„ M A G Y A R O R S Z Á G ÉS A Z E R B A J D Z S Á N : A K U L T Ú R Á K PÁRBESZÉDE" IV. N E M Z E T K Ö Z I T U D O M Á N Y O S ( E L Ő A D Á S O K ,
C I K K E K
II. (TÖRTÉNELEM,
NÉPRAJZ,
ÉS
KONFERENCIA
REZÜMÉK)
KÖTET
FOLKLÓR,
I R O D A L O M ,
NYELVÉSZET)
„MAGYARORSZÁG ÉS AZERBAJDZSÁN: A KULTÚRÁK PÁRBESZÉDE" IV. NEMZETKÖZI T U D O M Á N Y O S KONFERENCIA (ELŐADÁSOK, C I K K E K É S REZÜMÉK)
2009. november 17-19. II. kötet
"MACARİSTAN V 9 AZ9RBAYCAN: M9D9NİYY3TL9RİN DÍALOQU" IV BEYN3LX A L Q ELMİ KONFRANS (M3RUZ3L3R, M 3 Q A L 3 L 3 R V 3
17-19 noyabr, 2009 II cild
BUDAPEST, 2010
X ÜLAS3L3R)
A „Magyarország-Azerbajdzsán: a kultúrák párbeszéde" IV. nemzetközi tudományos konferenciát az Azerbajdzsáni Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége kezdeményezte, és közösen az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia, , az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia Történelmi Intézete, az MTA Néprajzi Kutatóintézet, az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia Történelmi Múzeuma, az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajzi Intézete, az ELTE Orientalisztikai Intézete részvételével. A konferenciát a Külföldön Elő Azerbajdzsániakkal Foglalkozó Állami Bizottság támogatta.
"Macaristan va Azdrbaycan: Mddaniyyathrin dialoqu" mövzusunda IVBeymlxalq Elmi konfrans Azarbaycan Respublikasimn Macarıs tandakı Safirliyinin tepbbüs ü va teşkilatçılığı, Azdrbaycan Res publikas ı Dias porla if üzra Dövbt Komites inin das tayi, Azdrbaycan Res publikas ı Milli Elmbr Akademiya s ı, AMEA-nm Tarix Ins titutu, Macaristan Res publikas ı Elmhr Akademiyas ının Etnologiya In s titutu, AMEA-nm Tarix Müzeyi, AMEA-nm Arxeologiya va Etnoqrafiya In s titutu, Eötvös Loránd Univers itetinin Sarqs ünas liq s In titutunun iştiraki ih tdşkil olunmusdur.
SÍPOS JÁNOS A z MTA
Z E N E T U D O M Á N Y I INTÉZETE NÉPZENEI O S Z T Á L Y Á N A K T U D . F Ő M U N K A T Á R S A
AZ AZERBAJDZSÁNI MUGAM ÉS AZ AZERBAJDZSÁNI NÉPZENE A makam-elv világa Marokkótól Észak-Afrikán át a Közel- és Közép-Keletig, majd Közép- és Délkelet-Ázsiáig terjed. Ezen a hatalmas földrajzi területen konkrét megvalósulásaiban igen sokszínű képet mutat. A makam szinte olyan átfogó fogalom, mint a nyugati világban a komolyzene. Mindkét zenei jelenség változik időben és térben, és egy adott helyen és időben akár egyazon név alatt is egymástól lényegesen eltérő kompozíciókat foglal magába. Míg az egyik kul túrában egy "mugam" egy adott dallamtípushoz kötődik, egy másikban csak a kadenciák vannak rögzítve. Egy harmadik helyen pedig egy speciális skála ha tározza meg. Nem meglepő tehát, hogy az egyes makam-rendszereket különböző terü leteken különböző módokon határozzák meg, és a makamokkal kapcsolatos alapmunkák sem adnak kielégítő információt a makam koncepcióról. Min denesetre közös a makamokban, hogy alapvetően egyszólamúak és szájhagyo mányosak. A makam vagy ahogy Azerbajdzsánban nevezik mugam szó szűkebb érte lemben egy hangsort jelent. A tizenkét legfontosabb azeri mugam hangsorai közül a sur (la-ti-do-re=eol), a szegah (ti-do-re-mi=lokúszi) és a raszt {do-re-mifa—iori) az azerbajdzsáni népzenében is a leggyakoribb hangsorok közé tartoz nak. Míg azonban a népdalok ezeknek a skáláknak csak 3-4, legfeljebb 5 hang ját használják, a mugam rendszerben a hangsor tovább bővülhet. Tágabb értelemben a mugam egy összetett zenei szvitt. Ennek egyik fő pillérét a dallamok komponálási szabályai adják, ebben a vonatkozásban leg1
1
A z azeri m u g a m szép zenei jelenségét 2 0 0 3 - b a n az U N E S C O a Masterpiece o f the O r a l
and Intangible Heritage o f H u m a n i t y - n e k „szájhagyományos és szellemi világörökség remekmű vének" nyilvánította.
