MUN (MODEL UNITED NATIONS, ENSZ MODELL) KONFERENCIA

AZ

IB

PROGRAM

LEGFONTOSABB RENDEZVÉNYE A

MUN (MODEL UNITED NATIONS, ENSZ MODELL) KONFERENCIA Az alábbiakban bemutatjuk az IB-s diákok évenkénti legnagyobb rendezvényét, a MUN-t, és azt is, hogy miért fontos ez a diákok és egyéni fejlődésük szempontjából

MIT JELENT A „MUN”? A MUN, vagyis ENSZ Modell a több mint 190 országot tömörítő világszervezet, az ENSZ munkájának „lemásolása”, eredetileg egyetemisták körében volt népszerű. Ma már számtalan középiskolában rendeznek ilyen konferenciát. (Van BERMUN Berlinben, WAWMUN Varsóban, LEMUN Leidenben stb.) Célja, 60 éve oktatási szervezetként, hogy olyan fórumot teremtsen a világ diákjai számára, ahol gondolatokat cserélhetnek az aktuális nemzetközi kérdésekről, mint például: háborúkról és békéről, klímaváltásról és környezetvédelemről, kultúráról és oktatásról, embercsempészetről és vallásszabadságról, azaz óriási jelentőségű, a jövőre kiható globális problémákról. Nem kevésbé fontos, közvetlen hatású célja az is, hogy a diákok elsajátítsák a diplomácia alapjait és fejlesszék vitakultúrájukat, gyakorolják a különböző nézőpontok tolerálását és törekedjenek az egyetértésre, kompromisszumkészségre. Lényegében egy nagyon magas színvonalú, rendkívül igényes szerepjátékról van szó.

MI IS TÖRTÉNIK EGY MUN KONFERENCIÁN? Ez a szimulációs játék minden résztvevőtől igen alapos, sokoldalú felkészülést kíván. Az igazi kihívás mégis az, hogy a diákok nem saját országuk, hanem egy másik ország álláspontját, érvrendszerét kell, hogy képviseljék. Ezáltal kiváló alkalom nyílik a mások szempontjainak megértésére és elfogadására, a nyitott hozzáállásra és egy másik nemzet megismerésére is, hiszen tényekre kell építeniük az érveiket! *

(* a jelzett fotók a http://www.karinthy.hu/pages/karmun/index.html oldalon is megtalálhatók)

Már a konferencia előtti hetekben-hónapokban a résztvevők egy-egy határozati javaslatot dolgoznak ki a megadott témakörökben, megoldást keresve a felvetett problémákra. Ezeket a javaslatokat az ENSZ szervezetének megfelelő bizottságokban vitatják meg (lásd 3.2. is):    

Biztonsági Tanács Emberi Jogi Bizottság Észak-atlanti Bizottság Gazdasági és Szociális Tanács

     

Leszerelési Bizottság Krízis Bizottság Környezetvédelmi Bizottság Nemzetközi Bíróság Szociális, Humanitárius és Kulturális Bizottság Tudományos Bizottság

Nem csak a konkrét témák elemző kibontása válik lehetővé, hanem a feladat kreativitásra és innovatív gondolkodásra is ösztönöz. Végső cél az, hogy a diákok egy olyan tervezetet írjanak, amely hatásos megoldást kínál a tárgyalt problémára, és amelyet a végső plenáris ülés során meg tudnak szavaztatni. Ez az együttgondolkodás, az értő és sokoldalú kommunikáció adja az ENSZ Modell konferenciák értékét.

Konkrét konferencia-feladatok:      

napirendi pontok megszavazása a bizottságokban, lobbizás a határozati javaslatok elfogadtatásáért, informális vitázás, meggyőzés, formális vita az ülésen, megoldási javaslat vázlatának elkészítése, javaslat elfogadtatása, szavazásra bocsátása.

* A diákok a bizottsági munka során

A

*

KarMUN

Magyarországon középiskolában először a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozata szervezett ilyen konferenciát 2005-ben, a megelőző években külföldi iskolákban szerzett tapasztalatok alapján, valamint Sándor Éva tanárnő ötleteivel és vezetésével. * Az elnevezés a Karinthy név elejéből és a MUN betűiből jött létre, így lett KarMUN. Ez az esemény elsősorban az iskola Nemzetközi Érettségi Programjában (International Baccalaureate) tanuló diákok legnagyobb részt önálló munkáját tükrözi. Kezdetben komoly nehézségeket kellett legyőzni, hogy az iskolában a programot minden szinten teljesen el tudják fogadtatni (a legfelső vezetés körében is), hogy a fontosságát általánosan elismerjék. Mára már az egész gimnázium legnagyobb, legérdekesebb rendezvényévé vált, évente több száz diákot és családot érintve az országon belül és kívül.

A résztvevők közt volt már például amerikai, angol, ausztrál, belorusz, ciprusi, grúz, holland, indiai, kanadai, kínai, lengyel, német, norvég, orosz, szerb, szlovák, ukrán és nemzetiségű – szinte mint az igazi ENSZ-ben. Például 2012vietnami ben 19 iskola képviseltette magát, 7 magyar (Pécstől Debrecenig), 7 külföldi és 5 nemzetközi intézmény. A közös nyelv a konferencia nyelve, az angol. * Hatalmas élményt nyújtott mind a külföldi, mind a magyar résztvevőknek, hogy a nyitó ünnepséget a Magyar Parlament Felsőházi üléstermében tarthatták minden évben 2007 és 2012 között, ahol például az Országgyűlés alelnöke, országgyűlési és önkormányzati képviselők, nagykövetek, nagykövetségi vezető tisztségviselők, egyetemi tanárok vettek részt, mondtak köszöntőt, illetve nyitóbeszédet. Az ünnepélyes közgyűlés résztvevői a Parlamentben

