Magyarország nemzeti parkjai III. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Magyarország nemzeti parkjai III.

Természetvédelmi alapozó ismeretek

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997)

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Főbb adatok • • • • •

1997-ben, nyolcadikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1997-ben 56.771 ha, 2015-ben 57.019 ha. Az igazgatóság székhelye: eleinte Veszprém: később: Csopak Érintett megyék: Veszprém, Somogy, Zala Címer: Korábban: Lisztes kankalin, a tanúhegyek és a Balatont szimbolizáló hullámok, ma: ?



Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Főbb adatok • A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 3 tájvédelmi körzetet, 27 természetvédelmi területet és 65 Natura 2000 területet. • Az Igazgatóság több területe is szerepel a Ramsari-jegyzéken. • Az igazgatóság területén található hazánk másodig geoparkja (BakonyBalaton geopark). • Az Igazgatóság területén található hazánk harmadik Európa Diplomás területe a Tihanyi-félsziget utóvulkáni képződményei (2003).

Balaton-felvidéki Nemzeti Park / Kis-Balaton

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • A térségben több kisebb terület (Tihanyi-félsziget, Fenékpuszta-KisBalaton) nemzeti parkká nyilvánítására történt korábbi javaslat. • Végül Baja Ferenc hivatalba lépése után a korábbi nemzeti park javaslatokat megvizsgálta és döntött a megalakításukról. • Ennek eredményeként született meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. • A nemzeti parkot hat korábbi tájvédelmi körzetből és számos természetvédelmi területből, illetve további 14 ezer hektár védetté nyilvánításával hozták létre.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park / Tapolcai-medence

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek • A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe hat fő részre osztható.

Tihanyi-félsziget

Pécselyi-medence

Káli-medence

Tapolcai-medence

Keszthelyi-hegység

Kis-Balaton


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • A Tihanyi-félszigeten hozták létre hazánk első tájvédelmi körzetét 1952-ben, melyet 1997-ben beolvasztottak a Nemzeti Parkba. • A félsziget természeti értékei közül legismertebbek a geológiai, illetve a táji értékek. • Legértékesebb földtani képződményei a Belső-tavat délről körülölelő dombok gejzírkúpjai, amelyek a félsziget zömét kialakító vulkáni tevékenység következtében alakultak ki.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park / Tihanyi-félsziget

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • Az időszakosan feltörő forró vizű források száznál is több helyen forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hagytak maguk után. • Közülük legszebb az Aranyház nevű gejzír-kúp, amely nevét a rajta tenyésző sárga színű zuzmótól kapta.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a teljes és rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai üledéksor. • Ennek leghíresebb ősmaradványa, a tihanyi kecskeköröm néven közismert, megkövesedett Congeria-kagyló.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • Víztani értékei közül leglátványosabb a szabad vízfelületű, a község mellett, a Balaton vízfelületénél 25 m-rel magasabban fekvő Belső-tó, valamint az északabbra fekvő értékes madárélőhely, a benádasodott, elmocsarasodott Külső-tó. • A növény- és állatvilág ritka értékei a viszonylag enyhe, mediterrán jellegű tihanyi klímának köszönhetik jelenlétüket. • A félszigeten az erdőtársulások közül a molyhostölgyes- virágoskőrisescserszömörcés erdők a jellemzőek.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • A száraz pusztafüves lejtősztyeppekben több szubmediterrán ritka, védett növény található. • Különlegesen gazdag a félsziget melegkedvelő rovarfaunája is.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • A kultúrtörténeti értékei is kimagaslóak. • Leghíresebb kultúrtörténeti értéke az 1055-ben I. Endre király által alapított Bencés Apátság barokk-kori épületegyüttese, a tufába mélyített altemplommal, amely az alapító király sírját is őrzi. • A hajdan teljesen nádfedeles halásztelepülés több régi háza skanzenként működik, megőrizve a 19. századi Balaton-felvidéki népi építészeti formákat.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • Az Óvár hegyének Balaton felőli meredek tufaszikláiban láthatjuk ma is a középkori eredetű Barátlakásokat. • Az omladozó és balesetveszélyes hajdani remetelakokat 1993-ban a természetvédelem helyreállíttatta.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • A félsziget híres az itt termelt levenduláról is.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Pécselyi-medence • Növényföldrajzi szempontból különlegesen gazdag táj. • Az északi lejtőkön maradvány bükkösöket találunk míg a déli lejtőkön sztyepnövényzet tenyészik. • A földtani, földrajzi és éghajlati adottságok mellett az ember tájátalakító hatása sem elhanyagolható. • A köves fennsíkokon juhok és marhák legeltek, az északi oldalak, mély völgyek pedig erdők élőhelyei maradtak. • A kíméletesen természetalakító, értékmegőrző hagyományos gazdálkodásnak egyik legszebb, most is csaknem eredeti szépségében látható példája hazánkban ez a terület. Balaton-felvidéki Nemzeti Park / Pécselyi-medence

