BUDAPEST GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány
Magyarország és a tőke – a magyar tőke jelentősége külföldön, különös tekintettel az energiaiparra.
Készítette: Reichardt Péter
Budapest 2010.
Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................................... 4 1. A tőkeáramlásról általában ...................................................................................... 6 1.1. A nemzetközi tőkeáramlás formái ................................................................................. 8 1.2. A nemzetközi tőkeáramlás indítékai .............................................................................. 9 1.2.1. Dunning és az OLI paradigma ....................................................................................................... 10
1.3. A külföldi működő tőke hatásai a befogadó ország gazdaságára ................................... 12 1.3.1. Gazdaságélénkítő hatás ............................................................................................................... 12 1.3.2. Foglalkoztatási hatás .................................................................................................................... 13 1.3.3. Piaci versenyerősítő hatás ........................................................................................................... 14 1.3.4. Hatás a beszállítókra .................................................................................................................... 14 1.3.5. Technológiai spill-over ................................................................................................................. 14 1.3.6. Szolgáltatásra gyakorolt hatás ..................................................................................................... 15
2. Kelet-közép Európai helyzetkép a közvetlen külföldi tőkeexport alakulásáról .......... 17 2.1. A kelet- közép európai országokat jellemző tőkeáramlások – viszonyuk Magyarországgal ......................................................................................................................................... 18 2.1.1. Románia ....................................................................................................................................... 18 2.1.2. Szlovákia....................................................................................................................................... 19 2.1.3. Ausztria ........................................................................................................................................ 19 2.1.4. Szlovénia ...................................................................................................................................... 20 2.1.5. Horvátország ................................................................................................................................ 20 2.1.6. Szerbia .......................................................................................................................................... 21 2.1.7. Csehország ................................................................................................................................... 22 2.1.8. Bulgária ........................................................................................................................................ 22
2.2. Összefoglaló adatok .................................................................................................... 24
3. Magyarország közvetlen tőkeexportjának,– importjának főbb jellemzői ................. 26 3.1. A magyar befektetések földrajzi és ágazati megoszlása ................................................ 28 3.2. Motivációk és a hazai gazdaságra gyakorolt hatások .................................................... 29 3.3. Áttekintés az aktuális működő tőke beáramlási folyamatokról ..................................... 31
4. Kelet- Közép Európa olajipara ................................................................................. 36 4.1. A térség országai ......................................................................................................... 38 4.2. Orosz olajvállalatok a térségben .................................................................................. 39 4.3. A nemzeti olajvállalatok terjeszkedése ........................................................................ 40
5. A magyar energiapiac kiemelkedő szereplői ............................................................ 42 5.1. MOL- Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt.............................................................................. 42 5.1.1. A MOL stratégiai szándékai .......................................................................................................... 42 5.1.2. Világgazdasági kitekintés ............................................................................................................. 43 5.1.3. A MOL értékesítésének árbevétele .............................................................................................. 44
2
5.1.4. Kutatás termelés (upstream) ....................................................................................................... 45 5.1.5. Feldolgozás és kereskedelem ....................................................................................................... 46 5.1.6. Kiskereskedelem .......................................................................................................................... 47 5.1.7. Petrolkémia áttekintés ................................................................................................................. 48 5.1.8. Gáz és energia szegmens ............................................................................................................. 48 5.1.9. Energia ......................................................................................................................................... 49 5.1.10. Pénzügyi eredmények ................................................................................................................ 50 5.1.11. Beruházások és befektetések .................................................................................................... 52 5.1.12. Kitekintés a stratégiai időhorizonton ......................................................................................... 53
5.2. Az MVM Csoport ......................................................................................................... 54 5.2.1. Az MVM stratégiai célrendszere .................................................................................................. 56 5.2.2. A stratégiában rögzített fontosabb feladatok .............................................................................. 57 5.2.3. Makrogazdasági környezet .......................................................................................................... 58 5.2.4. Villamosenergia-piac .................................................................................................................... 59 5.2.5. Beruházások, befektetések .......................................................................................................... 60 5.2.6. Megvalósítandó és kiemelt projektek .......................................................................................... 61 5.2.7. Rekordév az MVM Csoportnál 2009-ben ..................................................................................... 62
Összegzés ................................................................................................................... 64 Felhasznált irodalom .................................................................................................. 67 Internetes forrás:........................................................................................................ 68 Táblázatok és ábrák jegyzéke ..................................................................................... 69
3
Bevezetés A téma iránti érdeklődésemet megalapozza, hogy az előző évben két évfolyamtársammal TDK dolgozat keretében már érintettük a tőkeáramlás helyzetét. Akkor ugyan csak részleteiben tértünk ki a tőke, azon belül a magyar tőke szerepére, de már akkor tudtam, hogy ez az a téma, amit a későbbiekben részletesebben is elemezni szeretnék. Rengeteget lehet hallani arról, hogy Magyarországra a rendszerváltozás óta, milyen nagy mennyiségű működő tőke áramlott, melyet napjainkban már több tíz milliárd dollárban lehet kifejezni – ez a működő tőke import a magyar gazdaság, világgazdaságba történő bekapcsolódásához elengedhetetlen is volt – arról azonban sokkal kevesebb információ lát napvilágot, hogy vajon Magyarország mennyi működő tőkét exportál külföldre, és az milyen hatással is van a magyar és a környező országok gazdaságára. Egyrészről érthető, hogy kevés információval rendelkezünk, mivel viszonylag új folyamat az, hogy Magyarország tőkét exportál külföldre, másrészről véleményem szerint, a gazdasági fejlődés egyik meghatározó motorjává is válhat ez a fajta gazdasági tevékenység. Ennek egyik megvalósulása a zöldmezős beruházás lehetne, mely olyan magyarországi közepes vállalkozások számára jelenthetne nagyobb és könnyebben elérhető külföldi piacot, melyek a hazai piacokon már telítődést mutatnak. Az exporttal szemben, a külföldi befektetéseknek számos gazdasági és társadalmi előnyei adódhatnak. A magyar tőke viszonylag nagyobb mennyiségben a 2000-es évektől figyelhető meg külföldön, melynek állománya meglehetősen lassan kezdett növekedéshez. A jelenlegi tőkeállomány külföldön 11 Mrd euró körül alakul. A már korábban említett TDK dolgozat címe Mol-Ina volt, ami a MOL és az INA - Horvát olajtársaság – összeolvadásáról szólt. Feladatom elsősorban a tőkeáramlásról szóló rész volt, melyet általánosságban Kelet- Közép Európára vetítve fejtettem ki. Ezután következett Magyarországra, azon belül is elsősorban a MOL-ra vonatkozó rész, melyben részletesen leírtuk, milyen folyamatokon kellett keresztül mennie a MOL-nak, hogy a 2008-as év egyik legnagyobb beruházásaként Horvátországban megvásárolja az INA 22,155 %-os tulajdonrészét, és legyen többségi tulajdonos a már korábban megszerzett 25%-os részesedéssel együtt a horvát olajtársaságban. Ez az egyben a 2008-as év egyik legnagyobb magyarországi tőkebefektetése motivált, hogy igen is foglalkozni kell ezzel a témával, és fel kell kutatni, hogy hol áll ma Magyarország e tekintetben, milyen tőkebefektetéseket hajtottunk végre az elmúlt években, illetve milyen kilátások adódhatnak még az országnak, jelentősebb tőkebefektetések tekintetében. Természetesen pontosan nem 4
lehet semmit se kijelenteni, az azonban fontos lehet az ország számára is, hogy minél több, és minél nagyobb volumenű beruházások valósuljanak meg, nem csak a szomszédos országokban, de távolabbi befogadó országokban egyaránt. A jelenleg is sokat emlegetett világgazdasági válság, sajnálatos módon sokat vetett vissza a kezdeti lelkesedésen, ugyanakkor nem szabad kihátrálni, a többség véleménye szerint már látszanak a válság végének pozitív jelei. Dolgozatom első részében szeretném tisztázni a tőkeáramlás fogalmát, formáit, indítékait, illetve annak hatásait a befogadó országra. Az ezt követő részben fejteném ki a keletközép európai helyzetképet, majd térnék rá a környező országokat és Magyarországot jellemző tőkemozgásokra. Ezek az országok: Románia, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Csehország és Bulgária. Természetesen említésre kerül a magyarországi tőkeimport is, melyet úgy éreztem be kell vennem,
hogy teljesebb
képet
kapjunk
a
Magyarországon
zajló
tőkeáramlási
folyamatokról. A következő részben térnék ki az energia szektorra, érintőlegesen bemutatva a szomszédos országok jelentős olajipari vállalatait, valamint az utóbbi időben a MOL kapcsán is sokat emlegetett oroszországi olajipari cégeket. Az oroszok az utóbbi időben egyre inkább kivetették hálójukat a kelet- közép európai piacra, ezt bizonyítja, hogy a Surgutnyeftegas 2009 áprilisában egyik napról a másikra felvásárolta az OMV-től, a MOL 21,2%-os részesedését. Ezt a barátságosnak nem mondható tranzakciót azonban, nem kísérte túl nagy eredmény. Nem tudjuk, hogy az orosz befektetők mire számítottak, mikor az OMV kapcsán már tisztába kellett volna lenniük, hogy a MOL-ban nem is olyan egyszerű irányítást szerezni. Jelenleg ott tartanak, hogy az egy évvel ezelőtti felvásárlással sem jutottak sokkal közelebb a MOL-hoz, ugyanis az április 29-én megtartott rendes éves közgyűlésen nem vehettek részt, mivel tulajdonosként nem szerepelnek a társaság részvénykönyvében, így még megfigyelőként sem jelenhettek meg azon. A MOL és ugyancsak energiaipari óriásként működő MVM csoport részletesebb bemutatása maradna az utolsó részre, amikor is kitérnék a két cég 2009-es eredményeire, valamint a 2010-ben várható befektetéseire, kilátásaira. Arra a kérdésre szeretnék elsősorban választ találni, hogy az energiaiparból kiindulva, – mint Magyarország egyik jelentős ágazata– milyen fejlődési lehetőségek adódhatnak, a befektetések mennyire járulnak hozzá az energiaipari cégek és ezáltal az ország gazdasági növekedéséhez, fejlődési lehetőségeihez.
5
1. A tőkeáramlásról általában A világgazdaságban jelentős változások kezdődtek a hatvanas évek végétől, a hetvenes évek elejétől. A gyarmati rendszer felbomlott, a fejlődő országok egyre inkább integrálódtak a világgazdaságba, rohamos fejlődés kezdődött elsősorban műszaki, technológiai területen (közlekedés, távközlés, adatátvitel). A második világháború után létrehozott Bretton-Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlott. Mindezek alapjaiban változtatták meg a vállalatok nemzetközi működési feltételeit, s ezzel együtt a működő tőkeáramlások sajátosságait. A technikai fejlődés lehetővé tette a vállalatoknak, a termelés üzemi szintű specializációját az anya és leányvállalatok közötti kapcsolatok előretörését, megerősödését. A nemzetközi pénzügyi rendszer bizonytalanságai, a piaci verseny erősödése pedig arra kényszerítette a jelentős tőkeerővel rendelkező vállalatokat, hogy azok az országhatárt átlépve, olyan területeken hozzanak létre leányvállalatokat, ahol ez anyagilag a legjövedelmezőbb. A jövedelmezőségen kívül számos előnnyel kecsegtettek ezek a beruházások pl.: a termelés optimalizálása, az ár-, és árfolyamkockázat csökkentése a piaci kapcsolatok vállalaton belülre kerülésével, valamint az állami szabályozás mérséklődése. Mindez erőteljes nemzetközi tőkeáramlást eredményezett. 1975 és 1985 között a külföldi működő tőkebefektetések volumene a világtermeléssel, világexporttal azonos ütemben gyarapodott, s tíz év alatt megduplázódott. A nyolcvanas évek közepétől a tőkekiáramlás üteme óriási mértékben emelkedett: 1985 és 1990 között a közvetlen tőkeberuházások éves értéke az 1975-ös szint nyolcszorosára nőtt, míg ez idő alatt a világtermelés és export csak háromszorosára emelkedett. Ezek után nyilvánvalóvá vált, hogy a nyolcvanas évek közepétől a világgazdaság motorjává a működő tőkebefektetések váltak. Három nagy térség lett a világ működő tőkeáramlás szempontjából legintenzívebb területe: Amerika, Nyugat-Európa, és Japán, gyakran FDI1 Triádnak is nevezték őket. A 90-es évek elején tapasztalható világgazdasági visszaesés hatására a tőkebefektetések értéke is visszaesett kissé, azonban 1993-ra már el is érte az 1990-es szintet. A tőke áramlásának érzékeltetésére jöjjön néhány számszerű adat: 1970-ben a világgazdaságban áramló tőke 12 Mrd dollár, 1980-ra 47 Mrdra nőtt 1987-ben már elérte a
1
Foreign Direct Investment (külföldi közvetlen tőkebefektetés)
6
100 Mrd-ot. Három évvel később már több mint 200 Mrd dollárra rúgott, s 1996-ra 350 Mrd dollárra emelkedett.2 Az európai befektetéseket az 1990 utáni időszakban a Szovjetunió megszűnése is serkentette. A közép-európai országokban a privatizációs hullám jelentősen felpörgette a térség működőtőke beáramlását. 2007-ben rekordszintű volt a tőkeáramlás, részben a világ számos régiójának gyors gazdasági növekedése, részben a dollár leértékelődése következtében, de ettől eltekintve, helyi devizában számolva is. Állománya elérte az 1900 Mrd dollárt. Ez a folyamat azonban azóta – a válság miatt – erősen lefékeződött. Az UNCTAD várakozásai szerint 2009-ben a globális FDI- áramlás a 2008-as 1700 Mrd dollárról 900-1200 Mrd körüli értékre csökken, ami mintegy 30-50 százalékos visszaesésnek felel meg. 2010-től lassú fellendülés kezdődik, a globális FDI várhatóan 1400 Mrd közelébe emelkedik3. A transznacionális vállalatok továbbra is optimisták a középtávú lehetőségeket tekintve, a kormányzati intézkedéscsomagok visszavonásával várhatóan ismét emelkedik a határokon átívelő fúziók és felvásárlások értéke, az előrejelzések szerint 2011-re megközelíti vagy enyhén meghaladja a 2008-as szintet, összege várhatóan 1600-1800 Mrd dollár körüli lesz. A 2007-es történelmi csúcs elérése, esetleg túlszárnyalása 2012 előtt nem várható. A kilábalást az Egyesült Államok és a BRIC országok, Brazília, Oroszország, India és Kína fogja vezetni, az európai transznacionális cégek pesszimistábbak az átlagnál. A szezonális tevékenységet folytató vállalatok lassabbnak ítélik a fellendülést, mint a stabilabb kereslettel bíró tevékenységet folytató cégek. A kilábalás feltétele, hogy a kormányok továbbra se gördítsenek akadályt a külföldi tőke beáramlása elé. A korábban említett Triád napjainkban is létezik, bár nemzetközi összehasonlításban már inkább a fejlődő államok, a fejlett államok, valamint a tranziciós gazdaságok jelennek meg.
2 3
Antalóczy Katalin [1998] UNCTAD World Investment Report 2009
7
1. ábra az FDI áramlását mutatja a világban 1980 és 2008 között.
Forrás: World Investment Report 2009
1.1. A nemzetközi tőkeáramlás formái A nemzetközi tőkeáramlásoknak 3 formáját különböztetjük meg. Ezek a kölcsöntőke, a közvetlen beruházási tőke és a portfólió beruházások4. A kölcsöntőke export, illetve import hitelek, kölcsönök nyújtását, illetve felvételét jelenti, melyek határidőhöz kötöttek és felhasználása fölött a felhasználó ország rendelkezik. Ide tartoznak az exporthitelek; a kereskedelmi bankok által nyújtott kölcsönök, hitelek; a kormányok és a nemzetközi szervezetek által nyújtott kölcsönök. Külföldi közvetlen beruházások alatt a tőkének külföldön, vagy a külföldi tőkének a hazai gazdaságban való befektetését értjük olyan vállalkozások formájában, amelyeket a tőke tulajdonosai közvetlenül irányítanak és ellenőriznek. A portfólió beruházások pénzpiaci értékpapírok vásárlásában nyilvánulnak meg, amelyek lehetnek kölcsöntőke jellegűek, vagy olyanok, amelyek a közvetlen irányítás lehetőségét nélkülözik. A közvetlen beruházási tőkék exportját, illetve importját sokan összekeverik a működő tőke exportjával és importjával. A különbség abban rejlik, hogy a működő tőke beruházásának fogalma magában foglalja részvények megvásárlását is, tehát a portfólió 4
Blahó András [2007]
8
beruházások egyik fajtájának is tekinthetjük. Míg a portfólió beruházások tisztán pénzügyi befektetések és a tőke kölcsönzését jelentik, mely tőke működését mások irányítják és ellenőrzik, addig a közvetlen beruházások valóságos beruházások, úgynevezett reálberuházások. Tehát javak megvásárlását jelenti, azért hogy azokat saját vállalkozásban használják fel, úgy hogy eközben megtartják a tőke működése fölötti ellenőrzést és irányítást. Más kérdés, hogy idővel a portfólió beruházások is közvetlen beruházásokká válhatnak, amennyiben sikerül megszerezni a működő vállalat részvényeinek nagy részét.