Hasonlóan neves és nagy tudású szakértők tartanak előadást a bizottsági üléseken is. A már érettségizett (IB Diplomát szerzett), MUN-programokban részt vett „öregdiákok” is szívesen visszalátogatnak a rendezvényre sok év múltán is. (Lásd „Köszönőlevelek” a Függelékben)

A

MINI-KarMUN

Azért, hogy az iskola Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatának valamennyi diákja megtapasztalhassa, mi is az ENSZ Modell (MUN), kipróbálhassa magát egy igen komoly program résztvevőjeként, 2012-ben megrendezték az első Mini-KarMUN-t, azaz kedvcsinálót szerveztek a következő évi „igazi” KarMUN-ra. Ennek a célja, hogy minél több diák megismerje a Model United Nations konferenciák működését, azt hogy:        

hogyan készüljenek fel rá, mi az a határozati javaslat, hogyan kell azt megírni, hogyan folyik a vita, mi az a lobbizás, milyen speciális kifejezéseket használjanak, hogyan kell viselkedniük ünnepélyes keretek között, hogyan kell beszélniük ünnepélyes keretek között stb.

Ez konkrétan úgy történt, hogy egy szombati tanítási napon kora reggel ünneplőbe öltözött diákok vették birtokukba az iskola épületét, mert ez volt a napja az első Mini-KarMUN-nak. A szervezést a 12. IB osztály vállalta, és csatlakoztak az előkészületi munkában a 11. osztályok is. A Főtitkár 12. IB-s volt, a bizottságok elnökei pedig általában a 12. évfolyam tanulói. (Az itt ügyesen szereplő diákokból lesznek majd az igazi KarMUN-on a főszereplők, a bizottságok elnökeinek, a menedzsereknek a helyettesei, akiknek a munkáját így közelről megismerhetik.) Decemberben reggel 8h-tól délután ½ 3-ig tíz bizottságban (lásd 1. oldal) folyt a munka, akárcsak az ENSZben.

Nem csak hasznosan telt a nap, de voltak vidám percek is, és sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy a jövőben csatlakozzanak a konferencia szervezéséhez, illetve ahhoz, hogy delegáltként vagy adminként (adminisztratív ügyek intézőjeként, más szóval, a technikai segítőkként) részt vegyenek ilyen rendezvényen!

karmun karmun karmun karmun karmun karmun

AKINEK MINDEZ NEM VOLT ELÉG, ANNAK ITT

A RÉSZLETES ISMERTETÉS Aki egy ilyen konferencián részt vesz, tapasztalhatja, hogy mennyire összetett munkát ad az irányítóknak, szervezőknek, a házigazda intézménynek ez a rendkívül komplex program. Szinte egy egész évnyi feladatot jelent (ld. Időbeosztás táblázat az ismertető végén)! Az a legérdekesebb, legfontosabb (hiszen oktatási programról van szó), hogy ma már a KarMUN-t minimális tanári irányítással lehet működtetni, annyira önállóak és ügyesek a diákok a sokéves kiváló pedagógiai nevelőmunka eredményeképpen is. Aki az alábbiakat átolvassa, egyet fog érteni ezzel a megállapítással.

1. A konferencia programja A konferencia általában 3 vagy 4 napos, melynek forgatókönyve igen kötött – az ENSZ közgyűlések rendjét követi. 1.1. Ünnepélyes megnyitóval (Közgyűlés) kezdődik a konferencia (lásd fenn), és három részből áll: ünnepi köszöntések és megnyitó beszédek; a résztvevők kérdéseket tehetnek fel a nyitó előadást tartó szakembereknek; rövid szünet után a diák képviselők közül az egyes iskolák delegációinak a „nagykövetei” maximum 1-1 percben bemutatják az „országukat” és azt a véleményt, amit a konferencia fő kérdéséről kialakítottak az adott ország valós szempontjait figyelembe véve. (Például, ha a delegált Kínát képviseli, ennek az államnak az álláspontját kell előadnia a fő témáról, és így azonnal kiderül, hogy mennyire egyezik vagy sem az elképzelése, mondjuk a Japánt képviselő küldöttével.)

1.2. Bizottsági munka Ezután a delegáltak (kb. 15-20 iskola diákjai) a bizottságaikban – amelyek megfelelnek az igazi ENSZ bizottságainak (lásd fenn) – kötetlenül lobbizhatnak azért, hogy támogatókat találjanak az otthon elkészített határozati javaslataikhoz (ennek mintáját lásd a Függelékben). * Akik a legtöbb támogatót szerzik meg, azoknak a határozati javaslatát fogja a bizottság tárgyalni. Egy-egy bizottság több témát is felvethet, és több azonos témára készült határozati javaslatot is megvitathat, ez attól függ, hogy hány napos a konferencia, mennyire jut idő. (Például, amikor a víz volt a főtéma, az merülhetett fel kérdésként, hogy hogyan védjük meg a vizek tisztaságát, illetve hogyan biztosítsuk az elmaradott országokban az elegendő vízellátást. Ilyen altémákat a bizottsági elnökök adnak meg 1-2 hónappal a konferencia kezdése előtt, és a honlapon közzéteszik.) A delegáltak a nyitóünnepség után elkezdik keresni az olyan országok képviselőit, akiknek az egyetértésében bízhatnak, megkérik őket, hogy támogassák a javaslataikat, esetleg közösen nyújtsák azt be. Van úgy, hogy a támogatásra felkért ország képviselője viszonzásként azt kéri, hogy módosítsák az előterjesztést. Ilyenkor fordulhat elő, hogy többen nyújtanak be közös javaslatot. Ezután következik a határozati javaslatok megvitatása. Pontról pontra végigelemzik ezeket; bizonyos pontokat elvetnek, másokat hozzátesznek, egy-egy szót lecserélnek, esetleg nyelvileg korrigálnak. Ha nincs több hozzászólás, akkor jöhet a szavazás: elfogadja a bizottság a határozati javaslatot vagy sem. Előfordul, hogy miután órákon keresztül tárgyalnak egy határozati javaslatot, végül leszavazzák azt. 1.3. A plenáris ülés Bizonyos bizottságok megszavazott határozati javaslatai az utolsó napon a plenáris ülés elé kerülnek, ahol azokat újra tárgyalják és szavaznak róluk. Más bizottságok, mint például a Biztonsági Tanács, Leszerelési Bizottság, az ENSZ eljárási rendjének megfelelően, csak a plenáris ülés végén ismertetik, hogy milyen határozatokat hoztak a konferencia ideje alatt. 1.4. A záróünnepség A plenáris ülést az ünnepélyes zárás követi, ahol minden bizottság elnöke röviden beszámol a határozatokról. Ennyi maga a konferencia, ahol fantasztikus tapasztalatokat és rengeteg élményt lehet szerezni. Amint láttuk, a konferencia „mindössze” 3 vagy 4 nap, de ennek gondos előkészítésére, megszervezésére közel fél év kell. Mik a konkrét tennivalók?

