Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell) Makroökonómia - 7. elıadás
1
Bacsi Makro 7
Hosszútávú makroökonómiai egyensúly • Hosszú távon a bérek képesek alkalmazkodni (rugalmasak) a áru- és pénzpiaci változásokhoz • Következmény: a munkapiacon mindig egyensúly van • Csak természetes munkanélküliség, a gazdaság a potenciális kibocsátást termeli P • Bármilyen aggregált kereslet mellett (AD vagy AS AD’) változatlan az AD’ aggregált kibocsátás (AS) ⇒ AD W/P • A makrokibocsátás (Y) = Y •
LD LS
L
Bacsi Makro 7
potenciális kibocsátás, Csak az árszínvonal (P) változik! – de ehhez a nominálbér alkalmazkodik (W/P állandó lesz!)
2
1
Hosszútávú makroökonómiai egyensúly értelmezése • Hosszú távon a kibocsátás = a potenciális kibocsátással (Yp), • az AD-AS egyensúly meghatározza a P árszínvonalat • A Yp kibocsátási szint és P árszínvonal mellett a pénzkereslet (LD) és pénzkínálat (Ms/P) egyensúlyban van a pénzpiacon (LM), és meghatározza a kamatlábat P IS i LM AS AD’ Yp AD W/P Y Y Yp Ezen Yp kibocsátási szint és a pénzpiaci kamatláb, és LD az általuk meghatározott fogyasztás és beruházás L S esetén IS és LM is L egyensúlyban van 3
Bacsi Makro 7
Rövid távú makroökonómiai egyensúly • Hosszú távon a nominálbérek ragadósak (munkapiac rugalmatlan), • A reálbér az árszínvonallal együtt változik, ezért a foglalkoztatás is változik (munkapiaci egyensúlytalanság, munkanélküliség) • Az aggregált kibocsátás is változik az árszínvonallal, és általában elmarad a potenciálistól P AS • Az árszínvonal az aggregált kereslet és kínálat egyensúlyaként AD2 alakul ki (Q vagy Y) AD1 • Ez úgy alakítja a Y W/P Q1 Q2 reálbért hogy a D L foglalkoztatottság a Q kibocsátásnak feleljen meg LS L • AD változására Q és P megváltozik, Q1 ⇒ Q2 Bacsi Makro 7
• GDP változás!!
4
2
Gazdasági sokkok – keresleti oldal Keresleti sokkok: a magánszféra oldalán a keresleti tényezık váratlan megváltozása • Fogyasztási kereslet hirtelen csökkenése (pl. létbizonytalanságtól való félelem miatt) • Beruházási kereslet hirtelen csökkenése (pesszimista beruházói várakozások) ⇒ az aggregált kereslet csökken (AD lefele tolódik) Hatása (kedvezıtlen keresleti sokk):
AD1
P
AS1
AD2
1
AS2
2 3
Az aggregált kereslet csökkenése változatlan árszínvonalnál visszahat az aggregált kínálatra •
Az aggregált kínálat mennyisége csökken, az árszínvonal csökken, új egyensúly alacsonyabb kibocsátás és árszínvonal mellett (recesszió) – de. reálbér nı és foglalkoztatás csökken!
•
Az reálbérmövekedés miatt a nominálbéreket (W) csökkentik, így a reálbér ismét visszaáll a korábbi szintre .Az új rögzített nominálbérek mellett a foglalkoztatás és kibocsátás visszaáll a korábbi szintre, alacsonyabb árszínvonal mellett azaz AS is lefele tolódik
•
Új AD-AS egyensúly a korábbi Y és az alacsonyabb P és W mellett
Y
Alkalmazkodási folyamat, azaz beavatkozás nélkül is egyensúly! 5
Bacsi Makro 7
Gazdasági sokkok – kínálati oldal
P
AD2 AD1 3a
Kínálati sokkok: a vállalatok termelése megváltozik • Természeti katasztrófák, rossz idıjárás AD3 3b 2 • Állami szabályozás – termelést terhelı adók • Import tényezık árváltozása (kıolajár emelkedés) • Indokolatlan béremelési követelések ⇒ a termelési függvény v. munkapiaci kereslet-kínálat változik, aggregált kínálat csökken (AS felfele tolódik) AS1 Hatása (kedvezıtlen kínálati sokk):
AS2
1
1. Az aggregált kínálat csökkenése visszahat az aggregált keresletre 2. Az aggregált kereslet csökken, az árszínvonal nı, új egyensúly alacsonyabb kibocsátás és magasabb árszínvonal mellett (recesszió és infláció - stagfláció)
Y
3. Gazdaságppolitikai beavatkozás: a. Vagy a kibocsátás szintjét állítja vissza az eredeti szintre: AD növelése révén (AD2) – ekkor tovább növelve az árszínvonalat b. Vagy az árszínvonalat állítja vissza az eredeti szintre(AD3) – ekkor tovább csökkenve a makrogazdasági kibocsátást 4. Új AD-AS egyensúly: vagy Y vagy P stabilizálása, de nem mindkettıé!! Bacsi Makro 7
6
3
