Magyarország nemzeti parkjai I.
Természetvédelmi alapozó ismeretek
Hortobágyi Nemzeti Park (1973)
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Főbb adatok • • • •
1973-ban, elsőként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1973-ban 52.000 ha, 2013-ban 80.957,17 ha. Az igazgatóság székhelye: Debrecen Érintett megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok, Heves • Címer: Daru
Hortobágyi Nemzeti Park (1973)
Hortobágyi Nemzeti Park (1973)
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Főbb adatok • A Hortobágyi Nemzeti Park közel 81 ezer hektárnyi területével hazánk legnagyobb kiterjedésű védett természeti területe. • A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 4 tájvédelmi körzetet, 20 természetvédelmi területet és 130 Natura 2000 területet. • Az eredeti törzsterület és az Újszentmargitai erdő, ill. legelő a Bioszféra Rezervátum hálózat része. • A nemzeti park egyes részei szerepelnek a Ramsari jegyzékben. • A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta a Világörökség része. • 2011-ben a területén jelölték ki hazánk második, Európa harmadik Csillagoségbolt Parkját. • Az IUCN védett területeket osztályozó rendszere II. kategóriába sorolta a nemzeti parkot.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Részterületek Hortobágyi puszta
Pusztakócsi mocsarak
Ohati-erdő
Vajdalaposi erdő
Ujszentmargitai erdő
Ágotapuszta
Tiszafüredi madárrezervátum (Tiszató)
Német-sziget
Tiszacsegei hullámtér
Hortobágyi halastavak
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • A Hortobágyi Nemzeti Park megalakulását ötéves előkészítő munka előzte meg. • Végül 1973 január 1-én 52.000 ha kiterjedésben egy olyan területen jött létre a nemzeti park, ahol korábban egyetlen védett terület sem volt. • Ugyanekkor a térségben további hét természetvédelmi területet jelöltek ki összesen 11.000 ha-on, melyeket később a nemzeti parkhoz csatoltak. • A nemzeti park a létrehozásakor egyetlen 52.000 ha-os, összefüggő tömbből állt. • A későbbi bővítések és átcsatolások miatt ma 14 területegységből épül fel.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • Az 1960-as évek közepén az előkészítő munka nyilvánossá vált, és a nemzeti park szükségessége minden illetékes fórumon eldöntött kérdés lett. • A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács balatonszemesi konferenciáján, 1968. május 15-én dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében bejelentette a Hortobágyi Nemzeti Park megalapításáról hozott döntést.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • A bejelentést követően újabb négy évig tartó szakmai és érdekegyeztető munka következett, melynek során előkészítették azt a kormányrendeletet is, mely lehetővé tette hazánk első nemzeti parkjának megalakulását. • A nemzeti park megalakulása ellen állandó ellenállást fejtett ki a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára, a megyei tanácselnök és a Hortobágyi Állami Gazdaság teljes vezérkara. • Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzeti park megalakulása ellen nem tudnak semmit tenni, akkor a Debrecenben létrehozandó nemzeti park igazgatóságának létrehozását akadályozták. • Véleményük szerint az igazgatóság feladatát az Állami Gazdaság egy üzemegysége is el tudta volna látni.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • Az ellenállás azzal volt magyarázható, hogy a megyei vezetők féltek attól, hogy megtiltják nekik a vízivad vadászatát, valamint attól, hogy a számukra jelentős anyagi jövedelmet hozó nagyüzemi libatenyésztést a Hivatal megszünteti. (Mind a kettő be is következett.) • A nemzeti park létrehozásáról szóló, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1850/1972 OTvH sz. határozata a Tanácsok Közlönye XXI. évfolyamának 58. különszámában jelent meg, mely 1973 január 1-én vált hatályossá. • Ezt követően a vita tárgyát a nemzeti park igazgatóságának felállítása képezte.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • Mivel az érintettek közül mindenki számára elfogadható megoldás volt, hogy a nemzeti park igazgatási feladatait az agrár egyetem irányítsa, ezért az igazgatóság ellenzőinek megtévesztésére, felkérték az egyetem rektorát, hogy az első három évben lássa el a nemzeti park tudományos tanácsának elnöki teendőit. • Továbbá egy egyetemi docenst felkértek, hogy két évig vállalja el a nemzeti park elnöki teendőit. • Így az igazgatóság tényleges igazgatója, ügyvezető igazgatóként a rangsorban csak a harmadik lépcsőfokon állt. • A tényleges igazgatói pozíciót Salamon Ferenc agrármérnök töltötte be.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A nemzeti park rendeltetése • Védje és fejlessze a puszta jellegzetes természeti értékeit, őrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát. • Biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. • Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Földtani felépítés • A földtörténeti kor harmadidőszakában a mainál jóval mélyebb és egyenetlen felszínét a negyedkori lerakódások töltötték fel és egyenlítették síksággá. • A jégkorszak végén a három hordalékkúp által közrefogott medenceszerű mélyedésben a Hortobágy kialakulása, felépítése a folyók építőmunkájának eredménye, de a felszín egyenetlenségeinek formálásában a szél munkája, később pedig az ember tájalakító tevékenysége is szerepet játszott. • E sajátos helyzet miatt a síkságon főképp finomszemű üledékek, agyag és iszap gyűlt össze.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Földtani felépítés • Az egykor még változatosabb domborzatú felszínt borító 100-200 m vastag jégkori rétegeket iszapos, agyagos lösztakaró fedte be. • A lösziszapos felszín mélyedéseibe a Tisza az óholocénban öntésiszapot rakott le, amelyek a kistáj keleti szegélyeinek kivételével elszikesedtek. • A holocénban a Tisza a Hortobágy legnagyobb részét bejárta, az üledékeket és a domborzatot elegyengette, vagyis tökéletes síksággá alakította. • Felszíni formáit vizsgálva a síkságon nem sok változatosságot találunk, a felületes szemlélő számára a tagolatlan felszín az Alföld legegyhangúbb tájának tűnhet.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Földtani felépítés • A dél felé enyhén lejtő síkság tengerszint feletti magassága 88-92 méter között váltakozik, ami fölé csak a homokbuckák, a homokhalmok illetve kunhalmok emelkednek, melyek közül a legmagasabb a Nagyivántól nyugatra fekvő Bürök-halom (105 m). • Nevezetesebb halmok: a Bivaly-halom, a Hármas-halom, a Kettőshalom, a Bajnok-halom, az Árkus-halom, a Köves-halom, a Telekházihalom és a Strázsa-halom. • A megkopott, egy-másfél méternyire kiemelkedő, alacsonyabb halmokat a nép laponyagoknak hívja. (Ilyen pl. a Fél-laponyag, a Mátailaponyag és a Halas-laponyag.) • A nagyobb kiterjedésű, hosszan elnyúló, alig észrevehető emelkedéseket pedig hátnak, hátasföldnek, teleknek, vagy telkesföldnek nevezik. • Mivel ezeket a vízáradás megkímélte, ezekre építették a tanyákat, pásztorszállásokat és veszély esetén ide terelték az állatokat.