2. A konferencia előkészítése A legfontosabb feladatok és a készségek, melyeket az adott szervezési tevékenységek fejlesztenek Már az előző tanév végén (májusban) megkezdődik a bizottságok vezetőinek és a szervezőknek a toborzása a következő tavasszal tartott konferenciára.

A családok akkor értesülnek a konferenciáról, amikor az új tanulók szüleinek tartott legelső szülői értekezletén részt vesznek az iskolakezdés előtti májusban. A gyerekek az augusztusi iskolai „Csibetáborban” hallanak a KarMUN-ról. A tanév során az új, kilencedikes diákok a decemberi Mini-KarMUN-on képet kaphatnak a konferenciáról. Egy ilyen konferencia megszervezése a résztvevők számára óriási mennyiségű munkát igényel. Mindezek során viszont a legkülönbözőbb fajta képességeket és készségeket lehet fejleszteni. Amikor a szervező bizottság megalakul, ki-ki a maga érdeklődési köre szerint vállal feladatot. Vannak, akik ügyesen tudnak rábeszélni másokat, vannak, akik felnőttként tudnak felnőttekkel tárgyalni, mások ötletes plakátokat tudnak készíteni, és megint mások jól ismerik a számítógép vagy éppen a fényképezőgép, filmfelvevő minden csínjátbínját. Aki írni szeret, az a konferencia újságját fogja szerkeszteni vagy abba cikkeket írni, és akit az idegenvezetés vonz, az például szervez egy városnéző túrát a más iskolából érkező diákok kísérő tanárai számára. De sokszor épp a feladatvégzés során alakulnak ki vagy fejlődnek sokat ezek a képességek. A szervező gárda – a KarMUN-on kizárólag diákok (természetesen van 2 tanácsadó/segítő tanár is!) – legkésőbb fél évvel a konferencia előtt áll össze. A csapat legfontosabb tagjai a/z:  főtitkár és helyettese,  webmester,  szponzor-szerző menedzser,  szállás menedzser,  étkeztetési menedzser,  eszköztár menedzsere,  sajtó menedzsere,  protokoll menedzsere és  technikai segítők vagy adminok menedzsere. Ezeket a feladatokat általában 2-2 diák vállalja el, részben azért, mert igen sok munkát jelentenek, részben pedig az előre nem látható problémák esetére. Emellett kiválasztják a bizottságok elnökeit, akik a bizottsági munkát előkészítik és irányítják a konferencia idején. Hat olyan feladat van, amit már 5-6 hónappal a márciusi konferencia előtt el kell kezdeni szervezni (lásd még 13. o. Időbeosztás): A FELADAT 1. a konferencia főtémájának, illetve az altémáknak az összeállítása 2. szponzorkeresés 3. régi és új partneriskolák megkeresése és a jelentkezési lapok kiküldése 4. a weblap frissítése 5. szállásadók keresése 6. bizottsági elnökök képzése

A SZERVEZÉS KEZDÉSÉNEK IDEJE tanév eleje, szeptember vége szeptember szeptember vége, október eleje október november november

2.1. A konferencia témájának, illetve a bizottsági témáknak az összeállítása A konferencia főtémájának kiválasztása a szervező csapat együttes döntése alapján történik. Fontos, hogy ezen a megbeszélésen ott legyenek a bizottságok elnökei is, akik már esetleg konkrét javaslatokkal jönnek a gyűlésre. A főtéma gyakorlatilag a konferencia mottója; erről tart majd előadást a megnyitón egy-egy kiemelkedő szakember, és e köré a téma köré állnak össze az egyes bizottságok témái is. A főtéma kiválasztásában segíthet az ENSZ honlapja, de fontos az is, hogy a diákok figyelemmel kísérjék a napi politikai eseményeket (akár a TV-ben, akár az Interneten vagy esetleg a napilapokból). Ez a része a konferenciának szintén nagy jelentőséggel bír; a demokráciára neveléshez fontos, hogy diákjaink tájékozottak legyenek és tudják, mi történik körülöttük a világban!

