Magyarország építészeti csodái 2007

Magyarország építészeti csodái – 2007

Mást tart számon az emberiség örökségeként a nagyvilág, s más mértékkel mérnek az egyes országokban

élők. De miben rejlik a megítélés mássága? – tette fel a kérdést az egyik magyar napilap szerkesztősége 2007ben, s hogy erre nyilvános választ kaphassunk, meghirdette a Magyarország 7 építészeti csodáját kereső akcióját. Bárki bármelyik hazai épületet, illetve építészeti együttest benevezhette a versenybe – már ebben a szakaszban sokféle szempont érvényesült a benevezők választásában és a benevezett jelöltek tekintetében is. Ismertség, médiafigyelem, valós vagy vélt érték az architektúrában – az utóbbiaknál; földrajzi hovatartozás, műveltség, életkor, szervezőkészség a szavazatgyűjtésben – az akcióban résztvevők esetében. A napilap – komolyan véve a saját felhívását – be is mutatta a legtöbb jelölést kapott 21 épületet, olvasói megszavaztatásához pedig utóbb a tömegkommunikáció más csatornái, s internetes fórumok is csatlakoztak. Sokan postai úton, illetve a fővárosi fotókiállításon személyesen szavaztak. 2007-ben tehát mi ma-gyarok az ezen a három oldalon bemutatott hét magyar építészeti értékre adtuk a voksunkat. Sorrendjükben a leadott szavazatok nagyságrendjét érvényesítjük – a legtöbb szavazatot kapottal kezdve a bemutatásukat, mely részben kiadónk www.vendegvaro.hu honlapjának ismertetésein alapul.

Budapest, Parlament A Parlament, azaz – a nemzetközi kifejezést a találóbb és szemléletesebb, magyar elnevezésre váltva – az Országház (V. kerület, Kossuth Lajos tér 1.) eklektikus, a Duna-part mentén hosszan elnyúló épületét Steindl Imre tervezte. Építése 1885-ben kezdődött, és bár 1896ban már itt tartották a millenniumot köszöntő ünnepi országgyűlést, a munka csak 1904-ben fejeződött be. Nemcsak látványa, méretei is lenyűgözőek: 268 méter hosszú és 118 méter széles. Beépített alapterülete több mint 17 ezer négyzetméter; folyosói tíz belső udvart rajzolnak körül. A XIX. századi magyar ipar és képzőművészet legjobbjai dolgoztak a kovácsoltvas kapuk vascsipkéin, a kandelábereken, a homlokzatot és a termeket ékesítő freskókon, szobrokon, aranyozott díszítéseken. Csak néhány szám: többek között 90 külső és 152 belső szo-

74

bor gazdagítja az épületet. A díszítéshez használt 22-23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogramm. A kupolacsarnokban látható a magyar korona és a koronázási ékszerek. A vezetéssel látogatható épületben kapott helyet a nyilvános Országgyűlési Könyvtár is.

Szeged, Dóm tér épületegyüttese Az 1879-es nagy tiszai árvíz utáni újjáépítésre szövetkezett erőket megtapasztalván született meg a szegediek fogadalma – innen a Magyarok Nagyasszonya templomának közismert elnevezése: Fogadalmi templom –, hogy méltó emlékkel szolgálnak utódaiknak. Az 1913–1930 közötti építkezés finisében írtak ki építészeti pályázatot (1927) a Dóm körüli Templomtér átalakítására. A győztes pályamunka, Rerrich Béla (1881–1932) alkotása harmóniát teremt az akkor már meglévő templom, valamint a tervezett egyetemi és egyházi épületek, s a megtartásra szánt románkori Dömötör-torony között. (Az 1980-as években vált teljessé a tér körbeépítése.) Az árkádsor alatt máig gyarapított nemzeti szoborpantheonnal, az építőanyagok megválasztásával, a részletek

www.vendegvaro.hu – Innen indul Magyarország

egyedi megoldásaival, a kivitelezés gondosságával a legjobb európai mintákhoz méltó térélményt adó építészeti együttes jött létre. Szinte kínálta magát a zárt tér arra, hogy játéktér, a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásainak természetes díszletkerete legyen, s ahol megérthetjük, amit a Rerrich-kortárs Ybl Ervin írt az alkotóról: „... érezte, hogy századokra szóló építkezés jutott neki osztályrészül, s ezért sehol sem fejezte ki magát köznapian.”

Budapest, Mátyás-templom a Halászbástyával A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, de Mátyás-templomként emlegetett épület koronázások, királyi esküvők színhelye volt. Építése IV. Béla király idején kezdődött kora gótikus stílusban (1255–1269) – e korból származik az északi torony. I. (Nagy) Lajos építtette a déli, ún. Máriakaput (XV. század, a látogatók ma itt léphetnek be), majd Zsigmond és a mindkét esküvőjét itt tartó Mátyás király bővíttette tovább. A török uralom alatt mecsetté alakították, a vár visszafoglalása után barokk stílusban átépítették. 1895–1903-ban Schulek Frigyes tervei alapján neogótikus stílusban felújították. Ekkor készültek a ma látható freskók és belső díszítések Lotz Károly, Székely Bertalan és Zichy Mihály közreműködésével. A Halászbástya neogótikus építménye a budai városképben éppoly meghatározó, mint a Mátyás-templomé. Egy régi erődítmény helyén, XVIII. századi várfalakra épült fel (1895–1902) és sosem szolgált védelmi célokat, nevét középkori szokás szerint a védelmére kirendelt budai céhről kapta. Schulek Frigyes tervezte hét tornya a hét honfoglaló vezért szimbolizálja. Udvarának közepén Szent István király szobra, a bástya lábainál a Ferenc József által ajándékozott Hunyadi János-szobor és a kolozsvári Szent György-szobor másolata állítja meg a látogatót.