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Talajtan • A puszta talajainak háromnegyede szikes, melyek alaptípusa az oszlopos szerkezetű szolonyec. • Magas sótartalma miatt rajta különleges növénytakaró jött létre. • A mélyebb részeken, laposokon és feltöltődött folyómedrekben mozaikszerűen réti talajok, a magasabb térszinteken és kunhalmokon csernozjom talajok alakultak ki.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Vízrajz • Domborzati és éghajlati viszonyainak következtében a Hortobágy vizekben szegény, vízrajza is az egyhangúságot mutatja. • Vizei eredeti helyüket a harmadkor végén, illetve a negyedkorban foglalták el. • Az egykori gazdag vizivilágnak - a vízrendezések következtében – napjainkra csak az emlékei maradtak meg. • A domborzati viszonyokkal és a folyók vízjárásával függött össze, hogy valamikor a területen a tavaktól a mocsarakig, a lápoktól a tocsogókig az állóvizek minden átmenete fellelhető volt. • Létüknek a lecsapolások, ármentesítések, folyószabályozások, a gátrendszerek kiépítése vetettek véget, így az egykori vízbőséget a vízhiány váltotta fel.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Vízrajz • A pusztán keresztülhaladó felszíni vízfolyásai nem helyi eredetűek, a vízben gazdagabb tájakról érkeznek, csekély esésűek, a víz a medrekben lassan mozog. • Legjelentősebb folyója a táj vízrajzi tengelye a Hortobágy, amely kettészeli a pusztát. • Egykor a mainál jóval szélesebb mederben folyt, vize a sík pusztán elveszett, csak a helyi lakosok tudták, merre kanyarog. • További három természetes vízfolyása az Árkus, a Kadarcs és a Kösely. • A tavaszi hólé levezetésére szolgáló medreket, természetes vízfolyásokat a nép fokoknak, ereknek, hajlatoknak nevezi.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Vízrajz • Legértékesebb természetes állóvizei, vagyis 400 hektárnyi kiterjedésű hat tava közül a legnagyobb és legismertebb a Darvastó fenék (250 ha). • Az állandóan vízzel borított területeket a nép tónak, az időszakiakat pedig fenéknek, laposnak, mocsárnak, rétnek nevezi. • A vízrendezések óta a pusztát a mesterséges csatornák és halastavak uralják: két éltető vize a Tisza vizéből táplálkozó Keleti- és Nyugati főcsatorna. • Itt létesültek hazánk legnagyobb, gátakkal duzzasztott halastavai, amelyek összes vízfelülete meghaladja a 6000 hektárt. • A képet a sok mesterséges csatorna és egy sor víztározó (Tiszató, Nagyiváni, Ohati, Sarkadéri stb. tározó) teszi változatossá.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Növényvilág • A Hortobágy a Tiszántúli flórajárás része, amelynek eredeti növénytakaróját az ember tette részben kultúrpusztává. • Az egykori pusztai tölgyeseknek, sziki tölgyeseknek, a tölgy-kőris-szil ligeterdőknek, a tatárjuharos tölgyeseknek, az Alföldet uraló klimatikus erdős-pusztáknak Ohaton és Ujszentmargitán néhány tíz hektáron csak az emlékei maradtak fenn. • A puszta jelentős részét másodlagosan kialakult szolonyec és szology szikesek foglalják el. • A korábbi kisebb szikes foltokat emberi hatások, erdőírtások, ármentesítések, vízlecsapolások terjesztették ki nagy területekre. • Rendkívül jellegzetesek a szikes puszta mozaikos felépítésű növénytársulásai, sótűrő és melegkedvelő fajokkal.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Növényvilág • A szikes tavak hínárjait a sziki nádas váltja fel. • A mélyebb felszíneken a szikes laposok, a magasabb fekvésű térszíneken pedig a változatos szikes pusztagyepek a legelterjedtebbek. • A sziki gyeptársulások a gyér növényzetű szikpadkákkal jól elkülönülnek a szikes laposoktól és a tavasszal vízjárta, nyáron erősen kiszáradt, repedezett szikfokoktól és vaksziktől.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Állatvilág • A puszta állatvilága a sokszínű élőhelyeknek megfelelően igen változatos. • Az ártéri erdők és holtágak értékei a gémtelepek, a fekete gólya, a barna kánya, ritkán a kerecsensólyom, a Tisza magas partfalaiban a gyurgyalag és a jégmadár. • A mocsarak és a tavak állatvilágának ritkaságai a vöcskök, a fattyúszerkő telepek, a nyári lúd fészkelőhelyei, a szárcsa, a vizityúk, a guvat és számos récefaj. • A nádasok számos énekesmadár élőhelyét biztosítják. • A halastavak európai hírű madárvonulási központok, amelyeken a fő vonzerőt az őszi és tavaszi libahúzás és a daruvonulás jelenti.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Állatvilág • A gyepek legértékesebb fajai a pásztormadár, a mezei pacsirta, a sziki pacsirta, a széki csér a nagygoda, a bíbic. • A legelők felett gyakorta feltűnik a pusztai ölyv és a parlagi sas. • Az emlősök közül tipikus pusztai faj az ürge. • A puszta gerinctelenfaunája igen gazdag.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • A Hortobágy természeti adottságai kedveztek egy olyan állattartó kultúra kialakulásának és fennmaradásának, amely csaknem a XX. század közepéig egyedülállónak tekinthető. • Az év legnagyobb részében legeltetésre alapozott állattartás, amely évszázadokon át külföldön is piacképes volt, a puszta szélsőséges időjárásához igazodva, megőrizte a tartásmódnak leginkább megfelelő ősi állatfajtáinkat és az állatokat őrző-gondozó pásztorság hagyományait. • Ma a nemzeti park a kipusztuló félben lévő ősi magyar háziállatfajták legnagyobb élő múzeuma, génrezervátuma.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • Magyar szürkemarha • A hortobágyi szarvasmarhatartás még a XX. század elején is a hagyományos módon folyt. • „A rendszerint rosszul teleltetett jószág az Isten szabad ege alatt él tavasztól őszig; a gyakran beköszöntő szárazság idején se takarmánya, se ivóvize megfelelő nincsen; a primitív enyhelyek nem nyújtanak igazán védelmet, sárban kell hideg földön feküdnie; a forrón tűző napsütés is megvisel embert és állatot is egyaránt.” • Olyan fajtát kell tehát tartani, amely képes minden rosszat elviselni. • A Hortobágy-pusztán tenyésztésre egyedül a magyar szürkemarha alkalmas.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • Magyar szürkemarha • Sokáig úgy vélték, hogy a honfoglaló magyarság hozta magával, majd pedig, hogy a kunok honosították meg. • Valószínűbbnek látszik azonban, hogy itt a Kárpát-medencében tenyésztették ki. • A magunkkal hozott kisebb testűt az itt talált nagytestű vadtulokkal keresztezték. • Így tehát jogos a magyar szürkemarha megnevezés. • A Hortobágyon még a XX. században is szürke marhából állottak a debreceni gazdák gulyái.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • Racka juh • A magyarok legrégebben tenyésztett juha, a fürtös, hosszú fedőszőrű racka. A Hortobágyon "riskásnak" nevezték. • A rendkívül igénytelen, betegségre sem hajlamos racka, a hortobágyi tartási körülményeket jól elviselte, olykor fedél nélkül még a telet is a pusztán töltötte. • A juhtenyésztésben nagy változást hozott a spanyol eredetű merinó megjelenése. • Elterjedését a XVIII. század végétől a rackáénál jobb gyapja segítette elő. • A merinó értékes gyapja és bővebb teje miatt azonban a hazai rackafajtáinkat a XIX. század végére erősen visszaszorította, így a Hortobágyon is a merinó tartása vált uralkodóval.