III. Szerkezeti ismeretek

III. Szerkezeti ismeretek 1. A gépkocsi felépítése A személygépkocsi fbb szerkezeti egységei (1. ábra) a kocsiszekrény (karosszéria), a motor és segédberendezései, az erátviteli szerkezetek, a kormány, a futóm- és a fékberendezés, villamos berendezések. 1. ábra

A karosszéria védi a vezett és az utasokat; tartozékai az ülések, a szellztet- és ftberendezés és egyéb, biztonságot, valamint kényelmet nyújtó berendezések. A motor biztosítja a gépkocsi haladásához szükséges hajtóert, energiát. A személygépkocsikat ma még szokásosan benzin (Otto-) vagy Diesel-motorokkal hajtják meg, amelyek mködéséhez szükségesek még többek között: a gyújtóberendezés (csak a benzinüzem motornál!), a tüzelanyag-ellátó-, a ht- és a ken rendszer. Az erátviteli szerkezetek (tengelykapcsoló, sebességváltó, kardántengely, differenciálm) juttatják el a motor nyomatékát a hajtott kerekekig, miközben a szükséges fordulatszám- és nyomatékmódosítást is elvégzik. A futóm fbb tartozékai: a kerekek, a kerekek felfüggesztései, a rugók és a lengéscsillapítók. Mivel a futómnek nemcsak a haladást kell lehetvé tennie, hanem szükség esetén a megállást is, ezért fékberendezéssel is felszerelték. A gépkocsi haladási iránya a futómhöz kapcsolódó kormányberendezéssel változtatható. 1.1 A karosszéria A korszer személygépkocsikon az alvázas kialakítást csak ritkán alkalmazzák; általában önhordó karosszériás kivitelben készülnek. (2. ábra) Az önhordó karosszériát úgy alakítják ki, hogy az a különböz erhatásokat képes legyen átvenni, a küls vázrészek deformálódásával és a bels szerkezet merevségével megvédje a benne utazókat, továbbá a karosszériához rögzítik a gépjárm egyes fdarabjait is.

2. ábra

1.1.1 A karosszéria tartozékai A gépjármvek karosszériáját valamint annak tartozékait (kiegészít berendezéseit) úgy készítik, hogy azok, minél jobban megfeleljenek az aktív (elsdleges) és a passzív (másodlagos) biztonsági követelményeknek. Az aktív biztonsági berendezések elssorban a balesetek megelzését célozzák, pl: vezettér megfelel kialakítása, ülés, vezet kényelmét szolgáló eszközök, mszerek, kapcsolók jó kialakítása. A passzív biztonsági elemek, baleset esetén csökkentik a káros hatásokat, pl: biztonsági övek, fejtámaszok, utastér, mszerfal kipárnázása, stb. nekiütdésre elmozduló biztonsági 1

kormányoszloppal, „összerogyó” pedálokkal, stb. fthet visszapillantó tükrökkel, jó kilátást biztosító, biztonsági üvegbl készült ablakokkal. a) Az ajtók zárása és nyitása Az ajtók kívülrl kulccsal (1) vagy központizár alkalmazása esetén távvezérléssel zárhatók és nyithatók. (3. ábra) A ma elterjedt megoldás szerint egy kulcs mködtet mindent: a gyújtáskapcsolót, az ajtókat és a csomagteret egyaránt. Az ajtók belülrl az ajtókon lev gomb lenyomásával reteszelhetek (2), és az ajtó bels oldalán elhelyezett kilinccsel nyithatóak. Gyermekbiztonsági zárat (4. ábra) a hátsó ajtókon szoktak elhelyezni, amelyet ha lenyomnak, akkor az ajtó belülrl nem, de kívülrl nyitható marad. 3. ábra

4. ábra

Az ajtókat központi zárral is elláthatják, ez esetben a gépkocsi összes ajtaja egyidejleg zárható és nyitható kulccsal vagy távirányítóval. b) A motorház nyitása és zárása Nyitás: a vezetülés felöli oldalon általában a mszerfal alatt elhelyezett kart meghúzva, majd kívülrl a biztonsági kengyelt kiakasztva a motorháztet felnyitható. A motorháztet rudazattal kitámasztható. (A kitámasztást minden esetben végezzük el, ha valamilyen munkát akarunk végezni a motortérben! pl: htfolyadék ellenrzése, ablakmosó-folyadék utántöltése) Zárás: a motorháztett kb. 30 cm magasságból visszaejtve a tet záródik. c) A csomagtér nyitása és zárása Nyitás: a csomagtér fedele (ajtaja) általában kulccsal, majd a nyomógomb benyomásával nyitható. Központi zár alkalmazása esetén azzal a csomagtartót - st az üzemanyagtölt nyílás fedelét - is nyitni-zárni lehet. Zárás: a fedelet (ajtót) ütközésig visszaengedve enyhén megnyomva, kulccsal kell zárni. d) Az ülések Az ülések számát, kialakítását és elrendezését a gépkocsi jellege szabja meg. A vezetülésnek különleges követelményeket kell kielégítenie a vezetés biztonsága érdekében. A személygépkocsik els ülései több irányban állíthatók. (5. ábra) A vezet testméreteinek megfelelen változtatható az ülés hosszanti helyzete a háttámla dlése az ülés és a fejtámasz magassága, a háttámla íve pedig a gerincoszlopnak megfelelen beállítható. Az ún. ötajtós és a kombi kivitel személygépkocsikon a hátsó ülések háttámlája és esetlegesen az üléslap is elre hajtható, ezáltal megnövelhet a csomagtér. A többfajta alkalmazhatóság érdekében egyes kiviteleknél a hátsó üléssor osztott, így egy-egy üléstámla külön is elre hajtható, így kombinálva a személyszállítást és egy hosszabb csomag (pl. síléc) elhelyezését. 5. ábra

2

Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek

e) A biztonsági öv A személygépkocsik els üléseit hárompontos (három helyen rögzített) biztonsági övvel látják el. A hátsó üléseket hárompontos és középen két- vagy hárompontos biztonsági övvel látják el. Az övet az utas testméretének megfelelen kell beállítani. A régebbi kivitel övek hosszát kézzel kellett beállítani, míg ma már automatikus öv visszacsévélésével a szerkezet állítja be a megfelel méretet. Az automata övet bekapcsolás eltt lassan húzzuk ki, mert hirtelen meg rántva megakad, nem húzható tovább, az automata blokkol. A zárónyelvet a zárszerkezetbe addig nyomjuk be, amíg kattanó hangot nem hallunk. Sok esetben az öv fels rögzítési pontjának magassága is beállítható. 1.1.2 A mszerfal A mszerfalon helyezik el: az ellenrz és figyelmeztet lámpákat, a kapcsolókat és az ellenrz mszereket. A mszerek és a lámpák a gépkocsivezet számára fontos információkat nyújtanak a berendezések mködésérl, ill. az esetleges hibákról. Az ellenrz és a figyelmezet lámpákon ill. kapcsolókon lev szimbólumok jelképek) segítik a gépkocsivezett az eligazodásban. A mszerfalba épített táblán helyezték el a mszereket, a figyelmeztet és az ellenrz lámpákat. A sebességmér (11) méri a pillanatnyi sebességet km/h-ban, és a km-számláló (14) folyamatosan számlálja a megtett utat kmben. A rész-útszámláló (12) egy nyomó vagy forgatható gombbal "O"-ra állítható vissza. A (6) töltésellenrz lámpa nem világít, ha a generátor tölti az akkumulátort. A fordulatszámmér (18) a motor pillanatnyi fordulatszámát mutatja. Általában különböz színekkel jelölik a skálán a kedvez fordulatszám-tartományt és a túlpörgés (törésveszély) fordulatszám-tartományát. 1.1.3 Az ablaktörl- és mosóberendezés A személygépkocsik ablaktörlje egy vagy két, lengmozgást végz törllapátból és a villamos motor által meghajtott mozgatószerkezetbl áll. Rendszerint a kormányoszlop jobb oldalán lev többállású kapcsolókarral, szakaszosan és folyamatosan (különböz sebességgel) mködtethet. Az ablaktörl kiegészít tartozéka az ablakmosó berendezés. Az ablakmosó folyadékot villamos motorral hajtott szivattyú nyomja a tartályból csövön és fúvókákon keresztül az ablak felületére. Az ablakmosó is az ablaktörl karjával kapcsolható, a rajta lev ábra szerint. Egyes típusokon a hátsó ablak, továbbá a fényszóróüvegek is moshatóak a vezet által mködtethet törlberendezéssel. a) Az ablaktörl- és mosóberendezések ellenrzése A törllapát gumiját a zsír, a szilikon és a tüzelanyag megtámadja, és rontja a gumi törl3

képességét. A törlt száraz üvegen nem szabad mködtetni, mert a törlgumi tönkremegy és az üveget a kvarc- (por-) szemcsék összekarcolják. A törlgumi élét (6. ábra) is ellenrizni kell, nincsenek-e rajta törések, bevágások. Az ablaktörl gumilapátjait idnként cserélni kell, mert a lapát gumianyaga is kopik – hibás, rugalmasságát elveszíti – és öregszik. A motortérben elhelyezett ablakmosó-tartályban a folyadékszintet rendszeresen ellenrizni kell. Nyilvánvaló az is, hogy téli idszakban az ablakmosó tartályát fagyálló ablakmosó folyadékkal kell feltölteni, mert 6. ábra fagyveszélynek van kitéve. 1.1.4 A szellzés és ftés Az utastér kényeimének alapvet követelménye a szellzés és a ftés megfelel kialakítása. A gépkocsikat kétféle módon szellztetik. A nyitott ablakon, ill. a tetszellzn beáramló leveg természetes szellzést jelent. Tökéletesebb megoldás a kényszerszellztetés, amelyben a levegvezetékekbe épített ventilátor hajtja be a levegt a fülkébe. A levegvezeték belépnyílása a gépkocsi elején vagy a motorháztetn van. A kényszerszellztetést mindig kiegészítik ft berendezéssel is. A meleg levegt (vagy annak egy részét) az ablakok bels felületére irányítja, így a jegesedés, ill. párásódás meggátolható. E rendszer elnye, hogy külön ftanyagot nem igényel. Hátránya viszont az, hogy a ftberendezés csak a motor mködése esetén üzemel. A szellztetés, a ftés és a leveg áramlása a mszertáblán lev szabályozókapcsolókkal szükség szerint állítható. Egyre elterjedtebb a légkondicionáló berendezés beépítése is a - drágább személygépkocsikba. A kézi mködtetéssel ki- és bekapcsolható vagy automatikus hmérsékletszabályozású légkondicionáló berendezést a kényszerszellztet berendezéssel építik egybe, így a beáramló leveg htésével biztosít a vezet és az utasok számára kellemes komfortot.