399
400
A z A Z E R B A J D Z S Á N I M U G A M ÉS A Z A Z E R B A J D Z S Á N I NÉPZENE
közelebbi nyugati párhuzama a középkori modusz, a másik pillér pedig a rit mus. A mugam szvittnek énekes, énekes-hangszeres és tisztán hangszeres részei vannak. Az énekes-hangszeres részben az énekest a pengetős tar-on, a vonós kemencsén és az ütős def hangszereken játszó zenekar, az úgynevezett „mugam trió" kíséri. Ezt kiegészítheti az alaphangot fújó balaban. Az első szvit formát feltehetőleg Kosrau Parvez szaszanida király (591-628) udvari zenésze, Barbed alkotta meg a 7. században. A 12. századtól az udvari mugam zene erős fejlődésnek indult, versengés alakult ki a hivatásos előadók között, akik közül a legjobbak komoly anyagi és egyéb elismerésben részesültek. Több uralkodó maga is zenélt és komponált. A korai repertoárban az énekes ré szek domináltak, mert az éneket mélyebbnek, megindítóbbnak tartották, mint a hangszeres darabokat. Ez a zenei forma folytonosan változott az idők során. Erről a 14. sz. egyik ki emelkedő zenésze, Abdülkadir Maragi (1360-1435) így nyilatkozott: „Szerze ményeimet már unokáim is pontatlanul játsszák, és félek, dédunokáim teljesen el fogják felejteni a formájukat." Az idők során egyre jobban tökéletesedtek a hangszerek és a hangszeres elő adás is. Nőtt a hangszerek hangterjedelme, és újabb érintőket tettek rájuk, hogy a speciális mugam hangsorok lejátszhatók legyenek. A zenei követelmények is egyre nagyobbak lettek. Ahogy Abdülkadir Maragi írta: a professzionális ze nésznek a jó zenei képességeken kívül elméleti tudással is kellett rendelkeznie. 2
3
4
5
2
Törökországban például ma kb. 6 0 - 7 0 m a k a m van használatban, m i n d e g y i k k ü l ö n névvel
és egyéni s t r u k t ú r á v a l rendelkezik. A hangszeres alapformák közül az első a bevezető improvizatív taksim, ezt követi az első k o m p o n á l t hangszeres d a r a b a peşrev. Ezután vokális d a r a b o k egy füzére (fasıl, ayın stb.) j ö n , majd a program egy saz semaisi-vel z á r ó d h a t . A z aranağme két vokális d a r a b o t köt össze. A fő vokális formák a kar, beste, ağır semai, y ü r ü k semai, és a şarkı. Ezeket a ritmus, a ref rén típusa és helye és a szöveg stílusa k ü l ö n b ö z t e t i meg. A z i m p r o v i z a t í v gazel a hangszeres t a k s i m vokális megfelelője. M a n a p s á g gyakori, hogy egy cikluson belül több m a k a m is v á l t a k o z i k . 3
A t ö r ö k ritmus-rendszer pl. 4 0 - 5 0 egyedi r i t m u s - m i n t á t t a r t a l m a z , ezek hangsúlyos és
hangsúlytalan ütésekből állnak. A törökországi m a k a m rendszer, másképpen T ö r ö k M ü z e n e ( T ü r k Sanat Müziği) vagy T ö r ö k Klasszikus Z e n e ( T ü r k Klassik Müziği) a szeldzsuk és főként az oszmáni udvar terméke. Ezért gyakran elutasítják azok, a k i k az oszmáni időszakot a visszamaradottsággal és korrupcióval k ö t i k össze. A z első v i l á g h á b o r ú után tanítását k i t i l t o t t á k az Isztanbuli K o n z e r v a t ó r i u m b ó l , és csak az 1 9 4 0 - e s évek közepén engedték oda vissza. 4
A z azerbajdzsáni mugamról bővebb i n f o r m á c i ó t t a l á l u n k a 1 3 - 1 4 . századi zenetudósok,
A b d u l q a d i r Maragayi és Saficddin U r m e v i kézirataiban, v a l a m i n t számos mai szerzőnél is. s
U g y a n a k k o r pl. Al-Farabi m u n k á j á b a n a K i t a b al-Musiqa a l - K a b i r (Nagy Z e n e k ö n y v ) és
Ibn Sina (Avicenna) 1 1 . századi m u n k á i b a n n e m e m l í t i k a mugamokat, sőt még a m u g a m fogalom sem fordul elő.