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • Mangalica • A Hortobágyon a sertés tekintetében ősi fajtának a "szalontai" vagy "réti" disznó számít. • Ezt a fajtát azonban a XIX. század közepén kiszorította a hízékonyabb és jobb húst adó mangalica. • A mangalica egy kitenyésztett fajta, mely a szerb "sumádia" és az ugyancsak magyar fajtának ismert "bakonyi disznó" kereszteződéséből jött létre.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • A nyájszervezet hagyományos megnevezései • Szarvasmarhák esetében: • Gulya, a külső legelőn lévő csapat megnevezése; • Csorda a belső legelőn lévő csapat, ahonnan naponta jár haza a jószág. • A külső legelőn a pásztor neve gulyás, a belső legelőn pedig csordás. • Lovak esetében: • Ménes, a lovak legelő csapatának általános megjelölése. • A külső és belső legelőn lévő ménesnek csikós a pásztora.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • A nyájszervezet hagyományos megnevezései • Juhok esetében: • Juhnyáj, a hosszú szőrű racka együttes neve. • Birkanyáj, a rövid szőrű merinó (amely "csak birka"). • A külső és belső legelőn is pásztoruk a juhász. • A sertések esetében: • Konda, ritkábban sertésnyáj. • A belső legelőn, a naponta hazajáró sertések csapata a csürhe. • Külső legelőn pásztoruk a kondás vagy kanász, a belső legelőn a csürhés.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • A XVIII. századra alakul ki a Hortobágy pusztai legeltetési rendje, sajátos pásztortársadalma. • A pásztorok társadalmában hierarchikus rend uralkodott. • A számadó, aki vagyonával felel a rábízott jószágállományért, a legtekintélyesebb, bojtárjainak ő parancsol, az ő szava dönt. • Utána a számadó- vagy öregbojtár következik. • A bojtárok fiatal, nőtlen emberek, még a katonai szolgálat előtt állnak. • A kisbojtár és a tanyás még gyerekember. • Legalul a falusi csordás és csürhés áll. • A pásztorok társadalmában a tekintély, a rang szempontjából még az is számított, hogy melyik jószágfajtát őrzi. • Legtöbbre az értékes nagyállatok (ló, szarvasmarha) őrzőit tartották.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • Az állatok őrzése • Az állatok őrzésénél a pásztor legfontosabb eszköze a bot. • Ki-ki maga készíti el, a még lábon kiszemelt tölgy, som, szilva, körtefa hajtásából. • A bot nemcsak terelő eszköz, hanem dobó fegyver, lábközé fogva ülőke, földbe szúrva a szűrt rátéve árnyékot ad a tűző nap ellen. • Két típusa van: a"fúrkósbot" és a juhászok használta "kampósbot". • A pásztor másik fontos terelő eszköze az ostor. • Ennek is két típusa van: a kocsisok által használt hosszú nyelű és a pásztorok rövid nyelű ostora, a "karikás". • A jószág őrzésében, terelésében a csikósnak, gulyásnak valóságos társa a jól betanított, mindent értő hátasló. • A juhász társa a szamár, melyet elsősorban teherhordásra használták.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • Az állatok őrzése • A jószág őrzésében fontos szerep jut az okos pásztorkutyáknak. • Két típusát különböztetjük meg: a nagyobb testű örző-védő komondort és kuvaszt, továbbá a terelő, kisebb testű pulit, pumit és mudit. • A komondort és a kuvaszt a farkasok ellen tartották, később a pásztortanyák őrzői. • Az okos, kitűnő terelő tulajdonságú pulit elsősorban a juhászok, de a gulyások is szívesen tartották.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • • • • •
Pásztorépítmények A nomád életformát a juhász őrizte meg a legtovább. Ő az, aki nyájával a pusztán ide-oda vándorolt. Csupán öltözködésével védekezik az időjárás viszontagságai ellen. Az igényesebb, elléskor még fedelet is igénylő merinó elterjedése óta azonban a juhász is fedél alá húzódik. • A többi pásztor az őrzött jószág és a maga számára is emel valamilyen védelmet nyújtó építményt a helyszínen található anyagból, főként nádból. • A pásztorépítményeknek két nagyobb csoportját különböztetjük meg. az egyik csoportba a jószág számára emelt építményeket, a másikba pedig a pásztorhajlékokat soroljuk.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • Pásztorépítmények • A jószág számára készített, széltől védő építmény a három, esetleg négyszárnyú szárnyék, másként szárnyaskarám. • A karám tetőnélküli, kerek vagy négyszögletes, falazata nád, sövény, egy széles, elzárható nyílású ajtóval, az egész jószágcsapat összetartására szolgál. • A juhok számára készült kerek, felül befelé hajló nádfalú építmény neve kosár. • A nagyjószág összetartására szolgál a rudakból, összerótt fedetlen építmény, az akol. • Az esztrenga is fedetlen, kerítésszerű, szétszedhető alkotmány, melyet a fejősjuhászatban alkalmaznak. Egy keskeny nyíláson egyenként engedik a juhokat az ott ülő juhász keze alá.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • • • • • •
Pásztorépítmények A legelőn fedeles építmények is készültek a jószág védelmére. Az ágasfákon álló nád- vagy gyékényfedél neve: félszer, szín. Ha a karámnak készül fedele, akkor nyári szállás. Ha pedig falat is csinálnak, hodály a neve. Készülhet hodály úgy is, hogy a tetőzet a földig ér, ekkor beszélünk a seggenűlő-hodályról. • Fontos még a jószág éjszakázóhelyén a porosálláson elhelyezett dörgölődző-fa. • A látó- vagy góréfáról tartja szemmel a pásztor a környéket, hogy ne ütközzék a szomszédos gulyával, nyájjal, vagy ha látogatók tűnnek fel a pusztában.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • • • •
Pásztorépítmények A pásztorépítmények másik csoportja a pásztorhajlékok sora. Ezek között is vannak kezdetlegesek is. Ilyennek tekinthető, amikor a karám valamelyik sarkában meghúzódva épít magának a pásztor nádból kúpalakú kunyhót. • Ez az alig két lépés széles, köralakú kunnyó szinte csak arra jó, hogy eleséges ládája, bundája elférjen benne és hosszú esőzéskor maga is védelmet találjon. • Egyszerű építmény a pásztorok közismert konyhája, a vasaló. • A tetőnélküli korcolt nádfal tulajdonképpen a széltől védi a tüzet, ahol a vasfazikban főznek a pásztorok.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • Pásztorépítmények • A XIX. század végén jelennek meg a pusztán a stabilabb, sár vagy vályog falazatú, náddal vagy már cseréppel fedett kunyhók, melyet az idegen már tanyának nevez. • A kunyhóval egy fedél alatt van a lúól, jászollal, ahová a hátaslovat kötik. • Szekérszín is csatlakozhat még a kunyhóhoz.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • A pásztorok viselete • A hortobágyi pásztor viselete a "fehír" és a "felső" ruházatból áll, melyhez a föveg és a lábbeli tartozik. • A fehírruha ingből és gatyából áll. • Az ing nem testhez álló, nem is az időjárás ellen való, hanem inkább a felsőruha kibélelésére szolgál. • A gatya a legrégibb magyar ruhadarab, mely kényelmes és télen-nyáron használatos. • A pásztornak kétfajta gatyája volt: egy vékonyabb, nyári és egy vastagabb téli. • Az utóbbit faggyúba mártva impregnálták s ettől olyan lett, mintha bőrből készült volna. Ezt nevezték "tőgyfa-gatyának".