2. A motor és segédberendezései A jármvek haladásához szükséges hajtóert általában belségés motorokkal valósítják meg. Mködési elvük szerint; Otto-motorok (szikragyújtású) Diesel-motorok (kompresszió-gyújtású) Az Otto-motor (7. ábra) tüzelanyag (benzin) – leveg keveréket szív a hengerbe, majd összesrítés után megfelel idpontban nagyfeszültség villamos szikra gyújtja meg a gázkeveréket. A 7. ábrán a motor egy hengerének mködési ütemei láthatók: ha a dugattyú az alsó holtpont felé mozog, akkor a motor hengerében szívás vagy terjeszkedés üteme, ha a dugattyú a fels holtpont felé mozog, akkor srítés vagy kipufogás üteme lehetséges. A négyütem Otto- és Diesel-motor szívó- és kipufogónyílását szelep nyitja és zárja. A Diesel-motor tiszta levegt szív a hengerbe, majd összesrítés után alkalmas idpillanatban, a fels holtpont eltt – a kb. 700 Co hmérséklet levegbe – a porlasztó gázolajat fecskendez. A hengerbe befecskendezett gázolaj, a srítéskor keletkez magas hmérséklet következtében önmagától gyullad meg. 4


1. ütem

2. ütem

szívás

srítés

3. ütem

terjeszkedés

4. ütem

7. ábra

kipufogás

A Diesel-motor hengerterébe összesrített és ennek következtében felhevült magas hmérséklet levegbe befecskendezett gázolaj csak azután gyullad meg, ha felmelegszik az öngyulladási hmérsékletre. A gyulladási késedelem csekély, ~ 0,001 s, amely id alatt a leveg és a tüzelanyag tökéletesen elkeveredik. Ha a gyulladási késedelem megn, a Diesel-motor járása kemény, kopogó. A gyulladási késedelem megnövekedése függ; elssorban a gázolaj cetánszámától (gyulladási hajlam). A Diesel-motorok teljesítménye a hengerbe juttatott tüzel-anyag mennyiségének szabályozásával érhet el. Mivel a beszívott leveg mennyisége közel azonos és a terheléstl független, a Diesel motorok szabályozása minségi szabályozás. Ez elnyösebb, mint az Otto-motorok mennyiségi szabályozása, mert részterhelésnél a srítési végnyomás változatlan marad, ezért a hatásfok sem romlik jelentsen. A Diesel-motorok teljesítménynövelésének jól bevált módszere a hengerek légsrítvel – kipufogógáz-turbinás feltölt – való feltöltése. a) A motorok htése, kenése

A htés: A bels égés motorok hengerében a tüzelanyag elégetése során keletkez hmennyiségnek mindössze max. 40 %-a alakul át munkává. A további hmennyiség részben a kipufogógázokkal, részben hsugárzás révén távozik, egy részét viszont htközeggel kell elvezetni. Amennyiben jó a htés (helvezetés) a motor nem melegszik túl, és a motor kenése is tökéletes. A motorok htése levegvel közvetlenül, vagy vízhtéssel közvetve oldható meg. A közvetlen léghtéses motorok hengere és hengerfeje kívülrl bordázott a felületnövelés miatt, ui. a leveg hvezet képessége kisebb, mint a vízé. Ma már ritkábban használják! A ma használatos jármmotorok jellemzen vízhtések és a motor ékszíjtárcsájáról ékszíjjal meghajtott vízszivattyú (5) keringeti a htfolyadékot a ht- és ftrendszerben. (8. ábra) A motorok hmérséklete: A bels égés motorok üzeme akkor a legkedvezbb, ha a htvíz hmérséklete kb. 80-95 Co. A htvíz hmérséklete a mszerfalon elhelyezett mérmszerrel ellenrizhet. (12) A motorok ilyen szabályozott hmérsékletét a 8. ábra termosztát (4) és htventilátor (3) végzi. Ha e két igen fontos elem nem mködik 5

megfelelen a motor túlhtötté is válhat. A hideg illetve túlhtött motor teljesítménye lecsökken, szennyez-anyag kibocsátása és tüzelanyag-fogyasztása megn, kenése romlik. Emiatt kell a motor htvizének hmérsékletét szabályozni. A termosztát – mint szabályozóelem – a motor és a ht közötti ágban van elhelyezve, és csak a motor túlhtését akadályozza meg. Üzem közben a terjeszked folyadék egy része a rugós szelepen keresztül a htvel összekapcsolt kiegyenlíttartályba (15) jut. Amikor a folyadék lehl, a nyomás csökken, ekkor a befelé nyitó visszacsapó szelepen át a folyadék visszaáramlik a htbe. A szivattyús htrendszer – ritkábban nyitott – kiegyenlíttartályos, zárt rendszer, amely tiszta vízzel /használatát kerülni kell!/ vagy vízzel kevert fagyálló folyadékkal van feltöltve, amely bármely évszakban használható. A folyadékszintet zárt htrendszer esetén a kiegyenlíttartályban kell ellenrizni. Balesetmegelzési intelem: Üzemmeleg állapotban a htrendszerben túlnyomás (~0,05 MPa) és emiatt (~ 110 Co) magas hmérséklet van. Ezért TILOS levenni az üzemmeleg motor – zárt rendszer – htjének zárósapkáját, ui. a kicsapódó forró folyadék és gz égési sérülést okozhat. Elfordulhat, hogy valamilyen okból a htfolyadék szintje nagymértékben csökken (általában valahol elfolyik). Ekkor a htrendszerben a folyadék pótlását vagy feltöltését, csak akkor végezhetjük el, ha a motor leállítása után az lehlt kb. 50 Co-ra, majd a motort beindítjuk és alapjáratban mködtetve pótoljuk a hiányt. A htrendszer jó mködésének elengedhetetlen feltétele a htventilátor. Régebbi gépkocsikon a vízszivattyúra közvetlen szerelve a motor mködésével egyidejleg állandóan forog. Az ilyen ventilátorral szerelt gépkocsiknál, ha tartós, megerltet hegymenetben közlekedünk, a túlmelegedés elkerülése miatt, a motor ne állítsuk le azonnal, hanem rövid ideig (~1 min.) járassuk alapjáraton, ezzel segítjük el a motor lehlését. Az új rendszer gépkocsikban a htre közvetlenül szerelik a ventilátort, amelyet egy hkapcsoló akkor kapcsol be, ha a htfolyadék hmérséklete eléri a 90…95 Co körüli hmérsékletet, majd néhány Co-al lehti a vízrendszert és kikapcsol. Fontos tudni, hogy a ventilátor a gyújtáskulcs kihúzása után is foroghat, amíg a motor meleg, tehát a motorházban a ventilátor közelében 9. ábra karbantartást, ellenrzést csak a motor lehlése után szabad végezni! A vízszivattyú, a ventilátor és a – villamos áramot termel – generátor meghajtása a ftengelyrl ékszíjhajtáson keresztül történik. (9. ábra) A meghajtó ékszíj feszességét rendszeresen ellenrizni kell. A meghajtó ékszíj feszessége akkor megfelel, ha behajlása – kézzel történ benyomás után – nem több mint 10…15 mm. Ha az ékszíj laza, csúszik akkor a htés és a töltés nem lesz kielégít. b) A htrendszer feltöltése

A gyártó a htrendszert télen és nyáron egyaránt használható, desztillált vízzel kevert fagyálló folyadékkal tölti fel. A fagyálló folyadék a téli fagyveszély elhárításán kívül akadályozza a vízkövesedést és a korróziót is. A htfolyadék fagyállóságát (fagyáspontját) a tél beállta eltt ellenrizni kell, és ha szükséges - a várható legkisebb hmérsékletnek megfelelen -, változtatni kell az összetételét. A fagyálló htfolyadékot kb. kétévente szakszervizben, ki kell cseréltetni. A kiegyenlít-tartályban rendszeresen ellenrizzük a folyadékszintet, mégpedig a motor hideg állapotában. A folyadékszint a kiegyenlít-tartály oldalán lev MAX jelzésnél magasabban ne legyen. Ha a motor meleg, a folyadékszint jelentsen megemelkedhet. 6

Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek A zárt rendszer ht szelepes zárósapkáját a motor üzemmeleg állapotában TILOS levenni, mert a htrendszerben lev túlnyomás miatt a kicsapódó forró gz és víz súlyos égési sérülést okozhat!

