i t az u d v a r h e l y i ev. ref. k o l l é g i u m b a n , a jogot p e d i g a b u d a p e s t i e g y e t e m e n végezte. Közigazgatási szolgálatát U d v a r h e l y vármegyénel 1898-ban kezdte m e g ; r ö v i d idő m u l t á n szolgabíró, m a j d h e l y e t t e s főszolgabíró lett, 1900-ban p e d i g — t e h á t alig 23 éves k o r á b a n — S z é k e l y udvarhely város polgármesterévé választották. Mint polgármester a város ü g y e i n e k rendezése k ö r ü l o l y a n t e v é k e n y m u n k á s s á g o t fejtett ki, h o g y é r d e m e i e l i s m e r é s é ü l s z ü l ő v á r o s á n a k k ö z ö n s é g e a m o s t lefolyt v á l a s z t á s o k k o r őt k ü l d ö t t e a k é p v i s e l ő h á z b a az u j p á r t p r o g r a m m j a a l a p j á n . S z a k á t s Z o l t á n a k é p v i s e l ő h á z egyik jegyzője és h a s o n l ó k é p e n jegyzője az u j p á r t n a k is.
ÓVÁRI F E R E N C A Dunántul, kiváltképen Veszprém vármegye közéletének régi és tekintélyes alakja Veszprémben, 1858 május 3-án született. Középiskoláit szülővárosában és Székesfehérvárott, jogi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen elvégezve 1882-ben jogtudorrá avattatott fel. Közben mint egyéves önkéntes eleget tett katonai kötelezettségének és tartalékos tiszti rangot nyert. Ügyvédi oklevelet szerezve 1884-ben Veszprémben irodát nyitott, s rövid idő multán megye és a város tiszteletbeli ügyésze lett. A megyei és társadalmi életben kezdettől kiváló szerepet játszik. Tagja Veszprém vármegye törvényhatóságának és közigazgatási bizottságának, valamint Veszprém város képviselőtestületének is. Vezérigazgatója a veszprémi takarékpénztárnak, elnöke a veszprémmegyei tüzoltószövetségnek, alelnöke a veszprémi vörös-kereszt egyletnek és tagja az ottani iskolaszéknek. Az almádi balatonfürdő r.-társaságnak és az almádi körnek is elnöke.
N a g y előszeretettel és sikerrel foglalkozik a m a g y a r t ű z o l t á s ü g y é v e l , s e célból külföldi t a n u l m á n y u t a t is tett. A m a g y a r o r s z á g o s t ű z o l t ó s z ö v e t s é g n e k a l e l n ö k i , a t ű z o l t ó segélys z ö v e t s é g n e k pedig e l n ö k i tisztét tölti be. A p a r l a m e n t n e k 1892 óta m e g s z a k í t á s n é l k ü l tagja, m i n d e n k o r a nagyvázsonyi kerület mandátumával. H á r o m országgyűlésen keresztül a szabadelvüpárt p r o g r a m m j á v a l k é p v i s e l t e kerületét, de az u j p á r t z á s z l ó b o n t á s a k o r e h h e z a p á r t h o z csatlakozott, s az idei é v b e n u j p á r t i p r o g r a m m a l a p j á n n y e r t e el e g y h a n g ú l a g ismét a nagyvázsonyi kerület megbizólevelét.
j
PISZTÓRY MÓR A kitűnő nemzetgazdász és statisztikus, nagyhírű jogi szakíró, a kolozsvári egyetem tanára, a kit Kolozsvár város I. kerülete uj párti programmal választott képviselőjévé Hegedűs Sándorral, a volt kereskedelemügyi miniszterrel szemben, 1841-ben Budapesten született. Középiskoláit és a jogot szintén Budapesten elvégezvén, 1863-ban a királyi táblánál joggyakornok, majd tiszteletbeli fogalmazó lett. 1865-ben ügyvédi vizsgát tett, 1868-ban pedig a jogi és államtudományi doktori oklevelet nyerte el. Ügyvédi gyakorlatot nem folytatott, hanem 1869-ben a jogtanári pályára lépett. Előbb a kassai jogakadémián segédtanár volt, majd a győri jogakadémián rendkivüli tanár, 1872-ben pedig rendes tanár lett. A jogakadémiák újjászervezésekor Pozsonyba ment a statisztika és a közigazgatástan tanárának, 1891-ben pedig a kolozsvári tudományegyetem nemzetgazdaságtani és pénzügytani tanszékére nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémiának 1887 óta tagja, s 1895-ben az Országos Közegészségi Egyesület tiszteleti tagjai sorába vette fel. Mint hirlapiró és publicista nagy tevékenységet fejtett ki. Tudományos cikkeket irt az Akadémia kiadványaiba, valamint több tudományos folyóiratba.
P o z s o n y i j o g t a n á r k o d á s a a l a t t ö s z e r k e s z t e t t e az első P o z s o n y b a n m a g y a r n y e l v e n m e g j e l e n t l a p o t , v a l a m i n t erős, s o v é n m a g y a r s z e l l e m b e n s z e r k e s z t e t t e a 133 év ó t a f e n n á l l ó „ P r e s s b u r g e r Z e i t u n g " ' O t is. N a g y é r d e m e k e t szerzett a p o z s o n y i á l l a n d ó s z i n h á z felépítése k ö r ü l . Önálló m u n k á i közül a legnevezetesebbek: „A nemzetgazdaságtan h a l a d á s a és i r á n y a az u t o l s ó 15 év a l a t t " , „ A z a r a n y v a l u t a b e h o z a t a l a N é m e t o r s z á g b a n " és n a g y „ N e m z e t g a z d a s á g t a n " ^ . A k é t e l ő b b i t az A k a d é m i a j u t a l o m m a l t ü n t e t t e ki, az u t ó b b i p e d i g , m i n t á l t a l á n o s a n h a s z n á l t jogi t a n k ö n y v , i m m á r 4 k i a d á s t ért m e g . P i s z t ó r y M ó r b a n a k é p v i s e l ő h á z k é t s é g k í v ü l n a g y k é p e s s é g ü és t u d á s u , széles p e r s p e k t i v á j u és igaz hazafiságu u j t a g o t n y e r t .