1.2. A nemzetközi tőkeáramlás indítékai A kölcsöntőke exportjának célja, és elsőrendű indítéka a magasabb kamat megszerzése, amennyiben a megtakarítások tőkeként való felhasználásáról van szó. Hitelek, államközi kölcsönök természetesen egyéb célt is szolgálhatnak, melyek sok esetben fontosabbak is lehetnek. Ilyen cél lehet a nehéz helyzetbe került partner megsegítése vagy az adós feletti befolyás és ellenőrzés biztosítása. A külföldi értékpapírok (részvények, kötvények) megvásárlását jelentő portfólió beruházások indítéka hasonlóan a kölcsöntőke exportjánál a magasabb hozadék elérése. Ebben az esetben azonban nagyobb a kockázat, ugyanis az értékpapírok piaci értékének illetve hozadékának tényleges alakulása bizonytalan. Csőd esetén nem csak a hozadék, de a befektetett értékpapír is elveszik. Éppen ebből a bizonytalanságból kifolyólag, a portfólió beruházások másik, legfontosabb indítéka a kockázat diverzifikációja, melyet úgy lehet elérni, hogy olyan hazai és külföldi kibocsátású értékpapírokat vásárolunk, melyeknek hozadéka egymással fordított arányban van - ha az egyik emelkedik, a másik csökken illetve olyan értékpapírok vásárlásával, melyek között éppúgy van magasabb hozamú, de nagyobb kockázatú, mint alacsonyabb hozadékú, de kisebb kockázatú értékpapír. A külföldi közvetlen beruházások elsőszámú indítéka is a magasabb hozadék elérése, valamint a kockázat diverzifikálása. Ugyanakkor, ezen két indítékon kívül kell, hogy legyen egyéb más oka is annak, hogy vállalatok a külföldi közvetlen beruházásokat választják a kisebb kockázatú portfólió beruházásokkal szemben. A következőkben erre a kérdésre kapunk részletesebb választ.5
5
Blahó András [2007]
9
1.2.1. Dunning és az OLI paradigma J.H. Dunning eklektikus elméletében arra tett kísérletet, hogy az addigi működő tőkeáramlás bizonyos területeit magyarázó, leíró különféle elméletek bizonyos részeit egybeolvassza. A legfontosabb elemeit a tranzakciós költségek elméletéből, az internalizációs elméletből és a stratégiai menedzsment megközelítéséből merítette. Az eklektikus elmélet legfőbb hipotézise az, hogy a vállalat az exporttal szemben akkor részesíti előnyben a működőtőke beruházást, ha ezzel a cég tulajdonosi és tranzakciós költségelőnyökre tehet szert, valamint a helyi termelési feltételek is kedvezőek. Dunning három tényezőt tart meghatározónak a működőtőke áramlás szempontjából: a befektető cégre vonatkozó, tulajdonspecifikus előnyöket ( O-ownership advantages) a befektetés helyére vonatkozó lokációspecifikus előnyöket ( L-location advantages) az internalizációs előnyöket ( I-internalisation advantages). A tulajdonspecifikus előnyök megnyilvánulhatnak a tulajdonosi tőkéhez, az „emberi tőkéhez” és a pénzügyi finanszírozási eszközökhöz való könnyebb, kedvezőbb hozzáférés lehetőségében, valamint a vállalati méretekből, üzemnagyságból eredő megtakarítás formájában is. Ezen előnyök megszerzése elsősorban a kutatási és fejlesztési erőforrások kihasználásában nyújthat nagy segítséget. A lokációspecifikus előnyök alatt olyan lehetőségeket értünk, melyek segíthetnek a kereskedelmi korlátok leküzdésében, a fizikai távolságok áthidalásában, valamint lehetővé teszik a helyi bérköltségek alacsonyabb szintjének kihasználását, a szállítási költségek megtakarítását stb. Mindezek mellett két nagyon fontos szempontot is figyelembe kell venniük a transznacionális vállalatoknak, amikor a lokációspecifikus előnyöket szeretnék előtérbe helyezni6: -
„gazdasági távolság” illetve „közelség”
-
„kulturális (szociológia) távolság” illetve „közelség”
A gazdasági távolság – illetve közelség – alatt azt értjük, hogy a befogadó ország gazdaságának működése, állapota, jogrendje, általános szabályai, a kormányzat gazdaságpolitikája, annak megbízhatósága, átláthatósága, fiskális és monetáris politikája, mennyire tér el – illetve mennyire hasonlít ahhoz, amit a transznacionális vállalatok az 6
Blahó András [2007]
10
„anyaországukban” megszoktak. Természetesen, minél kisebb a különbség, a két ország minél „közelebb” helyezkedik el egymáshoz gazdasági viszonylatban, annál valószínűbb, hogy megtörténik a befektetés, illetve annál biztosabb, hogy a küldő ország befektetésének megtérülése nem kerül veszélybe. A kulturális távolság – illetve közelség alatt pedig azt értjük, hogy mennyire tér el, vagy hasonlít a befektetési célország kultúrája, viselkedése, hagyományai, vallási hovatartozása, idegenekkel való bánásmódja, a munkaerő nyelvismerete, szakmai felkészültsége, szorgalma, megbízhatósága a küldő ország normáihoz, illetve, hogy vannak-e súlyos társadalmi feszültségek, etnikai, vallási, politikai konfliktusok, melyek esetleg a befektetés meghiúsulásához is vezethetnek. Az internalizációs előnyök közül a legjelentősebb, a különböző országokhoz tartozó leányvállalatok közötti termék és szolgáltatásforgalom piacon kívüli biztonságos és gazdaságos megszervezése. Dunning a beruházások indítékait a következő négy csoportba osztotta7: 1.
A helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések. A beruházó érdeke a tevékenység nyereségességének, versenyképességének növelése. A kihelyezett termelés outputja exportra kerül, többnyire fejlett ipari országokba. A megcélzott erőforrások a múltban természeti erőforrások voltak, míg manapság inkább a kutatási és fejlesztési kapacitások feletti ellenőrzés.
2.
A piacorientált beruházók célja a befogadó ország és közvetlen környezetének ellátása termékekkel, valamint a méretgazdaságosságból fakadó előnyök kiaknázása. Az ilyen jellegű külföldi működőtőke beruházásoknak öt meghatározó oka lehet. Az első a követő beruházás. A beruházó azokban az országokban létesít kapacitásokat, ahol legfontosabb szállítói vagy vevői vannak, mert ezzel biztosítja, erősíti a folyamatos üzletmenetet. Egy másik ok a termékeknek a helyi igényekhez való igazítása, vagy a helyi, speciális termelési tényezők bevonásának igénye (pl. egy az adott piacon megszokott alapanyag felhasználása). A helyi piacok ellátása lényegesen olcsóbb lehet helyben történő termeléssel, a termelési és tranzakciós költségek alacsonyabb szintje miatt. A negyedik ok az, hogy a vállalatot versenytársai kényszerítik a globális versenyben arra, hogy adott fontosnak tekintett piacokon megjelenjen. A piaci jelenlét és részesedés a globális stratégia fontos eleme. Végül a
7
Halmos Kornél [2003]
11
befogadó országok lépései, adók, vámok, az import adminisztratív ellenőrzése késztethet a termelés kihelyezésére. 3.
A hatékonyságnövelő beruházások fő motívuma a már létező erőforrás, vagy piacorientált beruházások racionalizálása. Az előnyök természetüknél fogva a méretgazdaságosság, a kockázatmegosztás révén jelentkeznek. Az előnyök a vállalati értékláncon belül és különböző stratégiai üzleti egységek láncai között is érvényesülhetnek.
4.
A stratégiai előnyök érvényesítése keretében a külföldi vállalatok értékeit vásárolják meg saját hosszú távú stratégiai céljaik elérésére, főleg nemzetközi versenyképességük fenntartása, növekedése érdekében. Ilyen beruházásokat hajtanak végre az integrált globális stratégiát követő nagyvállalatok, de olyan kisebb cégek is, amelyek a nemzetközi tevékenység első lépéseként az ismeretlen piacon versenyképességet biztosító vállalatfelvásárláshoz folyamodnak, ezzel a cég egyéb vagyona mellett megveszik a piaci ismereteket is.
1.3. A külföldi működő tőke hatásai a befogadó ország gazdaságára A külföldi működő tőke befektetések a befektető és a fogadó országra egyaránt hatást gyakorolhatnak. Ez a hatás mindkét fél számára egyaránt lehet pozitív és negatív. Az FDI nem lehet egy zéró összegű játszma, az egyik ország nyereségét nem egyenlíti ki a másik ország vesztesége. Természetesen a befektetés elején mindkét ország a nyereségben bízik, a végeredmény azonban csak a későbbiekben válik láthatóvá. Az is előfordulhat, hogy egy rosszul megítélt beruházással nem csak az egyik ország, hanem mind a kettő veszteséget kell, hogy elkönyveljen. A hatások általában politikai, gazdasági, és társadalmi hatásokra bonthatók, ám ezek nem különülnek el élesen egymástól, mivel a változásoknak mind a három területet érintő vonatkozásai is vannak8.
1.3.1. Gazdaságélénkítő hatás A fogadó országok gazdasági növekedést, a GDP bővülését várják a külföldi beruházásoktól, hiszen a GDP bővülését vagy hazai vállalatok, hazai forrásokból valósítják meg, vagy ennek hiánya esetén külföldi források segítségével jön létre. A különösen 8
Katona Klára [2007]
12
tőkeszegény közép- kelet európai országokra az utóbbi eset vonatkozik inkább, itt ugyanis külső vagy belső források nem minden esetben állnak rendelkezésre, így a gazdasági növekedésnek két forrása lehet: a betelepült cégek termelése, illetve azon hazai vállalatok termelésnövekedése, amelyek az előbbi cégek közvetlen vagy közvetett hatására képesek növelni a termelésüket. Amennyiben az az eset valósul meg, hogy a külföldi befektetések termelnek csupán plusz GDP-t, akkor – az additív gazdaságnövekedés elmaradása esetén nagyobb esélye van a duális gazdaság kialakulásának. A fogadó országnak tehát nagy felelőssége van ennek elkerülésében, valamint olyan intézkedések megtételében, melyek az integritást segítik elő. Nem mindegy az sem, hogy az adott ország a külföldi működőtőke által a GDP hány százalékát termeli meg. A külföldi működőtőke beruházások összetétele abban az esetben szerencsés, ha a gazdaság több szegmensében valósulnak meg, tehát nem csak néhány óriás cég van jelen egy szektorban, hanem többen is megjelennek, valamint nem csak multinacionális vállalatok, hanem több nemzetközi közép és nagyvállalat is beruházásokat eszközöl.
1.3.2. Foglalkoztatási hatás A
külföldi
működőtőke
különböző
fajtái
különféle
hatást
gyakorolhatnak
a
foglalkoztatásra. A munkanélküliség enyhítésében fontos szerepet játszhatnak a zöldmezős beruházások megvalósulása révén létrejövő munkahelyek. A beruházás jellegét sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen ha a beruházás az olcsó munkaerő, az olcsó termelési tényező kihasználása miatt települt az adott országba, hosszabb távon a további, párhuzamos beruházások, a kormányzat jóléti politikai intézkedései által emelkedő munkabérekkel számolva, máris elolvad a kezdeti versenyelőny. Ez hosszabb távon az üzem tovább költözését és az ott dolgozók munkanélkülivé válását vonhatja maga után. A kérdés persze korántsem ilyen egyszerű, hiszen ha a munkaerő árának emelkedését nem csak mesterséges kormányzati intézkedés okozta, akkor annak más oka is lehet, például, hogy a munkaerőpiacon pótlólagos elhelyezkedési lehetőségek adódtak, melyek más változások eredményeképpen jöttek létre. A külföldi tőke megjelenésének másik fontos hatása a munkaerőpiacra annak átstrukturálódása. A beruházó vállalatok általában a magasabb képzettségű munkaerő iránt mutatnak keresletet – kivéve a korábban említett gyarmati jellegű beruházásokat. Képzett munkásait a helyi béreknél magasabb szinten fizeti meg, melynek következtében nagy eltérések alakulhatnak ki a különböző munkakörök és munkahelyek bérezésében. 13
1.3.3. Piaci versenyerősítő hatás A külföldi működő tőke piaci versenyerősítő hatása abban nyilvánul meg, hogy a külföldi vállalatok mind a tényezőpiacon, mind az árupiacon versenyt generálnak. Ebből a versenyből kifolyólag azok a vállalatok, melyek életben tudnak maradni, a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Ugyanakkor arra is figyelmet kell fordítani, hogy ha a hazai piacon nincs elég tőkeerős nagyvállalat, akkor annak a veszélye is fennállhat, hogy egy külföldi multinacionális vállalat veszi át a piac irányítását. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a megjelenő külföldi vállalatok milyen mértékben hatnak ki a hazai vállalatok termelékenységének javulására. Van-e a külföldi tőkének a hazai gazdaságra ható húzóereje, vagy esetleg duális gazdaság alakul ki, melyben a külföldi cégek csupán szigetként tevékenykednek.
1.3.4. Hatás a beszállítókra A multinacionális vállalatok általában a saját, globális beszállítói rendszerüket használják, mellyel hatékonyságukat növelik. A magas minőségi elvárásoknak sokszor a hazai beszállítók nem is mindig tudnak megfelelni. Sauvant9 által készített tanulmány szerint a beszállítói rendszert ki lehet úgy alakítani, hogy az minden résztvevője számára nyereséges legyen (külföldi befektető, hazai vállalat, hazai gazdaság). A külföldi befektető úgy nyerhet, hogy olcsóbban tudja beszerezni az inputot. A helyi cégek a nemzetközi termelési hálózatba való bekapcsolódásuk által jöhetnek ki nyertesként a kooperációból. A befogadó gazdaság
számára
az
aktív
beszállítói
rendszer
kialakulása,
a
külföldi
tőke
beágyazódásának biztosítéka.
1.3.5. Technológiai spill-over10 A technológia sokféleképpen bejuthat egy országba, ám a leggyorsabb, leghatékonyabb módszer a közvetlen tőkebefektetés. A tudás elterjedése ebben az esetben nem korlátozódik a műszaki megoldásra, hanem átfogó értelemben a vállalati kultúra, a 9
Sauvant [2001] Spillover-effektus lényegében azt jelenti, hogy a kezdetben csak szűk, főként gazdasági területekre
10
kiterjedő együttműködés előbb-utóbb szinte szükségszerűen együtt jár újabb területeknek az integrációba való bevonásával
14
menedzsmentismeretek átadását is jelenti. A technológia elterjedése kulcskérdés a befogadó
ország
gazdasági
versenyképességének,
a
gazdasági
növekedésének
megvalósulásában. A beruházó cégek ágazati összetételének rendkívüli jelentősége van, hiszen a külföldi vállalatok termelésének technikai- technológiai színvonala eldöntheti, hogy egyáltalán létrejön-e a fejlesztő hatás. Annak is nagy jelentősége van, hogy adott esetben magasabb technológiai színvonal átgyűrűzik-e a hazai vállalatokra, hogy az adott országban milyen a kiinduló technológiai szint. Természetesen a viszony nem csak a behozott technológiától és az átadási hajlandóságtól függ, hanem a két szektor közötti technológiai szakadék mélységétől, kultúrától, a munkavállalók szellemi tőkéjétől, a tanulási képességtől, az oktatási rendszertől és még sok additív tényezőtől is. Mindazonáltal itt nem csak a technikai eszközökre és rendszerekre kell gondolni, hanem a transzferre és a spill-overre teljes
innovációs
értelmezésben,
amelybe
a
menedzsment
módszerek
éppúgy
beletartoznak, mint a határidők pontos betartása, az optimális logisztikai lánc kialakítása, a termelésszervezés, vagy a higiéniai szabályok. Optimális esetben a tudás áramlása, a spillover kétirányú folyamat, vagyis az egyik újítótól (és tulajdonképpen minden „tudástulajdonostól”) úgy áramlik az információ a másik szereplőhöz, hogy nem történik kompenzáció. A tudás áramlásakor a beruházás jellege is döntő lehet, hiszen egy zöldmezős beruházás esetében a cég-specifikus technológiát nem engedi át a vállalat, mert versenyelőnytől esne el, ugyanakkor az akvizíciónál, privatizációnál nagy szerepet játszhat a technológiához és/vagy tudáshoz való hozzáférés. Az előbbieken túl még a működőtőke kereskedelemfejlesztő hatása is említésre méltó. Ez egyrészről fejlett termékek importján keresztül valósul meg (például a vállalatok modern gépeket vásárolnak, vagy a termékpiacon fejlesztésre ösztönözhet, esetleg megpróbálják lemásolni, utánozni a terméket, stb.), másrészről pedig az exporton, amennyiben fejlett piacokra irányul, magasabb szintű termelésre ösztönözheti, késztetheti a vállalatokat, ez az úgynevezett „learning by exporting” hatás.
1.3.6. Szolgáltatásra gyakorolt hatás A szolgáltatások jellegüknél fogva alapvetően nem szállíthatók, illetve a távolságnak nagy költségei vannak és ennek két fontos következménye van. Először is legjobban működőtőke befektetéssel és nem exporttal érhető el a piac, másrészről a betelepült cégek szolgáltatásai nem exportálhatók. Nem véletlen tehát a szolgáltató ágazatok magas aránya 15
a működőtőke beáramláson belül. Amennyiben ez az arány különösen magas, a működőtőke modern jellege szembeötlő, ez esetleg indikátora lehet annak, hogy a külföldi tőke mennyire tekinti fejlettnek az adott ország gazdaságát, lát-e benne potenciás piacot szolgáltatásaira, nem pedig csak például nyersanyagforrást, vagy olcsó munkaerőt. A szolgáltatások egy része (például pénzügyi, marketing, menedzseri tanácsadás, információs és mérnöki szolgáltatások) lefelé mutató kapcsolódási hatásaikon keresztül képesek dinamizálni a gazdaságot, lényegében tudást árusítanak, jótékony hatásuk különösen egy olyan gazdaságban számottevő, ahol a piacgazdaság kialakulása még nem zárult le teljesen. Mivel elsősorban magasan képzett hazai munkaerőre támaszkodik, létrejöhet a spillover hatás, méghozzá munkavállalóként elég erősen. Olyan ismeretek áramlanak szét a gazdaságban, amelyek például a fejlődő, vagy posztszocialista országokban hiányzó, de elengedhetetlenül szükséges inputot jelentenek.
16
2. Kelet-közép Európai helyzetkép a közvetlen külföldi tőkeexport alakulásáról A közvetlen külföldi tőkebefektetések szerepe a rendszerváltástól kezdődően meghatározó volt a kelet-közép európai régióban. A kilencvenes évtized végére létrejöttek azok a feltételek, melyek nyomán ezek az országok is elindulhattak egy gyorsabb növekedési pályán. Az új intézmények felállítása, a stabilizáció, privatizáció, liberalizáció lépései, teret engedtek a fejlettebb gazdaságokból származó működő tőke beáramlásnak. Ezen befektetések a világgazdaságba történő reintegrálódás mellett elősegítették az érintett országok foglalkoztatási, növekedési és export mutatóinak javulását. Az áru és szolgáltatás export növekedése, a külkereskedelem fokozatos bővülése alapozta meg az országok beilleszkedését a világkereskedelembe. Ami a közvetlen tőkebefektetéseket illeti, az országba irányuló tőke (IFDI11) jelentősége sokkal inkább meghatározó volt, mint az országból kiáramló tőke (OFDI12). A kelet-közép-európai vállalatok külkereskedelmi tevékenységen túlmenően egyre nagyobb számban külföldi beruházásokat is kezdtek megvalósítani a kilencvenes évek második felétől. A kiáramló tőkebefektetések a kilencvenes évek végén vettek lendületet. 1997-től kezdődően dinamikusan nőttek a kelet- közép európai országok egymás közötti befektetései, valamint Dél- Kelet Európába a kihelyezett állományok. A 2004-ben csatlakozott kelet- közép európai országok váltak a legjelentősebb működő tőke befektetőkké. A tőkekihelyezésre épülő nemzetközi terjeszkedés, mely az elmúlt néhány év alatt relatív gyors fejlődésnek indult, elsősorban a külső globalizációs hatások eredménye. A fejlődő országokban a nemzetköziesedést dinamikusabb folyamatnak tekintik, mint pl. a fejlettebb OECD országok, ahol a befektetők külföldi tőkekihelyezései sokkal fokozatosabban zajlott13. Természetesen az, hogy egyes újonnan csatlakozott országok nemzetköziesedése viszonylag gyors folyamatnak könyvelhető el, a felgyorsult globalizáció, a kereskedelmi és beruházási korlátok sebes lebontásának köszönhető. Egy másik fontos dolog, ami összefüggésben áll az előbb felsoroltakkal, hogy a keletközép európai régióban egy úgynevezett újraintegrálódási folyamat vette kezdetét, mely a
11
továbbiakban Inward FDI, IFDI továbbiakban Outward FDI, OFDI 13 Svetličič - Jaklič (2006) 12
17
rendszerváltozással indult meg és az uniós tagsággal kezd kiteljesedni14. A dél-kelet európai államok felzárkózása és integrálódása az európai gazdaságba lehetőséget ad a nemzetközi terjeszkedésre a kelet-közép-európai országok érettebb vállalatai számára. A térség országai a jövőben kitűnő befektetési célpontnak számítanak és a befektetési környezet javítása érdekében tett intézkedések növelik a tőkevonzó képességet és nemzetközi versenyképességüket.