Látnivalók Magyarországon

Eger, Érseki pincerendszer A török idők előtt a püspöki palota és székesegyház a vár területén helyezkedett el. A harcok során azonban mindkettő megsérült, ezért a városba 1688ban visszatért Fenessy György püspök a vár alatti plébániatemplomot használta, és amellett építtette fel az új palotát. Építőanyagként a palota mögötti domboldalból kivájt tufakövet használták, így jött létre a püspökség pincerendszere, mely a Hatvani kaputól a Rác kapuig 1,6 kilométer hosszú, oldalágaival együtt eléri a 3 kilométert. Ebből a Város a város alatt c. bemutatón 1,1 kilométer járható be ma, benne az Oszlopos teremmel, ahol hét-hét, egymásra merőleges pinceág keresztezi egymást. Itt mutatják majd be a város történetét 1004től (a püspökség megalapításától) 1687-ig (a törökök kivonulásáig). Jelenleg néhány kisebb enteriőr látható. Ma már nem volna borospinceként használható, az 1980-as években ugyanis falait betonnal erősítették meg. Korábban itt tárolták a Gyöngyös környékén, Mátraalján, Egerben, Bükkalján, Tokajban, Hegyalján, Munkács környékén és Nagyváradon termett bor adóját, azaz tizedét, ami egy jó évben 13 millió litert is kitett. Csak vezetéssel látogatható, a túra minden egész órában indul. Az állandó hőmérséklet 12° C, ezért meleg ruha ajánlott.

Pannonhalma, Apátság Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta a Világörökség része. A késő román, illetve kora gótikus stílusú középkori maradványok az évszázadok során barokk és klasszicista épületrészekkel egészültek ki. Ma is áll a XIII. századi háromhajós, gótikus boltozattal fedett bazilika, és annak kőbordás, csillagboltozatos szentélye, alatta az apátság legrégibb egységesen megmaradt része, a késő román, kora gótikus stílusú altemplommal. A monostor lakórésze a barokk időket idézi. A XIX. századi épületrészek közül figyelemreméltó a könyvtárterem – a 400 ezres gyűjteményben 75

Magyarország kincsestára – Magyarország építészeti csodái – 2007 vászonra festett olajképe. A szentély külső, egyenesen záródó fala a Dunára néz, ezt az oldalát csak a túloldalról, Párkányból mutatja meg a bazilika. A grandiózus elképzelések a magyar Rómát szándékoztak megvalósítani azzal, hogy a vatikáni Szent Péter tér alaprajzi elrendezését követve a székesegyház mellé álmodták a prímási palotát, a Papnevelő Intézetet, a kanonoki rezidenciákat.

Budapest, Lánchíd számos könyvritkaságot is őriznek. Az épületegyüttest a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony koronázza. A főapátság működő monostor, ezért a műemléki részek közül csak a bazilika és az altemplom, a kerengő, a könyvtár tekinthető meg, csoportosan, idegenvezetéssel. Ugyancsak vezetéssel, külön belépővel járható be az apátsági pincészet. A főapátság környezete, így a Boldogasszony-kápolna, a Millenniumi emlékmű, az arborétum, a parkerdő és a kilátó vezetés nélkül látogatható.

Esztergom, Bazilika Magyarország rangban első és egyben legnagyobb templomát középkori elődje helyén 1822– 1869 között négy hercegprímás építtette Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint. 1856-ban szentelték fel. Erre az alkalomra írta az Esztergomi misét Liszt Ferenc, aki maga vezényelt az ünnepségen. A klasszicista stílusú bazilikába belefoglalták a reneszánsz remekművét: a Bakócz-kápolnát. A bazilika hossza 118, szélessége 49, magassága 100 méter. A főbejárati timpanontól jobbra és balra az épület tömbjéhez árkádokkal kapcsoltak két (57 méter magas) tornyot. A huszonnégy – 19 m magas – oszlopon nyugvó, körbejárható, hatalmas félgömb kupola a templomépület közepén helyezkedik el, 12 óriási ablakán ömlik be a világosság. A főoltárkép a világ legnagyobb, toldás és varrás nélküli 76

Gróf Széchenyi István 1820 decemberében teljes hétig várakozott, mire talált egy hajóst, aki a mozgó jégtáblák között átszállította őt Pestről Budára. Akkor jelentette ki, hogy egyévi jövedelmét adná egy állandó híd megépítésére. Az alapkő letételekor ezt írta Kossuth Pesti Hírlapja: „magasztalandja nevét a nagy honfinak, ki a tespedés és elaljasultság korában ... fáradatlan munkássággal igyekezett jólétet teremteni e honban." A gróf kezdeményezésére épített, s róla elnevezett első pestbudai Duna-híd a reformkor szimbólumává lett. A nemes arányú Lánchíd (1839–1949) az angol William Tierney Clark alkotása, az építkezés irányítója a skót Adam Clark volt. A hídról Pest felől érkezőknek néhány évig meg kellett kerülniük a Várhegyet ahhoz, hogy útjukat Budán folytathassák. 1853-ban hét és fél hónap alatt átfúrták a hegyet, majd megépült a 350 méter hosszú, tíz méter széles és magas Alagút, melybe olykor „betolják esőben a hidat, nehogy elázzon”... ! A városi nép viccének annyi alapja azért van, hogy az alagút pontosan olyan hosszú, mint maga a híd. Öntöttvas díszei, nyugodt méltóságot és egyensúlyt sugárzó szerkezete a legszebb ipari műemlékekkel teszik egyenrangúvá. A két hídfő oroszlánszobrai Marschalkó János munkái (1852).


