Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya
Bacsi, Makro3
1
Az árupiaci kereslet tényezıi Egyensúly az árupiacon: kereslet (C+I+G+X) = kínálat (Y+IM) C: elkölthetı jövedelemtıl függ! forrása: Y → elsıdleges elosztás, → újraelosztás Y = W (munkabér + tényezıjöv., (háztartás: W = C+TH-TRH+SH ) + Tv - TRv (váll. adója - transzfer) → állam + Sv (váll. megtak.) azaz: Y = C + TH - TRH + SH + Tv - TRv + Sv háztartás
állam Bacsi, Makro3
tıkepiac 2
Mekkora az elkölthetı jövedelem?
Y = C + TH + Tv - TRH - TRv + SH + Sv magánszféra fogyasztása adója transzfere megtakarítása • Y = C + TV+H - TRV+H + SV+H • Jelölés: nettó adók: NTV+H = TV+H - TRV+H • Azaz Y = C + NTV+H + SV+H , a jövedelem a fogyasztást, a nettó adófizetést és a megtakarításokat fedezi. • Tehát Y – NTV+H (= Y + TRV+H - TV+H ) = C + SV+H
• A magánszféra rendelkezésre álló jövedelme (elkölthetı jövedelme): Y DI (DI: disposable): jövedelem mínusz nettó adók értéke YDI = Y + TRV+H - TV+H azaz YDI = Y -NTV+H A rendelkezésre álló jövedelem felhasználása: fogyasztás és megtakarítás
YDI = C + SV+H, Bacsi, Makro3
3
Példa: 4 szereplıs gazdaság, Y = 4500, W = 2950, IM = 460, EX = 420, SK = 40, TRH = 820, TH = 480, C = 3200, TRV = 0, TV = 1100, Költségvetés deficitje: 150 --> SA = -150 Mekkora a magánszféra rendelkezésre álló jövedelme? Megoldás: A magánszféra rendelkezésre álló jövedelme:
YDI =Y + TRV + TRH - TV - TH = 4500 + 0 + 820 – 1100 – 480 = 3740
Keynes-i jövedelem hipotézis: C csak az adott idıszak jövedelmétıl függ Más lehetıségek: • Duesenberry: elızı max. jövedelem • Permanens jövedelem-hipotézis: elızı idıszak és jelen súlyozott átlaga Bacsi, Makro3
4
Kiadott pénzösszeg, ezer dollár
A jövedelmek felhasználása, USA
100 80 70 60 50 40 30. 20 10 0
MEGTAKARÍTÁS
S
eü, okt, üdülés, egyéb közlekedés lakáskiadások C ruházat
élelem, ital
10 20 30 40 50 60 70 80 100 Rendelkezésre álló jövedelem, ezer dollár, 1998 Bacsi, Makro3
5
Magyarországon? Felhasznált jövedelem / Ft/fı
Az egy fıre jutó jövedelem felhasználása, 2007 100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 45000
Élelem Ruha Közlekedés Lakás Jövedelem
65000
85000
1 fıre jutó jövedelem Ft
Bacsi , Makro3
6
A makrokereslet tényezıi: fogyasztás C (YDI) = C0 + Č•YDI YDI : rendelkezésre álló jövedelem DI Y = Y - T + TR (= Y – NT) ↑ ↑ adó transzfer (segélyek) ADÓK: ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, az állam kényszer útján hajtja be
Nettó adó: NT=T –TR (adók mínusz transzferek) : YDI = Y - NT Adófizetıhöz való viszony
Adóalap a jövedelemtıl függ
Közvetlen (személyekre) Személyi jövedelemadó, nyereségadó
Adóalap nem függ a jövedelemtıl Vagyonadó, gépjármőadó
Közvetett (árukra és szolgáltatásokra) Általános forgalmi adó
-
Adók: jövedelemfüggı és jövedelemtıl nem függı rész T = T0 + z ·Y 0 < z < 1, z: adókulcs ↑ ↑ autonóm jövedelemtıl függı (indukált) Bacsi , Makro3
7
C (fogyasztás) alakulása YDI függvényében
C C (Y) = C0 + Č•YDI C0 = autonóm fogyasztás
Č
1
Č•YDI = indukált fogyasztás Č = fogyasztási határhajlandóság 0<Č<1
C0 450
YDI
Mekkora rendelk. álló jövedelem esetén fogyasztjuk el mind ezt a rendelkezésre álló jövedelmet? (C (Y) = YDI) Bacsi , Makro3
8
•
Megtakarítási függvény
C
• • • •
A rendelkezésre álló jövedelmet fogyasztásra és megtakarításra fordítjuk: YDI= C + S Megtakarítási függvény: S = YDI - C = YDI- C0 - Č•YDI Azaz: S = - C0 + (1-Č)•YDI - C0 = autonóm megtakarítás (1-Č)•YDI = indukált megtakarítás
C0
1-Č = megtakarítási határhajlandóság 0 < 1-Č < 1
YDI
450
-C0
Ábrázolás: függıleges tengelyt metszi: - C0 vízszintes tengelyt metszi: ahol S=0, azaz C (Y) = YDI Bacsi , Makro3
Egy ország lakossági fogyasztását a következı adatok jellemzik: Autonóm fogyasztás: 1200, fogyasztási határhajlandóság: 0,75.
