Magyarország nemzeti parkjai III.
Természetvédelmi alapozó ismeretek
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997)
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Főbb adatok • • • • •
1997-ben, nyolcadikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1997-ben 56.771 ha, 2013-ban 59.370,47 ha. Az igazgatóság székhelye: eleinte Veszprém: később: Csopak Érintett megyék: Veszprém, Somogy, Zala Címer: Korábban: Lisztes kankalin, a tanúhegyek és a Balatont szimbolizáló hullámok, ma:
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997)
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997)
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Főbb adatok • A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 3 tájvédelmi körzetet, 27 természetvédelmi területet és 65 Natura 2000 területet. • Az Igazgatóság által érintett több terület is szerepel a Ramsarijegyzéken • Az igazgatóság területén található hazánk másodig geoparkja (BakonyBalaton geopark). • Az Igazgatóság területén található hazánk harmadik Európa Diplomás területe a Tihanyi-félsziget utóvulkáni képződményei (2003).
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • A térségben több kisebb terület (Tihanyi-félsziget, Fenékpuszta-KisBalaton) nemzeti parkká nyilvánítására történt korábbi javaslat. • Végül Baja Ferenc hivatalba lépése után a korábbi nemzeti park javaslatokat megvizsgálta és döntött a jövőjükről. • Ennek eredményeként született meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. • A nemzeti parkot hat korábbi tájvédelmi körzetből és számos természetvédelmi területből, illetve további 14 ezer hektár védetté nyilvánításával hozták létre.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek • A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe hat fő részre osztható.
Tihanyi-félsziget
Pécselyi-medence
Káli-medence
Tapolcai-medence
Keszthelyi-hegység
Kis-Balaton
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • A Tihanyi-félszigeten hozták létre hazánk első tájvédelmi körzetét 1952-ben, melyet 1997-ben beolvasztottak a Nemzeti Parkba. • A félsziget természeti értékei közül legismertebbek a geológiai, illetve a táji értékek. • Legértékesebb földtani képződményei a Belső-tavat délről körülölelő dombok gejzírkúpjai, amelyek a félsziget zömét kialakító vulkáni tevékenység következtében alakultak ki. • Az időszakosan feltörő forró vizű források száznál is több helyen forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hagytak maguk után. • Közülük legszebb az Aranyház nevű gejzír-kúp, amely nevét a rajta tenyésző sárga színű zuzmótól kapta.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • Különösen szép forrásbarlang látható az Apátság épülete alatti részen, valamint a Csúcs-hegyen. • A bazalttufa változatos lepusztulási formáit a Kiserdő-tetőn lehet megfigyelni. • A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a teljes és rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai üledéksor. • Ennek leghíresebb ősmaradványa, a tihanyi kecskeköröm néven közismert, megkövesedett Congeria-kagyló. • Víztani értékei közül leglátványosabb a szabad vízfelületű, a község mellett, a Balaton vízfelületénél 25 m-rel magasabban fekvő Belső-tó, valamint az északabbra fekvő értékes madárélőhely, a benádasodott, elmocsarasodott Külső-tó.