Magyarország természeti csodái – 2008

A

lighanem a hét építészeti csodát kiválasztó szavazás sikere buzdította a Magyar Televízió 2-es csatornájának vezetőit, amikor 2008 elején szövetkeztek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, s meghirdették a Zöld 7-es mozgalmat. Ennek keretében szakemberek választottak ki 30 értéket Magyarország természeti csodái, élőhelyei, geológiai különlegességei, növény- és állatfajai közül. Az MTV2 egy-egy percben sugárzott kampányfilmjei segítették a nézőket a szavazást megelőzően a természeti csodák megismerésében, s döntésük meghozatalában. Amikor a Föld Napján eredményt hirdettek, sokakat meglepett, hogy a papírformát elkerülve több, esélyesnek tartott, közismert természetrajzi nevezetességet leköröztek a ritkaságok, a védelemre szoruló értékek. Úgy tűnik, a természet világában kevésbé érvényesülnek az emberi szempontok... (A hét természeti csoda bemutatásakor a Magyar Madártani Egyesület publikációi, s szakkönyvek voltak segítségünkre.)

Füzéri Várhegy

megközelíthetetlen meredeken nyílik. Botanikai különlegesség a Sudich-tarsóka is; kizárólag hazánkban él és csak a Zempléni-hegységben!

Hévízi-tó

Talán egész Magyarország legizgalmasabb Várhegye a füzéri – Hollóházától keletre, Sátoraljaújhely felől közelíthető meg. Sasfészeknek joggal nevezik a dácitkúp (552 m) tetejére épült hajdani erődítményt, mely olyan, mintha a hegy kúpját utólag tolták volna a vár alá. (Dácitnak a kemény, ellenálló, szilikátásványokat tartalmazó kőzetet nevezzük.) A Hegyköz U alakú árkából olyan átmenet nélkül, hirtelen emelkedik ki, hogy tág körzetéből messziről odavonzza a tekinteteket – lenyűgöző panorámát ígérve annak, aki a meredek szerpentinen majd felkapaszkodik falaihoz. Maga a vár magán viseli nyolc évszázad minden hányattatását, mégis utal eredeti szépségére – különösen a várkápolna. Folyamatos állagmegóvása a helybéli erők összefogásának is szép példája. Az egész Várhegyet virágok borítják kora tavasztól késő őszig. A hegyoldalban megél a nálunk nagyon ritka, védett szirtipáfrány. Bennszülött pázsitféle – s jól is érzi magát – a sziklai csenkesz, s a magyar kőhúr. A sziklafalak magashegységi ritkasága, a hegyi kőtörőfű


Európa első, a Föld második legnagyobb melegvizű tava, a Hévízi-tó a Balatontól északnyugatra csaknem félszáz ezer négyzetméter felületű, a forrásnál 35-36 Celsius-fok vízhőmérsékletű – s ritkán süllyed 28 fok alá, hiszen a Föld mélyéről kétnaponta a teljes vízmenynyiség kicserélődik. A forrás 20-22 ezer éve tört fel a mai helyén, a Balaton kialakulásával egyidőben. A tőzegmedrű forrástó hőfoka és az áramlási viszonyok mellett elsősorban az ásvány- és gáztartalom az, mely a gyógyhatást befolyásolja főként izületi fájdalmak, reumatikus fájdalmak esetén. A tó fenekét borító, 1-3 m vastagságú gyógyiszap és az egész hévízi völgy levegőjének radioaktivitása növeli a fürdőkúrák hatékonyságát. A vizet ivókúrákhoz is ajánlják. Az első „feredő házat” Festetich György építtette 1795ben, a szanatórium és gyógyszálló a XIX. sz. elejétől működik. A tó különleges növénye az indiai lótusz,

77

Magyarország kincsestára – Magyarország természeti csodái – 2008 azaz a vörös tündérrózsa. A tavat körülvevő parkban a lombhullató mocsári ciprus-sorok látványa, a párával dúsított klíma még egyedibbé teszik a gyógyüdülőhelyet. Maga a tó (a Tapolcai-medence vulkáni kúpjaival és a Tihanyi-félsziget forráskúpjával együtt) 2003 óta szerepel a Világörökségek magyar ajánlási listáján. Ipolytarnóci ősmaradványok Kőlócának nevezték a helybéliek azt a valójában megkövesedett fatörzset, mely előbb ülőalkalmatosságként, aztán, hogy a víz kimosta alóla a talajt, hídként használtak. 1837-ben jutott az őslénykutató Kubinyi Ferenc tudomására az időközben kettészakadt, kishíján félszáz méteres facsonk híre. Aztán újabb csonk került elő, s különös lábnyomok a homokkőben. Majd növénymaradványok, esőcseppek lenyomatai, hullámok barázdái, s levélnyomatok ezerszám. Meg cápafogak! S mindez a 20-22 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés-sorozatnak köszönhetően egy viszonylag kis, jól behatárolható területen, a mai Ipolytarnócon. Világszenzáció ez, az ősmaradványoknak nincs párjuk a földkerekségen. Az a bizonyos fatörzs – ismeretlen fenyőfaj egyetlen fennmaradt példánya (Pinus tarnociensis) – azóta méltó bemutatóhelyet kapott, s XXI. századi szemléltetőtechnika avatja be a látogatót a természet e különös csodája rejtelmeibe. És társakat is kapott az első lelet – Bükkábrány mocsári ciprusait itt tekinthetik meg, a szlovák határhoz közeli természetvédelmi területen, ahová a 22-es útról Szécsénynél, a 21-esről Salgótarjánnál kell letérni.