A bizottságok témáit a bizottságok elnökei határozzák meg, és a főtitkár hagyja őket jóvá. A témák felkerülnek a honlapra, és ettől kezdve a márciusi delegáltak megkezdhetik a felkészülést a konferenciára. A bizottságok elnökei bemutatkoznak és bővebb információs anyagot is közzétesznek a témáikkal kapcsolatban a honlapon, ezzel is segítve a felkészülést. Ha a delegáltaknak kérdéseik vagy nehézségeik vannak, a honlap Fórum rovatában vehetik fel a kapcsolatot az elnökkel és kérhetnek segítséget. 2.2. Szponzorkeresés A konferencia költségvetése több mint 2 millió forint, aminek a megszerzése nem csekély feladat. A szponzor-szerző menedzser dolga, hogy ennek legalábbis egy részét előteremtse, tehát kapcsolatokra, kreativitásra, bátorságra és jó diplomáciai érzékre van szükség. Fontos, hogy a szponzor-szerző menedzser tárgyalóképes legyen. További lényeges tulajdonsága a jó szervezőkészség is. Az elmúlt években kialakult már egy törzsgárda, akik rendszeresen támogatják a programot. Ennek ellenére, minden évben újabb megkereséssel fordulnak különböző cégekhez, hátha valaki ezúttal igent mond. Így évről-évre bővül a szponzorok listája. A támogatáskérő leveleket a szponzorálási menedzser fogalmazza és szignáltatja az iskola vezetőivel, így kerülnek postázásra. A későbbiekben a szponzorokkal ő tárgyal a támogatás módjáról és lebonyolításáról. A jótékonysági vásárok megszervezése és megrendezése is az ő feladata. Évek óta tartanak decemberben, Mikulás idején sütemény-vásárt. A sütiket az iskola diákjai és tanárai ajánlják fel, és a bevétel a konferencia kasszájába kerül. Volt, hogy két ilyen vásárt is rendeztek, a második egy héten át tartott, minden nap valamilyen más specialitást árultak a diákok. Egyéb bevételekről is gondoskodhat a szponzor-szerző menedzser. Például, van matrica, amit az iskola diákjainak, a konferencia résztvevőinek, az „öregdiákoknak” és a szülőknek is árulnak a tanulók. A konferencia idején készülő fényképeket CD-n vehetik meg a vendégtanárok és delegáltak. 2.3. Kapcsolat a régi és új partner iskolákkal − megkeresés és a jelentkezési lapok kiküldése Az elmúlt 10 évben több mint 30 iskola diákjai érkeztek a konferenciákra, ebből 13 iskola rendszeres résztvevő. A kapcsolattartás ezekkel az iskolákkal a főtitkár és helyettesének a feladata. Nem csak a meghívólevél és a jelentkezési lapok postázását jelenti ez, hanem állandó kapcsolatot, hiszen az egyes iskolák különböző kérdésekkel, kérésekkel, egyéni problémákkal fordulnak hozzájuk. Továbbá a titkárok feladata az is, hogy a beérkező információt összesítsék, továbbítsák az „illetékeseknek” – például a szállás menedzsernek, az étkeztetési menedzsernek –, hogy a dolgok gördülékenyen, lehetőleg hibátlanul működjenek. Ez a feladat sokszor rendkívüli diplomáciai érzéket követel, hiszen gyakori az olyan megkeresés a partner iskolákból, amit lehetetlen teljesíteni (például túl késői a jelentkezés a konferenciára, vagy 16-18 diák elszállásolását kérik, pedig általában vendég-iskolánként kb. 8 tanulónak tud a KFG szállást adni a diákjainál, a többieknek csak segíteni tudnak, hogy szállodai helyet találjanak). Ugyanakkor a „beosztottakkal” is ügyesen kell bánni, előfordulnak nézeteltérések, féltékenység, veszekedés. Precíz nyilvántartást is kell vezetni, mert mindig naprakész információjuknak kell/ene lennie. 3-4 hónappal a konferencia előtt a szervezőknek tudniuk kell, hogy hány résztvevő lesz, és hány diáknak, illetve tanárnak kell szállást biztosítani. (Az első jelentkezési lapon, ami ekkorra érkezik vissza, csak a részvételi szándék és az előrelátható létszám kell a partner-iskoláktól.) Ekkor lehet „kiosztani az országokat” a különböző iskoláknak, ami azt jelenti, hogy a MUN-on egy-egy iskola évről-évre más ország képviseletében vesz részt a konferencián. Ez igazi kihívás, hiszen egy másik ország álláspontját, érvrendszerét kell képviselniük. A nézőpontváltás kiváló alkalom a megértés és a mások helyzetébe való beleélés gyakorlására, no meg egy másik nemzet alaposabb megismerésére is. Ha a titkárok kiosztották az országokat az iskoláknak, megküldik a második jelentkezési lapot, amin már név szerint kell jelentkezni, és azt is meg kell jelölni, hogy ki melyik bizottságban kíván közreműködni. Egyéb információ is ilyenkor érkezik az iskoláktól, például:  ki lesz a „nagykövet”, aki a nyitóünnepségen köszönti a résztvevőket, és röviden összefoglalja országa álláspontját a konferencia fő témájáról (lásd 2.2. pont);  konkrétan hány fiút és hány lányt kell elszállásolni;

 kinek van valamilyen étkezési kívánsága;  ki allergiás háziállatokra…. Ezt is rendszerezni, összesíteni kell, és persze továbbítani a szállásmenedzsernek, étkeztetési menedzsernek és a bizottsági elnököknek. A főtitkár, illetve a főtitkár-helyettes feladata az is, hogy folyamatosan koordinálja a különböző területeken dolgozó menedzserek munkáját. Ehhez feltétlenül szükséges az információ áramoltatása, vagyis egy jó webmester közreműködése.

2.4. A weblap frissítése A konferencia weblapjának frissen tartása a webmester feladata. A honlap tartalmazza a/z @ @ @ @ @ @ @ @ @ @ @ @

konferencia időpontját, szervezők névsorát, elérhetőségét, szükséges jelentkezési lapokat, konferencia témáit, felkészüléshez és részvételhez szükséges leírásokat, viselkedési kódexet, delegáltak bizottságonkénti beosztását, konferencia pontos programját, szállás-ajánlót, korábbi konferenciák fénykép anyagát, videó anyagot, fórumot is, melyen a delegáltak feltehetik kérdéseiket a témákkal kapcsolatban.

Nem elég, hogy a webmester értsen a számítógéphez, az ő dolga a honlap arculatának alakítása is. Azt, hogy a beérkező adatok milyen formában kerüljenek fel a honlapra, ő dönti el. És természetesen ez a poszt megbízható, gyors munkát követel, hogy a résztvevők minden információhoz időben hozzáférjenek.

