MAGYARORSZÁG HELYZETE A VILÁGBAN A KÉT NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG IDŐSZAKÁBAN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

MAGYARORSZÁG HELYZETE A VILÁGBAN A KÉT NAGY GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG IDŐSZAKÁBAN

Készítette: Schubert Anita Budapest, 2011

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .......................................................................................... 5 1.1. Témaválasztás indokai ..............................................................................5 1.2. Fogalmi meghatározások; címértelmezés ................................................6 1.3. Kereskedelemből gazdaság .......................................................................7 2. Történelmi visszatekintés ............................................................... 9 2.1. A nemzetközi gazdaságra ható tényezők a XIX.-XX. század során ..... 9 2.2. Magyarország gazdasága az 1929-es válság előtt .................................. 10 3. Az I. Nagy gazdasági világválság (1929-1933) ............................. 13 3.1. Előzmények .............................................................................................. 13 3.2. A válság kirobbanása ............................................................................... 13 3.3. A válság hatása a világra.......................................................................... 17 3.4. A válság hatása Magyarországra ............................................................ 20 3.5. A gazdasági válság után ........................................................................... 21 4. Magyarország gazdasági helyzete a két válság között................ 23

5. A második nagy gazdasági válság (2008-tól napjainkig) ........... 28 5.1. Hol is kezdjem? ......................................................................................... 28 5.2. Hogy is történt? ......................................................................................... 34 5.2.1. Válság a világgazdaságban ............................................................ 35 5.2.2. Magyarország helyzete .................................................................. 38 5.3. Élelmiszerárak változása ......................................................................... 45 5.4. Hitelkínálat a gépkocsikra ....................................................................... 46 5.5. Hol van az Unió és hol vagyunk mi? ....................................................... 47 6. Számadatokba mélyedve ............................................................... 50 -2-

6.1. A búza vételi ára 1929-ben és most ......................................................... 50 6.2. Dow Jones .................................................................................................. 51 6.3. A munkanélküliség összevetése ............................................................... 52 6.4. Vesztesek és nyertesek .............................................................................. 53 7. Összegzés ......................................................................................... 56 7.1. Egy kis jövőkép ......................................................................................... 56 7.2. Van-e kiút a válságból? ............................................................................ 58 7.3. Mi lesz, ha… .............................................................................................. 61 8. Irodalomjegyzék ............................................................................. 64

9. Mellékletek ...................................................................................... 66

-3-

Ábrajegyzék 1. ábra: Gazdasági körforgás ..................................................................................7 2. ábra: A világ ipari termelésének eloszlása 1750-1900 .......................................9 3. ábra: A békeszerződés területi veszteségei Magyarország számára ..................11 4. ábra: Dow Jones index .......................................................................................16 5. ábra: Öt jelentős ország munkanélküliségi rátája a válság időszakában ...........18 6. ábra: Az ipari termelés indexe a négy legnagyobb tőkés államban (%-ban) .....19 7. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása ágazatonként, Magyarország és az EU viszonylatában 1989 és 2004 között. .............................................27 8. ábra: A hozzáadott érték ágazati megoszlása ....................................................29 9. ábra: A bank feladatai ........................................................................................31 10. ábra: több a megtakarítás, és kevesebb a hitelkiadás .........................................32 11. ábra: több a hitelfelvétel, mint a megtakarítás ...................................................32 12. ábra: Veszteséglista............................................................................................38 13. ábra: Az euró forint árfolyama (2007 febr.-2009 okt.) ......................................41 14. ábra: OTP részvény árfolyam ............................................................................42 15. ábra: A magyar export növekedési üteme 2001 és 2008 között ........................43 16. ábra: Az euró forint árfolyama a válságtudatban ...............................................48 17. ábra: A búza ára .................................................................................................50 18. ábra: A búza ára II. ............................................................................................50 19. ábra: Dow Jones .................................................................................................51 20. ábra: A munkanélküliségi ráta Magyarországon ...............................................52 21. ábra: A mentőcsomagok alakulása ....................................................................55 22. ábra: A gazdasági buborék anatómiája ..............................................................57

-4-

1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás indokai Minden témának megvannak a nehézségei és a szépségei. Az én témám legfőbb szépségének az aktualitását tartom, hogy a világ minden táját, minden országát, ha nem is egyelő mértékben, de érinti. Éppen ezért nem marad titokban, beszélni kell róla és megoldást kell keresni. A témabeli nehézség pedig, éppen ebben rejlik, hiszen a jövő megjósolása lehetetlen. Viszont a problémák megoldására felhozhatók különböző kimenetelű javaslatok, amelyek a gazdasági problémák és lehetőségek összevetésével eredményeket hozhatnak. Ennek a témának a feldolgozásához a gazdasági ismereteimen túl, a történelem, a politika és a szociológia tudomány segítségére is szükségem volt. Hiszen egy válság kialakulásakor több tényezőt, úgynevezett változókat is figyelembe kell venni. Ez általában egy hosszú folyamat eredményeként alakul ki. Meg kell tehát vizsgálni a lehetséges okokat, a befolyásoló tényezőket, amelyeknek segítségével pontos képet kaphatunk a fennálló problémáról. Pontosan ez, a beható tanulmányozás lehetősége, a gazdasági jelenségek részletes tanulmányozása, a világ helyzetének mind a politikai, mind a gazdasági alakulásának értékelése indított el ezen a pályán. A téma összetettsége miatt, igyekeztem leszűkíteni egy olyan helyzetértékelésre, amely lényegében gazdasági oldalról közelíti meg a világtörténelem két nagy gazdasági válságát. A dolgozatom során tehát végigveszem a két gazdasági válság körülményeit, számot adok előzményeiről, megvizsgálom kialakulásának okait, következményeit, azt, hogy milyen hatást gyakoroltak hazánkra és a befolyásos országokra, illetve, hogy milyen lehetőségek vannak a kiút megtalálására. Ebben segítségemre voltak az irodalomjegyzékben feltüntetett könyvek és weboldalak, illetve ezúton szeretném megköszönni a konzulenseimnek, Dr. Szemlér Tamásnak és Fazekasné Perge Évának is a türelmet és a segítséget.

-5-

1.2. Fogalmi meghatározások; címértelmezés Mielőtt azonban belekezdenék a visszatekintésbe, úgy érzem, hogy néhány fogalom tisztázására van szükség, hogy körülhatároljam, mi is az, amit a dolgozatom során fejtegetni fogok. A címben megemlített két gazdasági válság: az 1929-33-ig tartó túltermelési, illetve a 2008-tól még napjainkig is tartó pénzügyi és gazdasági válság. A „válság” kifejezésnek több, különböző meghatározását is megtaláltam, melyekből a következőt emelném ki: „Általános vagy részleges egyensúlyzavar, amely világrendet, egy társadalmat, gazdaságot, csoportot vagy egyént érinthet.” 1 Ez tehát azt jelenti, hogy egy olyan súlyos helyzetről beszélünk, amelynek a kimenetele jó is és rossz is lehet. Ebben a helyzetben a rendszer a bukás határán van, de ebből a helyzetből még van menekülés. Kapcsolódó fogalom a válságtudat: amely az adott helyzet meglétének, az emberekben való tudatosulását jelenti. A magyar társadalom elég pesszimista hírében áll, és hajlamos válságtudatot kelteni anélkül, hogy a helyzet fennállna. Ezen kívül fontos tudni a recesszió meghatározását is: Az üzleti ciklusnak egy meghatározott része, amely a gazdasági aktivitás visszaesésével jellemezhető. Ezt általában a bruttó nemzeti össztermékkel (GDP) mérjük, ebben az esetben a csökkenésével. Világgazdaság: Egyes nemzetgazdaságok közi kapcsolatok összessége. 1

Magyar Nagylexikon, Budapest, 2004, XVIII. Kötet

-6-

1.3. Kereskedelemből gazdaság A kereskedelem, a gazdaság, a pénz fogalmak mind az ókor időszakához nyúlnak vissza. Ahhoz, hogy kialakuljon a cserekereskedelem, a szükséglet megnyilvánulására volt szükség. Ez vezetett ugyanis a meglévő termékek, illetve ezek feleslegének a cseréjéhez, először barter ügyletként, majd a pénz megjelenésével áru-pénz kereskedelemként. Onnantól kezdve, hogy a szükségletek kielégítésére megszerezzük a megfelelő javakat, innentől beszélhetünk gazdaságról. Ez egy társadalmi mechanizmus, amelynek fő célja a szükséglet-kielégítés. A gazdasági rendszerben már több elem megjelenik: háztartás, állam, bank, illetve, nyitott gazdaság esetén, a külföld. E szereplők közötti kereskedelem során beszélhetünk gazdasági körforgásról. 1. ábra: Gazdasági körforgás

Forrás: http://mindenamipnz.blogspot.com/2010/09/gazdasag-korforgasa.html, (2011. október 6.)

Ezt mutatja az 1. ábra. Habár a körnek nincs kezdete, valahol el kell indulnia a folyamatnak. Én onnan indítanám a gondolatmenetet, hogy a háztartás munkaerőt bocsát ki, amelynek feladata a termeléshez szükséges szellemi és fizikai lehetőségek biztosítása, ami a termelési tényezők piacára koncentrálódik. A vállalkozások megvásárolják, pénz ellenértékében, majd termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő belőle. Ezek a fogyasztási cikkek piacán kerülnek értékesítésre szintén pénzbevétellel. A piacon a végső fogyasztó, a háztartás vásárolja meg a szükségletének kielégítésére.

-7-

Ezt pedig, a munkaerő ellenértékéből, a munkabérből tudja elintézni. E szereplők és tranzakciók alkották meg a gazdaságot, a gazdasági rendszert. Mi történik egy válság során? Ismét ennek az ábrának a felhasználásával adnám a válaszomat. A körmozgás ugyanaz, csak egy válság tényezőinek figyelembevételével. Több okból kiindulhat, nézzük meg egy „hitelválság” problémáján keresztül. A vállalkozástól indulnék ki: A hitelfelvételek, a hatalmas kiadások nem fedezik a bevételeket. Mit tehet hát a vállalat? Csökkenti a kiadásait, amit optimalizálással old meg, mint például: a létszámleépítéssel. Így kevesebb kiadása lesz a munkabérek terén. A termelési tényezők piacán, mivel a vállalatok a korábban vásárolt mennyiségek csak egy részét vásárolják fel, így nem szükséges annyi nyersanyag előállítása, tehát arányosan elbocsátja a foglalkoztatottak egy részét. A megnövekedett munkanélküliség során a háztartások visszafogják fogyasztásaikat, csak az alapvető szükségletekre koncentrálnak. A fogyasztási cikkek piacán tehát kevesebb vásárlás történik. A körforgás veszélye, hogy nehéz megállítani. Minél kevesebbet vásárol a háztartás, annál kevesebbet kell a vállalkozásnak termelnie, ami ismét elbocsátásokat jelent, amely ismét a fogyasztás visszaeséséhez vezet. Természetesen, ez a kis példa a valóságban sok más tényező által befolyásolt. A piaci árak, az állami támogatások is segítenek a kereslet és a kínálat egyensúlyának helyreállításában.

-8-

2. Történelmi visszatekintés 2.1. A nemzetközi gazdaságra ható tényezők a XIX.-XX. század során Az 1870-es évektől kezdődően a világ fontos eseményeken ment keresztül: 1. Az ipari forradalom a világ országainak mind társadalmában, gazdaságában és technológiájában is jelentős változásokat hozott. Ez a folyamat 1769-1850 között jelentkezett, először Nagy-Britanniában, majd Észak-Amerikában és Európában, majd végighaladt az egész világon. Az ipari forradalom elsődleges „termékei” a gépek voltak. A gépesítések okán pedig, feleslegessé vált az emberi munka. 2. Gazdasági depresszió: 1873-tól 1896-ig tartó, a nagy depressziónak is nevezett esemény otthagyta bélyegét a világtörténelemben. 3. 1914-1918 az I. Világháború. 4. 1917.-es októberi, orosz szocialista forradalom, amely során megdöntötték a cári rendszert. Megalakult az első szovjet kormány. A 2. ábrán látható a világ ipari termelésének eloszlása az 1750-es évektől 1900-ig. Ez az időszak átfogja az ipari forradalom időszakát, amelynek hatása érzékelhető a grafikonon is, látható, hogy az 1830-as évektől megindult a fellendülés. 2. ábra: A világ ipari termelésének eloszlása 1750-1900

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Ipari_termeles_1750_1900.jpg (2011. október 12.)

-9-

2.2. Magyarország gazdasága az 1929-es válság előtt A kiegyezést (1867) követően hazánk legjelentősebb gazdasági ágazata a mezőgazdaság volt, amely a kivitel 70%-át jelentette. Leginkább gabonát, burgonyát, cukorrépát és ipari növényeket termesztettek. Előtérbe került a marha és a sertésfajták tenyésztése, ezen kívül fellendült a szőlő- és bortermelés is. A kereskedelem jelentős része a Monarchia nyugati felével bonyolódott le. Évről évre fokozódott a beáramló tőke mennyisége, amely elsősorban a bank és hiteléletnek nyújtott teret. Majd a „századfordulóra Magyarország agrár-országból agrár-ipari országgá vált”2. A nemzeti jövedelem közel 25%-át adta az ipar. Az 1914-től kezdődő események ismét megfordították a görbéket. A háborús veszteségek, a békével járó áldozatok mély sebet hagytak Magyarországon. A területi veszteségek szociális problémákat is jelentettek, amelyek hatással voltak a kereskedelem alakulására, a termékek szabad körforgására, illetve a földterület miatt a mezőgazdaságra, az ásványkincsek kitermelőhelyeire, az iparra. A mezőgazdasági termelés 1920-ban a háború előtti szint 50-60%-át tette ki, a gyáripari termelés pedig, 35-40%-ot.