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Káli-medence • A területet 1984-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, melyet 1997ben a Nemzeti Parkhoz csatoltak. • A medence természeti kincsei közül kiemelkedők a geológiai értékek. • A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott létre.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park / Káli-medence

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Káli-medence • A medence síkjából több helyen is bazaltkúpok emelkednek ki (Hegyestű, Kis-hegyestű, Lapos-hegyestű, Kereki-domb). • Szentbékkála, Kővágóörs és Salföld mellett a hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtengerek maradványai Európa-szerte híres geológiai értékek. • A nyolc falu számos templomtornya, a falvak szőlőhegyeinek pincéi, a változatos művelési ágak (szőlő, rétek, szántók, tavak) sajátos tájképi összhangot teremtenek.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Káli-medence • Kimagasló botanikai értékei a láprétek. • A Köveskáltól Ny-ra elterülő Sásdi-réteken él hazánk legnagyobb lisztes kankalin állománya. • A természetvédelem itt fából készült zsiliprendszerrel vízvisszatartó élőhely-rekonstrukciót hajtott végre 1982-ben a láprét kiszáradásának megakadályozására. • A hegytetőkön lévő erdők különösen változatos képet mutatnak: (mészkerülő tölgyesek, cserszömörcés molyhostölgyesek, hársas törmelékerdők, cseres tölgyesek, gyertyános-bükkösök).


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tapolcai-medence • A magyar természetvédelem évtizedekig küzdött az egyedülálló tanúhegyeken 1903. óta elkezdett bazaltbányák bezárásáért. •

Ezzel kapcsolatban jelent meg Herczeg Ferenc évtizedekkel később is gyakran idézett írása:

•

Herczeg Ferenc (1929 szept. 23. Pest Hírlap): „A magántulajdonra, a szerzett jog szentségére hivatkoznak azok, akik a Badacsony testéből lakmároznak! Van azonban valami, ami szentebb a magántulajdonnál és minden szerzett jognál, és ez: a nemzeti érdek!” • A badacsonyi bánya végleges bezárására csak 1964-ben került sor.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tapolcai-medence • A Gulács, a Tóti-hegy és a Csobánc bazaltja kevésbé volt alkalmas a felhasználásra, így oldalaikon csak kisebb tájsebeket okozó bányák működtek. • A pannonkor végi vulkánosság képződményei ezek a tanúhegyek. • A Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok (bazalt orgonák) láthatók. • Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szent György-hegyi bazaltorgonák.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tapolcai-medence • A Badacsony oldalain a még meglévő sziklák tövében hatalmas kőfolyások, kőtengerek alakultak ki. • A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tapolcai-medence • A Szent György-hegy napsütötte szikláin él a hazánkban csak itt előforduló cselling-páfrány. • A természeti értékek gazdag sorához társul a római korig visszavezethető országos jelentőségű szőlőkultúra, valamint a szőlőhegyek és községek számos építészeti emlékei: a várromok, templomromok, kastélyok, falusi és szőlőhegyi népi építészeti emlékek.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Keszthelyi-hegység • A szűkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység túlnyomórészt dolomitból épül fel, mészkő csak kisebb kiterjedésben található. • A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek szabdalják. • A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-hegység bazaltvidéke.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park / Keszthelyi-hegység