Ha a htrendszerbl jelentékeny mennyiség folyadék szivárgott el, és nincs fagyálló folyadékunk, akkor, tiszta vízzel kell a hiányt pótolni a következk szerint: ha a motor túlmelegedett, akkor várjuk meg, amíg lehl 50 Co alá; vegyük le a ht- és a kiegyenlít-tartály zárósapkákat; a vizet töltsük a tartályba, amíg a szintje nem emelkedik néhány cm-rel a jelzés fölé. A htberendezést az els lehetséges alkalommal fel kell tölteni fagyálló folyadékkal! A kenés: a négyütem Otto- és Diesel-motorok kenése szivattyús olajozással történik. A kenolaj (motorolaj) többfokozatú (multigrade), amely minden évszakban használható. A többfokozatú (multigrade) olajok jellemzje, hogy viszkozitásuk a hmérséklettl csak kismértékben függ, télen, nyáron egyaránt használhatók. Viszkozitási osztályukat két számmal jelölik pl. SAE 10 W/50. A motor olajszintjét a motor hidegállapotában ellenrizzük az olajteknbe nyúló mérpálcával (10. ábra), amelyen két jelölés található ész az olajszint megfelel, ha a szint a jelölések közé esik. Ha csökkent a olajszint, akkor utántöltésre ugyanazt a fajta olajat használjuk, mint ami a motorban van. A motorolajat elírt kilométer teljesítmény után (~ 10 …15 000 km) cserélni kell. Az olajnyomás1 megfelel „mértéke” a mszerfalon nyomásmér mszerrel, vagy jelzlámpával ellenrizhet. 10. ábra a) A motorolajok A gépkocsi motorok kenésére ásványi olajokat vagy szintetikus olajakat használnak. Az olajok jellemzje a viszkozitás és az igénybevételekkel szembeni ellenálló képesség. A viszkozitás a folyadék bels súrlódása, folyékonysága. Az olaj viszkozitása a hmérséklet függvényében változik: az olaj melegben felhígul, hidegben besrsödik. A minségi olajok viszkozitása a motor különböz hmérsékletein csak kismértékben változik. Az olajok minségét különböz adalékanyagokkal javítják. A jó minség olaj megakadályozza a motorkorróziót, lebeg állapotban tartja az égési maradványokat, csökkenti az olajkoksz-lerakódást. Kétütem motorok keverékolajozására speciális olajok használatosak. Ezek az olajok jól keverednek a benzinnel, a motorban majdnem teljesen elégnek. A SAE-szabvány a motorolajokat a következ osztályokba sorolja: SAE 5 W, 10 W, 20 W, 20, 30, 40, 50. b) A keverékolajozás A keverékolajozás a kétütem Otto-motorok olajozási rendszere. A motorban nincs semmiféle olajozószerkezet. Az olajat motortípustól függen 1 :25 és 1 :50 között változó arányban a benzinhez keverik. Az elporlasztott benzin és olaj a levegvel keveredve jut a motor un. forgattyúsházába, majd a hengerekbe miközben az olajköd lecsapódik a csapágyakra.

1

Ha az olajnyomás bármely okból megsznt, vagy az olajnyomást jelz lámpa világít TILOS a szivattyús olajozású motort tovább üzemeltetni.

7

c) A szivattyús olajozás Az olajat fogaskerék-szivattyú nyomja az olajteknbl a kenend helyekhez. ca) A szivattyús olajozás ellenrzése Az olajfogyasztás: a motor olajfogyasztása sok tényeztl függ: a motor mszaki állapotától, az üzemi viszonyoktól és a kenolaj minségétl. Új motornál számottev olajfogyasztás nincs. Ha a motor már nagyon elhasználódott, a motor olajfogyasztása rohamosan növekszik. A túlzott olajfogyasztást dönten a dugattyú és a dugattyúgyrk, valamint a hengerfal állapota, a kopott szelepek, szelepvezetékek, a megnövekedett rés csapágyak határozzák meg. E kopásokból elálló hibák miatt nagyobb mennyiség olaj kerül a motor égésterébe, ahol részben elég és a kipufogócsövön kékes szín füst távozik. Az olajfogyasztást növelik még a különböz olajfolyások, amelyek a tömítéseken át általában a szabadba jutnak, és ez által szennyezik a környezetet is. cb) Az olajszint ellenrzése A motor olajszintjét rendszeresen kell ellenrizni. A motor mködését szüntessük meg (kapcsoljuk ki a gyújtást), álljunk vízszintes talajon a gépkocsival. Mérés eltt az olajszintjelz pálcát ki kell húzni és nem foszló tiszta ronggyal megtörölni. Az olajszintmér pálcát a helyére visszadugva, majd ismét kihúzva ellenrizhet a kenolaj szintje a motorban. Az olajszint a mérpálcán bejelölt két rovátka között legyen. (10. ábra) A motor jó mködéséhez, hosszú élettartamához utántöltésre a motor gyártója által javasolt minség motorolajat pl: CASTROL márkájú használjunk. 2.1 A motorok tüzelanyag-ellátása a) A tüzelanyagok A motorok tüzelanyagai szénhidrogén-vegyületek. A tüzelanyagot a kolaj lepárlásával állítják el. Az Otto-motorok tüzelanyaga általában benzin, ritkábban benzin- és autógáz (LPG), a dízelmotoroké pedig gázolaj. aa) A benzin A benzin nagy ftérték illékony anyag, már igen kis hmérsékleten párolog, gzei a levegvel érintkezve robbanóelegyet képeznek, ezért igen tzveszélyes. A gépkocsiba csak az elírt, vagy annál nagyobb oktánszámú benzint tankoljunk! A katalizátoros gépkocsik csak ólommentes benzinnel üzemeltethetk! A benzinnek több olyan tulajdonsága van, amit az autósnak ismernie kell. A jó minség benzin nagymértékben összesríthet a motor hengerében anélkül, hogy az öngyulladása bekövetkezne. Kompressziótrés. A benzin öngyulladással szembeni ellenállása a kompressziótrés, ami a benzin ún. oktán számától függ. Minél nagyobb a benzin oktánszáma, annál kevésbé hajlamos az öngyulladásra. Kopogó égés. Akkor jön létre, ha a benzin oktánszáma jóval kisebb, mint amelyet a motorhoz elírtak, emiatt a motor élettartama csökken. Az égést ebben az esetben is a gyertya elektródái között létrehozott elektromos ív (szikra) indítja el; a kezdeti égés után a benzin egy része öngyulladással felrobban. A hirtelen nyomásemelkedés ütésszeren hat a dugattyúra, és 8


csilingel, kopogó hangot ad. Ha a benzin oktánszáma nagyobb, mint amilyenre szükség van, a motor nem károsodik, de üzeme sem lesz kedvezbb, ráadásul drágább is. A benzin kompressziótrését, oktánszámát régebben ólomvegyületek hozzáadásával növelték. Ez volt az ún. ólmozott benzin. A benzinhez kevert ólomvegyület igen mérgez, a környezetet ersen szennyezi. Magyarországon már megszüntették az ólmozott benzin forgalmazását, és a környezetet kímél ún. ólommentes benzin gyártására tértek át. Ebben a benzin oktánszámát alkoholkeverékkel és egyéb, ólmot nem tartalmazó adalékkal növelik. A vásárolható benzin oktánszámára a kereskedelmi megjelölésében található szám utal, pl. az ESZ-95 jel benzin oktánszáma: 95-ös. ab) Az autógáz (LPG) A benzinüzem gépkocsikat – az erre feljogosított szakmhelyekben – átalakíthatják úgy, hogy azok autógázzal (LPG) is mködjenek. Az így gázüzemre alakított gépkocsit autógázzal is lehet használni, vagyis ezek az autók un. ketts-üzemek. A gépkocsiban használt autógáz a háztartási propán-bután gázzal vegyileg megegyezik, azonban annál kevesebb szennyez anyagot tartalmaz. A háztartási propán-bután gáz így nem használható fel a gázautók tüzelanyagaként. Az autógáz színtelen, szagtalan (szagosított), a levegnél nehezebb gáz, amely a környezetbe kerülve robbanásveszélyt okozhat. Az ilyen típusú gépkocsikat tankolni csak autógáz töltállomáson lehet és a gázellátó rendszer szerkezeti elemei kizárólag szakmhelyben javíthatók! ac) A gázolaj A Diesel-motorok üzemeltetéséhez öngyulladásra hajlamos tüzelanyag szükséges. A gázolaj jellemzje a gyúlékonyság (cetánszám). Minél nagyobb a gázolaj cetánszáma, annál hajlamosabb az öngyulladásra. A gázolaj másik fontos tulajdonsága a szrhetsége kis hmérsékleten. A szretlen gázolajban lév szennyezdések nagymértékben növelik a szivattyúelemek, és a porlasztófúvókák kopását. A gázolajnak tehát fontos a szrése, ülepítése. A tápszivattyún található egy vízzsákkal ellátott szitaszr, a durva szennyezdések kiszrésére. A fszr általában két szrelemet tartalmaz, az els, mint elszr filc, (nemez) a második egy finomszr papír. Vannak nyári és téli gázolajok. A gázolaj használhatóságát a hideg, téli idjárás is ersen befolyásolja, ui. a nagy hidegben a paraffinkiválás miatt eltömdhetnek a szrk. Ez ellen úgy lehet védekezni, ha kb. – 15 Co alatti hmérséklettl kezdden a téli gázolajhoz kb. 20 %-os arányban petróleumot kevernek, vagy egyéb adalékanyaggal növelik a gázolaj folyékonyságát. 2.2 A kipufogó berendezés A forró kipufogógázokat a kipufogó berendezésen keresztül (11. ábra) – a kipufogócsövön (1), a katalizátoron (2) és a hangtompítón (3) – úgy kell a szabadba vezetni, hogy a gépkocsiban ülket ne veszélyeztesse, és a kipufogás zaja is a lehet legkisebb legyen. 1 2 3 Rendszeresen kell ellenrizni a kipufogó-berendezés 11. ábra tömítettségét és a karosszériához való rögzítését. A kipufogógáz a motor tökéletes mködése esetén is tartalmaz szén-monoxidot, elégetlen szénhidrogéneket, nitrogén-oxidokat és szén-dioxidot. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, 9