GAZDASÁGPOLITIKA: Az állami beavatkozás oka: a magánszféra egyedül nem képes biztosítani a gazdaság zökkenımentes mőködését Területei: •jövedelemcentralizáció, disztribúció •piaci feltételek biztosítása •hazai gazdaság védelme ⇒ hatékonysági és méltányossági indokok Feladatok: •stabilizáció (a gazdaság mőködıképessége,sokkok elleni védekezés: intézményi, jogi, közhatalmi háttér, gazdasági ellenırzés és szabályozás) •redisztribúció (újraelosztás -jövedelmek elvonása, újraelosztása - adók, támogatások.. - a többi feladathoz forrás biztosítása) •allokáció (erıforrások elosztása a közérdeknek megfelelıen közjavak, externáliák...környezet, infrastruktúra) 7
Bacsi Makro 7
Fiskális: költségvetési
A gazdaságpolitika irányzatai: Keresletorientált AD-re hat
FISKÁLIS Bevételre hat (adók)
TV, TH
Monetáris: pénzmennyiségre hat
Kínálatorientált AS-re hat
MONETÁRIS Kiadásra hat (kormány-zati vásárlás, transzfer)
MS (Nominál pénzkínálatra hat)
FISKÁLIS
adókon keresztül a w-t és a termelési függvényt befolyásolja
G, TRV, TRH Bacsi Makro 7
8
4
Expanzív fiskális politika • • •
Fiskális politika: Árupiaci keresletre hat (tiszta fiskális politika: pénzkínálat növelés nélkül) a nettó adók vagy kormányzati vásárlások változtatása (növelése csökkentése) révén:
• Expanzív: növelı
i
IS’
LM
IS Y P AD AD’ AS
– G nı, TR nı vagy T csökken – Hatása: IS felfele tolódik, AD felfele tolódik
• Restriktív: csökkentı
Y LD
W/P
LS
– G csökken, TR csökken vagy T nı – Hatása: IS lefele tolódik, AD lefele tolódik
Y
Expanzív fiskális politika hatása hosszú távon: • •
Árszínvonal (P) nı, GDP (Y) nı Foglalkoztatás nı, reálbér csökken
•
Kamatláb nı, kiszorítási hatás! 9
Bacsi Makro 7
Kiszorítási hatás A kormányzati megrendelések növekedése csökkenti a magánszektor keresletét. G nı C+I csökken Oka: ha G növekszik, akkor • Árupiaci kereslet (Y) is nıni fog ( Y =C+I+G+X-IM), • Ennek hatására C is nıni fog (C = C0 + Ĉ·YDI), de kevésbé (Ĉ <1) ! • G- növelés finanszírozási igénye növeli a kamatlábat i nı, I csökken • Következmény: IS x LM egyensúlyi jövedelem növekedése kisebb, mint G növekedése (G kiszorítja C és I növekedését!)
IS’ i
LM IS
G növelése
i0
A kiszorítási hatás mértéke adott G mellet az IS- és LMfüggvények meredekségétıl, (kamatrugalmasságától) függ.
Y0 Y kiszorítási hatás G növelése Bacsi Makro 7
10
5
Expanzív monetáris politika
i
IS
LM
Monetáris politika: a nominál pénzkínálati LM’ változtatása (MS növelése, csökkentése) Eszközei: Y • Jegybankpénz forgalomba hozatala • Kötelezı tartalékráta változtatása P AD AD’ AS • Refinanszírozási kamatláb változtatása • Expanzív: növelı MS nı, LM lefele tolódik, AD felfele tolódik Y • Restriktív: csökkentı MS csökken, LM felfele tolódik, AD lefele tolódik Az expanzív monetáris politika hatása hosszú távon: • Árszínvonal (P) nı, GDP (Y) nı, reálkamatláb csökken • A kibocsátás növeléshez a foglalkoztatás növekedés, ehhez nominálbéremelés kell • Emiatt AS felfele fog tolódni, a kibocsátás csökken - az eredeti szintre • P emelkedése miatt reálpénzkínálat csökken, LM felfele mozdul -eredeti szintre A pénzmennyiség növelése hosszú távon csak a gazdaság nominális változóira (nominálbér, árszínvonal) van hatása: pénz-semlegesség elve 11
Bacsi Makro 7
Kínálatorientált gazdaságpolitika AS0
P AD W/P
AS Y
LD L • K (tıkeállomány) növelése: AS lefele tolódik, PE árszínvonal csökken • LD eltolódása (pl. ha munkaerı termelékenysége nı, MPL = W/P) munkanélküliség csökken Eszközei: a termelési tényezık használatára kivetett adók növelése, csökkentése (Pl. foglalkoztatásra kivetett adó LD eltolódik ) Bacsi Makro 7
12
6
Melyik a hatékonyabb? 1 Ft-nyi növelés G-ben, vagy 1 Ft-nyi növelés MS-ben eredményez nagyobb GDP növekedést? IS: Y = C0 + Ĉ·(Y – T + TR) + G + I0 – a·i LM: MS/P = MD (Y,i) = m·Y – k·i
akkor ∆Y2 > ∆Y1 pontosan akkor, ha a/(P·k) > 1 Fiskális politika hatékonyabb, ha a kicsi vagy k nagy. IS • Azaz ha a beruházások gyengén, a i pénzkereslet viszont erısen kamatérzékenyek. Ha ∆G= ∆MS
Monetáris politika hatékonyabb, ha a nagy vagy k kicsi , • Azaz ha a beruházások erısen, a pénzkereslet viszont gyengén Bacsi Makro 7 kamatérzékenyek.