gyűlik benne a csapadékvíz, valóban tónak lehet nevezni, a nyári forróságban azonban már fehéren világít a szik a kiszáradt tófenéken. A szélesen elterülő szikes pusztán a három km-es tó ágya megközelíti a száz hektárt, nyaranta csupán nádasai zöldellnek a bárányparéj, a csenkesz és a sóvirág fakó társaságában. Ami élettel tölti meg a Kardoskúti Fehértót, az a madárvilága: másfélszáz madárfaj pihen itt meg az őszi és tavaszi vándorlások idején. Legféltettebb átvonuló – enyhe teleken egyre többször egy-egy egyeddel ittmaradó – madara, a daru kitüntetett helye e szikes tómellék: a vízfelület szűkülése ellenére hűséges e faj a látogatókat csak a megfigyelőtoronyhoz beengedő, vadászati tilalommal védett területhez. Riadt madarak ezreinek szárnycsattogása verné fel a csendet egyetlen eltévedt látogatótól, hisz a bodros evezőtollakkal ékes daru családja összetartó és elővigyázatos. S aztán még ott tanyáznak a vadludak, a tőkés récék csapatai is – lenne ám nagy kétségbeesés!

Őrség Nyugat-Magyarországnak a szlovén–osztrák–magyar hármashatárral szegélyezett peremén a honfoglalás után gyepű- vagy határőrzők, különleges kiváltságokkal rendelkező őrök vigyázták a magyarok megszerzett földjét – sajátos településszerkezetű életterük ma

Kardoskúti Fehértó Egykor az Ős-Maros vízrendszerének ártere volt az a vidék, melyet ma Orosházától délre hosszan elnyúló állóvízként jelölnek a térképek, valójában azonban vízfelülete állandó változásban van. Ősztől tavaszig, amíg 78


az Őrség. A dombokon kijelölt lakóhelyek egy-egy nemzetség birtokában voltak, a családok védett, zárt udvarait a lakóépület, az ól, az istálló és az emeletes kamra, a kástu fogta közre. Minden ilyen erősség – szer vagy szeg – része lett a megszervezett híradóláncnak, ahonnan a magaslatokat kihasználva, továbbították a jelzéseket családtól családig. E szerekből alakultak ki utóbb az Őrség községei, megőrizve a határrészek neveiben az ősi családneveket. A vidék hegyes-dombos, ugyanakkor szelíd és lankás, erdei között tavasztól őszig virágzó rétekkel, félezer lepkefaj pillangóival. A fokozottan védett tőzegmohalápok kivételével szabadon látogatható terület ez, ahol napjainkban nyeri vissza a hagyományőrző kézművesség a korábbi rangját – a természettudatos turizmusnak is köszönhetően. Őriszentpéter, a tájegység központja mellett Pankasz és Szalafő vonzza a legtöbb látogatót, de nincs ma már az őrségi tájon falu, amelynek ne volnának vendégházai, mesterségbemutató műhelyei, néprajzi hagyományokat ápoló együttesei, e vidék ősiségét szemléltető gyűjteményei.

Kerecsensólyom

Egyetlen ragadozómadarunk, amely szerepet kapott a magyarság hitvilágában (Emese álma). Európában Magyarország kivételével mindenütt csökken az állománya. Ez különös felelősséget ró ránk – fő tápláléka, az ürge miatta lett védett faj. A Duna–Tisza-közén, a Tiszántúlon, a középhegységekben (fán és sziklán egyaránt) és azok peremén fészkel. Sík vidéken kedveli az ártéri, illetve a ritkás, tisztásokkal tagolt erdőket. A kerecsensólyom nem épít fészket, más madarak elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó általában március


közepén vagy végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A kotlás 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Az elsőéves fiatalok kóborolnak, vonulnak, majd kirepülési helyük közelében megtelepszenek. Egyéves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak. Az öreg madarak egész évben a fészkelőterületen tartózkodnak, de rendkívül hideg időjárás esetén, megfelelő táplálék hiányában nagyobb térségben is mozoghatnak.

