MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE I. A program rövid bemutatása II. Segédanyag pedagógusok számára III. Szakirodalom IV. Információk, elérhetőségek, bejelentkezés

I. A LEVÉLTÁRI FOGLALKOZÁS RÖVID BEMUTATÁSA 1. Ismeretterjesztő képes előadás 2. levéltári forrástípusok/fondok bemutatása vetítéssel 3. rövid interaktív foglalkozás (tesztszerű feladatsor megoldása az órán elhangzottakról) A levéltári óra keretében általános levéltártörténeti bemutatóra kerül sor. A diákok megismerkednek a magyar levéltárügy rövid történetével, a levéltárak kialakulásával, valamint a jelenlegi magyarországi levéltári rendszerrel. Ezt követi a Veszprém megyei levéltár történetének és tevékenységének bemutatása, végül az itt őrzött irattípusok ismertetésére kerül sor. Az oktatóteremben használt interaktív digitális tábla és számítógépek segítségével a diákok az óra végén rövid tesztfeladatot oldanak meg. Részletek: 1.  Mi a levéltár? A fogalom időbeli változásainak meghatározása. Az írásbeliség intézményei, az archiválás igényének megjelenése, a levéltárak kialakulása: királyi levéltár, Archivum regni, egyházi intézmények archívumai (káptalanok, konventek, érsekségek/püspökségek), főúri családok levéltárai. Veszprém vármegye térbeli kiterjedése és területi változásai (térképek), a vármegye központjai (Veszprém, Vecse, Pápa, Veszprém). Vármegyék: tisztikar és hivatalok, ügymenet. 1723: LXXIII. tc. a vármegyei székházak és levéltárak alapításáról A veszprémi vármegyeháza felépítése, a vármegyei levéltár kialakítása, Padányi Bíró Márton püspök szerepe. A levéltári iratanyag őrzésének, rendszerezésének története, veszteségek. Városok, községek levéltárai, az egységes megyei hatókörű és gyűjtőkörű levéltár létrejötte. Székházak. 

A levéltár feladatai, levéltári tevékenység: gyűjtőterület, iratfeldolgozás (rendezés, digitalizálás, adatbázisok), kutató- és ügyfélszolgálat, állományvédelem (restaurálás), közművelődés, tudományos munka (ld. a levéltárismertető képeit), honlap



A levéltári rendszer rövid bemutatása: gyűjtőkör, fondstruktúra. Az iratanyag bemutatása fondfőcsoportonként, illetve irattípusok szerint, kiemelve elsősorban az értékesebb és érdekesebb típusokat. A történelem órai tananyaghoz igazodva, egy-egy eseményre vagy fogalomra vonatkozóan konkrét levéltári iratok segítségével hozunk példát.

2.

(Lásd pps-melléklet!) 3. Teszt  Az órán elhangzott fogalmak, nevek, dátumok rögzülése érdekében 5–10 kérdésből álló tesztsor kitöltése

II. Segédanyag pedagógusok számára 

Fogalomtár:

