02.26. Európai modellek 4 fő modell: - Kontinentális, német-francia modell - Liberális, angolszász modell - Mediterrán, déli modell - Skandináv modell Kontinentális modell - Nagyvonalú ellátás - Szigorú munkajogi szabályok - Alacsony jövedelem szóródás - Közepesen magas adószintek - Jelentős jövedelem újraelosztás Angolszász modell - Magas munkanélküli járadék - Alacsony jövedelem újraelosztás - Semleges állami szerepvállalás - Alacsony társadalombiztosítási szint - Lazább szociális háló Mediterrán modell - Bérek szóródása nem nagy - Munkavállalók védelme - Egészségügyi rendszer sajátosságai Skandináv modell - Magas redisztribúció - Magas szintű közszolgáltatás - Erős szakszervezetek - Lazább munkajogi szabályozás A közpénzügyek A közpénzügyek, vagy pénzügyi viszonyok olyan pénzmozgással járó kapcsolatok, amelyek legfőbb jellemzője, hogy - A pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek szabályozzák. A közfeladatok ellátása, a közszükségletek kielégítése és emellett más célok érdekében. - Mindez a GDP egy jelentős részének központosításával valósul meg. - A központosított eszközöket az államháztartás alrendszerei útján osztják el. A közpénzügyek tehát az állami cselekvés feltételei, eszközei és tárgyai A pénzügyi rendszer motorja az államháztartás, amely négy alrendszerből áll: - Központi költségvetés - Helyi önkormányzatok - Társadalombiztosítás - Elkülönített állami pénzalapok Pénzügyi politika: a pénzügyi politika meghatározott célok és eszközök összessége.
A pénzügypolitika területei:
Fiskális politika
Monetráis politika
Eszközei: - Automatikus (közvetett, pl. Progresszív adók) - Diszkrecionális (közvetlen,pl. Adókulcsok változása) Fiskális politika részei: - Vámpolitika - Adópolitika - Kiadási politika - Deficit-finanszírozás és államadósság menedzselés Monetáris politika részei: - Pénz és hitelpolitika - Kamatpolitika - Árfolyam-politika - Devizapolitika A közpénzügyi rendszer legfontosabb funkciója a forrásteremtés
A kollektív javak előállításához szükséges erőforrások biztosítása: - Kényszer útján (pl. adók) - Hitelfelvétellel: o Likviditási o Deficitfinanszírozás o Fejlesztési hitel - Felhalmozott vagyon révén
II. témakör Az adópolitika és az adóztatás alapelvei Az adópolitika Az adórendszerrel kapcsolatos elvi döntések és az adóügyi gyakorlati eljárások összessége. Kettős jelentése Célok
Eszközök
Az adópolitika állandó és változó elemei Állandó elemei: - Az adópolitikai célok (pl. megtakarítások serkentése, adózatlan jövedelmek visszaszorítása stb.) - Az egyes adók főbb jellemzői Változó elemei: - Leggyakrabban a preferencia rendszer (pl. kedvezmények, pótadók, stb.) Az adópolitikai kiemelt feladata Az adóterhelés határának figyelembe vétele
-
-
Politikai korlát Gazdasági korlát Fiskális korlát Pszichológiai korlát Jogi korlát
Az adóelmélet fejlődése, az adó fogalma Sokan, sokféleképpen fogalmazták meg Az adó az ókor népeinél Középkorban az adó rendkívüli bevétel jellege XVIII. és XIX. Században a „csereelmélet, vagy ellenszolgáltatás elmélet” (élvezetelmélet) Az adó hatalmi jellegével kapcsolatos két szélsőséget képviselő nézet Ekvivalencia
Áldozati
Csere- és érdekelmélet
Kényszer