i
IS
LM Y LM Y
13
Deficitfinanszírozás Állam:
Kiadás Bevétel G, TRH, TRV, SA TV, TH Költségvetési deficit: BD = (- SA) = TRH + TRV + G – TH –TV BD > 0 : deficites, BD < 0 : szufficites, BD = 0 : kiegyensúlyozott Deficitfinanszírozás módja (BD = 0 legyen): ADÓBÓL: T = T0 + z·Y vagy MS növelésébıl Kormányzati túlköltekezés adóból történı finanszírozása: G nı Y nı z·Y adó nı T = T0 + z·Y nı államháztartás bevétele nı Módja: z (adókulcs) növelése, vagy T0 (autonóm adók) növelése HAAVELMO tétele: Ha a kormányzati kiadások (G) növekedését adókból finanszírozzuk, akkor az Y növekedése megegyezik G növekedésével Bacsi Makro 7
14
7
LAFFER görbe: az adókulcsok hatása az adóbevételekre Az államháztartás bevételei: T = T0 + z·Y Ha z magas: • A lakosság fogyasztása (C) csökken (mert YDI csökken) • Egyensúlyi makrojövedelem (Y) csökkenhet • Tényleges összes adóbevétel (T) csökkenhet, mert az indukált adók csökkennek
T adóbevételek
z, % 100 15
Bacsi Makro 7
A gazdaságpolitika más csoportosítása AKTIVISTA
NEM AKTIVISTA
Beavatkozik a piac mőködésébe
„éjjeliır állam” csak a piaci tökéletlenségek miatt avatkozik be, egyébként piaci mechanizmus
EGYEDI INTÉZKEDÉSEK DISZKRECIONÁLIS Eseti intézkedések szükség szerint
SZABÁLYKÖVETİ Elıre meghatározott szabályok pl. FRIEDMAN szabály
gMs = gMs· + α·(gY· - gY) kívánatos tényleges
pénzkínálat növekedési üteme Bacsi Makro 7
kívánatos
tényleges a GDP éves növekedési üteme 16
8
Az infláció Fogalma: a nominális pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül - a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése Megjelenése: árszínvonal emelkedése, az AD ≥ AS egyensúlyvesztés miatt
Megjelenése a történelem során: •USA polgárháború, 1861-1865 •I. vh. utáni évek, II. vh. után (Magyaro. 1946-ig) •Napjainkban folyamatosan jelen van.
DE: áremelkedés lehet infláció nélkül is! jobb minıségő termékek megjelenése, Y (reál-jövedelem) is nı!
Defláció: árszínvonal csökkenése Infláció mérése: árindexbıl: (Pt-Pt-1)/ Pt-1
(•100%)
↑ Inflációs ráta 17
Bacsi Makro 7
Az infláció típusai • kínálati (költség-) infláció: az aggregált kínálat visszaesése miatt • Keresleti infláció: az aggregált kereslet megnövekedése miatt
P
AS
P’’ P’ P
Kínálati (költség-) infláció: Okai: Az AS felfele tolódik, mert • a munka költsége nı (adók, nominálbér)
AD Y
• a felhasznált tıkejavak költsége nı (pl. import drágul)
Bacsi Makro 7
18
9
A keresleti infláció: Okai: Az AD felfele tolódik, mert • autonóm fogyasztás (v. fogy. határhajl.) nı • autonóm beruházás (v. összes beruházás) nı – profitvárakozások javulnak – pénzkibocsátás, pénzpiaci kamatláb csökk. – inflációs várakozások - elırehozott kiadások – adócsökkentés – állami támogatás, segélyek – kisebb megtakarítási hajlandóság • kormányzati túlköltekezés (pl. hadikiadások) A várakozások szerepe: ÁR- BÉR SPIRÁL a, az árupiacon: a P növekedését várják →most vásárol→ IS felfele tolódik, AD felfele tolódik (AD1-AD2) b, a munkapiacon: a P növekedését várják → béremelést követelnek→ nominálbér emelkedik → AS felfele tolódik (AS1-AS2) – árszínvonal nı! ⇒ A várakozások beigazolódtak, a folyamat ismétlıdik!