Parlagi sas Egyik legritkább ragadozó madarunk szigorúan védett (eszmei értéke egy millió forint), a vágómadárfélék családjába tartozik, elterjedési területének hazánk a nyugati határa. Az európai populáció számát kb. 300 egyedre becsülik. Nálunk középhegységeink peremén, füves pusztáin telepszik meg. Az idős példányok alapszíne mély és egyenletes sötétbarna, a fiatalabbaké fakóbb. A tollazat a fejükön világosbarna, a vállrészen két fehér foltjuk könnyíti az azonosításukat. Eleségüket legfőképp a mezei rágcsálók adják, de fogyasztják a gyíkokat, kisebb madarakat is. A parlagi sas testhossza 72–83 cm, szárnyfesztávolsága 190–210 cm is lehet. A két nem külsőleg egyforma, azonban a tojók némileg robosztusabbak, nagyobb a testtömegük. A hímek kb. 2,5–4, míg párjaik 2,8–4,5 kilogrammot nyomnak. Nagy élettérre van szükségük, de nem vándorolnak messzebbre a feltétlen szükségesnél: a hóolvadástól függően térnek vissza megszokott élőhelyükre. Tavasszal a tojó két tojást rak, de csak az egyik fióka éri meg a kirepülés idejét, mert az idősebbik utód megöli, vagy kilöki a fészekből fiatalabb társát. Ha idő előtt nem pusztulnak el valamilyen mezőgazdasági méregtől, vagy nem repülnek neki egy villanyvezetéknek, akár 50-60 évig is elélnek. 79

Magyar feltalálók és tudósok

Magyarország tudósnemzet – e közhelyszerű megállapítást tények igazolják. Matematikusaink, fizikusaink,

orvosaink közül számosan világhírűek lettek, s Nobel-díjasaink száma sem kevés a magyarság lélekszámához és más országokhoz viszonyítva. Nincs külföldön szerkesztett tankönyv, lexikon magyar tudós és feltaláló említése nélkül. Majd’ mindenütt szóba kerül Bolyai János neve, aki a reális tér geometriájának leírásával még Albert Einstein gondolatvilágát is tágította. Gyakran olvasni az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról is, hiszen neki köszönhető, hogy az egykor tragikus kimenetelű gyermekágyi láz ma már szinte ismeretlen betegség. Bolyai kortársa, Széchenyi István tudományszervezői munkájának köszönhető, hogy lett az országnak állandó tudományos akadémiája; hogy megindultak a szervezett folyószabályozások. Széchenyi sokat tett a gyáripar fejlesztése érdekében, napjaink magyarországi közlekedési hálózatainak alapját szintén ő vetette meg. Magyar földön először szép kastélyában, Nagycenken vezettetett be a gázvilágítás. Magyarország büszke lehet híres tudóscsaládjaira, köztük az orvosgenerációkra (Lenhossék, Korányi, Bókai, Szent-Györgyi). Neves tudóscsalád volt az Eötvös is: Eötvös Loránd – a róla elnevezett torziós inga kigondolója – sok segítséget adott a XX. század földgáz- és kőolajkutatással foglalkozó szakembereinek. Az ő gondolatsorát is hasznosította Albert Einstein az általános relativitáselmélet kidolgozásakor. A következő oldalakon közismert és talán kisebb közfigyelmet elért, de munkásságukat tekintve egyaránt jelentős magyar feltalálókat és tudósokat mutatunk be – születési évszámuk időrendjében.

Born Ignác

Nagyváthy János

Born Ignác lovag 1742-ben Gyulafehérvárott született, s 1791-ben Bécsben hunyt el. Bányász és ásványtudós, vegyész és tudományszervező, aki már 1776-tól a bécsi császári és királyi természetrajzi gyűjtemény rendezőjeként és leírójaként működött. Nagyszebenben, majd Bécsben és Prágában tanult. Az erdélyi, bánsági és felvidéki ásványvilágról, valamint e területek bányászatáról és kohászatáról 1774-ben jelent meg műve német nyelven, s ebben az évben alapította meg a prágai tudóstársaságot is. Az 1770-es években jelent meg híres ásványgyűjteményének katalógusa. Az amalgámozás kohászati eljárásának tökéletesítője kísérleteit a Selmecbánya melletti Szklenón végezte. Eljárása bemutatójára 1786 szeptemberében 8 ország 27 szakembere jött el: ez volt a világ első nemzetközi műszaki, tudományos konferenciája. Ekkor alapították meg az első ilyen jellegű, nemzetközi tudóstársaságot is (Bányászati Társaság). Ennek 1789-ben már 147 tagja volt, köztük amerikai tudósok, továbbá Watt, Lavoisier, Goethe, Trebra s más neves személyiségek. Bécsben Born megszervezte az országos szabadkőműves páholyt. Ennek tagja lett Mozart, aki valószínűleg róla mintázta A varázsfuvola című operája Sarastro-alakját. Born nevét őrzi a bornit nevű ásvány. Nem akármilyen tudós volt ő, akit egyszerre tisztelt Mozart és Goethe, s a magyar, a cseh és az osztrák tudományosság képviselői is.

Ha valaki ellátogat a keszthelyi Georgikonba, az egykori gazdasági főiskola színhelyére, ott számos magyar tudós nevével találkozhat, köztük Nagyváthy Jánoséval, aki 1755-ben Miskolcon született, s 1819-ben Csurgón hunyt el. Ő volt az első magyar mezőgazdasági szakkönyv szerzője. Sárospatakon tanult jogot és teológiát, majd Losoncon tanítóskodott. 1791-ben jelent meg első nagyobb tudományos kötete „A szorgalmatos mezei gazda” címmel, amelynek kinyomtatását Széchényi Ferenc gróf támogatta. Nagyváthy kötetének legfőbb érdeme, hogy szakterületéről már magyar nyelvű munkát adott közre. Festetics György gróf meghívásának eleget téve, a keszthelyi uradalom jószágkormányzója lett. Elsősorban neki köszönhető, hogy a gróf 1792-ben Csurgón gimnáziumot alapított, 1796ra templomot építtetett, s hogy 1797-ben Keszthelyen agrártanintézetet állított fel, amely a világ első, önálló felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézménye lett. A híres Georgikon működése első hat hónapjában az igazgatói posztot Nagyváthy János töltötte be. 1797-ben Csurgóra költözött, ott gazdálkodott. Több értékes munkáját is akkor vetette papírra. Ezek csak halála után jelentek meg: a „Magyar házi gazdasszony”, a „Magyar practicus termesztő”, a „Magyar practicus tenyésztő” és a „Magyar gazdatiszt”. Ő volt a szigorú gazdasági számtartás magyarországi bevezetője.