9
1. Példa
A makrojövedelem 10000, az adók értéke 800, transzferek: 600. Számítsuk ki: a) a rendelkezésre álló jövedelem b) a fogyasztás értékét. c) Mekkora jövedelem mellett fogyasztanánk el a teljes rendelkezésre álló jövedelmet, változatlan adók és transzferek mellett? Megoldás: C (Y) = C0 + Č•YDI Adatok: C0 = 1200, Č= 0,75 továbbá T = 800, TR = 600, (azaz NT = 800- 600 = 200) a) Rendelkezésre álló jövedelem: YDI = Y – NT = Y – T+ TR = 10000– 800 + 600 = 9800 b) Fogyasztás: C (Y) = C0 + Č•YDI = 1200 + 0,75 • 9800 =1200 +7350 = 8550 c) Mekkora Y mellett fogyasztanánk el a rendelkezésre álló jövedelmet? YDI = C(Y)? YDI = C0 + Č•YDI azaz YDI = 1200 + 0,75•YDI Tehát YDI - 0,75•YDI =1200 Innen: 0,25•YDI =1200, Azaz YDI =4800. Kérdés: Mekkora Y? De YDI = Y – NT és NT = 200 tehát Y = YDI + NT = 4800 + 200 = 5000 Vagyis a keresett jövedelem: Y = 5000 Ellenırzés: Y =5000 esetén YDI = Y – NT = 5000-200 = 4800 Fogyasztás: C = 1200 + 0,75 • 4800 = 1200 + 3600 = 4800 Bacsi , Makro3
10
Egy ország lakossági fogyasztását a következı adatok jellemzik:
2.Példa:
Autonóm fogyasztás: 1200, fogyasztási határhajlandóság: 0,75. A makrojövedelem 10000, az autonóm adó értéke 100, az adókulcs 20% , transzferek: 600. Számítsuk ki: a) az adó és a nettó adó, b) a rendelkezésre álló jövedelem, c) a fogyasztás értékét. d) Írjuk fel a fogyasztási függvény egyenletét a jövedelem függvényében Megoldás: C (Y) = C0 + Č•YDI (azaz a fogyasztási fv: C= 1200 + 0,75•YDI a megtakarítási fv: S=- 1200 + 0,25•YDI ) Adatok: C0 = 1200, Č= 0,75 továbbá T0 = 100, z = 0,2 , TR = 600, a) T = T0 + z•Y = 100 + 0,2 • 10000 = 100+ 2000= 2100 NT = T – TR = T0 + z•Y – TR = 2100 - 600 = 1500 b) Rendelkezésre álló jövedelem: YDI = Y – NT = 10000– 1500 = 8500 c) Fogyasztás: C (Y) = C0 + Č•YDI = 1200 + 0,75 • 8500=1200+ 6375 =7575 d) C(Y) = 1200 + 0,75•YDI= 1200 + 0,75• (Y- NT) = = 1200 + 0,75• (Y- T + TR)= =1200 + 0,75• (Y- T0 - z•Y + TR) = = 1200 + 0,75• (Y- 100 – 0,2•Y + 600) = 1200 + 0,75• (Y– 0,2•Y + 500) = = 1200 + 0,75• (Y– 0,2•Y) + 0,75• 500 = 1200 + 375 + 0,75 • 0,8•Y =1575 + 0,6•Y
Bacsi , Makro3
11
2. Példa folytatása Az elızı adatok mellett (autonóm fogyasztás=1200, fogyasztási határhajlandóság=0,75, autonóm adó =100, adókulcs = 20% , transzferek= 600) számítsuk ki: 1. Mekkora jövedelem mellett fogyasztjuk el a teljes rendelkezésre álló jövedelmet? 2. Hogyan alakulnak a megtakarítások a jövedelem függvényében? 3. Ábrázoljuk a fogyasztás és a megtakarítás alakulását a jövedelem függvényében!
