MAJÓ ZOLTÁN*, VERES ZOLTÁN** Felhasználói attitűdök tipizálhatósága az információtechnológiai térben User attitude typology in terms of IT Several studies and analyses on information and communication technologies (ICT) have pointed out the number of Internet acces, on-line applications, most popular internet activities, or online purchasing, but we have, however, heard and read less about Internet user groups, user habits and user behaviour. As far as the economy of the information society is concerned we can see that in the past few years, not only the use of devices or the technological development but also the related way of thinking and the set of values have all become the focus of examinations since for an effective marketing we need to find out about users and analyse their habits, and attitude. Having analysed our data with the method of cluster analysis we have explored the factors of e-optimism, e-practicality and e-pessimism. In our opinion this threefactor model can be suitable for continuing our examinations of the attitude towards information technology.
I. Előszó 1997 szeptemberében az amerikai WIRED magazinban J ON KATZ egy felmérés adatai alapján az internethasználókat (digital citizen) optimistának, toleránsnak, és a változásra nyitottnak láttatta cikkében (K ATZ, 1997). Olyannak festette le a jövőt, ami szabadabb és humánusabb lesz a hálózati technológiák elterjedésével. Írásában azt taglalta, hogy az internet jobbá teszi-e a világot. A JON KATZ cikke óta eltelt 7 év alatt az információs korral kapcsolatban egyre több tapasztalattal lettünk gazdagabbak: az ENSZ adatai alapján ma már több mint 591 millió ember internetezik (UNCTAD, 2003), folyamatosan nő az internetes szolgáltatások száma a világhálón a magán- és közszférában egyaránt. Az infokommunikációs technológiák témájában az elmúlt években több tanulmányt, elemzést olvashattunk az internetpenetrációról, az internethasználati szokásokról. Kevesebb szó esett azonban a felhasználói attitűdökről, az „internet userek” szokásait befolyásoló tényezőkről. Megítélésünk szerint ez az információs társadalom gazdaságának megismerése szempontjából ez ugyanolyan fontos, mint az eszközhasználat és a technológiai fejlettség, hiszen a sikeres üzleti tevékenység megszervezéséhez összességében a felhasználók megismerésére, a felhasználói szokások és igények elemzésére kell törekednünk. Tanulmányunkban a digitális korba lépő magyar lakosság értékrendjének elemeit vesszük nagyító alá egy lakossági kutatás eredményeinek többváltozós statisztikai elemzésén keresztül. Arra keresünk válaszokat, hogy vajon milyen SZTE GTK Üzleti Tudományok Intézet, Marketing & Menedzsment Szakcsoport, egyetemi tanársegéd. ** BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi Marketing Intézet, főigazgatóhelyettes, intézetvezető főiskolai tanár, C. Sc. *
71
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 a lakosság hozzáállása, attitűdje a digitális korhoz, valamint tipizálhatók-e a felhasználói szokásokat befolyásoló tényezők. Az IT attitűdöt klaszteranalízissel vizsgálva az e-optimizmus, az e-pragmatizmus és az epesszimizmus tényezőit tártuk fel. Ez a háromdimenziós modell véleményünk szerint alkalmas lehet az információs technológiákhoz való viszonyulás megértésénél és a fogyasztói szokások kialakulásának mélyebb elemzésekor.