A

trianoni

béke

következményeként

Magyarország

területe

325

000

négyzetkilométerről 93 000-re, lakosságának száma 20,9 millióról 7,9 millióra csökkent. Ezt ábrázolja a következő, 3. számú ábra is.

2

http://www.google.es/url?sa=t&rct=j&q=a%20nemzeti%20j%C3%B6vedelem%20k%C3%B6zel%2025%25%C3%A1t%20adta%20az%20ipar.&source=web&cd=1&ved=0CBgQFjAA&url=http%3A%2F%2Ftortenelem.fazekas.hu%2Fuplo ads%2F341.doc&ei=nxrJTr7vNI32sgbj6oidBw&usg=AFQjCNEufFTlkPdLwvB41AlrYJPcR0rx8g

-10-

3. ábra: A békeszerződés területi veszteségei Magyarország számára

Forrás: http://www.sarretinfo.hu/index.php?act=news&action=more&id=300&p=1&kat=7 (2011.09.06.)

Ezen kívül a következő veszteségekkel kellett számolni: az ország összes arany- ezüst- és sóbányája, a szénbányák 80%-a, az erdők 90%-a, a vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények, felbecsülhetetlen értékű műkincsek, a bankintézetek 67%-a, Fiume, az egyetlen tengeri kikötő elvesztése. Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték: Oroszországnak

200 millió USD

Jugoszláviának

50 millió USD

Csehszlovákiának

50 millió USD3

Ezek a veszteségek óriási hiányt támasztottak a gazdaságban.

3

Számadatok: http://nemzetidal.gportal.hu/gindex.php?pg=3758063 (2011.09.01.)

-11-

A győztesekkel kapcsolatos kereskedelemben kötelesek voltunk megadni a legnagyobb kedvezmény elvét. Megtiltották hazánknak a fegyvergyártást,

csak exportra

gyárthattunk. A fentebb említett veszteségekkel Magyarország gazdasága hirtelen megváltozott. A korábbi faexport helyett most behozatalra szorultunk. Ugyanígy a só-, arany- és ezüstbányák elvételével, ezek terén is hiányt szenvedtünk. Végül ezeket fokozta még az is, hogy a cseh-osztrák-szerb-román vámhatárok óriási vámokkal csaknem kiszorították Magyarországot a kereskedelemből, elzárták a külvilágtól. A békeszerződéssel elégedetlenek felülvizsgálatot kértek, a revízió során Magyarország követeléseit viszont figyelmen kívül hagyták. Az I. Világháború és a trianoni béke megrázkódtatásai után Magyarország helyzete az 1920-as évek végére stabilizálódni látszott. A román megszállás után a függetlenség visszaszerzését Horthy Miklósnak sikerült elérnie. Mint kormányzó, Teleki Pált bízta meg kormányalakítással. Fontos feladatuk volt a nép megnyerése, amelyet egy földreformon

keresztül

kívántak

megoldani.

Az

újraelosztás

során

a

nép

magántulajdonnal rendelkezhetett egészen a legszegényebb rétegekig. Gróf Bethlen István miniszterelnök törekvései szintén nagy hatással voltak hazánkra. Első és legfontosabb feladata az ország belpolitikájának rendbetétele volt, majd a pénzügyi helyzet rendezése az országban. Mint például az államháztartási deficit csökkentése, elsősorban mérsékelt adónöveléssel, illetve a kereskedelem, azon belül is a vámrendszer új alapokra helyezésével. Hiszen a vám feladata a belső termékek védelme, a külföldi, olcsóbb termékekkel szemben. Így ugyanis a magyar lakosság az itthoni terméket veszi meg, növelve a hazai termelők bevételét, az ipar fejlődésének lehetőségét. Ezen kívül célja volt még a: Társadalombiztosítás és az Egészségügy rendbetétele, Lakásépítés támogatása. Majd 1928-ban bevezették az öregségi és rokkantsági nyugdíjat, amely a munkásmozgalom régi követelései közé tartozott. Viszont megoldatlan kérdés maradt a munkanélküliség.

-12-

3. A nagy gazdasági világválság (1929-1933) 3.1. Előzmények 1918-ban az első világháború végetértével a világ minden országának a fent említett tények mellett sok más tényezővel is számolniuk kellett. Ilyen volt például a gazdasági kimerülés, a kereskedelmi kapcsolatok megszűnése. Ezek önmagába nézve is nagy csapásnak mondhatóak, hiszen az export-import forgalom jelentős szerepet tölt be egy ország gazdasági életében. Ezt fokozta még az anyagi erőforrások pusztulása, illetve a nagy mennyiségű, ugyanakkor fedezet nélküli pénzkibocsátás. Ezek hatására megnőtt az infláció és a munkanélküliség. Végül az USA-ban 1921-ben, Európa többi országában pedig a húszas évek végére sikerült helyreállítani a károkat. A háborús bűnökért a vesztes országok kártérítéssel fizettek. Ezt Németországon és a szövetségesein hajtották be. Az 1918-as Versailles-i szerződésben összesen 7000 tonna aranymárka 4 megfizetésére kötelezték Németországot. Az összeget az évek alatt többször módosították. A törlesztési időt 59 évre határozták meg, amit 1988-ig5 kellett volna fizetnie. Amerika segítette a németeket, 1-3 éves kölcsönökkel, amiket befektettek, illetve a franciáknak és az angoloknak fizették törlesztésként. Majd a tőzsde összeomlása következében az amerikaiak vissza akarták kapni a kölcsönöket, amiket a németek már elköltöttek (befektetések: utak, iskolák), így nem tudták visszafizetni. Ez a magyarázata annak, hogy Németország a tőzsdeválság után csaknem két héttel szintén csődbe ment. Ez volt az első ország, amelyre átgyűrűzött az amerikai válság. 3.2. A válság kirobbanása Míg 1914-ben a három nagyhatalom az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország és Oroszország voltak, 1919-re jelenős részt vesztettek a területekből, a gazdasági helyzetek megváltoztak, a hatalmat az USA vette át. 4

Aranymárka: aranyalapra helyezett márka. 1 aranymárka: 1 font arany 1395-öd része. Funkciója az volt, hogy ne lehessen elinflálni a pénzeket. 5 A németek első világháborús törlesztése végül 2010 októberében járt le.

-13-

Az USA minden egyes lépése, a világ minden országára hatást gyakorolt. Mindenki az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött, viszont ő inkább a belső piacot tartotta fontosnak és folyamatosan változtatta a hitelpolitikáját. Majd 1928 januárjában az USA jegybankrendszere: a FED (Federal Reserve), úgy értékelte, hogy a meglévő részvénypiaci árak túl magasak és nagy a spekuláció is. Megemelte az alapkamatot 3,2%-ról 5%-ra, aminek hatására a többi országban is alapkamat emelés következett be. Ez a folyamat pedig, deflációhoz vezetett. Ezt a kialakult helyzetet fokozta még az 1929. augusztusában kialakulni látszó gazdasági recesszió. Ennek előjele volt például, hogy az amerikai tőke lassan-lassan megszűnt külföldön, valamint érzékelni lehetett az amerikai gazdaság lassúbb ütemű fejlődését. Világszinten túltermelés alakult ki, ami azt jelentette, hogy a már megtermelt javakat nem voltak képesek értékesíteni. Megérkezett az ipari forradalom második hulláma is, amelynek nem csak az előnyei mutatkoztak meg. Jelentős társadalmi hátrányok jelentek meg: Gépesítés, melynek drasztikus hatása volt a társadalomra. A munkát ugyanis a gépek vették át, így az emberi munkaerő egy része feleslegessé vált. A megnövekedett népesség nem talált megélhetést, emellett nagy volt a lakáshiány is. Magyarországon például az elszegényedettek egy része elhagyta az országot. Ezekre az eseményekre nagy csapással volt 1929. októberének utolsó hete. Október 24-e, amit az amerikai történelemben „fekete csütörtöknek” 6 is emlegetnek, ezen a napon ugyanis bekövetkezett az eddigi események legszörnyűbbje, megkezdődött a részvénypiaci recesszió. Ennek előzményeként viszont fontos szerepe volt annak is, hogy abban az időben az értékpapír vásárlást „megkönnyítette” az, hogy a nagyobb bankok jelentős mennyiségű, úgynevezett margin loan-t bocsátottak ki. Ennek a kölcsönnek az volt a fő jellemzője, hogy a saját tőke 10-szeresével lehetett számolni részvény vásárlás esetén. 6

Mellékletek: 1. számú kép

-14-

Azaz, például 200 dollárnyi saját tőkével, 2000 dollár értékű papír vásárlására volt jogosult. Ez, egy nagyon kihívó ajánlat volt. Viszont egy ilyen, vissza nem utasítható ajánlatnak mindig van másik oldala és ez az oldal nagyon kockázatos volt, amivel az ügyfelek nem számoltak. Ezek a kölcsönök ugyanis bármikor visszahívhatóak voltak és ezt 24 órán belül teljesíteni kellett. A tőzsdekrach előtti napon ez meg is történt. A nagy bankok visszahívták az így kiadott kölcsönöket és éppen ezért indult meg az értékpiaci tőzsdén az eladási láz. Mindenki el akarta adni a részvényét, hogy pénzhez juthasson. Így tehát a New York-i tőzsdén példátlan mennyiségű részvényeladási láz tört ki, aminek következtében a részvények árfolyama zuhanni kezdett. Körülbelül egy óra alatt annyi részvény cserélt gazdát, mint korábban fél év alatt, ez a szám 12 millió részvényt jelentett7. Öt nappal később az úgynevezett „fekete kedden” 16,4 millió részvényt bocsátottak áruba. A kereslet és kínálat egyensúlyának felborulása, a túlkínálat kialakulása tovább fokozta a krízishelyzetet. Az árfolyamok zuhanni kezdtek, majd a tőzsde teljesen összeomlott. A következő diagram bemutatja a Dow Jones index alakulását. Leolvasható, hogy míg 1929. szeptemberében 400 pont közelében volt, addig 1930. októberére a felére esett. 1929. közepétől 1932. közepéig drasztikus zuhanáson ment keresztül az index, amelynek eredményeképpen értékük 1932-re, az 1929-es áruk 1/8-át érték. Nem csoda tehát, hogy a részvényesek elkövettek mindent azért, hogy megszabaduljanak a megállíthatatlanul zuhanó értékű papíroktól.

7

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khaf/0/33092/1 (2011.10.19.)

-15-

4. ábra: Dow Jones index

Saját készítésű, forrás: http://www.tozsdestrategia.hu/pub_dow100ev1.htm ( 2011.10.28.)

A tőzsdekrach hatására az emberek megrohamozták a bankokat, hogy hozzájuthassanak megtakarításaikhoz 8 . Ez a fékezhetetlen ostromlás pedig, bankcsődhöz vezetett. Az USA lehívta a nemzetközi kölcsöneit, amelynek hatására az európai bankokon pánik hullám sodort végig. A pénzintézeteknek vissza kellett szolgáltatniuk a befektetéseket, amiket viszont kiadtak hitel formájában. 1931-ben a Bécsi Bank csődöt mondott. Az osztrák bank ugyan befagyasztotta a banki tranzakciókat, viszont a pánik kiterjedt Magyarországra, Csehszlovákiára, Romániára, Lengyelországra és főleg Németországra. Ezután a bankok sorra csődöt jelentettek, és megindult egy tömeges bankcsőd Európában. Nagy-Britanniában, 1931. szeptember 21.-én az angol bank felfüggesztette az aranyban történő kifizetéseit. Ezzel pedig, mindenki számára világossá vált, hogy a gazdasági válság megkezdődött. Ezek az események voltak tehát kiemelkedő jelentőséggel a válság kialakulásában. Míg a Világháború megfékezte a fejlődést, addig az ipari forradalom teret adott az újításoknak. Az 1929-es tőzsdekrach nem mondható a recesszió kirobbantó okának.

8

Mellékletek: 2. számú kép

-16-

Csak szikra volt a kitörő tűzhányó belsejében, ugyanis mind az USA-ban, mind pedig Európában megjelentek a recesszió jelei.

3.3

A válság hatása a világra

A válság az élet minden területén érzékeltette hatását. A bankszektorra, a vállalatokra, a háztartásokra és az államra is jelentős hatást gyakorolt. A változások megjelentek a GDP, az árak, az életszínvonal, a munkanélküliség adataiban. A válság először az USA-ban jelentkezett 1929-ben, majd a következő három évben a részvényárak tovább estek: 1932 végére az 1929-es értéküknek már csak a 20%-át érték el9. Ez pedig, sok egyéni befektetőt tönkretett. Sok bank kénytelen volt csődöt jelenteni, 25 ezer bankból 11 ezer fizetésképtelenné vált 10 . Ennek következményei azonnal megjelentek: a bizalom megrendülése, csökkenő termelés, a munkanélküliek száma 1929-ben 1,5 millió volt, míg 1933-ban már 12,8 millió embert számoltak, a fogyasztás jelentősen csökkent, az emberek anyagi ellehetetlenülése miatt, a kereslet és a kínálat egyensúlya felborult, túltermelési válság alakult ki, az ipari termelés a felére esett vissza. Például az észak-amerikai autógyárakban, márciusban a megszokott 622 ezer gépkocsihoz képes szeptemberben 416 ezer darabot állítottak elő. Európán belül először Ausztriában robbant ki a válság 1931-ben, mégpedig a bankszektor által. A Monarchia felbomlását követően már nem volt szükség az óriási bankokra, ezt viszont a bécsi bankok nem ismerték fel. Megmaradtak a fióküzleteik, amik magas működési költségük révén több kiadást produkáltak, mint bevételt. Az állam bankfúziókkal volt hajlandó reagálni a nagy bankok csődhelyzetére. Majd 1931 májusában bejelentették a fizetésképtelenséget, ami nagy megdöbbenést váltott ki.