Megoldás: C0 = 1200, Č= 0,75 T0 = 100, z = 0,2 , TR = 600 1) C(YDI)= YDI , azaz C0 + Č•YDI = YDI vagyis 1200 + 0,75 YDI = YDI tehát 1200 = 0,25 YDI ,azaz YDI = 1200/0,25, tehát YDI = 4800. Kérdés: Mekkora lesz Y? YDI =Y-T+TR = Y - T0- zY+TR = Y- 100-0,2Y+600 = 0,8Y +500, Tehát 4800 = 0,8Y+500, vagyis 4300 = 0,8 Y Tehát Y= 4300/0,8 =5375 2) Megtakarítások: YDI = C + S, tehát S = YDI - C De: Fogyasztás: C (Y) = C0 + Č•YDI = 1575 + 0,6•Y S = 0,8Y +500 – (1575 + 0,6•Y )= (0,8-0,6)Y – 1075
Tehát S=0,2Y-1075
Bacsi , Makro3
12
2. Példa 3. részfeladat: ábrázolások Y szerint – fogyasztási függvény C (Y) = C0 + Č•YDI = 1575 + 0,6•Y
3
C
1574 +0,6 Y
1200+0,75·Y
1575 (C0+Č•(TR-T0))
1 2
• A fogyasztás a jövedelem növekvı függvénye
1200+0,6 •Y
1200 (C0)
Y
• Egységnyi jövedelemnövekedés 0,6 egységnyi fogyasztásnövekedést okoz
Bacsi, Makro3
13
2. Példa 3. részfeladat: ábrázolások Y szerint – megtakarítási függvény C, S
YDI=0,8Y+500
C (Y) = C0 + Č•YDI = 1575 + 0,6•Y S = YDI - C =0,2Y-1075 YDI = 0,8Y +500,
S C= 1575 + 0,6•Y
1575 500
C
S= -1075+0,2Y S
Y - 1075
S = 0 ahol YDI = C Azaz YDI = 1200/0,25 Y* = 5375 Bacsi, Makro3
14
A fogyasztási függvény tulajdonságai: C (YDI) = C0 + Č · YDI , YDI= Y-NT, NT=T-TR, T = T0 + z ·Y (0
C C0+ Č•(TR-T0)
1. Ha a jövedelem Y=0, akkor T = T0, NT = T0-TR, YDI = -NT = -T0 +TR azaz a transzferek és autonóm adók különbsége • Ebbıl elfogyasztható: Č · YDI = Č · (-T0 +TR ), •
C= C0+Č · (TR-T0)+Č · (1-z) ·Y
Y
Tehát Y=0 jövedelem mellett az összes fogyasztás: C = C0 + Č · (-T0 +TR )
Ha a jövedelem nı ∆Y mennyiséggel, akkor a fogyasztás a következıképpen változik: Adók változása: ∆ T = z · ∆Y, a nettó adók változása ∆NT = ∆ T= z · ∆Y, Rendelkezésre álló jövedelem változása: ∆YDI = ∆Y -∆ ∆NT = ∆Y - z ·∆ ∆Y = (1-z) · ∆Y A fogyasztás változása a jövedelemváltozás elfogyasztható része: ∆C = Č · ∆ YDI = Č · (1-z) · ∆Y • A fogyasztás a jövedelem növekvı függvénye • Egységnyi jövedelemnövekedés Č · (1-z) fogyasztásnövekedést okoz, azaz a fogyasztási függvény meredeksége: Č · (1-z) , azaz ∆C/ ∆Y = Č · (1-z) 3. Ha a transzferek nınek ∆TR mennyiséggel, a nettó adók csökkennek: ∆ NT= - ∆TR
2. • • •
• • •
A rendelkezésre álló jövedelem nı: ∆YDI = -∆ ∆NT= ∆TR Fogyasztás nı:∆ ∆C= Č · ∆YDI = Č ·∆ ∆TR, azaz a transzferek növelése növeli a fogyasztást: ∆C/∆ ∆TR = Č Bacsi , Makro3
15
Az adóváltozás hatása a fogyasztásra: C (YDI) = C0 + Č · YDI , YDI= Y-NT, NT=T-TR, T = T0 + z ·Y (0
C C0+ Č•(TR-T0)