2.1. A kelet- közép európai országokat jellemző tőkeáramlások – viszonyuk Magyarországgal Elsőként érdemes áttekinteni, hogy néhány új uniós tagállamban hogyan alakult a be- és kiáramló tőkeállomány az elmúlt évek során. A külgazdasági nyitottság és a gazdaság szerkezeti eltéréseiből fakadóan a vizsgált országok különböző OFDI mintákkal rendelkeznek, bár sok közös tulajdonságot mutatnak, az eltérések is megfigyelhetőek.15
2.1.1. Románia Románia 2007-es Európai Uniós csatlakozása után a magyarok befektetési kedve megnőtt az országba. Egyre több cég vélte úgy, hogy Románia megfelelő célja lehet befektetéseinek. Az ország gazdaságát viszonylagos stabilitás jellemezte. A 6-8 %-os gazdasági növekedés még Magyarországot is túlszárnyalta, mely már eleve okot adhat arra, hogy sok vállalat számára befektetési célországgá váljon. 2008-ban a Romániába érkező tőke 24%-os növekedést mutatott az előző évihez képest, mely tőke 50-50%-ban oszlik meg a tulajdonosi hitel, illetve a részvényjegyzés és az újra befektetett nyereség között. A privatizációs bevételek az utóbbi években háttérbe szorultak. A legjelentősebb befektető országok: Hollandia, Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, a magyarok közül legjelentősebbek a MOL, OTP, és a Richter. 2009-ben azonban már csökkenés mutatkozik az országba befektetett tőke értékében. A 4,89 Mrd euró majdnem 50 %-kal kevesebb volt a 2008-ban invesztált tőkéhez képest, mikor is még 9,49 Mrd eurós tőkebefektetés valósult meg az országban. A Román Nemzeti Bank adatai alapján, a legfrissebb információk szerint 2010 első két hónapjában majdnem háromszor kevesebb befektetés érkezett az országba, az előző év hasonló időszakához
14 15
Szanyi Miklós (2007) www.itdh.hu
18
képest. Januárban és februárban 466 millió eurót fektettek az országba, míg 2009 azonos időszakában a külföldi befektetések értéke elérte az 1,32 Mrd eurót. Románia tőkekivitele szinte elenyésző a behozatallal szemben. 2009 első három negyedévében összesen 28 millió eurót fektetett ki, mely azt bizonyítja, hogy az ország jelentős tőkeimportőr.
2.1.2. Szlovákia A Szlovákiába érkező tőke 2006-hoz képest (3743 millió euró), 2007-ben jelentősen visszaesett (2500 millió euró), mely visszaesés 2008-ban már nem volt megfigyelhető, sőt értéke meghaladta a 2600 millió eurót. A tőke állományát tekintve 2006-ban 25.860 millió eurós állomány 2007-re 34.800 millió euróra emelkedett, míg 2008-ban hasonló érték figyelhető meg. 16 2007-es adatok alapján a legtöbb működő tőke Ausztriából, Ciprusról, Csehországból és Hollandiából érkezett az országba. Tőkekivitel szempontjából a legfőbb célország Ausztria, őt követi Csehország, majd Oroszország. Magyarország, a közel 2 Mrd eurós befektetett működő tőke állománnyal 2007-ben az ötödik legnagyobb befektető Szlovákiában. A legnagyobb magyarországi cégek a MOL, Trigránit, OTP.
2.1.3. Ausztria Az elmúlt években az Ausztriába érkező külföldi tőke több mint 80%-a az Európai Unióból érkezett, ezen belül is mint egy 80% az euró övezetből. A német tőke dominanciája kiemelkedik. A kiáramló osztrák tőke elsődleges célpontja Kelet –Közép Európa. Magyarország viszonylatában Ausztria jelentős tőkebefektető országok közé tartozik. A külföldi érdekeltségű vállalat több mint 20%-a osztrák. Az MNB adatai alapján a Magyarországra befektetett osztrák működő tőke állománya 2007-ben elérte a 7,8 Mrd eurót, mely a hazánkba befektetett összes működő tőke állományának a 13%-a. A befektető országok rangsorában Németország és Hollandia után Ausztria a 3. helyet foglalja el. 2007-ben rekordösszegű befektetés érkezett Ausztriából, ami az összes külföldi befektetés felének felel meg. 16
UNCTAD World Investment Report 2009
19
A nyugati szomszédunkban befektetett magyar tőke nem jelentős, noha az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelennek meg magyar vállalkozások az osztrák piacon, ám csekély tőkebefektetéssel.
2.1.4. Szlovénia A Szlovéniába befektetett működő tőke állományának mintegy kétharmada az EU országaiból érkezett. 2007-ben a működő tőke beruházások állománya 9,6 Mrd eurót tett ki. A legnagyobb befektető országok: Ausztria, Svájc, Hollandia, Franciaország, Németország. A szlovén működő tőke kihelyezés csaknem egésze a volt Jugoszláviába összpontosult, elsősorban Szerbiába, Horvátországba, és Bosznia Hercegovinába. Magyarország viszonylatában eddig nem beszélhetünk számottevő befektetésről, sem magyar szlovén, sem szlovén magyar irányból. A legnagyobb magyar befektetők az országba a Magyar Alumínium, a MOL és a MASPED. Alapvető fordulatot hozhat a tőkebefektetések terén, hogy a TriGránit ingatlanfejlesztő cég megnyerte a ljubljanai közlekedési és városközpont megépítésére kiírt pályázatot, mely kb. 300 millió eurós beruházással a második legnagyobb külföldi befektetés lehet az országban. Említést érdemel a magyar cégek érdeklődése a szlovén távközlés, bank és olajszektor privatizációja iránt, ami azonban a visszafogott szlovén magatartás miatt még nem indult be igazán. Gazdasági és befektetési kapcsolataink egyik legnagyobb perspektívájú területe az energetikai szektor, melynek keretein belül Szlovéniát is bevonták a MOL által kezdeményezett regionális gázvezeték rendszer kiépítésének tervébe.
2.1.5. Horvátország 1993 és 2008 között 20,6 Mrd euró külföldi közvetlen tőke érkezett az országba. A legfontosabb befektető országok: Ausztria, Hollandia, Németország, Franciaország és Magyarország. A legtöbb külföldi befektetés a bank és pénzügyi szektorba, a kereskedelembe, a vegyiparba, és az olajiparba történt. A fennmaradó rész a távközlésbe, illetve az egyéb szolgáltatási szektorba irányult. Termelő beruházások alig történtek. A Horvát Nemzeti Bank adatai szerint 2008-ban csaknem 3 Mrd euró külföldi tőke érkezett Horvátországba, azonban ennek nagy része a külföldi tulajdonú pénzintézetek feltőkésítését jelenti (1,1 Mrd euró).
20
Horvátországban a politikai vezetés az elmúlt években burkolt és olykor nyílt formában is külföldi tőkeellenes magatartást tanúsított, így elmaradtak a nagy volumenű a régi szocialista nagyvállalatokat felváltó zöldmezős beruházások. Jelentős változással járhat, hogy 2009. február 1-től az EU állampolgárai, és az ott bejegyzett vállalatok a horvát állampolgárokkal és vállalatokkal azonos elbírálás alá esnek. Horvát statisztikai adatok szerint 2008-ban 900 millió euró értékű magyar beruházás valósult
meg
Horvátországban,
elsősorban
a
MOL
INA-ban
történt
további
részvényszerzésének köszönhetően. Ezzel az összes magyar befektetés értéke meghaladja a 2,1 Mrd eurót. A külföldi befektetők rangsorában Ausztria, Hollandia és Németország után Magyarország a 4. legnagyobb befektető. A befektetések elsősorban a kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltató ágazatokban valósulnak meg. Befejeződött az OTP Hrvatska feltőkésítése, a MOL által megvásárolt Tifon bővítette benzinkút hálózatát, a TriGránit megkezdte a zágrábi sportarénához kapcsolódó bevásárló és szórakoztató központ építését. A magyar befektetések egyik speciális területét jelentik a magyar állampolgárok tengerparti ingatlan vásárlásai. A Magyarországról Horvátországba irányuló befektetések közül a legjelentősebbek a MOL az OTP Bank és a Dunapack befektetései. A horvátok Magyarországi befektetései nem jelentősek. Ami említést érdemel, az a korábbi években megvalósult Agrokor befektetés, mely mintegy 14 millió euróért vásárolta fel a fonyódi ásványvíz palackozót illetve a Baldauf fagylaltgyárat.
2.1.6. Szerbia 2008-ban a legnagyobb befektetők rangsorában Hollandia állt 347 millió eurós tőkebefektetéssel az első helyen Szerbiában, őt követte Olaszország és Ausztria. Az összbefektetéseket nézve Ausztria állt az első helyen 1550 millió euróval, második helyen Görögország 1177 millió euróval, harmadik Norvégia 1114 millió euróval. 2001-2008 között a külföldi befektetések együttes összege megközelítette a 11 Mrd eurót. A
Szerb
Nemzeti
Bank
kimutatása
alapján
Magyarország
2008-as
közvetlen
tőkebefektetése Szerbiába 24,6 millió euró volt, a külföldi befektetők sorában ezzel az összeggel a 13. helyet foglalta el. Magyarország eddigi teljes befektetése összesen 271,9 millió euró, ami a befektetői rangsorban a 9-10. helyet jelenti. A Szerbiában jelen lévő magyar cégek közül kiemelkedik a Conti Tech Rubber Industrial Kft., amely a Kolubara Univerzal gumi szállítószalag gyártó vállalat 70%-át vásárolta meg 21
11 millió euró értékben és további 4 millió eurót ruház be a vállalatba. A Betonút Szolgáltató és Építő Zrt. a Valjevo Put útépítő vállalatot vásárolta meg 2007-ben 1,57 millió euró értékben, és vállalt egy 2,7 millió eurós beruházási programot is. Az OTP Bank hivatalosan 2007. május 21-től van jelen Szerbiában OTP Banka Srbija a.d. néven, a MOL Nyrt. folyamatosan bővíti szerbiai benzinkút hálózatát (közel 30 benzinkút), a Fornetti cég pedig eddig 15 millió eurós beruházást hajtott végre a szerb piacon. A Magyarország felé irányuló szerb tőkekivitel még mindig elhanyagolható mértékű, Szerbia továbbra is a privatizációban, a külföldi tőkebeáramlás növelésében érdekelt.
2.1.7. Csehország 2008-ban a legjelentősebb befektető országok: Németország, Ausztria és Hollandia, a cseh működőtőke kihelyezés főbb célpontjai pedig Németország, Hollandia, Ciprus, Románia és Portugália. A teljes külföldi befektetésállomány Csehországban meghaladja a 73 Mrd eurót, mely a 2007-es évihez képest némi emelkedést mutat. A teljes befektetésállományt tekintve a holland, német és osztrák befektetők állnak az élen. A külföldön befektetett cseh működőtőke állomány 5,8 Mrd euró, melynek közel 60%-a a két fő befektetési célországban, Szlovákiában és Hollandiában koncentrálódik. A legjelentősebb magyar működő tőke beruházások Csehországban a Borsodchemhez és a Synergonhoz, a szállodaipari beruházások a Danubius Hotels Group-hoz, az ingatlanberuházások a TriGránithoz, a kereskedelmi beruházások a Fotexhez kapcsolódnak. A legjelentősebb cseh befektetők Magyarországon: a Cseh Villamosművek, a Plastimat (gépjárműipar), a Ganz Skoda, valamint a Delta Pékség.
2.1.8. Bulgária Bulgáriában a 2009. január-áprilisi külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke 931 millió euró, 37,4%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Németország, az eddigi egyik legnagyobb befektető, az első negyedévben nettó tőkekivonást hajtott végre, az éllovas Ausztria pedig 70%-kal kevesebbet fektetett be, mint az előző év azonos időszakában. A visegrádi országok – a mienknél lényegesen alacsonyabb értékű – befektetéseinek lendülete még jobban lefékeződött, a 2008. I. negyedévinek csak átlagosan 40%-át érte el. A román befektetésekre is hasonló tendencia jellemző. Az orosz befektetők 22
előretörése ugyanakkor látványos. 2008-ban Oroszország megelőzte Magyarországot, 2009-ben is tartani látszik a 2008-as ütemet, és ezzel a 4. helyen áll a befektetők rangsorában. Az elmúlt években a magyar cégek egyre jelentősebb beruházásokat valósítottak meg Bulgáriában. A Bolgár Nemzeti Bank 2008. évi kimutatása alapján a magyar befektetések 2008-ban elérték a 197,9 millió eurót, ezzel a külföldi befektetők sorában a 9. helyen állunk. A magyar befektetésállomány 928 millió euró. Bár 2009 első negyedévében csak 23,6 millió euró tőkebefektetés történt az országba, ami alig 58%-át teszi ki a 2008 I. negyedévinek, Magyarország pozíciója javulni látszik. Hollandia, Belgium, Luxemburg, Egyesült Királyság, Oroszország, Ausztria és Franciaország után a 7. helyet foglaljuk el, míg minket Ciprus és Törökország követ. A legjelentősebb magyar működő tőke beruházások az OTP, a Videoton, a Dunapack, az MKB, illetve a FRAMA Rt. leányvállalata a GPV- BULGÁRIA befektetéseihez kapcsolódnak. Bulgáriából Magyarországra számottevő nagyságú működő tőke nem érkezett. Az előzőekben felsorolt országok működő tőke áramlás adatait gyűjtöttem ki a következő táblázatokba, melyek jól mutatják Magyarország és az egyes országok közötti tőkeforgalmak alakulását 2004 és 2008 között. 2. ábra Működő tőke-befektetések Magyarországról néhány európai országba 2004-2008 (millió Euró)
Forrás: MNB
23
3. ábra Működő tőke befektetések Magyarországra néhány európai országból 2004-2008 (millió Euró)
Forrás: MNB A diagramokról egyértelműen le lehet olvasni, hogy míg Magyarországnak a kelet közép európai régió az elsődleges működő tőke befektetési célterülete, addig ezek az országok Magyarországot alig tekintik célországnak. Ez alól kivétel Ausztria, aki kiemelkedően magas tőkebefektetést hajtott végre Magyarországon az elmúlt években. Hazánk azonban éppen Ausztriában eszközölte az egyik legkevesebb működő tőke befektetést a 2004-2008ig terjedő időszakban. A 2008-as év Horvátország tekintetében volt kimagasló, amikor is a MOL sikeres felvásárlási kísérletet tett a horvát INA olajtársaságra.
2.2. Összefoglaló adatok17 A visegrádi országok és Románia működő tőkekivitele 2008-ban összességében 49%-kal csökkent az előző évhez képest. Magyarország 78%-kal, Lengyelország 49%-kal, Szlovákia 37%-kal és Románia 8%-kal esett vissza, míg Csehország működő tőkekivitele 9%-kal nőtt. Hazánk részaránya 13,3%-al a visegrádi négyek és Románia teljes működő tőkekiviteléből jelentősen alacsonyabb volt a 2007. évinél. 2009 első három negyedévében összességében 33%-kal nőtt a visegrádi országok és Románia működő tőkekivitele az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Csehországban több mint kétszeresére nőtt a kivitel, de a magyar cégek is 61%-kal több tőkét fektettek be külföldön. Szlovákiában (alacsony szintről) több, mint háromszorosára
17
www.nfgm.hu
24
emelkedett a tőkekivitel, míg Lengyelországban 30%-kal, Romániában pedig 64%-kal csökkent. Hazánk pozíciója javult 2008 első három negyedévéhez képest, az országcsoport teljes működő tőkekivitelének 16,1%-a származott Magyarországról. Az év egészében a magyar kivitel várhatóan nem fogja elérni az előző öt év átlagát (1,8 Mrd eurót), 1 Mrd euró körül alakulhat. Középtávon évi 2 Mrd euró körüli tőkekivitelt várunk, amely összeget nagyban befolyásolhatják az egyedi nagy értékű tranzakciók. 4. ábra A visegrádi országok és Románi működőtőke kivitele (első három negyedévi adatok)
25
3. Magyarország közvetlen importjának főbb jellemzői
tőkeexportjának,–
Az 1990-es években a működő tőke beáramlása mellett a tőkeexport egyáltalán nem volt számottevő, az elmúlt években azonban már magyar vállalatok is több Mrd euró értékben hajtottak végre külföldön közvetlen tőkebefektetéseket. Jóllehet Magyarország belátható időtávon belül nettó tőkeimportőr marad, a működő tőkeexport jelentősége várhatóan tovább növekszik. A magyar vállalatok külföldi közvetlen tőkebefektetéseinek állománya 2009. szeptember végén 11 Mrd euró volt; ebből 9,1 Mrd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem formájú működő tőkebefektetések állománya, 1,9 Mrd-ot pedig az egyéb tőkéé. 5. ábra A külföldön befektetett magyar működő tőke állománya 2009 III. negyedévig 18
Forrás: MNB Az 1 104 eurós egy főre eső magyarországi működő tőkeállomány Szlovénia (2 785 euró, 2008 végén) után a második legmagasabb a kelet-közép-európai térségben; az utóbbi években tapasztalható élénkülés ellenére Csehország (878 euró), Lengyelország (429 euró), Szlovákia (2009 második negyedéve végén 316 euró) és Románia (49 euró) 18
Az MNB a 2009 II. negyedévi adatok publikálásával együtt 2004-ig visszamenőlegesen módosította a fizetési mérleg adatokat több módszertani változtatás miatt. A felülvizsgálat leginkább a viszonzatlan átutalásokat, a tőkemérleget és az újrabefektetett jövedelmeket érintette. A módszertani váltás egyrészt a korábbi pénzforgalmi szemléletről eredményszemléletre tért át az EU-transzferek elszámolásában, másrészt a közvetlen tőkebefektetéseken már csak a normál üzletmenethez kapcsolódó jövedelmet számol el.