DISSZIDENSEK
ANDRASSY GYULA gróf A z o k k ö z ö t t , a k i k n e k n e v é t a m a g y a r t ö r t é n e t fel fogja jegyezni, fényes l a p jut A n d r á s s y G y u l a g r ó f n a k . H i s t ó r i a i n e v ű é d e s a t y j á n a k , M a g y a r o r s z á g e g y k o r i m i n i s z t e r e l n ö k é n e k és a m o n a r c h i a k ü l ü g y m i n i s z t e r é n e k m é l t ó fia és szellemi ö r ö k ö s e 1860 j u n i u s 30-án született. T a n u l m á n y a i végeztével, m i u t á n k ö z b e n eleget tett k a t o n a i k ö t e l e z e t t s é g é n e k és a t a r t a l é k á l l o m á n y b a n h u s z á r t i s z t i r a n g o t n y e r t , a d i p l o m á c i a i p á l y á r a lépett és m i n t attaché p á r évig a k o n s t a n t i n á p o l y i és b e r l i n i n a g y k ö v e t ségnél m ű k ö d ö t t . M i k o r 1884-ben i d ő k ö z i v á l a s z t á s o n a c s i k s z e n t m á r t o n i k e r ü l e t k é p v i s e l ő j é v é választotta, e l h a g y t a a d i p l o m á c i a szolgálatát és ezidőtől fogva k i z á r ó l a g p o l i t i k á v a l foglalkozik. 1887-ben u g y a n c s a k a csik-
A z ü g y v é d i g y a k o r l a t t ó l 1892-ben v o n u l t vissza, a m i k o r a b u d a p e s t i ü g y v é d i k a m a r a lelkes ovációt r e n d e z e t t m e l l e t t e . A p a r l a m e n t b e B u d a p e s t székesfőváros II. k e r ü l e t e 1881-ben választ o t t a m e g , s ezt a k e r ü l e t e t h u s z o n n é g y évig k é p v i s e l t e ; az idei év j a n u á r 26-án N y i r i v o l t h o n v é d e l m i m i n i s z t e r r e l s z e m b e n k i s e b b s é g b e n m a r a d t , de m é g u g y a n c s a k j a n u á r 26-án n y e r t e el P á p a v á r o s m a n d á t u m á t . 1893-ban az o r s z á g o s s z a b a d e l v ü p á r t a l e l n ö k e , 1895-ben pedig a k é p v i s e l ő h á z a l e l n ö k e lett. A z e g y h á z p o l i t i k a i k ü z d e l e m b e n n a g y és t e v é k e n y részt vett, t ö b b e k k ö z ö t t a s z a b a d e l v ü p á r t é r t e k e z l e t é n ő terjesztette elő az első i z b e n l e m o n dott W e k e r l e - k o r m á n y n a k bizalmat nyilvánitó hires határozati javaslatot. 1905 n o v e m b e r 2 - á n f ö d m i v e l é s ü g y i m i n i s z t e r r é , 1896 április 24-én p e d i g valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király. A m i l l e n n i u m esztendejében u g y a kiállítás mezőgazdasági részének, v a l a m i n t a k a p c s o l a t o s időleges k i á l l i t á s o k n a k r e n d e z é s é b e n főrésze volt, s a p u s z t a s z e r i ü n n e p é l y e n ő k é p v i s e l t e a k o r m á n y t . A z ő n e v é h e z fűződik az 1896-iki b u d a p e s t i m e z ő g a z d a s á g i g a z d a k o n g r e s s z u s is. M i n i s z t e r s é g e t a r t a m a alatt n a g y s z á m ú , k i t ű n ő és g y a k o r l a t i l a g is fényesen bevált u j t ö r v é n y n y e l fejlesztette a m e z ő g a z d a s á g m i n d e n ágaz a t á t ; az ő k e z d e m é n y e z é s é r e és tervezetére életbelépett t ö r v é n y e k h e r v a d h a t a t l a n é r d e m e k e t szereztek n e k i és n e v é t e m l é k e z e t e s s é teszik a m a g y a r földmivelésügy történetében. Tárcáját a Bánffy-kabinet lemondása után a Széli-kormányban, m a j d p e d i g a K h u e n - H é d e r v á r y k o r m á n y b a n is m e g t a r t o t t a , s attól csak 1903 n o v e m b e r 3-án vált meg. A Tisza-Perczel-féle 1904 n o v e m b e r 18-iki e r ő s z a k u t á n a szabade l v ü p á r t b ó l k i l é p e t t és a d i s s z i d e n s e k c s o p o r t j a választotta m e g e l n ö k é v é . A k o a l í c i ó n a k n a g y t e k i n t é l y ű , m é r t é k a d ó tagja, a k i n e k szava a v á l s á g m e g o l d á s á n a k k é r d é s é b e n k i v á l ó s u l y l y a l bir. D a r á n y i Ignác t u l a j d o n o s a a v a s k o r o n a - r e n d I. o s z t á l y á n a k , a L i p ó t r e n d n a g y k e r e s z t j é n e k és s z á m o s m a g a s külföldi r e n d j e l n e k . D i s z p o l g á r a t i z e n k é t n a g y m a g y a r v á r o s n a k és tiszteleti tagja, illetve e l n ö k e n a g y s z á m ú k u l t u r á l i s , t u d o m á n y o s és gazdasági e g y l e t n e k és t á r s u l a t n a k .
WLASSICS GYULA A legnagyobb készültségü és legkitűnőbb tehetségű magyar államférfiak egyike. Közpályájának minden mozzanatában általános elismerés és rokonszenv kisérte, még politikai ellenfelei részéről is. Kultuszminisztersége idejéhez számtalan, személyes iniciativájáből eredt kitűnő törvény és intézmény létesülte fűződik. Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852 március hó 17-én. Gimnáziumi tanulmányait Nagykanizsán és Budapesten, a jogot pedig a budapesti és bécsi egyetemeken elvégezve, ügyvédi oklevelet szerzett. 1875-ben az igazságszolgáltatás terén állami szolgálatba lépett, 1882-ben királyi alügyész lett Komáromban, majd pedig az igazságügyminiszterium kodifikációs osztályába rendeltetett be. Itt rövid idő alatt igazságügyminiszteri titkárrá, majd pedig budapesti főügyészhelyettessé neveztetett ki. A kodifikatorius osztályban a bűnvádi eljárás törvénytervezetének és a birói szervezeti törvények előkészítésének munkájából vett kiváló részt.
A jogszolgáltatás teréről 1891-ben mint a büntetőjog rendes tanára, a budapesti egyetem katedrájára lépett, s miután a kultuszminiszteri tárcától megvált, jelenleg is e tanszék tanára. Irodalmi működésének eredményei számos önálló jogi munkában és a szaklapokba irt értekezésben vannak lefektetve. Nagyobb müvei közül kettőt („A bünkisérlet és bevégzett bűncselekmény" és a „Tettesség és részesség tana" cimüeket) az Akadémia a Sztrokay-dijjal tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1885-ben levelező, majd pedig sorban rendes tagjává, másodelnökévé és az akadémiai igazgató-tanács tagjává választotta. Politikai szereplése 1892-ben kezdődik, a mikor a csáktornyai kerület országgyűlési képviselővé választotta. Már képviselősége első éveiben kiváló részt vett a bizottságok működésében és több nagyfontosságú javaslat előadója is volt, ez országgyűlés utolsó napjaiban, 1895 januar 15-én pedig vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki a király. 1896-ban valóságos belső titkos tanácsosi cimet nyert. 1897-ben az I. osztvaskorona-renddel, 1903-ban pedig a Lipót-rend nagykeresztjével diszittetett föl. Tulajdonosa ezenkívül több külföldi rendjelnek is, díszpolgára egy tucat magyar városnak és tiszteleti tagja számos kulturális egyesületnek. Tárcáját a Széli-kabinetben, valamint a Khuen-Héderváry-kabinetben is megtartotta, s a minisztersége idején létrejött törvények között egész sereg nagyfontosságú és kihatásában jelentőségteljes van. Az ő működése alatt történt a vallás szabad gyakorlatát biztosító törvények végrehajtása iránti rendelet kibocsájtása, a közoktatás minden fokának nagyarányú fejlesztése, számos szakiskola felállítása, a középiskolai uj tanterv életbeléptetése, a női hallgatóknak az egyetemre bocsátása, a keleti kereskedelmi akadémia megalapítása, a műegyetemi doktorátus, az orvosi karon az uj szigorlati rendtartás és számos más nagyjelentőségű pedagógiai intézkedés, valamint a kongrua-törvény megalkotása és igen sok, különösen a képzőművészet fellendülését célzó nagysikerű alkotás. A Tisza-kabinet kinevezésekor megvált tárcájától és visszatért egyetemi tanszékére. Az 1904 november 18-iki erőszak után Andrássy Gyulával kilépett a szabadelvüpártból, s miután a csáktornyai kerületet szavadelvü programmal négy országgyűlési cikluson át képviselte, az idei évi általános választások alkalmával a disszidensek elvei alapján Pécs sz. kir. város választotta képviselőjévé.
