Európai Uniós ismeretek
Magyarország és az Európai Unió
A csatlakozáshoz vezetı út •
1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) • 1970-es évek – 3 multilaterális keret: – GATT – Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet – KGST + EK párbeszéd → eredménytelen • 1982-1984 – bizalmas magyar kezdeményezések kétoldalú megállapodásra • 1986 – EP határozat → átfogó kereskedelmi megállapodás
A csatlakozáshoz vezetı út • •
1987 – Jaques Delors és Kádár János találkozása 1988 – magyar-EK kereskedelmi és gazdasági együttmőködés • 1989 – hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvétele • eredmények: – diszkrimináció megszőnése – jogok helyreállítása – legnagyobb kedvezmény elve
1
A csatlakozáshoz vezetı út • • • •
• •
1989 – rendszerváltás Magyarországon → folyamat felgyorsul 1989 – PHARE-program beindítása 1990 – dublini csúcs: társult tagság felajánlása 1991 – CEFTA (Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, majd késıbb Románia és Bulgária) 1991. december 16. – Társulási Szerzıdés aláírása 1994. február 1. – Társulási Szerzıdés hatályba lépése
A csatlakozáshoz vezetı út • • • • •
kelet-közép-európai országokkal kötött társulási szerzıdések = Európai Megállapodás 1994. március 31. – csatlakozási kérelem 1995 – ET dönt a tárgyalások megkezdésérıl 1996 – ország-vélemények (avis) a koppenhágai kritériumok alapján Amszterdami Szerzıdés: megkezdıdnek a csatlakozási tárgyalások
A csatlakozáshoz vezetı út • • • • •
1998. március 31. – elkezdıdnek a csatlakozási tárgyalások 30 fejezet tárgyalók: Martonyi János (külügyminiszter) + Juhász Endre (fıtárgyaló) 1999. Berlin – elfogadják az EU 2000-2006-os költségvetését – források a bıvítésre 2002. december 12-13. – Koppenhága – befejezıdnek a tárgyalások
2
A csatlakozáshoz vezetı út • • • •
• • •
2002. április 12. – népszavazás hazánk Európai Uniós csatlakozásáról igen: 83,76 % országgyőlés ratifikálja a népszavazás eredményét 2003. április 16. – Athén – Medgyessy Péter (miniszterelnök) és Kovács László (külügyminiszter) aláírják a csatlakozási szerzıdést 2003-2004 – a 15 régi tagállam ratifikálja a 10 új ország csatlakozását 2004. május 1. – Magyarország az EU teljes jogú tagjává válik 2007. december 21. hazánk csatlakozik a schengeni övezethez
Az uniós tagság elınyei • biztonsági szempont – –
katonai segítség demokratikus berendezkedés elleni támadás esetén segítség
• gazdasági szempont –
egységes európai piac • • •
–
gyorsabban fejlıdhet a gazdaság nıhet a termelékenység gyorsulhat a mőszaki fejlıdés
kohézió
PHARE • PHARE = Poland and Hungary Assistance with Restructuring the Economy = Lengyelország és Magyarország Segítségnyújtás a Gazdasági Szerkezetátalakításhoz • 1990-tıl kezdve nyújtott vissza nem térítendı támogatások • pénzügyi és szakmai segítségnyújtás • jogharmonizáció szükséges a csatlakozáshoz
3
PHARE • intézményfejlesztés – – –
• • • • •
ikerszakértıi program rövid távú tanácsadás képzések
beruházási programok EU közösségi programokban való részvétel területfejlesztés Orpheus-program 2006-ban zárult a PHARE
ISPA • fı cél: a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra problémáinak kezelése • egy-egy projekt összköltsége: min. 5 millió euró • Magyarország összesen kb. 90 millió eurót kapott
SAPARD • 2000-ben indult • kettıs cél: – –
segítség nyújtása az uniós jogrend átvételéhez hozzájárulni a fenntartható mezıgazdaság vidékfejlesztés kialakításához
és
• átfogó mezıgazdasági és vidékfejlesztése terv szükséges • végrehajtás Magyarország kompetenciája, Európai Bizottság ellenıriz • évente kb. 38 millió eurós támogatás (75% EU, 25% nemzeti)
4
SAPARD • agrárfejlesztési támogatások – –
– – –
mezıgazdasági vállalkozások beruházásai a mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztését szolgáló beruházások szakképzés agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése termelıi csoportok felállítása, mőködtetése
SAPARD • vidékfejlesztési támogatások – – –
a vidék védelme és megırzése a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása a tevékenységek diverzifikálását, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése
1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV • a strukturális és a kohéziós alapokból érkezı támogatások igénybevételéhez szükséges kidolgozni • fejlesztési célok + eredmények • Európai Bizottságnak el kell fogadni → Közösségi Támogatás Keretmegállapodás • 2004-2006: kb. 1350 milliárd forint értékő fejlesztés
5
1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV •
hosszú távú cél: az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez való felzárkózás • 4 sajátságos cél: – gazdasági versenyképesség erısítése – emberi erıforrások fejlesztése – környezet és alap-infrastruktúra minıségének javítása – kiegyensúlyozottabb területi fejlıdés elısegítése
1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV • 5 operatív program: – – – – –
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Regionális Fejlesztési Operatív Program
2. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV • 2007-2013-ig terjedı idıszakra vonatkozik • 7 év alatt több mint 6000 milliárd forint fejlesztési forrás • átfogó, komplex programok • fı célok: – –
foglalkoztatás bıvítése tartós növekedés elıkészítése
6
2. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV • prioritások: – – – – – – –
gazdaságfejlesztés közlekedésfejlesztés társadalmi megújulás környezeti és energetikai fejlesztés területfejlesztés államreform az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja
Köszönöm a figyelmet!
7