Alispán = a vármegye első tisztviselője, a megyei közigazgatás vezetője Anyakönyv = egy egyházközség vagy település születésekről, házasságokról és halálesetekről vezetet írásos nyilvántartása Bíróság = az igazságszolgáltatás különböző szintű fórumai Céh = egy-egy iparág kézműveseinek lefektetett szabályok szerint működő, kiváltságokat élvező érdekvédelmi szervezete Címereslevél/armális = birtokadománnyal nem járó nemesi címet adományozó oklevél Családfa/genealógiai tábla = egy család, nemzetség tagjainak leszármazási táblája Fond = a levéltári iratanyag alapvető tagolási egysége. Minden levéltári irat meghatározott fondba tartozik. Főispán = a megye élén álló ispán Haditanács = hadügyeket irányító központi kormányszék Harmincadvám = a magyar királyi haszonvételek egyik formája, belső kereskedelmi vám Hegyközség = a szőlőhegy birtokos vagy bérlő gazdáinak bizonyos önkormányzattal rendelkező intézménye Helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) = 1723-ban felállított kormányszék, élén a nádorral. Feladatai a belső igazgatás és kormányzás, a királyi rendeletek végrehajtása, azok közvetítése a vármegyék és a szabad királyi városok felé. Hiteleshely (loca credibilia) = káptalanok és szerzetesi konventek által működtetett sajátos magyar feudális kori jogszolgáltatási intézmény, amely közjegyzői funkciót látott el, hiteles okleveleket állított ki Járás = a megyén belüli kisebb igazgatási egység, élén szolgabíró áll Járási szolgabíró (iudex nobilium/iudlium) = a járás élén álló tisztviselő, közigazgatási és bírói feladatokat lát el Jegyző (notarius) = a közigazgatás és a bíráskodás különböző szintjein és intézményeiben az írásbeliséget ellátó személy Jegyzőkönyv (prothocollum) = testületi ülések (pl. vármegyei közgyűlés) napirendre vett ügyeinek rövid összefoglalása Jobbágytelek (sessio, mansio, fundus) = a feudális kor gazdasági és adózási alapegysége, amely magában foglalja a házhelyet és a hozzá tartozó mezőgazdasági művelt területet (szántóföld, rét, osztatlan erdő és legelő. Tulajdonosa valamely földbirtokos, akinek a birtoklásért a jobbágy szolgáltatásokkal tartozik. Kancellária = rendszeres oklevél-kiállítással foglalkozó központi állami hatóságok, királyi bíróságok, egyházi intézmények és magánbirtokosok iratkezelést végző hivatala Kataszteri felmérés =a földadó egységét megállapítandó készült felmérés, amellyel a parcellák pontos nagyságát, művelési ágát, jövedelmét és tulajdonosát állapították meg Követutasítás =az országgyűléseken résztvevő vármegyei küldöttek részére az egyes tárgyakban képviselendő megfogalmazott utasítás Közjegyző = jogcselekmények felvételére és hitelesítésére jogosult jogi képesítésű személy Levéltár = iratanyag őrzését szolgáló intézmény, továbbá egy ott őrzött meghatározott levéltári rész (pl. vármegyei levéltár, Esterházy család levéltára) Mezőváros (oppidum)=magánföldesúri hatalom alatt álló város, gyakran egyben

uradalmi központ, amely vásártartási joggal rendelkezett, szolgáltatásait egyösszegű cenzussal megválthatta, de lakói jobbágyoknak minősültek, az úriszék bíráskodott felettük Nemesi kúria = nemesi udvarház, illetve szabad nemesi telek elnevezése. A kuriális nemesek olyan kisnemesek, aki egy teleknyi földjük volt, jobbágyokkal nem rendelkeztek Nemesi összeírás = a vármegyei hatóság által bizonyos rendszerességgel készített számbavétel, amely a vármegye kötelékébe tartozó nemes családfőket tartalmazta településenként Nemességvizsgálat = a nemesi cím jogos használatára irányuló vizsgálat, amely a címmel visszaélőket igyekezett kiszűrni. Átfogó vizsgálatra III. Károly és Mária Terézia idején került sor Nemzetőrség = a polgárság soraiból szervezett önkéntes fegyveres alakulat az 1848. március 15-i forradalom vívmányainak védelmére Oklevél=jogokat adományozó vagy megállapító irat, amelyet meghatározott belső és külső formai követelmények szerint állítanak ki Osztálylevél = az örökösök által készített vagyonleltár és annak felosztását rögzítő egyezség Pápai bulla = eredeti értelmében a pápai kancellária által kibocsátott ólom függőpecséttel ellátott oklevél Rendezés = a levéltári munka egyik fontos területe, amelynek során a levéltári iratokat használhatóságuk érdekében tagolják, meghatározzák azok egymáshoz való viszonyát Reprográfia = az iratmegőrzést biztosító másolatkészítés vármegyei törvényszék (sedes iudiciaria/sedria) = a nemesi vármegye igazságszolgáltatási szerve, a vármegyei nemesség elsőfokú bírósága, a jobbágyok ügyeiben az úriszékről fellebbezett másodfokú bírói fóruma Statutum = helyi hatókörű rendelet, amelyet önkormányzati joggal rendelkező testületek alkottak Szerzetesi konvent = szerzetesek kolostori közössége Tanúkihallgatás = peres eljárások, határjárások, vizsgálatok során a bizonyítást szolgáló eljárás Termelőszövetkezet = a termelőeszközök közös tulajdonlásán, közös termelőmunkán alapuló agrár nagyüzem Urbárium = a jobbágyok gazdasági és társadalmi helyzetét felmérő adatsor, amely egyben a földesúrnak járó terheket, haszonvételeket is tartalmazza Úrbéri per = a jobbágyok úrbéri szolgáltatásának megállapítását célzó, a jobbágyfelszabadítás után pedig a majorsági (azaz földesúri kezelésben lévő) és az úrbéres földek elkülönítését célzó eljárás Úriszék (sedes dominalis) = feudális kori bíróság, amely a földesúr jobbágyai, cselédei és a jobbágytelken élő nemesek fölött ítélkezett Ügyészség= a vád képviselője a büntetőperekben, a polgári korban vádhatóság Vármegyei nemesi közgyűlés (congregatio generalis) = a vármegyei közigazgatás testületi szerve, a főispán vagy az alispán hívja össze, tagjai a megye kötelékébe tartozó nemesek Városi polgárjog = a város kollektív kiváltságaiban egyénileg való részesülés. Megszerzése egyszeri taksa lefizetéséhez kötött, amely által gazdasági és jogi kiváltságok szerezhetők Városi tanács = a városi önkormányzatiság választott testületi szerve Végrendelet (testamentum)= jogügylet, amelyben a végrendelkező vagyonának halála utáni sorsáról rendelkezik