BOLGÁR FERENC A magyar országgyűlés képviselőházának alelnöke Mármarosszigeten született 1852-ben. T a n u l m á n y a i t a k a s s a i h a d a p r ó d i s k o l á b a n , a t u l l n i u t á s z i s k o l á b a n és a bécsi h a d m é r n ö k k a r i a k a d é m i á n elvégezve, 1873-ban h a d n a g y i r a n g o t n y e r t a 2. sz. m é r n ö k k a r i ezrednél. A t é n y l e g e s szolgálatból 1 8 8 i - b e n lépett ki, de tiszti r a n g j á t t o v á b b r a is m e g t a r t o t t a . E z u t á n Bécsben e l ő b b a „ W e h r z e i t u n g " , m a j d p e d i g a „Militárz e i t u n g " c i m ü k a t o n a i l a p o k a t szerkesztette. 1884-ben egy k a t o n a i szakc i k k e m i a t t p á r b a j a volt a v a s ú t i ezred p a r a n c s n o k á v a l , a m e l y b e n ellenfelét a g y o n l ő t t e . E m i a t t e s k ü d t s z é k elé is á l l í t o t t á k , de az e s k ü d t s z é k e g y h a n g ú l a g felmentette. Ez eset u t á n h o s s z a b b ideig k ü l f ö l d ö n t a r t ó z k o d o t t , m a j d p e d i g B u d a p e s t e n telepedett m e g , s a „ B u d a p e s t e r T a g b l a t t " - n a k lett f ő m u n katársa. K é s ő b b egyideig T e m e s v á r o n a „ T e m e s v a r e r Z e i t u n g " szerkesztője volt, 1885-ben p e d i g i s m é t B u d a p e s t r e jött és m e g a l a p í t o t t a a „ K a t o n a i L a p o k " - a t . N é g y évvel k é s ő b b l a p t u l a j d o n o s a és főszerkesztője lett a „Budapester Tagblatt"-nak. Párbaj-kodexe, a melyet még m i n t tényleges tiszt adott ki, t i z e n h é t k i a d á s t ért és m i n t i r á n y a d ó m u n k a , k ö z k é z e n forog. J e l e n l e g szolgálaton k i v ü l i v i s z o n y ú h a d m é r n ö k k a r i k a p i t á n y . A k i s m a r t o n i k e r ü l e t e t m á r n é g y c i k l u s o n k e r e s z t ü l képviseli, a m o s t folyó o r s z á g g y ű l é s k e z d e t é n p e d i g a t ö b b s é g r e j u t o t t b a l p á r t b i z a l m a a Ház a l e l n ö k i székébe e m e l t e .
ANDRÁSSY GÉZA gróf Néhai Andrássy Manó gróf fia Budapesten, 1856-ban született. Középiskoláit priváté elvégezvén, a jogot Budapesten és Genfben végezte. Onkéntesi évét leszolgálván, pár évig mint aktiv huszárhadnagy a hadseregnél maradt. Megválván a katonai szolgálattól, Zemplénmegye közéletében vitt szerepet, mint a zempléni gazdakör elnöke. 1881-ben nemzetgazdasági tanulmányok végett nagy utat tett Amerikában, a következő évben pedig házassági frigyre lépett Kaunitz Eleonóra grófnővel. A magyar közélet terén élénk részt vesz, a balatontavi gőzhajózási r.-t. felügyelő-bizottságának tagja, a felsőbodrogi vízszabályozási társulat alelnöke, „Contre-Commodore"-ja a cs. és kir. vitorlás-yachtrajnak. A parlamentben először 1891-ben foglalt helyet, mint a rozsnyói kerület szabadelvüpárti képviselője, s e kerületet képviselte 1897-ig, a mikor mandátumáról lemondott. Rövid idő multán a nagymihályi kerületben választották meg, majd 1901-ben ismét a rozsnyói kerület képviseletét vállalta el, s ugyancsak Rozsnyót képviseli, az 1904 november 18-iki erőszak miatt a szabadelvüpártot elhagyván, most már disszidenspárti programm alapján jelenleg is. Ö Felsége 1898-ban a valóságos belső titkos tanácsosi cimmel tüntette ki.
ANDRÁSSY SÁNDOR gróf A
homonnai
kerület
képviselője
Pozsonyban,
1863
junius
19-én
született. J o g i t a n u l m á n y a i t a b u d a p e s t i e g y e t e m e n végezte és á l l a m t u d o m á n y i doktori diplomát nyert. T a n u l m á n y a i befejeztével Z e m p l é n v á r m e g y e tiszteletbeli főjegyzője lett. E m e g y e t ö r v é n y h a t ó s á g á n a k virilis tagja, s a z e m p l é n i gazdasági egyesületnek elnöke. A főrendiház ö r ö k ö s tagja. N e j e E s z t e r h á z y M a r i e t t a grófnő, a k i v e l 1889-ben kelt egybe. K é p v i s e l ő v é 1896-ban v á l a s z t o t t á k m e g , s azóta a h o m o n n a i k e r ü l e t e t k é p v i s e l i előbb szabadelvű, jelenleg p e d i g d i s s z i d e n s p r o g r a m m a l a p j á n .