9

http://www.tozsdestrategia.hu/pub_dow100ev1.htm (2011.09.25.)

10

tori.e-businessportal.hu/downloads/jo_rossz_csuf.ppt (2011.10.2.)

-17-

A bankpánik miatt az állam kénytelen volt közbeavatkozni, átvállalta a bankok konszolidációját, amely súlyos terhet jelentett a költségvetésnek. Az osztrák bankcsőd átterjedt a szomszédos országokra is, mint pl. Németországra. A válság legsúlyosabban azokat az országokat sújtotta, amelyek a legjobban el voltak adósodva az Egyesült Államoknak. Miért? Elsősorban a világháborús adósságok megfizetése játszott szerepet, másodsorban pedig, a hitelezések. Németország, már a válság kirobbanása előtt is rendelkezett 5 milliárd dollárnyi hitellel, amelynek egy részét a háborús kártérítésre szánták. 1931 júliusában csődbe ment a német nemzeti bank. Németországban 6 millió embert érintett a munkanélküliség. Európában összesen 30 millió munkanélküli volt. A világkereskedelem 65%-kal esett vissza. Franciaországnak és Nagy-Britanniának a gyarmatoknak köszönhetően megmaradt a felvevőpiacuk, így megmenekültek a nagyméretű válságtól. Egyetlen ország volt, amely kikerülte a válságot: a Szovjetunió, mert a gazdasági blokád miatt önellátásra rendezkedett be. Az 5. ábra segítséget nyújt abban, hogy néhány ország munkanélküliségi rátáját összehasonlíthassuk. 5. ábra: Öt jelentős ország munkanélküliségi rátája a válság időszakában 11 Ország (%)

1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936

Belgium

2,5

1,7

1,9

5,4

14,5

23,5

20,4

23,4

22,9

16,8

Németország

8,8

8,4

13,1

15,3

23,3

30,1

26,3

14,9

11,6

8,3

Svédország

12,0

10,6

11,2

12,2

17,2

22,8

23,7

18,9

16,1

13,6

Nagy-

10,6

11,2

11,0

14,6

21,5

22,5

21,3

17,7

16,4

14,3

n.a.

n.a.

3,2

8,9

15,9

23,6

24,9

21,7

20,1

17,5

Britannia USA

Forrás: José Morilla Critz (1984): La crisis económica de 1929 (Ediciones Pirámide, S.A., Madrid), Pág. 36.

11

Mellékletek: 3. számú kép

-18-

Megfigyelhető, hogy míg 1927-ről 1928-ra, Nagy-Britanniában csekély növekedés mutatkozott, addig Belgiumban, Németországban, Svédországban visszaesett a munkanélküliségi érték. 1929-től már drasztikus növekedést láthatunk. Az 1932-es évekre érte el csúcspontját, majd a vihar csendesedni kezdett, viszont csak a 40-es évek elejére süllyedhetett a korábbi értékek közelébe. 6. ábra: Az ipari termelés indexe a négy legnagyobb tőkés államban (%-ban)

Forrás: http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=ec044773-d1a1-430b-a84c-cf988e2193a8&cid=ff51c561c423-48bf-aa65-76296e6d2417 (2011. 11.19.)

A 6. számú ábrán láthatjuk grafikonos formában a fentebb említett országok ipari termelését a kritikus időszakban, azaz 1929-től 1933-ig. Ebben megmutatkozik, hogy míg a már említett okok miatt Franciaország és Nagy-Britannia termelésében a visszaesés nem volt akkora jelentőségű, mint a többi országban. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nem hagyott nyomot a gazdaságában. Az 1929-es eseményeket követően az ipari termelés mértéke visszaesésnek indult, de 1932-től már növekedésről beszélhetünk. Ahogy az USA és Németország görbéjét elnézzük megállapítható, hogy majd három év alatt a termelés a felére zuhant vissza.

-19-

3.4

A válság hatása Magyarországra

A válság mély sebeket hagyott mind az ország mezőgazdaságában, mind az iparában és a kereskedelmében. Mivel túltermelési válságról volt szó, ez a világpiac összehúzódását okozta, ezért Magyarországot különösen hátrányos helyzetbe hozta két szempontból is: egyrészt a világpiaci árak hirtelen zuhanása következtében a mezőgazdasági exportra mért csapása miatt, másrészt a nemzetközi tőkeimport beáramlásának megszakadása okán. Megnehezedett a magyar gabona és liszt értékesítése, amit Magyarország, a legfőbb

külkereskedelmi

partnereinek:

Ausztriának,

Németországnak,

Csehszlovákiának és Olaszországnak tudott értékesíteni. Ennek az időszaknak fontos eseménye volt a gabonajegy (boletta) bevezetése. Ez egy olyan jegyrendszer volt, amely a recesszió hatására nehéz helyzetbe került gabonatermelőket részesítette támogatásban. A szelvényeket a termelők adófizetésre tudták felhasználni és az adófizetésből megmaradt többletet pedig, készpénzre lehetett váltani. A boletta tehát a búza bevételét növelte: 1930. július 1-jétől

3 pengővel,

1931. július 1-jétől

6 pengővel,

1932. július 1-jétől

4 pengővel,

1933. július 1-jétől

3 pengővel.

(A búza mázsánkénti ára ebben az időben 10 és 20 pengő között mozgott). A budapesti árutőzsde hivatalos árjegyzése szerinti árak: 1928. V. 1.-én:

27,80 pengő

1929. IX. 30-án:

19,12 pengő

1930. II. 6.-án:

13,20 pengő12

Végül a bolettát 1934-ben szüntették meg.

12

Számadatok: http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=1930&honap=4&cikk=5168

-20-

Ezután, az események felgyorsultak: a lecsökkent árak kevesebb bevételhez juttatták a termelőket, emiatt kevesebbet tudtak befektetni a termelésbe. Ez viszont meglátszott a termékek minőségén, amely pedig értékesítési nehézségekhez vezetett. Ez a spirál pedig, folytonos volt. A termelők eladósodtak, viszont az állami adósvédelmi program segített megakadályozni azt, hogy tönkremenjenek. Külön alap jött létre az agráripar támogatására,

majd

értékesítési

támogatásokat

is

kaptak.

Erre

a

sikeres

gazdaságvédelmi programra egészen az 1940-es évek elejéig szükség volt. Az iparban a válság hatására a termékek jelentős csökkenésével kellett számolni. Ez Magyarországon 20%-os mértékkel bírt. A legnagyobb termeléscsökkenést a gépgyártás, a bányászat, az acélgyártás és a faipar szenvedte el. Ezen kívül visszaesés volt a mindennapi

szükségletek

kielégítésére

alkalmas

iparcikkek

területén

is.

A

termeléscsökkenés viszont ezen a területen nem volt nagy jelentőségű. Ezzel szemben a textilipar, a papíripar, a vegyi- és villamosipar még növelni is tudta a termelés volumenét. A költségvetés 1929-től ismét deficites volt és 1930-ig nem is kaptunk lehetőséget újabb hitel felvételére. Ezt követően viszont igen. Rövid lejáratú hiteleket szerzett az ország, amelyet teljes egészében a költségvetés rendezésére fordítottak. 3.5

A gazdasági válság után

A XIX. század végétől a nemzetközi gazdaságban egy növekvő akadályokkal teljes időszak érkezett el, amelyben logikusnak látszott, hogy bármelyik pillanatban elkezdődhet a recesszió. Majd a hazai helyzet kismértékben történő javulása rádöbbentette Bethlen István, akkori miniszterelnököt, hogy az ország rendbetételéhez nem csak az országon belüli rendszereken kell változtatni. A más országokkal folytatandó kereskedelem nagyobb mértékben hozzájárulhat az ország talpra állásához, majd a gazdasági aktivitás növekedéséhez. Ennek hatására Olaszországgal és Ausztriával is kereskedelmi szerződést kötöttünk, Olaszországgal és Lengyelországgal örökbarátsági szerződést. Ezen kívül kölcsön érkezett Franciaországtól. Az ipari forradalom harmadik hulláma az USA-ban jelentkezett, amely valamelyest segítette a talpra állásukat. Fontos eleme volt az elektromos áram szolgáltatása, a gépkocsigyártás fellendülése.

-21-

Az 1929-es válság nagy befolyással volt az egész világra. Mondhatjuk, hogy az USA monetáris politikája volt felelős az 1929-es válság kirobbanásáért, amely egy drasztikus defláció-hullámot indított el, legfőképpen azokban az országokban, amelyek a legjobban függtek az amerikai tőkétől. A legsúlyosabb deflációt 1929-ben az árak mutatták, és legtartósabban a mezőgazdasági termékek piacán jelentkezett. Az 1932-es amerikai választások során a nép olyan elnököt akart, aki kivezeti Amerikát a válságból. Franklin D. Roosevelt bizonyult a legmegfelelőbbnek és 1933-tól 1939-ig meghirdetett New Deal politikája híressé vált. Ez a program nagy változást hozott a mezőgazdaság és az ipar területén egyaránt. Korlátozta a magánbankokat: csak azok a bankok működhettek, amelyek az állami bankhoz kapcsolódtak, közmunkában

foglalkoztatta

a

munkanélkülieket,

majd

bevezette

a

munkanélküli segélyt, a mezőgazdaságban pedig a kereslet csökkenés hatására a termelést is visszafogta, állami kártérítést adva azoknak, akik földjüket bevetetlenül hagyták. kidolgozta a „Tisztességes

verseny kódex”-et, amely kiküszöbölte a

konkurenciát. megváltozott a külpolitika is, új piaci lehetőségek miatt erősítette a kapcsolatot Latin-Amerikával és a Szovjetunióval. Ez a program sokban segítette elő az USA gazdaságának helyreállását.

-22-

4. Magyarország helyzete a két válság között A két világválság között majdnem 80 év telt el. Ebben az időintervallumban pedig, igen sok esemény zajlott le, amelyek egyáltalán nem elhanyagolhatóak. A szakdolgozatom témája viszont a két világválság, így ezt a részt csak röviden, a főbb eseményeket összefoglalóan említeném meg. Ezáltal pedig megismerhetjük azokat a történéseket, amelyek később hatással voltak a második világválság kialakulására. A Horthy-korszak törekvéseit a II. Világháború hosszas eseményei törték meg, amelyet az 1939. szeptember 1-jei Lengyelország elleni német támadás indított el. Magyarország nem kívánt részt venni a német-lengyel ellentétben, éppen ezért Teleki Pál miniszterelnök megtagadta a magyarországi vasútvonalak használatát a két fél között. Viszont érdeke volt az I. Világháborús béketárgyalások revíziója, amelynek újratárgyalását követően 1940. augusztus 30-án a bécsi döntés értelmében 43 000 km2 került vissza az országhoz: Észak-Erdély és Székelyföld. 1941-ben Hitler felszólította Horthy-t, hogy a magyar hadseregnek is részt kell vennie a Jugoszlávia elleni háborúban, amivel a fegyveres semlegesség politikája megbukott. A német oldalon lévő hadviselés ismét rossz döntés volt. 1944-ban a németek megszállták Magyarországot, s ekkor már minden remény elveszett a háborúból való kiszállásra. Az ország gazdasági kirablása (nyersanyag, közlekedés, munkaerő), a zsidóüldözés, a bombatámadások ismét mélypontra juttatták az országot. Majd 1945-ben Magyarország szovjet megszállás alá került. A Szovjetunió óriási gazdasággal rendelkezett és az USA után a második legnagyobb gazdasági hatalommá nőtte ki magát. Majd az 1956-os forradalom leverését követően Kádár János lett a magyar vezető. Megindult a fejlődés a közlekedés és a távközlés területén. 1968-ban új gazdasági reformprogramot vezettek be a vállalatok és a piac fellendítésére. A piacnyitás és a vállalati önállóság következtében a fogyasztási cikkek választéka szélesedett, a háztartások lassan-lassan megteltek komfortcikkekkel. A megnövekedett igények kielégítésére, tőkére volt szükség, amiket nyugati kölcsönökből fedeztek.

-23-

Tőke áramlott a gazdaságba, elsősorban a nehéziparba. Viszont a korszerűtlen, nehezen eladható áruk termelésével nem sikerült megtéríteni a befektetéseket. Majd az 1973-as és a 1979-es olajválság hatása 1982-re államcsőd közelébe taszította az országot. Az 1980-as évek végére kiderült, hogy az ország súlyosan eladósodott és a gazdaság hanyatlását nem lehet megakadályozni. Ezzel a problémával szembenézve, a mezőgazdaságból kivont tőkét az iparba ültették át a fejlődés reményében. A világpolitikai helyzet lehetővé tette a magyar, reform-kommunista vezetők számára a rendszerváltás elindítását, több pártrendszert hoztak létre, majd 1989. október 23.-án pedig kikiáltották a köztársaságot. A magyar ipar történetének talán legmozgalmasabb periódusa kezdődött 1989 után, amit a politikai változások, a rendszerváltás tett lehetővé. Ezen változások az Európához való társadalmi és gazdasági kapcsolódást teremtett meg. Az 1988–89-ben megfogalmazott világgazdasági nyitás politikájának egyik fő eleme az importliberalizálás volt, ami segítséget nyújtott a világgazdasághoz való alkalmazkodásban: a gazdasági ésszerűség irányába kívánta mozdítani a hazai termelőket és kereskedőket, az állami szerepvállalást csökkenteni kívánta a mikroökonómiai döntésekben, valamint hozzájárult a piacgazdaság kialakulásához. A magyar ipar ebben az időben a versenyképtelenség tüneteit mutatta. A vállalatok irányítása a politikai igényeknek volt alárendelve, a versenyképesség, a gazdaságossági mutatók, az energiafelhasználás, a minőségi mutatók, a környezet szennyezés stb. nem tették lehetővé az automatikus integrálódást a fejlett nyugati iparhoz. Az ekkor elindult privatizációs folyamat, a gazdaságtalan üzemek bezárása, a befektetők megjelenése indította el az ipar szerkezetátalakítását. A szerkezet átalakítást komolyan megszenvedte a társadalom is, hiszen a régi gazdaságtalan üzemek bezárásával megjelent az eddig ismeretlen munkanélküliség is. Pl.: Ózdi Kohászati Művek, Videoton.