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • A növény- és állatvilág ritka értékei a viszonylag enyhe, mediterrán jellegű tihanyi klímának köszönhetik jelenlétüket. • A félszigeten az erdőtársulások közül a molyhostölgyes- virágoskőrisescserszömörcés erdők a jellemzőek. • A száraz pusztafüves lejtősztyeppekben több szubmediterrán ritka, védett növény található. • A hajdan jobban legeltetett pannon ősgyepek mára kezdenek spontán visszaerdősülni, például az Óvár oldalában. • Az aktív tájkezelés módszereként, a Csúcs-hegy alatt 1990-ben létesített, tájba illő nádfedeles birkahodály lakóival (fekete rackák és merinók) tartja karban a természetvédelem az elhanyagolt tihanyi legelőket.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tihanyi-félsziget • Különlegesen gazdag a félsziget melegkedvelő rovarfaunája is. • A kultúrtörténeti értékei is kimagaslóak. • Leghíresebb kulturtörténeti értéke az 1055-ben I. Endre király által alapított Bencés Apátság barokk-kori épület-együttese, a tufába mélyített altemplommal, amely az alapító király sírját is őrzi. • A hajdan teljesen nádfedeles halásztelepülés több régi háza skanzenként működik, megőrizve a 19. századi Balaton-felvidéki népi építészeti formákat. • Az Óvár hegyének Balaton felőli meredek tufaszikláiban láthatjuk ma is a középkori eredetű Barátlakásokat. • Az omladozó és balesetveszélyes hajdani remetelakokat 1993-ban a természetvédelem helyreállíttatta. • A félsziget híres az itt termelt levenduláról is.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Pécselyi-medence • A Balaton-felvidék középső szakaszán fekvő Pécselyi-medence a nemzeti parkba olvasztott tájvédelmi körzetek közül a legkésőbb védelem alá helyezett kistáj. • Növényföldrajzi szempontból különlegesen gazdag a táj. • Az északi lejtőkön maradvány bükkösöket találunk míg a déli lejtőkön sztyepnövényzet tenyészik. • A földtani, földrajzi és éghajlati adottságok mellett az ember tájátalakító hatása sem elhanyagolható. • A köves fennsíkokon juhok és marhák legeltek, az északi oldalak, mély völgyek pedig erdők élőhelyei maradtak. • A kíméletesen természetalakító, értékmegőrző hagyományos gazdálkodásnak egyik legszebb, most is csaknem eredeti szépségében látható példája hazánkban ez a terület.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Káli-medence • A területet 1984-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, melyet 1997ben a Nemzeti Parkhoz csatoltak. • A medence természeti kincsei közül kiemelkedők a geológiai értékek. • A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott létre. • A medence síkjából több helyen is bazaltkúpok emelkednek ki (Hegyestű, Kis-hegyestű, Lapos-hegyestű, Kereki-domb). • Szentbékkála, Kővágóörs és Salföld mellett a hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtengerek maradványai Európa-szerte híres geológiai értékek.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Káli-medence • A nyolc falu számos templomtornya, a falvak szőlőhegyeinek pincéi, a változatos művelési ágak (szőlő, rétek, szántók, tavak) sajátos tájképi összhangot teremtenek. • A terület kimagasló botanikai értékei a láprétek. • A Köveskáltól nyugatra elterülő Sásdi-réteken él hazánk legnagyobb lisztes kankalin populációja. • A természetvédelem itt fából készült zsiliprendszerrel vízvisszatartó élőhely-rekonstrukciót hajtott végre 1982-ben a láprét kiszáradásának megakadályozására, a kővágóörsi Tódi-kút gyapjúsásos láprétjének gazdag flóráját pedig 1983 óra egy szélkerékkel működtetett vízvisszapótló rendszerrel mentik meg. • A hegytetőkön lévő erdők különösen változatos képet mutatnak: ( mészkerülő tölgyesek, cserszömörcés molyhostölgyesek, hársas törmelékerdők, cseres tölgyesek, gyertyános-bükkösök).