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • A pásztorok viselete • A XIX. Század közepe táján a gyári vászon elterjedése miatt megváltozott a "fehír" viselete és anyaga is. • A kékfestő vászonból készült, csípőig érő, kék üveggombokkal magasra gombolt nyakú ing és a fél-lábszárig érő, 4-5 szélből készült bő, kékvászon korcos gatya váltotta fel. • A felsőruhát jóformán csak rossz időben viselték. • A legrégibb és legkezdetlegesebb ruhadarab a "hátibűr". • Egy nagyobb juh bőréből készül, a kitörésen kívül semmit nem csináltak rajta. • Több racka juh bőréből készült a téli "nagybunda". • A bundát minden valamirevaló pásztor el tudta magának készíteni.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • • • •
A pásztorok viselete A magyar nép egyik legkedveltebb ruhadarabja a szűr. Legtovább a pusztázó pásztorok hordták. A nép, különösen a hortobágyi pásztor felöltve sohasem viselte, hanem csak a vállára vetve. • Ezért az ujja eredeti szerepét elveszítette, így be is varrták és zsebként használták. • A szűr alapanyagát, a posztót a csapók, szabását, varrását pedig a szűrszabók végezték. • A cifraszűr díszítése hímzéssel és rá varrott színes posztó rátéttel történhetett.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • A pásztorok viselete • A hortobágyi pásztor fejfedője a széles karimájú, félgömb tetejű, fekete nemez kalap. • A téli fejfedő süveg a fekete bárány bőréből varrott, belül fehér bárány prémmel bélelt, göndör szőrű, benyomott tetejű kucsma volt. • A hortobágyi pásztorok ma ismert széles karimájú kalapja csak a XIX. században nyerte el mai formáját. • A pásztorok kalapjai különböznek.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • A pásztorok viselete • A pásztorviseletben voltak olyan vonások, amelyekkel a környező települések lakossága már felhagyott. Ilyen a fonott, csimbókos hajviselet és a féregtelenítést is szolgáló faggyúval való zsírozás. • A gatya faggyúval való impregnálását, a szűr és a nagy karimájú kalap viselését szintén az extenzív állattartás velejárójának kell tekintenünk.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • • • • •
• • •
A hortobágyi pásztorművészet A hortobágyi pásztor szinte mindent díszített, ami a keze ügyébe került. A pásztorok díszes tárgyai nagyobb részt bőrből készültek. A hortobágyi pásztorművészet produktumai a "kíszsíg„ (erszény), amely dísze volt a csikósnak, gulyásnak, juhásznak, kondásnak. Az igen míves karikásostort többnyire csak a csikós és a gulyás használta. A másik rendelkezésre álló anyag a szaru. A szarvból ivókürt, sótartó, rühzsírtartó készült, melyet bicskaheggyel karcolva díszítettek. A harmadik anyag a fa. A pásztor fafaragó művészete, a boton kívül, egyéb használati tárgyak faragásában is meg nyilvánult.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás • A hortobágyi pásztorművészet • A hortobágyi pásztor kedvelt zeneszerszámát a furulyát is maga készítette. • A hétlukú, a halk szavú "furulya", az erős hangzású a "duda". • A fűzfából készült furulya és duda mindenhová elkísérte a pásztort.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Egyéb kulturális értékek • A kilenclyukú híd • Magyarország leghosszabb közúti kőhídját (167,3 m) Povolny Ferenc tervezte, 1833-ban készült el. • Építéséhez a követ Tokajból hozták, a szükséges 400.000 téglát pedig helyben égették ki. • A Hortobágy folyón mindig is itt vezetett át a legfontosabb útvonal, amely Erdélyt Pest-Budával kötötte össze. • Már a XIV. sz.-ból származó írások is említenek itt hidat, mely azonban fából épült. Ezt 1702-ben felújították, • Az 1702-ben teljesen felújított híd még fából készült. • Debrecen tanácsa 1827-ben határozta el a kőhíd megépítését, mely 6 év múlva lett kész.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Egyéb kulturális értékek • A kilenclyukú híd • Az országos hírű hídi vásár elválaszthatatlan a kilenclyukú hídtól. • A jelentős, egykor nemzetközileg is számon tartott magyar vásárok sorába tartozik. • A hídi vásárok virágkora a XIX. század vége, a XX. század eleje. • A vásár virágkorában az állatvásár mellett már kirakodó vásár is volt. • Főleg debreceni mesterek, kalaposok, szűrszabók, csizmadiák, miskolci kádárok, kerékgyártók, debreceni, füredi és mezőcsáti fazekasok, pipások, tiszafüredi nyergesek, szarvasi szőrtarisznyások, felvidéki csengő- és kolompkészítők, mézeskalácsosok és lacipecsenyések kínálták híres áruikat.
Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Ajánlott irodalom
Kiskunsági Nemzeti Park (1975)
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Főbb adatok • • • • •
1975-ban, másodikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1975-ben 30.032 ha, 2013-ban 48.198 ha. Az igazgatóság székhelye: Kecskemét Érintett megyék: Bács-Kiskun, Csongrád, Pest Címer: Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét szimbolizálja, a rajta levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző borókát és a vörös vércsét ábrázolja.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975)
Kiskunsági Nemzeti Park (1975)
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Főbb adatok • A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 3 tájvédelmi körzetet és 18 természetvédelmi területet. • A nemzeti park 22.095 ha kiterjedésű területe a Bioszféra Rezervátum hálózat része. • A nemzeti park egyes részei szerepelnek a Ramsari jegyzékben.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • Az összes nemzeti parkunk közöl a kiskunsági alakult meg a leggyorsabban és a leginkább zökkenőmentesen. • Az érintett térség politikai vezetői a nemzeti park alapítását feltétel nélkül támogatták, és felkérték az érintett szervezeteket, intézményeket stb., hogy segítsék az előkészítő munkákat. • A Hortobágyétól és a nemzetközi gyakorlattól eltérően a nemzeti parkot hat, egymástól művelt és lakott területekkel elválasztott darabból alakították ki (a későbbi bővítés során további mozaikokkal bővült a terület).