-24-

A rendszerváltás utáni évek recessziójából a gazdaság az évtized második felére tudta csak elérni az 1989-es szintet és a gazdasági növekedés évek óta sokkal gyorsabb volt, mint az EU országokban. A növekedésben, különösen 1996 után az ipari fejlődés dinamikája játszott fontos szerepet. A növekvő ipari beruházások és a beáramló külföldi tőke hatására megélénkült az export, ami az ipar struktúráját is átrendezte. A befektetői bizalomnak köszönhetően azonban a magánosítás meghozta az eredményeket. Ezeknek a hatásoknak köszönhetően hazánk nagymértékben közeledett az Európai Unióhoz, jelentősen integrálódott a gazdasági rendszerébe. Az integrálódást két szinten kell megemlíteni. Az egyik a szerkezeti hasonulás, a másik pedig, hogy a sokrétű kapcsolatokon keresztül –tulajdonosi azonosságok, külkereskedelem- erős szálakkal kötődik az EU-hoz. Az ipar a magyar gazdaság húzóágazata volt. Hihetetlen fejlődésen ment keresztül az évek során. Az évtized közepén a gazdasági megszorításokkal, az életszínvonal ideiglenes csökkentésével kerül sor a makrogazdasági egyensúly megteremtésére, majd 1997-től a magyar gazdaság stabil növekedési pályára áll. A külkereskedelemben is átrendeződtek a viszonyok, Magyarország fő külkereskedelmi partnere az Európai Unió lett. Hazánk fontosnak tartotta a külpolitikai és külgazdasági kapcsolatok ápolását, több nemzetközi szervezetben is részvételt vállalt: •

1955 ENSz

•

1973 GATT

•

1982 IMF, IBRD

•

1990 ET

•

1991 V4

•

1996 OECD

•

1999 NATO

-25-

A sokoldalú világszervezetekben való részvétel felkeltette Magyarország érdeklődését az EU csatlakozás irányába is, majd 2004-ben 9 másik országgal együtt csatlakozunk az Európai Unióhoz. Az EU megélénkülése a magyar gazdaságot is fellendíti, így 2005ben az 1989-es szintnek a 128%-át értük el. A következő táblázatban láthatjuk a bruttó hozzáadott érték megoszlását ágazatonként, Magyarország és az EU viszonylatában 1989 és 2004 között. Ez a táblázat igen sok információval szolgál, összehasonlíthatjuk az adatokat Magyarország és az EU esetében és kitűnően láthatjuk az eredményeket. Megfigyelhetjük, hogy már az 1995-ös évekre csökkent az ipari ágazatok jelentősége, legnagyobb mértékben a bányászaté. Emellett megfigyelhetjük az építőipar visszaesését ebben az évben, viszont ez csak átmeneti állapot. Az adatok alapján az EU 15 országának ipari termeléséhez képest Magyarország nem mondható elmaradottnak. Tény, hogy hazánk mezőgazdasági teljesítménye mindig is kiemelkedő volt, ha csökkent is, akkor is felülmúlta az EU országok átlagát. Erről tájékoztatnak az első sorban lévő adatok. Természetesen húzó ágazat volt még a villamos gép, műszer- és a járműgyártás. A könnyűipari ágazatok, mint a textília, bőrtermékek termelése ez időszakban csökkent.

-26-

7. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása ágazatonként, Magyarország és az EU viszonylatában 1989 és 2004 között.

Ágazat 1989 Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

16

Magyarország 1991 1995 2000

2004

EU 15 1995 2004

8,5

6,6

4,3

3,9

2,7

2,0

3,6 21,5

0,4 22,5

0,3 24,1

0,2 22,5

0,8 20,4

0,8 17,5

3,9

3,4

3,6

3,1

2,3

1,9

5,4

4,3

5,2

5,0

5,9

5,9

13,4

11,3

10,6

10,8

11,6

11,5

2,1

2,0

1,8

1,8

2,7

3,0

9,1

9,2

8,6

8,1

6,7

6,9

4,4

5,2

3,0

3,4

5,2

5,3

10,2

15,9

17,4

17,2

19,2

22,3

6,4

6,9

8,4

9,4

7,0

6,3

4,8

4,6

4,8

5,8

5,0

5,2

4,2

4,5

4,7

5,2

6,4

7,0

2,6

3,3

3,3

3,5

3,6

3,9

35

8

11

8

8

14

Forrás: KSH (2006): Magyarország 2005. Budapest

-27-

5. A második nagy gazdasági válság (2008-tól napjainkig) 5.1. Hol is kezdjem? Nagy kérdés: Lehetséges az, hogy kitörjön még egy akkora jelentőségű válság, mint az 1929-es? Sor kerülhet-e arra, hogy az újságok címlapjain megint azt olvassunk, hogy több millió ember maradt munka nélkül? Hogy újra aggodalom és kétségbeesés látszódjék az arcokon? A történelem megismételheti önmagát? A gazdasági mutatók nem mutattak erre jelet. A leggazdagabb ipari országok GDP-je jelentős növekedést mutatott 2000-ben: Egyesült Államok: 5%, Európa: 3,5%, Japán: 1,4%, Kína: 7,5%, Ázsiai országok: 8%, India: 6,7%. A világgazdaság egésze növekvő tendenciát mutatott a 2001-2003-as dekonjunktúrát követően. Az olcsó hitelek növelték a fogyasztást, az ingatlanbefektetéseket és a vállalkozási kedvet. A nemzetközi politikai ellentétek és a magas kőolajárak ellenére is megmaradt a fejlődés dinamikája. Az USA GDP-je a 2005-ös évben 3,5%-os emelkedést mutatott az előző évhez képest. Ez a növekedés az export bővülés és a beruházás-növekedés számlájára írható. Kína felemelkedése azonban már előre látható volt. Olcsó termékeivel elárasztotta a világpiacot, amely világszerte érzékelhető volt a nemzeti gazdaságokban. Az Európai Unió 2004-ben mért 2,4%-os növekedése szinte elmaradt a világgazdasági átlagtól. Az 1995-1997-es regionális válságok után, az EU csatlakozásra váró országok is nagyobb gőzre kapcsoltak 2000-től.

-28-

Magyarországnak elsősorban az általános elmaradottsággal és a regionális egyenlőtlenségekkel kellett szembenéznie. Viszont hazánk területi elhelyezkedése vonzó volt a külföldi befektetőknek: Magyarország, mint az EU piac kapuja. Szoros kereskedelmi kapcsolatunk a fellendülést mutató Németországgal, erős húzóerőt jelentett Magyarország számára. Jelentős volt a behozatal a járművek, az elektronikai cikkek területén. A németországi exportunk pedig, technológiai termékekből, gépekből állt. A dinamikus export növekedés eredménye, hogy 1995 és 2000 között a Németországba irányuló kivitelünk a háromszorosára nőtt. 8. ábra: A hozzáadott érték ágazati megoszlása

Forrás: KSH (2006): Magyarország 2005. Budapest

A KSH adatait mutató táblázat ágazatonként mutatja be a hozzáadott értékek alakulását. A számok 2000-2003 között csökkenő tendenciát mutatnak, viszont megfigyelhető, hogy az ipar és a mezőgazdaság is az EU 25 átlag felett van Magyarországon. A szolgáltatások területén ugyan elmaradunk a 25-öktől, de a 2004-ben csatlakozott 10 állam közül vezető helyen voltunk. 2004-ben 5,2%-kal, 2005-ben pedig 4,1%-kal nőtt a bruttó hazai termék Magyarországon. A jelenlegi válság másik elnevezéseként a hitelválság szót használják. Hogy miért? Nem véletlenül. Az aktuális krízis kialakulásának okaként elsősorban a túlzott hitelfelvételeket mondhatjuk. Hogy ez miért alakulhatott ki?

-29-

A liberalizációs folyamat az 1944-es Bretton Woods-i szerződéssel vette kezdetét, ami kimondta, hogy az országok szabadon alakíthatják ki a gazdaságpolitikájukat.

Az

elmúlt majdnem 70 év alatt viszont sok változáson ment keresztül a rendszer: lebegő árfolyam bevezetése, kötvénypiacok megjelenése, származtatott pénzügyi termékek megjelenése (pl. határidős ügyletek). A pénzügyi liberalizációs folyamat előrehaladtával a piacon egyre több kockázati termék jelent meg. A pénzügyi intézetek pedig, elkövettek mindent, hogy a szélesedő igényeknek eleget tegyenek. Az erősödő liberalizációnak köszönhetően az ügyfelekért és a piaci lefedettségért kiéleződött a verseny. A bankok tehát a piacon maradásért egyre tágabb körű és egyre csábítóbb ajánlatokat voltak kénytelenek tenni. Ezek persze számukra egyre kockázatosabbak voltak. Egy másik tény is hozzájárult ahhoz, hogy ezekhez a hitelekhez könnyű legyen a hozzájutás: az amerikai FED 2000 és 2002 között, az irányadó kamatlábat csökkentette, 6%-ról 2%-ra, a gazdasági növekedés serkentése érdekében. Ennek köszönhetően a hitelek kamatai nagyot zuhantak, lehetőséget adva azoknak a vállalatoknak és családoknak, akik azelőtt nem is mertek hitelekben gondolkodni. Emellett voltak, akik lakást vásároltak jelzáloghitelre, illetve, akik a tőkepiacon kívánták befektetni vagyonukat. A gazdasági fejlődésbe, növekedésbe vetett túlzott bizalom nyújtott lehetőséget arra, hogy a bankok egyre könnyebben, egyre kockázatosabb hiteleket nyújtsanak. Az olcsó hitelek mellett a bankok az ügyfélkörüket is bővíteni szerették volna. Ezt pedig, a különböző, szigorú feltételek enyhítésével, esetleg elengedésével érték el. Azaz hitelképessé váltak azok is, akik ezelőtt valamilyen okból nem feleltek meg a követelményeknek 13 . Ezek az ügyfelek még magasabb kockázatot jelentettek a bankoknak. Az amerikai pénzügyi piac legsikeresebb hitele az ARM-hitel volt. Ez egy olyan hitel, amely esetében a hiteles választhatta meg, hogy havonta a teljes törlesztő részletet akarja –e fizetni, csak a kamatot, vagy a kamatnak csak egy részét. 13

Subprime hitelesek

-30-

Ezek a hitelek annyira elterjedtek, hogy 2005-ben a jelzáloghitelek 23%-a ilyen típusú volt, míg 1996-ban csak 9%. Mit is jelent a hitel nekünk és a bankoknak? „A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását14.” A bank feladata tehát, hogy fizetési lehetőséget biztosítson ügyfele számára. Egyszerűbben: megveszi a terméket vagy szolgáltatást és az ügyfél rendelkezésére bocsátja, aki az ellenértéket megharázott időre, meghatározott részletekben köteles megfizetni. A bank viszont az ellenértéken túl, a kiadott pénz pénztermelési lehetőségének elvesztett értékét, a hitelkamatot is megfizetteti. Ezzel a többletértékkel képes a megtakarításokra betéti kamatot biztosítani. 9. ábra: A bank feladatai Betétkamata

Hitelkamat Ügyfél

Ügyfél

Bank Hitel

Megtakarítás

Saját forrás

Természetesen a bank, mint minden vállalkozás törekszik a profitmaximalizálásra. Éppen ezért, úgy nyújtja a feltételeit, hogy a bevételének (hitelkamat) mértéke mindig nagyobb legyen a kiadásainál (betéti kamatoknál).

14

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hitel_(k%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan)

-31-

Hol kezdődik a probléma? Akkor alakul ki a baj, ha a betétek és a hitelfelvételek nincsenek egyensúlyban? Vizsgáljuk meg! Korlátozzuk vizsgálatunkat a banknak csak e feladatára. Nézzük meg az első esetet: Mi történik? 10. ábra: több a megtakarítás, és kevesebb a hitelkiadás.

˃

Megtakarítás

Hitelfelvétel

Saját forrás

Ebben az esetben több pénzzel rendelkezik a bank, amit ki akar adni hitelként, hogy a kamatokat meg tudja fizetni a betétek után. Ezek a kamatok viszont lecsökkennek, hiszen a kevés hitelből származó bevételét kell kifizetnie a betétekre. Az ügyfelek többsége

ilyen

esetben

más

befektetési

lehetőséget

keres,

ahol

jobban

kamatoztathatja pénzét. Nézzük meg az ellenkezőjét: 11. ábra: több a hitelfelvétel, mint a megtakarítás Megtakarítás

<

Hitelfelvétel

Saját forrás

Ennek az ábrának a jelentése lényegében annyi, hogy a bank több hitelt adott ki, mint amennyire fedezete volt. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a megtakarítások értékesítésén túl, az egyéb szolgáltatásiból származó bevételeit is értékesíti, illetve meghatározott mértékű hiteleket vesz fel. De miért lehetséges az, hogy ennyi hitel kiadására van szükség? A pénz öt funkciója közül itt a fizetési eszköz szerepet emelném ki. Vagyis pénz nélkül nincs vásárlás, nincs élelem. Persze nem csak erről a kategóriáról beszélhetünk.