Az adó fogalma Kezdetekben… Montesquieu szerint: „A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másikat nyugodtan élvezhessék.” Sismondi szerint: „A polgárok az adót megtérítésnek kell, hogy tekintség a védelemért, miben az állam személyüket és vagyounkat SAX: az adó gazdasági lényegét emelte ki Az adó lényegében gazdasági teljesítmény Az adó lényege: javaknak közületi célokra fordítása Az adó közjogi természetét a szerves államelmélet kibontakozása helyzete előtérbe Az adót a közületi lét szükségszerű volta indokolja Napjainkban… Az adó kötelező jellegű, Vissza nem térülő, Visszafizetés nélküli, Általános, Pénzbeli szolgáltatás, amelyet az állam, vagy más közhatalmi szervezet olyan jogszabályok alapján hajt be, amelyek meghatározzák ezen kötelezettségek nagyságát, feltételit, fizetési esedékességeit. Az adó fogalmi elemei: Kötelező: kényszerítő jellegű, annak megfizetését az állam adminisztratív végrehajtás útján is kikényszerítheti Vissza nem térülő: nem kell visszafizetni (vissza nem térítendő forrás) Visszafizetés nélküli: az adófizetők cserébe közvetlenül semmiféle egyenértékű szolgáltatás nem kapnak Általános: nem egyes személyekre tipikus helyzetükkel összefüggésben vetik ki, hanem természetes és jogi személyekre, akiknél fennállnak a jogszabályban meghatározott feltételek. Az adó pénz jellege: az adókat csak pénzbeli formában lehet teljesíteni (kivételes esetben természetben is be lehet hajtani) Behajtásra az állam jogosult: az állam jogkörét átruházhatja (behajtás jogszabályok – törvények- alapján) Az adó fogalma a pénzügyi jogban Materiális értelemben:
az állam és a természetes személyek, vagy szervezeteik között DOLOGI közvetítéssel létrejött kapcsolat.
Az adózás materiális értelmében kettős tartalmú társadalmi viszonyt keletkeztet Vertikális viszony
Horizontális viszony
Az adóztató közhatalom És az adózó kapcsolatában
Az adózó és a társadalom tagjai között
A közterhek elosztásának viszonya Az adó fogalma a pénzügyi jogban Jogi értelemben: Az állam, illetve az adóhatóság és az egyén, vagy szervezet közötti viszony, amelyet ANYAGI és ELJÁRÁSI normák határoznak meg. (!!! Vizsgába tuti benne lesz !!!) Az adó általános jellemzői: -
Az állami bevételek egyik formája, Az állam egyoldalúan állapítja meg, Az adót az állami feladatok finanszírozására használják, Adófizetésre az állam által kijelölt természetes és jogi személyek
kötelesek,
Beszedését az állam kényszer útján is biztosítja, Az adó eszköze a nemzeti jövedelem felosztásának és más gazdaságpolitikai célok megvalósításának.
Az adók helye, az adók funkciói Az állam bevételei
Közjogi bevételek Pl. adók, vámok Illetékek, díjak, járulékok és hozzájárulások
Magánjogi bevételek az állami vagyon hasznosításából és a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből származó bevételek
A költségvetési bevételek fő típusai: Adók és adójellegű bevételek: o Adó, o TB járulék, o Vámok, o Állami monopólium. -
Nem adójellegű bevételek Illetékek, Díjak, Bírságok. Tőkebevételek Adományok, juttatások
o o o Az adó funkciója: -
Fedezeti funkció (költségvetési kiadásokra) Befolyásolási funkció (gazdasági folyamatokra) Arányosítási funkció (jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklése) Az adóztatás alapelvei: Az állam lényegéből és az adó gazdasági jellegéből adódnak
Samuelson-Nordhaus szerint az alapelvek: Haszonelvi megközelítés Fizetőképességi elv Az adóterhek igazságos terítése Horizontális igazságosság Vertikális igazságosság Smith négy alapelve: Az állampolgároknak fizetőképességük szerint kell az adóterhet viselniük Az adónak határozottnak kell lennie Az adózó olyan időben fizesse az adót, amely gazdasága természete szerint számára a legalkalmasabb Az adó könnyen kivethető legyen, ne legyen túl költséges a beszedése.
Az adózás alkotmányos alapelvei: Általánosság elve A létminimum adómentessége (fizikai, társadalmi L. Heller Farkas) Egyenlőség elve Arányosság elve A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint „A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyának megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.”