401
SIPOSJÁNOS
A zenei kompozíciók neves költőknek a hosszú és rövid szótagok váltakozá sán alapuló aruz metrikában írt arab, perzsa, illetve török nyelvű versein alapul tak. A költemények gyakori témája a szerelem, de nem a földi, hanem az Isten iránt érzett misztikus szerelem. így, noha ez a poézis lényegét tekintve világi műfaj, a mugam kompozíciók párhuzamba állíthatók a spirituális Isten-keresés sel. Ugyanúgy egy alacsonyabb szintről indulva Istennel való transzcendentális egyesülés felé haladnak. Térjünk rá előadásom tulajdonképpeni témájára, az azerbajdzsáni népzene és mugam közötti összefüggések vizsgálatára. Azerbajdzsánban általánosan el fogadott, hogy a mugam a népzene és a professzionális zene szintézise, és hogy a népzene az alapja ennek a fejlett, kidolgozott művészi formának. De vajon konkrétan hogyan mutatkozik meg a népi hatás, milyen népi elemek láthatók az azeri mugamban? Ez évben meghívtak a Bakuban rendezett Space of Mugam nemzetközi szim póziumra. Ide több kontinensről, a makam zene szinte minden területéről jöt tek szakemberek és zenei együttesek. Részt vett a fesztiválon többek között egy kiváló azerbajdzsáni mugam trió és egy kitűnő énekes is. M a az ő egyik előadá sukat vesszük szemügyre, hogy a mugamot nem ismerő magyar hallgatóság is képet kaphasson erről a zenei formáról. A mugam ciklus hangszeres és énekes részek váltakozásából áll. A főszerepet a parlando-rubato módon előadott énekes darabok játsszák. Ezekben a zenekar többnyire kíséri az énekest, de időnként önállóan is bemutatja a dallamot. Az énekes részekben sokszor nem a dallamvonal egyedisége, hanem az adott stílu son belüli improvizáció, az egyes hangok összetett díszítése, és a művészi átéltség adja az előadás kvalitásait. A tisztán hangszeres darabokat pedig feszes, gyakran egyedi ritmus, és a népzene jellegzetes típusaitól eltérő dallamok jellemzik. A két szólista élve hangszere lehetőségeivel improvizálva együtt játssza a dallamot, miközben a balaban az alaphangot fújja. A dob főként a giusto részekben szere pel, de helyenként a parlando-rubato énekes előadást is színesítheti. A teljes folyamat részletes elemzése órákig tartana, mert a szerkezet és a dal lamvonalak viszonylagos egyszerűségével szemben az előadásmód, a díszítések, 6
7
6
A K o r á n - o l v a s ó k , a müezzinek; is merítettek a m u g a m zenéből. Emellett a szúfi t e k k é k b e n
a vallási o k t a t á s mellett a zenei nevelésre is erős h a n g s ú l y t fektettek, és a keringő dervisek szemac e r e m ó n i á i b a n részt vevő zenészek k ö z ü l sokan elméleti esszéket is í r t a k a m u g a m zenéről. 7
A m u g a m trió tar játékosa Firuz A l i y e v volt, kemencsén Ismayil H a m i d o v játszott, az
énekes p e d i g A g h a k h a n A b d u l l a y a v volt, m i n d neves művészek. N o h a a zenészek nem állandó együttes tagjai, láthatóan k ö n n y e d é n és egymással is nagy összhangban játszottak.