-32-

Van, aki új televíziót, autót, lakást akar venni, a lényeg a pénzszükségletben rejlik. Amennyiben a bank alacsony THM 15 mutatóval kínálja hiteleit, az vonzerőt von maga után a társadalomban. Az emberek úgy gondolják, hogy itt az idő a tv, az autó lecserélésére. Ezentúl az „akár 0 forint önerővel elvihető” plakátok nem csak a társadalmat „bolondítják meg”, hanem a mérleget is. Erről, a második esetről beszélhetünk, ha szóbahozzuk a 2008-ban kibontakozó válságot. Van még egy fontos tényező, amely megemlíthető: a globalizáció. A globalizáció egy egységesedési folyamat, amely mind a pénzügyi, kulturális és gazdasági területen megjelent. Ennek elődjeként a különböző kereskedelmi szerződéseket, a közlekedési lehetőségek bővítését, mint például a kikötők, vasutak, illetve a távközlés fejlődését tekinthetjük. A globalizáció terjedésével pedig, megjelentek a multinacionális és transznacionális cégek, amelyek a világ minden táját behálózták. Ezek jellemzője, hogy a meglévő gazdasági versenyt korlátozzák. Igyekeznek minél inkább leszorítani az áraikon, hogy a kiskereskedelmet, illetve a termelőket kiszorítsák a piacról. Így a nagyvállalatok kapzsisága okán a termelő kénytelen lesz felvenni hitelt, hogy termelhessen. Viszont a nagykereskedelem olcsón veszi meg az áruját, amelyet később drágábban elad, a maga hasznára. A termelők viszont így nem tudnak versenyben maradni. A vállalatok lehetősége az automatizálásra igen csábító. Ezzel ugyanis nem kell több embert foglalkoztatniuk, megszűnnek a bérköltségek és egyéb juttatások, ezzel viszont csökkennek az állami bevételek. A gépek karbantartása pedig, messze elmarad ezektől a költségektől. Viszont ezzel, újabb problémával szembesülünk: A korábbi foglalkoztatottak most segélyre szorulnak. Az állami bevételek csökkennek, és ezen felül még több kiadása lesz a munkanélküliek részére. Amennyiben már a kiadások meghaladják a bevételeket államháztartásihiányról beszélhetünk. Ez a deficites költségvetés pedig, már minden államot elért. 15

Teljes Hiteldíj Mutató: Megmutatja a fogyasztónak, hogy a felvett hitele mekkora költségekkel jár

-33-

Tehát összefoglalva, mik azok, amiket a válság kialakulásának okaként felhozhatunk: a korábbi recessziók hatása, a globalizáció és ennek hatásai, a fedezetlen hitelkibocsátás, az állami eladósodottság, az ingatlanpiaci válság, a gépesítések, a globalizáció, az országok egymástól való függése, és kereskedelme.

5.2.

Hogy is történt?

A mostani recessziót megelőzően számos fontos esemény történt, amelyek a 70-as évek végétől jelentkeztek, és hatással voltak a világ országainak szinte minden szektorára: 1979 kőolaj árrobbanás 1982 Nemzetközi bankválság 1987 Tőzsdekrack (USA) 1992-1993. Az európai monetáris rendszer válsága 1997 Ázsiai válság 1998 pénzügyi válság Oroszországban 1998-tól gazdasági és pénzügyi válság Brazíliában 2000 Törökországi tőzsdekrack 2001 gazdasági és pénzügyi válság Argentínában 2007 ingatlanpiaci válság (USA) Ezeket a válságokat viszont nem lehet összehasonlítani az aktuálissal, hiszen a mostani nem egy adott vállalatot vagy csak egyetlen szegmensét érinti. Ez a recesszió több ennél. Nem csak hogy vállalatokat, szegmenseket, de országokat, az egész világot érinti.

-34-

5.2.1. Válság a világgazdaságban 2007 márciusára az amerikai pénzügyi piacon kiéleződni látszott a helyzet16: az úgynevezett subprime, azaz a „veszélyes” hitelesek a 2006-tól növekvő kamatlábakkal nem tudnak lépést tartani. A jelzáloghitelek növekvő részleteit az adósok nem tudták fizetni. Folyamatosan növekedett a likviditási gondokkal küzdő adósok száma. Ennek okai többek között ott keresendő, hogy a bankok az alacsony kamatokat csak az első néhány évre számolták fel, ezt követően változó kamatlábra váltott a hitel: 2-3%ról 6-7%-ra emelkedett és ennek további növekedése már megjósolható volt. Így, az emelkedő kamatok megnövelték a havi törlesztések összegét. Hirtelen megnövekedett azon adósok száma, akik nem tudták visszafizetni a felvett hiteleket. Ennek következtében a bankok és hitelintézetek szintén likviditási gondokkal néztek szembe. 2007. júliusára már közel 30 pénzintézet került a csőd szélére a fizetésképtelen adósok miatt. Az amerikai bankokba folyamatosan pumpáltak a tőkét, amelynek elsődleges célja a piaci nyomás csillapítása volt, illetve a likviditási gondok leküzdése. Viszont a bizalomvesztést nem sikerült csillapítani. Ez nem csak az ügyfél és bank között jelentkezett, hanem a bankok között is, hiszen nem tudták ki mennyire van kockázatos helyzetben, így már egymásnak sem nyújtottak kölcsönöket. Szeptemberben a Northern Rock jelzálogbank került a csőd szélére, aki a brit jegybanktól kért segítséget. A hír hallatán a jelzálog intézet ügyfelei mind sorban álltak a befektetéseikért. A bizalmatlanságot valamelyest enyhítette az, hogy a kormány garanciát vállalt a betétesekért.

16

A világgazdasági válság kronológiája: http://szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Lehmann.htm, http://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008%E2%80%932009es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g_kronol%C3%B3gi%C3%A1ja

-35-

Októberben a recesszió jelei már egyre több vállalatnál megjelentek. Ezek a svájci UBS bankot és a Citigroup-ot is nagy veszteséggel érintette. Decemberben sor került ismét egy nagyobb összegű pénzügyi támogatásra. Hiszen a már eddig, a pénzpiacra juttatott tőke nem segítette előrébb a piacot. Ennek tudatában már érlelődni látszott a gondolat, hogy következményként egy recessziós időszak beköszönte következik. A pénzpiacon való rend helyreállításáért a központi bankok további támogatásokat juttattak a nagy jelentősséggel bíró pénzügyi intézetekhez. A 2008-as év sem indult javuló tendenciákkal. Januárban ismét veszteségekről számoltak be a pénzintézetek. Míg a Citigroup 24 milliárd dollárt, addig a Merrill Lynch 15 milliárd dollárt veszített 2007 utolsó negyedévében. Márciusban a Bear Stearns részvényárfolyama három nap alatt 87%-ot veszít értékéből. Végül kényszereladással befejezi működését. Júliusban csődöt mond az egyik legnagyobb ingatlanfinanszírozó, az IndyMac. Az Európai Tanács 2008. december 11.-12.-i találkozóján válságkezeléssel kapcsolatos terveket fogalmaztak meg és fogadtak el. Ebbe beletartozott egy 200 milliárd euró összegű mentőcsomag is. Az USA-ból indult pénzügyi krízis egyhamar átfogó válsággá szélesedett, amit az államok közvetlen beavatkozásokkal igyekeztek megfékezni. Az amerikai kormány több százmilliárdot költött a két legnagyobb jelzáloghitelező megmentésére, majd az AIG óriásbiztosító is veszélybe került. Voltak bankok, brókerházak, amelyeket már nem lehetett megmenteni. Ilyen volt a Lehman Brothers brókerház, amelynek csődbe jutása még nagyobb bajt kavart. Ezek az események nagy bizalmatlanságot keltettek, amelynek hasonló következményeit már láthattuk 1932-ben: a betétesek pánikrohama, hitelezés befagyasztása, a bankok sorozatos megszűnése.

-36-

Az ezután következő események már gyorsított ütemben érkeztek. Európa azt remélte, hogy megmenekülhet egy újabb válságtól és azt jósolta, hogy következő áldozata a hasonló gazdaságpolitikát folytató Nagy-Britannia lesz. A svájci és portugál cégek is sorra jelentenek csődöt. A csőd közeli helyzetbe került cégek között voltak például: Az amerikai General Motors (GM), A Hardy Amies divatház Londonban, Orosz légitársaságok, Countrywide Financial az USA legnagyobb független jelzáloghitel-intézete, Lehman Brothers brókerház, Merrill Lynch, American International Group biztosító, New Century Financial jelzálog-hitel-intézet, amely végül csődbe ment, Integrity Bank, és még nagyon sokan mások. Ezek közül végül nem mindegyik ment tönkre: például a Merrill Lynch a csődhelyzetet látva eladta magát a Bank of America-nak. Illetve a American International Group-ot a az USA legnagyobb biztosítóját is sikerült megmenteni. Viszont az európai cégek többsége nem tudott kihátrálni a válságból. A csőd szélére került vállalatok és pénzintézetek megmentésére áldozott pénzek ismét óriási adósságállományt hoztak volna létre. A következő ábrán néhány fontos vállalat tőkebevonását és veszteségét láthatjuk. A jelenlévő cégek mindegyikénél a veszteség nagyobb volt, mint a tőkebefektetés. A Lehman Brothers cég, amit már fentebb említettem végül csődhelyzetbe került a nagy kiadásai miatt. A Bank of America-nál például majdnem egyenlő arányú volt a befektetés és a veszteség. Míg a Merrill Lynch pénzintézetnél és az UBS- nél láthatjuk, hogy a veszteség sokkal többet mutat, mint a tőkebevonás.

-37-

12. ábra: Veszteséglista

Forrás: HVG 2008/38. szám, 97. oldal (Nemzetközi Gazdaság)

A gazdaságra ható események a társadalmat is zavargásokba sodorja. Nem rég tüntetésekről lehetett hallani, aminek oka legfőképpen a gazdasági kilátástalanság, az elbocsátások, a hitelesek fizetésképtelensége. Írországban volt a legsúlyosabb a helyzet. Ott ugyanis a fiatalok bűnözők módjára fosztogattak és gyújtogattak. Ezek, a társadalmat bontó tényezők, csak még jobban elterjesztik a pánikot és a bizalmatlanságot a recesszió időszakában. A zavargások megfékezésére viszont minden országban megerősítették a védelmet. 5.2.2. Magyarország helyzete Az Amerikában tapasztalt problémák után válsághullám söpört végig a világon. A reménykedések ellenére a krízis elérte Európát is: a hitelpiaci bizalomvesztéssel, a finanszírozási problémákkal, -38-

az elbocsátásokkal, a gazdaság és a kereskedelem visszaesésével, és a fogyasztás megtorpanásával. Mindezek megjelenése, egyes háztartásokat a kilátástalanságba taszított. Hiszen a munkahelyüket elvesztők nem tudták fizetni a felvett hitelek törlesztését. Magyarország helyzetét viszont nehezíti két válság egymásra tolódása: a jelenlegi globális recessziót és egy úgynevezett tranzíciós

17

válság következményeinek

elszenvedését értem. Ez utóbbi bővebb magyarázatra szorul: A gazdaságban a piac kikényszeríti a szükséges teendőket, lépéseket, hogy elérje a hatékony működést. Ezzel ellentétben a nem gazdasági szférák esetében ez nehézségeket jelent. Éppen ezért például az egészségügy, a nyugdíj- és oktatási rendszerek, a szociálpolitika mind érintetlenül maradtak. Így tehát a jelenlegi válság beletorkollása egy, már elkezdődött országon belüli krízisidőszakba, elkerülhetetlen volt. 2008. október elején az amerikai történéseknek köszönhetően, az OTP részvényei 22%-ot estek. Az ezt követő napon szintén estek a részvények, több mint 6%-kal. Október 11-én Gyurcsány Ferenc 12 pontos válságintézkedést fogalmazott meg, amelyben indítványozta, hogy a betétesekért a magyar állam vállaljon garanciát, illetve a bankok tőkéhez juttatása fontos a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. Október 20: Az OTP részvényei ismét estek, ezúttal 4,5%-ot. A forint igen széles sávban ingadozik. Majd egy nappal később az Országos Takarék Pénztár 10%-os csökkenéssel, 2650 forinton zárt. Október 22.-én a Magyar Nemzeti Bank 3%-os alapkamat emelésről döntött, azaz 8,5%-ról 11,5%-ra növelték. Ez lényegében a forintgyengülésre adott reakció volt. Az emelést követően a forint erősödni kezdett és 1 euró 273 forintot ért, a reggeli 284-hez képest.

17

Gazdasági és politikai átalakulás folyamata

-39-

Október 27-én Magyarország megállapodott az IMF-fel a stabilizációs csomagról. Magyarország 12 és fél milliárd dollár hitelkeretet kapott. Ezen kívül az Európai Unió 8,1 milliárd dollárnyi és a Világbank 1,3 milliárd dollárnyi hitelkerettel bővítette ki a segélyt. November elején az OTP és a Mol értékpapírok is emelkedésnek indultak. Majd a Moody’s minősítő ügynökség a legtöbb magyar bank osztályzatát lerontotta. Ennek ismét meglátszottak a következményei a részvénypiacon. November 15-én a G-20-ak vezetői 2 napos találkozót tartottak, amelynek legfontosabb célja a gazdasági válsággal kapcsolatos teendők megfogalmazása volt. Decemberben országszerte leépítésekről lehetett hallani. A Vegyépszer Zrt. például 250 embert, a dolgozóinak kb. negyedét bocsátotta el. Az Electrolux magyarországi üzeme szintén elbocsátásokról hallat. December végére a jegybanki alapkamat már 10,5%. 2009 áprilisában válságkezelő kormány alakul, amelynek legfőbb feladata, hogy megakadályozza a válság mélyebb begyűrűzését, illetve, hogy a stabilitást helyreállítsa a gazdaságban. Az intézkedések közül sikerrel zárult például az államadósság növekedésének megállítása. 2009 júliusában veszélybe kerülnek a diákhitelesek. Megsegítésükre előírják a havi törlesztőrészletek csökkentését.18 A következő ábra 2007 februárjától – 2009. szeptember végéig mutatja az euró árfolyamot forintban.