II. Hazai és nemzetközi kutatási eredmények az IT attitűd kapcsán A „digitális kor” magyarországi történelmében is túl vagyunk már a „csecsemőkor” szakaszán. ROGERS diffúzió-elméletét alapul véve, mely szerint az infokommunikációs technikák terjedési folyamata nem lineáris, hanem több eltérő tulajdonsággal rendelkező szakaszból áll (amit általában egy S alakú görbével szoktak szemléltetni), a 25%-os internet penetrációs mutató azt jelzi, hogy Magyarország az „újítók” és a „korai adaptálók” szakaszában van. A magyar kutatók által mért évi átlagos 3-5%-os növekedési rátával még nem értük el az „inflexiós pontot”, azaz az internet otthoni elterjedésének dinamikus időszaka még előttünk áll (DESSEWFFY – RÉT 2004). Az ilyen penetrációs szempontból alacsonynak mondható értékek mellett is lehet és érdemes vizsgálni az internet társadalomtudományi aspektusait. Az internet társadalmi hatásának vizsgálatára vonatkozó legnagyobb kutatási program a World Internet Project (WIP), amely a kaliforniai UCLA Center for Communications Policy és a szingapúri NTU School of Communications Studies kezdeményezéseként indult 1999 nyarán. A WIP kutatási program az internet társadalmi, kulturális, gazdasági hatásaival komplex módon foglalkozik: a WIP kutatói abból indultak ki, hogy ezeknek a hatásoknak a mérése módszertanilag egységes és nemzetközileg összehasonlítható tudományos vizsgálatokat igényel. A nemzetközi kutatáshoz a kelet-európai országok közül Magyarország az elsők között csatlakozott 2000-ben, a kutatások lebonyolításában a BME ITTK és a TÁRKI vesz részt. A kutatás az internet elterjedtsége (penetráció mérése), az eszközhasználat és az internet használati szokások mellett IT attitűdök feltárását is megcélozta: Ezek közül a JON KATZ által felvetett és a bevezetőben említett kérdés vizsgálata is megtörtént a nemzetközi programban.
Jobbá lesz-e a világ az internet által? A nemzetközi elemzés adatai azt mutatják, hogy a válaszadók többsége azzal az állítással, hogy az infokommunkációs technikák jobbá teszik-e a világot (has communication technology made the world better place) egyetértett (WIP, 2002). Igaz ez az amerikai és a magyar válaszadókra is, sőt a magyar válaszadók optimistábbnak tűntek az amerikaiaknál.
72
MAJÓ Z., VERES Z.: FELHASZNÁLÓI ATTITŰDÖK TIPIZÁLHATÓSÁGA...
1. ábra Jobbá lesz-e a világ az internet által? (Has communication technology made the world better place?) Forrás: saját szerkesztés a WIP 2002 alapján – www.worldinternetprojekt.org A 2002-es kutatási jelentésben szereplő optimizmus 2003-ban csökkent: ugyan a felnőtt magyar lakosság többsége (57%-a) szerint jobbá lesz a világ, de nőtt azok száma, akik szerint nem változik a világ, melyet a 2. ábra szemléltet.
2. ábra Az új technológiák hogyan változtatják meg a világot? Forrás: saját szerkesztés a WIP 2003 alapján – ITTK TÁRKI 2003
73
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 Ezen központi IT attitűd mérése mellett a magyarországi vizsgálatok többek közt még két fontos tényezősorra is rávilágítottak az elmúlt időszakban: • Egyrészt a DKMKA háztartás paneljének alaptábláin elvégzett faktoranalízis az internet használati szokások kapcsán rámutatott az internet használó népességen belül az „élmény”, a „tudás” a „közügy” és a „hig-tech” komponensekre, melyek meghatározók a webes alkalmazások használatának szempontjából (ANGELUSZ–FÁBIÁN–TARDOS 2004). • Másrészt a WIP kutatás alaptábláinak másodelemzése azt mutatta, hogy az anyagi tőke mellett a kulturális tőkének is szignifikáns hatása van az internet használatra. Azaz miközben a közbeszédben az internet használat gátját elsősorban anyagi (magas távközlési és előfizetői díjak) és technológiai (alacsony színvonalú szélessávú kapacitás) komponensekkel magyarázzák, annak a kérdésnek a megválaszolása sem maradhat el, hogy mire jó az internet, és milyen előnyöket teremt a hétköznapokban a felhasználóknak (DESSEWFFY–RÉT 2004). Ezen kutatási eredmények ismeretében érdemesnek tűnik az IT attitűd további vizsgálata, melyet egy lakossági telefonos megkérdezés adatsorain keresztül hajtottunk végre.