BATTHÁNY LAJOS gróf A s o p r o n m e g y e i E g y e d e n született 1860 j u l i u s 27-én. K ö z é p i s k o l á i t m a g á n ú t o n végezte és a g y ő r i S z e n t B e n e d e k - r e n d f ő g i m n á z i u m á b a n tett érettségi vizsgát, jogi t a n u l m á n y a i t p e d i g a b u d a p e s t i , b e r l i n i és párisi e g y e t e m e k e n végezte. T a n u l m á n y a i befejeztével a k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m b a n vállalt szolgálatot, s m i u t á n a d i p l o m á c i a i vizsgát letette, 1882-ben attachévá n e v e z t e t e t t ki. T é n y l e g e s d i p l o m á c i a i szolgálatba a z o n b a n n e m lépett, h a n e m m é g u g y a n c s a k 1882-ben m e g n ő s ü l t , e l v é v é n n é h a i A n d r á s s y G y u l a gróf egyetlen l e á n y á t , I l o n á t és b i r t o k a i r a v o n u l t g a z d á l k o d n i . M á r 1884-ben a z o n b a n G ö m ö r m e g y e f ő i s p á n j á v á nevezte k i a király, s ez állás á b a n m e g m a r a d t 1892-ig, a m i k o r Z i c h y Á g o s t u t ó d j a lett a fiumei k o r m á n y z ó s á g b a n . M i n t főispán és m i n t k o r m á n y z ó n a g y j e l e n t ő s é g ű és s i k e r e k b e n gazdag t e v é k e n y s é g e t fejtett k i G y ő r , illetve F i u m e v á r o s o k felvirágoztatása k ö r ü l , s k ü l ö n ö s e n F i ú m é b a n s z e m é l y e o l y a n tisztelt és szeretett volt, h o g y az ő k o r m á n y z ó s á g a alatt a k o r m á n y z á s és a l a k o s s á g k ö z ö t t teljes egyetértés és t ö k é l e t e s ö s s z h a n g volt. K o r m á n y z ó i állásától 1896-ban vált m e g , s s z a b a d e l v ü p á r t i p r o g r a m m a l a p j á n ez é v b e n G y ő r b e n , 1901-ben p e d i g F i ú m é b a n n y e r t k é p v i s e l ő i m e g b í z a t á s t . A T i s z a - p á r t b ó l az 1904 n o v e m b e r 18-iki e r ő s z a k m i a t t kilépett, s a d i s s z i d e n s e k p r o g r a m m j á v a l az idei é v b e n a fejérmegyei B o d a j k k e r ü l e t választotta képviselőjévé. B a t t h y á n y L a j o s gróf v a l ó s á g o s belső t i t k o s tanácsos és ö r ö k ö s jogon tagja a f ő r e n d i h á z n a k is.
BITTÓ DÉNES A d i s s z i d e n s e k c s o p o r t j á n a k ez a fiatal tagja B u d a p e s t e n született 1876 o k t ó b e r 20-án. U g y a n c s a k B u d a p e s t e n , a k e g y e s r e n d i e k f ő g i m n á z i u m á b a n végezte k ö z é p i s k o l á i t . M i u t á n k é t jogi s z e m e s z t e r t G e n f b e n és H e i d e l b e r g á b a n hallgatott, 1902-ben a b u d a p e s t i e g y e t e m e n e l n y e r t e a j o g t u d o r i g r a d u s t . A tavalyi é v b e n letette az ü g y v é d i vizsgát, s t a g j á v á lett a b u d a p e s t i ügyvédi k a m a r á n a k . Az idei á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k o n Bártfán lépett fel, s A n d r á s s y G y u l a h i v é n e k vallotta m a g á t . E k e r ü l e t m e g is v á l a s z t o t t a B u j a n o v i c s G y u l a s z a b a d e l v ü p á r t i volt k é p v i s e l ő e l l e n é b e n . M i n t csallóközi földbirtokos, P o z s o n y m e g y e t ö r v é n y h a t ó s á g i bizotts á g á n a k virilis tagja.
BLASKOVICH SÁNDOR S z o m b a t h e l y v á r o s disszidens k é p v i s e l ő j e az o s z t r á k császárvárosban, 1869-ben született. K ö z é p i s k o l á i t K a l o c s á n és N a g y v á r a d o n , e g y e t e m i t a n u l m á n y a i t p e d i g G r á c b a n és B u d a p e s t e n végezte és j o g t u d o r i oklevelet n y e r t . K a t o n a i évét leszolgálva, a 16-ik h u s z á r e z r e d b e n t a r t a l é k o s h a d n a g y g y á neveztetett ki. P á l y á j á t m i n t tiszteletbeli m e g y e i aljegyző kezdette m e g , m a j d a belügyminisztériumban, később pedig a boszniai k o r m á n y z a t n á l volt fogalmazó. E z u t ó b b i m i n ő s é g é b e n b e u t a z t a a Balkán-félszigetet, de tett n a g y o b b u t a k a t E u r ó p a n y u g a t i á l l a m a i b a n is. K é p v i s e l ő v é T e n k é n v á l a s z t o t t á k m e g először 1896-ban s z a b a d e l v ü p á r t i p r o g r a m m a l . A z 1901-iki o r s z á g g y ű l é s r e n e m n y e r t m a n d á t u m o t , m i g az i d é n a s z o m b a t h e l y i k e r ü l e t e t h ó d í t o t t a el a T i s z a - p á r t t ó l a disszidenseknek.
ERDŐDY GYULA gróf Néhai
Erdődy
István
gróf
főlovászmester
fia,
1845 február
21-én
született. V a l ó s á g o s belső t i t k o s t a n á c s o s és cs. és k i r . k a m a r á s , a főrendih á z n a k ö r ö k ö s j o g o n tagja, v a s v á r m e g y e i n a g y b i r t o k o s és e m e g y e k ö z és t á r s a d a l m i é l e t é n e k e g y i k l e g t e k i n t é l y e s e b b s z e r e p v i v ő j e és vezére. A k é p v i s e l ő h á z b a először 1899-ben, m á s o d s z o r pedig 1901-ben a felső-eőri k e r ü l e t k ü l d ö t t e s z a b a d e l v ü p á r t i p r o g r a m m a l a p j á n . A n o v e m b e r 18-iki erőszak m i a t t A n d r á s s y G y u l a gróffal k i l é p e t t a T i s z a - p á r t b ó l és az idei v á l a s z t á s o k o n h a r m a d í z b e n e g y h a n g ú l a g juttatta disszidens p r o g r a m m a l m a n d á t u m h o z régi k e r ü l e t e ,
ESTERHÁZY MIHÁLY gróf Az Esterházyak cseklészi ágából született 1853 julius 11-én Pozsonyban. Ifjúkora óta egyik leglelkesebb barátja és legképzettebb müvelője hazánkban a sport minden nemének. O honosította meg Magyarországon a galamblövészetet, s a nizzai nemzetközi galamblövész-verseny alkalmával maga is első dijat nyert. A magyar athletikai klubnak, a Stefánia yachtegyletnek és a pozsonyi hajós-egyletnek elnöke. A nyolcvanas években huzamosabb ideig tartózkodott Kelet-Indiában s nevét a legjelesebb oroszlánvadászok között emlegetik. A millennium alkalmával rendezett hódoló felvonulásnak főrendezője és zászlótartója volt. Képviselői mandátumot először 1892-ben vállalt Szempcen a nemzetipárt programmja alapján, 1896-ban pedig a galánthai kerület választotta meg. A nemzeti-párt feloszlásakor ő is belépett a szabadelvüpártba. 1901-ben kisebbségben maradt, de 1903-ban, Hortoványi József halála után ismét ő nyerte el időközi választáson a galántai mandátumot. A Tisza-pártból a november 18-iki házszabálysértés miatt kilépett s az idei évi általános választások alkalmával mint a disszidensek csoportjának tagját választották meg egyhangúlag újból Galántán.