18

A magyarországi válság kronológia a: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_korm%C3%A1ny_int%C3%A9zked%C3%A9sei_a_gazdas%C3 %A1gi_v%C3%A1ls%C3%A1ggal_kapcsolatban alapján.

-40-

13. ábra: Az euró forint árfolyama (2007 febr-2009 okt.)19

Forrás: http://arfolyamkereso.com/?currency=EUR&one=1&start_date=2007-02-01&end_date=2009-10-1 (2011.09.08.)

Ez az intervallum igen érdekes, hiszen magába foglalja a válság kialakulásának időszakát20. A fentebb említett történések jelentős hatással vannak a forint árfolyamának ingadozására. Itt persze, nem csak a belföldi eseményekről van szó, hiszen a külföldi hitelezők, befektetők is jelentős mértékben meghatározzák az árfolyam alakulását. 2008 tavaszáig a magyarországi befektetések egy általános gazdasági optimizmuson alapultak. Viszont az amerikai történések hatására, amikor is folyamatosan azt lehetett hallani, hogy zuhannak a részvényárak, gyárak, bankok állnak a csőd szélén, a külföldi befektetők bizalmatlanok lesznek. A fejlett államok állampapírjait részesítik előnybe, amely biztosabbnak tűnik. Azaz, el akarják adni meglévő, kockázatosabb részvényeiket, állampapírjaikat. Ez a túlkínálat ismét a forint árfolyamon csattan. Az eladási láz hatására csökken az euró ára 2009. márciusában éri el a csúcsot, amikor is 316 forint közeli értéken van. Ezt követően viszont csökkenni kezd. Ennek az időszaknak vesztese volt az OTP bank is. A válság Magyarországra érkezése az itteni tőzsdéken is vihart kavart. A portfólió.hu weboldal segítségével lekérdezhető az OTP részvények árfolyama bármely időszakra. A 2007 áprilisától 2009 októberéig tartó időszakot tartottam fontosnak.

19 20

Mellékletek: 4. számú kép Az euró árfolyamot 2009. szeptemberétől napjainkig ábrázoló táblázat a mellékletben található.

-41-

14. ábra: OTP részvény árfolyam

Forrás: http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdp (2011.11.12.)

A magyar értékpapírok közül az OTP igen nagy zuhanást mutatott a recesszió hatására. Amint az ábra is mutatja 2007 nyarán tízezer forint feletti áron lehetett megvásárolni a banki értékpapírt. Majd innentől kezdve csak az árfolyam esését láttuk. Egy évvel később 2008 nyarára már csak a tavalyi ár felét érte. A mélypont 2009 márciusában jelentkezett, amikor is 1400 forintos áron cserélhetett gazdát a részvény. Azaz a 2007– es árhoz képest körülbelül 90%-ot esett az értékpapír ára. 2008 októberében az OTP Bank elsődleges feladata az volt, hogy bizonyítsák: az OTP nincs veszélyben. A HVG értesülései szerint nem hogy elbocsátásokra nem kellett számítani a banknál, de 197 fő felvételéről is beszámoltak. Ezen felül fontosnak tartotta piacának bővítését is a szomszédos országok területén. Ugyanakkor számolnia kellett a visszaeső hitelkereslettel. A tőzsdekrach és a forintválság együtt jelentek meg. A közgazdászok jóslata, miszerint a gazdasági növekedés 2,8%-os lesz, ezzel semmissé vált.

-42-

Az exportbővüléssel kapcsolatban 13%-os emelkedést vártak 2008-ra, viszont ez nem következett be. Ezzel szemben, a 15. ábrán láthatjuk, hogy 2002-től növekedés mutatkozott. A 2006-os 6,5%-os növekedést követően viszont a válság a kereskedelemre is rányomta bélyegét és negatív irányt vett az export. 15. ábra: A magyar export növekedési üteme 2001 és 2008 között

Forrás: HVG 2008/50. szám, 72. oldal (Magyar Gazdaság)

2008 októberében a magyar export forgalom 7%-os visszaeséssel számolt, az egy évvel korábbihoz képest. A forintválság hatása a forintgyengülés és a magyar állampapírok értékcsökkenése volt, amellyel veszélybe került az államadósság finanszírozhatósága. Ezzel a káosszal azonban sok országban számolni kellett. A pénzhiányból viszont mi az, ami kiutat adhat? Megszorítások, Újabb hitelfelvétel. Mindkettőre szükség volt. A jegybankelnök Simor András és Veres János pénzügyminiszter segítségért fordult az IMF-hez és a Világbankhoz. Összeállítottak egy 20 milliárd eurós hitelcsomagot, amely a csődbe jutásától mentette meg országunkat. -43-

A bekövetkezett eseményekkel Magyarország már legyengült állapotban találkozott és ezen felül védekezési eszköz nélkül. Legfőbb károk: A nemzetgazdaságok fejlődése megtorpant, Bankközi- és hitelpiaci fizetőképesség megkérdőjelezése. Magyarországon sok nagyvállalatnál volt létszámleépítés: Nagykőrösi Sanshin Hajdúböszörményi, Zalaegerszegi, Nagykanizsai GE Szolnoki Jászkun Volán Komáromi Nokia Székesfehérvári Philips Bankokban, hitelintézetekben és a médiában országszerte: AXA Erste Bank CIB Bank FHB Budapest Bank TV2 Magyar Hírlap Népszabadság Néhány jelentős céget is megemlítenék, amelyek a válság hatására fizetésképtelenség miatt csődbementek: Sony (Gödöllő) GE (Vác) Helkama Forste (Tata) Láng Gépgyár (Budapest) Neumann International

-44-

A recesszió megállítására a kormány különböző intézkedéseket tett. Magyarországnak súlyos gazdasági problémákkal kellett szembenéznie. Orbán Viktor miniszterelnök a telekommunikációs, az energia- és a kereskedelmi szektorra vetett ki különadókat az állami kiadások fedezésére. Ezen kívül más megszorításokra is számítani kell: Kiadás csökkentése, Bankadó, Baleseti adó, Jövedéki termékek adójának emelése: dohánytermékek 7%-kal, alkoholtermékek 5%-kal, állami intézményeknél bérbefagyasztások, Gázolaj áremelés. A jelenlegi helyzetben a bankok igen kevés és emellett igen szigorú feltételekkel rendelkező hiteleket nyújtanak, amire nem csak a mostani kockázatos helyzet volt hatással, hanem a bankadó megjelenése és a végtörlesztési törvényből származó veszteség is.

5.3.

Élelmiszerárak változása

A KSH vizsgálatából kiderül, hogy Magyarországon a 2008. februári és a 2009. februári árak között 4,9%-os emelkedés van. A növekedésben élen járt a sertészsiradék (42,8%), a rizs (23,4%), és a sertéshús ára (15,5%). Ezzel szemben viszont a liszt (6,1%), és a sajt (10%) ára csökkenést mutatott. A fogyasztók inkább az olcsóbb üzleteket keresik fel és ez jellemző az egész világra. A fogyasztói bizalom megrendült. A KSH szerint Magyarországon 3%-kal, Írországban 4,6%-kal és Németországban 3,3%-kal kevesebb élelmiszert adtak el. De ez a visszaesés a világ minden országára jellemző.

-45-

A gazdasági válság tehát hatást gyakorolt a vásárlási szokásokra, a márka hű vásárlókat döntés elé állította. Magyarországon az árnövekedés a fogyasztókat egyre inkább az egészségtelen táplálkozás irányába indította el. Erre példának mondható a fehérkenyér és a teljes kiőrlésű kenyér vásárlása. A finomított liszt, illetve a belőle elkészült fehérkenyér az egyik alapvető oka a táplálkozás okozta civilizációs betegségeinknek. Miért van az tehát, hogy ez a kenyér a könnyebben megszerezhetőbb, olcsóbb termékeke közé tartozik. Nézzük meg az árakat: 1 kiló fehér kenyér:

340 ft.

0,5 kiló teljes kiőrlésű kenyér:

258 ft.21

5.4.

Hitelkínálat a gépkocsikra

A válság átterjedt a vállalkozói-üzleti szférára is. A nagy autóipari és információstechnológiai cégek egymás után jelentettek be csoportos létszámleépítéseket. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott álláskeresők száma egyetlen hónap alatt 21 ezerrel, 446 ezerre futott fel. Az autóipar legnagyobb problémáját az autófinanszírozások „kedvező” ajánlatai okozták. Az ajánlatok tartalma volt például:  10 éves törlesztő részlet,  svájcifrank-alapú hitellel,  önerő nélkül,  halasztott tőketörlesztéssel. Ezek a feltételek szinte időzített bombaként ketyegtek. Voltak, akik már az árfolyamváltozás miatt megnövekedett havi részleteket sem tudták fizetni, és a tőketörlesztés beindulásával ezek az összegek még magasabbra rúgtak.

21

Spar Magyarország Kft. Adatai 2011. október

-46-

5.5.

Hol van az Unió és hol vagyunk mi?

A 2008 végén kirobbant pénzügyi válság eltérő módon hatott a világgazdaságra és szereplőire. A különbségek okai a környezeti adottságok, a gazdasági és társadalmi helyzetek és a gazdaságpolitika volt. Viszont az egymással folytatott kereskedelemben történt változások minden országra hatást gyakoroltak. Az

Európai

Unió

jelentős

szerepet

tölt

be

a

világgazdaságban

és

a

világkereskedelemben is, és ezáltal hatással van a vele kapcsolatban álló országok mindennapjaira. A „mindennapokon” azt értem, hogy a számos terület, amelyet befolyásol: pénzügy, kereskedelem, ipar, mezőgazdaság, politika, stb. a mindennapokon cseng vissza. Az Európai Unió fontos feladata a gazdaság és kereskedelem védelme, amit az integrálódási folyamatok során egyszer szorosabbra szőtt:  Preferenciális övezet, amely gyenge együttműködést mutat, kereskedelmi egyezmények kötésében nyilvánul meg.  Szabadkereskedelmi övezet: a meglévő kereskedelmi akadályok lebontásával jár, mint például a vámok és mennyiségi korlátozások.  Vámunió: a tagok egymás között megszüntetik a vámokat és közös vámrendszert építenek ki a többi országgal szemben.  Közös piac: jelentős lépés az integrálódás folyamatában, hiszen innentől kezdve beszélhetünk a 4 alapszabadság szabad áramlásáról.  Egységes piac: amelyben már megszűntek a fizikai, technikai és pénzügyi korlátok is.  Gazdasági és monetáris unió: amelynek legfőbb célja a közös pénznem bevezetése a tagországokban, a közös monetáris és fiskális politika megvalósítása, amelynek végcélja a teljes integrálódás,  Politikai unió: Olyan együttműködési forma, amelyben államszövetség, konföderáció vagy föderáció jön létre a nemzetállamok között. A legfontosabb döntések, a törvényhozás (parlament), a kormányzás, valamint a bíráskodás közösségi szintre emelését jelenti.

-47-

Azonban az idáig vezető út hosszú. Főként hazánk számára: az 1994-es csatlakozási kérelem benyújtásától a 2004-es csatlakozásig eltelt 10 év, illetve a közös pénz bevezetéséhez szükséges konvergencia kritériumok teljesítéséig még hátralévő évek. Ahhoz, hogy Magyarország hivatalos fizetőeszköze euró legyen, meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Ezeket a feltételeket a mellékletekben22 láthatjuk. Teljesítésük körülbelül egy évtizedbe telhet még, hiszen a kormány által kitűzött cél a 2018-2020-as évek, amelyeket megjelölnek az euró bevezetésének dátumaként. 16. ábra: az euró forint árfolyama a válságtudatban Viszont, ha nincs is még eurónk, attól még a kereskedelem egy része ebben a devizanemben zajlik. Így

fontos

nyomon

követni

az

árfolyamát.

Megfigyelhetjük, hogy a 2007-es év végén már növekedésnek indult euró-forint árfolyam 2008 nyarára hirtelen esett vissza. A 2008. júliusi adatok alapján egy eurót 227 forintért tudtunk megvenni.

Forrás: 2008/51.-52. szám, 75. oldal (Melléklet)

Az októberi, a már nyilvánosságra került válságtudat révén 286 forintot fizettünk egy euró átváltásánál. Ennek az ingadozását mutatja a 16. ábra. Napjainkra az euró-görbe még nem stabilizálódott. Az árfolyamok naponta többször, akár 4-szer, 5-ször is változnak. A vételi ár akár a 320 forintot is elérheti. A kérdés, hogy mi várható.

22

Mellékletek: 5. számú kép

-48-

Magyarország ugyan nem tagja az euróövezetnek, mégis nagymértékben hat rá az euróválság. Ez viszont onnan indul ki, hogy igen sok európai ország küzd fizetési gondokkal. A csődhelyzet kialakulásával pedig szűkül a fogyasztás, visszaesik a hitelezés, leállnak a beruházások és ezek a hatások nem állnak meg az országhatárnál. Magyarország ugyan még nem vette át a közös valutát, de fő exportpiacát az euróövezeti országok alkotják. November közepe tájékán az euró árfolyama 320 forint körül mozog. A meglévő magyar állampapírjainkat pedig szeretnénk eladni. A nemzetközi hitelminősítők pedig az államadósság besorolásának romlását helyezték kilátásba. Az ismételt negatív vélemény sokat ronthat a magyar állampapírok – így is alacsony – vételi árain.