mérgez gáz. Belélegezve fejfájást, szédülést, súlyosabb esetben halált okozhat. * A szén-monoxid-mérgezés elhárítása érdekében be kell tartani a következket: a hibás (pl. lyukas) vagy tömítetlen kipufogó berendezést a lehet leghamarabb javítani, ill. cserélni kell, nehogy a gázok az utastérbe szivárogjanak; a gépkocsi motorját zárt helyiségben (pl. garázsban) huzamosabb ideig nem szabad mködtetni; a személygépkocsi csomagtartófedelét, ill. a kombi hátsó ajtaját menet közben nem szabad nyitva hagyni, mert az örvényl levegvel együtt a gázok az utastérbe juthatnak. 2.2.1 A kipufogógázok tisztítása katalizátorral A benzin, valamint a gázüzem motorok kipufogógázában lev szén-monoxid, szénhidrogének és nitrogén-oxidok az egészségre és a környezetre igen ártalmas anyagok, ezért ezeket ártalmatlanítani kell. E káros anyagok egyidej ártalmatlanítása a kipufogócsbe szerelt, lambdaszondával (1) (oxigénérzékel) szabályozott, hármas hatású (mind a három szennyez anyagra ható) 12. ábra katalizátorral (12. ábra) lehetséges. A katalizátor a hangtompítóhoz hasonló dobban van elhelyezve, amelyben nagy felület kerámia vagy fém hullámlemez (2) van, amely sok, párhuzamosan futó csatornácskából áll, ezek bels falát igen vékony platina- és ródiumréteg borítja. A katalizátoron keresztül áramló kipufogógáz káros vegyületei egészségre nem ártalmas anyaggá, a szén-monoxid és az elégetlen szén-hidrogének oxidáció folytán széndioxiddá és vízzé, és a nitrogén-oxidok a redukció folyamán nitrogénné alakulnak át. A gyárak a benzinüzem új gépkocsikat már csak katalizátorral felszerelve forgalmazzák. A gépkocsi nem megfelel üzemeltetése esetén a katalizátor meghibásodhat. A katalizátor védelmében be kell tartani a következket: x a tüzelanyag-tartályba csak ólommentes benzin tölthet, mert az ólmozott benzin tönkreteszi a katalizátort; x a motor mindig kifogástalanul, üzembiztosan mködjön. Ha a gyújtóberendezés, a befecskendez-rendszer hibája miatt elégetlen benzin kerül a katalizátorba, vagy ha a keverék aránya nem megfelel, akkor a katalizátor élettartama jelentsen lecsökken, x az elégetlen benzin a katalizátorba kerülve meggyulladhat, a katalizátor túl melegszik és tönkremegy. Ezért kerülni kell: x a többszöri egymás utáni hidegindítást; x hogy a tüzelanyag-tartály menet közben teljesen kiürüljön (a nem megfelel keverési arány túlmelegedést okoz); x a motor betolással vagy vontatással való beindítását (elégetlen benzin kerülhet a katalizátorba).

10


3. A villamos berendezések A gépkocsi legfontosabb villamos berendezései: az áramforrások, az indítómotor, a gyújtókészülék, továbbá a világító- és jelzberendezések. 3.1 Az akkumulátor Az akkumulátor (13. ábra) nem termeli az elektromos áramot, hanem csupán tárolja azt. Amíg a motor áll vagy kis fordulatszámon mködik, addig az akkumulátor látja el árammal a bekapcsolt villamos fogyasztókat. A motor beindításához is az akkumulátor szolgáltatja a villamos energiát. Amikor a motor már jár, akkor a generátor által elállított árammal töltdik fel az akkumulátor. A gépkocsikban általában savas ólomakkumulátort használnak. 13. ábra

Az akkumulátor szerkezete 1 negatív pólus; 2 manyag ház; 3 pozitív lemez; 4 szigetel lemezek; 5 negatív lemez; 6 összeköt híd; 7 pozitív pólus; 8 záródugó A szigetelanyagból készült, cellákra osztott akkumulátorház saválló. A cellákban pozitív és negatív töltés ólomtartalmú lemezek vannak, egymástól elszigetelve. A cellákat felül fedelek zárják. A fedeleken lev feltölt-nyílásokat szellztetfurattal ellátott csavaros dugók zárják. Az akkumulátorok készülnek zárt kivitelben is (záródugók nélkül). A folyadékszint magassága és a feltöltés: Az akkumulátor celláit „gyárilag” desztillált vízzel hígított kénsavoldattal töltik fel. Használat közben a cellák fölötti szint csökken. Az elhasználódott folyadék utántöltésére csak desztillált vagy ioncserélt vizet használhatunk. A folyadékszint magassága akkor megfelel, ha a cella lemezeit 10…15 mm-re ellepi. A gépkocsi indításakor az akkumulátor jelents áramot vesz fel. Folyamatos indítózáskor egy gyengébb akkumulátor hamar kimerülhet. Az akkumulátor kímélése miatt – különösen télen – az indítómotort a következk szerint célszer mködtetni. Kb. 10 s-ig indítózunk és ha nem indul be a motor, kb. 20 s szünetet tartunk, majd az indítást ismét megkíséreljük. Ügyeljünk a katalizátoros gépkocsik indítására vonatkozó elírásokra. 3.2 Az áramfejleszt (generátor) A generátor feladata a villamos fogyasztók árammal való ellátása és az akkumulátor töltése. A gépkocsikon általában háromfázisú, váltakozó áramú generátort alkalmaznak, félvezets egyenirányítással és feszültségszabályozással. A generátor ellenrzése A generátor karbantartási igénye csekély. Ha a generátor hibás, nem tölti az akkumulátort, akkor a töltésellenrz lámpa piros fénnyel világít (3. oldal 1.1.2 fejezetben, a mszerfalon a 6-os lámpa). Ez esetben tovább lehet ugyan közlekedni a gépkocsival, de a hibát a lehet leghamarabb 11

javítassuk meg, mert az akkumulátor hamar kimerülhet. Ha a generátor mködésében rendellenesség tapasztalható, akkor szakmhelyben javíttassuk meg. 3.3 A vezetékhálózat, a biztosítók A gépjármvek villamos hálózata egyvezetékes rendszer. Általában az akkumulátor negatív pólusát kötik a testhez, vagyis a járm acélvázához (a karosszériához), amely a fogyasztók eg yik vezetéke, a másik vezeték kábel. A hibás, kidörzsöldött szigetelés vezetékek könnyen rövidzárlatot okozhatnak, ezért a vezetékek védelmére az áramkörökbe biztosítókat iktatnak. Rövidzárlat esetén a megengedett áramersség átlépésekor a biztosító elolvad, és megszakítja az áramkört. A biztosítókat biztosítószekrényben (14. ábra) (dobozban) helyezik el, rendszerint külön-külön rugós lemezek közé szorítva. A gépjármvek kötelez tartozéka az izzó- és biztosító-készlet, amelyet a gépjármvön kell tartani, minden biztosítóból legalább egy-egy darabot. A kiolvadt biztosítót dróttal, szöggel vagy egyéb fémmel helyettesíteni, TILOS mert rövidzárlat esetén a felizzó vezeték tüze okozhat! 14. ábra

3.4 A világító- és jelzberendezések 3.4.1 A távolsági és a tompított fényszóró A fényszórókat általában a kocsiszekrénybe süllyesztve helyezik el. A fényszóró mechanikus része az állítószerkezettel ellátott ház. Optikai berendezése a fényforrás a tükör és a fényt a szükséges módon szétterít szórótest (üveg). (15. ábra)

15/a. ábra Tompított fényszóró

1 állítócsavar; 2 fényszórótükör; 3 foglalat; 4 fényszóróizzó; 5 helyzetjelz lámpa; 6 szórótest (üveg)

15. ábra 15/b. ábra Távolsági fényszóró

A vakítás elkerülése az izzó légmentesen zárt üvegburájában két izzószálat helyeznek el (un. bilux izzó), a távolsági és a tompított fény izzószálát. Az izzót a tükörben foglalat rögzíti. A távolsági fény izzószála a tükör gyújtópontjában van, amelynek fényét a tükör párhuzamos fénykévébe tereli. A tompított fény izzószála valamivel a gyújtópont eltt áll. Az izzószál alá árnyékoló-ernyt helyeznek, amely felfogja az alsó tükörfél felé irányuló fénysugarakat. A tükör fels felét ér fénysugarakat a tükör lefelé vetíti, ezáltal az úttestnek csak egy rövid szakaszát világítja meg, így elkerülhet a szembejöv vezet elvakítása. 12