HADIK BÉLA gróf Kassa v á r o s á n a k országgyűlési k ö v e t e P a l ó c o n , U n g m e g y é b e n született 1870 m á j u s 13-án. K ö z é p i s k o l á i t K a s s á n és P o z s o n y b a n , e g y e t e m i t a n u l m á n y a i t p e d i g B u d a p e s t e n elvégezvén, h o s s z a b b u t a k a t tett a k ü l f ö l d ö n . 1901-ben Z e m p l é n v á r m e g y e főispánjává nevezte k i a k i r á l y , s ez állásában az 1904 n o v e m b e r 18-iki e r ő s z a k i g m a r a d t m e g , e m i a t t a z o n b a n leköszönt. Az idei évi á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l K a s s á n győzött d i s s z i d e n s p r o g r a m m a l a Tisza-párti Münster Tivadarral szemben.
HADIK JÁNOS gróf Az u n g m e g y e i P a l ó c o n , 1863 n o v e m b e r 23-án született. K ö z é p i s k o l á i t K a s s á n elvégezvén, a b é c s ú j h e l y i k a t o n a i a k a d é m i a n ö v e n d é k e lett, a h o n n é t h u s z á r h a d n a g y i r a n g g a l lépett a h a d s e r e g b e . A k a t o n a i szolgálatból m i n t főhadnagy, r a n g j á n a k m e g t a r t á s á v a l , lépett k i és Z i c h y A l e x a n d r a g r ó f n ő t n ő ü l v é v é n , n a g y k i t e r j e d é s ű jószág a i n a k kezelésével foglalkozik. E m e l l e t t , m i n t A b a u j t o r n a m e g y e törv é n y h a t ó s á g á n a k és közigazgatási b i z o t t s á g á n a k tagja, k i v á l ó részt vesz a m e g y e i életben, e l n ö k e e z e n k í v ü l az a b a u j t o r n a i gazdasági e g y e s ü l e t n e k is. K é p v i s e l ő v é 1901-ben v á l a s z t o t t á k m e g első izben s z a b a d e l v ü p á r t i p r o g r a m m a l a szini k e r ü l e t b e n . A T i s z a - p á r t b ó l a n o v e m b e r 18-iki e r ő s z a k m i a t t vált k i és az idei é v b e n a d i s s z i d e n s e k elvei a l a p j á n u g y a n c s a k a szini k e r ü l e t b e n e g y h a n gúlag nyert m a n d á t u m o t . H a d i k J á n o s gróf ö r ö k ö s j o g o n tagja a f ő r e n d i h á z n a k is.
MIHALOVICS ENDRE A disszidensek csoportjának pap tagja Ujfuttakon született 1859 november 28-án. Középiskoláit Újvidéken, theológiai tanulmányait pedig a budapesti és kalocsai papnevelökben végezte. 1884-ben áldozárrá szenteltetett fel és Bajmokra neveztetett ki segédlelkésznek. Később Titelen volt adminisztrátor, majd pedig Zomborban lett hitoktató, 1892-ben pedig az elemi iskolák igazgató-helyettese. 1895-ben nevezte ki a kalocsai érsek temerini plébánossá, s itt lelkipásztorkodik jelenleg is. A képviselőháznak most tagja először. Az ó-becsei kerületet hódította el a szabadelvüpárttól a disszidensek részére.
NÁVAY L A J O S A b a t t o n y a i k e r ü l e t u j k é p v i s e l ő j e 1870 s z e p t e m b e r 18-án született a c s a n á d m e g y e i F ö l d e á k o n . K ö z é p i s k o l á i t S z e g e d e n és B u d a p e s t e n , a jogot p e d i g a b u d a p e s t i , berlini és b o n n i e g y e t e m e k e n végezte és 1891-ben B u d a p e s t e n a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k d o k t o r á v á a v a t t a t o t t fel. T a n u l m á n y a i végeztével m i n t C s a n á d v á r m e g y e tiszteletbeli aljegyzője közszolgálatba lépett. 1895-ben tiszteletbeli főszolgabíró, 1896-ban a m e g y e főjegyzője lett, 1901-ben p e d i g e g y h a n g ú lelkesedéssel C s a n á d m e g y e a l i s p á n j á v á választatott. S z o c i á l p o l i t i k a i és a d m i n i s z t r a t í v t e r m é s z e t ű k é r d é s e k k e l irott s z ó b a n is foglalkozik, s o k figyelmet keltett cikkei j e l e n t e k m e g a B u d a p e s t i S z e m l é b e n és a K ö z g a z d a s á g i S z e m l é b e n , k ü l ö n ö s e n a telepítésről és ezzel összefüggésben a f ö l d m i v e s m u n k á s k é r d é s r ő l . 1900-ban részt vett a telepítési, 1902-ben pedig a m e g y e i a d m i n i s z t r á c i ó egyszerűsítése t á r g y á b a n tartott miniszteri ankéteken. K é p v i s e l ő v é B a t t o n y á n e g y h a n g ú l a g v á l a s z t o t t á k m e g az idei évi általános választások alkalmával a disszidensek programmjával.
SALAMON GÉZA 1872 m á j u s i - é n született és g i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i t Lőcsén, jogi t a n u l m á n y a i t pedig a k a s s a i j o g a k a d é m i á n elvégezvén, S á r o s m e g y e szolgálatába lépett, m i n t k ö z p o n t i szolgabíró. H i v a t a l a m e l l e t t gazdasággal is foglalkozott. K é p v i s e l ő v é 1901-ben v á l a s z t o t t á k m e g L u b l ó n , szabadelvüpárti p r o g r a m m a l a p j á n , de az 1904 n o v e m b e r 18-iki e s e m é n y e k m i a t t k i l é p e t t a T i s z a - p á r t b ó l és az i d é n m á r m i n t disszidenst k ü l d ö t t e fel k e r ü l e t e az országgyűlésre. A H á z m e g a l a k u l á s a k o r a k é p v i s e l ő h á z jegyzőjévé választatott.
SEMSEY LASZLO Budapesten, 1869 december 24-én született. A gimnáziumot a kalksburgi jezsuitáknál, egyetemi tanulmányait pedig az angersi, oxfordi és budapesti egyetemeken végezte, s ugyancsak a budapesti egyetemen avatták fel 1893-ban a politikai tudományok tudorává. Időközben leszolgálta önkéntesi évét és a 7. sz. cs. és kir. huszárezredben tartalékos hadnagyi rangot nyert. Császári és királyi kamarás és virilis jogon három vármegye: Abauj-Torna, Borsod és Hajdú törvényhatóságának tagja. Abauj-Tornamegye közgazdasági előadója és lótenyésztési bizottságának elnöke. 1896-ban, a millennium alkalmával tartott udvari ünnepélyekre O Felsége Semsey Lászlót szertartásmesteri tisztséggel bizta meg. A nagyidai választókerületnek 1896 óta képviselője. 1904 novemberében ő is kivált a szabadelvüpártból, s az idén egyhangú választáson disszidens programm alapján nyert megbízatást.