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) A nemzeti park rendeltetése • Védje a kiskunsági táj jellegzetes és változatos arculatát, és őrizze meg a táj legjelentősebb természeti értékeit: • a különböző homokbucka-típusokat, a homokpuszta maradványait, a szikes pusztákat és tavakat, a lápokat, mocsarakat, turjánokat, a Tisza menti ártér természetes galéria erdeinek maradványait, • a sajátos növény- és állatvilágot, a bugaci Ősborókást, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat. • Biztosítsa a Kiskunság különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) A nemzeti park rendeltetése • Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze meg a hagyományos kiskunsági pusztai állattartás és a jellegzetes tanyai, paraszti életforma emlékeit, mint a táj kulturális értékeit.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Felső-kiskunsági puszták
Orgoványi rétek
Felső-kiskunsági tavak
Bugac
Peszéradacsi-rétek
Miklapuszta
Fülöpházi-homokbuckák
Szikra és Alpári-rét
Kolon-tó
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Felső-kiskunsági puszták • Az Alföld második legnagyobb szikes pusztája. • Az elszikesedett, 90-100 m tengerszint feletti magasságban lévő, mély fekvésű, kis terepesésű, egykori Duna ártér elszikesedett meszes-szódás felszínein szoloncsákos-szolonyeces puszta alakult ki, melynek nagy részét évszázadok óta legeltetésre használják. • A beékelődő löszhátakkal szikes rétek, legelők, szikfokok és vakszikes foltok váltogatják egymást. • Növényzetét jórészt sótűrő, vagy sókedvelő fajok alkotják. • Állatvilágának legjelentősebb fajai a túzok, a kékvércse, a nagygoda, valamint a piroslábú cankó. • Az egykori halastavak a költő- és vonuló madarak, a kétéltűek számára nyújtanak kedvező életfeltételeket.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Felső-kiskunsági puszták • Az ősgyep fenntartásában az évszázados hagyományokkal rendelkező külterjes állattartásnak van meghatározó szerepe. • A bösztörpusztai majorban lévő génbankban a magyar szürke szarvasmarha, a racka és cigája juhok, a magyar félvér lovak és a mangalica állományok fenntartása zajlik. • Néprajzi értékeit a Kunszentmiklósi Tájmúzeum és a Nyakvágó csárda őrzi.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Felső-kiskunsági tavak • A területegység legértékesebb tavai a Zab-szék, a Kelemen-szék, a Pipás-szék, a mocsarak között pedig a Kisréti-tó és a Fehér-szék. • Ezeket a tavakat a vízrendezések előtt a Duna rendszeresen elöntötte, napjainkban vízutánpótlásuk kizárólag csapadék eredetű, nyár végére kiszáradnak. • A szikes tavak - Közép-Európában egyedülállóan - magas sótartalmú vize páratlan mikro-flóra és fauna kialakulásához vezetett, amelyre az úgynevezett sziki fészkelő közösség épül. • Jellegzetes fajai a gulipán, a gólyatöcs, a széki lile, valamint a bölömbika, a nyári lúd s végül a barna réti héja. • A tavak az őszi és tavaszi madárvonuláskor a vízimadarak számára kiváló pihenő- és táplálkozó helyek.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Peszéradacsi-rétek • A Duna-Tisza közi hátság előterének jelentős értékeket rejtő, napjainkig megmaradt, egykor vízjárta darabját az u.n. turjánvidéket őrzik. • Változatos élőhelyei közül a lápok, a láprétek, a mocsárrétek és a nedves kaszálórétek, valamint az ezek közé ékelődő homokbuckák és homoki erdők jelentik a legnagyobb értéket. • A védett terület a veszélyeztetett parlagi vipera egyik legjelentősebb élőhelye. • A terület természeti értékeinek fennmaradását a hagyományos rét-, legelő-, nád- és erdőgazdálkodás biztosítja.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Fülöpházi-homokbuckák • A terület nyugati részén változatos formakincsű buckavidék alakult ki, ahol a szél felszínformáló munkája még napjainkban is megfigyelhető. • A buckavonulatokat nyílt homokgyepek borítják, melyben gyakori a közönséges boróka is. • A nedvesebb buckaközökben serevényfüzeseket, a buckaoldalakon pedig borókás nyárasokat találunk. • Nagyon gazdag a terület rovarvilága és a hüllőfaunája is. • A madarak közül legjellemzőbbek a szalakóta, a búbosbanka, és a gyurgyalag.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Fülöpházi-homokbuckák • A buckavonulat keleti részén, a szél által kivájt lapos medencékben négy állóvíz felület a Kondor-tó, a Szívós-szék, a Hattyú-szék és a Szappan-szék keletkezett, melyek napjainkban vízhiánnyal kűzdenek, gyakran teljesen kszáradnak. • A környező tanyák jórésze lakatlan, közülük sok pusztuló félben van, néhányat üdülésre, illetve idegenforgalmi célokra hasznosítanak.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Kolon-tó • Az Izsáki Kolon-tó a Duna jégkorszak utáni mellékágában alakult ki, amelyben az egykori nyílt vízfelület helyén ma nagyrészt nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok találhatók, amelyeket láp- és ligeterdők, fajgazdag láprétek, mocsárrétek, nyugatról pedig homokbuckák öveznek. • Az északi rész nádasainak legértékesebb madarai a gémfélék. • Értékes fajai továbbá a lápi póc és a réti csík, és a mocsári teknős.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Kolon-tó • Az egyre inkább eltűnő nyíltvízi élőhelyek visszaállítására az igazgatóság nagyszabású élőhely-rehabilitációba kezdett. • A projekt közvetlen célja a Kolon-tóról az előző évszázadban eltűnt, nyílt víztükörrel bíró tavi, lápi és mocsári élőhely-együttes rehabilitációja, valamint az élőhely-együttest határoló veszélyeztetett borókás nyaras homoki gyepek természetes állapotának helyreállítása volt. • Az első részcél a tó meder rekonstrukciója, mely során 43,8 hektár felületen az összefüggő nádasok helyén eltérő vízmélységű nyílt vizű tómeder került kialakításra, amellyel részben visszaállították a Kolontó egykori állapotára jellemző élőhelyeket. • A második részcél során a tavat körülvevő száraz- és nedves gyepeken elszaporodott inváziós özönnövények kerültek kiirtásra 288 hektár összterületen.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Orgoványi-rétek • A területen a nedves rétek, a homokpuszták, a nádasok és szikes gyepek a legértékesebb élőhelyek. • Az élőhelyek állapotát elsősorban az időszakos vízállások szintje határozza meg. • A kiszáradó félben lévő láp- és kaszálórétek növénytani szempontból kimagasló értékeket rejtenek. • Állatvilágának legkiemelkedőbb faja a bennszülött Metelkamedvelepke, a madarak közül pedig a nagygoda, a bíbic, a piroslábú cankó, valamint vonuláskor a nagypóling. • A tájvédelmi körzetként védelem alá helyezett, majd a nemzeti parkhoz csatolt terület formakincse és növényzete átmenetet képez a fülöpházi és a bugaci buckavidék között.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Bugac • A nemzeti park legnagyobb területe a Bugacpuszta, amely természetvédelmi szempontból magába foglalja a bócsai homokvidéket és pusztákat is, amelyet a homokbucka-vonulatokon megtelepült homoki erdők, homokpuszták, szikes puszták, valamikori szikes tavak, mocsarak, lápok, láprétek és nedves kaszálók, valamint ezek maradványai jellemeznek. • Kiemelt jelentőségűek a nem egészen tisztázott eredetű borókás nyárasok, közöttük is elsősorban a Bugaci ősborókás. • A mészben gazdag, változatos formakincsű homokfelszínek számos értékes növényfajnak szolgálnak élőhelyül. • Nagyon gazdag a puszta rovarvilága is.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Bugac • Bugacpuszta napjainkban a nemzeti park leglátogatottabb területe, amely nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is jelentősnek mondható. • Részben szabadtéri (élő) múzeuma a pásztorélet hagyományait mutatja be. • Itt a természetben láthatók a génmegőrzés és az idegenforgalom céljait egyaránt szolgáló hagyományos hazai háziállat fajták: szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések és baromfik. • A tanyavilág agrártörténeti, erdészettörténeti és néprajzi értékeinek megőrzésére a nemzeti park igazgatósága számos tanyát birtokol, ápol, gondoz és őriz.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Bugac • 2012 áprilisában a terület legnagyobb értéke, a bugaci ősborókás mintegy 90%-a egy erdőtűz során megsemmisült (kb. 900ha). • A terület helyreállítására nagyszabású rekonstrukciós munkákba kezdtek, de a siker biztos, hogy több évtized múlva fog csak jelentkezni.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Miklapuszta • A Miklapusztai (vagy akasztópusztai) terület a Duna-völgy egyik legszebb pusztáját őrzi, melynek kialakulásában a Duna folyószabályozás előtti felszínalakító munkája játszotta a főszerepet. • Itt találhatók a legtagoltabb morfológiájú hazai szikpadkás felszínek. • A magas sótartalom miatt a puszta növényfajokban viszonylag szegény, csak a sótűrő és sókedvelő fajok élnek meg. • A terület madárvilága nagyon értékes.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Szikra és Alpári-rét • A Tőserdő valamint a hozzá csatlakozó Szikrai és Alpári rét a HoltTisza egy ága és az azt kísérő liget és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek mozaikja. • Itt találkoznak egymással a Duna-Tisza-közi homokhátság magasabban és a Tisza-völgy mélyebben fekvő területei, ahol - ami az Alföldön különlegességnek minősíthető - még források is fakadnak. • Értékes madarai közül kiemelt jelentősége a gémeknek van.