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Keszthelyi-hegység • Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg. • A területen a szubmediterrán xerotherm sztyeplejtőktől kezdve, a zárt tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig igen sok élőhelytípus megtalálható, különlegesen gazdag, egyedi értékeket is tartalmazó flórával és faunával.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Keszthelyi-hegység • Az erdőtársulások közül kiemelkedő az országosan is ritka, különleges reliktum társulás, az elegyes karszterdő. • A Keszthelyi-hegység bazaltvidékének bazaltdolináit állandó vízállások lápi, mocsári vegetációja borítja, bükkelegyes gyertyános tölgyes környezetben. • A Keszthelyi-hegység állatvilága, különösen a gerinctelen fauna ma is nagyon gazdag.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Kis-Balaton • Kialakulása szorosan kötődik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával. • A Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. • A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park / Kis-Balaton

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Az igazgatóság fontosabb kiadványai A Balaton-felvidék természeti értékei: A Nemzeti Park természeti értékeit bemutató sorozat.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Ajánlott irodalom

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997)

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Főbb adatok • • • • •

1997-ben, kilencedikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1997-ben 60.307 ha, 2015-ben 60.675,95 ha. Az igazgatóság székhelye: Budapest-Esztergom Érintett megyék: Komárom-Esztergom, Nógrád, Fejér, Pest és Budapest Címer: Havasi cincér



Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Főbb adatok • A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 8 tájvédelmi körzetet, 33 természetvédelmi területet és 75 Natura 2000 területet. • Az Igazgatóság által érintett több terület is szerepel a Ramsarijegyzéken • Az Igazgatóság területén található hazánk egyik Európa Diplomás területe a Szénások fokozottan védett terület (1995).

Duna-Ipoly Nemzeti Park / Pilis

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • A térségben nemzeti park kialakítására először az 1960-as években tettek javaslatot, amelyeket azonban a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság megalakításával megoldottnak tekintettek. • Ezek a javaslatok kizárólag a Visegrádi-hegységre vonatkoztak. • Az 1970-es években újból javaslatok születtek a terület nemzeti parkká nyilvánítására, de az OTvH álláspontja szerint a Duna-kanyar nagyfokú beépítettsége és a Váci cementgyár porszennyezése miatt a térség nem alkalmas nemzeti park létrehozására.

Duna-Ipoly Nemzeti Park /Börzsöny

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • A nemzeti park mai formájában való védetté nyilvánítására először 1991-ben fogalmazódott meg javaslat a Dunnával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló országgyűlési határozatában. • Ez a törekvés egyértelműen politikai indíttatású volt és a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer kiépítésének megakadályozását szolgálta. • (Máig nem tudni, hogy ennek ellenére miért csak 1997-ben hozták létre.)

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek • A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe öt fő részre osztható.

Pilis

Visegrádi-hegység

Börzsöny

Ipoly

Duna és szigetei

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Pilis • A 757 m magas Pilis hegység főleg a földtörténet triász időszakában keletkezett mészkőből és dolomitból áll.


Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Pilis • A rögökre darabolódott hegységre a meredek, gyakran kopár mészkő- és dolomitlejtők jellemzőek. • Közel 250 barlangja közül 12 fokozott védelem alatt áll, melyek közül legismertebbek a Leánybarlang, a Legénybarlang, valamint az Ördöglyuk barlang. • A hegységben a karsztosodás előrehaladott, és annak ellenére, hogy a hegység völgyekkel gazdagon szabdalt és sok a forrás, állandó vízfolyása alig van.


Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Pilis • A Pilis jellemző erdőtársulásai a középhegységi bükkösök, gyertyánosés cseres-kocsánytalan tölgyesek és a bokorerdők. • A „kopár” területek lejtőgyepek és sziklagyepek ritka, értékes fajainak nyújtanak élőhelyet.


Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Visegrádi-hegység • Az észak-keleti fekvésű Visegrádi hegység földtani szempontból a Duna bal oldalán fekvő Börzsönnyel mutat rokonságot, melytől a Duna korajégkorszaki áttörése választotta el. • A Pilistől elsősorban az különbözteti meg, hogy a Kárpátok felgyűrődése miatti feszültségek itt vulkáni tevékenységek formájában oldódtak fel. • A kiömlő láva a mészkövet és a dolomitot maga alá temette. • A miocén korban zajlott vulkáni tevékenység központja a 700 m magas Dobogókő, a Nagy-Csikóvár és Visegrád térsége volt. • A vulkáni eredetű kőzetekből szelídebb formák jöttek létre, de a Rámszakadék szurdoka nagy turisztikai vonzerő. • A hegységben 16 barlang ismert. • A hegységet néhol szurdokszerű völgyek szabdalják, amelyekben gyakoriak a kisebb zuhatagok és vízesések.

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Visegrádi-hegység • A hegység növényvilága változatos, területének nagy részét középhegységi lombos erdők borítják. • Erdőtársulásai közül 5-600 m magasságig a cseres tölgyesek, feljebb, és a hűvösebb helyeken gyertyános tölgyesek és bükkösök díszlenek. • A hegylábi részeken a sztyeppnövényzet jellemző. • A térség állatvilága eléggé gazdag, de a többi, erdővel borított középhegységétől nem tér el lényegesen. • A történeti és régészeti emlékek kiemelkedő gazdagsága jellemző a területre, hiszen két középkori fővárosunk, Esztergom és Visegrád is a hegység határában van. Duna-Ipoly Nemzeti Park / Pilis

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Börzsöny • A harmad időszakban vulkáni tevékenység eredményeképpen kialakult hegység. • Hazánk egyik legérintetlenebb hegysége, települések elsősorban a hegylábi, illetve a völgyi részeken jöttek létre. • A hegységben eredő források száma 400 körüli, melyek vizét számos kisvízfolyás viszi az Ipolyba, vagy a Dunába.


Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Börzsöny • A védett terület döntő többségét erdő borítja, melyek között legjellemzőbbek a középhegységi bükkösök, a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, a cseres-kocsánytalan tölgyesek és a bokorerdők.


Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Börzsöny • Legjelentősebb növény és állatfajai is az erdőkhöz kötődnek. • Az erdei élőhelyek jó állapotát jelzi a vadmacska, a hiúz, a fehérhátú fakopáncs, az uráli bagoly és a fekete gólya jelenléte. • Kiemelkedő növénytani értéke a bennszülött magyarföldi husáng és hazánkban egyedül itt előforduló pirosló nádtippan. • Kultúrtörténeti értékei közül közismert a hegységet behálózó keskeny nyomtávú erdei vasút.


Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Duna és szigetei • A Nemzeti Parkhoz a mintegy 3000 km hosszú Duna Esztergom és Göd közötti szakaszának számos területe tartozik. • A part menti ártéri erdők mellett legjelentősebbek a szigetek, köztük a Szentendrei-sziget természeti értékekben gazdag egységei, de néhol a csatlakozó vizes és homoki élőhelyek is bekerültek a nemzeti parki területek közé. • A Dunakanyar és a Szentendrei sziget elsősorban a főváros és környéke lakosságának napi kiránduló-, hétvégi pihenő- és tartós üdülőterülete. • A folyam mindkét oldalán fekvő hegységek és maga az áttörés elsősorban a táj szépsége miatt védett, a természeti értékek mellett számos, ember által alkotott kultúrtörténeti érték és turistákat kiszolgáló létesítmény is található.

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Ipoly • A nemzeti park létesítésekor került védelem alá az Ipoly völgyének Hont és Balassagyarmat közötti legértékesebb szakasza. • Az év nagy részében jelentéktelen vízfolyásnak tűnik, de igen jelentős mértékű áradások vonulhatnak végig a folyón. • A kisvízi és az árvízi vízhozam között közel kilencszázszoros különbség lehet, így érthető, hogy hazánk legszeszélyesebb folyójának tartják. • 2001 óta a Ramsari Egyezmény is védi, a szomszédos szlovák területekkel együtt.