402
A z A Z E R B A J D Z S Á N I M U G A M ÉS AZ A Z E R B A J D Z S Á N I NÉPZENE
az improvizáció, a zenészek összjátéka egymással és az énekessel vagy éppen a mugam folyamat zenei kifejlődése mind-mind külön figyelmet érdemel. Most azonban csak az előadás szerkezetét tekintjük át, és közben felhívom a figyelmet néhány jelenségre, mely összeköti a mugam műfaját az autentikus énekes népzenével. A vizsgált mugam ciklus rövidebb mint a hagyományosan órákig tartó mugam előadások, mindössze 26 percig tart. Noha az európai fül számára első hallásra szokatlannak, akár egyhangúnak is tűnhet, hamar megérezzük rajta a nagy kultúrák jellemzőit. A szvit alapszerkezete a következő. A ciklusban énekes és hangszeres részek váltakoznak. A hangszeres részek giusto előadásmódúak, az énekes pedig több nyire szabad előadásban énekel, egy-egy hosszabb énekes rész közben a parlando dallamokat a zenekar is lejátssza. A szabad előadása részeket ritmikus hangsze res közjátékok színesítik. A ciklus egy kis hangterjedelmű hangszeres bevezetővel kezdődik. Ennek ritmusa és dallamvezetése is eltér a népdalokétól. 8
Ex.l Hangszeres
bevezető
Ezután belép az ének, természetesen hangszerkísérettel. A felhangzó dallam szerkezetében hasonlít a bevezető hangszeres dallamra, ugyanaz a skála, hason lók a dallammozgások és a fontosabb megállások (kadenciák) is. Először egy szerűbben szólal meg, majd az énekes magasabb regiszterekben improvizál. Az ének közben felhangzó hangszeres közjátékok a dallam hangszeres változatai.
8
H a d d említsem itt egy h a s o n l ó élményemet K í n á b a n 2 0 0 3 - b ó l , a m i k o r az I C T M konfer
encián esténként kínai operát m u t a t t a k be. A z európai résztvevők első nap kissé kényszeredetten vettek részt a koncerteken, m á s o d i k nap már készségesebbek lettek és a h a r m a d i k előadás után már lelkesedtünk.
403
SÍPOS JÁNOS
4 j w -O-g&Mmi g g pÉÉÉi a vége felé
/*>
ffi r r r P " —u J" P r r r
£*.2 Első vokális
?
r-pr^
dallam
Ismét zenekari közjáték következik. Ez a dallam is kis hangterjedelmű rövid sorokból építkezik, ebben hasonlít a népi dallamokra. Vessünk azonban egy pillantást a kifinomult ritmusra: a közjáték első részében 2+3+2+3+2+2 felosz tású 14/8-os aszimmetriát hallunk, ez teljesen ismeretlen az azeri népzenében. Később a zenészek átváltanak a népzenében legáltalánosabb 6/8-ra, de egy, az azeri népzenétől idegen felfelé szekvenciázó dallammal.
a)
1 ^ p r r3Lr r S ^ ü ^ ^ ^
Ex. 3 Zenekari
közjáték
Egy rubato előadása vokális dallam majd egy giusto 6/8-os közjáték követke zik, ezeket hely hiányában átugorjuk. Ezután ismét az éneké a főszerep. Az éne kes fokozatosan egyre több egy szótagra énekelt hosszú, speciális „gyöngyöző" díszítést használ. Ez a mugam éneklésben a hatás egyik fontos eszköze, míg a népzenében gyakorlatilag nem fordul elő. Ezt követi egy giusto 6/8-os zenekari
404
A z A Z E R B A J D Z S Á N I M U G A M ÉS A Z A Z E R B A J D Z S Á N I NÉPZENE
közjáték, melyben a dallam szerkezete egyszerű, a népzenében is gyakori sorpár, a szinkópás ritmus azonban a népi vokális dallamokban nem fordul elő. A közjáték után az előbbi rubato dallam variációi következnek, ahogy az megszokott, közöttük a dallam hangszeres változataival. A feszültség és a drámai csúcspont késleltetése céljából zenekarral kísért giusto ének következik. Ez a dallam alapvetően népzenei karakterű, sőt konkrét népi párhuzamai is vannak. Bővített szekundos skálája, valamint bonyodalmas refrénje azonban elemeli a népdalok egyszerűbb világától.
J U f fi
. , .
#
1—[J
< f o " i — < -
t)
ExA Népzenei karakterű
ének
A táncdalok könnyed világából a zenekar egy hangszeres közjátékkal átvezet a következő veretes rubato énekes darabhoz. Talán ez a rész mutatja leghatározottabban a népzene és a mugam összefüg gését. Hangsora az azerbajdzsáni népzene legjellegzetesebb skálája a szegah (laszo-fa - mi-re-do-tî). Azonban a népi dallamok ennek a skálának alapvetően csak az alsó három-négy hangját használják, míg a mugam előadásban a zenekar és az énekes jóval magasabb regiszterekbe is ellátogat. Mégis minden pillanatban pontosan lehet érezni a népzenei alapot.