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Ajánlott irodalom
Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Ajánlott irodalom
Bükki Nemzeti Park (1977)
Bükki Nemzeti Park (1977) Főbb adatok • • • • •
1977-ban, harmadikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1977-ben 38.775 ha, 2013-ban 42.269 ha. Az igazgatóság székhelye: Eleinte Miskolc, később Eger Érintett megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Címer: Bükkfa levelek által közrefogott szártalan bábakalács virágzat.
Bükki Nemzeti Park (1977)
Bükki Nemzeti Park (1977)
Bükki Nemzeti Park (1977) Főbb adatok • A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 9 tájvédelmi körzetet, 14 természetvédelmi területet és 62 Natura 2000 területet. • Az igazgatóság működési területén található Hollókő és környéke (Hollókői TK) Hollókő ófalu és táji környezete néven 1987 óta szerepel a Világörökség Listán. • Az igazgatóság működési területén található Ipolytarnóci Ősmaradványok TT 1995 óta viseli az Európa Diploma kitüntetését. • A Borsodi-Mezőség szerepel a Ramsari jegyzékben. • Az igazgatóság működési területén 7 erdőrezervátum található összesen 2336,1 ha kiterjedéssel.
Bükki Nemzeti Park (1977) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • A nemzeti parkot (ekkor még Bükkfensíki NP néven) másodikként akarták létrehozni. • Az előkészületek felénél a Hivatal elnöke felkereste Heves megye vezetőit a tervek jóváhagyása céljából, de ők (a pártbizottság első titkára és a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója, illetve a Szilvásváradi Állami Gazdaság igazgatója) a nemzeti park létesítésétől elzárkóztak. • A nemzeti park előkészítése Borsodban tovább zajlott mivel ott támogatták azt. • Eközben Heves megyében is kedvező változások voltak, mivel a megyei első párttitkárt eltávolították, így a gazdálkodók ellenállása is gyengült. • Az igazgatóság az első években Miskolcon működött, majd később Egerbe került.
Bükki Nemzeti Park (1977) A nemzeti park rendeltetése • Védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait és őrizze meg jelentős természeti értékeit: • a különböző sziklaalakulatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat; • a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket; a jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusokat, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat. • Őrizze meg a táj kulturális értékeit.
Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Földtani felépítés • A Bükk-hegység helyén a földtörténeti ókorban és középkorban közel 200 millió éven át tenger hullámzott, amelyben hatalmas mennyiségű üledék halmozódott fel. • Ebből a tengeri üledékből az évmilliók során jött létre a hegység, amelynek kialakulásában vulkáni kitörések is többször szerepet játszottak. • Így a hegység kőzettömegében nemcsak mészkövek, hanem változatos vulkáni kőzetek is előfordulnak. • A karbonátos üledékes kőzetek bővelkednek karsztjelenségekben. • Az évmilliók felszínformáló erői töbrökkel tagolt jellegzetes karsztfennsíkokat, víznyelőket, barlangokat, mély szurdokvölgyeket, kiemelkedő sziklabérceket (“köveket”) hoztak létre.
Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Földtani felépítés • A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke: területén jelenleg 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. • Itt található az ország legmélyebb barlangja is, a 250 m mélységű, 4.5 km hosszúságú István-lápai barlang. • A hírneves bükki “ősemberbarlangok” (pl. a Suba-lyuk, a Szeletabarlang, az Istállós-kői barlang) kitöltéséből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő. • A Bükk-fennsík karsztformái, a fennsíkot körülvevő meredek sziklaszirtek, a “kövek” vonulata, a mély szurdokvölgyek, a középkori várak maradványai, a lillafüredi idegenforgalmi barlangok (Szt. István-barlang, Anna-barlang) nagyszámú hazai és külföldi látogatót vonzanak.
Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág • A hegység növénytakarójának fajgazdagságát, növénytársulásainak sokféleségét számos tényező alakította, melyben nemcsak a hegység geomorfológiai, klimatikus, alapkőzeti és talajtani viszonyai játszottak meghatározó szerepet, hanem a növényzet fejlődéstörténete és kapcsolata más területek vegetációjával is. • A Bükk növényzeti képét elsősorban a kontinentális, valamint az Erdély és a Kárpátok közelségére utaló növényfajok és társulások megjelenése határozza meg. • A 300-960 méterig emelkedő, változatos alapkőzetű hegység a Kárpátok és az Alföld közötti köztes helyzetben igen gazdag lehetőséget nyújt a kontinentális síksági és a hűvös magashegységi vegetáció találkozásának.
Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág • A gazdag geomorfológiai formakincs különleges mikroklimatikus viszonyai között kialakult termőhelyek lehetőséget nyújtottak számos jégkor előtti, jégkori és jégkorszak utáni növényfaj, sőt növénytársulás fennmaradásának is. • A korábbi korok vegetációjáról tanúskodnak a máig fennmaradt maradványfajok (reliktumok). • Azok a maradványfajok, amelyek kis területre visszaszorulva éltek, időközben alkalmazkodtak az új létfeltételekhez és új endemikus fajok, alfajok kialakulásához vezettek.
Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág • A hegységet hatalmas erdőségek uralják. • Az alföld-peremi részektől a magasság növekedésével egymás felett alakultak ki az alföldi erdős-sztyepp erdők, a középhegységi száraz, melegkedvelő tölgyesek, a hűvösebb gyertyános tölgyesek és a hűvös bükkösök övei. • Az övek növénytársulásait gazdagon variálják a különféle alapkőzet típusokon, valamint az extrém mikroklimatikus viszonyokat létrehozó sziklás termőhelyeken (töbrök, mély völgyek, meredek sziklagerincek, sziklafalak stb.) kialakult edafikus és extrazonális vegetációtípusok. • A Bükk-fennsíkon, 700-850 méter tengerszint feletti magasságban, hatalmas összefüggő montán bükkösök állnak. • A montán bükkösök irtása nyomán alakultak ki a hegyi kaszálórétek melyek számos növényritkaságnak adnak otthont.
Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág • A montán bükkösöket körülvevő alacsonyabb régiók nagy kiterjedésű szubmontán bükkösök tenyésznek. • Az extrém termőhelyeken különleges erdőtársulások alakultak ki, mint amilyen a hárs-kőris sziklaerdők, a szurdokerdők és a bokorerdők. • A nedves, hűvös klímájú központi bükköt veszi körül, 450 m magasságig széles zónát alkotva, az ország legelterjedtebb növénytársulása, a cseres-tölgyes. • A bokorerdő-társulásokhoz gyakran kapcsolódnak különböző sziklagyep- és lejtősztyeppek. • A talajtól szinte teljesen mentes sziklákon jönnek létre a mészkő- és a szilikát sziklagyepek.
Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Állatvilág • A Bükki Nemzeti Park, illetve a hegységet övező Bükk-vidék gerincesfaunája a hazai átlagnál gazdagabb, sok veszélyeztetett faj jelentős populációja él itt. • Egyes fajoknak itt él a legnagyobb hazai állománya és van olyan faj is, melynek eddigi kizárólagos lelőhelye a Bükk hegység. • Hideg-nedves élőhelytípusain a boreális, boreo-alpin, montán, kárpáti elemek, míg a fennsík déli letöréseinél, vagy a Dél-Bükkben található száraz-meleg élőhelyeken a szubmediterrán, balkáni, kontinentális elemek dominálnak. • Értékes színezőelemek a csak a Bükkben élő endemikus fajok, (pl. Gebhardt-vakfutrinka), ill. szubendemikus alfajok, mint pl. a bükki szerecsenboglárka lepkefajok.
Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Állatvilág • A különböző faunahatások, a változatos felszíni formák és a rajtuk kialakult vegetáció lehetővé tette, hogy fajgazdag állatvilág találja meg életfeltételeit a hegységben. • A madarakat a nemzeti park területén körülbelül 100 fészkelő faj képviseli, legnagyobb értékei a veszélyeztetett fajok jelentős állományából álló nappali ragadozómadarak. • Az emlősök köréből a szinte összes hazai fajt magában foglaló denevérek emelendők ki. • A fajgazdagság és a másutt ritka fajok jelentős állománya a nagy, idős erdőtömböknek és sok száz barlangnak köszönhető.
Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Régészeti lelőhelyek • A hegység barlangjaiból előkerült csontmaradványok és köeszközök alapján kijelenthető, hogy a területen már az őskőkorban is éltek. • A Bükk hegység településtörténetének legjelentősebb szakasza a bronzkor (Kr. e. 2000-800) végére tehető. • A meginduló nagy népmozgások elleni védelem céljából a Kr.e. 13-12. században a pilinyi kultúra népe kezdte meg a földvárak építését. • A hegység őskori földvárainak többségét azonban nem ők, hanem utódaik, a Kyjatice-kultúra képviselői építették.
Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Kaptárkövek • A Bükkalja területén több csoportban láthatók olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak, melyek átlagosan 60 cm magasak és 30 cm szélesek. • A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. • Az egyik feltételezés szerint a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. • Más elmélet szerint a vakablakoknak bálványtartó, áldozat-bemutató rendeltetésük volt a honfoglalás korában. • Ma leginkább ismert és elfogadott vélemény szerint a fülkékben hajdan méhészkedtek (innen ered a kaptárkő elnevezés). • Az 1960-as évek elején a kaptárkövek előterében, Cserépváralján és Szomolyán végzett ásatások leletei egyik feltételezést sem bizonyították.
Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Sáncok • A Bükk vidékén az őskorban különféle népek létesítettek erődített telepeket, várakat. • Az őskori erődítések első klasszikus korszaka a korai és középső bronzkor volt (pl.: maklári Baglyas, novaji Földvár, tardi Tatár-domb). • Az őskori erődített telepek második nagy korszaka a késő bronzkorban kezdődik. • A Kyjatice-kultúra sánccal, árokkal, meredek hegyoldalakkal határolt telepei nagy kiterjedésűek és igazán impozáns megjelenésűek: főleg a hegység belsejében, nagy relatív magasságú hegytetőkön lelhetők fel (pl.: Dédestapolcsánynál a Verepce-tető, Miskoctapolcánál a Vár-hegy, Bükkszentlászlónál a Nagysánc, Cserépfalu határában a Mész-tető).
Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Középkori várak • A jól védhető sziklákon, meredek oldalakkal határolt hegycsúcsokon vagy éppen mocsaras völgytalpakon számos helyen találunk a mai napig különböző állapotban fennmaradt várakat, ill. várromokat. • Legismertebbek: egri, diósgyőri, Cserépvár, Latorvár, Gerennavár
Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Tradicionális szakmák, foglalkozások • A hagyományos foglalkozások elsősorban az erdőgazdálkodás (erdőművelés, fakitermelés, faanyagszállítás), a faszénégetés, a mészégetés és a fafeldolgozás köréből kerül ki. • A hagyományos szakmák tárgyi emlékeinek egy része a helyszíneken még ma is látható de, összegyűjtve tanulmányozhatók a Szalajkavölgyi Erdei Múzeumban is.