Duna-Ipoly Nemzeti Park / Ipoly-völgy

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Ipoly • Különleges értéket képviselnek a folyót kísérő holtágak és az ártér mélyfekvésű részeinek mocsarai, lápjai. • A folyómentének élővilága – a sajátos táj változatosságának köszönhetően – rendkívül színes, ritka fajokban és életközösségekben feltűnően gazdag. • Az Igazgatóság az Ipoly-völgyben saját szürke marha állománnyal folytat extenzív legelőgazdálkodást mellyel egyben génmegőrzési feladatokat is ellát.

Duna-Ipoly Nemzeti Park / Ipoly-völgy

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Fedezze fel a...: A Nemzeti Park Igazgatóság működési területének természeti értékeit bemutató sorozat.

Cincér-füzetek: A Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található tanösvények füzetei.

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Rosalia: A Nemzeti Park Igazgatóság 2006ban indított tudományos folyóirata.

Rosalia kézikönyvek: A Nemzeti Park Igazgatóság 2010-ben indított folyóirata, mely a gyakorlati természetvédelmi eredményeket mutatja be.

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Tanösvények Budapest körül

Cincér: A Nemzeti Park Igazgatóság rendszeresen megjelenő ismeretterjesztő kiadványa.

Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Ajánlott irodalom

Őrségi Nemzeti Park (2002)

Őrségi Nemzeti Park (2002) Főbb adatok • • • • •

2002-ben, tizedikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 2002-ben 43.950 ha, 2015-ben 44.048,26 ha. Az igazgatóság székhelye: Őriszentpéter Érintett megyék: Vas, Zala Címer: Siketfajd és henye boroszlán



Őrségi Nemzeti Park (2002) Főbb adatok • A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 2 tájvédelmi körzetet, 7 természetvédelmi területet és 16 Natura 2000 területet. • Az Igazgatóság működési területe által érintett Rába-völgy szerepel a Ramsari-jegyzéken

Őrségi Nemzeti Park / Őrség

Őrségi Nemzeti Park (2002) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • A nemzeti parkot az egykori OTvH negyedik-ötödikként már a hetvenes évek végén, illetve a nyolcvanas évek elején létre akarta hozni, amit azonban a helyhatóságok akkor megakadályoztak. • Ezért 1978-ban – közbülső megoldásként – 37,915 ha kiterjedésben létrehozták az ország legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzetét, amely 33 Vas megyei település határát öleli fel úgy, hogy Apátistvánfa, Őriszentpéter és Szalafő belterülete is része lett a tájvédelmi körzetnek.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • Két évvel korábban, 1976-ban 1916 ha kiterjedésben három vas-megyei valamint három zala-megyei község közigazgatási határában hozták létre a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetet. • 2002-ben a nemzeti park e két tájvédelmi körzet átminősítésével jött létre.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Természeti viszonyok Növényvilág


• A terület természetes vegetációja erdő, melyet csak kis kiterjedésű mocsaras, lápos foltok, és természetes vizek tarkítottak. • Ezt a képet az ember több évszázados tájhasználata megváltoztatta, de a mai képben még vannak olyan területrészek, amelyek erre az antropogén befolyás nélküli természeti tájra hasonlítanak. • Az erdők részaránya még ma is nagy (72%), de jelentős (10%) a gyepek térfoglalása, és az agrárterületek (pl. szántók, gyümölcsösök, szőlők) aránya is (15%), ez utóbbi e tájban gyakran jelentős természeti értékeknek nyújtanak otthont. • Táji sajátosság, hogy az ember által különböző mértékben befolyásolt élőhelyek váltakozva, többnyire mozaikosan helyezkednek el a tájban.