80


Jedlik Ányos Jedlik Ányos egy kis faluban, Szimőn született 1800-ban, s Győrben hunyt el 1895-ben. Száznál több újítás, műszaki felismerés, szabadalom, új eszköz megalkotása fűződik a nevéhez, így kiemelt helyet foglal el a tudományok magyarországi történetében. Kezdetben a győri líceumban, 1831-től a bencés rend pozsonyi akadémiáján tanított. 1839ben elnyerte a budapesti tudományegyetem fizika és mechanika tanszékének professzori posztját, s 1878-ig tanított az egyetemen. Emellett az Institutum Geometricumban, azaz a Mérnökképző Intézetben (a Műegyetem egyik elődintézményében) a természettan és erőműtan (fizika és mechanika) professzora volt 1838-tól 1850-ig. Az 1848-as eseményekben vállalt nemzetőri szerepe miatt a szabadságharc bukása után felelősségre vonták. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező, 1873-ban tiszteletbeli tagjává választotta. 1879-től a bencés rend győri líceumában élt. Híres felfedezései sorában említhetjük 1829-ben elkészített elektromágneses forgókészülékét, villamdelejes (villanydelejes) forgonyát, amely a világ első, kísérleti-demonstrációs célra készült elektromotorja volt, s amely már tartalmazta az egyenáramú villanymotorok főbb alkotóelemeit: a tekercselt állórészt, a tekercselt forgórészt és az irányváltó kommutátort. Másik híres találmánya az 1861-ben összeállított egysarki villamindító, azaz az akkoriban használatos mágneseselektromos generátorok működési elvétől eltérő, öngerjesztéses dinamó (kommutátor nélküli unipoláris generátor). Ennek elvét a világon elsőként ő dolgozta ki, megint csak kísérleti-demonstrációs célra. Ennek ipari változata, amely már jóval nagyobb feszültséget adott, Siemens és Wheatstone jóvoltából hat évvel később készült el. 1828-ban ismerte fel a szódavízgyártás módját, s elkészítette az ehhez szükséges készüléket is. 1842-től foglalkozott fénytannal és a fényképezés elméletével. Jó eredményeket ért el a Bunsen-telepek továbbfejlesztésében is, kétfolyadékos elemét az 1855-ös párizsi világkiállításon bronzéremmel jutalmazták. Eljárását szabadalmaztatta, s Pesten üzemet is létrehoztak a gyártáshoz.


1863-ban ismertette a feszültségsokszorozás elvét, az 1873-as bécsi világkiállításon pedig – az addig használatos, nagy sztatikus feszültséget létrehozó influenciagépek helyett – saját, kb. 1 millió volt feszültséget adó és 90 cm-es szikrát előállító, csöves villamfeszítőjét (nagy kapacitású elektromos sűrítőjét) mutatta be. Ezzel kiérdemelte a Siemens vezette zsűri elismerését, s megkapta a „Haladásért” érdemrendet. Magyarországon elsőként ő készített a felsőoktatásban résztvevők számára magyar nyelvű egyetemi tankönyvet. Az 1858-ban megjelent Német–Magyar Tudományos Műszótár munkatársa volt. Így komoly szerepe volt a magyar tudományos szaknyelv megteremtésében, a nyelvújítás utolsó fázisának sikerre vitelében. Részt vett az Egyetemes Magyar Encyclopaedia összeállításában is (1859–1876). Győr városa tiszteletére szobrot emelt, szülőfalujában, Szimőn (ma Zemné, Szlovákia) állandó kiállítást nyitottak az általa megalkotott eszközökből.

Irinyi János A gyufa feltalálása is egy leleményes magyar tudós nevéhez fűződik! Természetesen nem általában a gyufa feltalálásáról van szó, hanem egy bizonyos gyufáról, nevezetesen a hangtalanul gyúló, foszforos gyufáról. Gyufa ugyanis már régóta van, csakhogy a háziasszonyok a korai fajtákat nem szívesen használták, mert robbanásszerűen gyulladtak. Ám a vegyész Irinyi János megoldotta a problémát. Irinyi 1817-ben Nagylétán született, s 1895-ben Vértes községben hunyt el. Külföldön tanult – a berlini és a bécsi egyetemen. 1836-ban magyar származású bécsi tanárának, Meissner Pálnak egy sikertelen kísérlete nyomán jutott arra a gondolatra, hogy a káliumklorátot ólomperoxiddal helyettesítse a foszforos gyufa fejében. Elgondolását egy bécsi gyógyszerész vette meg tőle, állítólag 7000 forintért. Első kémiai művét 1838-ban, berlini tartózkodása idején írta: „Über die Theorie der Chemie in allgemeinen und die der Schwefelsäure insbesondere” (Berlin, 1838), melyben a kémia elméleti kérdéseivel foglalkozott, különös tekintettel a savelméletre. 81