26
lemaradása még mindig jelentős. A magyar vállalkozások külföldi közvetlen tőkebefektetés állományának legnagyobb része 2,8 Mrd euró, (25,2%) Szlovákiába irányult. (A működő tőkeállomány származási ország és ágazatok szerint bontott adatai 2007 végére és csak a részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem formájú állományra vonatkoznak.) Meghatározó célpont még az Egyesült Királyság (1 392 millió euró, 12,6%), Horvátország (1 055 millió euró, 9,5), Bulgária (577 millió euró, 5,2), Románia (565 millió euró, 5,1%), Hollandia (562 millió euró, 5,1%) és Macedónia (475 millió euró, 4,3). Összességében a magyar közvetlen tőkebefektetések 63,3%-a KeletKözép Európába irányult. 6. ábra A külföldön befektetett magyar tőke állományának megoszlása 2007 végén (fogadó országok szerint)
Forrás: Nfgm 7. ábra A külföldön befektetett magyar tőke állománya 2007 végén (ágazatok szerint)
Forrás: Nfgm 27
A magyar vállalatok külföldi befektetéseinek több mint fele a szolgáltató ágazatokba áramlott. 2007 végi adatok szerint 6,3 Mrd euró, 56,4%. A pénzügyi tevékenység 2,0 Mrd euró, 18%, a vagyonkezelés 1,6 Mrd euró, (14,4%), és a kereskedelem, javítás 1 Mrd euró, (8,6%) ágazatokban valósult meg a legtöbb magyar közvetlen tőkebefektetés. A feldolgozóiparba a befektetések 31,9%-a áramlott (3,5 Mrd euró); ezen belül is a kőolajfeldolgozás (2 501 millió euró, 22,6%) volt a meghatározó. Az 1998-2007-es adatok szerint az éves működő tőkekivitel átlagos értéke 1 167 millió eurót tett ki. 2008-ban a működő tőkekivitel egyenlege, 568 millió eurót ért el. 2009 első három negyedévében 724 millió euró értékű magyar működő tőke kivitelére került sor, ami az előző év azonos időszakánál 446 millióval magasabb. A nem adóssággeneráló beáramláson belül a részvényformájú tőkeexport egyenlege 499 millió euró, az újra befektetett jövedelemé 123 millió euró volt. (Az újra befektetett jövedelem az adózott eredmény és a megszavazott osztalék különbsége.) Az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások egyenlege 102 millió euró volt. Az újra befektetett jövedelmek 2004 óta játszanak jelentős szerepet a tőkekivitelben, ami természetes velejárója a külföldön befektetett magyar működő tőkeállomány folyamatos emelkedésének, hiszen a külföldi befektetéseket magas jövedelmezőség jellemzi; a 2008. évi részvényjövedelmek aránya a nem adóssággeneráló befektetések állományához viszonyítva 7,5% volt. 2000-2003 között az újra befektetett jövedelmek mindössze 4,2%-át adták a teljes működő tőkekivitelnek, 2004-2008 között már a 15%-át. A magyar befektetők a külföldön (az előző évben) megtermelt nyereség 115,8%-át utalták haza osztalékként 2008-ban, míg 2003-2007 között átlag 68,9% volt ez az arány.19
3.1. A magyar befektetések földrajzi és ágazati megoszlása Elméletek szerint a külföldi piacokon beruházó cégek, elsősorban és a kezdeti időszakban ott hoznak létre befektetéseket, ahova korábban exportáltak, vagy más cégekkel és más intézményekkel kapcsolatban álltak, ismerik a helyi igényeket és feltételeket. A földrajzi közelség, a nyelvi és kulturális hasonlóság, a hasonló intézmények, szabályok mind csökkentik a kockázatot a külföldön beruházni kívánó hazai cégek számára. A kelet-közép európai országok vállalatai leginkább a régión belül hoznak létre határon átnyúló befektetéseket. Jellemzően a kevésbé fejlett vagy azonos gazdasági szinten álló
19
www.nfgm.hu
28
országokba történnek tőkekihelyezések, de a nyugat-európai piacokon is egyre több KeletKözép Európából származó leányvállalat jön létre. (A szlovén Gorenje pl. az elmúlt években növekvő értékben alapított leányvállalatokat Ausztriában, Németországban vagy Franciaországban). Ugyanakkor a történelmi kapcsolódások, vagy a földrajzi, nyelvi és kulturális közelség az új tagállamok vállalatainak tőkekihelyezése kapcsán sokkal meghatározóbb. Nem véletlen, hogy 2004-ig a cseh OFDI állomány több mint egyötöde Szlovákiába irányult. Magyarországra ugyanakkor az összes befektetés csupán 0,4%-a érkezett20. A magyarországi tőkebefektetések eloszlását figyelembe véve, megállapítható, hogy a délkelet európai országok súlya meghatározó. Ez mindenekelőtt azzal függ össze, hogy a térség gazdasági növekedése tartósan magas, és a magánosítási folyamat jó alkalmat kínál a nemzetköziesedésre törekvő cégeknek, és természetesen a földrajzi közelség mellett a történelmi-kulturális kapocs is erős. A határmenti területeken egyre aktívabbá válnak a kis-és középvállalkozások, főként, hogy a szlovák gazdaság kedvezőbb adózási- és járulékfizetési feltételeket kínál a vállalkozók számára. Ebben az esetben már nem feltétlenül piacszerzési motivációról lehet szó, inkább arról, hogy a külföldi beruházás célja az ügyfelek közvetlenebb elérése.21
3.2. Motivációk és a hazai gazdaságra gyakorolt hatások A magyar vállalatok régió központú terjeszkedése több szempontból is magyarázható. Egyrészt a külföldön befektető, leányvállalatokat létrehozó magyar cégek erős pozícióval rendelkeznek a hazai piacon, melyekre általában jellemző, hogy további fejlődésének gátat szab a szűkös hazai piac. Fontos, hogy a külföldi közvetlen befektetéseken keresztül jóval könnyebbé
válik
a
helyi
piac
és
célcsoport
elérése,
sokkal
inkább,
mint
exporttevékenységen keresztül. Dél- Kelet Európa gyors gazdasági növekedése jelen állapotok szerint megtorpanni látszik, a világon végigsöprő pénzügyi és hitelválságban semmi sem biztos. Sajnos azt sem tudni meddig tarthat, és milyen következményekkel jár. Átalakuló gazdaságok révén a hazai vállalati szektor, és a hazai beruházások szerepe kevésbé jelentős. Éppen ezért a külföldi működő tőke várhatóan hasonló szerepet fog betölteni ezekben az országokban, mint Kelet- Közép Európában a kilencvenes években. Egyes balkáni országokban jó befektetési lehetőségek kínálkoznak az állami vállalatok 20 21
Cseh Nemzeti Bank adatai MOL-INA [2008] TDK dolgozat
29
eladása kapcsán, így a privatizáció jó alkalmat ad a magyar befektetőknek is a felvásárlásokra. Óriási lehetőséget rejt az immár uniós tag Románia és Bulgária, melyek méretüknél, lakosságszámuknál fogva vonzó befektetési célponttá váltak. Ukrajna, vagy a dél- kelet európai országok korábban nem nyitották meg gazdaságukat a befektetések előtt, és az üzleti környezet sem kínált jó feltételeket a külföldi befektetőknek22. A befektetési klíma javítása érdekében hozott reformok feltehetően jobb feltételeket teremtenek a külföldi befektetők számára is. Emellett fontossá válhat, hogy a munkabér költségei a térségben jóval alacsonyabbak a hazainál, így a költséghatékonyság, olcsóbb termelés is szempontként jelentkezhet a magyar beruházók számára. Az országból kifelé irányuló befektetéseket sokszor úgy ítélik meg, hogy a külföldi befektetés a hazai helyettesítője, így pl.: munkahelyeket von el. Egy a kelet- közép európai országok körében végzett felmérés szerint23, az OFDI nem tekinthető a hazai beruházás helyettesítőjének. A külföldi befektetések hatása a magyar anyacégeknél a foglalkoztatást kevésbé befolyásolta, mint a külkereskedelem javulását24. A vállalatok háromnegyede ítélte semlegesnek a foglalkoztatási hatást. Ugyanígy, a cégek nagyobb hányadánál a termelés és behozatal sem változott jelentősen. Ugyanakkor a piaci részesedés és az export a legtöbb vállalatnál jelentősen növekedett. Mivel a magyar befektetések zömére a piacszerzési motiváció a jellemző, nem véletlen, hogy a hazai foglalkoztatás alakulását kevésbé befolyásolja az OFDI tevékenység. Nem beszélve arról, hogy míg a működő tőkeexport gazdaságilag kevésbé meghatározó, a nemzetgazdaság foglalkoztatását is kevéssé érinti. A magyarországi befektetők nagy hányadánál (pl. OTP, MOL, vagy a kisebbek közül a Fornetti franchise) külföldi terjeszkedése kapcsán egyértelmű a külföldi piacszerzés. A külföldön eszközölt befektetések helyett a hazaiak kétségkívül kevesebb profitot hoztak volna, vagy a telített piac miatt egyáltalán nem lehetett további terjeszkedésre és nyereségre számítani. A magyar vállalatok egy másik része azonban termelőkapacitások kihelyezését is megvalósítja, pl. Zalakerámia, Dunapack. Ezek szintén nem feltétlenül köthetők a hatékonyságkereséshez, hiszen előfordulhat, hogy a beszállítóként tevékenykedő vállalat egy nagyobb céget követve hoz létre leányvállalatot a határon túl. Ez történt pl. a Pannonplast esetében is, amely az Unilever számára termel csomagolóeszközöket 22
Szanyi, [2007] Svetličič, [2006] 24 Antalóczy-Éltető, [2003] 23
30
Sepsiszentgyörgyön. A termelés-kihelyezésre az is magyarázat lehet, hogy a külföldi célközönség gazdaságosabban elérhető közvetlen tőkebefektetés során, mint exporton keresztül. Mivel Románia, Bulgária és Ukrajna vagy a dél- kelet európai országok egyértelműen alacsony gazdasági fejlettségi színvonallal jellemezhetők, a reálbérek is jóval alacsonyabbak a hazainál. A bérkülönbségből, vagy az eltérő adózási feltételekből fakadó versenyelőnyök kihasználása a határ mentén levő vállalkozásokat motiválhatja külföldi terjeszkedésre, mint ahogy az a magyar-szlovák határon is egyre gyakrabban előfordul. A piacszerzési motiváció egyes esetekben erősen összefügg a stratégiai pozíció erősítésére irányuló motivációval. Ennek hátterében olyan befektetések állnak, melyek célja felvásárlás vagy részesedés szerzése, mely hosszú távon is biztosítja stratégiai pozícióját a nemzetközi piacokon. Itt a már európai határokon is túljutó MOL-t, és a nyolc országban jelen levő OTP-t szeretném előtérbe helyezni. Több esetben jellemző, hogy a vállalatcsoport az akvizíciót követően általában olcsóbban fér hozzá az inputokhoz, ezáltal a költségek csökkenthetők. A tőkekihelyezés hatásaként a kelet- közép európai, így a magyar vállalatok pénzügyi mutatói is javultak25. Ahogy az elméletek is sugallják, a nemzetköziesedés során a vállalat tulajdonspecifikus előnyei javulnak, amelyek a megváltozott menedzsment technikák, szervezeti változások és a kutatás-fejlesztésre fordított magasabb költés okoz.
3.3. Áttekintés az aktuális működő tőke beáramlási folyamatokról A külföldi működőtőke magyarországi állománya 2009-ben meghaladta a 64 Mrd eurót, és egy főre vetítve az egyik legmagasabb a kelet- közép európai térségben. A működő tőkebefektetések döntő része a szolgáltató ágazatokba és a versenyképes feldolgozóipari ágazatokba
(pl.
járműgyártás,
villamosgépgyártás)
áramlott.
A
Magyarországon
végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetések 75%-a az Európai Unióból, 22%-a Németországból származik. 2009-ben 1 021 millió euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés valósult meg Magyarországon. Ezen belül a nem adóssággeneráló működő tőke értéke 2 751 millió eurót tett ki, míg az adóssággeneráló egyéb tőke egyenlege -1 730 millió euró volt.
25
Svetličič, [2006]
31
A magyar gazdaság 1990 óta végbement sikeres szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlen tőkebefektetések. A külföldi működőtőke folyamatos beáramlása nagymértékben hozzájárul a termelékenység növekedéséhez, a technológiai modernizációhoz, az exportkapacitások létrehozásához és új munkahelyek teremtéséhez, emellett a nem adóssággeneráló működő tőkebeáramlásnak meghatározó szerepe van a külső pénzügyi egyensúly javításában. 8. ábra A külföldi működő tőkebefektetések állománya Magyarországon 2009-ben (millió euró)26
Forrás: Nfgm A gazdasági átalakulás kezdete óta Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya 2009 végén 64,2 Mrd euró volt; ebből 59,9 Mrd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájú működő tőkebefektetések állománya, 4,3 Mrd-ot pedig az egyéb tőke állománya. (8. ábra) A 6 399 eurós egy főre eső magyarországi működő tőkeállomány – Csehország (8 084 euró) után – a második legmagasabb a közép-európai térségben, Szlovákiával holtversenyben (2009 harmadik negyedévének végén 6 323 euró). Lengyelország (3 326 euró) és Románia (2 404 euró) lemaradása továbbra is jelentős.
26
Az MNB a 2009 II. negyedévi adatok publikálásával együtt 2004-ig visszamenőlegesen módosította a fizetési mérleg adatokat több módszertani változtatás miatt. A felülvizsgálat leginkább a viszonzatlan átutalásokat, a tőkemérleget és az újrabefektetett jövedelmeket érintette. A módszertani váltás egyrészt a korábbi pénzforgalmi szemléletről eredményszemléletre tért át az EU-transzferek elszámolásában, másrészt a közvetlen tőkebefektetéseken már csak a normál üzletmenethez kapcsolódó jövedelmet számol el.
32
9. ábra A külföldi tőke állományának megoszlása
Forrás: Nfgm A Magyarországon végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetések állományának legnagyobb része (13,9 Mrd euró, 22,2%) Németországból származik. (A működő tőkeállomány származási ország és ágazatok szerint bontott adatai 2008 végére vonatkoznak.) Meghatározó szerepe van még Ausztriának 9,1 Mrd euró, (14,5%), Hollandiának 8,4 Mrd euró, (3,4%), Luxemburgnak 6,7 Mrd euró, (10,7%), Franciaországnak 3,8 Mrd euró, (6,1%) és az USA-nak 2,6 Mrd euró, (4,1%). Összességében a működő tőkebefektetések 75%-a származik az Európai Unióból. (9. ábra) A külföldi befektetések állományának több mint 60%-a a szolgáltató ágazatokhoz kötődik 2008 végi adatok szerint 39,8 Mrd euró, 63,5%. A kereskedelem, javítás 8,7 Mrd euró, (13,9%), a szállítás, távközlés 5,9 Mrd euró, (9,4%), az ingatlanügyletek 5,7 Mrd euró, (9,1%) ágazatban és a bankszektorban (5,5 Mrd euró, 8,8%) valósult meg a külföldi közvetlen tőkebefektetés többi része. A feldolgozóiparban a befektetések 27,7%-a található (17,4 Mrd euró). Ezen belül is a járműgyártás (4 Mrd euró, 6,4%), a villamosgép-gyártás (3,2 Mrd euró, 5,1%), az élelmiszeripar (1,8 Mrd euró, 2,8%), illetve a vegy- és gyógyszeripar (1,6 Mrd euró, 2,5%) vonzották a legtöbb tőkét. Az 1999-2008-es adatok szerint az éves működő tőkebeáramlás átlagos értéke 4 Mrd eurót tett ki. 2009-ben a beáramlás egyenlege 1 021 millió euró volt, ami több mint 3,7 Mrddal marad el az egy évvel korábbitól, és 1995 óta a legkedvezőtlenebb adat. A nem adóssággeneráló beáramláson belül a részvényformájú befektetések egyenlege 1932 millió euró (az előző évinél 934 millióval kisebb, de a sokévi átlagnál nagyobb) volt, míg az újra befektetett jövedelemé 819 millió euró (1996 óta a legalacsonyabb) volt. Az újra 33
befektetett jövedelem – amely az adózott eredmény és a megszavazott osztalék különbsége – kedvezőtlen alakulása annak köszönhető, hogy az MNB becslése szerint a külföldi tulajdonú vállalatok nyeresége jóval nagyobb mértékben csökkent, mint az általuk megszavazott osztalék összege. Az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások egyenlege -1 730 millió euró volt. (Negatív egyenlegre eddig nem volt példa.) Az újra befektetett jövedelmek jelentősége a 90-es évek közepe óta folyamatosan nőtt, ami természetes velejárója a külföldi működő tőkeállomány 1990 óta tartó folyamatos emelkedésének, hiszen a külföldi befektetéseket magas jövedelmezőség jellemzi; a 2009. évi (becsült) részvényjövedelmek
aránya
a
nem
adóssággeneráló
befektetések
állományához
viszonyítva 7,1%, az előző évinél 2,8 százalékponttal alacsonyabb volt. 1995-2000 között az újrabefektetett jövedelmek mindössze 24%-át adták a teljes működő tőkebeáramlásnak, 2001-2008 között már a 43,4%- át. 2004 óta figyelhető meg ugyanakkor az a tendencia, hogy a külföldi befektetők a Magyarországon megtermelt nyereség korábbiaknál nagyobb részét utalják külföldre osztalékként, aminek folyományaként a korábbi magas újrabefektetési hányad fokozatosan 50% alá csökkent. A legnagyobb értékű (786 millió euró) részvény és egyéb részesedés formájú (nettó) külföldi közvetlen tőkebefektetés 2009ben Oroszországból érkezett (döntően a Szurgutnyeftyegaz OMV által birtokolt Molrészvényeinek felvásárlásához kötődően) Magyarországra. A második legnagyobb befektető Hollandia (578 millió euró), a harmadik pedig Svájc volt (323 millió euró). Jelentős nagyságú tőke érkezett még Luxemburgból (225 millió euró, döntően minden bizonnyal a CIB Bank Zrt. tőkeemeléseként), Romániából (90 millió euró), Hongkongból (89 millió euró, egyetlen, minden bizonnyal a villamosgép-gyártáshoz kötődő tranzakciónak köszönhetően) és Szingapúrból (60 millió euró, vélhetően a közvetve Csányi Sándor
OTP-vezér
érdekeltségébe
tartozó
egyes
cégek
tulajdonosváltozásának
köszönhetően). Az osztrák befektetők ugyanakkor nettó 505 millió euró értékű részvénytőkét vontak ki (döntően a fent említett MOL tranzakciónak köszönhetően). 2009ben a feldolgozóiparból összesen nettó 575 millió euró értékű részvénytőke kivonására került sor, míg a szolgáltató ágazatokba 2 444 millió euró működő tőke áramlott (részvény és egyéb részesedés formájában). A feldolgozóiparon belül a gépgyártásból 1 054 millió euró tőke kivonására került sor, míg a legtöbb befektetés a villamosgép-gyártásban (292 millió euró) és az egyéb nemfém ásványi termék gyártása ágazatban (60 millió euró) valósult meg. A szolgáltatásokon belül a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás (1 808 millió euró), a kereskedelem (179 millió euró) és a bankszektor (161 millió euró, döntően minden bizonnyal a CIB Bank Zrt. tőkeemeléseként) említendő meg. A 34
gépgyártás tőkekivonásával párhuzamosan a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásba történő beáramlás vélhetően a General Electric magyarországi cégcsoportjának átalakításával függ össze. Az UNCTAD előzetes becslése szerint a pénzügyi-gazdasági válság, illetve különösen az összeolvadási-felvásárlási tranzakciók értékének drasztikus (66%-os) visszaesése hatására 2009-ben 39%-kal, 1 040 Mrd dollárra csökkent a globális működő tőkeáramlás. 2010-re az UNCTAD szerény növekedést vár a globális működő tőkeáramlásban27.
27
www.nfgm.hu
35
4. Kelet- Közép Európa olajipara A továbbiakban szeretném feltérképezni Kelet- Közép Európa olajcégeit, hogy az egyes országokban kik a piacvezetők és mely vállalatok a legversenyképesebbek a régióban. Azért tartom fontosnak bemutatni ezt a részt, hogy milyen olajipari cégek a meghatározóak a térségben, a későbbiekben a MOL kapcsán legyen némi összehasonlító adatunk arról, hogy a magyar olajtársaság milyen körülmények között, milyen versenytársakkal találja szembe magát a kelet közép európai területeken. A kelet- közép európai régió Ausztriát, Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Romániát, a volt Jugoszláv tagállamokat és Lengyelországot magába foglaló terület. Bár hasonlóságot több ponton mutattak az országok, mégis mindegyik csak rá jellemző piaci sajátosságokkal is rendelkezett. Az ezredforduló előtti néhány évtizedben az akkori szocialista országok stratégiai fontosságú ágazatként kezelték az olajipart, és mindegyikük saját, egymástól független finomítási, feldolgozási infrastruktúrát és logisztikai rendszert épített ki. Emiatt jelentős párhuzamos kapacitások épültek ki a térségben. Más iparágaktól eltérően a nemzeti olajvállalatok között nem alakult ki specializáció, igyekeztek mindannyian a teljes feldolgozási vertikumot létrehozni. Ennek egyik oka az volt, hogy nem volt megoldott közöttük a termék és nyersanyag ellátásának vezetékes kapcsolata, mivel a nyersolaj és a gázvezetékeket annak idején úgy építették ki, hogy minden ország közvetlenül a Szovjetuniótól kapta a nyersanyagot. Az egyetlen jelentősebb alternatív nyersanyag beszerzési útvonal az Adria kőolajvezeték volt. Komolyabb olajtartaléka csak Romániának maradt, de az sem volt elég ahhoz, hogy olajipara import nélkül tudjon működni. A rendszerváltás után az országok igyekeztek oldani ezen a kiszolgáltatottságon, de a helyzet alapvetően nem változott. A hasonló múlt ellenére mutatkoztak különbségek is a térség vállalatai és azok működési környezetei között: A helyi vállalatok 2003-ban különböző szintjén álltak az átalakulásnak, a privatizációnak. A
régi
szocialista
nagyvállalatok
mesterséges
kialakításával,
vagy
később,
a
privatizációhoz kapcsolódó átszervezésekkel eltérő vertikális felépítést valósítottak meg (gázüzletág, petrokémiai ipar, energiaipar leválasztása, vagy hozzákapcsolása az olajiparhoz). Nagyok voltak a különbségek a működési környezetben. Három csoportot lehetett megkülönböztetni: a régebb óta EU tag Ausztriát, a gazdaságilag fejlettebb Lengyelországot, Csehországot, Magyarországot és Szlovéniát, illetve Szlovákiát, 36
Romániát és Horvátországot. A három országcsoportban jelentős eltérés volt a tőke és hitelpiac fejlettsége között. Különböztek az állami szabályozók: árliberalizáció, adózás, vámok, ellátási és tárolási kötelezettség, ami jelentősen befolyásolta az iparág országonkénti nyereségességét. A nemzeti olajvállalatok üzletágaikban nem érték el a kritikus méretet. Az összességében túl nagy, de szétaprózott kapacitásaikat nem voltak képesek hatékonyan működtetni. A kilencvenes évek közepén a finomítók esetében körülbelül 20-30%-os többletkapacitás jelentkezett a térségben, ami előrevetítette, hogy a jövőben a kicsi és gazdaságtalan finomítókat esetleg be kell zárni. A térség vállalatai körében nem volt jellemző a vertikális integráció. Az upstream (kutatás, kitermelés) üzletágba méretükből adódó alacsonyabb kockázatviselési képességeik miatt a nemzeti olajvállalatok nehezen tudtak volna belépni úgy, hogy tevékenységük hangsúlyát ezen szegmensre helyezzék. A magas feldolgozottságú kőolajszármazékok (kenő- és motorolajok) esetében a kutatás fejlesztés jelentős fix költségei mellett a márkanév bevezetése jelentett nagyobb terhet. A vállalatok tevékenységi körét a gazdasági rendszerváltás idején alapvetően állami döntések határozták meg. A politikailag befolyásolt korábbi működés racionális felülvizsgálata nem csak a nem alaptevékenységekből való kivonulást jelentette közép, illetve hosszú távon, hanem a petrokémiai ágazatba és esetleg az energiaiparba történő belépést
is.