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tapolcai-medence • A magyar természetvédelem évtizedekig küzdött az egyedülálló tanúhegyeken 1903. óta elkezdett bazaltbányák bezárásáért. • •
Ezzel kapcsolatban jelent meg Herczeg Ferenc évtizedekkel később is gyakran idézett írása:
Herczeg Ferenc (1929 szept. 23. Pest Hírlap): „A magántulajdonra, a szerzett jog szentségére hivatkoznak azok, akik a Badacsony testéből lakmároznak! Van azonban valami, ami szentebb a magántulajdonnál és minden szerzett jognál, és ez: a nemzeti érdek!” • A badacsonyi bánya végleges bezárására csak 1964-ben került sor. • A Gulács, a Tóti-hegy és a Csobánc bazaltja kevésbé volt alkalmas a felhasználásra, így oldalaikon csak kisebb tájsebeket okozó bányák működtek.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tapolcai-medence • A pannonkor végén feltörő vulkánosság sajátos képződményei ezek a tanúhegyek. • A messziről nagyobb koporsóformát adó Badacsony, Szent Györgyhegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. • Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szent György-hegyi bazaltorgonák. • A Badacsony oldalain a még meglévő sziklák tövében hatalmas kőfolyások, kőtengerek alakultak ki. • A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él. • A Szent György-hegy napsütötte szikláin él a hazánkban csak itt előforduló cselling-páfrány.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Tapolcai-medence • A természeti értékek gazdag sorához társul a római korig visszavezethető országos jelentőségű szőlőkultúra, valamint a szőlőhegyek és községek számos építészeti emlékei: a várromok, templomromok, kastélyok, falusi és szőlőhegyi népi építészeti emlékek.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Keszthelyi-hegység • A szűkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység túlnyomórészt felsőtriász dolomitból épül fel, mészkő csak kisebb kiterjedésben található. • A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek szabdalják. • A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-hegység bazaltvidéke. • Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Keszthelyi-hegység • A területen a szubmediterrán xerotherm sztyeplejtőktől kezdve, a zárt tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig igen sok élőhelytípus megtalálható, különlegesen gazdag, egyedi értékeket is tartalmazó flórával és faunával. • Az erdőtársulások közül kiemelkedő az országosan is ritka, különleges reliktum társulás, az elegyes karszterdő. • A Keszthelyi-hegység bazaltvidékének bazaltdolináit állandó vízállások lápi, mocsári vegetációja borítja, bükkelegyes gyertyános tölgyes környezetben. • A Keszthelyi-hegység állatvilága, különösen a gerinctelen fauna ma is nagyon gazdag.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Részterületek Kis-Balaton • Kialakulása szorosan kötődik a Balaton történetéhez; annak legnyugatibb részmedencéjeként a pleisztocénben süllyedt be, majd napjainkra szinte teljesen feltöltődött a Zala hordalékával. • A Kis-Balaton madártani szempontból országos és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. • A Kis-Balaton nádrengetegei nyílt víztükrökkel, mocsárrétekkel, magassásosokkal, zsombéksásosokkal, fűz- és égerligetekkel, bokorfüzesekkel váltakoznak.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Az igazgatóság fontosabb kiadványai A Balaton-felvidék természeti értékei: A Nemzeti Park természeti értékeit bemutató sorozat.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Ajánlott irodalom
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997)
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Főbb adatok • • • • •
1997-ben, kilencedikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1997-ben 60.307 ha, 2013-ban 60.675,95 ha. Az igazgatóság székhelye: Budapest-Esztergom Érintett megyék: Komárom-Esztergom, Nógrád, Fejér, Pest és Budapest Címer: Havasi cincér
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997)
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997)
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Főbb adatok • A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 8 tájvédelmi körzetet, 33 természetvédelmi területet és 75 Natura 2000 területet. • Az Igazgatóság által érintett több terület is szerepel a Ramsarijegyzéken • Az Igazgatóság területén található hazánk egyik Európa Diplomás területe a Szénások fokozottan védett terület (1995).
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • A térségben nemzeti park kialakítására először az 1960-as években tettek javaslatot, amelyeket azonban a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság megalakításával megoldottnak tekintettek. • Ezek a javaslatok kizárólag a Visegrádi-hegységre vonatkoztak. • Az 1970-es években újból javaslatok születtek a terület nemzeti parkká nyilvánítására, de az OTvH álláspontja szerint a Duna-kanyar nagyfokú beépítettsége és a Váci cementgyár porszennyezése miatt a térség nem alkalmas nemzeti park létrehozására. • A nemzeti park mai formájában való védetté nyilvánítására először 1991-ben fogalmazódott meg javaslat a Dunnával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló országgyűlési határizatában.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • Ez a törekvés egyértelműen politikai indíttatású volt és a BősNagymarosi vízlépcsőrendszer kiépítésének megakadályozását szolgálta. • (Máig nem tudni, hogy ennek ellenére miért csak 1997-ben hozták létre.)