SZEMERE MIKLÓS A magyar sportnak, különösen az ifjúság testi nevelésének lelkes és áldozatkész barátja a zemplénmegyei Azar községben született 1865-ben. Középiskolai tanulmányait a bécsi Theresianumban, a jogot pedig a budapesti, genfi, kolozsvári, londoni és oxfordi egyetemeken végezte el. Mint budapesti egyetemi hallgató tagja volt annak a diákküldöttségnek, a mely 1876-ban Abdul Kerim nagyvezérnek diszkardot vitt. Tanulmányai befejezte után a diplomáciai pályára lépett és egy évtizedig működött a párisi, pétervári és római nagykövetségek kötelékében. E pályától való visszavonulása óta Budapesten telepedett meg. 1897-ben a Nemzeti Kaszinó banketjén, a Széchenyi-serleggel kezében mondott pohárköszöntője általános feltűnést keltett. E beszédben foglalt elvek megvalósítására törekedik azóta Szemere Miklós a közéletben is, s a nemzet jövendő nagyságát és boldogulását egy testileg és lelkileg egészséges jövő nemzedék nevelésében látja. E célra áldozatot nem kiméivé állított fel Szent-Lőrincen céllövőházat, a hol a már európai hirre szert tett ifjúsági lövőversenyekre nagyértékü dijakat tűz ki. Ezenkívül tulajdonosa egyik legkiválóbb magyar versenyistállónak is. Képviselővé 1901-ben a tasnádi választókerületben választották meg szabadelvüpárti programm alapján, mig az idén. Hadik Sándor gróf lemondása után, a köbölkuti kerület mandátumát időközi választáson a disszidensek elvei alapján nyerte el.
SZILASSY Z O L T Á N Szilasi és pilisi Szilassy Z o l t á n 1864-ben L é v á n született. K ö z é p i s k o l a i t a n u l m á n y a i t N a g y s z o m b a t b a n végezte, s az érettségi vizsgálat letétele u t á n a m a g y a r ó v á r i gazdasági a k a d é m i á t végezte el k i t ű n ő sikerrel. E z u t á n a Lipthay-féle u r a d a l o m gazdatisztje lett, m a j d 1885-ben a f ö l d m i v e l é s ü g y i k o r m á n y z a t figyelme a k i v á l ó fiatal gazda felé i r á n y u l t , s a m a g y a r ó v á r i a k a d é m i á n t a n á r s e g é d d é neveztetett ki. E z e n állásában, m i n t a „Mezőgazdasági S z e m l e " f ő m u n k a t á r s a figyelmet k e l t ő gazdasági szakirod a l m i t e v é k e n y s é g e t folytatva, 1892-ig m a r a d t , 1892-ben az „ O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t " t i t k á r a lett és egy évvel k é s ő b b átvette a „ K ö z t e l e k " szerkesztését is. E b b e n a m i n ő s é g b e n m ű k ö d i k jelenleg is és m i n t s z a k e m b e r m ű k ö d é s é v e l o r s z á g o s h í r n é v r e tett szert. B e u t a z t a Svájcot, A n g l i á t , N é m e t - és F r a n c i a o r s z á g o t s t a n u l m á n y u t a t tett 1893-ban a csikágói világkiállításra. T a p a s z t a l a t a i e r e d m é n y é t „ A m e r i k a i m e z ő g a z d a s á g " c i m ü m u n k á j á b a n tette közzé. N e v e z e t e s m u n k á j a m é g a „ T a k a r m á n y n ö v é n y e k t e r m e s z t é s é r ő l " irott. M u n k a t á r s a a „ H a z á n k n a k és szerkeszti a „ F ü g g e t l e n Ú j s á g " c i m ü i s m e r e t t e r j e s z t ő n é p i e s lapot. A m e z ő g a z d a s á g i s z a k i s m e r e t t e r é n f e l m u t a t o t t m u n k á s s á g a elismeréseül Ő F e l s é g e 1896-ban a F e r e n c József-renddel t ü n t e t t e ki. 1899-ben pedig a szerb T a k o v a - r e n d e t k a p t a . A z 1905-iki á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l A n d r á s s y - p á r t i disszidens p r o g r a m m a l a verseci v á l a s z t ó k e r ü l e t k ü l d t e a k é p v i s e l ő h á z b a .
DESSEWFFY EMIL gróf A hazafias főúri t á r s a s á g n a k ez a r o k o n s z e n v e s fiatal tagja 1873 m á r cius 19-én született B ü d - S z e n t m i h á l y o n , S z a b o l c s m e g y é b e n , m i n t Dessewffy A u r é l gróf fia. K ö z é p i s k o l a i t a n u l m á n y a i t B u d a p e s t e n , az V . k e r ü l e t i f ő g i m n á z i u m b a n n y i l v á n o s a n végezte el. J o g i t a n u l m á n y a i t előbb a gráci, m a j d a b u d a p e s t i e g y e t e m e n folytatta és fejezte be. E z u t á n p á r évet d i p l o m á c i a i s z o l g á l a t b a n t ö l t ö t t a brüsszeli és a b e r l i n i n a g y k ö v e t s é g n é l , m a j d p e d i g h a z a t é r t e u t á n r ö v i d időre a s z e m p c i k e r ü l e t k é p v i s e l ő j é v é választatott. Az idei év j a n u á r j á b a n u g y a n c s a k a szempci k e r ü l e t b e n lépett fel disszidens p r o g r a m m a l , de a b s z o l ú t t ö b b s é g e t n e m n y e r v é n , a p ó t v á l a s z tástól visszalépett. A n d r á s s y T i v a d a r gróf h a l á l á v a l m e g ü r e s e d v é n a t ő k e - t e r e b e s i k e r ü l e t m a n d á t u m a , itt i d ő k ö z i v á l a s z t á s o n e g y h a n g ú szavazással v á l a s z t o t t á k m e g .
SZONTAGH
ANDOR
Született Csetneken, Gómörmegyében 1849-ben, régi nemesi protestáns családból. Középiskolai tanulmányait Rozsnyón és Iglón, majd pedig a budapesti kereskedelmi akadémián végezte. Kiváló elméleti és gyakorlati mezőgazda, a ki Gömör vármegye közéletében és társadalmában élénk szerepet visz. A gömöri evangelikus egyházmegyének felügyelője, tanácsbirája és számvevőszékének elnöke. Gömörmegyei birtokán nagy fáradtsággal létesített egy 50 hold kiterjedésű gyümölcsöst, a melynek szabályos hosszú sorai már messziről felkeltik a figyelmet. A magyar ipar fejlesztése terén is elsőrendű munkát végzett : rövid megszakítással 28 évig igazgatta a Szontagh-család csetneki rézgyárát. Közgazdasági tárgyú tanulmányai sűrűn jelentek meg a szaklapokban, s különös figyelmet keltettek a „Köztelekében a valutarendezésről megjelent cikkei. Irt ezenkivül számos mezőgazdasági, kertészeti és méhészeti dolgozatot is, a melyek nagyobbára a gömöri helyi lapokban láttak napvilágot. A legutóbbi képviselőválasztásokon disszidens programm alapján a jolsvai kerület választotta meg a Tisza István legbensőbb környezetéhez tartozó Kubinyi Gézával szemben, a ki ilyen módon maradt mandátum nélkül.