A
petrolkémiai
és
energetikai
terjeszkedés
egymástól
független
lehetőségekként merültek fel. Arra a kérdésre, hogy mi a vertikális integráció optimális szintje, nem volt mindenki által elfogadott válasz. Kérdéses volt, hogy a vegyipari munkafolyamat mely szintjéig szabad az olajtársaságoknak szerepet vállalni vagy a gázüzletágat mennyire kell elválasztani az olajüzletágtól. Az már a privatizációs hullám megindulásakor látszott, hogy a közép-európai nemzeti társaságok akkori formájukban és méretükben nem lehetnek versenyképesek az egységesülő piacon. Két lehetőség kínálkozott a növekedésre. Az egyik az volt, hogy jelentős pénzforrások bevonásával átszervezik működésüket, növelik hatékonyságukat, megerősítik, és tovább építik megszerzett piacaikat, azaz organikus növekedési pályára állnak. A kritikus tömeg elérésének fontossága összekapcsolódott a rendelkezésre álló idő rövidségével, ami alatt a szükséges növekedést el kellett érni. Így a sikeres működés és túlélés járható útjának az inorganikus növekedés tűnt, ami a térség vállalatainak egyesüléseit és felvásárlásokat vetített előre.
37
4.1. A térség országai Lengyelország mutatta a leginkább ígéretes képet, olajiparát tekintve, mivel a térség országai közül itt volt a legnagyobb az összkereslet az olajtermékek iránt. A piac mérete (köszönhetően a lakosság létszámának) jóval meghaladta a többi országét. Mindazonáltal a piaccal kapcsolatos várakozások azt mutatták, hogy Lengyelország olajiparában a kis szereplők komoly nehézségek elé néznek, illetve a piacra belépni kívánó olajtársaságoknak is komplikációkkal kell számolni a nemzeti olajtársasággal, a PKN Orlennel kapcsolatban, ami döntő dominanciával rendelkezett és rendelkezik ma is a hazai piacon. Ausztriában az ezredfordulón önkéntes árkorlátozást vezettek be, habár keleti szomszédaihoz viszonyítva nagyobb piaccal rendelkezett. Magyarország, Csehország és Szlovákia olajfelhasználásban jelentős hasonlóságok mutatkoztak mind volumen, mind pedig a keresett termékek tekintetében, de az egyes országok mutattak sajátos vonásokat is. A kiskereskedelmi értékesítésen elérhető profit a többi országhoz viszonyítva alacsony volt Csehországban
és
Magyarországon.
Ugyanezekben
az
országokban
a
belföldi
összkeresletben is megjelent annak hatása, hogy ezen országok állampolgárai a szomszédos országok alacsonyabb üzemanyag árai miatt Ukrajnába, Romániába, Szerbiába, és Horvátországba jártak át üzemanyagot vásárolni. Mind a négy országban az üzemanyagtöltő hálózat jól kiépített volt, egy esetlegesen a piacra betörni kívánó olajtársaság újabb töltőállomások építésével már nem tudott volna érvényesülni. Románia és Bulgária a kilencvenes években tért át a központi tervezésről a piacgazdaságra, ami a gazdaság depresszióját vonta maga után. Ezen kívül ezeknek az országoknak szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy a volt Szovjetuniótól a jövőben nem politikai alkuk keretében megállapított „támogatott” áron kapják a nyersolajat. A két tényező az országos benzinkereslet csökkenéséhez vezetett mind Romániában, mind pedig Bulgáriában. A volt Jugoszláv államok, illetve Albánia jelentős növekedést produkáltak, de a piaci összkereslet ezekben az országokban alacsony szinten állt, illetve az itt tevékenykedő vállalatoknak számolniuk kellett a korrupcióval, állami árképzési és import szabályozással, valamint azzal a ténnyel, hogy az állami bürokrácia egyelőre nem támogatta az üzleti vállalkozások működését. A volt Jugoszláv tagállamok olajiparát a háború súlyosan érintette a kilencvenes években. Stratégiai iparágként kiemelt katonai célpontok voltak a finomítók, aminek következtében le is bombázták a pancsevói finomítót, ezen kívül a háborús állapot miatt a horvátországi egységek modernizációja is elmaradt, és 2004-re komoly technológiai beruházásokat igényeltek. A nemzeti olajvállalatok dominanciájának 38
megtörésére nem mutatkozott reális alternatíva a kilencvenes években sem az utódállamokban, sem pedig Albániában.
4.2. Orosz olajvállalatok a térségben Az orosz olajcégek egyik elsődleges célja közép- európai szerepvállalásukkal az volt, hogy stabilizálják felvevő piacaikat a térségben, illetve, hogy versenytársaik elől felvásárolják az eladósorba került vállalatokat. Másik alapvető motivációjuk, hogy tevékenységük vertikális integrálásával megszerezzék az olaj kitermelésére épülő iparágak nyereségét is, mivel eddig szinte kivétel nélkül mindannyian erősen upstream- vezérelten működtek. Úgy tűnt azonban, hogy a 2003-ig tartó intenzív érdeklődés 2003-2004-re alábbhagyott. A Jukosz ebben az időben saját ügyeivel volt elfoglalva, sőt 2003-ban meggyűlt a baja az orosz hatóságokkal is, mivel több vezető tisztségviselője keveredett korrupciós, sikkasztási botrányba. A Rosneft soha nem mutatott jelentősebb érdeklődést Közép- Európa iránt. A Tatneft, amit szintén a nagyobb orosz olajcégek közt jegyeztek, Törökországban épített ki érdekeltséget a Tupras 2004-ben tervezett megvételével. Ezzel a Tatneft alapvetően el is kötelezte magát amellett, hogy európai térhódítását Törökországra korlátozza. A Lukoil érdeklődése azokra az országokra irányult, amiket fekete-tengeri olajával látott el. Érdekeltségét fenntartva Gdanskban, piaci pozíciót próbált szerezni Bulgáriában, Romániában, amivel megalapozta további Balkánnal kapcsolatos terveit, illetve potenciálisan Magyarországon. A Gazprom, bár alaptevékenysége a földgáz kitermelésre, és kereskedelemre fókuszált, intenzív érdeklődést mutatott a közép- európai downstream szegmensen kívül a petrolkémia iránt is, tevékenységének integrálásával próbálta csökkenteni a világpiaci árakkal szembeni kiszolgáltatottságát. Ennek érdekében szerzett 2001-ben meghatározó érdekeltséget a magyarországi BorsodChemben. A Surgutneftegas-ról korábban sokat lehetett hallani, amikor is egy évvel korábban megvásárolta az OMV-től a MOL 21,2%-os részvénycsomagját, ezzel jelezve szándékát, hogy érdeklődést mutat a kelet– közép európai piac iránt, mely érdeklődés napjainkra egyre inkább vergődésbe csap át. A MOL ugyanis erős és határozott fellépésének köszönhetően az orosz vállalat, mint részvénytulajdonos nem szerepel a társaság részvénykönyvében, így a MOL április 29-én megtartott rendes éves közgyűlésén még megfigyelőként sem vehetett részt. Az orosz olajvállalatokkal kapcsolatban az általános vélekedés az, hogy felvásárlási fenyegetésükkel folyamatosan számolni kell a térségben, mindamellett nincsenek 39
közvetlen hatással a térség vállalatainak stratégiájára a piac konszolidációjának szempontjából. Ennek egyes vélemények szerint még mindig az az oka, hogy az orosz cégeket sem a térség országainak kormányai, sem pedig a nyugati befektetők nem kezelik bizalommal, köszönhetően az orosz olajipar és szervezett bűnözés kapcsolatáról újra és újra napvilágot látó híreknek.
4.3. A nemzeti olajvállalatok terjeszkedése A régióban terjeszkedő, volt nemzeti olajvállalatok motivációi jelentősen eltérnek a nyugati, illetve orosz vállalatok térséggel kapcsolatos meglátásaitól. Míg előbbieket a kereslet növekedésének változása, illetve a megtérülések motiválják, addig az utóbbiakat piacaik stabilitása foglalkoztatja. A regionálisan terjeszkedő vállalatok a felvásárlásokon és egyesüléseken keresztül helyzetüket próbálják meg konszolidálni, a profit, illetve kereslet növekedése ebből a szempontból kerül levezetésre. A regionális integrátorok csoportjába elsősorban az ausztriai OMV, a lengyel PKN, a görög Hellenic Petroleum, és a MOL tartozik. A töltőállomás- piacon az Orlen súlya Lengyelországban 30%, Csehországban pedig 20%. Az OMV piacvezető az osztrák és a román piacon, részesedése Ausztriában 19%, Romániában pedig 35%. A MOL eddig csak Szlovákiában és Magyarországon volt piacvezető 40- 40%- os részesedésével, de 2008 októbere óta a Horvátországban is az elsők közé került az INA-ban lévő 47,15% -os részesedésének következtében. A horvát piac 55%-át az INA olajvállalat fedte le. (10. ábra) 10. ábra Régiós pozíciók
Forrás: www.fn.hu
40
A Financial Times felmérése alapján Közép- Kelet Európa 500 legnagyobb vállalatának listáján az 1. helyet a PKN Orlen lengyel olajvállalat birtokolja több mint 16 Mrd eurós forgalmával. A 2. helyen hazai büszkeségünk a MOL áll, mely kicsit több mint 10 Mrd eurós forgalommal rendelkezik. Az 1. táblázatban kiemeltem az energiaszektor vezető vállalatait a régióban28. 1. táblázat Az energiaszektor vezető vállalatai a régióban29
28
MOL-INA [2008] TDK dolgozat Company name=cégnév, Country=ország, Revenue from sales=értékesítés árbevétele, Revenue change=bevétel változás, Net income=nettó jövedelem, Net income change=nettó jövedelemváltozás, Number of employees=alkalmazottak száma 29
41
5. A magyar energiapiac kiemelkedő szereplői 5.1. MOL- Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt. A MOL-csoport Közép- Kelet-Európa egyik vezető integrált olaj- és gázipari csoportja, az alábbi fő tevékenységeket folytatja: kőolaj- és földgázkutatás és - kitermelés; kőolajtermékek finomítása, szállítása, tárolása és kis- és nagykereskedelmi értékesítése; földgázszállítás; olefin- és polimergyártás és -kereskedelem; elektromos áram és hőenergia előállítás gáz- és megújuló erőforrásokból. A MOL-csoport tagja a magyar vegyipar egyik meghatározó szereplője, a TVK Nyrt., a szlovákiai Slovnaft olajipari társaság, az ausztriai Roth kis- és nagykereskedelmi vállalat. Stratégiai partnere 2008. október 17-e óta az INA horvát olajtársaság. A régió tizenegy országában több mint 1600 töltőállomásból álló multi-brand hálózatot működtet, mely hat különböző márkát fog össze. A kutatás – termelés üzletág révén jelen vannak a közel keleten, Közép-Ázsiában és Észak-Afrikában, az elmúlt években kutatásaik során számos jelentős felfedezést tettek Magyarországon, Oroszországban és Pakisztánban. 2008-ban árbevétele meghaladta a 3530 Mrd Forintot, piaci kapitalizációja az 5 Mrd dollárt. Foglalkoztatottak száma meghaladja a 17 000 főt. 30
5.1.1. A MOL stratégiai szándékai A MOL alapvető stratégiai céljának tekinti, hogy megragadja és maximalizálja a regionális növekedési lehetőségeket. A MOL a végrehajtott tranzakciókban és integrációs folyamatokban szerzett értékteremtő tapasztalataira támaszkodva a továbbiakban is a nemzetközi fejlesztésre és a teljesítmény javítására fókuszál a lehetséges kockázatok elfogadható szinten tartása mellett. A részesedés növelése a MOL-lal stratégiai partnerségben levő INA-ban a MOL regionális növekedési stratégiájának alapvető eleme. A MOL stratégiai terve az INA-val kapcsolatban, hogy javítsa annak üzleti teljesítményét, valamint piaci pozícióját Horvátországban, Délkelet-Európában és az adriai régióban, támogatva az INA saját eszközeibe történő beruházásokat, fejlesztve a kereskedelmi 30
www.mol.hu
42
képességét és erősítve a fogyasztói szemléletet. A kutatás és termelés üzletágban a MOL már eddig is támogatta és a továbbiakban is támogatni kívánja az INA felhalmozott szakértelmének kiaknázását a hazai és a nemzetközi kutatási és termelési projektekben, így optimalizálva az INA-ban rejlő olaj- és gáztermelési potenciált. A gáz üzletágban a MOL célja, hogy növelje a Horvát Köztársaság ellátásbiztonságát a szükséges, értékteremtő beruházások támogatásával. A MOL alapvető célja között szerepel még, hogy korszerű, modern és hatékony finomítókat működtessen, így az olajfinomítás területén a MOL a továbbiakban is támogatja a folyamatban lévő fejlesztési projekteket, mind a sisaki, mind a rijekai finomítóban azért, hogy az INA finomítói által előállított benzin az EU finomítói előírásainak megfeleljen. A kiskereskedelemben a MOL támogatni kívánja az INA-t kúthálózatának fejlesztésében a hatékonyság javításában. A MOL azt is leszögezte, hogy együtt kíván működni az INA majd 16 ezer alkalmazottjával és hozzá kíván járulni szakmai fejlődésükhöz. A horvát vállalat megszerzése minden valószínűséggel az utolsó felvásárlási lehetőség volt a kelet európai térségben. A MOL és az INA kiegészítik egymást a finomítás és a kereskedelem területén. A tranzakció során a magyar vállalat tengeri kijárathoz jutott a rijekai finomítónak köszönhetően, amelynek akkor lesz jelentősége, amikor kiépítik a cseppfolyós gáz fogadására alkalmas terminált, amely csökkentené a MOL Csoport függőségét az orosz gáztól. A MOL a közép- európai piac első számú olajvállalata, piacvezető Szlovákiában, Magyarországon, és most már Horvátországban is.31
5.1.2. Világgazdasági kitekintés A 2009-es év elején egy pénzügyi és gazdasági összeomlás kockázata nagyon is valószínűnek tűnt. A gazdasági aktivitás, a kereskedelem és a beruházás egyaránt meredeken estek, az eszközárak pedig a magas változékonyság mellett továbbra is hanyatlóban voltak. A kormányok a fiskális és monetáris politika extrém lazításával, és sok helyütt a pénzügyi rendszer rejtett garantálásával reagáltak a kialakult válsághelyzetre. Ennek eredményeként a világgazdaság hanyatlása az első negyedévtől növekedésbe fordult, ami az eszközárak újbóli, látványos emelkedésével járt. A feltörekvő piacok jelentették a húzóerőt, míg a jelentősen eladósodott – elsősorban fejlett – országok lemaradtak a kilábalásban. Az OECD országaiban a munkanélküliség a fellendülés ellenére
31
www.mol.hu
43
is tovább nőtt, elemzők véleménye pedig megegyezik abban a tekintetben, hogy a kilábalás továbbra is törékeny, mert számos olyan elemre épül, melyek csupán átmenetiek. A jelentős mértékű monetáris lazítás növelte az infláció kockázatát, a példa nélküli fiskális deficitek
pedig
komoly
kétségeket
vetettek
fel
néhány
állam
hosszú-távú
fizetőképességével kapcsolatban. A javuló gazdasági környezetnek és az újabb visszaeséstől való félelem enyhülésének következtében az olajár 2009 során az év eleji 40 dolláros szintről év végére 80 dollár közelébe emelkedett. A forint 17,7%-al gyengült az USA dollárhoz képest, az éves átlagos árfolyam 2009-ben 202,3 Ft/USA dollár, míg 2008-ban ez az arány 171,8 Ft/dollár volt. Magyarországon az éves átlagos inflációs ráta 4%-ra esett vissza 2009-ben, mely 2%-os csökkenés 2008-hoz képest. Az éves GDP is visszaesett 2009-ben Magyarországon, méghozzá 6,3 %-kal a 2008-as 0,6%-os növekedéssel szemben. Mindennek ellenére a régióban a benzinkereslet mindössze 0,3%-kal, a gázolaj iránti kereslet 1,2%-kal csökkent, sokkal kisebb mértékben, mint azt a gazdasági visszaesés nagysága indokolta volna. 32
5.1.3. A MOL értékesítésének árbevétele Az INA teljes körű konszolidációja 2009. június 30-val kezdődött, ezért a konszolidált eredmény kimutatás 2009. július 1-től tükrözi az INA hozzájárulását. 2009 I. félévében és az összehasonlító időszakokban az INA-csoport adózott eredményének MOL-ra jutó része (47,2%, illetve 25%). 2009. II. félévben az INA 3,4 Mrd forinttal növelte a MOL Csoport folytatódó tevékenységéből származó üzemi eredményét. A csoport nettó árbevétele 2009ben az INA II. félévi 346,3 Mrd forint hozzájárulása ellenére 9%-kal, 3.226,0 Mrd forintra csökkent, melyet jellemzően a finomítói termékeknek a dollár alapú jegyzésárak csökkenése következtében beálló alacsonyabb átlagos értékesítési árai okoztak, amit részben kompenzált az árfolyam változások hatása. Az anyagjellegű ráfordítások értéke 8%-kal csökkent 2008 azonos időszakához képest, igazodva az értékesítési bevételek gyengüléséhez. 2009-ben az anyagköltség 16%-kal csökkent, főként az import kőolajár csökkenésének, a feldolgozott import kőolaj mennyiség csökkenésének, valamint az INA II. félévi hozzájárulásának együttes hatásaként 2008-hoz képest. 32
www.mol.hu – Közgyűlési dokumentumok 2010.