C= C0+Č · (TR-T0)+Č · (1-z) ·Y
Y
5. Ha az adókulcs nı: ∆z
• Adóváltozás: ∆NT = ∆T = ∆z · Y • Rendelkezésre álló jövedelem csökken: ∆YDI = -∆ ∆NT = - ∆z ·Y • Fogyasztáscsökkenés: ∆C = Č · ∆YDI = - Č ·∆ ∆z ·Y
• Az adókulcs emelése - VÁLTOZATLAN JÖVEDELEM MELLETT - csökkenti a fogyasztást • A fogyasztásváltozás mértéke - változatlan jövedelem mellett: ∆C/∆ ∆z = - Č ·Y Bacsi , Makro3
16
Kétszereplıs gazdaság
Y Hazai össztermék, ÁRUPIAC
I
VÁLLALAT
SV PÉNZ- és tıkepiac
W C
HÁZTARTÁS
SH
Ekkor: T = 0, TR = 0, tehát NT = 0, és YDI = Y A fogyasztási függvény: C = C0 + Č · Y, a megtakarítási függvény: S = Y- C = - C0 +(1 - Č ) · Y Bacsi , Makro3
17
Beruházási kereslet szándékolt beruházás = megtakarítás egyensúly! Mitıl függ? - profitkilátások <-- (piac, állam, szubjektív): állandónak tekintjük
- rendelkezésre álló pénztıke (saját, hitel): kamatlábak (pénzpiacról!!) Y-tól nem függ közvetlenül! Bacsi, Makro3
18
A következı évben beruházást tervezı vállalkozások aránya (Magyarország, Ecostat konjunktúraindex alapján)
Bacsi - Weisz, Makro3
19
Beruházási függvény ábrázolása I0: autonóm beruházás
I I0
a: kamatérzékenység i: kamatláb (%)
I = I0 - a•i I* i*
i Profitvárakozások hatása
I javul romlik
i Bacsi, Makro3
20
Árupiaci Kereslet = C + I + G + NX (tervezett költés) Tényleges jövedelem: Y Árupiaci egyensúly: Y = C+I+G+NX fennáll ( Makrojövedelem = makrokereslet ) HA G = 0, NX (=X-IM) = 0 lenne, akkor:
Árupiaci egyensúly
C, I
I C(YDI) + I2 C(YDI) + I1 C(YDI)
I1 I2
Y
Y1 Y2
I2 I1
i2 i1 i
IS-egyenes: adott kamatlábakhoz az árupiaci egyensúlyi jövedelmeket adja meg (KEYNES)
i i1 i2
Y1 Y2
Y
Bacsi, Makro3
• Hogyan függ az árupiaci egyensúly az alábbi tényezık alakulásától: •Fogyasztás (Jövedelemfüggı) •Beruházás (kamatlábtól függ) •Kormányzati kiadások : autonóm! •Nettó export: autonóm! • Tényleges kiadások: az adott GDP (Y) mellett megvalósuló C, I, G, NX értékek (azaz Y felosztása e tényezık között) • Tervezett kiadások a C, I, G, NX szándékolt értékei
21
• Az árupiac egyensúlya: amikor • Tényleges kiadások = Tervezett kiadások tehát • Y=C+I+G+NX • Jövedelem = árupiaci kereslet
Jövedelem, Y
C+I C
Kiadások
Kiadási szándék = C + I + G + NX
G+NX
Y2
Y*
Y1
Bacsi, Makro3
Jövedelem, kibocsátás Y 22
A kormányzati kiadások (G) szerepe Magasabb kormányzati kiadások magasabb árupiaci keresletet jelentenek bármely jövedelmi szint esetén
Jövedelem, Y Kiadások
C + I + G + ∆G +NX
B ∆G
A
Árupiaci kereslet: = C + I + G +NX Jövedelem, Y