Bükki Nemzeti Park (1977) Ajánlott irodalom
Aggteleki Nemzeti Park (1985)
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Főbb adatok • • • • •
1985-ben, negyedikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1985-ben 19.708 ha, 2013-ban 20.200,12 ha. Az igazgatóság székhelye: Jósvafő Érintett megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén Címer: Foltos szalamandra
Aggteleki Nemzeti Park (1985)
Aggteleki Nemzeti Park (1985)
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Főbb adatok • A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 2 tájvédelmi körzetet, 16 természetvédelmi területet 1 természeti emléket és 26 Natura 2000 területet. • A nemzeti park területén található karsztjelenségek Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai néven 1995 óta szerepel a Világörökség Listán. • Az igazgatóság több területe is szerepel a Ramsari jegyzékben. • Az igazgatóság működési területén 4 erdőrezervátum található összesen 1738,9 ha kiterjedéssel. • A nemzeti park 20.170 ha kiterjedésben 1979 óta a Bioszféra Rezervátum hálózat része.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • Az OTvH a nemzeti parkot 1979-ben akarta megalakítani, de a Hivatal személyi és szervezeti átszervezései miatt ez nem valósult meg. • Az új elnök az alapító dokumentációt csak tájvédelmi körzet rangon volt hajlandó aláírni. • Így a tervezett Magyar Karszt Nemzeti Park helyett az Aggteleki TK alakult meg. • 1984-ben kinevezett új államtitkár a korábbi nemzeti park tervezetet aláírta, így 1985. január 1-i hatállyal létrejött az Aggteleki NP.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Részterületek
Aggteleki karszt
Szalonnai-karszt
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Földtani felépítés • A több hegységrészre kiterjedő nemzeti park felszíni területeit összefoglaló néven Gömör-Tornai karsztnak, illetve Aggtelek-Rudabányai hegységnek nevezik. • A felszínt nagy részben a földtörténeti középkor triász időszakában, mintegy 230 millió esztendővel ezelőtt képződött kőzetek építik fel, ezek határozzák meg a táj arculatát és ezekben alakultak ki a világhírű barlangok és a többi karsztjelenség. • Bonyolult folyamatok eredményeként ezer méternél vastagabb mészkőrétegsor keletkezett, amely kiválóan alkalmas a legkülönbözőbb karsztfelszíni formák létrehozására, valamint a felszín alatti barlangvilág kialakulására. • A nemzeti park területe a felszíni karsztjelenségek igazi szabadtéri múzeuma.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Földtani felépítés • A Nemzeti Park leginkább a földtani értékeiről ismert. • A látványos barlangok mellett, földtörténeti emléket és geológiai feltárások is szép számmal előfordulnak a NP területén. • A védelem alatt álló, az összes magyarországi barlang közül 280 barlang található az ANP területén, a Szlovák-karszt 780 barlangjával együtt a Föld legsűrűbb ismert barlangos karsztvidéke. • Az ősidők óta ismert és használt Baradla-barlang Magyarország második legnagyobb barlangja (19 km), amely a szlovákiai Domicabarlanggal összefüggő rendszerként több mint 25 km ismert hosszal rendelkezik (Baradla-Domica barlangrendszer). • A Baradlában található többek között hazánk legnagyobb állócseppköve, a 18 m magas Csillagvizsgáló, valamint az Óriások terme, a legnagyobb barlangi csarnok. • Itt található a világ egyetlen ismert és átjárható barlangi országhatára.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Földtani felépítés • A Baradlától 1-1,5 km távolságban, közel párhuzamosan elhelyezkedő Béke-barlang az egyik leglátványosabb vizes barlang. • Jósvafői kijárati szakaszát gyógybarlangként használják az '50-es évek második fele óta légúti megbetegedések kezelésére. • Kiemelendő az Esztramos-hegy Rákóczi-barlangja, amely képződményeivel a világ ritkaságainak számába megy. • A vertikális barlangok közül Alsó-hegy zsombolyai említésre méltók, a sűrűn elhelyezkedő aknabarlangok között az ország második legmélyebb barlangjaként ismert 245m mély Vecsembükki-zsomboly kiemelkedő.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Vízrajz • A térség vízrajzilag a Sajó-Bódva vízgyűjtőjéhez tartozik. • A felszíni vízfolyásokat a barlangi patakok és a karsztforrások táplálják, melyek egy része csak időszakosan működik. • A felszíni vízhálózat képét néhány mesterségesen felduzzasztott tó és az eltömődött víznyelőkben, dolinákban (töbrökben) összegyűlt vizek által létrejött apró tavak teszik változatosabbá. • Ezek mélysége jószerével nem éri el az 1 esetleg 2 métert, méretük a néhány 10 m²-től kezdődik és a csúcsot az Aggteleki (káposztáskerti)tónál éri el. • Az alacsonyabb térszíneken, a karszt erózióbázisain bukkannak a felszínre a források.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Növényvilág • Az Aggteleki-karszt és a Cserehát az Északi-középhegység flóravidékén belül a Tornense flórajárás része, vegetációjának nagyfokú változatossága és térbeli mozaikossága, egyrészt a sajátos karsztos felszínnek és a szélsőséges mikroklimatikus feltételeknek köszönhető. • A Kárpátok közelsége miatt, a növényzet sokkal több magasabb hegyvidékekre jellemző elemet tartalmaz, mint ahogyan azt a terület magassága és inkább dombvidéki jellege alapján várhatnánk. • Szigetszerűen, ritkaságként néhány északi, magashegységi faj is előfordul. • Ugyanakkor a száraz, meleg, meredek-sziklás, déli kitettségű oldalak mediterrán hatást keltenek és váltakozva a lankásabb részek kontinentális erdőssztyepp-növényzetével erős pannon befolyásról árulkodnak.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Növényvilág • Az Aggteleki Nemzeti Park vegetációja két önálló részre tagolható. A választóvonalat Aggtelek - Teresztenye - Perkupa között húzhatnánk meg. • E határtól északra jobbára mészkőterületen sajátos karsztflóra és a középhegységi mészkedvelő vegetáció található, délre pedig nagy kiterjedésű elsavanyodott talajú kavicsháton a nyugat-európai Heidevegetációhoz sokban hasonlító növényzet él. • A terület klimazonálisan erdős jellegű, nagyobb részt a gyertyánostölgyesek, kisebb részt a cseres-tölgyesek régiójába esik. • Ettől eltérően lokálisan a mezo- és mikroklímának, az alapkőzet eltéréseinek és a talajtani adottságoknak köszönhetően az északi oldalakon, hűvös töböroldalakban extrazonális bükkösök alakultak ki.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Növényvilág • A szűk, többé-kevésbé meredekfalú völgyekben szurdokerdőfragmentumokat találhatunk. • A déli oldalakon, mélyebb termőrétegű talajon melegkedvelő tölgyesek, a sziklásabb, sekélyebb talajú részeken sziklagyepekkel, lejtősztyepp foltokkal váltakozó molyhostölgyes bokorerdők találhatók.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Állatvilág • Az ANP területe a magyarországi nagyragadozók előfordulásának, visszatelepülésének első számú helyeszíne. • A Kárpátok közelsége, az ide vezető ökológiai folyosók megléte szabad utat biztosított az ország területéről korábban kipusztult fajok megjelenésének, tartós visszatelepülésének. • Az Aggtelek-Jósvafő vonaltól északra elhelyezkedő lakatlan területek országhatár által is biztosított relatív zavartalansága, helyet teremtett az európai farkas számára. • A hiúz is jelen van a Nemzeti Parkban. • A barna medve ritkán előforduló inkább csak kóborló faj a területen. • A magyar erdők "klasszikus természetes vadfajai" kivétel nélkül megtalálhatók az ANP területén. • A gerincesek közül külön említést érdemel a terület gazdag denevérfaunája is.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Állatvilág • A nemzeti park területén az erdei élőhelyekhez kötődő madárfajok állományai a legjelentősebbek. • Az ANP folyó- és álló vizeiben 37 halfaj, köztük 9 védett fordul elő.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Kultúrtörténeti értékek • Kultúrtörténeti értékei közül legfontosabbak az ember több ezer éves jelenlétét bizonyító barlangi leletek: cserépedények és egyéb kerámiák, ékszerek, valamint a felszínen talált vasolvasztó kemencék. • A környék látványosságát számos templom és kolostor illetve ezek romjai, harangláb, fejfás temető, várrom, földvár, kastély és falusi ház gazdagítja.
Aggteleki Nemzeti Park (1985) Ajánlott irodalom