2.5. Szállásadók keresése Talán a szállás menedzser munkája a „legrázósabb”. Évente 70-90 ember számára kell szállást biztosítani 4 vagy 5 éjszakára. Minden évben kapnak levelet a KFG-s diákok szülei, melyben felhívják figyelmüket a program céljára, arra, hogy milyen sokat jelent a konferencia a gyerekeknek és az iskolának. Kialakult egy levelezési lista, amin számon tartják azoknak a névsorát, akik korábban már vállaltak elszállásolást. Ezen kívül az új évfolyamoknál a szeptemberi első szülői értekezletén a szállás menedzser személyesen bemutatja a konferencia programját, meggyőző és rábeszélő képességét latba vetve kéri a szülőket, hogy vállalják egy-egy diák vagy diákok fogadását a konferencia idejére. Előfordul, hogy korábban végzett diákokat, sőt barátokat is meg kell keresni, hogy mindenkinek jusson fedél a feje fölé. A tanév során számos egyéb módon is folyik a toborzás. Csak néhány példa:  a szállás menedzser bemegy osztályfőnöki órákra, és ott toboroz,  prezentációt szerveznek az iskola aulájában – a konferencián való részvételre, szállásadásra és technikai segítők vagy adminok (ügyintézők a konferencia idején) jelentkezésére bátorítva az iskola diákjait,  részvétel és promóciós tevékenység az iskolai „Öregdiákok” találkozóján és  a Szülők bálján. Mindez minden alkalommal gondos előkészítést jelent: jelentkezési lapok készítése, prezentáció összeállítása, a reklám-szöveg megtervezése stb. És ezzel még nincs vége a szállás menedzser feladatának. Amikor a 2. számú jelentkezési lapok megérkeznek, az ő feladata, hogy segítse, hogy a vendég megfelelő szállásadóhoz kerüljön. Ez is körültekintő munkát igényelt, például azért, hogy nehogy allergiás diák kerüljön olyan helyre, ahol macska van, vagy korban lehetőleg ne legyen nagy különbség, vagy hogy a csak angolul beszélő külföldi ne kerüljön olyan családhoz, ahol senki nem beszéli jól a nyelvet. Az elmúlt egy-két évben már a szálláskérők részletes bemutatkozó levelét kinyomtatják és kiteszik a folyosó falán lévő hirdetőre, ahonnan az iskola diákjai kiválasztják azt a vendéget, akit szívesen látnának. A szállás menedzser a konferencia idején sem lazíthat még. Az ő feladata a konferenciára beérkező diákok fogadása a reptéren és pályaudvarokon, illetve ennek a megszervezése. Az ő feladata az is, hogy a vendégeket

és a szállásadókat a helyszínen bemutassa egymásnak. A konferencia idején figyelemmel kíséri, hogy van-e valami probléma a szállásadó és a vendég között, és ha ilyen előfordul, akkor neki kell intézkednie. Végül, segít a hazautazás megszervezésében és lebonyolításában. Mint láthatjuk, ez a tevékenység is sokféle készséget feltételez. Rábeszélő és szervező képességet, gondos, aprólékos munkát és diplomáciai érzéket, konfliktuskezelési módszereket, ha probléma merül fel vendég és vendéglátó között.

2.6. A bizottsági elnökök képzése Jelentkezés alapján a bizottsági elnökök képzésen vesznek részt. Több hónapos munkát jelent (heti egy délután) a konferenciára való felkészítésük / felkészülésük. Gondoljunk bele: a bizottsági elnök munkája szinte felér egy pedagógus munkájával. Az ő feladata a témák jó kiválasztása, azok elfogadtatása a főtitkárral, a részletes háttéranyag előkészítése, majd a konferencia idején a határozati javaslatok megvitatásának az irányítása. Ha nem akarjuk, hogy káosz legyen, a bizottsági elnököt mind „szakmailag” (a témával és az ENSZ-szel kapcsolatosan stb.), mind pedig „pedagógiailag” (például az esetleges konfliktusok kezelése, a figyelem és a fegyelem fenntartásának módszerei) megfelelően fel kell készíteni. Természetesen, a diákok ezt is önállóan intézik, például, meghívnak egy „öregdiákot”, aki több évig volt bizottsági elnök, és külföldi konferenciákon is részt vett. Volt két diák, aki tréninget vezetett, 3 itthoni és 3 külföldi konferencián vett részt delegáltként, és kétszer voltak bizottsági elnök a KarMUN-on. Tehát bőséges tapasztalatuk volt, nem csoda, hogy a tréning remekül sikerült. A trénernek többféle feladatot kell ellátnia: megtanítani a szakzsargont (angolul!), megtanítani a bizottsági tárgyalás pontos menetét, felkészíteni az elnököket arra, hogy mikor kell egy kicsit lazítani, és hogyan, milyen ismerkedési játékokkal lehet a konferencia elején egy kicsit feloldani a feszültséget, milyen esetleges fegyelmezési eszközökre lehet szükségük, és ezekkel hogyan éljenek. A képzés első 3 hónapja inkább elméleti, ezután azonban következhet a gyakorlat. Minden foglakozásra egy-egy bizottsági elnök-jelöltnek kell felkészülnie, és a többi elnök-jelölt és esetleg egyéb szervezők részvételével le kell vezetnie az általa készített határozati javaslat tárgyalását.