A távolsági fényszórónak az út felületét a járm eltt éjszaka, tiszta idben legalább 100 méter távolságban meg kell világítania. A bekapcsolt állapotát kék fény visszajelz lámpa jelzi a mszerfalon. A tompított fényszórónak - a nélkül, hogy a szembejöv járm vezetjét vakítaná - az út felületét a járm eltt éjszaka, tiszta idben legalább 40 méter távolságban meg kell világítania. A tompított és távolsági fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki. Az aszimmetrikus tompított fény az úttest jobb oldalát nagyobb távolságra, kb. 70...80 méterre, míg az úttest bal oldalát csak rövid szakaszon kb. 40 méterre világítja meg. A hagyományos volfrámszálú (bilux, doulux) izzók mellett mind több korszer gépkocsi fényszóróját halogénizzóval szerelik. (16. ábra) A halogénizzó kvarcüvegbl készült burájában van a távolsági (1) és a tompított fény (2) volfrám izzószála. A bura nagynyomású kriptongázzal van töltve, és még csekély 16. ábra mennyiség halogénelemet jód, bróm) is tartalmaz. Halogénizzó csak olyan lámpatestbe szerelhet, amelyet a gyár eredetileg is halogénizzóra készített. A halogénlámpa nagyobb fényersség és hosszabb élettartamú, mint a hagyományos izzók. (Figyelem: izzócsere esetén a halogénizzó üvegburáját kézzel ne érintsük!) Egyes korszer gépkocsikban un. Xenonlámpákat alkalmaznak, amelyek már csak különleges eszközökkel, szakmhelyben cserélhetk, javíthatók. 3.4.2 A nappali menetjelz lámpa A korszer típusokat nappali menetjelz lámpákkal is felszerelik, mivel egyre több országban elírják a gépkocsik nappali kötelez kivilágítását. (Hazánkban ez jelenleg lakott területen kívüli úton történ közlekedésnél használható – csak nappal még jó látási viszonyok esetén is – a tompított fényszóró helyett.) A lámpák teljesítményfelvétele (fogyasztása) kicsi, ugyanakkor a koncentrált fénykévében kibocsátott fényük már nagy távolságban észlelhetvé teszi a gépkocsit nappal is. 3.4.3 A helyzetjelz lámpák A gépkocsikat általában elöl és hátul két-két helyzetjelz lámpával, szerelik fel. Az els helyzetjelz lámpákat gyakran a fényszóróban, a hátsókat pedig a féklámpával egy burában helyezik el. A lámpák egy és két izzószálas (helyzetjelz és féklámpa) szuronyzáras kivitelek. A helyzetjelz lámpák fényének éjszaka, tiszta idben 300 m távolságból észlelhetnek kell lenniük. Ezért csak elírt teljesítmény izzót (5 W) szereljünk a helyzetjelz lámpába. Izzócsere, ill. szerelési munkák után a vakítás elkerülése végett a fényszórókat szakmhelyben, fényszóró-beállító készülékkel kell beállítani és ellenrizni. Célszer ezért a menet közben elvégzett szükségjavítást kivéve - eleve a szakmhelyre bízni az izzók cseréjét. Ha a fényszóró izzó cseréjét mi végezzük el, célszer egy a fényszóró elé tartott fehér papírlap segítségével ellenrizni a tompított fény átvilágítási képét. Helyes beszerelés esetén, az ábrán látható átvilágítási kép látható. 13

4. Az erátviteli berendezés Az erátviteli berendezés feladata, hogy a motor által szolgáltatott hajtóert a hajtott kerekekhez továbbítsa. Az erátviteli berendezés részei: a tengelykapcsoló, a sebességváltóm, a kardántengely, a differenciálm és a féltengelyek. (17. ábra) Gyakori elrendezés, amikor a motor az erátviteli berendezéssel egy tömböt alkot, vagyis a motor és a hajtás egy helyen, általában elöl, vagy esetleg hátul van. Ilyenkor nincs az erátviteli berendezések között kardántengely, hanem a sebességváltóval egybeépített differenciálmbl közvetlenül kivezetett féltengelyek hajtják a kerekeket. A kardántengely, a differenciálm és a féltengelyek a gépkocsivezet által karbantartást 17. ábra nem igényl egységek. 4.1 A tengelykapcsoló A tengelykapcsoló feladata, hogy üzem közben is lehetvé tegye a motor és az erátviteli szerkezetek szétválasztását, ill. fokozatos összekapcsolását. A gépkocsikon így a személygépkocsin is, túlnyomó részben száraz, egytárcsás – teherjármveken kéttárcsás – ritkábban hidraulikus tengelykapcsolót alkalmaznak. A tárcsás tengelykapcsoló szerkezetét a 18. ábra szemlélteti. A tengelykapcsoló szerkezete és holtjátékának ellenrzése 1 kiemelcsapágy; 2 kiemelkar; 3 állítócsavar; 4 tengelykapcsoló-pedál 18. ábra

A tengelykapcsoló szerkezet mködtetése mechanikus (bowdn-huzal által) vagy hidraulikus (olajnyomás) kialakítású. A korszer gépjármvekben hidraulikus mködtetést alkalmaznak. A pedál lenyomásával a nyomó-henger dugattyúja csövön keresztül folyadékot nyom a munkahengerbe, amelynek dugattyúja mködteti a kiemelszerkezetet. 4.1.1 A tengelykapcsoló karbantartása A nyomócsapágy és a kiemelkarok között 1...2 mm hézagot hagynak. Ez a hézag az áttételek és beállítási játékok miatt a pedálon mérve 2...4 cm holtjátékot hoz létre (1. 18. ábra). Hibajelenségek: A holtjátékot idközönként utána kell állítani, ui. a tengelykapcsoló holtjátéka a betétek fokozatos kopása miatt csökken. A holtjáték nagysága az összeköt rudazaton lev állítócsavarral szabályozható. 14


Ha a tengelykapcsolónak nincs holtjátéka, – a nyomócsapágy a kiemelkarokra állandóan felfekszik –, a motor és a sebességváltóm közötti kapcsolat nem tökéletes, a tengelykapcsoló csúszik. A csúszást az jelzi, hogy gázadásra a motor felpörög, de a gépkocsi nem gyorsul vele arányosan. Ha a tengelykapcsolónak nagy a holtjátéka, – akkor a tengelykapcsoló nem emel ki –, a motor és a sebességváltóm közötti kapcsolat nem szüntethet meg teljesen, a tengelykapcsoló nem old. Emiatt a sebességfokozatok csak a fogaskerekek káros igénybevételét jelz éles, recseg hang kíséretében kapcsolhatóak. A hidraulikus erátvitel esetén hetenként ellenrizni kell a folyadéktartály feltöltöttségét. Utántöltéshez csak a kezelési utasításban elírt folyadékot szabad használni. Ha a hidraulikus rendszerbe leveg jut, akkor a pedál többszöri lenyomásakor kisebb-nagyobb rugalmasság érezhet. A levegt légtelenítéssel el kell távolítani (ez szakmhely feladata). 4.2 A sebességváltóm Menet közben a gépkocsinak a talaj és a kerekek közötti gördülési ellenállást, a légellenállást és az emelkedési ellenállást kell legyznie. Ezek az ún. menetellenállások a körülményektl függen változnak, ennek megfelelen a gépkocsi vonóer igénye is változik. A gépkocsi haladását akadályozó ellenállások leküzdésére (pl. induláskor, emelkedn) a motor forgatónyomatékának2 többszörösére van szüksége. Ezért a forgatónyomaték növelése miatt sebességváltómvet helyeznek el a tengelykapcsoló után. A sebességváltóm feladata a vonóer növelése, továbbá a 19. ábra kerekek tartós függetlenítése a motortól, és a hátramenet biztosítása. A gépkocsikon leggyakrabban mechanikus, ritkábban hidromechanikus sebességváltómveket alkalmaznak. A személygépkocsik sebesség-váltója általában négy vagy öt elremeneti és egy hátrameneti fokozattal van ellátva. Az elremeneti fokozatok egymás utáni kapcsolása közben a váltókar egy nyomtatott nagy H alakot ír le, amely csaknem minden gépkocsitípus kapcsolására jellemz. (19. ábra) A H bet vízszintes szára az üres állás. Az ötödik fokozat és a hátrameneti fokozat kapcsolóállása a H betbl ágazik ki, gépkocsitípustól függen más-más irányban. A hátramenet kapcsolását külön reteszelik, ezzel megakadályozzák a véletlenszer kapcsolást. A reteszelés – típustól függen – a sebességváltókaron elhelyezett gyr felhúzásával (pl. OPEL), a sebességváltókar lenyomásával (pl. LADA) vagy viszonylag ers oldalirányú er alkalmazásával (pl. SUZUKI) oldódik és a hátramenet így kapcsolható. A hidromechanikus sebességváltóm egy hidraulikus nyomatékváltó és egy mechanikus bolygómves váltóm kombinációjából áll. A hidraulikus nyomatékváltó egyben az önmköd tengelykapcsoló szerepét is betölti, tehát a tengelykapcsoló-pedál elmarad. A gépkocsi vezetje csak a gázpedált és a fékpedált mködteti. Az automata sebességváltóm a kapcsolókar állításával a megfelel üzemmód-állásba kapcsolható. (20. ábra) 20. ábra 2