T E L E K I PÁL gróf A fiatal m a g y a r főúri generáció e k i v á l ó t e h e t s é g ű és t u d o m á n y o s készültségit tagja 1879 n o v e m b e r i - é n született a f ő v á r o s b a n . U g y a n c s a k itt, a p i a r i s t á k f ő g i m n á z i u m á b a n , végezte k ö z é p i s k o l á i t , valam i n t e g y e t e m i t a n u l m á n y a i t is, m e l y n e k befejeztével 1903 d e c e m b e r é b e n a p o l i t i k a i t u d o m á n y o k d o k t o r á v á a v a t t á k fel. E g y e s z t e n d e i g 1901-ben a m a g y a r ó v á r i gazdasági a k a d é m i á t is hallgatta, 1902 — 1903-ban p e d i g asszisztens volt a b u d a p e s t i e g y e t e m földrajzi i n t é z e t é b e n . Előszeretettel foglalkozik földrajzi t a n u l m á n y o k k a l , de irt t ö b b szociológiai és biológiai értekezést is. M á r 1899-ben, alig h u s z éves k o r á b a n n a g y s i k e r ű felolvasást t a r t o t t a M a g y a r F ö l d r a j z i T á r s a s á g b a n „ K o r s z a k o k az ázsiai felfedezések t ö r t é n e t é b e n " c i m m e l . T u d o m á n y o s é r t e k e zései a „ F ö l d r a j z i K ö z l e m é n y e k " - b e n és a „ H u s z a d i k S z á z a d " - b a n l á t t a k n a p v i l á g o t s u g y a n c s a k m e g j e l e n t n y o m t a t á s b a n „Az elsődleges á l l a m k e l e t k e z é s " - r ő l t a r t o t t t u d o r i értekezése is. A p o l i t i k á b a n A n d r á s s y G y u l a gróf i r á n y á n a k k ö v e t ő j e , és a diszs z i d e n s e k p r o g r a m m j á v a l n y e r t az idei évi á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l e g y h a n g ú l a g m a n d á t u m o t a n a g y s o m k u t i k e r ü l e t b e n . K e r ü l e t é t a szabade l v ü p á r t t ó l h ó d í t o t t a el. A k é p v i s e l ő h á z m e g a l a k u l á s a k o r k o r j e g y z ő i tisztet t ö l t ö t t be.
ZANELLA RICHÁRD Fiume város és kerületének képviselője 1875 junius 27-én született Fiúméban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az egyetemet pedig Budapesten elvégezvén, felső kereskedelmi iskolai tanári oklevelet nyert. Egyideig a „Fiumei Hitelbank" titkára volt, majd pedig a fiumei kereskedelmi akadémia tanárává nevezték ki. Ezen állásától azonban egy év multán megvált és az 1896-iki választási mozgalmakban az ellenzék érdekében tevékenyen közreműködött. Ezután az autonom-párt hírlapjainak lett egyik legagilisebb munkatársa, s mint ilyen, különösen politikai és közgazdasági cikkeivel tünt ki. Tagja a városi képviselőtestületnek és számos municipális bizottságnak, szülővárosa közéletében és társadalmában kiváló szerepet játszik, s az ő müvének tekinthető a magyarok és a fiumei olaszok között újból életre kelt testvériesülés. Az utóbbi években a városi számvevőség igazgatója volt s ezen állásáról csak most mondott le, a mikor disszidens párti programmal Fiume képviselőjévé választatott.
SZTÁRAY SÁNDOR gróf Ungmegye szobránci kerületének képviselője 1862 február 22-én született néhai Sztáray Viktor gróf és Török Mária grófnő fiául. A morvafehértemplomi lovassági hadapródiskolát elvégezve, a hadseregbe lépett, s előbb az ulánusoknál, később pedig a huszárságnál szolgált. A tényleges állományból századosi ranggal lépett át a tartalékba és 1898-ban nőül vette Vécsey Paulina bárónő, csillagkeresztes hölgyet. Első izben 1902-ben időközi választáson nyerte el a szobránci kerület mandátumát. A szabadéivüpártból az 1904 november 18-iki események miatt lépett ki, s az idei évi általános választások alkalmával kerülete disszidens párti programmal választotta meg újra képviselővé.
B A T T H Y Á N Y Z S I G M O N D gróf E l s ő s z ü l ö t t fia h a s o n n e v ű a p j á n a k és E r d ő d y J o h a n n a g r ó f n ő n e k és testvére B a t t h y á n y i T i v a d a r g r ó f n a k . S z e n t g r ó t o n , Z a l a v á r m e g y é b e n , 1856-ban o k t ó b e r 29-én született. T a n u l m á n y a i befejeztével k a t o n a i szolgálatba állott, de a t é n y l e g e s szolgálatból m i n t h o n v é d f ő h a d n a g y a s z o l g á l a t o n k i v ü l i v i s z o n y b a lépett át. A z ó t a V a s m e g y é b e n , C s e n d l a k o n földbirtokos. 1904-ben a főrendih á z n a k ö r ö k ö s j o g o n tagjává lett. A m u r a s z o m b a t i k e r ü l e t b e n az 1905-iki á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k alkalm á v a l d i s s z i d e n s p r o g r a m m a l a p j á n ó r i á s i szótöbbséggel, 1151 szavazattal v á l a s z t o t t á k m e g T e l e k i S á n d o r gróf s z a b a d e l v ü p á r t i jelölt 9 szavazata ellenében.
Arcképe nem volt beszerezhető.
DEMOKRATÁK
VÁZSONYI VILMOS A k i s s ü m e g i zsidófiu, a v é d e r ő v i t á k Weiszfeldje, a k i a m a g a i s t e n a d t a n a g y tehetségéből, k o n n e k s z i ó k és p á r t o l á s h i j á n , c s u p á n ö n e r e jére, fényes eszére t á m a s z k o d v a lett V á z s o n y i V i l m o s s á , a szövetkezett balpárt vezérlőbizottsága tagjává, a főváros egy n a g y k e r ü l e t é n e k k é p v i selőjévé s az ország e g y i k l e g n é p s z e r ű b b n e v ü p u b l i c i s t á j á v á . P á l y á j a tiszta k é p e az igazi d e m o k r á c i a fejlődésének, k é p e a m u n k a és a t e h e t s é g sikereinek. S ü m e g e n , Z a l a m e g y é b e n született x 868-ban. K ö z é p i s k o l á i t és egyet e m i t a n u l m á n y a i t B u d a p e s t e n elvégezve, jogi és á l l a m t u d o m á n y i t u d o r i fokot n y e r t , m a j d p e d i g ü g y v é d i oklevelet szerzett. Közéleti szereplése v i s s z a n y ú l i k m é g e g y e t e m i éveire, a m i k o r m á r d e m o k r a t a - p á r t o t a l a k í t o t t az ifjúság k ö r é b e n . A v é d e r ő v i t a a l k a l m á v a l , m i n t az e g y e t e m i ifjúság v e z é r s z ó n o k a országszerte m é l t ó feltűnést keltett, m á r a k k o r jelentkezett fényes s z ó n o k i tehetségével.