3. Fontos feladatok – még mindig a konferencia előtt 3.1. Szervezési feladatok A fentiek voltak tehát azok a főbb feladatok, melyeknek szervezése kb. fél évvel a konferencia előtt indul be. Ezzel azonban még nincs vége a teendők sorának (amelyeket nem igazán lehet fontossági vagy időrendi sorrendbe rendezni): szülői értekezletet tartani a szállásadó szülőknek, közel 300 ember étkeztetéséről gondoskodni a konferencia idején, biztosítani a megfelelő termeket és azokba a szükséges műszaki berendezéseket, megszervezni a számítógép-terem felügyeletét a konferencia idejére, megfelelő számú technikai segítőt (lásd alább) toborozni és azokat felkészíteni, megszervezni az ünnepélyes megnyitót, vendég-előadókat keresni és meghívni, ajándékról gondoskodni a meghívott vendégek számára, megszervezni az angol lektori testületet (akik a határozati javaslatokat nyelvileg ellenőrzik), beszerezni papírt, nyomtató patronokat, ragasztót, ollót stb., a szükséges kellékeket, megtervezni és megcsinálni a névkitűzőket, megtervezni és megcsináltatni a konferencia mappákat, logóval ellátott tollakat csináltatni,

megszervezni a partit (utolsó este egy nagy táncos záróbuli), esetleg városnézést lehet szervezni a kísérő tanárok számára, és még sok más apró-cseprő tennivaló van. Röviden a technikai segítők, az adminok munkájának a megszervezéséről: ez a feladat ugyanis szintén gondos munkát követel a menedzserüktől. Évente közel 100 diák dolgozik technikai segítőként a konferencia idején. Mit is csinálnak?  Ők rendezik be a termeket,  segítenek az étkeztetésnél,  segítenek a konferencia-mappák összeállításánál,  intézik a konferencia elején a regisztrációt,  biztosítják a konferencia idején az információáramlást,  ha kell, takarítanak, mosogatnak, elszaladnak az üzletbe vásárolni,  segítik a bizottsági elnökök munkáját,  ellátják a ruhatárosi feladatokat, szóval egész nap lótnak-futnak. A közel 100 diákot irányítani, különösen akkor, ha ilyen sokféle a feladat, ugyancsak komoly pedagógiai és szervezői munkát jelent. 3.2.

A delegáltak felkészítése / felkészülése a konferenciára

Minden évben vannak új diákok az iskolában, akiknek a felkészítése is a szervezőkre (lásd 2. pont) hárul. Ez általában úgy történik, hogy 1-1 angolórára bemennek még a decemberi Mini-KarMUN előtt, hogy elmagyarázzák a konferencia lényegét, és megtanítják a fiatalabb „generációnak”, hogyan kell határozati javaslatot írni (újabban az angoltanárok teszik ezt meg az órájukon). Aki delegáltként, egy ország képviselőjeként akar részt venni a konferencián, annak alapvetően a következő feladatai lesznek a konferencia előtt: o o o o o o o

ismerkedjen meg az ENSZ szerkezetével, céljaival, munkamódszerével, tanulmányozza a MUN munkamenetét, a vita szabályait, szóhasználatát, ismerkedjen meg azzal az országgal, amelyet képvisel, tanulmányozza a bizottságában tárgyalásra kerülő problémákat, ismerje meg az általa képviselt ország hivatalos álláspontját az adott kérdésekben, ismerkedjen meg a határozati javaslat formájával, szerkezetével és nyelvezetével, írja meg a határozati javaslatát!

Vagyis, a delegáltaknak is nagyon komoly projekten kell dolgozniuk. Ma már viszonylag egyszerű a szükséges információhoz hozzájutni, mert az Interneten mindent megtalálnak. Nem csak információszerzést, hanem önálló, kreatív munkát is igényel a felkészülés. A határozati javaslat megírása, különösen angol nyelven, igazi kihívás. A Függelékben látható határozati javaslat-minta magyar nyelven íródott, ezen is láthatjuk, hogy milyen szigorú formai követelményei vannak – például az, hogy az egész javaslat gyakorlatilag egy mondat. Angol nyelven különösen nehéz egy ilyen kötött formájú iratot elkészíteni. Aki ennyire igényes feladatnak meg tud felelni, annak később már például egy átlagos kérvény, egy munkavállalói ajánlattevés, egy jól megfogalmazott motivációs levél megírása semmiségnek fog tűnni!

4. Miért jó a diákoknak a MUN konferencián való részvétel? (Lásd Összefoglalás is) Mivel a gimnáziumok diákjai, főleg, akik olyan ambiciózusak, mint a legtöbb MUN résztvevő, minden bizonnyal nagy hasznát veszik majd azoknak a készségeknek, amelyeket éppen a konferencia során fejleszthetnek igen magas szintre. Könnyebben oldhatnak majd meg felsőoktatásbeli, a felnőtt élet adta feladatokat, hiszen itt már sok hasonlóval, sőt nehezebbel, összetettebbel is megismerkedtek, komoly akadályokat tanultak meg legyőzni.

4.1. Szereplés

Az iskolai feleltetés mára szinte teljesen „kiment a divatból”. Nagyon fontos, hogy valamilyen módon a diákok mégis kapjanak rendszeres szereplési lehetőséget, de a magyar pedagógiai munkában ez nem jellemző. Hogyan álljon ki valaki az igazáért a felnőtt életben, hogyan álljon valaki egy nagyobb csoport elé, hogy munkája eredményeiről beszámoljon, akit erre soha nem tanítottak? Egy ilyen konferencián a tanulók ismeretlen környezetben 30-40, illetve 250-300 idegen előtt szólalhatnak meg. Az ünnepélyes megnyitón, ami az iskola épületén kívül zajlik közel 300 résztvevővel (lásd fenn: A KarMUN), az országok „nagyköveteinek” kell elmondaniuk a nyitó beszédüket – ez egy maximum 1 perces előre megírt szöveg (lásd 1.1. pont). Ideális esetben a delegáció közös produktuma, és a kísérő tanár lektorálja, mielőtt a „nagykövet” begyakorolja annak kifejező felolvasását, illetve mielőtt esetleg szóról-szóra megtanulná. Kiváló lehetőség a szereplésre, leginkább olyanoknak, akiknek már van némi rutinjuk ilyesmiben. Ami pedig a folytatást illeti, vagyis a bizottsági üléseket, ott van fokozatosság: a delegáltnak először kevésbé formális beszélgetésekben, lobbizás során kell ismeretlen résztvevőket meggyőznie arról, amit a javaslatban megírt. Ha azonban elegendő támogatót szerzett, akkor már ki kell állnia a bizottság elé (kb. 30-40 idegen diák), fel kell olvasnia a határozati javaslatát, amelyet ma már ki is vetíthet a hallgatóságának prezentáció formájában, és utána a hozzá intézett kérdésekre értelmes válaszokat kell adnia.