A forgatónyomaték: az er és az erkar szorzata

15

Az üzemmódok bet-, ill. számjelei általában a következk: ~ P parkolóállás, ~ R hátrameneti fokozat, ~ N semleges vagy üres állás, ~ D automatikus elremeneti fokozat, A tartós lassúfokozatot szokták L betvel is jelölni, * (L) 2 tartós II. fokozat, * (L) 1 tartós I. fokozat. A gépkocsi motorját P és N kapcsolóállásban lehet csak beindítani, a gépkocsi azonban ilyenkor gázadás ellenére sem indul el. A többi menetmódban a gépkocsi automatikusan elindul, ha gázt adunk, ill. a motor fordulatszámát növeljük. Ha a tartós II. vagy I. fokozatot kapcsoljuk, akkor a gépkocsi lassú menetben, ill. motorféküzemben mködtethet. A gépkocsi a fékpedál benyomásával lassítható és állítható meg. 5. A futóm 5.1 A kerekek A személygépkocsi kerekének részei: ~ a kerékpánt és a keréktárcsa, amely általában egy-egységet képez, ~ a gumiabroncs, más néven köpeny, ~ a töml. A keréktárcsa rögzítése: 1 keréktárcsa; 2 kúpos kerékanya; 3 kúpos kerékcsavar A tárcsás kereket a kerékagyhoz központosítva kell rögzíteni, ezért a keréktárcsán levfuratok kúpos kialakításúak, amelyekbe az ugyan-csak kúpos vég kerékanyák vagy kerékcsavarok fekszenek fel. 5.2 A gumiabroncsok A gumiabroncs bels szövetvázának felépítése szerint megkülönböztetünk diagonál és radiál gumiabroncsot. A ma már szinte kizárólagosan alkalmazott korszer gumiabroncsok radiál szerkezetek. A diagonál gumiabroncs vázát alkotó szövetrétegek kordszálai egymást keresztezik, míg a radiál gumiabroncs (21. ábra) szövetrétegeinek kordszálai sugárirányban helyezkednek el. A szövetváz felett különleges párnaréteg - az acélhuzalból vagy manyagból sztt öv - fut körbe. A töml nélküli gumiabroncs keresztmetszete 1 gumiabroncs (köpeny); 2 légmentesen záró gumiréteg; 3 kerékpánt; 4 a pántba agyazott szelep

A radiál gumiabroncs szerkezete 1 futófelület; 2 oldalfal; 3 övrétegek; 4 szövetváz; 5 perem;

21. ábra 16

22. ábra


A radiál gumiabroncs futófelülete alatt lev merev öv lánctalpszeren viselkedik, oldaler hatására a futófelület kevésbé deformálódik, ezért a radiál gumiabroncsnak a diagonál gumiabroncshoz képest jobb a tapadása, kisebb a gördülési ellenállása és a futófelület kevésbé kopik. A radiál gumiabroncsnak lágyabb a rugózása a megengedett belapulása nagyobb, mint a diagonál gumiabroncsé. Mindez a vékonyabb oldalfallal és a radiálisan haladó kordszálakkal magyarázható. A gumiabroncsok készülhetnek tömls és töml nélküli kivitelben. Tömls kivitelnél a köpenyen belül különállóan helyezkedik el a töml. A tömlt a bele vulkanizált szelepen keresztül töltjük fel levegvel, és ezen keresztül ellenrizzük a benne lev levegnyomást. A töml nélküli gumiabroncsok (22. ábra) bels falán légzáró réteg van. A szelep jól tömítve a kerékpántban helyezkedik el. A töml nélküli gumiabroncsokat általában TUBELESS felirattal jelölik. A gumiabroncsok futófelülete mintázott. Az aprómintás futófelület jól megfelel általános használatra városban, országúton, autópályán egyaránt. Azonban havas, sáros, latyakos úton a hó, a sár eltömi az apró mintákat, a gumiabroncs tapadása csökken, ezért könnyen megcsúszhat. (23. ábra) Télen lágyabb gumianyagból készül, nagymintás gumiabroncsokat (téli gumi) ajánlatos használni az említett hátrányok miatt. A széles és mély mintázat nehezebben tömítdik el, a kerekek kevésbé hajlamosak a megcsúszásra. A téli gumi (24. ábra) használata azonban száraz, jó útviszonyok mellett nem gazdaságos, mivel gyorsabban kopik. 23. ábra 24. ábra

Télen – hacsak tehetjük, – téli gumival közlekedjünk és még a nagy hideg eltt, szánjunk rá néhány órát, hogy autónkat felkészítsük a télre. A téli gumikat célszer akkor felszereltetni, ha tartósan 7 Co alá süllyed a hmérséklet. Ha napközben sem emelkedik 7 Co fölé huzamosabb ideig a hmérséklet, fel kell tenni a téli abroncsokat. A téli gumik nemcsak hóban, hanem nagy hidegben is jobbak a nyáriaknál, mivel más összetevkbl készülnek. Nyári gumikkal hidegben n a fékút és az autó stabilitása is sokat romlik. Ha a gyárinál szélesebb és alacsonyabb perszámú nyári gumink van, a téli lehet ennél kisebb is. A keskenyebb – egy collal kisebb,– de nagyobb perszámú és átmérre azonos gumik olcsóbbak. A sebességindexre azonban figyelni kell. A téli guminak is bírnia kell az autó végsebességét. A gumi oldalfalán szerepl Q jelzés 160, a T 190, a H-sebességindex pedig 210 kilométer/órás tempót engedélyez maximálisan. Téli gumi vásárlásakor hasznos felnit is venni az abroncsokhoz, mivel ilyenkor egyszerbb a tárolás és a gumik is kevésbé sérülékenyek. A könnyfém felnit nem jó télen használni, mivel a sózás károsítja azokat. Az összkerék-meghajtású jármvek hóláncát a jobb fékhatás miatt szereljük az elüls tengelyre. A hóláncot már a behavazott emelked eltt tegyük fel. 5.2.1 A gumiabroncsok jelölése A gumiabroncsok oldalfalán különböz jelölések vannak. Általában feltüntetik a gumiabroncs méretét, szerkezetét (R = radiál; „-” = diagonál); szám kód jelzi az abroncs teherbírását; bet jelzi a megengedett legnagyobb sebességét. (25. ábra) 17

Sok esetben jelölik a gumikeresztmetszet magasságának és szélességének arányát is. A gumiabroncs oldalfalán látható méretjelöl számok és betk jelentése a 25. ábra alatt található.

25. ábra Például: 195/55R15 84V 195 a gumiabroncs (profil) szélessége (mm) 55

viszonyszám (%): a gumiabroncs magasságának és szélességének aránya, ebben az esetben a magasság 55%-a a szélességnek.

R

gumiabroncs felépítése, a rétegek karkaszon belüli elhelyezkedését jelöli, az R radiált jelent.

15

felni átmér, a keréktárcsa átmérje collban

84

terhelési index, ez az abroncs az egyezményes jelölési rendszer alapján maximum 500 kg-ig terhelhet. A különböz számok különböz terhelést jelentenek. A maximális terhelés kg-ban megadva.

V

sebességi index: a gumiabroncs egyezményes jelölési rendszerben megadott maximális sebessége > 240 km/ó. A különböz betk különböz maximális sebességet jelentenek.

5.2.2 A gumiabroncs mérete A gumiabroncs méretét egységesen, (lásd ábra) szélessége (b) és bels átmérje (kerékpánt-átmér) (d) alapján adják meg hüvelykben (coll) vagy mm-ben Ügyeljünk a mintaárok mélységére! A gumiabroncs futófelületi mintaárok mélységét természetesen alapos ellenrzésnek ajánlatos alávetni, ugyanis a gumiabroncs számos lényeges tulajdonsága függ ettl. A mintaárok mélysége dönt fontosságú, amelynek a hatósági elírások szerinti legkisebb mérete 1,6 mm lehet. (0,75 m-t meg nem haladó átmérj gumiabroncsok esetén) Aki ennél kisebb mélység mintaárkú gumiabronccsal közlekedik, számolnia kell azzal, hogy baleset esetén a biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt. 5.2.3 A kerekek kiegyensúlyozása Ahol bizonyos alkatrészek egy tengely körül forognak, fellép a kiegyensúlyozatlanság. Kiegyensúlyozatlanságnak a tömeg egyenetlen eloszlását nevezik egy forgó tárgyon. Gépjármvek esetében ez a gumiabroncsok rázkódásához és a gumiabroncsok, csapágyak valamint egyéb futómalkatrészek nagyobb mérték kopásához vezet. Ha a gépkocsi kerekei kiegyensúlyozatlanok, akkor nagyobb sebességnél (már 70-80 km/h!) az els kerekek szitáló, ugráló mozgása miatt a járm nehezen irányítható, a kormánykerék rángat. 18


A korszer kerékkiegyensúlyozó gépek segítségével maradéktalanul kiküszöbölhet a kiegyensúlyozatlanság, ami biztonságos, kényelmes menettulajdonságokat biztosít. Ezen okból kifolyólag azt javasolják, hogy minden kerék- illetve gumiabroncscserét követen a gumiabroncsokat szakemberrel egyensúlyoztassuk ki. A kerekek áthelyezésekor szintén ajánlott a kerekek kiegyensúlyoztatása. Milyen gumiabroncsok szerelhetk fel a személygépkocsi kerekeire? A személygépkocsi valamennyi tengelyén csak azonos szerkezet (diagonál vagy radiál) – lehetleg azonos mszaki jellemzvel és mintázattal rendelkez – gumiabroncsot lehet felszerelni. 5.2.4 A gumiabroncsok levegnyomása A gumiabroncs élettartama és biztonsága alapveten függ a megfelel levegnyomástól. A gumiabroncsokban a levegnyomást mindig indulás eltt ellenrizzük (mérjük), amikor az abroncs még hideg. Meg kell mérni a pótkerék levegnyomását is. A levegnyomás ellenrzése és a fúvatás után a szelepsapkát vissza kell tenni a szelepre. Hosszabb út közben az abroncsok felmelegednek, a levegnyomás a gumiabroncsokban növekszik. Ebben az esetben nem szabad a levegt kiereszteni, vagyis a levegnyomást csökkenteni a gumiabroncsokban, mert ha a gumiabroncsok lehlnek, a nyomás ismét az elírt értékre csökken. Az elírt levegnyomás a gépkocsi gyártója által megadott adatok (használati utasítás) vagy a gépkocsi karosszériáján elhelyezett adattáblák (ajtóoszlop, üzemanyag-betölt fedél, napellenz stb.) vagy a gumiabroncs gyártójának levegnyomásra vonatkozó adatai. A túl alacsony vagy túl magas levegnyomás megakadályozza a gumiabroncs futófelületi mintaelemeinek megfelel kapcsolatát az út felületével. Ennek következményei nem csak a túlzott vagy egyenetlen futófelületi kopás, hanem a lényegesen rosszabb tapadás, ami elssorban nagyobb sebességgel vett kanyaroknál vagy nedves útfelület esetén jelenthet veszélyt.