44
Az egyéb működési költségek 3%-kal csökkentek, főként az alacsonyabb bányajáradék (40,0 Mrd forint) és az oroszországi projektek által fizetendő alacsonyabb export vám következtében. A személyi jellegű ráfordítások 44%-kal növekedtek a 2008-as évhez képest. Az INA II. félévi hozzájárulása a 3,7%-os átlagos bérnövekedés (a MOL Nyrt.-nél), a külföldi leányvállalatoknál megjelenő előző időszakhoz viszonyított árfolyam változás hatására elszámolt magasabb költségek miatt, valamint a csoport 10,3%-os átlaglétszám növekedésének együttes hatásának eredményeképpen, főként az I&C Energo a.s. 2008. június végi megvásárlása következtében.
5.1.4. Kutatás termelés (upstream) 2009-ben az INA operatív irányításának és az iraki kurdisztáni régióban levő Pearl projekt 10 %-os érdekeltségének a megszerzése jelentősen átrendezte a MOL kutatás-termelési térképét. Miután 2008 októberében a MOL újabb INA részesedést szerzett, átvette az operatív irányítást és a pénzügyi kimutatásaiban 2009. júliustól kezdődően teljes mértékben konszolidálta az INA-t. Az INA teljes körű konszolidálása jelentős hatással van a MOL kutatás-termelés portfóliójára – a készletek majdnem duplájára, 665,1 millió boe33re emelkedtek 2009 végére, és a termelés is kétharmaddal 142,5 ezer boe/napra emelkedett 2009 negyedik negyedévében. A megnövekedett portfolió 7 országban folytat jelentős termelési tevékenységet és 15 országban kutatási tevékenységet. További lépések születtek a meglévő erőforrás értékek maximalizálására, növelt hatékonyságú és továbbfejlesztett eljárások alkalmazásával a meglévő termelő mezőknél, illetve új projektek létrehozásán keresztül, a meglévő területekhez közel, szigorú költséggazdálkodás és hatékony működés mellett. A MOL számára az elkövetkező évek legfőbb feladata a meglevő portfóliójuk értékmaximalizálása, a magas és gyors megtérülési projektekre fókuszálás Szíriában, Közép –Kelet Európában, Pakisztánban, az iraki Kurdisztánban és Oroszországban. Tervben van a kiváló hatékonyság kiterjesztése a teljes upstream portfólióra, valamint egy kiterjedt és fokozott kutatási tevékenység, a 2013 utáni további növekedés elérésére. 2009. december 31-én a MOL Csoport 32 kutatási licencet birtokolt, amely 37.215 négyzetkilométert fedett le Magyarországon, ezzel megtartva a vezető szerepét az országban. Ezen felül a csoport leányvállalatai révén számos kutatási blokkot birtokol 13 33
Hordó kőolaj egyenérték
45
országban. Horvátországban például ez a szám 70.174 négyzetkilométer szárazföldi és 37.840 négyzetkilométer tengeri területet jelenet.
5.1.5. Feldolgozás és kereskedelem A MOL Csoport szigorú és hatékony költségkontrollt vezetett be, mellyel sikeres választ adott a 2009-es év legjelentősebb kihívásaira. A vállalat a pénztermelési képességének megőrzésére koncentrált. A készletszintek és a működési költségek csökkenése mellett, a szigorú ellenőrzés biztosította, hogy a vevői kinnlevőségek megfelelő szinten maradjanak. A kedvezőtlen és romló piaci környezet ellenére a feldolgozás és kereskedelem szegmens speciális tételek nélküli üzemi eredménye 28,0 Mrd forintot tett ki 2009-ben. A kelet-közép-európai régió motorüzemanyag-kereslete megközelítőleg 1%-kal csökkent, mely jelentős mértékben kedvezőbb a gazdasági válság kezdetén becsültnél. A motorbenzin kereslete stagnált, míg a dízel kereslete régiós szinten kis mértékben, 1,2%kal csökkent az előző évhez viszonyítva. A régión belül a kereslet alakulása az egyes országok esetében jelentős mértékben eltért egymástól. A legnagyobb esés Szlovéniában és Szlovákiában következett be, míg Lengyelországban nőtt a fogyasztás. A MOL teljes magyarországi értékesítése az előző éves szintnek megfelelően alakult 2009ben. A benzinértékesítés 1,8%-os, a dízelértékesítés 0,9%-os növekedést mutatott, míg az egyéb termékek értékesítése 5%-al csökkent 2008-hoz viszonyítva. Megőrizte pozícióját az üzemanyagok nagykereskedelmi piacán Magyarországon. Gázolaj nagykereskedelmi piaci részesedése kis mértékben 85-ről 86%-ra nőtt a nemzetközi olajvállalatoknak és végfelhasználóknak történt magasabb értékesítésnek köszönhetően. A motorbenzin nagykereskedelmi piaci részesedése 84-ről 86%-ra emelkedett. A világpiaci válságra adott gyors és megfelelő válasz részeként a MOL a korábbi beruházási tervének csökkentése mellett döntött. Az INA konszolidációja 2009 közepétől két egységgel növelte a csoport finomítóinak számát, melyek összes kapacitása évi 23,5 millió tonnára növekedett. A közös ellátásilánc optimalizálással egymáshoz kapcsolódó piacokon működtetett öt finomító jelentős további növekedési lehetőségeket kínál. A Pozsonyi és Dunai Finomítók jól ismertek magas komplexitásukról, kiemelkedő hatékonyságukról, kivételes működési kiválóságukról és jól reprezentálják a korábbi sikeres fejlesztéseket. A tengerparton fekvő Rijekai Finomító közvetlen összeköttetést nyújt a Mediterrán Régióhoz és lehetőséget biztosít a MOL-nak arra, hogy a kőolaj beszerzését és termék46
értékesítését tengeren is biztosítsa, míg a belföldi Sisaki Finomító Horvátország legjelentősebb fogyasztói piaca közelében helyezkedik el. Az INA modernizálási program első fázisa az EU motorüzemanyag-előírásoknak való megfelelést célozza. A Sisaki Finomítóban az elkészült új üzemek már képesek előállítani Euro V minőségű motorbenzint, és a finomító károsanyag-kibocsátása is jelentésen csökkent. Rijekában a folyamatban lévő beruházás eredményeképpen 2010-től Euro V minőségű üzemanyagokat tudnak előállítani, összhangban a helyi környezetvédelmi előírásokkal. A MOL célja, hogy Európa legkiválóbb finomítói csoportjává váljon. E cél elérése érdekében az INA finomítók első modernizációs fázisának befejezése és az integráció további erősítése kulcsfontosságú lépések lesznek 2010 során.
5.1.6. Kiskereskedelem Kiskereskedelme 2009-ben elérte stratégiai célját, jelenleg a régió 11 országában, több mint 1600 db töltőállomást üzemeltet, mely biztosítja az erős, biztos piacot a finomítás részére a finomítói ellátási körzetben. Az utóbbi években a horvátországi kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó TIFON illetve az olaszországi IES kiskereskedelmi hálózat sikeres integrációja után, az INA-val 2009. június 30-ával kezdődő teljes körű konszolidációjának eredményeképpen 488-cal illetve 42-vel emelkedett a töltőállomások száma. Ezen kívül 2009-ben 19 töltőállomással bővült az ausztriai hálózat. A hálózat bővítésén kívül a MOL fontos feladata az ügyfél elégedettség javítása, valamint töltőállomások fejlesztése a hatékonyság és értékesítés növelése érdekében. A kiskereskedelmi értékesítés teljes volumene (beleértve az autógáz és kenőanyag értékesítést) 32%-al emelkedett 2009-ben. Magyarországon a kiskereskedelmi üzemanyag értékesítés 4%-al emelkedett a gazdasági világválság és az erős versenyhelyzet ellenére. A benzin értékesítése nem változott, a gázolaj 7%-al, az autógáz eladása 6%-al növekedett. A kiskereskedelmi piacot továbbra is a kiélezett árverseny jellemezte az üzemanyag és nem üzemanyag szektorban. A MÁSZ (Magyar Ásványolaj Szövetség) adatai alapján a MOL üzemanyag piaci részesedése 2009-ben 36,5%-ra emelkedett a 2008-as 35,7%-ról. A MOL Csoport 2009. december 31-én összesen 1.658 működő töltőállomást üzemeltetett, amely magában foglalja a magyarországi 365, a horvátországi 480, szlovákiai 209, az olaszországi 224, a romániai 126, a bosznia-hercegovinai 108, az ausztriai 66, a szerbiai 33, a cseh országi 28, a szlovéniai 18, és a montenegrói 1 kutat. 47
5.1.7. Petrolkémia áttekintés 2008-ban a pénzügyi szektorban kezdődő válság 2009-ben a reálgazdaság egészére kiterjedt, aminek következtében a petrolkémia ipar az elmúlt két évtized legrosszabb eredményeit produkálta. A polimer termékek jövedelmezősége drámaian csökkent, melynek következtében a petrolkémiai szegmens üzemi eredménye negatív volt. A jelentős veszteségek ellenére a petrolkémiai ágazat készpénztermelő képessége nem változott. Az integrált működésnek köszönhetően a polimer vevőkör megmaradt anélkül, hogy csökkenteni kellett volna a polimer kapacitást. A recesszió ellenére a teljes értékesített polimer mennyiség 3%-al nőtt 2009-ben. A petrolkémiai ágazat 15,2 Mrd forint üzemi veszteségről számolt be a 2009-es évre, ami 7,6 Mrd forinttal alacsonyabb az előző évinél. Alkalmazkodva a kihívásokhoz, az év során a szigorú költség kontrol és a szoros működő tőke menedzsmentet is magukban foglaló hatékonyságjavító intézkedések bevezetése volt a középpontban.
5.1.8. Gáz és energia szegmens Az üzleti tevékenység eredménye a gáz és energia szegmensben 60%-kal, 61,9 Mrd forintra növekedett 2009-ben az előző évhez viszonyítva. Az FGSZ Zrt. volt a legfontosabb profitképző (46,1 Mrd forint) míg a két meghatározó leányvállalat, az MMBF Földgáztároló Zrt. és a Slovnaft Hőerőmű ugyancsak jelentős profitnövekedést ért el 2009ben. Az FGSZ Zrt. az importkapacitás-bővítő projekt fejlesztéseit 2009 második negyedévében teljesítette, így a jövőben a gázszállítás Ukrajnából megduplázódhat. Az FGSZ és a Plinacro, a horvát földgázszállító rendszer üzemeltetője, közös fejlesztési megállapodást kötött 2009 márciusában, azzal a fő céllal, hogy a magyar és horvát szállító rendszert összekapcsolja. A 210 km hosszú, 6,5 Mrd m3 éves kapacitású összekötő földgázvezeték kivitelezése 2009 szeptemberében elkezdődött. Az Európai Unió gázpiaci szabályozásának változása miatt 2010. évben Magyarországon is meg kell valósítani a földgázszállítási tevékenységek teljes leválasztását a vertikálisan integrált anyavállaltról, melynek folyamata 2009. IV. negyedévében már elkezdődött. A 2010-es év fő célja a horvátországi összekötő gázvezeték építésének befejezése, valamint a költséghatékony működés fenntartása a csoport stabil cash flow-jának biztosítása érdekében.
48
A MOL 72,5%-os tulajdonában lévő leányvállalatával, az MMBF Földgáztároló Zrt. megalapításával újra belépett a gáztárolási üzletbe. Létrehozásának célja, egy 1,2 Mrd m3 stratégiai és 0,7m3 kereskedelmi kapacitással rendelkező földalatti gáztároló kialakítása volt. A tárolási tevékenység mellett az MMBF Földgáztároló Zrt. nyereséggel értékesítette a Szöreg 1 mezőn kitermelt olajat, gázt és kondenzátumot. Működési eredménye 8,7 Mrd forint volt 2009-ben.
5.1.9. Energia A MOL három nagyberuházás megvalósítását tűzte ki stratégiai partnerével, a CEZ-zel (cseh energiaipari vállalat). A közös vezetésű vállalkozás első két projektje a Dunai-és Pozsonyi Finomító területén megvalósuló kombinált ciklusú gáztüzelésű erőművek lesznek, melyek kapacitása egyenként 830-860 MW lesz. A CCGT-k34 58%-os nettó villamos energia hatékonysággal rendelkeznek majd, szemben a 2007-ben átlagos 36%-os hatékonyságú magyarországi gáztüzelésű erőművekkel. A közös vezetésű vállalkozás harmadik projektje a Pozsonyi Finomító területén lévő hőerőmű korszerűsítése lesz. Az erőművek által előállított gőz és villamos energia elegendő mennyiségű forrásként szolgál majd a Dunai és Pozsonyi Finomítóknak, emellett lehetővé teszi a MOL számára, hogy belépjen, és jelentős részesedést szerezzen a rendkívül vonzó energia piacon. A két 830MW-os CCGT erőmű fejlesztések előkészületi munkái az elfogadott ütemtervnek megfelelően haladnak. A pozsonyi hőerőmű felújítása folyamatban van, a teljes füstgáz kénmentesítő üzemet 2011 végéig megvalósítják. Az erőmű kapacitás növelése lehetővé teszi a finomítói villamos energia igények kielégítését, és emellett még több hőenergiát is ad. A Pozsonyi Finomító területén lévő hőerőmű– 2009. április 1-jén apportként a CMEPS s.r.o. –ba került – kiemelkedő 4,0 Mrd forintos működési eredményt ért el 2009-ben, köszönhetően a költséghatékony működésnek, a MOL Csoporton kívülre eladott kiegyensúlyozó szolgáltatásoknak, és a nyereségesen értékesített termékeknek. A CMEPS s.r.o. 2009. november 30-án apportként a MOL-CEZ közös vezetésű vállalkozáshoz került. Annak ellenére, hogy az apport után a CMEPS s.r.o.-nak csak 50%ban tulajdonosa a MOL, a vállalat és eredménye teljes körűen konszolidálásra kerül az IFRS előírások miatt.
34
CCGT: kombinált ciklusú gáz turbinás erőmű
49
5.1.10. Pénzügyi eredmények A pénzügyi műveletek nettó eredménye 2009-ben 58,8 Mrd forint veszteség volt, szemben a 2008-ban elszámolt 16,1 Mrd forint veszteséggel. A társult vállalkozások eredményeiből való részesedés az INA esetében 2009 I. félévében 3,5 Mrd forintos veszteséget tartalmaz. A MOL Csoport adózás előtti eredménye 2009. évben 188,1 Mrd forint nyereség volt, szemben 2008. évi 158,0 Mrd forintos nyereséggel. A nyereségadók összege 2009-ben 63,4 Mrd forinttal 80,1 Mrd forintra növekedett 2008hoz képest, főként a MOL ezen időszaki pozitív adóalapjának következtében, mely negatív volt előző év ugyanezen időszakában, valamint az újonnan bevezetett, energiaellátókra vonatkozó, 8%-os mértékű, úgynevezett Robin Hood adó hatására. A saját részvény tranzakciók, illetve harmadik feleknél levő MOL részvényekhez kapcsolódó visszavásárlási opciók értékelésének hatása adózási szempontból az IFRS-től eltérően jelentkezik, és 11,4 Mrd forinttal növelte adófizetési kötelezettségét. A működési cash flow 2009-ben 411,2 Mrd forint nettó pénz beáramlás volt, szemben az előző évi 347,2 Mrd forintos értékkel.(2. táblázat) A forgótőkeigény változásának hatását kiszűrve a működési cash flow 3%-kal csökkent. A forgótőke változása a forrásokat 67,2 Mrd forinttal növelte, a szállítói kötelezettségek 36,9 Mrd forintos és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 11,9 Mrd forintos növekedésének, valamint a készletek 13,4 Mrd forintos, a vevő követelések 4,8 Mrd forintos és egyéb követelések 0,2 Mrd forintos csökkenésének hatására. A társasági adó befizetés 29,0 Mrd forint volt, mely tükrözi a MOL és a Slovnaft társasági adókötelezettségéhez kapcsolódó pénzkiáramlásokat. 2. táblázat MOL Csoport konszolidált cash flow (2008-2009)
Forrás: www.mol.hu A beruházásokból és befektetésből származó nettó pénz kiáramlás 272,4 Mrd forintot tett ki, szemben a 2008. évi 474,8 Mrd forintos értékkel. A 2009. évi pénz kiáramlás a 50
földgázszállító rendszer importkapacitásának jelentős bővítési kiadásait, a MOL Földgázellátó Zrt. E.ON Ruhrgas International AG részére történő eladása utáni ármódosítás pénzügyi rendezését, az INA által a Drilltrans megvásárlásakor fizetett ellenértéket a Roth csoport külső tulajdonosainak részesedéséért fizetett ellenértéket, valamint a MOL Energiakereskedő Zrt. részleges eladásának hatását tükrözi. Az összehasonlító adat a CAPEX költéseket, az INA 22,16%-os részesedéséért fizetett ellenértéket, a IES vételár módosításának pénzügyi rendezését, valamint MOL Földgázellátó Zrt. E.ON Ruhrgas International AG részére történő eladása utáni ármódosítás pénzügyi rendezését tartalmazza. A finanszírozási műveletek nettó pénz kiáramlása 169,7 Mrd forint volt, amely főként a hosszú- és rövid lejáratú hitelek visszafizetésének hatását tükrözi. A MOL sikeresen teljesítette 2009-re kitűzött célját, hogy megőrizze erős pénzügyi pozícióját a pénzügyi krízis első jeleire adott gyors és megfelelő válaszreakciójának köszönhetően. A MOL fegyelmezetten tartotta a csökkentett beruházási programját az év során, további költségcsökkentési intézkedéseket kezdeményezett és tovább javította a hatékonyságot. A MOL Nyrt. 2009. november 12-én egy „Forward Start” jellegű, 450 millió euró összegű rulírozó hitelszerződést írt alá, amely összegét 75 millió euróval, 525 millió euró-ra növelte 2009. december 29-én. Az 525 millió euró hitel 2010. október 1-től válik elérhetővé a társaság számára. Továbbá, a MOL 8 éves, 200 millió eurós hitel megállapodást kötött 2009. június 17-én az EBRD-vel (Európai Fejlesztési Bank) a Szőreg-1 mezőből kialakításra kerülő stratégiai és kereskedelmi gáztároló megépítésének finanszírozásához. Ezen felül, 2009 decemberében az FGSZ Zrt. 3 éves 30 Mrd forintos bilateriális hitelszerződést kötött általános vállalat-finanszírozási céllal. A MOL Csoport elegendő külső finanszírozással rendelkezik a zavartalan működéshez, valamint a beruházásaihoz. A banki finanszírozás fő pillérei a 2007. októberében megkötött 1,5 Mrd euró összegű szindikált hitelszerződés, a 825 és 700 millió euró keretösszegű szindikált hitelek, valamint a 2005. Szeptemberében kibocsátott 750 millió euró össznévértékű 10 éves eurókötvény a MOL tekintetében és 1 Mrd USD összegű szindikált hitelszerződés, amit az INA 2007. áprilisában írt alá. A hitelek célja általános vállalatfinanszírozás.
51
5.1.11. Beruházások és befektetések A MOL Csoport beruházásainak és befektetéseinek értéke 198,2 Mrd forinttal 380,7 Mrd forintra csökkent 2009-ben az előző évi teljesítéshez képest.(3. táblázat) Az INA beruházásainak értéke 2009. II. félévben 93,3 Mrd forint volt, előző évben az INA megszerzésére 227,3 Mrd forintot költöttek. A Pearl 10%-os részesedésének akvizíciós költsége valamint a munkaprogramjának saját részvénnyel fizetett beruházás költsége 72,6 Mrd forintot tett ki. A beruházások ezen tételek nélküli értéke 136,8 Mrd forinttal marad el az előző évi értéktől a 2009. évi visszafogott teljesítések, valamint a 2008-ban lezajlott beruházások következtében.