Ha esetleg még tovább is küldik javaslatát a plenáris ülésre, akkor ott már 100-120 ember jelenlétében történik mindez, olyan fontos, az egész világot érintő kérdésekről, amikhez még mi felnőttek sem mindig tudunk okosan hozzászólni!

*

4.2. Vitatkozás, érvelés (lásd még cikk a DeBuT-ról) A vita fontos dolog az életben, elkerülhetetlen. Az is fontos, hogy ne csak negatív érzelmek kapcsolódjanak hozzá, ne veszekedést jelentsen! Sajnálatos módon, mivel a magyar pedagógiában hagyományosan még mindig leginkább az a szokás, hogy a tanár előad, a diák pedig megtanulja azt, és visszamondja − ezért nincs vitakultúránk. Ha azt akarjuk, hogy a fejlett nyugati demokráciákban komolyan vegyenek minket, akkor meg kell tanulnunk a vitatkozás szabályait. Az érvelés tények, adatok és vélemények felsorakoztatása azzal a céllal, hogy bizonyítsuk, alátámasszuk állásfoglalásunkat. Minél több a konkrét adat és tény, annál hitelesebb a bizonyítás. Mindezt megtanulják a diákok mind elméletben, a felkészülés során, mind gyakorlatban, a konferencián. 4.2.1. Szóban Aki volt már emeltszintű idegen nyelvi szóbeli érettségin, az tudhatja, hogy ott is a leggyengébb láncszem a vita. Az előzőekben láttuk, hogy a delegáltnak meg kell győznie a résztvevőket arról, hogy az ő gondolatait, javaslatát érdemes támogatniuk. Mit jelent ez? Egyrészt azt, hogy témájából valóban alaposan fel kell készülnie. Másrészt azt is, hogy meg kell tanulnia jól érvelni. Nem csak akkor szükséges a jó érvelés, ha a saját javaslatot tárgyalják, hanem akkor is, amikor más javaslatáról kell kulturáltan vitatkozni. Vagyis ez az a készség, amire minden egyes résztvevőnek nagy szüksége van a MUN konferencián, no meg később is

nagyon gyakran mind a magán, mind a szakmai életben. Ennek kapcsán szerveztek az IB-s diákok vitaversenyeket 2010-től, szintén angol nyelven. (Lásd külön DeBuT) Ami miatt hasznos feladat a szóbeli vitatkozás a konferencián:  a diáknak társai előtt beszélnie kell;  a diáknak egy álláspontot magáévá kell tennie, és ezt a pozíciót meg kell védenie, épp úgy, ahogy ez

a valós életben is megtörténhet;  a vita szabályai kötöttek, következésképpen bizonyos mennyiségű kutatómunkát is igényel, ha valaki sikeres akar lenni;  a vita során olyan témák, problémák kerülhetnek megbeszélésre, amelyeket a tankönyvi szövegek nem érintenek;  a vita olyan szerephez juttatja a diákot, amelyben önálló véleményt is formálhat.

4.2.2. Írásban A diákok megismerik, milyen is egy hivatalos javaslat, melyek a legfőbb nyelvi, formai és stiláris ismérvei (a fejléc, mondatszerkezet, sorszámozás, központozás stb.), egy gondolat megfogalmazásának nagyon konkrét, nagyon pontos formáját. Az eddigiekben is említettük már, hogy milyen nagy kihívás is ez a feladat.

ÖSSZEGZÉS A konferencia megszervezése és az azon való részvétel számtalan olyan készséget fejleszt, amelyekre a gyerekeknek nagy szükségük van/lesz, és ilyen foglalkozásokra a tanórákon kevés lehetőségük adódik. A tanulóknak mind a tényszerű tudása, mind készségei meglepően sokat fejlődhetnek a konferencia kapcsán (a tanáraik és a saját véleményük alapján is), mert: 1. 2. 3. 4. 5.

komoly, nemzetközi problémákkal foglalkoznak, nyitottabbak lesznek, kreatív megoldásokat keresnek, kommunikációs, előadói és vezetői képességeiket fejlesztik, beleérző- és elfogadó-képességüket fejlesztik a megbeszélések, tárgyalások során, gyakorolják, hogyan kössenek kompromisszumokat (lehetőleg úgy, hogy az eredmény mind a két vagy több érintett félnek megfelelő legyen), 6. csapatmunkát gyakorolnak, 7. más érdeklődő fiatalokkal találkoznak, akik a világ minden tájáról érkeztek, és új barátokat szerezhetnek, 8. rendkívül tájékozottá válnak a tárgyalt problémák terén; 9. betekintést nyernek a legnagyobb világszervezet, az ENSZ működésébe, a nemzetközi diplomáciába, a nemzetközi politikába, 10. elsajátítják, gyakorolják a formális, udvarias viselkedést és írásmódot, 11. fejlesztik a nyelvtudásukat – mert a fentieket angolul teszik!

*

Jó volt együtt!