A megfelel levegnyomás; optimális felfekvési felületet, megfelel tapadást, rövidebb fékutat, a vízen-futással szembeni nagyobb tartalékot, jobb menettulajdonságokat és kanyarstabilitást, alacsonyabb gördülési zajt, kisebb gördülési ellenállást és fogyasztást, kisebb alakváltozást és hképzdést, jobb utazási komfortot biztosít. A GUMIABRONCS ALACSONY LEVEGNYOMÁSA BALESETVESZÉLLYEL ÉS ANYAGI KÁRRAL JÁRHAT!

5.2.5 A gumiabroncsok kopása A gumiabroncsok a gépkocsi használata során általában egyenletesen, természetes kopással kopnak, így a mintaárok (profil) mélysége csökken. Elfordul azonban hogy helytelen levegnyomásból, a futóm szerkezeti meghibásodásából, a kerekek nem megfelel kiegyensúlyozásából, vezetéstechnikai hibából adódóan, különféle kopások jelennek meg a gumiabroncs felületén. A vezet napi ellenrzéskor „észre kell vegye” ezeket a kopásokat. 19

Az alábbi ábrákon a kopási formákat láthatjuk. A 26. ábra összesítve mutatja a legjellemzbbeket a kopásokról. Ha a gumiabroncsok levegnyomása az elírásnak megfelel akkor az abroncs nagy felületen fekszik fel a talajon, így a tapadása jó, a teljes futófelület körben, egyenletesen kopik. Túl nagy levegnyomás (26/a. ábra) esetén a gumiabroncs kis felületen fekszik fel a talajra. Az abroncs tapadása rosszabb a talajon, a futófelület körben középen kopik jobban. Nagyobb nyomás esetén a gumiabroncs nagyon érzékeny az ütésekre. Pattogóssá válik a gépkocsi.

26/a. ábra

A túl alacsony nyomású abroncs körben, a két szélén ersen kopik. (26/b. ábra) Az elírtnál kisebb levegnyomás esetén az abroncs rugalmasabb, az út ütéseit jobban felveszi. Az abroncs igénybevétele igen nagy.

26. ábra 26/b. ábra

Ha túl alacsony nyomású gumiabronccsal közlekedünk az els keréken lév alacsony nyomása esetén kormányzási nehézség lép fel, valamint számítsunk az üzemanyagtöbblet fogyasztásával is. A 27. ábrán látható kopási forma az els futóm hibás beállítására utal. A 28. ábrán az un. „kagylós kopás” a lengéscsillapító elégtelen mködését jelzi.

27. ábra

28. ábra

A járdaszegély mellé álláskor történ durva ütközés a gumiabroncs szerkezetét is és a felnit is súlyosan károsít-(hat)ja, így a gumiabroncs sérülése miatt balesetveszély áll fenn!

5.3 A rugózás A futómhöz szorosan kapcsolódik a gépkocsi rugózása és a lengéscsillapítás. Az utazás kényelme és a menetbiztonság érdekében a kerekeket, ill. a tengelyeket rugózva szerelik a kocsiszekrényhez. A rugó az út egyenetlenségeibl adódó ers lökéseket lágy, csillapított lengésekké alakítja át. (29. ábra) A személygépkocsi rugózására leginkább lap-, csavar- vagy torziós rugót alkalmaznak. 5.3.1 A lengéscsillapító Feladata a futómnél fellép lengések hatásos csillapítása, továbbá a lökésszer nagy rugólengések, esetleges felütések megakadályozása 20

29. ábra


és ezzel a folyamatos kerék-talaj (útburkolat) kapcsolat biztosítása. A legelterjedtebbek a ketts henger, teleszkóprendszer lengéscsillapítók. Ha a lengéscsillapítók hibásak, akkor a kerekek és az úttest kapcsolata rossz, csökken a menetbiztonság. A hibás lengéscsillapítók a lengéseket nem csillapítják hatásosan, a kerekek ugrálnak az úttesten. Mivel a kerekek és az úttest kapcsolata nem megfelel, csökken az utazás biztonsága és kényelme. A hibás lengéscsillapítók a gumiabroncsok és a kerékfelfüggesztések élettartamát is károsan befolyásolják. A lengéscsillapítók nem megfelel állapotára következtethetünk abból, ha egyenetlen, hullámos útszakaszon a járm hintázómozgást végez, és ersebb lengések keletkeznek, vagy ha, kanyarokban a gépkocsi szokatlanul sodródik. A legegyszerbb ellenrzési mód az, ha az álló személygépkocsit kézzel hintáztatjuk, majd hirtelen elengedjük. Ha a lengés lassan csillapodik, akkor a lengéscsillapító hibás. A lengéscsillapító állapotáról, hatásosságáról pontos képest csak szakmhelyben, mszeres ellenrzéssel kapunk. Az ásványolajtermékek a gumiabroncsokra kerülve kedveztlenül befolyásolják az élettartamot, ezért, ha karbantartáskor vagy egyéb munkálatok során a gumiabroncsra ásványolajtermék (benzin, olaj) került, azt onnan gondosan el kell távolítani! 6. A gépkocsi kormányzása A kormányszerkezettl megkívánjuk, hogy a gépkocsi legyen iránytartó: az elfordított kerekek a kormányzás befejezése után térjenek vissza egyenes irányba, az út egyenetlenségébl származó ütése ne adódjanak át a kormánykerékre; hibamentesen (biztonságosan) mködjön. 6.1 Kormányszerkezetek A kerekek kormányzását végz kormányszerkezetet a 30. ábra szemlélteti. Általában régebbi gépkocsikon a csigás, a fogasléces vagy a csavarorsós kormánymveket alkalmazták. A kormánymvet a kormánykerék a kormányoszloppal mködteti. A kormánym (kormánygép) mozgatja a nyomtávrudakkal a kerekeket. A holtjáték nagysága a két határhelyzet között a kormánykerék elfordulási szögévei mérhet. A holtjáték elírt értéke gépkocsitípusonként eltér, de általában 5...15° között változik, ami a kormánykerék kerületén mérve kb. 2...4 cm-es elmozdulást jelent. 30. ábra A holtjáték megnövekedését okozhatja (31. ábra) a kormánymben a kapcsolódó részek, a gömbcsuklók (3), a tengelycsonk csapszegek kopása vagy a szerkezetek lazulása illetve a kormánym (4) hibája is. A hibás kormányberendezést szakmhelyben javíttassuk. Hibás kormány-berendezés gépkocsival közlekedni tilos! 31. ábra 21

6.2 A kormányszervó A korszer személygépkocsikon a kormányzás megkönnyítésére segédberendezést, ún. kormányszervót alkalmaznak. A kormányzáshoz szükséges ert nagyrészt a kormányszerv fejti ki, a gépkocsivezet csak a szervberendezést vezérli csekély erkifejtései. A kormányszervó nagymértékben megkönnyíti, st biztonságossá teszi a vezetést. Nem jelent pl. különösebb veszélyt a nagy sebességnél bekövetkez abroncsszakadás sem, mivel a defektes kerék nem rántja ki a kormányt a gépkocsivezet kezébl, és a gépkocsi sem tér ki a haladási irányból. A személygépkocsik kormányszervója elektromos vagy hidraulikus rendszer. A kormányszervó bármilyen rendszer csak akkor mködik – segíti a kormányzást –, ha gépkocsi motorja is mködik. 6.2.1 A hidraulikus kormányszervók ellenrzése Az olajszintet a tartályban rendszeresen ellenrizzük a tartályba nyúló olajszintmér pálcával. Az olajszintnek a mérpálca alsó és fels jelzése között kell lennie. Alacsonyabb olajszint esetén a hiányzó olajmennyiséget - szakmhelyben - a felöltnyíláson keresztül pótoltatni kell. Csak a gyári elírásoknak megfelel, speciális, ún. hidroolajat szabad a tartályba juttatni, különböz minség olajok keverése tilos! 6.2.2 A kormányszervók hibái Ha a kormányszervó nem mködik, akkor a gépkocsi kormányzásához a szokottnál jóval nagyobb erkifejtés szükséges. Ha a hidraulikus rendszerben az olajszint megfelel, de az olajnyomás valamilyen hiba miatt megsznt (pl. szivattyú meghajtó ékszíj elszakadt), de a hidraulika olaj nem folyt el, tovább üzemeltethet a gépkocsi, de csak a legközelebbi javítómhelyig. A hidraulikus rendszer tömítetlensége (pl. a csvezeték sérülése) esetén az olaj elfolyik. A motort azonnal le kell állítani, különben az olaj nélkül mköd szivattyú rövid idn belül berágódik, tönkremegy. A gépkocsit csak emelve vontatva vagy tréleren szabad szállítani! 7. A fékberendezések A fékberendezések feladata a gépkocsi sebességének csökkentése, megállítása valamint az álló gépkocsi rögzítése. A gépjármveket üzemi, rögzít- és biztonsági fékezést lehetvé tev fékberendezésekkel kell ellátni. Az üzemifék-berendezést mindig lábbal, a rögzítféket általában kézzel mködtetjük. Az üzemifék hidraulikus, a rögzítfék mechanikus rendszer.