III. A komplex IT attitűd mérése egy kvantitatív vizsgálat során A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) az információs társadalom változásainak mérésére szolgáló monitorrendszer kidolgozását kezdte meg a 2002-es évben Magyarországon. A primer kutatások lebonyolítására a megbízást a D&T Marketing Kutató és Tanácsadó Iroda kapta. Az Iroda és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing & Menedzsment Tanszéki kutatócsoportja a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével egy 3 éven át tartó, negyedévente megismétlődő adatfelvételt tartalmazó kutatási tervet dolgozott ki. A kutatási terv kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt tartalmazott. A cikkben szereplő hazai adatok a 2002. év végén lezajlott lakossági telefonos adatgyűjtés alaptábláiból származnak. Az internet használati szokások mellett az infokommunikációs eszközök (IKT) és az információs társadalom megítélését külön kérdéssorral vizsgáltuk a kutatásban. Ez a kérdéssor 23 zárt állítást tartalmazott, melyre a válaszadók az alábbi lehetséges válaszokat adhatták: • egyetértek, • részben egyetértek, • nem értek egyet, • nem tudom – nem válaszolt. Az egyes állításokat, és az arra adott válaszok százalékos megoszlását az 1. táblázat mutatja.
74
MAJÓ Z., VERES Z.: FELHASZNÁLÓI ATTITŰDÖK TIPIZÁLHATÓSÁGA... 1. táblázat A komplex IT attitűd kérdéssor és a lekérdezés eredményei, %, n =2205 c Egyetért d Részben egyetért e Nem ért egyet f Állítás c d Az interneten sok olyan dolog is terjed, ami Q01 veszélybe sodorja az embereket, káros lehet 43,1 21,5 a családomra, szűkebb környezetemre A mobiltelefonálás egyre több időt vesz el az 37,1 19,2 Q02 emberektől Az internet segítségével az emberek könyQ03 nyebben tudnak kapcsolatot teremteni, 67,0 14,8 könnyebben tudnak ismerkedni A gyerekeknek nem szabadna még mobiltele44,6 21 Q04 font adni, mert nem tudják használni A nyugdíjasok már nem fognak mobiltele36,7 23,2 Q05 font, internetet használni Ha belépünk az Unióba, hivatalos ügyeink Q06 közül egyre többet intézhetünk el az internet 65,3 14,0 segítségével A számítógép és az internet használata hiva30,4 17,1 Q07 talos ügyek intézéséhez nem biztonságos A munkahelyeken jogosan korlátozzák a 54,6 13,3 Q08 munkatársak internethasználatát A hivatalok sokkal gyorsabban és egyszeQ09 rűbben is dolgozhatnának, ha internetet és 65,1 14,5 e-mail-t használnának Azok az emberek, akik nem használnak internetet és mobilt, inkább azért nem hasz7,2 24,1 Q10 nálják, mert nincs rá pénzük, mintsem mert nem értenek hozzá A villany, víz, gázóra állás bejelentését, és Q11 egyéb, a házhoz lakáshoz tartozó ügyeket 58,6 14,5 lehetne az interneten keresztül is intézni A diákok már mind úgy kerülnek ki az isko67,9 17,6 Q12 lapadból, hogy értenek az internethez Az okmányokat (igazolványok, anyakönyvi Q13 kivonatokat) az interneten keresztül is igé46,8 15,1 nyelhetnék az állampolgárok Az internetes hálózat (digitális infrastruktúQ14 ra) kiépítése ugyanúgy közfeladat, mint a 52,7 17,1 közvilágítás és közúthálózat kiépítése Aki nem tud internetezni, az a jövőben nehe47,2 20 Q15 zebben fog munkát találni
Nem tudja e f 21,0
14,4
36,8
6,9
8,1
10,1
29,8
4,6
34,6
5,5
6,7
14,0
27,3
25,2
11,3
20,8
5,3
15,1
10,7
8,0
15,8
11,1
8,9
5,6
24,4
13,7
18,0
12,2
22,9
9,9
75