Y* Y1 • • •
Egy ∆G kormányzati kiadás-növekedés pontosan ekkora értékkel növeli az árupiaci keresletet, bármely adott jövedelmi szint mellett. Az árupiaci egyensúly A-ból B-be mozdul, az egyensúlyi jövedelem nı A jövedelemnövekedés mértéke nagyobb mint ∆G. (Multiplikátor-hatás) Bacsi , Makro3
23
A kormányzati kiadások multiplikátor hatásának magyarázata • Kiindulási egyensúlyi jövedelem: Y*, emellett: Y*=C(Y*)+ I+G+NX • Magasabb kormányzati kiadások melletti egyensúlyi jövedelem: Y1, ekkor
Y1 =C(Y1 )+ I+G+ ∆G + NX
Kiadások
B ∆G
C + I + G + ∆G +NX ∆G
C + I + G +NX
∆C
A ∆Y
Y*
Y1
Jövedelem, Y
• Ekkor Y1-Y*= C(Y1 ) –C(Y*)+ ∆G, azaz ∆Y = ∆C + ∆G, • De: ∆C/ ∆Y = Č ⋅ (1-z), ezért ∆Y = ∆C+ ∆G = Č ⋅ (1-z) ⋅ ∆Y + ∆G • Tehát: ∆Y - Č ⋅ (1-z) ⋅ ∆Y =∆ ∆G, vagyis (1 - Č ⋅ (1-z)) ⋅ ∆Y =∆ ∆G • Innen: 1 / [1 - Č ⋅ (1-z)] = ∆ Y/ ∆G A kormányzati kiadások multiplikátora: ∆ Y/ ∆G = 1 / [1 - Č ⋅ (1-z)] Bacsi , Makro3
24
Az autonóm adó multiplikátora • • • •
Kiindulási egyensúlyi jövedelem: Y*, emellett: Y*=C(A)+ I+G+NX Magasabb AUTONÓM adók melletti egyensúlyi jövedelem: Y1 =C(B) + I+G+ NX Mennyit változott az egyensúlyi jövedelem? (azaz Y1-Y*) A változás mértéke: ∆Y= Y1-Y*= C(A)-C(B) A: Y*=C(A) + I + G + NX
Kiadások
A
∆C2
B
-Č⋅∆T0
∆C1
∆Y
Y1
B: Y1= C(B) + I + G +NX
Ekkor Y1-Y*= C(A)- C(B), ami két lépésre bontható: C(A) - C(B)= ∆C1+ ∆C2
Y
Y*
1. Y* jövedelem mellett az adóváltozás hatása a fogyasztásra: ∆C1 = - Č · ∆T0 2. Y*-ról Y1-re csökkenı jövedelem hatása a fogyasztásra:
Innen: - Č / [1 - Č ⋅ (1-z)] = ∆Y/ ∆G
Az autonóm adó multiplikátora: ∆ Y/ ∆T0 = - Č / [1 - Č ⋅ (1-z)]
∆C2 / ∆Y = Č ⋅(1-z), vagyis ∆C2= Č ⋅(1-z) ⋅ ∆Y 3. Tehát: ∆Y = ∆C1+ ∆C2 = - Č · ∆T0 + Č ⋅ (1-z) ⋅ ∆Y azaz ∆Y - Č ⋅ (1-z) ⋅ ∆Y = - Č · ∆T0, tehát (1 - Č ⋅ (1-z)) ⋅ ∆Y = - Č · ∆T0 Bacsi, Makro3
1. A kamatláb növelése csökkenti a szándékolt beruházások szintjét a) ábra, 2. Az alacsonyabb beruházási szándék csökkenti a tervezett kiadásokat /árupiaci keresletet, Emiatt az árupiaci keresleti függvény lefelé tolódik - b) ábra
25
(b)
Kiadások
Árupiaci kereslet = C + I + G+NX = = C + I + G+X-IM
3. Így az egyensúlyi jövedelem csökken – c) ábra
Jövedelem, Y i
I
(c) Az IS az árupiaci egyensúlyt jelentı kamatláb és jövedelem párokat adja meg
(a)
I
IS i
Bacsi, Makro3
Jövedelem, Y 26
Az IS egyenlete:
Y = C(YDI) +I(i) + G + X-IM Az egyenletben csak az Y és az i értékek a változók, minden más paramétert be kell helyettesíteni!