Kétkörös hidraulikus fékberendezés 1 fékfolyadéktartály; 2 ffékhenger; 3 els fékkör; 4 elskerék-fékszerkezetek; 5 hátsó fékkör; 6 hátsókerék-fékszerkezetek 32. ábra 22


7.1 Az üzemifék-berendezés A hidraulikus üzemifék-berendezéseket a biztonság növelése miatt kétkörös kivitelre készítik. A 32. ábra ilyen – ell tárcsa-, hátul dob-fékes kerékfékszerkezetekkel – kétkörös, hidraulikus fékberendezést mutat, Lényege: mivel a fékhatást két, egymástól független fékkör hozza létre, ha az egyik fékkör meghibásodik, (pl. cstörés) a másik fékkör még hatásosan mködtethet3. A fékrendszert különleges folyadékkal un. fékfolyadékkal töltik fel. Fékezéskor a dugattyúk a fékfolyadékot a nyomóterekbl csvezetékeken keresztül a fékhengerekbe nyomják. A folyadék nyomása a kerékfékhenger-dugattyúkon keresztül a fékbetéteket a féktárcsához, ill. a fékpofákat a fékdob bels falához nyomja. A fékpedál visszaengedésével a fékhatás megsznik.

A hidraulikus fék kerékfék-szerkezetei; (33. ábra) az els kerekeken tárcsafék N, míg a hátsó kerekeken általában dobfék M található. 33. ábra

A 32. ábrán az 1 jel fékfolyadék-tartályban rendszeresen ellenrizni kell a fékfolyadék szintjét. A féktartályba utántöltéskor lehetleg a fékrendszerben lev fékfolyadékkal megegyezt „kell” tölteni. A jármvezetnek a gépkocsi fékberendezésének mködképességét naponta, els elindulás eltt ellenrizni kell! Az Otto-motor szívócsövében uralkodó vákuum felhasználható a láber kiegészítésére, így a megnövelt fékezer nagyobb fékhatást eredményez A kétkörös, hidraulikus féket gyakran kombinálják vákuumos fékrásegítvel4, (34. ábra) amely csak akkor mködik, ha a motor jár.5 Ha a fékrásegít valahol tömítetlen a hidraulikus fékberendezés továbbra is üzemképes marad, de a fékpedált nagyobb ervel kell nyomni, hogy megfelel legyen a fékhatás. A fékrásegít motorféküzemben és a motor nagy fordulatszámán fejt ki nagy fékezert. Motorféküzemben6 csak a motorral – az erátviteli berendezésen keresztül – összekapcsolt hajtott kerekek fékezdnek. A motor bels ellenállása révén valósul meg a motorféküzem. Az egyes motortípusok közül a négyütem Diesel-motoros gépkocsik fejtenek ki nagyobb fékhatást motorféküzemben. A fékpedál megnyomásakor közvetlenül még nem mködnek a kerékfékek munkahengerei, csak minimális késéssel. Ez az un. fékkésedelmi id, amely hidraulikus fékberendezéseknél ~ 0,2 s, légfékeknél ~ 0,6 s. 34. ábra 3

Az egykörös fékberendezéssel szemben ez a legnagyobb elnye. A vákuumos fékrásegít rendeltetése: fékezéskor fokozza a fékezert, ezért a pedáler kisebb lehet. 5 Ha a motor áll vagy, ha a gépkocsit motorhiba miatt vontatják, a vákuumos fékrásegít nem mködik. 6 Motorféküzem akkor mködik, ha a gázpedált teljesen vagy részben visszaengedjük. 4

23

7.1.1 Az üzemi fék (lábfék) ellenrzése A hidraulikus fékberendezés üzemképessége, a rendszer tömítettsége indulás eltt a fékpedál lenyomásával ellenrizhet. A fékberendezés akkor megfelel, ha a fékpedál a teljes pedálút kb. 1/3-áig nyomható be, majd ellenállása szilárd, "felkeményedik" a fék. Ha ettl eltér tapasztalható a fékberendezés mködése nem kielégít. Hibajelenségek, amelyek esetén TILOS továbbközlekedni vagy szakmhelybe kell a gépkocsit vinni: ha a kétkörös hidraulikus fék egyik fékköre nem mködik, a fékpedál útja nagyobb, a fékút pedig hosszabb lesz. ha a fékpedál ellenállása – többszöri lenyomás ellenére – nem szilárd, hanem rugalmas, akkor leveg jutott a rendszerbe, amely leveg összenyomható. ha a fékpedál csekély ellenállással teljesen (padlóig) benyomható, akkor a fékfolyadék tömítetlenség miatt elfolyik. ha a fékpedál útja túl hosszú, – a teljes pedálút kb. 2/3-áig benyomható, – de ellenállása szilárd, akkor nagy a hézag a fékpofák és a fékdob között. ha a fékdobba víz kerül (pl. kocsimosáskor), akkor - lassú menetben - kis ervel fékezzünk addig, amíg a víz el nem párolog, ui. a kerékfékszerkezetbe jutott víz csökkenti a fékhatást. ha a fék „felkeményedik", majd fokozatosan beljebb nyomhatóa pedál, akkor a fékfolyadék valahol szivárog. A ffékhengert és a kerékfékhengereket összeköt merev (réz- vagy acél) fékcsöveket és a hajlékony féktömlket szemrevételezéssel ellenrizhetjük. Ha észrevesszük, hogy valahol kidörzsöldtek vagy szemmel látható repedés, törés keletkezett rajtuk, akkor azt azonnal cseréltessük ki. Ügyeljünk arra, hogy a fékbetétekre víz, zsír vagy olaj ne kerüljön. Ha fékbetét zsíros vagy olajos, akkor a betétet ki kell cseréltetni. Szakmhelyben rendszeresen ellenriztessük a fékberendezést, ill. ha szükséges szabályoztassuk be a fékpofák és a fékdob közötti hézagot. Ha a fékbetétek kopása már nagymérv, akkor azokat ki kell cserélni. A tárcsafék fékbetétjeit ugyancsak rendszeresen kell ellenrizni, és ha vastagságuk már csak kb. 2 mm, akkor a féktuskókat ki kell cserélni. Egyes gépkocsikon a tárcsafék kopását is ellenrz lámpa jelzi. Ha a lámpa kigyullad, a betéteket cseréltetni kell. 7.2 A rögzítfék A gépkocsi rögzítfékje általában a gépkocsi hátsó, egyes típusoknál az els kerekeit fékezi. A rögzítfék felépítése a 35. ábrán látható. A kilincsmvel (2) rögzíthet kézifékkar (1) kiegyenlit-karon és huzalokon (3) keresztül kapcsolódik a fékpofákat mozgató karokhoz. 35. ábra

7.2.1 A rögzítfék (kézifék) ellenrzése Húzzuk be a kézifékkart, ha elmozdulása csak 3-4 fognyi (kattanásnyi), akkor a beállítása jó. Ha a gépkocsit behúzott kézifékkel indítjuk, és a motor lefullad (a kerekeket nem sikerül megforgatni), akkor a kézifék hatásos. A kéziféket, a kart és a huzalokat idközönként be kell állíttatni. 24


7.3 A fékek kiegészít berendezései 7.3.1 A dinamikus féker-szabályozó Régebbi gyártású gépkocsikon található egy olyan, a fékrendszerhez kapcsolódó berendezés, amely a hátsóhíd és a karosszéria közé beépítve, a hátsó tengely terhelésének függvényében változtatja a hátsó kerekekre jutó fékert. (Ez a berendezés nem azonos a blokkolásgátlóval!) Ez a berendezés nem érzékeli az útviszonyok megváltozását, ezért fékezés közben a hátsó kerekek megcsúszhatnak. 7.3.2. A blokkolásgátló berendezés A blokkolásgátló elnevezése Anti-Blockier-System. A szavak kezdbeti alapján röviden ABS néven ismert. A blokkolásgátlót személygépkocsikban és nagy haszonjármvekben egyaránt alkalmazzák. A blokkolásgátló berendezéssel kombinált fékkel a kerekek megcsúszása elkerülhet, mivel fékezéskor a legnagyobb fékezer mindig a kerék és a talaj közötti tapadóer nagyságához igazodik. Nem következhet be a kerekek megcsúszása vészfékezéskor (pánikhelyzetben) vagy jeges úton sem, amikor a tapadási tényez értéke 0,1 alá csökken. 8. A gépkocsi vontatása A vontatókötél vagy rúd rögzítésére a személygépkocsin elöl, és hátul vonószemet helyeznek el. A jogszabályban elirt feltételekkel, a vontatókötéllel vagy rúddal kapcsoljuk össze a két gépkocsit. A vontatott gépkocsin a gyújtáskapcsoló kulcsot II. állásba kell állítani, hogy a kormány, a világító- és jelzberendezések mködtethetk legyenek. A sebességváltó kart üresbe, az automata váltókarját N helyzetbe kell állítani. Fontos! A szervokormányos és szervofékes gépkocsi vontatásakor – mivel a rásegítk nem mködnek –, nehezebb a kormányzás, és fékezéskor nagyobb ervel kell nyomni a fékpedált, hogy a megfelel fékezer létrejöjjön. Ajánlatos a vontatott gépkocsi ablakait és szellznyílásait vontatás közben zárva tartani, nehogy a vontató gépkocsi kipufogógázai a gépkocsiba szivárogjanak. Az automata sebességváltós gépkocsi nagyobb távolságra csak megemelt hajtókerekekkel vontatható.

25

III. Szerkezeti ismeretek

Recommend Documents