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 1. táblázat (folytatás) A komplex IT attitűd kérdéssor és a lekérdezés eredményei, %, n =2205 c Egyetért d Részben egyetért e Nem ért egyet f Állítás c d Az interneten keresztül létrejött barátságok, szerelmek ugyanolyan tartósak lehetnek, 36,2 21,0 Q16 mint amilyenek személyes találkozás alkalmából jönnek létre Jó dolog, hogy a fiatalok számára ez az inQ17 formációs fejlődés egyre több lehetőséget 79,5 11,5 teremt Az információs eszközök további fejlődése 37,3 23,0 Q18 elemberteleníti a világot. Nem félek személyes adatokat elektronikus 33,5 16,0 Q19 úton megadni A családban a gyerekek mobiltelefon hasznáQ20 lata elfogadott, így bárhol bármikor tudunk 65,0 17,2 velük kapcsolatba lépni Barátok között elfogadott, hogy SMS-t külQ21 dünk egymásnak születésnapon, névnapokon 75,1 11,0 ünnepekkor Az e-mail-ben is egyszerű ápolni a barátsá64,7 14,1 Q22 got, ha sokáig nem tudunk találkozni A számítógép folyamatos használata a drogQ23 hoz hasonlóan függővé teszi a felhasználókat 45,2 21,2 az internet és számítógép kapcsolattól
Nem tudja e f 25,2
17,6
3,8
5,2
25,9
13,8
37,8
12,7
12,9
4,9
8,0
5,9
9,7
11,5
19,4
14,2
Forrás: saját szerkesztés NHIT és D&T engedélyével; n=2205.
A táblázat adatait elemezve az alábbi megállapításokat tehetjük a válaszadók IT attitűdjével kapcsolatban: • A válaszadók többsége (majdnem 80%-a) egyetért azzal, hogy az információs fejlődés, az internet a fiatalok számára komoly lehetőséget teremt (17. állítás). A válaszadók több mint fele (60%-a) szerint az internet megkönnyíti az ügyintézést, hatékonyabbá teszi a kommunikációt (pl. 3., 9. állítások). • A válaszadók megosztottak annak a megítélésében, hogy szabad-e interneten keresztül személyes adatokat megadni, vagy lehet-e az interneten keresztül hivatalos ügyeket intézni (7., 19. állítások) Az elemzés során arra is választ kerestünk, hogy találunk-e különbséget az internetet használók és az internetet nem használók csoportja között az állítások megítélése kapcsán (a megkérdezettek közül 22% vallotta magát internet használónak, mely egyező eredményt mutat a WIP kutatás idevonatkozó adataival). A válaszokat a két csoportra külön-külön átlagolva (súlyozott számtani átlag: 1 – egyetértek, 2 – részben egyetértek, 3 – nem értek egyet) a 3. ábra szerinti eredményt kapjuk. 76
MAJÓ Z., VERES Z.: FELHASZNÁLÓI ATTITŰDÖK TIPIZÁLHATÓSÁGA...
3. ábra A válaszok számtani átlagának eltérése az internetezők, és nem internetezők körében n=2205. Forrás: saját szerkesztés A 3. ábra adatai alapján elmondható, hogy az infokommunikációs technikákat használók és nem használók között nincs jelentős eltérés az állítások megítélésében. Az eltéréseket abszolút értékét megvizsgálva 5 tényezőnél találunk minimális eltérést az internetet használók és nem használók tábora között, melyet a 2. táblázat foglal össze. 2. táblázat A számtani átlagok minimális eltérése az internet-használók és nem használók között n=2205 Q17 Q11 Q21 Q13 Q09
Állítás Jó dolog, hogy a fiatalok számára ez az információs fejlődés egyre több lehetőséget teremt. A villany-, víz-, gázóra-állás bejelentését, és egyéb, a házhoz, lakáshoz tartozó ügyeket lehetne az interneten keresztül is intézni Barátok között elfogadott, hogy SMS-t küldünk egymásnak születésnapon, névnapokon ünnepekkor Az okmányokat (igazolványokat, anyakönyvi kivonatokat) az interneten keresztül is igényelhetnék az állampolgárok A hivatalok sokkal gyorsabban és egyszerűbben is dolgozhatnának, ha internetet és e-mail-t használnának
fABS 0,01 0,03 0,04 0,06 0,06
fABS: átlagok internező és nem internetező. Forrás: saját szerkesztés.