Őrségi Nemzeti Park (2002) Természeti viszonyok Növényvilág • Terület természetes élőhelyei a tőzegmohás lápok, a zsombékoló sásosok, a fűzlápok, a patakmenti ligeterdők, gyertyános és cseres-tölgyesek, bükkösök és a mészkerülő lombelegyes fenyvesek. • Az itteni gyeptípusok kialakulása tájtörténeti okokkal magyarázható, erdők irtása és tartós használata (elsősorban kaszálás, kisebb mértékben legeltetés) során jöttek létre, s stabilizálódtak. • Az irtáskultúra eredményeképpen többféle hasznosítású gyeptípus jött létre, amelyek közül itt a kaszálórétek, kaszálógyümölcsösök, legelők sajátos tájmozaikokat képeztek, ill. képeznek. Őrségi Nemzeti Park / Vend-vidék

Őrségi Nemzeti Park (2002) Természeti viszonyok Növényvilág • A kaszálógyümölcsösök elsősorban a településeken vagy azok közvetlen közelében voltak jellemzőek, míg a kaszálórétek a távolabbi patakvölgyi és dombháti irtások sajátjai. • Legjellemzőbb gyeptípusok: kékperjések, mocsárrétek, üde rétek, a sovány gyepek és a csarabosok.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Természeti viszonyok Állatvilág • A Nemzeti Park változatos élőhelyei változatos állatvilágnak adnak otthont. • Legismertebb zoológiai értékei a lepkék (pl. boglárkák) és a szitakötők közül kerülnek ki. • Érdekesség, hogy a nemzeti park patakjaiban megtalálható a dunai ingola országos léptékben is jelentős állománya. • A térség vízrendszerében előforduló 45 halfaj közül elsősorban a bennszülött magyar- és német bucó, selymes durbincs és homoki küllő Rábában élő állományai emelhetők ki, de természetvédelmi szempontból különösen értékes a kőfúró csík és a fürge cselle előfordulása is. Boglárka faj (Maculinea sp.)

Őrségi Nemzeti Park (2002) Természeti viszonyok Állatvilág • A kétéltűek közül 12 békafaj és mind a négy hazai farkos kétéltű egyedei előfordulnak. • A madárvilágot főként az erdőkhöz kötődő fajok képviselik. • A zavartalan erdőrészekben költő fajok közül a fekete gólya és a réti sas kiemelkedő értéket képviselnek. • A ragadozó madarak közül figyelemre méltó számban él a nemzeti park területén a darázsölyv. • Európa legkisebb madarainak a sárga- és a tüzesfejű királykának országos jelentőségű állományai élnek a nemzeti park fenyveseiben.

Őrségi Nemzeti Park (2002) Természeti viszonyok Állatvilág • A nedves rétek globálisan veszélyeztetett fészkelője a haris. • A rétek kaszálásakor nem repül fel addig, amíg a legkisebb kaszálatlan fűfoltban el tud bújni. • Az emlősök közül faunisztikai érdekesség három denevérfaj, a horgasszőrű-, a nagyfülű- és a fehérszélű denevér előfordulása.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek • Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. • Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. • Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai NyMagyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepű határa. • Az Árpádházi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre, akik a király emberei voltak, csak neki tartoztak szolgálattal, saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a határt, ezért kiváltságokat élveztek, mentesültek mindenféle földesúri teher alól. • Az Őrvidékhez tartozó községek (települések) függetlenek voltak a vármegyéktől, adó- és tulajdonjogi kiváltságokat élveztek, amit többször megerősítettek az idők folyamán.

Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek Település szerkezeti, építészeti hagyományok • A domborzati viszonyok, a völgyekben összegyűlő sok csapadék, a védelmi célok mind befolyásolták az itteni jellegzetes településszerkezet kialakulását. • Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki telephelyeiket.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek Település szerkezeti, építészeti hagyományok • Ezek a néhány házból, a hozzátartozó gazdasági épületekből, udvarokból álló település részek a szerek, amik nevüket az ott élő családokról (Baksaszer), vagy a természeti viszonyaikról (Felsőszer), esetleg valami helyi jellegzetességről kapták (Templomszer). • A szerek együtt alkották a községeket, melyek nagy része 2-4 szerből állt, a nagyobbak 7-8 szerből. • Ennek az építkezési formának a sajátossága a nehéz megközelíthetőség és az elszigeteltség, ami egyben a védelmet is segítette.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek Település szerkezeti, építészeti hagyományok • A Vendvidéken szórvány települések alakultak ki, ahol egy-egy ház külön áll a dombokon. • A vidék erdős voltából adódóan az építkezés anyaga a fa volt, a vakolat szalmatörekes sározás volt, a tetőt rozsszalmával - zsuppal - fedték, vagy fazsindellyel. • Az épületek elhelyezését tekintve eleinte a vonalas építkezés volt a jellemző - szoba, konyha, kamra, ólak.

Őrségi Nemzeti Park / Vend-vidék

Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek Település szerkezeti, építészeti hagyományok • Nagyobb gazdaság esetén az épületek vonalas elhelyezése nem volt célszerű, ezért ahol a telek nagysága és formája megengedte az istállót és a pajtát lakórész végébe, arra merőlegesen építették, a harmadik oldalara kerültek az ólak, a negyedik oldalt kerítés zárta le. • Így alakult ki az Őrség egyik legjellegzetesebb épület formája, az un. úgynevezett kerítettház.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek Település szerkezeti, építészeti hagyományok • Az őrségi telkek legszembetűnőbb épületei a különálló pajták, melyek méreteikkel is kitűnnek. • A házakhoz gyakran önálló kamraépületek is tartoztak, ezek a kástuk. • Ma már egyedülálló épület a Pityerszeren látható emeletes kástu.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek Település szerkezeti, építészeti hagyományok • • • •

A XIX. század vége felé kezdett megváltozni az építkezés anyaga. Előtérbe került a tégla, mivel az ehhez szükséges agyag helyben volt. A tetőfedés anyaga a cserép lett. A tornác lerövidült, így alakult ki az úgynevezett kódisállás.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek Település szerkezeti, építészeti hagyományok • Az Őrség területén nem volt jellemző a kővárak építése, szerepüket az erődszerű templomok vették át. • Többnyire román- vagy gótikus stílusban épültek Árpád-kori alapokra. • A népi faépítészet remekei az un. szoknyás haranglábak.

Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek Hagyományos kisparaszti gazdálkodás


• A tájkép alakulása a gazdálkodással függ össze, a családok önellátásra törekedtek, kisparaszti gazdálkodást folytattak. • A terület természeti adottságai, jellegzetességei miatt elsősorban az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás volt a jelentős. • A szántóföldi gazdálkodásra az úgynevezett bakhátas művelés volt a jellemző. • Bakhátakat alakítottak ki a humuszréteg összeszántásával, a lefolyó víz így a barázdák agyagát mosta. • A meredekebb oldalak extenzív kaszálógyümölcsösöknek adnak otthont, amik régi hagyományos gyümölcsfajtákat őriznek.

Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek Hagyományos kisparaszti gazdálkodás • A völgy talpakban, az összegyűlő vizek hatására dúsfüvű kaszálórétek alakultak ki, ezeket évente kétszer kaszálták. • Az őrségi végeken az állattartás volt az, ami a megélhetést adta. • A szarvasmarha tenyésztés volt a legjellemzőbb, magyar tarka marhát tartottak. • A teheneket istállózó állattartással tartották, ritkábban legeltettek is.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek Hagyományos kisparaszti gazdálkodás • A marha tenyésztés mellett a hidegvérű ló (pl. muraközi) tartásának is jelentős hagyományai voltak. • A sok csapadék és az agyagos talaj miatt gyakori a pangóvíz, ennek helyi hasznosítása a "tóka", ami 1-2 m átmérőjű és 1-2 m mély vízgyűjtő gödör. • Vizét állatok itatására és mosásra használták.


Őrségi Nemzeti Park (2002) Ajánlott irodalom

Őrségi Nemzeti Park (2002) Ajánlott irodalom

Magyarország nemzeti parkjai III. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Recommend Documents