Magyarország kincsestára – Magyar feltalálók és tudósok 1840-ben Pesten gyújtógyárat alapított, melyet azonban annak tűzveszélyessége, néhány munkásának megbetegedése, valamint a hatóságok és a konkurencia kellemetlenkedései miatt négy év múlva eladott. Egyike volt a Természettudományi Társulat legaktívabb alapító tagjainak. Tagja lett az Iparegyesületnek is, melynek Kossuth Lajos volt az aligazgatója. Nyomtatásban még egy könyve jelent meg: „A vegytan elemei” (Nagyvárad, 1847). Tankönyvnek szánta, de az a korabeli hírlapok szerint „szörnyűséges pártolatlanságban holt meg”. A szabadságharc után több műve nem jelenhetett meg. 1844-ben hazaköltözött Nagylétára gazdálkodni. A közéleti tevékenységgel ezután sem hagyott fel. 1848ban vértesi otthonából ő küldte el a márciusi ifjaknak a híres Tizenkét pont első fogalmazványát. A szabadságharc kitörése után elsők között ragadott fegyvert. Kossuth az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, majd 1849-ben a nagyváradi lőporgyárnál és az ágyúöntésnél foglalkoztatta. Görgei sürgetésére Nagyváradon röppentyűket gyártott a honvédség számára. A szabadságharc leverése után bujdosott, majd néhány hónapig Pesten az Újépület foglya volt. Szabadulása után kezdetben szüleinél, Nagylétán végzett gépkísérleteket (vetőgépet, boronákat tervezett), s a mezőgazdaságban elsőként alkalmazta a vetést, szántást és boronálást együttesen végző gépszerelvényt. Eredményesen kísérletezett talajjavítási módszerekkel is.

Herman Ottó Különleges személyisége a magyar tudománynak Herman Ottó, akinek alkotásaival, emlékével elsősorban Miskolcon – lillafüredi emlékházában – találkozhatnak az érdeklődők. Herman Ottó 1835-ben Breznóbányán született, 1914-ben Budapesten hunyt el. Az élővilág majd minden ágának kutatója volt. Életútjának érdekessége, hogy német anyanyelvű családban született, s csak miskolci középiskolai évei alatt sajátította el a magyar nyelvet és kultúrát, de érettségit nem tett. Bécsben lakatossegédi szakmunkás-bizonyítványt szerzett, majd öt évre besorozták. Részt vett 82

az észak-olasz karbonárik szervezkedésében, azután a lengyel szabadságharcosok sorába állt. Magyarországra visszatérve 1863-ban Kőszegen lett fényképész, majd Chernel Kálmán ajánlásával Kolozsvárra került, ahol preparátor lett a Brassai Sámuel vezette Erdélyi Múzeum-Egyletben. 1871-től a Nemzeti Múzeumban őrsegédként dolgozott, 1875-ben került az állattárba, s e helyen alapította két évre rá a „Természetrajzi Füzetek” c. folyóiratot. Az 1870-es évek közepétől részt vett a magyarországi tudományos közéletben, s bekapcsolódott a Természettudományi Társulat munkájába. A társulat gondozásában jelentek meg művei: „Magyarország pókfaunája”, „A magyar halászat könyve”, „Az ősfoglalkozások: halászat és pásztorélet”, 1901-ben „A madarak hasznáról és káráról”, 1914-ben pedig „A magyar pásztorok nyelvkincse”. 1893-ban megalapította a Magyar Ornithológiai Központot (utóda a Madártani Intézet). Megindította az „Aquila” c. folyóiratot. 14 könyve és több mint 1100 publikációja jelent meg. Termékeny tudós volt, nevével, írásaival, alkotásaival a magyar tudomány számos ágában találkozhatunk.

Mathiász János Magyarország borairól s szőlőnemesítőiről is híres, az utóbbiak egyikeként szólunk Mathiász Jánosról, aki 1838-ban Ádámföldén született, s 1921-ben Kecskeméten hunyt el. Nem kevesebb, mint hatvanhét, névvel ellátott fajtáját tartják számon, s közülük tizenkettő világszerte elterjedt. A külföldön termesztett Mathiász-szőlőfajták (elsősorban csemegeszőlők) együttes termőterülete meghaladja a 10 ezer hektárt. Mathiász szőlőnemesítési kísérleteit a kassai Rozáliahegyen vásárolt kis birtokán kezdte meg: 1600 szőlőfajtát tartalmazó fajtagyűjteményt sikerült összegyűjtenie. A bécsi világkiállításon 1873-ban válogatott, cserepes csemegeszőlő-fajtáinak gyűjteményéért első díjat kapott. 1880-ban Mádon ötholdas szőlővel folytatta kísérleteit, majd elvállalta Szőllőskén a külügyminiszter, Andrássy Gyula gróf százholdas szőlészetének vezetését is. Fajtanemesítői munkássága mellett ideje jó részét a filoxéra elleni küzdelem kötötte le.