77
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 Az eltérések abszolút értéke a 3. táblázat szerinti állítások esetén a legmagasabb. 3. táblázat A számtani átlagok maximális eltérése az internet-használók és nem használók között n=2205 Q05 Q08 Q01 Q18 Q23 Q07
Állítás A nyugdíjasok már nem fognak mobiltelefont, internetet használni A munkahelyeken jogosan korlátozzák a munkatársak internethasználatát Az interneten sok olyan dolog is terjed, ami veszélybe sodorja az embereket, káros lehet a családomra, szűkebb környezetemre Az információs eszközök további fejlődése elemberteleníti a világot A számítógép folyamatos használata a droghoz hasonlóan függővé teszi a felhasználókat az internet és számítógép kapcsolattól A számítógép és az internet használata hivatalos ügyek intézéséhez nem biztonságos
fABS 0,40 0,43 0,45 0,52 0,53 0,55
fABS: átlagok internező és nem internetező. Forrás: saját szerkesztés.
A táblázatok adatai alapján az internetet használók és az internetet nem használó válaszadók megítélésében nem érzékelhető számottevő különbség az internet nyújtotta lehetőségek megítélése kapcsán. Érzékelhető különbséget a biztonsággal kapcsolatos állítások okoztak: az infokommunikációs eszközök használata kapcsán az internetet nem használók körében nagyobb a bizonytalanság a technológiával szemben, mely eredmény alátámasztja a kulturális tényező és az internet (nem) használat D ESSEWFFYÉK által leírt összefüggését.
IV. Az e-optimizmus, az e-pragmatizmus és az e-pesszimizmus dimenziók feltárása klaszter eljárással A kutatási adatok elemi statisztikai feldolgozása után felmerült a kérdés, hogy feltárhatók-e mélyebb összefüggések a felhasználói attitűd adatokból. Található-e egy zárt tényezőrendszer, mely a felhasználói szokások megértését segítheti? Ennek a kérdésnek a vizsgálatához a többváltozós statisztikai módszerek közül a hierarchikus változó-klaszterezés módszerével próbálkoztunk: ezen „elemi/basic tényezők” körét egy változó-klaszter elemzés megmutathatja. A klaszterezést elvégezve, az állításokat csoportosítva és értékelve három klasztercsoport elhatárolása látszott célszerűnek (VERES, MAJÓ 2003). Ezen három klasztercsoport különböző IT attitűdöket takar.
78
MAJÓ Z., VERES Z.: FELHASZNÁLÓI ATTITŰDÖK TIPIZÁLHATÓSÁGA...
I. változó-klaszter: az e-optimizmus tényezői Ehhez a dimenzióhoz 8 állítás tartozik (4. táblázat). 4. táblázat Az e-optimizmus tényezői változó klaszter eljárás alapján Kód
Állítás
Q03
Az internet segítségével az emberek könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni, könnyebben tudnak ismerkedni
Q06
Ha belépünk az Unióba hivatalos ügyeink közül egyre többet intézhetünk el az internet segítségével
Q09
A hivatalok sokkal gyorsabban és egyszerűbben is dolgozhatnának, ha internetet és e-mail-t használnának
Q12
A diákok már mind úgy kerülnek ki az iskolapadból, hogy értenek az internethez
Q17
Jó dolog, hogy a fiatalok számára ez az információs fejlődés egyre több lehetőséget teremt
Q20
A családban a gyerekek mobiltelefon használata elfogadott, így bárhol bármikor tudunk velük kapcsolatba lépni
Q21
Barátok között elfogadott, hogy SMS-t küldünk egymásnak születésnapon, névnapokon ünnepekkor
Q22
Az e-mail-ben is egyszerű ápolni a barátságot, ha sokáig nem tudunk találkozni
Forrás: saját szerkesztés.