IDŐBEOSZTÁS (ld. még 2. pont táblázatát)

KAPCSOLÓDÓ ESEMÉNYEK IDEJE, ILL. AMIKOR A FELADATOK ELKEZDŐDNEK (általában a konferencia idejéig tartanak – kb. március első fele)

A MEGELŐZŐ TANÉV

A KONFERENCIA TANÉVE

május

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

1. a beiratkozott 9.esek szüleinek értekezlete −−−−−− KarMUN megemlítése

1. Csibetábor

1. szülői értekezlet

1. weblap

1. szállásadók

1. MiniKarMUN

2. bizottságok vezetőinek toborzása 3. szervezők toborzása

jan.

febr. 1. előadók felkérése

márc. K O N

−−−− infó a 9.-eseknek

−−−−−−−− −−−−−−− tájékoztató, frissítés szálláskérés, szponzorálás kérése

−−−−− keresése, tájékoztatása

2. konferenciatémák meghatározása

2. bizottsági elnökök képzése

2. szervezőgárda összeáll, dolgoznak



3. delegáltak felkészülnek a témákból  3. partneriskolák megkeresése



F E

2. sütivásár

R E



N C I

A

FÜGGELÉK 1. A HATÁROZATI JAVASLAT - MINTA http://www.klimatorveny.hu/doksik/20090519_ogyhat.pdf

Téma: az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről Benyújtó: Az Országgyűlés Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok által okozott éghajlatváltozás Magyarország számára is növekedő kockázatokat jelent a természeti rendszerek stabilitása, a társadalmi és gazdálkodási feltételek fenntartása szempontjából, b) az üvegházhatású gázok kibocsátása elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásához kötődik és Magyarország függősége a fokozatosan kimerülő, kínálatában csökkenő fosszilis tüzelőanyagok behozatalától jelentős politikai, gazdasági és környezeti problémákat eredményez, c) a jelenlegi gazdasági válság is sürgeti a környezetvédelmi és gazdaságélénkítési intézkedések összekapcsolását, összhangjuk mielőbbi megteremtését, d) a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács 2009. januárjában elfogadott állásfoglalásában éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását kezdeményezte, amely rögzíti a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb hazai célokat és teendőket, az üvegházhatású gázok országos kibocsátásának csökkentését és felső határértékeit, a nem megújuló energiahordozók hazai felhasználásának jelenlegi és távlati korlátozását, illetve a megújuló energiaforrások – a jelenleginél sokkal hatékonyabb szabályozással is előmozdítható – bővítési lehetőségeit, a következő határozatot hozza: 1. felkéri a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot az éghajlatvédelmi kerettörvény javaslat szakmapolitikai elkészítésére. Az Országgyűlés a törvényjavaslat elkészítésének koordinálására és benyújtására a parlamenti frakciók Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba delegált tagjait kéri fel; 2. felkéri továbbá a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, az Egészségügyi Minisztériumot, a Külügyminisztériumot, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, a Magyar Tudományos Akadémiát, illetve az érintett politikai, kormányzati, társadalmi és gazdasági szervezeteket, hogy működjenek közre a törvényjavaslat elkészítésében; 3. a parlamenti frakciók Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba delegált tagjai a javaslatot – a szükséges szakmai, társadalmi egyeztetések után – legkésőbb 2009. december 1-ig terjesszék az Országgyűlés elé; 4. az éghajlatvédelmi kerettörvény a) adjon átfogó megoldást – a hazai adottságok, a nemzetközi és az európai közösségi együttműködésből adódó feltételek figyelembe vételével az éghajlatváltozással összefüggő ökológiai, társadalmi és gazdasági problémákra és azok okaira, hajtóerőinek kellő hatékonyságú mérséklésére olyan eszközrendszer megvalósításával, amely a fenntarthatóság keretei között biztosítja a magyar társadalom szükségleteinek kielégítését, b) határozza meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit a veszélyes mértékű globális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges globális kibocsátáscsökkentési feltételek figyelembevételével, c) alapozza meg egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely a gazdasági és tudományos technikai feltételeknek, az ökológiai rendszerek tűrőképességének, a társadalom valós szükségleteinek és az energiaellátás biztonsága szempontjainak figyelembe vételével, illetve a b) pontban foglaltakkal összhangban ütemezetten mérsékelje a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását, d) határozza meg az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait, ezek megvalósításának lehetőségeit és eszközeit, hogy a társadalom és gazdasági élet minden szereplője a megfelelő tudás és eszközök birtokában – a szükséges intézkedések megtételével legyen felkészülve az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védekezésre, e) határozza meg a várható változásokhoz való jobb alkalmazkodás érdekében a hazai ökoszisztémák alkalmazkodóképessége javításának lehetőségeit és az azzal kapcsolatos feladatokat, továbbá tegyen javaslatot Magyarország természetes növénytakarójának szükséges mértékű rekonstrukciójára, f) teremtsen keretet a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrások

felhasználásának bővítését, illetve az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását szolgáló hatékonyabb szabályozás kialakításához, g) járuljon hozzá a társadalmi igazságossághoz, a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez, hatékony közgazdasági ösztönzőket és megfelelő pénzügyi forrásokat teremtve a szerkezetváltozáshoz szükséges lakossági, közösségi és gazdasági és megújuló energia beruházásokhoz,

energia

hatékonysági

h) határozza meg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó társadalmi tudatosság erősítésével, illetve a kutatásfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, i) tartalmazza a szükséges jogi szabályozást a felsorolt célok elérésére, összhangban az Alkotmánnyal és az Európai Unió jogrendszerének való megfelelés követelményével; 5. e határozat a közzététele napján lép hatályba.

A határozati javaslat, amit a diákok írnak természetesen angol nyelven, ugyanígy néz ki, néha rövidebb, de sokszor még hosszabb is lehet.

karmun karmun karmun karmun karmun karmun

2. KÖSZÖNŐLEVELEK

A TANÁROK LEVELEIBŐL: - They have all expressed their enthusiasm about the event: one called it "the highlight of the year", another said she would gladly have stayed for four more days(!) − they all said that they would like to come again next year. - They didn't want to come back to Warsaw! Some of them have a plan to meet each other in the future.

karmun karmun karmun karmun karmun karmun

Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rvel%C3%A9si_hiba http://www.karinthy.hu/pages/karmun/index.html Raabe Kiadó, Tanári Lét-kérdések: Sándor Éva: Demokráciára nevelés konferencia ürügyén? 2009. 09. http://www.klimatorveny.hu/doksik/20090519_ogyhat.pdf Összeállította: Bognár Anikó