3. táblázat MOL Csoport beruházás költsége (CAPEX-e), befektetése
Forrás: www.mol.hu A kutatás-termelés szegmens beruházása és befektetése, az INA 56,6 Mrd forintos 2009 II. féléves hozzájárulása nélkül, 129,9 Mrd forint volt 2009-ben. A jelentős növekedés tükrözi a 2009. májusban történt 10%-os részesedés vásárlást a Pearl Petroleum Company-ben. A Pearl akvizíciós költsége és munkaprogramjának beruházás költsége 72,6 Mrd forint értékben sajátrészvényekkel került kifizetésre. A MOL 23,2 Mrd forintot költött (18%) kutatásra. Ebből 8,1 Mrd forintot fordított a hagyományos, míg 2,6 Mrd forintot a nem konvencionális szénhidrogén kutatásra Magyarországon, 3,3 Mrd forintot az iraki kurdisztáni területen, 3,2 Mrd forintot Pakisztánban, 2,6 Mrd forintot Kamerunban, míg 3,4 Mrd forintot egyéb területeken. A feldolgozás és kereskedelem szegmens beruházás költség felhasználása 107,9 Mrd forint volt 2009-ben, visszaesett a 2008. évi 119,4 Mrd forinthoz képest annak ellenére, hogy
52
2009. II. félévében már az INA teljesítései is megjelentek (34,9 Mrd forint). A csökkenés a csoportszintű beruházás megszorításokra vezethető vissza. A Feldolgozás és Nagykereskedelem 95,7 Mrd forintot költött 2009-ben szemben a 2008. évi 92,6 Mrd forinttal. Az INA – csoport 2009. II. félévi teljesítése 34,9 Mrd forint. A Slovnaft 13,1 Mrd forintot költött a beruházásokra. A többi leányvállalat és a Dunai Finomító beruházás költség felhasználása összesen 28,5 Mrd forint volt. Az IES leányvállalat környezetvédelmi jellegű kulcs projektjére (termékminőség-fejlesztés) 17,1 Mrd forintot fordított. A lakossági szolgáltatások beruházás költség felhasználása 2009-ben 12 Mrd forint volt, amely tartalmazza az INA II. félévi teljesítését is (1,2 Mrd forint). A teljes költségből 3,1 Mrd forintot fordított a magyar, 0,9 Mrd forintot a román, 1,8 Mrd forintot az osztrák, 1,9 Mrd forintot a boszniai, míg 1,3 Mrdot a szerb hálózat fejlesztésére. A kenőanyag üzlet beruházás költsége 50%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva a gazdasági környezet hatására, melynek köszönhetően több beruházást el kellett halasztani későbbi évekre. A gáz és energia szegmens teljes beruházás költség felhasználása 63,0 Mrd forint volt 2009-ben, 51,5%-al alacsonyabb az előző évhez képest.
5.1.12. Kitekintés a stratégiai időhorizonton A MOL 2009-es stratégiájának eredményeképpen, ami jól felkészítette a nehéz időkre, erős pozícióból várja a gazdasági fellendülést. A válságra adott korai válaszreakciójának, a jól ismert hatékonyságának, valamint az integrált üzleti modelljének köszönhetően 2009-ben képest volt megőrizni stabil mérlegét, erős pénzügyi pozícióját. Ezen felül, a további növekedéshez jó alapot teremtett az INA feletti management kontroll megszerzése is. A MOL Csoport elsődleges célja az elkövetkező évekre, hogy megőrizze pénzügyi stabilitását, javítsa hatékonyságát és maximalizálja a meglévő portfoliójának értékét. A 2008. év végén kezdődő és 2009-et jellemző nehéz gazdasági környezet és pénzügyi krízis után, már láthatóak a lassú javulás első jelei. A MOL enyhén emelkedő olajárakat vár az elkövetkező évekre, ami 2012-re eléri a 90 USD/hordó szintet. A gazdaság fellendülésével javuló gázolaj crack spread-et és gyengülő benzin crack spread-et vár (140 USD/t illetve 60 USD/t 2012-ben) és az USA dollárral szemben enyhén erősödő forintot. A fenti makro feltételezések mellett a MOL Csoport 2012-ben 4,1 Mrd USD EBITDA-t kíván elérni meglévő eszköz portfolióján. A MOL elkötelezett erős pénzügyi pozíciójának 53
megtartása mellett és beruházási programját teljes mértékben a csoport működési cash flow-jából szándékozik finanszírozni a 2010-12-es időszakban. A MOL Csoport 6,2 Mrd USD-t tervez a normál működéshez szükséges beruházásokra elkölteni 2010-12 során. A MOL folyamatosan vizsgálja a makro környezet változását és kész további növekedési projekteket indítani a cash flow termelés függvényében. Az elkövetkező évek legfőbb célja, hogy maximalizálják a meglévő portfolió értékét, mely biztos alapot jelent a további növekedéshez. A MOL jelentős termeléssel rendelkezik 7 országban és;összesen 15 országban van kutatási potenciáljuk. Az elsődleges fókusz a magas megtérülést és gyors cash flow termelést hozó termelésbeállítási projekteken van Szíriában, Közép- Kelet Európában, Pakisztánban, az iraki kurdisztáni területeken és Oroszországban annak érdekében, hogy emelkedjen a termelés és az üzlet jelentős mértékben járuljon hozzá a csoport EBITDA-hoz. Emellett fontos feladat a MOL kiemelkedő hatékonyságának kiterjesztése az egész Upstream portfolióra. A feldolgozás és kereskedelem üzlet tekintetében a MOL Csoport fő célja, hogy 2012-re Európa prémium finomítói csoportjává váljon. A csoport elkötelezett amellett, hogy az újonnan konszolidált eszközöket a MOL szintjére emelje a termékminőséget és a termékszerkezetet javító beruházások révén. A MOL emellett az 5 finomító és 2 petrolkémiai üzem együttes optimalizációjára koncentrál és elkötelezett a kiemelkedő működési hatékonyság egész csoportra történő kiterjesztése mellett. Mindezek mellett kiemelt figyelmet fordít arra, hogy kiterjessze a jól ismert hatékonyságot a teljes csoportra. A cél évenkénti 210 millió dollár EBITDA javulást 2012-re 2009-hez viszonyítva, melynek jelentősebb része az öt finomító és két petrolkémiai üzem egységes, integrált ellátási-lánc keretén belül harmonizáltan működő rendszeréből származna. Kutatástermelés területén a működési költségek MOL szintjére történő csökkentése a fő fókusz35.
5.2. Az MVM Csoport A MOL mellett jelentős tőkeerővel rendelkező magyarországi energiaipari vállalat az MVM Zrt. Az MVM Zrt. és az általa irányított társaságok együttesen alkotják Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportját, az MVM Csoportot (11. ábra), melynek 99,87%-a állami tulajdonban van. A hazai dominancián kívül szerepet vállal a régió villamos energetikájában is. A csoport több területen fejti ki tevékenységi körét.
35
www.mol.hu – Közgyűlési dokumentumok 2010.
54
11. ábra Az MVM Csoport felépítése
Forrás: www.mvm.hu Villamosenergia-kereskedelem: tagvállalatai révén Magyarország legnagyobb villamosenergia-nagykereskedője,
számottevő
részesedéssel
rendelkezik
a
közvetlen fogyasztói értékesítés piacán is. A csoport megfelelő jövedelmezőség esetén részt vesz az egyetemes szolgáltatásban is. Villamosenergia-termelés: a Paksi Atomerőmű, valamint megvalósítandó erőműi beruházások révén, az MVM Csoport meghatározó szerepet tölt be a magyar piacon. A csoporton belüli termelői portfolió fejlesztésének alapvető célja az MVM kereskedelmi versenypozíciójának javítása Átviteli
rendszerirányítás:
feladata
a
villamosenergia-szolgáltatás
folyamatosságának biztosítása. Befektetések a régió villamosenergia-piacán: az MVM elsődleges célja a nemzetközi befektetésekkel a kereskedelmi, termelői portfóliójának javítása, piaci pozíciójának erősítése, a tulajdonosi érték növelése, különös figyelemmel a villamosenergia-rendszer szabályozásával és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos követelményekre.
55
Az állami felelősségvállalások érvényesítésének elősegítése: az MVM Csoport piaci eszközökkel támogatja a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kapcsolódó állami feladatok megvalósulását. 36
5.2.1. Az MVM stratégiai célrendszere Az MVM stratégiája azokat a fő célokat határozza meg, melyek elérésével biztosítható a társaságcsoport jövőképének megvalósítása. Ezek a fő célok pedig a következők: 1. Mind az egyes társaságok, mind az MVM Csoport egészének működése feleljen meg Magyarország és az EU jogszabályi előírásainak. 2. A Csoport járuljon hozzá aktívan az állami feladatok és kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A többségében állami tulajdonban lévő MVM Csoport ennek a célnak a megvalósításához úgy járulhat hozzá, hogy egyrészt növeli piaci értékét a tőzsdeképesség elérése révén, másrészt érvényesíti a nemzeti energiapolitika, az ellátás biztonsági célok és a fenntarthatóság elveit. 3. Az MVM Csoport segítse elő a piacnyitás feltételeinek teljesítését és ezzel párhuzamosan erősítse és diverzifikálja a piaci jelenlétét. Fontos elvárás, hogy a csoport tartsa fenn meghatározó nagykereskedői szerepét, a belföldi villamosenergia-kereskedelemben és javítsa pozícióit a regionális piacon. Növelje közvetlen fogyasztói értékesítés volumenét, nagyobb számú versenypiaci fogyasztó közvetlen elérésével. Bővítse termelői portfólióját a rendszerszabályozás és az optimális rendszerműködés következményeit szem előtt tartva, valamint javítsa a csoport jövedelmezőségét és kereskedelmi lehetőségeit. Növelje az MVM Csoport elismertségét, javítsa megítélését az üzleti partnerek és a fogyasztók körében. Elengedhetetlen a szerepvállalás az iparágat érintő műszaki kutatási és fejlesztési tevékenységekben, a stratégiai partnerkapcsolat kiépítésében. 4. Tartsa fenn a Csoport pénzügyi stabilitását és teremtse meg az önfinanszírozó működés feltételeit. A csoport egyes társaságainál ezeket a gazdasági célokat rövid távon el kell érni, az elmúlt időszak pénzügyi problémáinak kezelése és rendezése mellett. A csoportszintű jövedelmezőségnek a 8%-os (saját tőkearányos adózás előtti eredmény) iparági átlagot kell
36
www.mvm.hu – MVM tevékenységi jelentés 2008-2009
56
elérni közép távon, melyet kiegyensúlyozott gazdálkodással, a működési költségek csökkentésével, hosszú távon is fenn kell tartani. 5. Olyan csoport szintű irányítási és szervezeti struktúra kialakítása, mely az integrált működés révén lehetővé teszi a csoport szintű optimum elérését. Ennek az elvnek kell érvényesülnie az egyes társaságok működésében is. A jogszabályok adta lehetőségekkel élve az előírt függetlenség maradéktalan biztosítása mellett, érvényesítse tulajdonosi érdekeit a rendszerirányítás területén. El kell érni, hogy javuljon a munkakultúra és erősödjön a munkavállalók elkötelezettsége az MVM Csoport céljai iránt. A stratégiában rögzített jövőkép, illetve az ennek elérését szolgáló célrendszer megvalósítása konkrét feladatokat állít az MVM Zrt. és valamennyi tagvállalata elé.
5.2.2. A stratégiában rögzített fontosabb feladatok Az MVM Zrt. kiemelt célként kezeli a tőzsdei bevezetésre való alkalmasság és a társaság transzparens működésének megteremtését, ami stratégiai értelmezésben a következőket foglalja magába: a társaság, illetve társaságcsoport üzleti értékét növelő, a tervezett bevezetéskori legmagasabb részvényárfolyam elérését biztosító intézkedések megtétele, valamint a tőzsdei bevezetésről határozó tulajdonosi döntés esetén, a tőzsdei bevezetés jogi és adminisztratív feltételeinek való megfelelés. A társaságcsoport tőzsdei bevezetésének sikeressége szempontjából nagy jelentőségűek a jövőbeni, illetve már megkezdett beruházások, mert ezek jelentősen javítják a csoport eredményességét, növelik üzleti értékét. A beruházásoknak és befektetéseknek – elsősorban a villamosenergia-kereskedelem céljait szem előtt tartva – a csoport alaptevékenységeihez kell kapcsolódniuk, és Magyarország mellett a régió más országaiban is megvalósulhatnak. Tekintettel arra, hogy közép és hosszú távon csak Magyarországon akár 6 000 MW-nyi pótlólagos erőművi kapacitás kiépítése válhat szükségessé, a beruházásokon belül kiemelt feladat a termelői portfólió bővítése, erőművi beruházások megvalósítása. Az üzleti és ezzel együtt a részvényértéket már rövid távon is növelik azok az intézkedések, amelyek által javul a jövedelmezőség, csökkennek a működési kockázatok, javulnak a hosszú távú potenciális növekedési lehetőségek. A hosszabb távon realizálódó intézkedések közül a legfontosabbak a beruházások, a részvények eredményes értékesítését elősegítő
jövőkép,
a
kapcsolódó
marketingstratégia
kidolgozása,
valamint
társaságcsoport működését érintő tartalmi és formai követelmények meghatározása. 57
a
A működési transzparencia egyrészt a társaságcsoport belső működésének, másrészt a külső működési környezet és feltételek átláthatóságát jelenti. A belső működés megfelelő transzparenciáját a társaságcsoportnak saját hatáskörben kell megteremtenie. A külső működési feltételek átláthatóságának javítása elsősorban a jogalkotó feladata, azonban a csoportnak szakértői szinten részt kell vennie a jogalkotói munkában, konstruktív javaslatokkal, lehetséges megoldások kidolgozásával segítenie kell az optimális megoldás kialakítását. A társaságcsoport belső működési átláthatóságát javítja, hogy a Magyar Villamos Műveket mint „elismert vállalatcsoport“- ot jegyezték be, és elfogadták a csoportszintű
szabályzatokat.
Az
irányítás
hatékonyságának
javítása
érdekében
megkezdődött a társaságcsoport stratégiai holdingként való működéséhez szükséges vezetői információs rendszer kialakítása. A külső működési transzparencia szempontjából korábban alapvetően három tényező befolyásolta negatívan a társaságcsoport üzleti értékét: a csoportot részben hátrányosan érintő korábbi szabályozás, a teljes piacnyitáshoz kapcsolódó bizonytalanság, valamint az EU Bizottságának az állami támogatásra, a versenykorlátozó magatartásra vonatkozó vizsgálatai. A financiális lehetőségek megteremtése és a stratégiai partneri kapcsolatok révén a társaságcsoport termelői portfóliója bővíthető – elsősorban saját tulajdonú magyarországi termelőegységekkel. Ennek részeként kell folytatni és befejezni a Paksi Atomerőmű teljesítményének növelésével, és az üzemidejének meghosszabbításával összefüggő feladatokat, a nukleáris biztonság maximális biztosítása mellett. Fontos célként jelenik meg az üzleti alapon történő részvétel a megújuló energiaforrások hazai energetikai hasznosításában. A magyarországi lehetőségeket, az MVM Csoport adottságait, valamint a rendszerszabályozási szempontokat is figyelembe véve elsősorban biomassza tüzelőbázisú erőművek, szélerőművek, valamint hulladékhasznosító erőművek létesítése, illetve az azokban való részvétel tekinthető megvalósítandó feladatnak.
5.2.3. Makrogazdasági környezet A 2007 nyarától kezdődően fokozatosan tovagyűrűző jelzálogpiaci válság 2008 során kiteljesedett, a világgazdaság egyetlen területét sem hagyva érintetlenül. A világgazdaság egyik húzó motorját megtestesítő Egyesült Államokban a GDP növekedés lelassult (a 2007-es 2%- ról 1,5%-ra csökkent). Kínában a gazdaság növekedése szintén elmaradt a várt mértéktől (a 2007-es 11,9%-ról 9,8%-ra csökkent). A világgazdaság lassuló növekedése, illetve visszaesése a magyar és a regionális gazdasági növekedésen keresztül, 58
közvetetten hat az MVM Csoportra. A teljes 2008-as évre vonatkoztatva a magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal bővült, ugyanakkor a GDP 2008 negyedik negyedévében 2,3%-kal csökkent az előző év utolsó három hónapjához képest. Az MVM Csoport és a hazai villamosenergia-rendszer szempontjából meghatározó jelentőségű a kőolaj- és gázbázisú erőművek tüzelőanyag-költségének, valamint a nukleáris fűtőanyag beszerzési árának alakulása. A 2008-as év során a kőolaj világpiaci árában, egy kiugró növekedési időszakot követően, összeomlásszerű csökkenés következett be. Míg 2008 elején 90 USD körül volt egy hordó kőolaj ára, addig július közepére ez az érték 140 USD fölé emelkedett. Ezt követően, az év végére, az olaj világpiaci ára a korábbi évek átlagának megfelelő 30 és 40 USD közé zuhant vissza. Tekintettel a földgáz olajszármazékokhoz kötött árazására, annak nagykereskedelmi ára is hullámzott. A nukleáris üzemanyagok 2007-ben meghaladta a 280 USD/kg értéket is. Ez az érték 2008 elejére 70-80 USD közé csökkent, majd az év során tovább csökkenve elérte a 40-50 USD közötti szintet. A hazai gazdasági növekedés lassulása, majd recesszióba fordulása a villamosenergiaigények vártnál kisebb növekedését eredményezte (az elosztóhálózatokból kiadott villamos energia mennyisége 2007-hez képest 0,45%-kal csökkent). Ez – egyéb okok mellett – a piaci árak csökkenése irányába mutatott (a régióban az év első felében tapasztalt szintről, az év végére kevesebb mint felére, kb. 35–40 EUR/MWh szintre esett a zsinórtermék ára).
5.2.4. Villamosenergia-piac 2008 az Európai Közösségben az első teljesen liberalizált év volt, minden fogyasztó szabadon kiléphetett a versenypiacra. Magyarországon a fogyasztók egy része csak az év elején szembesült először a korábbi, szabályozott árú közüzemi ellátás megszűnésének következményeivel, elsősorban a jelentős áremelkedéssel. A 2008. év első fele egész Európában – csúcsértékben 50%-ot is elérő – áremelkedéssel járt. Az árszint növekedését elsősorban a tüzelőanyag (pl. olaj) világpiaci áremelkedése és az árvárakozások bizonytalansága, magyarországi viszonylatban különösen az erőmű létesítések elmaradása magyarázza. Az 2008-as év közepétől a pénzpiaci, illetve fokozatosan általánossá váló gazdasági válság hatására, először az olajár csökkent lényegesen, majd – az ipari termelés visszaesése miatt – a villamosenergia-igények csökkenése is megindult. A jövőre vonatkozó
fogyasztási
várakozások
és
59
az
eluralkodó
piaci
pesszimizmus
a
villamosenergia-ár 2008. év végi csökkenését, 2007-es árszintre való visszaesését eredményezték. Regionálisan jelentkezett a korábbi – a szlovákiai Bohunicei és a bulgáriai Kozloduji Atomerőmű, és kisebb szenes – erőmű leállítások hatása, a korábbi kínálati piac keresletivé vált. Ez jól látható a havi import-export szaldó alakulását bemutató 12. ábrán is. A 20042006. években egyrészt lényegesen nagyobb villamosenergia-importra volt lehetőség, másrészt a havi szaldó alakulása az időjárás valamint az erőművi rendelkezésre állások hatásaitól eltekintve közel egyenletes volt. 2007-ben részben csökkent az importálható mennyiség, másrészt a regionális keresleti- kínálati egyensúly megváltozása miatt, a téli időszakokban lényegesen kisebb volumenű villamosenergia-importra volt lehetőség. 2008 decemberében pedig már az export meghaladta az importot is. 12. ábra A havi villamos energia import-export szaldó alakulása 2004-2008. években
Forrás: www.mvm.hu
5.2.5. Beruházások, befektetések Összhangban a társaság középtávú stratégiájával, az MVM előnyben részesíti és keresi azokat a befektetési és beruházási területeket, amelyek hozzájárulnak a meghatározó hazai villamosenergia-nagykereskedői szerep fenntartásához és a regionális szintű kereskedelmi tevékenység kiterjesztéséhez. Ilyen terület a nukleáris villamosenergia-termelői pozíció fenntartása és javítása, valamint új termelőkapacitások létesítése, lekötése, megvásárlása, különös
tekintettel
a
rendszerszabályozás
és
az
optimális
rendszerműködés
követelményeinek biztosítására. A fenti stratégiai célt szolgálja a hazai és külföldi áramszolgáltató és -kereskedő társaságokban való részesedésszerzés is. Az MVM Csoport előnyben részesíti a megfelelő jövedelmezőségű erőmű beruházásokat, köztük a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőműveket is. 2008-ban részletes vizsgálatok történtek biomassza- és szélerőművekbe való beruházási illetve akvizíciós lehetőségekkel 60
kapcsolatban. Különleges prioritást élvez az átviteli rendszerüzemeltetésből származó kötelezettségek folyamatos, magas színvonalú teljesítésének biztosítása a MAVIR 37 -on keresztül, ezért megkülönböztetett figyelmet kap az átviteli hálózat szükséges mértékű bővítése és korszerűsítése. A termelői portfólió bővítésével kapcsolatos beruházások közé tartozik a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, teljesítményének növelése. Az üzemidő hosszabbítás jelentős mértékű pozitív hatást gyakorol a csoport hosszú távú jövedelmezőségére, mivel annak költsége lényegesen alacsonyabb egy új erőmű létesítési költségeinél. Egyéb erőművi beruházások megvalósítása is összefügghet a portfólió bővítéssel, mint például a Mátrai Erőmű fejlesztése, vagy csúcsgáz-turbinák telepítése a Bakonyi Erőmű területén.