Ezen állítások összességében az információs társadalom új minőségével, az infokommunikációs technikák életmód változtató hatásával kapcsolatosak. Az infokommunikációs technikák megváltoztathatják a kapcsolatok minőségét a magán- és közéletben egyaránt: akár a családban akár a baráti körben, akár a közügyek gyakorlása kapcsán javulhat az emberek életminősége: összességében megváltozhat a társadalmi, gazdasági, kulturális rendszer. E dimenziót az eoptimizmus dimenziójának neveztük el.
II. változó-klaszter: az e-pragmatizmus tényezői Ehhez a dimenzióhoz az 5. táblázatban látható 6 állítás tartozik.
79
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 5. táblázat Az e-pragmatizmus tényezői változó klaszter eljárás alapján Kód Q11 Q13 Q14 Q15 Q16 Q19
Állítás A villany-, víz-, gázóra-állás bejelentését, és egyéb, a házhoz, lakáshoz tartozó ügyeket lehetne az interneten keresztül is intézni Az okmányokat (igazolványokat, anyakönyvi kivonatokat) az interneten keresztül is igényelhetnék az állampolgárok Az internetes hálózat (digitális infrastruktúra) kiépítése ugyanúgy közfeladat, mint a közvilágítás és közúthálózat kiépítése Aki nem tud internetezni, az a jövőben nehezebben fog munkát találni Az interneten keresztül létrejött barátságok, szerelmek ugyanolyan tartósak lehetnek, mint amilyenek személyes találkozás alkalmából jönnek létre Nem félek személyes adatokat elektronikus úton megadni.
Forrás: saját szerkesztés.
Ezen állítások az infokommunikációs technikák az emberek mindennapos tevékenységét hatékonyabbá, eredményesebbé tevő új módszer megjelenésére utalnak. Az információs szupersztráda segítségével egyszerűbb hivatalos ügyeket intézni, az internet mint új kommunikációs csatorna a hétköznapok részévé válik, behálózza az életünk mint egy útrendszer, mint a telefon vagy a televízió, melyet praktikus, gyakorlati okok miatt használunk nap mint nap. E dimenziót a kutatás során az e-pragmatizmus dimenziójának neveztük el.
III. változó-klaszter: az e-pesszimizmus tényezői Ezen dimenzióhoz a 6. táblázatban látható 7 állítás tartozik. 6. táblázat Az e-pesszimizmus tényezői változó klaszter eljárás alapján Kód Q01 Q02 Q04 Q05 Q07 Q18 Q23
Állítás Az interneten sok olyan dolog is terjed, ami veszélybe sodorja az embereket, káros lehet a családomra, szűkebb környezetemre A mobiltelefonálás egyre több időt vesz el az emberektől A gyerekeknek nem szabadna még mobiltelefont adni, mert nem tudják használni A nyugdíjasok már nem fognak mobiltelefont, internetet használni A számítógép és az internet használata hivatalos ügyek intézéséhez nem biztonságos Az információs eszközök további fejlődése elemberteleníti a világot A számítógép folyamatos használata a droghoz hasonlóan függővé teszi a felhasználókat az internet és számítógép kapcsolattól
Forrás: saját szerkesztés.