-49-

6. Számadatokba mélyedve A két nagy gazdasági világválság problémáját átfogva, most néhány összehasonlító elemzést tennék. Ez által képet kapunk arról, hogy milyen mértékben hatott a gazdaságra

a

recesszió.

A

vizsgálatom

során

elsősorban

a

búza

árát,

a

munkanélküliséget és a Dow Jones indexet szeretném megvizsgálni. Ezen kívül foglalkozok még a válság, különböző országokra mért hatásával.

6.1.

A búza vételi ára 1929-ben és most

Összehasonlítható adat a búza ára, mind az 1929-es, mind az aktuális válság adataival nézve. 1 mázsa búza: 17. ábra: A búza ára 1928. V. 1.-én:

27,80 pengő

1929. IX. 30-án:

19,12 pengő

1930. II. 6.-án:

13,20 pengő

Forrás: http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=1930&honap=4&cikk=5168 (2011.10.02.)

Ebből a táblázatból kiderül, hogy míg a válság előtt 27,8 pengő volt a búza mázsája, addig a 1929-re már csak 19,12 pengő. Azaz az 1928-as árnak már csak a 68,7 %-át érte. A recesszió következményeként pedig, 1930-ra ennek az árnak csak a felét érte el. A Magyar Agrárkamara adatait felhasználva, a takarmány búza árak a következők voltak: 18. ábra: A búza ára II. Takarmány

2007

2008

2009

2010

Május

32 026

55 809

28 738

n.a.

Augusztus

43 362

35 143

25 942

n.a.

December

57 170

24 283

27 160

54 000

búza (forint)

Forrás: http://www.agrarkamara.hu/%C3%81rak/T%C5%91zsdei%C3%A1rak.aspx (2011.10.02)

-50-

A táblázatból látható, hogy 2007-ben az árak növekedtek. Míg májusban 32 ezer volt a búza tonnája, addig decemberben 57 ezer. Ez az ár 2008 májusára nem sokat esett vissza. Viszont 2008 nyarára, amikor is már látható jelei voltak egy bekövetkező recessziónak, 35 ezerre esett vissza. Majd az év végére már csak 24 ezer forintot ért. A májusi adatokkal számolva, a 2009-es ár a májusi árnak csak a felét érte el. 2010 decemberére már ismét normális ársávban mondhatónak tűnt a búza. Az azt megelőző árhoz képest csaknem a duplájára emelkedett.

6.2.

Dow Jones

1929. szeptember 3-án érte el a részvényindex a csúcspontot: 381 ponttal. Szeptember 5.-én pedig 2,7%-ot esett. Október 23.-án már csak 305 pontot mutatott. Októberben majdnem 20%-os esést könyveltek el. Ez a folyamatos csökkenés viszont nem állt meg. 1932-re végül, 41,22 pont lett az új index értéke, és egészen 1954-ig nem lépte át a 400 pontos határt. Tehát majdnem a tizedére esett vissza az értéke, ami nem csak a tőzsdén jelentett veszélyt. 19. ábra: Dow Jones

Forrás:http://allfinancialmatters.com/2008/06/10/the-dow-jones-us-financials-index-is-a-whos-who-of-crappy-companies/ (2011.11.01)

-51-

A jelenlegi válság hatása a Dow Jones részvényindexre a következő grafikonról 23 olvasható le. A 2007 nyarától jelentkező recesszió jelei azonnal megjelentek a részvénypiacon. Júliusban az értékpapírok megkezdték a csökkenést. 2008 márciusában igen alacsonyon, 380 ponton jegyezték a részvényindexet. Majd a halvány növekedést követően májustól ismét zuhanásba kezdett. 6.3 A munkanélküliség összevetése 20. ábra: A munkanélküliségi ráta Magyarországon: Időszak

Munkanélküliségi ráta %

2006. dec.- 2007. febr.

7,4

2007. dec.- 2008. febr.

8,0

2008. dec.- 2009. febr.

9,1

Forrás:http://hadtudomanyiszemle.zmne.hu/?q=hu/2010/3-%C3%A9vfolyam-2sz%C3%A1m/t%C3%A1rsadalomtudom%C3%A1ny/munkan%C3%A9lk%C3%BClis%C3%A9g-fajt%C3%A1i-%C3%A9s-megjelen%C3%A9siform%C3%A1ja-magyarorsz%C3%A1g (2011.09.11.)

A táblázatból látható, hogy a munkanélküliség évről évre nőtt. Ezt még 2011-ben sem lehetett megállítani, amikor is március hónapban 11,4 %-os munkanélküliséggel számolhattunk. Ez év júniusában már csak 10,8 % volt a ráta értéke, ami körülbelül 463 ezer főt jelentett. Előrejelzések szerint viszont a szezonális változások miatt várható a jövő év elejére egy enyhe növekedés, ami azt jelenti, hogy 11 % fölött tudhatjuk majd a mutatót.

Az

EU-államok

2011-es

munkanélküliségi

rátájának

augusztusi

eredményeit

összehasonlítva, Spanyolország kimagaslóan vezeti a listát 21,2%-kal. Őt Görögország 16%-kal, majd Lettország 15,6%-kal követi. Magyarország a tizedik helyen áll 10,3%os eredménnyel. Míg a szomszédos Ausztria 1,7%-kal a lista legalján található.

-52-

6.4 Vesztesek és nyertesek A recesszió gyors elterjedésének köszönhetően szinte az egész világ érintett volt, viszont nem egyenlő mértékben. Románia mondható talán az egyetlen országnak, amelyre nem volt olyan jelentős hatással a válság, mint a többi országra. A romániai bankrendszer legfőbb része ugyan külföldi bankok tulajdonában van, ám a szektor működése nyereséges. A jelzáloghitelnek nincs nagy múltja Romániában és pontosan ezért óvatosan bántak vele. Kamatemeléssel

szorították

vissza

a

hitelfelvételek

számát.

Ezzel

az

elővigyázatossággal sikerült kikerülni a hitelek túláradását a román piacon. Írország virágzó gazdasága 2008 elejétől negatív irányba fordult. Sorba omlottak össze a bankok, a munkanélküliség egyre gyorsabban nőtt. Az ír bankok megmentésére a kormány 440 milliárd eurót szánt 2008-ban. 2010 végén 144 milliárd dollár volt az ír államadósság. A portugál GDP sem fog növekedni egyhamar. A helyzet nem annyira súlyos, mint a többi, említett országban, viszont az IMF hitelcsomagra ő is számíthat. Izlandon szintén végigsöpört a bankcsőd. Az árak 11,7%-kal nőttek 2009-ben. A munkanélküliség 4,2%-kal nőtt. Míg 2005-ben 18ezer autót adtak el, addig 2009-ben csak 2100 darab kelt el. A mentőcsomagokkal talán hamarosan helyreáll a rend. A görög gazdaság súlyos helyzetben van. Ennek előzményei több évtizedre tekintenek vissza. Az 1981-es kormányalakítás során az aktuális vezetők a terveiket és projektjeiket mihamarabb teljesíteni akarták, ám ehhez tőkére volt szükségük, amit az ország nem tudott teljes mértékben biztosítani. Így a fejlett országokhoz folyamodtak hitelért. 1999-re 170 milliárd euró kölcsöne volt, amit az ország fejlesztésére, illetve a 2004-es Olimpiai játékok előkészületeire használtak fel. Mára ez a tartozás majdnem a duplájára nőtt, összesen 320 milliárd euró összeget kell visszafizetni, meg nem lévő forrásból.

-53-

Görögország 2010-ben 110 milliárd eurós mentőcsomagot kapott, adósságai rendezésére, ami természetesen nem volt elég. A megszorítások miatt több városban is tüntetésekről lehetett hallani. Görögországot nagyon kockázatos adósnak tartják. A görög állampapírokban is már csak kevesen bíznak. A biztosítótársaságoknak jelenleg 2,8 milliárd eurónyi görög államkötvény van a birtokukban, viszont egy évvel ezelőtt 5,8 milliárdnyi volt. A bankok követelése a görög állammal szemben február végén 18 milliárd dollárra rúgott. A számítások szerint, egészen október végéig elegendő a görög költségvetés a kiadások fedezésére. Az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek gyors döntést kellett hozniuk a görög válság megoldására. A döntés: összesen 1000 milliárd euróra növelik a mentőcsomagot, emellett a bankszektor képviselői megegyeztek a görög adósság felének elengedéséről24. A görög események után Olaszország a következő, aki komoly finanszírozási problémákkal néz szembe. Lelassult az olasz gazdasági növekedés és az eladósodás közelébe került, aminek hátterében a forrásokat felemésztő görög válság állhat. Az európai vezetők igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a válság ne terjedhessen tovább, mivel nagy esély van arra, hogy magával rántja a már veszélyeztetett Olaszországot. A vezetők minden lehetséges támogatást készek megadni a bajbajutottaknak, ezen kívül szó esett a kamatok csökkentéséről és a hitelek lejáratának meghosszabbításáról is. Az adósságválság olaszországi történéseinek következtében leminősítették az olasz állampapírokat, amihez hozzájárul az ország belpolitikai vihara is. Szakértők forrásaiból értesülhetünk, hogy az olasz adósság mérete sokkal nagyobbnak mondható, mint a görög, portugál és ír adósság együttvéve. Az eurózóna viszont nem engedheti meg egy állam megingását sem, hiszen az, más országokat is magával ránthat.

24

http://cimkezes.origo.hu/cimkek/mentocsomag/index.html?tag=ment%F5csomag&hits=50&offset=0 (2011.11.20.)

-54-

Amennyiben nem találnak gyors megoldást a problémákra, az euró tovább fog zuhanni, hiszen az eurózóna országainak helyzete mind befolyást gyakorolnak a közös pénz árfolyamára. A kérdés, hogy meddig bírja Görögország. Abban a pillanatban, amikor az ország csődöt jelent, a pánik el fog uralkodni az egész világon. Hiszen a görög állampapírok tulajdonosai nem fogják visszakapni befektetésüket, illetve az állam nem lesz képes kiegyenlíteni a belső tartozásait sem. Manapság

leginkább

az

óriási

államadósságokról,

a

több

millió

eurós

mentőcsomagokról és a különféle megszorításokról hallunk és olvasunk. Gondoltuk volna ezt előre? 21. ábra: a mentőcsomagok alakulása: (milliárd euró) Országok

A

2011

mentőcsomag

szeptemberéig

összege

lehívott összeg

Görögország

240

65

Írország

85

22,4

Portugália

78

30,5

Forrás: HVG 2011/44.szám, 85. oldal (Dosszié)

Ezek az óriási összegek vajon segítenek –e az országok fizetésképtelenségének rendbetételében?

-55-

7. Összegzés 7.1.

Egy kis jövőkép

A jövő elemzésekor elég pesszimista képpel szembesülhetünk. A szakemberek is csak egy erőtlen gazdasági növekedést jövendölnek és a társadalmi adatokra vonatkozó elemzések sem nyugtatóak. A 22. ábra egy kialakult gazdasági buborék anatómiáját mutatja meg nekünk. A különböző szakaszokat a jelenlegi válság időértékeihez rendelve. Ez alapján tehát 11 szakaszról beszélhetünk: I. „Take off – felszállás: ami az 1998-1999 időszakot jellemzi, II. First Sell Off – első eladási hullám: 2000-re tehető III. Media Attention - médiafigyelem: 2001-2002 IV. Enthusiasm – lelkesedés: 2003 V. Greed – mohóság: 2004-2005 időszaka, VI. Delusion – káprázat: 2006 VII. Denial – tagadás: 2007 VIII. Fear – félelem: 2008 IX. Capitulation - feladás: 2009- 2010 X. Despair – kétségbe esés: 2011- 2013 XI. Return to the Mean : normalizálódás: 2014-től várható.”25

25

http://etdk.adatbank.ro/pdf/pu_antal.pdf

-56-

22. ábra: A gazdasági buborék anatómiája

Forrás: http://penzcsinalok.transindex.ro/diosi/?p=89 (2011.11.26.)

Az elmélet alapján tehát a „kétségbe esés” szakaszban vagyunk. Az amerikai gazdaság stabilizálása időbe telik, amely a világgazdaság lassulását idézi elő. A lassulás folyamata viszont már elkezdődött: A válságot túlélt bankok és hitelintézetek már nem kínálnak olcsó hiteleket, ami pedig a fogyasztás drasztikus visszaeséséhez vezet. A bizalomvesztés a beruházások területén is felismerhető. Ennek a szakasznak a vége 2014-ban várható, amikor is megkezdődik a stabilizáció. Ezt követően pedig, ismételten fellendülésre számíthat a világ. A gazdasági szakemberek bizakodóan beszélnek a jövőben várható gazdasági fellendülésről. A társadalomra vonatkozóan is vannak előrejelzések. A jelenlegi tendenciák alapján 2030-ra a következő adatokkal kell számolnunk hazánkban26: 8,4 milliós népesség 1500 üres falu 26

Dr. Majoros Pál - Dr. Zimler Tamás (2009): Világméretű pénzügyi és hitelpolitikai válság és Magyarország (MTA VEAB, Veszprém)

-57-

4 millió 60 év feletti ember analfabéták 55 ezer születés és 120 ezer halálozás társadalmi anarchia. Ezen adatok alapján gondoljuk végig mi várható a gazdaságban. Az analfabéták és az elöregedett társadalom munkavállalási szempontból nem tartoznak az aktív népességhez. Így tehát a fiatalabb társadalom munkaereje szükséges. A jelenlegi nyugdíjrendszer csődje várható, amennyiben a dolgozó társadalom befizetéseiből osztják újra a nyugdíjakat. Számolni kell azzal is, hogy a népesség növelésére, a születések számának emelésére az állam támogatásokat fog adni, amely szintén az aktív, dolgozóképes lakosságot érinti. Azaz a nők otthon maradnak, és gyermeket vállalnak.