A z ó t a s z á m t a l a n s z o r vette k i részét a főváros t á r s a d a l m i és közéleti m o z g a l m a i b ó l . M i n d e n ü t t , a h o l a d e m o k r a t a é r d e k e k r ő l esik szó, zászlóvivője, s z ó k i m o n d ó harcosa ez e s z m é k n e k a g y a s a j t ó h a s á b j a i n , m i n t a társadalmi téren. O szerkesztette m e g a fővárosi t á r s a s k ö r ö k n e v é b e n a p á r b a j ellen a k é p v i s e l ő h á z h o z intézett m e m o r a n d u m o t , s ő v o l t egyik vezére a m a g y a r s a j t ó b a n a zsidó vallás recepcionális m o z g a l m á n a k . T i z e n e g y évvel ezelőtt m e g a l a p í t o t t a a D e m o k r a t a - K ö r t , 1900-ban p e d i g az „ U j S z á z a d " c i m ü h e t i l a p o t . P o l i t i k a i cikkei n a g y r é s z b e n a P e s t i H í r l a p b a n jelentek m e g , jelenleg pedig főszerkesztője a „ P o l g á r " cimü politikai napilapnak. A p a r l a m e n t k a p u i 1901-ben n y i l t a k m e g előtte, a m i k o r az által á n o s v á l a s z t á s o k a l k a l m á v a l B u d a p e s t V I . k e r ü l e t é n e k polgársága, a k l i k k v e z é r Radocza J á n o s s a l s z e m b e n , d e m o k r a t a p r o g r a m m a l k é p v i s e l ő j é v é választotta. A k é p v i s e l ő h á z b a n m á r első beszédével h a t a l m a s feltűnést k e l t e t t s ez a beszéde p á r b a j ü g y b e is keverte, V á z s o n y i a z o n b a n általán o s a n i s m e r t elveihez h i v e n , n e m a d o t t fegyveres elégtételt. T o v á b b i p a r l a m e n t i szereplésében j e l e n t ő s e k a v a s u t a s o k fizetésr e n d e z é s e é r d e k é b e n t a r t o t t beszédei; a n a g y v a s ú t i s z t r á j k bizottsága elleni p e r b e n is e g y i k e volt a v é d ő k n e k . A z idei é v b e n ellenfele H í e r o n y m i ex k e r e s k e d e l e m ü g y i m i n i s z t e r volt, a k i v e l k ö z e l n e g y v e n n y o l c ó r á i g k ü z d ö t t a T e r é z v á r o s m a n d á t u m á é r t . E v á l a s z t á s o n 7846 v á l a s z t ó p o l g á r szavazott le s végre is V á z s o n y i győzött 222 szótöbbséggel. A n e m z e t i t ö r e k v é s e k n e k V á z s o n y i V i l m o s s z ó b a n és Írásban egyik leglelkesebb harcosa.
LEITNER ADOLF J á s z b e r é n y b e n , 1861 április 9-én született s u g y a n i t t végezte el k ö z é p i s k o l á i t is. E g y e t e m i t a n u l m á n y a i t a b u d a p e s t i e g y e t e m e n befejezvén, 1883-ban j o g t u d o r r á avattatott, k é t évvel k é s ő b b p e d i g ü g y v é d i d i p l o m á t szerzett. M á r m i n t ü g y v é d j e l ö l t és fiatal ü g y v é d s z é l e s k ö r ű t e v é k e n y s é g e t fejtett ki a t á r s a d a l o m terén. O a l a p í t o t t a a M a g y a r Jogászifjak O r s z á g o s E g y e s ü l e t é t , s egyik szervezője volt az O r s z á g o s G é p é s z e g y e s ü l e t n e k és a V a k o k O r s z á g o s E g y e s ü l e t é n e k is. E g y évtizeddel ezelőtt V á z s o n y i Vilm o s s a l e g y ü t t oroszlánrésze volt a D e m o k r a t a - K ö r m e g a l a k u l á s á b a n s e k ö r n e k t ö b b ideig t á r s e l n ö k e volt, jelenleg pedig ü g y v e z e t ő e l n ö k e . T a g j a a székesfőváros t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g á n a k , e l n ö k e a M a g y a r F o r g a l m i Banknak. K é p v i s e l ő v é az i d é n választotta m e g M i s k o l c v á r o s déli k e r ü l e t e , a k e r ü l e t volt s z a b a d e l v ü p á r t i k é p v i s e l ő j é v e l , Soltész N a g y Kálmánnal s z e m b e n . V á z s o n y i V i l m o s s a l e g y ü t t k é p v i s e l i a H á z b a n a független d e m o k r a t á k elveit.
SZOCIALISTÁK
MEZOFI VILMOS A magyar képviselőháznak Áchim Andrással együtt első szociálista elvű tagja Debrecenben, 1870-ben született. Atyját korán elveszítvén, anyjával együtt sok nyomorúság és küzdelem között töltötte el gyermekkorát, s ínséges ifjúsága kétségtelenül hatást gyakorolt politikai és szociális elvei kifejlődésére. Hat elemi osztályt elvégezvén, ott kellett hogy hagyja az iskolát és az órásmesterséget tanulta. Még mint inas, autodidacticus uton képezte magát, megtanult németül, sőt franciául is. Mint 17 —18 éves fiatal ember már olyan ismeretekre tett szert, hogy a „Magyar Hiradó" politikai kőnyomatos munkatársul szerződtette. Ez időtől a magyar sajtó egyik nagyszorgalmu és számottevő munkásává küzdötte fel magát. Tanulmányozta a szociális kérdést s már 20 esztendős korában önálló, szociálista irányú kötetet adott ki, azóta pedig nagyszámú röpiratban és könyvben hirdeti a nemzeti szociálista elvek igazságait. Iratai miatt számos sajtópöre volt, sőt a rendőrség albuma részére le is fotografálták. Öt évvel ezelőtt átvette a „Szabad Szó" cimü lap szerkesztését és az újjászervezett szociáldemokrata-párt titkárává választatott. Képviselővé a szegvári kerületben pótválasztáson választották meg a szabadelvüpárt jelöltjével szemben.
ÁCHIM L. ANDRAS B é k é s ' C s a b á n , egyszerű b i r t o k o s s z ü l ő k g y e r m e k e k é n t született 1871'ben. A csabai f ő g i m n á z i u m b a n t a n u l t 17 éves k o r á i g , a z u t á n á t v e t t e g a z ' dasága vezetését. M i u t á n k a t o n a é v e i t a m e g s z á l l o t t t a r t o m á n y o k b a n leszolgálta, h a z a ' tért és c s a k h a m a r a b é k é s c s a b a i szociálista é r z e l m ű f ö l d m i v e s e k vezére lett. A m u n i c i p á l i s é l e t b e n szószólója volt a n n a k a p á r t n a k , a m e l y Csaba n a g y k ö z s é g n e k r e n d e z e t t t a n á c s ú v á r o s s á tételéért k ü z d . A z idei v á l a s z t á s o k k o r a p ó t v á l a s z t á s n á l Z s i l i n s z k y M i h á l y á l l a m ' t i t k á r t b u k t a t t a m e g s szociálista p r o g r a m m a l k é p v i s e l ő v é választatott.