80
MAJÓ Z., VERES Z.: FELHASZNÁLÓI ATTITŰDÖK TIPIZÁLHATÓSÁGA... Ezen állítások a napjainkban formálódó információs társadalom ma még sokszor megválaszolatlan, a társadalmi különbségeket esetleg tovább mélyítő, a személyes kapcsolatok megromlását eredményező tényezőjére utalnak. Az állítások a számítógép és az internet mesterséges (embertelen) világát jellemzik, mely vírusaival, ellenőrizhetetlen tartalmával veszélyes lehet az emberekre. E dimenziót a kutatás során az e-pesszimizmus dimenziójának neveztük el. Az így kapott klaszterek ellenőrzéseképpen elvégezve a tényezők faktoranalízisét hasonló struktúrát kapunk: lefuttatva a megfelelő statisztikai számításokat ugyanennek a 3 dimenziónak a meglétét találtuk.
A feltárt dimenziók szociodemográfiai összefüggéseinek vizsgálata A vizsgálataink során választ kerestünk arra is, hogy a három attitűd: az eoptimizmus, e-pesszimizmus és az e-pragmatizmus szignifikánsan különböző-e a megkérdezettek jól körülhatárolható demográfiai csoportjainál? Például bizonyos életkor esetén jellemző-e az e-optimizmus, vagy bizonyos jövedelmi helyzet esetén az e-pesszimizmus? A kérdés megválaszolása érdekében a változó klaszter csoportokat tovább vizsgáltuk. Az adott klaszterben szereplő változók számtani átlagának összegét kiszámoltuk külön nemenkénti, életkori, iskolai végzettségi bontásban és természetesen elvégeztük az összehasonlítást az internethasználókra és nem használókra is. Az internetet használók és nem használók esetén a következő adatokat kapjuk (emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a válaszok magasabb értéke fejezi ki az egyet nem értést). 7. táblázat Számtani átlagok értéke az e-optimizmus, e-pragmatizmus és e-pesszimizmus klaszterekben Használt-e Ön számítógépes hálózati megoldásokat az elmúlt három hónapban? Átlag Igen
N Std. Deviation Átlag
Nem
N Std. Deviation Átlag
Összesen N Std. Deviation
e-optimizmus
e-pragmatizmus
epesszimizmus
10,4810
10,1228
14,2703
422,0000
391,0000
407,0000
2,6887
2,7401
3,2749
10,6519
10,5034
12,6553
1132,0000
1033,0000
940,0000
3,0994
3,1070
3,4611
10,6055
10,3989
13,1433
1554,0000
1424,0000
1347,0000
2,9936
3,0145
3,4846
Forrás: saját szerkesztés.
81
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 Az α=0,01 szignifikanciaszint mellett a szignifikáns eltéréseket az ANOVA tábla tartalmazza. 8. táblázat Szignifikáns eltérések ANOVA tábla alapján ( α=0,01) ANOVA tábla Csoportok között e(kombinált) optiCsoporton belül mizmus Összesen epragmatizmus
Sum of Squares
df
Mean Square
F
Sig.
1,002
,317
4,533
,033
63,85 6
,000
8,978
1
8,978
13 908,214
1 552
8,961
13 917,192
1 553
41,093
1
41,093
Csoporton belül
12 890,346
1 422
9,065
Összesen
12 931,438
1 423
740,753
1
740,75 3
15 602,594
1 345
11,600
16 343,347
1 346
Csoportok között (kombinált)
Csoportok között e(kombinált) pessziCsoporton belül mizmus Összesen Forrás: saját szerkesztés.
Az ANOVA tábla adatai alapján statisztikailag alátámasztott, hogy a vizsgált sokaság körében az internetet nem használók e-pesszimistábbak mint az internetet használók α=0,01 szignifikancia szint mellett. Ezen elemzést elvégezve a nemek, az életkorok, az iskolai végzettség jövedelem szint szerint α=0,01 szignifikancia szint mellett az alábbi eredményeket kapjuk: • Az e-optimizmus, e-pesszimizmus, e-pragmatizmus dimenziókban nincs szignifikáns különbség a férfiak és a nők között adataink alapján. • Az e-optimizmus a középkorúak (31+ <61) esetén a leggyakoribb, az epesszimizmus pedig a nyugdíjasok körében (62+), az e-pragmatizmus esetében pedig nincs szignifikáns különbség az életkorok tekintetében. • A válaszadók végzettségét vizsgálva az e-pesszimizmus dimenzióban szignifikáns különbséget találunk: az alacsonyabb iskolai végzettség mellett gyakoribb az e-pesszimizmus. A e-optimizmus és az e-pragmatizmus esetében nincs szignifikáns különbség a végzettség tekintetében. • A magas jövedelműek és a létminimum körül élők e-optimistábbak, mint a középosztály. Az e-pragmatizmus és az e-pesszimizmus esetén adataink nem mutatnak szignifikáns különbséget a jövedelmi csoportokra. A kapott adatokban α=0,01 szignifikancia szint mellett ezen tényezőknél találunk eltérést, más esetben ilyet nem találtunk.