P
AS
P’’ P’ P
AD Y P
AS2
AD2
AS1
AD1
Bacsi Makro 7
Y19
Az infláció hatásai: Kinek hátrányos? • a vásárolt áruösszetételben több a gyorsabban dráguló termék • megtakarítása van, alacsony fix nominálkamattal Kinek elınyös? • a vásárolt áruk kevésbé drágulnak • hitelt vett fel alacsony fix nominálkamattal • Általában: nagy jövedelmő családok, tıkeerıs vállalkozók Az infláció mértéke: • kúszó: évi néhány % árszínvonal emelkedés • vágtató: 2 (v. 3-) -számjegyő - még mőködıképes gazdaság értékállóbb befekt. formákat keresnek • hiperinfláció: napi, heti 2 (v. 3-) -számjegyő áremelkedés (20-as évek Németország, 1945/46 Magyarország) Bacsi Makro 7
20
10
Az infláció és a munkanélküliség költségei Egy ország gazdasági teljesítményének megítélése: GDP /fı, inflációs ráta, munkanélküliségi ráta (és még: költségvetési deficit, államadósság) A munkanélküliség által okozott károk: • Elveszett kibocsátás (A gazdaság nem használja ki a rendelkezésre álló kapacitásait) • Csökken a jövedelem • Csökkenı kormányzati bevételek mellett kell nagyobb kiadásokkal számolni • Nı a foglalkoztatottak adóterhe • Társalmi következmények: szegénység, depresszió, szociális feszültségek, bőnözés... Infláció által okozott károk (infláció költségei): • Ugyanazon pénzjövedelembıl kevesebb áru vásárolható - De: infláció esetén a nomináljövedelmek is emelkednek! • Nagyobbak a pénztartás költségei (kamatláb nı)- így csökken a reál pénzkereslet (gyakoribb bankba járás, cipıtalpköltség) • Árváltoztatási költségek (gyakrabban kell árat emelni, ennek technikai lebonyolítása pénzbe kerül, étlapköltségek) • Nagyobb a relatív árak instabilitása – megváltozik a hatékonyság • Adóterhek változása (a nominál nyereség érték után adózunk, a reál érték lehet nulla!) • Nehezebb a jövıre vonatkozó kalkuláció • A jövedelem és a vagyon véletlenszerő újraelosztása
Gazdaságpolitikai cél: • Infláció mérséklése • Munkanélküliség mérséklése
21
Bacsi Makro 7
Phillips – görbe: az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta kapcsolata Eredeti Phillips-görbe: A nominálbér index és a munkanélküliségi ráta kapcsolata Módosítása (Samuelson, Solow): az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta kapcsolata infláció v. nom. bérindex
αw
Rövid táv
5,5 - 6 % u% (mn ráta)
infláció v. nom. bérindex
αw
Hosszú táv 5,5 - 6 % u% (mn r.)
Hosszú távon: Rövid távon • Az inflációs várakozások miatt a • Ha keresleti sokk éri a gazdaságot: munkavállalók béremelést követelnek AD felfele tolódik, AD-AS új Emiatt az AS felfele tolódik, az Y egyensúly, Y és P nı: infláció és egyensúly visszaáll az eredeti szintre foglalkoztatás bıvülés • a foglalkoztatás és a munkanélküliség is (munkanélküliségi ráta csökken) visszaáll az eredeti szintre • Tehát: az inflációs ráta a • Phillips görbe hosszú távon függıleges, a munkanélküliségi rátával munkanélküliségi ráta a természetes ráta fordítottan arányos. 22 Bacsi Makro 7körül állandósul.
11
Okun törvénye • Rövid távon a kibocsátás nagyságát a felhasznált munka mennyisége és annak termelékenysége határozza meg.
• Ha a munkanélküliségi ráta 1%-kal nagyobb a természetes rátánál, akkor a kibocsátás 3%-kal kisebb, mint a potenciális kibocsátás (Okun törvénye) • Azaz: Ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta 1%-kal csökkenjen, a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez képest 3%-kal kell növekednie. • Y’ = potenciális jövedelem, • Yt = tárgyévi jövedelem, •
3 ( u t − u t + 1) =
Ut = munkanélküliségi ráta Bacsi Makro 7
Yt + 1 − Yt Y' 23
12