Ex.5 Szegah dallam - népzenei
kapcsolatok
405
SÍPOS JÁNOS
Feloldásként újra egy könnyebb ritmikus zenekari darab következik. Ritmusa az azeri népzenében közkedvelt 6/8. A dallamkezdő felütés azonban teljesen ide gen a török népzenéktől, és a sajátos ritmuseltolódások is múzenei eredetűek. Ezután ismét a re-do-ti szegah trichordon mozgó rubato ének-zenekar elő adást hallunk, egyre szenvedélyesebb melizma bokrokkal, és itt a záróhang alá is leszáll a dallam. Elérkeztünk a mugam-folyamat csúcspontjához. Ezt követi egy ének+zenekar giusto levezetés. A szokottnál nagyobb ívű a dallam, melyben az első rész hangmagassága határozottan elválik a második rész magasságától. Az ütemelőjelzés 6/4-es, a népzenében szokatlan ritmussal. 17. A mugam ciklus végén egy szenvedélyes lezárás van, melyben az énekes egy oktávval magasabbra emelkedve gyönyörű díszítésbokrokkal, de csak né hány hangot használva zárja a szvitet. Ennek dallamvázlatát látjuk ex.6-ban.
4-
J - - - -J-
.
i H - r r r-i-= r
m
P •
m
a
m m
f" ."
í
f
v
_e
—
t> LT P f -íg ^
9
9
"V
M
-A
ét
-»—JH=—*—i,
,
P r
Ex. 6Énekes
J
r
r - P
7
^-r
,*B
J
ir
r*
r •
II
*
1
1
lezárás
ÖSSZEFOGLALÁS
Ezen a mugam-szvit példán is látjuk, hogy az azerbajdzsáni mugam mélyen az azerbajdzsáni népzenében gyökerezik; abból gyönyörűen tovább fejlődik, tör zset ereszt, ágakat és leveket bont. Mégis, nehéz összehasonlítani a többnyire két rövid sorból építkező, 3-4 hangon mozgó azerbajdzsáni népdalokat a mugam kompozíciókkal, melyeknek szerves részei a nagyobb hangterjedelem, a hangok speciális funkciója, a hagyomány által szentesített dallamsémák, az összetett formák, a népzenétől eltérő hangszeres közjátékok és a speciális intonáció. További különbség, hogy az azeri falusi népzenében nem létezik a hangszerek olyan kifinomult összjátéka, melyet a mugamokban a kemencse és a tar játékos bemutat és a bálában meg a dob még teljesebbé tesz. Általában véve azt mond hatjuk, hogy a hangszeres darabok sem dallammenetükben, sem ritmusukban
406
AZ A Z E R B A J D Z S Á N I M U G A M ÉS A Z A Z E R B A J D Z S Á N I NÉPZENE
nem egyeznek meg a hagyományos népzenei dallamokkal, noha egyeseknek van népzenei párhuzamuk. A mugam skálák alapjait alkotó tetrachordok közül több megtalálható a népzenében is. A vizsgált mugam ciklus alap-hangsora ugyan az azeri népzené ben nem fordul elő, de a tetőpont felé haladva a folyamat áttér az egyik legjelleg zetesebb népzenei hangsorra. Általában véve is az énekes részekben találjuk a legtöbb népzenei vonást, ami nem közömbös, hiszen ez adja a mugam valódi magját. Ráadásul a vokális mugam dallamok többsége a népi dallamokhoz hasonlóan kis hangterjedelmű, szabad előadásmódú és sok esetben motivikus hasonlóságok is felfedezhetők közöttük. Eltérő azonban a fejlettebb díszítés-technika, az egyénibb variáció képzés és a „tárgyilagosabb" népzenével szemben az sok esetben szenvedélyes hangulatú előadásmód. És igen jelentős különbség, hogy a mugam ciklus szvit szerű szerkezete lényegesen összetettebb, mint a jellemzően egy-két egyszerű sorból építkező népdaloké. Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a mugam ciklus körülbelül úgy viszonyul a népdalokhoz, mint a népdal a népdaltémákat használó komolyzenei darabhoz. 9
'
Főként az énekes d a r a b o k á l l n a k közel az autentikus azeri népzenéhez, mert a hangszeres
népzene itt is igen összetett, és n y i l v á n v a l ó a n k ü l ö n b ö z ő forrásokból származik.