82
MAJÓ Z., VERES Z.: FELHASZNÁLÓI ATTITŰDÖK TIPIZÁLHATÓSÁGA...
Összegzés Az IT attitűdöt vizsgálva klaszteranalízis módszerével az e-optimizmus, epragmatizmus, e-pesszimizmus dimenzióit tártunk fel. Ez a 3 dimenziós modell véleményünk szerint alkalmas lehet az információs technológiákhoz való viszonyulás megértésére. Ennek az a jelentősége, az IT attitűd hatással van a felhasználói szokásokra. Nyilvánvalóan ezen három tényező minden emberben megtalálható: keveredik, valamelyik dominánssá válhat, vagy éppen veszthet a súlyából egy-egy élmény kapcsán vagy az ismeretek bővülésekor. Véleményünk szerint ezen három tényezőt érdemes figyelembe venni akár a digitális tartalmak kialakítása, akár az információs társadalom fejlesztésére irányuló programok kidolgozása során. A virtuális térben egyszerre kell kiszolgálni az e-optimista, az epragmatista és az e-pesszimista beállítottsággal érkező látogatót. Az elmúlt évek elemzéseiben többször olvashattuk, hogy az internetet használók magasan kvalifikált, fiatal, városi fehérbőrű férfiak, mely véleményünk szerint csak a használati, illetve hozzáférési adatok jellemzésére szolgálhatnak. A felhasználók attitűdjének jellemzésére érdemes lenne az e-optimizmus, epragmatizmus, e-pesszimizmus attitűd-dimenziókat is felhasználni. További eredményekkel szolgálhatna, ha egy nemzetközi komparatív elemzés során tovább vizsgálnánk, hogy a bemutatott klaszterstruktúra milyen alapon szerveződik, és társadalmi szinten milyen arányok rajzolódnak ki.
Felhasznált irodalom ANGELUSZ 2004: ANGELUSZ R., FÁBIÁN Z., TARDOS R.: Digitális egyenlőtlenségek és az info-kommunikációs eszközhasználat válfajai. Társadalmi Riport, Tárki, 2004. DESSEWFFY–RÉT 2004: DESSEWFFY T., RÉT ZS.: Az info-kommunikációs technológiák terjedése – objektív és szubjektív gátak. Társadalmi Riport, Tárki, 2004. KATZ, 1997: J. KATZ: The Digital Citizen, Wired/Merrill Lynch Forum survey 1997 http://hotwired.wired.com/special/citizen/index.html. UNCTAD, 2003: United Nations Conference on Trade and Development Ecommerce 2003 Report, http://r0.unctad.org/ecommerce/ecommerce_en/ edr03_en.htm. VERES, MAJÓ 2003: VERES Z., MAJÓ Z.: Internet usage in the USA and Hungary. A comparative analysis of user habits and an attitude research model The Sixth International Conference on Electronic Commerce Research (ICECR-6) INFOMART, Dallas, 23-26, october, 2003 Conference Proceedings pp: 82-96. WIP, 2002: World Internet Project 2002: Mapping the digital future, Hungarian Society and the internet. www.worldinternetprojekt.org WIP, 2003: World Internet Project 2003: A digitális jövő térképe. ITTK TÁRKI, 2003.
83