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek • A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe öt fő részre osztható.
Pilis
Visegrádi-hegység
Börzsöny
Ipoly-völgy
Szentendrei-sziget
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Pilis • A Duna kanyarban fekvő Pilis hegység erdős hegyvidékét a pomázi Dera-patak és Szentlélek-patak két részre osztja. • A délnyugatra elterülő, 757 m magas Pilis hegység főleg a földtörténet triász időszakában keletkezett mészkőből és dolomitból áll. • A rögökre darabolódott hegységre a meredek, gyakran kopár mészkőés dolomitlejtők jellemzőek. • Közel 250 barlangja közül 12 fokozott védelem alatt áll, melyek közül legismertebbek a Leánybarlang, a Legénybarlang, a Sátorkőpusztai, valamint az Ördöglyuk barlang. • A hegységben a karsztosodás előrehaladott, és annak ellenére, hogy a hegység völgyekkel gazdagon szabdalt és sok a forrás, állandó vízfolyása alig van.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Pilis • A pilis meredek és sziklás hegyoldalait csak néhol borítja erdő, a felszínt kisebb kiterjedésű sziklagyep foltok, valamint sajmeggyes bokorerdők borítják, amelyeket hársas törmelékerdők tesznek változatosabbakká.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Visegrádi-hegység • Az észak-keleti fekvésű Visegrádi hegység a Duna bal oldalán fekvő Börzsönnyel mutat rokonságot. • A miocén korban zajlott vulkáni tevékenység központja a 700 m magas Dobogókő, a Nagy-Csikóvár és Visegrád térsége volt. • A vulkáni eredetű kőzetekből szelídebb formák jöttek létre, de a Rámszakadék szurdoka nagy turisztikai vonzerő. • A hegységben 16 barlang ismert. • A hegységet néhol szurdokszerű völgyek szabdalják, amelyekben gyakoriak a kisebb zuhatagok és vízesések.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Visegrádi-hegység • A hegység növényvilága változatos, területének nagy részét középhegységi lombos erdők borítják. • Erdőtársulásai közül 5-600 m magasságig a cseres tölgyesek, feljebb, és a hűvösebb helyeken gyertyános tölgyesek és bükkösök díszlenek. • A térség állatvilága eléggé gazdag, de a többi, erdővel borított középhegységétől nem tér el lényegesen.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Börzsöny • A harmad időszakban vulkáni tevékenység eredményeképpen kialakult hegység. • Állandó állóvize nincs, a hegységben eredő források száma viszont 330 fölött van. • Rövid, és az év nagy részében gyér vizű, vagy teljesen kiszáradt patakjainak jelentős részét az ember már átalakította. • A védett terület több, mint kilenctizedét erdők borítják, melyek között legjellemzőbbek a hegyvidéki bükkösök, a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, a cseres tölgyesek és a bokorerdők.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Szentendrei-sziget • A mintegy háromezer km hosszúságú Duna egyik legszebb szakasza a folyam hajtű alakú áttörése a Visegrádi hegység és a Börzsöny között. • A Dunakanyar és a Szentendrei sziget elsősorban a főváros és környéke lakosságának napi kiránduló-, hétvégi pihenő- és tartós üdülőterülete. • A folyam mindkét oldalán fekvő hegységek és maga az áttörés elsősorban a táj szépsége miatt védett, a természeti értékek mellett számos, ember által alkotott kultúrtörténeti érték és turistákat kiszolgáló létesítmény is található.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Részterületek Ipoly-völgy • A nemzeti park létesítésekor került védelem alá az Ipoly völgyének Hont és Balassagyarmat közötti legértékesebb szakasza. • Különleges értéket képviselnek a folyót kísérő holtágak és az ártér mélyfekvésű részeinek mocsarai, lápjai. • A folyómentének élővilága – a sajátos táj változatosságának köszönhetően – rendkívül színes, ritka fajokban és életközösségekben feltűnően gazdag.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Fedezze fel a...: A Nemzeti Park Igazgatóság működési területének természeti értékeit bemutató sorozat.