5.2.6. Megvalósítandó és kiemelt projektek A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítási és teljesítménynövelési programja folytatódik, amelynek célja a termelőegységek élettartamának 20 évvel történő meghosszabbítása, teljesítményük 1000-1200 (összesen 2200) MW-ra történő megnövelése mellett. Folytatódott a vásárosnaményi 137 millió euró beruházási költségű, 236 MW-os, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű megvalósítása. Az erőmű létesítése beleillik az MVM termelői portfóliójának diverzifikálásába; az eddig túlnyomóan nukleáris alapú energiatermelés mellett jelentősen javítja a portfólió rugalmasságát. A tervek szerint az erőmű 2011-ben kezdi meg a kereskedelmi üzemet, az eredetileg tervezett időponthoz képest 1 év eltolódással. A teljes tervezett beruházási összeg: 193,5 millió euró. Az MVM Csoport közgyűlése egyetértett az újonnan alapított Mátrai Villamos Művek Termelő Zrt. (MVMT Zrt.) keretében megvalósítani tervezett új lignitüzemelésű erőműblokk létesítésével. Az új erőmű létesítése az MVM számára a közeljövő legjelentősebb beruházásaként értékelhető, amely egyaránt szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit és az állami tulajdonú MVM Csoport értéknövelését. Az új blokk hazai energiahordozóra épül, jó hatásfoka és innovatív megoldásai révén javul a hazai energetikai
rendszer
hatékonysága,
ezzel
az
ország
környezeti
állapota
is.
Teljesítőképessége 400-600 MW, hatásfoka legalább 41%, tervezett élettartama 40 év lesz,
37
Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR ZRt.)
61
kereskedelmi üzemét 2015-ben kezdheti meg. A beruházás elvárt minimális tőkearányos megtérülése 8%. A blokk, a lignit mellett, mintegy 10%-ban biomassza tüzelésre is alkalmas lesz. Az új blokk belépésével a Mátrai Erőmű telephelyén a fajlagos CO2kibocsátás (1 kWh megtermelt villamos energiához tartozó kibocsátás) több mint 20%-kal csökken. A beruházás értéke mintegy 200 Mrd Ft. A projekt finanszírozása várhatóan 20%-ban saját forrásból, míg 80%-ban bankhitelből történik. Az építés időszakában – 2010-2015 között – 2 000 új munkahely jön létre Észak-Magyarországon, hazánk egyik munkanélküliséggel leginkább sújtott térségében. A blokk üzembe helyezése révén a lignit bázisú villamosenergia-termelés megtartja az energiapolitika elvárásainak megfelelő 15%os piaci részarányát, garantálva a munkahelyek megtartását is.
5.2.7. Rekordév az MVM Csoportnál 2009-ben A Magyar Villamos Művek Közgyűlése elfogadta az MVM Zrt., illetve az MVM Társaságcsoport 2009. évi
gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről készített társasági
illetve összevont (konszolidált) beszámolóját és üzleti jelentését. Mártha Imre vezérigazgató kiemelte, hogy az MVM Csoport fennállása legeredményesebb évét zárta, melynek jelentőségét tovább növeli, hogy a kiemelkedő jövedelmezőséget több nehezítő külső és belső körülmény – a gazdasági válság okozta villamosenergia-igény csökkenés, vagy az alacsonyabb nagykereskedelmi értékesítési árak – ellenére sikerült elérni. A közgyűlés a Társaságcsoport 2009. évi összevont (konszolidált) mérlegét és eredmény kimutatását 814 727 millió Ft összevont (konszolidált) mérleg főösszeggel, és 60 811 millió Ft összevont (konszolidált) adózott eredménnyel fogadta el. A közgyűlés elrendelte, hogy a társaság a 2009. évi adózott eredménye terhére fizessen összesen 35 055 millió Ft osztalékot a társaság részvényeseinek, azaz alapvetően a magyar államnak, amely az MVM-nek 99.87 %-os tulajdonosa. Tekintettel arra, hogy 2009 decemberében a tulajdonos döntése alapján 20 Mrd Ft osztalékelőleg fizetésére került sor, a még fennálló osztalékfizetési kötelezettség mintegy 15 Mrd Ft, melynek a tulajdonos magyar állam részére történő kifizetésére a közgyűlés döntése alapján ez év augusztusától kerül sor. A Közgyűlés elfogadta az MVM Zrt. valamint az MVM Csoport 2010 évi üzleti tervét és az elkövetkező két üzleti évre vonatkozó kitekintést. A tulajdonosok egyben elfogadták az MVM Csoport aktualizált középtávú üzleti stratégiáját is. Mártha Imre vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a stratégia kiemelt feladatként rögzíti a cégcsoport tőzsdei 62
elvárásoknak is megfelelő átlátható, eredményes működést Fontos feladat az MVM hazai piacon való tulajdonosi jelenlétének erősítése, elsősorban az MVM termelői portfoliójának fejlesztését szolgáló beruházások folytatása révén. A Közgyűlés tulajdonosi döntéssel is megerősítette, hogy hazánk (ahogy a MOL esetében is) az MVM Csoportnál a rendszerirányítás tevékenységi függetlenségét az integrált vállalatcsoporton belül rögzítő ITO (Independent Transmission System Operator) modellt választja.38
38
http://www.mvm.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=mvm_kozgyules_20100413_sk
63
Összegzés Dolgozatomban többek között arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon Magyarországnak milyen lehetőségei vannak a tőkeexport tekintetében. Milyen trendek figyelhetők meg a világban, a kelet – közép európai régióban, melyek azok a legfontosabb magyar cégek, - elsősorban az energiaipar tekintetében – melyek eredményesek lehetnek a nemzetközi piacon is, milyen fejlődési lehetőségek adódhatnak, illetve, hogy a befektetések mennyire járulnak hozzá az energiaipari cégek és ezáltal Magyarország gazdasági növekedéséhez? Mivel a címben is kifejezetten az energiaiparra koncentráltam, ezért elsősorban ezeket a cégeket emeltem ki a dolgozatom alatt is. Konkrétan a MOL Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt.-t valamint az MVM Csoportot vettem górcső alá, azokra a trendekre próbáltam rávilágítani, ami az eddigi stratégiát vezérelte, illetve a jövőbeni kilátások felé mutatnak. A már 2007-ben elkezdődő, 2008-ban kiteljesedő és 2009-ben is jelen levő pénzügyi és hitelválság szinte az egész világra hatással volt. Számtalan bankcsődnek lehettünk tanúi, óriásvállalatok mentek csődbe egyik napról a másikra, míg akik talpon tudtak maradni, azoknak is kemény erőfeszítéseket kellett tenniük, hogy ne kerüljenek hasonló sorsra. Ez munkahelyek elvesztését, munkaidő csökkenést, gazdasági visszaesést - és még sorolhatnám – vont maga után, melyből való kilábalás még kezdeti stádiumban van, ugyanakkor a pozitív jelek már mutatják magukat. A globális tőkeáramlás óriási csökkenésbe kezdett a 2007-es csúcsról, mely akkor szinte elérte a 2000 Mrd USD-t 2008-ra 1700 Mrd USD-ra csökkent, mely csökkenés a 2009-es évet is jellemezte, és értéke 900-1200 Mrd USD-ra rúgott. A 2010-es év némi bizakodásra adhat okot, az UNCTAD becslése szerint 1400 Mrd USD-re is emelkedhet ez az adat. A kelet –közép európai országokat jellemző tőkeáramlások vegyesebb képet mutatnak. A régiót jellemző tőkemozgásokat úgy próbáltam összeállítani, hogy Magyarországot állítottam elemzésem középpontjába. Magyarországhoz viszonyítva néztem meg, hogy az egyes országok a térségben milyen tőkebefektetést hajtottak végre hazánkban, illetve mi milyen mennyiségben és merre fektettük be működő tőkénk legnagyobb részét. 2008-as adatokkal számolva Magyarország egyik legfontosabb befektetési célországa Horvátország volt, ez nem is meglepő, hiszen a MOL – INA felvásárlás jelentős tőkebefektetést jelentett déli szomszédunknál, amivel 2008-ban a 4 legfontosabb befektető országgá léptünk elő Horvátországban. A térség többi országában is valósult meg tőkebefektetés, ezek közül
64
azonban csak Románia, Szlovénia illetve Bulgária említésre méltó a befektetett tőke mennyiségét tekintve. A külföldi működő tőke magyarországi állománya 2009-ben meghaladta a 64 Mrd eurót, mely a korábbi évekhez képest visszaesést jelent. A működő tőke beáramlás tekintetében is csökkenés figyelhető meg, a tavalyi évben összesen 1021 millió euró tőke érkezett hazánkba az egy évvel korábbihoz képest 3,7 Mrd euróval kevesebb, ami jelentős visszaesésnek minősül. A befektető országok közül 2008-ban kiemelkedik Németország, 13,9 Mrd eurós tőkeállománnyal, melyet Ausztria követ 9,1 Mrd eruós összbefektetéssel. A tőkeáramlásról szóló részt a kelet- közép európai olajvállalatok bemutatása követi, melyet azért tartottam fontosnak megemlíteni, mivel ezeket a cégeket a későbbiekben részletesebben is elemzett MOL versenytársaiként ismerhetünk meg. A MOL-nak pedig számolnia kell a térség országainak olajvállalataival, még ha jelenleg úgy is néz ki, hogy a régió
egyik
vezető
cégéről
van
szó.
Az
orosz
terjeszkedés
tekinthető
a
legnyugtalanítóbbnak, ugyanakkor a Szurgutnyeftegas OMV-től megvásárolt 21,2%-os részesedéssel sem került sokkal közelebb a magyar olajcéghez, mivel tisztázatlan tulajdonosi szerkezete miatt – melyet a MOL megkövetel minden egyes befektetőjétől – még az április 29-én megtartott rendes éves közgyűlésére sem sikerült bejegyeztetnie magát a tulajdonosi részvénykönyvbe, így a közgyűlésen még megfigyelőként sem vehetett részt. Mindezek után elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy ne vonulna ki a cég, legalábbis a magyar piacról. Az orosz terjeszkedés elsődleges célja minden bizonnyal az európai energiafüggés fenntartása és még inkább erősítése, melyet az Európai Unió is felismert és próbál intézkedéseket hozni a jelenlegi állapot megszüntetésére. Az eddigi leglátványosabb lépésük a Nabucco földgázvezeték megépítésének terve, mellyel kikerülhetnék az orosz földgáz függőséget, ám megvalósítása még várat magára. Az Orosz - Ukrán gázvitából adódóan Európa többször került meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe, alternatív energiaforrás hiányában. További jelentős versenytársként emelhető ki az osztrák OMV, valamint a lengyel PKN Orlen, előbbi a finomítás utóbbi a kiskereskedelem területén rendelkezik meghatározó versenyerővel. Az utolsó részben térek ki konkrétan a két nagyvállalatra, melyek meghatározó tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy nagyarányú befektetéseket hajtsanak végre, ezáltal saját maguk és Magyarország gazdasági gyarapodásához hozzájáruljanak. A MOL esetében kiemelkedik az a tény, hogy a válság hatására is tudott fejlődni, sőt adózás előtti 65
eredménye 2009-ben meghaladta a 188 Mrd forintot, míg 2008-ban ez az érték „csak” 158 Mrd forint volt. A működési cash-flow is kiemelkedő értéket mutatott 2009-ben, mikor is 411,2 Mrd forintos pénz beáramlás volt tapasztalható a 2008-as 347,2 Mrd forintos értékkel szemben. A beruházások értéke azonban már csökkenni kezdett. 2009-ben befektetéseinek és beruházásainak értéke 380,7 Mrd forintra esett, mely csökkenés az előző évihez képest 198,2 Mrd forintos visszaesést jelent. A MOL a távolabbi kilátásokban elsődleges feladatként kezeli a magas megtérülést és gyors cash flow termelést hozó termelésbeállítási projekteket Szíriában, Kelet- Közép Európában, Pakisztánban az iraki kurdisztáni területeken, valamint Oroszországban. Kiemelkedő feladat a MOL kiváló hatékonyságának kiterjesztése az egész kutatás termelés portfólióra. Az INA feletti management kontroll megszerzése is jó alapot teremtett a további növekedéshez. Az MVM Csoport, hasonlóan a MOL-hoz, kiemelkedő energetikai vállalat, melynek tulajdonosa azonban közel 100%-ban a Magyar Állam. A Csoport a hazai dominancián kívül szerepet vállal a régió villamos energetikájában is. Befektetési, beruházási szempontból az MVM előnyben részesíti azokat a területeket, melyek hozzájárulnak a meghatározó hazai villamos energia-nagykereskedői szerep fenntartásához, valamint a regionális szintű tevékenység kiterjesztéséhez. Ezt a fajta stratégiai célt szolgálja a hazai és külföldi áramszolgáltató és kereskedő társaságokban való részesedés szerzés is. Az MVM Csoport 2009-ben 814 727 millió forint összevont mérlegfőösszeget és 60 811 millió forint összevont adózott eredményt ért el. A közgyűlés az adózott eredmény terhére összesen 35 055 millió forint osztalékfizetést rendelt el a tulajdonosok felé, ebben az esetben a Magyar Államnak. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy még a válság ellenére is rekord mennyiségű bevétele származott az Államnak a jól működő energiaipari vállalatokból. Mindenképpen érdemes tehát jól teljesítő állami vagy csak részben állami irányítás alatt lévő cégeket beruházásokra, befektetésekre serkenteni, hatékonyságnövelésre ösztönözni.
66
Felhasznált irodalom Antalóczy Katalin [1998]: A multinacionális cégek szerepe a világgazdaságban, KeletKözép-Európában és Magyarországon, Korunk harmadik folyam IX/3. Blahó András és munkaközössége [2007]: Világgazdaságtan pp. 101-103 Halmos Kornél [2003]: A külföldi működő tőke hatásai Magyarországon, Szakdolgozat, Általános Vállalkozási Főiskola Katona Klára [2007]: Vonzások és választások a tőkepiacon, A külföldi működőtőkebefektetések elmélete és szerepe a magyarországi gazdasági átalakulásban Közgyűlési dokumentumok A MOL – Magyar Olaj,- és Gázipari Nyrt. 2010. 04.29-én tartandó évi rendes közgyűlés részére Láda Hajnalka, Reichardt Péter, Szabó Gábor [2008]: „MOL-INA”, a regionális térnyerés újabb lépése, TDK dolgozat Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály [2009]: Áttekintés az aktuális magyar működő tőke kiviteli folyamatokról Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály [2009]: Áttekintés az aktuális működőtőke beáramlási folyamatokról Sauvant, K.P. [2001]: Recent FDI trends, Implications for Developing Countries and Policy Challanges Svetličič - Jaklič (2006): Outward FDI from new European Member States (frist draft),University of Ljubljana Szanyi Miklós (2007): Magyar csempe, román csapágy; elmélkedés átalakuló országokegymás közötti tőkebefektetéseiről, MTA-VKI, Kihívások Tájékoztató a MOL Csoport 2009. évi eredményeiről
67
Internetes forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=442444&place=legordulo (letöltve 2010.04.16-án) http://www.mol.hu/hu/ http://www.mol.hu/hu/a_molrol/befektetoknek/tozsdei_bejelentesek/2010/kozgyulesi_dok umentumok_a_mol_nyrt._2010._aprilis_29en_megtartando__ves_rendes_kozgyulese_reszere_/ (letöltve 2010.03.22) http://www.mol.hu/hu/a_molrol/befektetoknek/tozsdei_bejelentesek/2010/a_mol_nyrt._pu blikalta_a_2010-12es_idoszakra_vonatkozo_varakozasait_es_a_kutatas_termeles_osszefoglalojat_2010-re/ (letöltve 2010.03.22) http://www.mol.hu/hu/a_molrol/befektetoknek/jelentesek/ http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/gazdasagpol/elemzesek/elemzesek http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/gazdasagpol/osszefoglalok http://www.mvm.hu/engine.aspx?page=mvmcsoport http://www.mvm.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=mvm_kozgyules_20100413 _sk (letöltve 2010.04.24) http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:zC2pOSymsSIJ:www.mvm.hu/res ource.aspx%3FResourceID%3Dmvm_tevekenysegi_jelentes_2008_20091124pdf3+mvm+ tev%C3%A9kenys%C3%A9gi+jelent%C3%A9s&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu (letöltve 2010.04.25)
68
Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. táblázat Az energiaszektor vezető vállalatai a régióban ................................................. 41 2. táblázat MOL Csoport konszolidált cash flow (2008-2009) ........................................... 50 3. táblázat MOL Csoport beruházás költsége (CAPEX-e), befektetése ............................... 52
1. ábra az FDI áramlását mutatja a világban 1980 és 2008 között. ..................................... 8 2. ábra Működő tőke-befektetések Magyarországról néhány európai országba 2004-2008 (millió Euró) ........................................................................................................................ 23 3. ábra Működő tőke befektetések Magyarországra néhány európai országból 2004-2008 (millió Euró) ........................................................................................................................ 24 4. ábra A visegrádi országok és Románi működőtőke kivitele (első három negyedévi adatok) ................................................................................................................................. 25 5. ábra A külföldön befektetett magyar működő tőke állománya 2009 III. negyedévig ...... 26 6. ábra A külföldön befektetett magyar tőke állományának megoszlása 2007 végén (fogadó országok szerint) .................................................................................................................. 27 7. ábra A külföldön befektetett magyar tőke állománya 2007 végén (ágazatok szerint) ..... 27 8. ábra A külföldi működő tőkebefektetések állománya Magyarországon 2009-ben (millió euró) .................................................................................................................................... 32 9. ábra A külföldi tőke állományának megoszlása .............................................................. 33 10. ábra Régiós pozíciók ..................................................................................................... 40 11. ábra Az MVM Csoport felépítése................................................................................... 55 12. ábra A havi villamos energia import-export szaldó alakulása 2004-2008. években .... 60
69