 Kronológia: 1009 – Veszprém megye első okleveles említése 1181 – III. Béla elrendeli, hogy a király elé kerülő magánjogi ügyeket foglalják írásba 1214 – a veszprémi káptalan mint hiteleshely által kiadott legrégebbi fennmaradt oklevél 1224 – Veszprém város Jolánta királynétól kapott kiváltságlevele, amely a harmincadvám megfizetése alól mentesíti 1723 – az Országos Levéltár (Archivum regni) felllítása – a megyéket törvényben kötelezik vármegyeháza építésére és levéltár felállítására 1745–1762 – Padányi Bíró Márton veszprémi püspöksége és főispánsága 1763 – az első veszprémi vármegyeháza felépülése 1831 – kolerajárvány 1836 – Veszprém vármegye pecsétjének megújítása 1887 – az új vármegyeháza felépülése 1950 – tanácsrendszer felállítása – a megyei gyűjtőkörű veszprémi állami levéltár létrejötte

III. SZAKIRODALOM  A Veszprém Megyei Levéltár ideiglenes fondjegyzéke. Szerk.: Jakab Réka. Veszprém, 2006.  Jakab Réka: Veszprém Megyei Levéltár. Levéltárismertető. Vezető az állandó kiállításhoz. Veszprém, 2011.  Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész. 3. Megyei levéltárak és forrásközlések. Budapest, 2008. Veszprém megye. 105–108., 572–578.  Lukcsics Pál: A veszprémi székeskáptalan levéltára. In: Levéltári Közlemények 1930. 151–181.  Lukcsics Pál: Veszprém vármegye levéltárügye. In: Levéltári Közlemények, 1931. 126–129.  Madarász Lajos: Veszprém megyei Levéltár. In: Magyarország levéltárai. Szerk. : Balázs Péter. Bp., 1983. 219–226.  Márkusné Vörös Hajnalka: Veszprém Megyei Levéltár rövid története és az iratanyag általános leírása. In: A magyarországi németek történetének levéltári forrásai. Szerk. Apró Erzsébet–Tóth Ágnes. Bp., 2010. 931–1025.  Molnár István: Pápa megyei város levéltára. Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat, Pápa, 1942.  Somfai Balázs: A veszprémi Megyeház 100 éve, 1887—1987. Veszprém, 1987.  Somfai Balázs: A Veszprém Megyei Levéltár Pápai Levéltára. In: Levéltári Szemle, 2009/1. 47–54.  Takáts Endre: Veszprém megye levéltárának története. In: A Veszprém megyei Levéltár fondjainak jegyzéke. Bp., 1973. V–IX.  Véghely Dezső: Emléklapok rendezett tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből. A városi levéltár ismertetése. Veszprém, 1886. 80–83.

IV. I NFORMÁCIÓK, ELÉRHETŐSÉGEK : Veszprém Megyei Levéltár (VeML) 8200 Veszprém, Török Ignác utca 1.

Tel.: 88/401-422 [email protected] www.veml.hu A foglalkozások helyszíne: Veszprém Megyei Levéltár A foglalkozás várható időtartama cca. 45 perc További információ, bejelentkezés: Boross István, Jakab Réka levéltárosok