Cincér-füzetek: A Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található tanösvények füzetei.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Tanösvények Budapest körül
Rosalia: A Nemzeti Park Igazgatóság tudományos kötetei.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Az igazgatóság fontosabb kiadványai
Cincér: A Nemzeti Park Igazgatóság ismeretterjesztő kiadványa.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Ajánlott irodalom
Őrségi Nemzeti Park (2002)
Őrségi Nemzeti Park (2002) Főbb adatok • • • • •
2002-ben, tizedikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 2002-ben 43.950 ha, 2013-ban 44.061,44 ha. Az igazgatóság székhelye: Őriszentpéter Érintett megyék: Vas, Zala Címer: Siketfajd és henye boroszlán
Őrségi Nemzeti Park (2002)
Őrségi Nemzeti Park (2002)
Őrségi Nemzeti Park (2002) Főbb adatok • A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 2 tájvédelmi körzetet, 7 természetvédelmi területet és 16 Natura 2000 területet. • Az Igazgatóság által érintett Rába-völgy szerepel a Ramsari-jegyzéken
Őrségi Nemzeti Park (2002) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei • A nemzeti parkot az egykori OTvH negyedik-ötödikként már a hetvenes évek végén, illetve a nyolcvanas évek elején létre akarta hozni, amit azonban a helyhatóságok akkor megakadályoztak. • Ezért 1978-ban – közbülső megoldásként – 37.915 ha kiterjedésben létrehozták az ország legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzetét, amely 33 Vas megyei település határát öleli fel úgy, hogy Apátistvánfa, Őriszentpéter és Szalafő belterülete is része lett a tájvédelmi körzetnek. • Két évvel korábban, 1976-ban 1916 ha kiterjedésben három vas-megyei valamint három zala-megyei község közigazgatási határában hozták létre a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetet.
Őrségi Nemzeti Park (2002) Részterületek • A hajdani Őrispánság szabad őrtállóinak volt lakóhelye e vidék, akiknek a szeres települések és kerített házak adtak otthont, a dombtetőket pedig a templomokat pótló szoknyás haranglábak uralták. • Az őrök egyedüli feladata a katonáskodás volt, társadalmilag szabadok voltak, őrnagynak nevezett vezetőiket maguk választották. • Az itteni települések népe – az országban egyedül álló módon – gyakorlatilag a honfoglalástól napjainkig folyamatosan egyhelyben él. • Hasonlóan mélygyökerű a Vendvidék délszláv lakosságának jelenléte is, akik már honfoglaló őseink letelepedésekor is itt éltek, nemzeti jellegüket mégis meg tudták őrizni.
Őrségi Nemzeti Park (2002) Részterületek • Az Őrség felszínére a szelíd formák változatossága jellemző. • A terület növényvilága az éghajlathoz hasonlóan átmenetet képez a szomszédos vidékek növényvilága között. • Az itt tenyésző erdők hazánk legszebb, - jellegzetes fajokban igen gazdag, faminőség tekintetében is a legkiválóbbnak mondható erdeifenyvesei. • A hajdan nagy kiterjedésű lomberdőknek, a patakokat kísérő égeres ligeterdők kivételével már csak néhány maradék foltját találjuk meg. • Madárvilágára a montán, nyugatias fajok jelenléte a legjellemzőbb. Sajnos legértékesebb faja a siketfajd az 1800-as évek közepére kipusztult. • Lepkefaunáját – melyet kb. mintegy 500 faj képvisel – a kutatók hazánkban a leggazdagabbnak minősítik.
Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek • Erdészeti szempontból hazánk egyik legértékesebb erdőterülete a Szentgyörgyvölgyben kialakult szálaló-erdő. • A domborzati viszonyok, a völgyekben összegyűlő sok csapadék, a védelmi célok mind befolyásolták az itteni jellegzetes településszerkezet kialakulását. • Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki telephelyeiket. • Ezek a néhány házból, a hozzátartozó gazdasági épületekből, udvarokból álló település részek a szerek, amik nevüket az ott élő családokról (Baksaszer, Siskaszer), vagy a természeti viszonyaikról (Keleti szer, Felsőszer), esetleg valami helyi jellegzetességről kapták (Templomszer).
Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek • A szerek együtt alkották a községeket, melyek nagy része 2-4 szerből, a nagyobbak 7-8 szerből álltak. • Ennek az építkezési formának a sajátossága a nehéz megközelíthetőség és az elszigeteltség, ami egyben a védelmet is segítette. • A szerek több száz méterre voltak egymástól, dűlőutak kötötték össze őket, a köztük lévő ingoványos, mocsaras völgyek és az erdők, pedig rejtekhelyül is szolgáltak. • Az őrségi táj képét az itteni ember formálta, alakította, tartotta fenn az évszázadok során. • A tájkép alakulása a gazdálkodással függ össze. • A családok önellátásra törekedtek, kisparaszti gazdálkodást folytattak.
Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek • A terület természeti adottságai, jellegzetességei miatt elsősorban az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás volt a jelentős. • A növénytermesztés a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat és a domborzat, illetve a talaj adottságai miatt kisebb szereppel bírt. • A szántóföldi gazdálkodásra az úgynevezett bakhátas művelés volt a jellemző. • Bakhátakat alakítottak ki a humuszréteg összeszántásával, a lefolyó víz pedig a barázdák agyagát mosta. • Házaik körül a laposabb részeken helyezték el a szántókat, ahol elsősorban rozsot termeltek, illetve takarmánynövényeket árpát, zabot, valamint kölest, hajdinát, krumplit, káposztát, répát, tökféléket, kendert stb. • A tökfélék magjából ma is olajat ütnek, a többi részét, pedig állatok etetésére használják.
Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek • A meredekebb oldalak extenzív kaszálógyümölcsösöknek adnak otthont, amik régi hagyományos gyümölcsfajtákat őriznek pl. búzaérő szilva, zabérő körte, pogácsa alma, tökalma stb. • A gyümölcsök egy részét aszalták, lekvárt főztek és pálinkát is készítettek belőlük. • A völgy talpakban, az összegyűlő vizek hatására dúsfüvű kaszálórétek alakultak ki, ezeket évente kétszer kaszálták, május végén - június elején, illetve augusztus végén - szeptember elején. • Az őrségi végeken az állattartás volt az, ami a megélhetést adta. • A szarvasmarha tenyésztés volt a legjellemzőbb, magyar tarka marhát tartottak. • A legszegényebb gazdáknak is volt 1-2 tehenük, igavonásra, ill. a család tej szükségletének biztosítására.
Őrségi Nemzeti Park (2002) Kultúrtörténeti értékek • A teheneket istállózó állattartással tartották, ritkábban legeltettek is. • A marha tenyésztés mellett a hidegvérű ló (pl. muraközi) tartásának is jelentős hagyományai voltak. • A módosabb gazdák 4-6 lovat is tartottak. • Az őrségi emberek a kultúrgazdálkodás mellett természetesen hasznosították az erdei melléktermékeket is, az ízletes gombákat (szárították), az erdei gyümölcsöket (szeder, málna, áfonya, kökény, szamóca, mogyoró, bodza), a mézet, a gyantát stb.-t. • A sok csapadék és az agyagos talaj miatt gyakori a pangóvíz, melynek helyi hasznosítása a "tóka", ami 1-2 m átmérőjű és 1-2 m mély vízgyűjtő gödör. • Szinte minden ház portáján megtalálható, vizét állatok itatására
Őrségi Nemzeti Park (2002) Ajánlott irodalom