7.2.

Van-e kiút a válságból?

Világosan megmutatkozik az, hogy amit a szakemberek az amerikai bankszektor belső megingásának tekintettek, az valójában mára egy világméretű problémává nőtte ki magát. Ez pedig, hatást gyakorol minden gazdaság jövőjére. Mi jelentheti a kiutat a gazdasági válságból? A szocializmus eszméje? A tervgazdálkodás? Ennek lényege, hogy az állam irányítja

a

gazdaságot:

meghatározott

tervekkel,

a

piaci

verseny

felfüggesztésével, a gazdaság rendbetételének mielőbbi céljával. Ezáltal azt termelnek a vállalatok, amire szükség van, és olyan mennyiségben. Hol kell kezdeni? Nemzeti szinten; az országon belüli problémák helyreállítása az elsődleges. A gazdaság rendbetételéhez viszont szükség van az országon kívüli kereskedelemre is.

-58-

Nem szabad visszautasítani a segítséget! A nemzetek a tartalékaikat pumpálják

a

pénzügyi

szektorba,

állami

támogatásokat

nyújtanak

a

veszélyeztetett szektorokba. Ezen kívül az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF által létrehozott mentőcsomagok nagy segítséget nyújthatnak a válság enyhítésére. A „fűnyíró elv” itt biztosan nem segíthet. Nem szabad megfutamodni a piacról. A teendő tehát az lenne, hogy a termeléseket növeljük. Hiszen a piac az, ami bevételeket biztosíthat. Fontos tehát, hogy a vállalatok ne veszítsék el jelenlétüket a piacon. Sőt! Amennyiben erősítik részvételüket, népszerűsítik termékeiket, bevétel növekedést realizálhatnak. Ez viszont nagyon kockázatos, hiszen a meglévő erőforrásokkal, főleg a pénzügyi erőforrásokkal gazdálkodni kell. A legfontosabb az, hogy a befektetés eredményes,

gazdaságos,

nyereséges

legyen.

Éppen ezért kreatív, innovatív

megoldásokra van szükség. Mint a következő példák: Az első jó bankreklám az volt, amelyik kihangsúlyozta, hogy csak forint alapú hitelt ad gépkocsi vásárlásra. Miért volt jó reklám? A jelenlegi, hitelt kínáló reklámok nem csak hogy unalmasnak, de hiteltelennek is hatnak. Pontosan ezért a vevő oldalára kell állni. Mit akar a vevő? Elsősorban megbízhatóságot, és olyan hitelt, amit vissza tud fizetni. A devizahitelesek pánikreakciója után pedig a forint alapú hitel talán megbízhatóbbnak tűnik. Sikeres reklám volt például egy francia ügynökség ásványvíz-reklámja, amelyben azt az üzenetet közölte, hogy: „jó volt veletek franciák!” közölve a csődhelyzetet.

Ennek

az

üzenetnek

köszönhetően

a

forgalom

megtízszereződött és a cég megmenekült. Magyarországon az autóipari válság problémáinak megoldására a Fiat Magyarország az MKB bankkal közösen egy mentőakciót szervezett, mely alapján a svájcifrank-alapú hiteleket az ügyfelek forintosíthatják. Ez az akció valamelyest enyhíti a kiadásokat, de a kérdés, hogy mennyivel, illetve, hogy a

-59-

két cég mennyivel tud hozzájárulni a projekt megvalósításához. Viszont ez az akció is hordozott következményeket: a forintgyengülést. Így a devizahitelek átváltásával az ügyfél lényegében mégsem jár jól, valamint a forint hitelek kamatterhei általában magasabbak, mint a deviza hiteleké. A jelenlegi hitel problémáját vizsgálva, a fő ok a túlzott hitelszolgáltatás volt. A fogyasztók hitelt vettek fel egy adott áru vagy szolgáltatás megvásárlására, amelyet a vállalat szintén hitelből állított elő. Ha ebből a hiteli körből valamelyik adós kiesik, a kör megszakad és minden tag fizetésképtelenné válik. Emellett az úgynevezett „veszélyes” hitelesek kockázatát el kell kerülni. Annak érdekében, hogy még egyszer ne fordulhasson elő hasonló helyzet, 2010 márciusától életbe lépett egy új kormányrendelet:  a törlesztés legfeljebb 7 évig tarthat,  az adóstól elvárt minimális önerő nem lehet alacsonyabb, mint: o 20% (forintalapú hitelnél), o 35% (euróalapú hitelnél). Így kizárják annak a lehetőségét, hogy a lízingcégek maguk szabják meg a feltételeket és ezzel túlságosan kockázatos üzleteket kössenek. Szerencsére a külföldi beruházókból nincs hiány. Magyarországra jött a német Mercedes, aki Kecskeméten építi új üzemét. Az üzem 200 milliárd forintból épül fel, jövőre pedig várhatóan megkezdődik a szériagyártás. Ezen kívül a győri Audi gyár is fejlesztéseken megy keresztül, ez év októberében átadta az új projekt- és oktatóközpontot, amivel 60 új munkahelyet teremtett. Az autógyártók közül itt van még az Opel Szentgotthárdon, ahol szintén felújítások kezdődtek meg. A magyar gazdaság egyik jelentős húzóágazata még mindig az autóipar. Az ezt kiszolgáló vegy- és gumiipari cégek szintén fejlesztéseket hajtottak végre. Ilyen például a BorsodChem illetve a Hankook.

-60-

A Bosch Elektronika Kft. budapesti gyárában szintén fejlesztési tervekről számoltak be. Hatvani és miskolci üzemében pedig, ezer-ezer állást létesítenek a következő három évben. A gazdasági világban is zajlanak az események. A G20-ak egyre gyakrabban találkoznak, megoldást keresve a válság problémáira, hol az euró ingadozása miatt, hol pedig a csődközelbe került országok megmentésére. Viszont a görög helyzettel kapcsolatban sokáig nem született megoldás. Végül megegyeztek az adósságok felének elengedéséről. A legjelentősebb segítséget továbbra is az IMF nyújtja, rövid lejáratú, alacsony kamatú hitelekkel. A legtöbben fel sem tudják mérni mekkora válság alakult ki néhány év alatt és súlyosbodott el néhány nap alatt. Meddig tart ez? Nem tudni. A legfontosabb, hogy a leghozzáértőbb szakemberek vezessenek minket, hogy ne a korrupció és a kapzsiság legyen az első a recesszió időszakában. Viszont sokféle kimenetel valósulhat meg, amelyek nagy hatással lesznek a jövőre. A görög válság ráébresztette az Uniót, hogy szorosabb együttműködésre van szükség, hiszen a közös politika, jog és gazdaság nem engedné meg például az államadósság ilyen, megfékezhetetlen mértékű elszaladását. Ki az, aki segítséget nyújthat az eladósodott országoknak? Mi lesz, ha…

7.3.

1. forgatókönyv Fontos kérdés, hogy az Európai Unió meddig képes fenntartani az egységet? Mi történne, ha az egyik állam az Unióból vagy az eurózónából való kiválást szorgalmazná? Mi történik ez esetben? Az az ország, amely megszünteti a közös pénzt, mint törvényes fizetőeszközét és újat vezet be, a valuta leértékelésével, a gazdasága visszanyerheti versenyképességét. Viszont egy ország kiválása is megrendítené az integrációba vetett bizalmat és nagy valószínűséggel annak felbomlásához vezetne. Úgy néz ki, ettől még nem kell tartani, hiszen egyrészt a monetáris unió szabályai ezt nem teszik lehetővé, másrészt pedig, a likviditási gondokkal küzdő államoknak nem érdeke a kilépés, hiszen

-61-

a legnagyobb pénzügyi segítséget éppen az Uniótól kapják. Viszont mi a helyzet az olyan országokkal, amelyek nincsenek csődközelben. Ilyen például Németország, akinek gazdasági teljesítményét – mondhatni – visszafogja az integráció. Az ország kiválása azonban politikai gondokat okozna. 2. forgatókönyv Elképzelhető-e, hogy a feltörekvő Kína nyújt majd pénzügyi támogatást az Uniónak? Igen, elképzelhető. Az IMF előrejelzései szerint, ha Kína gazdaság ilyen mértékben növekedik, 2016-ban megelőzi az amerikai gazdaságot. Kína már most a világ legnagyobb exportőrének számít és óriási autópiacot tudhat magának. Mit jelent ez? Kína átveszi a gazdasági hatalmat, termékei ellepik a világpiacot. A kínai gazdaság a válság ellenére nincs veszélyben, sőt tartalékai ez év júniusban megközelítette a 3200 milliárd dollárt, ami körülbelül hatszázezer milliárd forintnak felel meg. Gondoljunk bele, mi történhet, ha az Uniónak nem sikerül megmentenie Görögországot és Olaszországot a csődtől. Kínának elegendő tartaléka van ahhoz, hogy mindkét országot kisegítse a válságból. Ezzel viszont elegendő befolyása lenne a két ország gazdaságára és politikájára. Mivel mindkét ország tagja az Európai Uniónak, Kína befolyást szerezne az integrációban, amellyel lebonthatná a vámokat a kínai termékek behozatalára. Innentől kezdve pedig, a kínai gazdaság megállíthatatlan növekedésnek nézne elébe. Az olcsó termékek, pedig nem hagynának konkurenciát a piacon. 3. forgatókönyv Beléphet-e más EU-n kívüli ország is a közös valuta megmentésébe? Itt van példának Oroszország, aki szintén erős gazdasággal bír. A gázszállítások révén pedig, igen nagy befolyása van több EU államban is, hiszen majdnem egész Európa az orosz gáz függése alatt áll: Magyarország, Németország, Szlovákia, Ausztria, Románia, stb. Az orosz segítség igen sokat jelentene az euró további életképességére.

-62-

4. forgatókönyv Amely talán a legjobb lenne: Ha az Unió saját belső forrásából fedezné a bajbajutott országok megsegítését. Ebben az esetben ez, igen hosszú folyamatnak számítana, hiszen az Unió pénzügyi tartalékai sem végtelenek és ez esetben a külső hitelforrás lehetőségei kiesnek. Viszont amennyiben az integráció sikeresen visszaállítja a rendet Európában, ezzel visszanyeri tekintélyét és az országok bizalmát. Ez pedig, a jövőbeni kereskedelemre jó hatással lenne, illetve a bizalom visszanyerése az euró erősödéséhez is vezetne.

-63-

8.

IRODALOMJEGYZÉK 1. Charles P. Kindleberger (1985): Historia económica mundial del siglo XX., La crisis económica 1929-1939. (Editorial Crítica, Barcelona) 2. George Soros (2008): Para entender la crisis económica actual (Taurus, Madrid) 3. Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig (Aula Kiadó, 2001) 4. http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=1006 5. http://pastranec.net/historia/contemporanea/crisisdel29.htm 6. http://etdk.adatbank.ro/pdf/pu_antal.pdf 7. http://cimkezes.origo.hu/cimkek/mentocsomag/index.html?tag=ment%F5csoma g&hits=50&offset=0 8. http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_korm%C3%A1ny_int%C3%A9zked%C 3%A9sei_a_gazdas%C3%A1gi_v%C3%A1ls%C3%A1ggal_kapcsolatban 9. http://szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Lehmann.htm 10. http://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008%E2%80%932009es_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g_kronol%C3%B3g i%C3%A1ja 11. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hitel_(k%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan) 12. http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=1930&honap=4&cikk=5168 13. http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khaf/0/33092/1 14. HVG 2008/50. szám, 108-109. oldal (2008. 12. 13) Válságban a világgazdaság, Szerző: Ladányi János 15. HVG 2008/51-52. szám, 75. oldal (2008. 12. 20.) Eltörölt árfolyamsáv, Szerző: Izsák Norbert 16. HVG 2008/47. szám, 95. oldal, 2008. 11. 22. Hálótlan feladat, Szerző: Földvári Zsuzsa 17. HVG 2011/22. szám, 82-83. oldal, 2011. 06. 04. Féknyom, Szerző: Papp Emília

-64-

18. HVG 2011/44. szám, 8, 82-94. oldal, 2011. 11. 05. Van-e kiút a válságból, Szerző: Balázs Péter, Mozgásban a világ, Szerző: Nagy Gábor, 19. HVG 2011/45. szám, 78. oldal, 2011. 11. 12. Elspekulálták, Szerző: Nagy Gábor 20. HVG 2011/46. szám, 26-28. oldal, A lovagkor vége, Szerző: Keresztes Imre 21. Jacques Néré (1970): 1929: Analisis y estructura de una crisis (Ediciones Castilla, S.A., Madrid) 22. José Morilla Critz (1984): La crisis económica de 1929 (Ediciones Pirámide, S.A., Madrid) 23. Dr. Majoros Pál - Dr. Zimler Tamás (2009): Világméretű pénzügyi és hitelpolitikai válság és Magyarország (MTA VEAB, Veszprém) 24. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 151. szám, 2001. december, Inotai András: A közép-és kelet-európai országok és Magyarország szerkezeti átalakulása a Németországba irányuló export tükrében (1989-2000). 25. Paul Krugman (1997): The Return of Depression Economics. (Critica, London) 26. Rondo Cameron - Larry Neal (2005): Historia Económica mundial (Alianza Editorial, Madrid; pág.: 381-450)

-65-

9.

Mellékletek

1. számú kép: Újság: fekete csütörtök

2. számú kép: A betétjükért hozzájutni akaró tömeg a válság kirobbanásakor (1929)

-66-

3. számú kép: Munkanélküliek az 1930-as években

4. számú kép: Az euró ingadozása 2009. október 1.- 2011. november 19.-ig

-67-

5. számú kép: A konvergencia kritériumok

-68-