C+I(i0)+ G + X - IM
C, G, I, X-IM
C +I (i1)+ G + X-IM
Y1
Y0
Y
•
A kamatláb növekedése csökkenti az árupiaci egyensúlyi jövedelmet – elmozdulás az IS mentén.
•
A többi paraméter bármelyikének változása az IS
i IS i1 i0 Y1
Y0
helyzetét, alakját változtatja meg. Y
Bacsi, Makro3
Következmények:
27
Y = C+I+G+ X-IM 1,2,3: ∆G vagy ∆TR vagy ∆(X-IM) változás hatására a keresleti függvény eltolódik
kiadások
Eredeti állapot: C +I+ G + X - IM 4) az adókulcs változás hatására a keresleti függvény meredeksége változik: Č ⋅(1 – z - ∆z)
1, Ha a kormányzati kiadások nınek (∆G): árupiaci kereslet: C +I+ G+∆G + X - IM felfele mozdul el
Y4 Y0
Y123
Y
i
Azonos kamatlábak mellett nagyobb Y, IS felfele mozdul el 2, Ha a transzferek nınek (∆TR): árupiaci kereslet: C +č⋅⋅•∆TR +I+ G+ X - IM
IS4 IS
Azonos kamatlábak mellett nagyobb Y, IS felfele mozdul el 3, Ha az X-IM egyenleg nı ( ∆(X-IM) ) : Azonos kamatlábak mellett nagyobb Y, IS felfele mozdul el ,
IS123
i
4, Ha az adókulcs nı (z):
Y4 Y0
Y123 Y
Č ⋅(1-z-∆z) Azonos kamatlábak mellett kisebb Y, IS lefele mozdul el
árupiaci kereslet: C meredeksége csökken,
Bacsi, Makro3
28
• A fogyasztási függvényt a következı adatok jellemzik: C0 = 125, č = 0,75 Példa 4• A beruházási függvény a következı: I=250-10 • i szereplıs • A kormányzati fogyasztás = 275, az autonóm adó = 60, az adókulcs = 30 % gazdaságra • Transzfer nincs, X = 0, IM = 0 Határozzuk meg: • IS egyenletét Y-ra kifejezve, és az árupiaci egyensúlyi jövedelmet, ha i = 10% • Mi lesz az IS egyenlete, ha G 10 %-kal megnövekszik? Mekkora lesz most az egyensúlyi jövedelem az i =10 % kamatláb mellett
Megoldás: Y = C +I + G + X-IM C(Y) = C0 + č • YDI = C0 + č •( Y –T + TR)= C0 + č •( Y –T 0 –-z Y+ TR) = = 125 + 0,75 • (Y – 60 –-0,3 •Y + 0) = = 125 + 0,75 • (0,7 Y – 60 ) = 125 + 0,75 • (0,7Y – 60 ) = = 80+ 0,525 Y IS: Y = 80+ 0,525 Y + 250-10 • i + 275 Y = 605 +0,525 Y -10i, azaz 0,475Y =605-10i
Y = 1273,7 – 21,05 i Ha i = 10 %, akkor Y = 1273,7-210,5 =1063,2 Ha G megváltozik: G’ = 275+27,5 = 302,5 IS: Y = 80+ 0,525 Y + 250-10 • i + 302,5 Y = 632,5 +0,525 Y -10i, azaz 0,475Y =632,5-10i Y = 1331,6 –21,05 i Ha i = 10 %, akkor Y = 1331,6- 210,5 = 1121,1 Bacsi , Makro3
29