1890-ben a filoxéravész elől szőlőtelepét áttelepítette Kecskemétre, ahol 17 holdnyi, majd később még 33 holdnyi, ún. immunis homokot vásárolt a Talfája-dűlőben. A sívóhomok betelepítéséhez részben az ottani Miklós-telepről származó fajtákat, másrészt francia eredetű szőlővesszőket használt, s ezeket egészítették ki az általa nemesített fajták. Olyan fajták előállítását szorgalmazta, amelyek érési ideje különböző, így nyár közepétől késő őszig termő fajtaválasztékot kínálhatott. A futóhomokon mintegy 1300 új szőlőfajtát, köztük 180 igen kiválót nemesített, köztük említjük az ismertebbeket: Kecskemét gyöngye, Kecskemét kincse, Thallóczy Lajos, Mathiász János diadala, Munkátsy József, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Ilona, Tompa Mihály, Bem tábornok, Darányi Ignác. Nemesített fajtái közül hat ma is telepítésre engedélyezett, ezek: Cegléd szépe, Ezeréves Magyarország emléke, Kecskemét virága, Mathiász Jánosné muskotály, Szauter Gusztávné, Erzsébet királyné emléke, s a legkésőbbi, 1916-ban nemesített, azóta is jól ismert fajta, a Szőlőskertek királynője. Az utóbbi Olaszországban igen elterjedt, s kedvelt fajta Franciaországban és az Egyesült Államokban is. Gazdaságából évente mintegy 1 millió fajtatiszta szőlővessző került a magyarországi birtokokra.

Feketeházy János A Pestet Budával összekötő hidak közül az egyik legkülönlegesebb a Szabadság híd. Háborús sérülése miatti átépítése előtt az volt a szegedi belvárosi híd is... Mindkettőt az a Feketeházy János tervezte, aki 1842-ben Vágsellyén született, s ott is hunyt el 1927-ben. Az egyik legnagyobb tudású magyar hídépítő és vasszerkezet-építő mérnök felsőfokú tanulmányait a bécsi és a zürichi egyetemen végezte. A szegedi Nagyár víz (1879) után épített közúti Tisza-híd ter vezésére az Eiffel-cég közreműködésével nyújtotta be pályázatát. Feketeházy alkotása a nagyváradi közúti Sebes-Köröshíd és a győri közúti Rába-híd is. A millennium alkalmából a budapesti Ferenc József híd (ma: Szabadság híd) ter vezésére kiírt pályázatot is ő nyerte el. Nevéhez fűződik a budapesti Operaház tetőszerkezetének ter ve éppúgy, mint a mai Közgazdaságtudományi Egyetem és a Keleti pályaudvar hasonló részterveinek elkészítése.


Konkoly-Thege Miklós A magyar csillagászat történetének kiemelkedő személyisége Budapesten született 1842-ben, s hunyt el 1916-ban. A ma Budán található akadémiai csillagvizsgáló alapjául az ő műszerei szolgáltak. Földbirtokos volt, s birtokai jövedelmét elsősorban tudományos kutatás céljaira fordította. Nevét viseli a Konkolya kisbolygó, valamint alapítása (1921) óta a svábhegyi (Széchenyi-hegyi) Konkoly-obszervatórium, s egy évente átadandó emlékérem. A nemzetközi hírű csillagász, J. F. Encke tanítványa volt. 1861-ben a berlini egyetemen szerzett doktorátust. Értékes üstökös-megfigyeléseket végzett, 29 üstökös spektrumát mérte ki, s nagyszámú meteor-megfigyelést és napfoltészlelést is végzett. Úttörő jellegű meteor-színkép észleléseket folytatott. 1876-ban Konkoly-Thege részt vett az égbolt színkép-katalógusának előkészítésében. Obszervatóriumi észlelései 16 kötetet tesznek ki. 1883-ban Braunschweigben az asztrofizikáról publikált, 1887-ben ő írta meg az első asztrofotográfiai kézikönyvet. 1890-ben jelent meg Halléban az asztrospektroszkópiáról írt kézikönyve, 1891-ben pedig a „Bevezetés a fotográfozásba” című kiadványa. Mint az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója szer vezte meg a prognózis-szolgálatot, s munkatársaival együtt adta közre az első térképes időjárás-jelentést. Javaslatára épült a kalocsai, a herényi és a kiskartali csillagda, amelyek munkáját ő koordinálta. Kutatásai adtak alapot a mai budapesti (nevét viselő) MTA-csillagvizsgáló tudományos munkálatainak elindulásához. Tiszteletére 1991-ben tudományos kongresszust rendeztek Budapesten. Azon kevés tudósok egyike, akit tagjává választott a londoni Royal Astronomical Society.

Gothard Jenő Az angolok nemzetközi hírű tudóstársaságának tagját oly jeles tudósként tisztelik ma is, hogy néhány évtizeddel ezelőtt krátert neveztek el róla a Holdon. Gothard Jenő Bécsben tanult, ezt követően 1881-ben testvéreivel együtt alapította a herényi asztrofizikai magán-obszervatóriumot. 1886-ban elsőként mutatta ki fotográfiai eljárással a Lyra gyűrűs köd (NGC 6720) centrális csillagát. Összefüggést talált a nóvák és planetáris ködök között, az általa kidolgozott spektrálfo83

Magyarország kincsestára – Magyar feltalálók és tudósok tográfiai módszert használva. Nemzetközileg is elismertek voltak üstökös-, üstökös-színkép- és ködfelvételei, jelentős eredményeket ért el a halvány, diffúz égitestek fényképezése terén. Az MTA 1891-ben jelentette meg „Spektralphotographiai tanulmányok” című munkáját. Emellett a telefon- és a röntgentechnika egyik magyarországi úttörője, egyben az ikervári vízerőmű egyik tervezője volt. Az általa készített, főbb kísérleti eszközöket ma a nevét viselő, s a budapesti tudományegyetemhez tartozó herényi obszervatórium őrzi. Herényben – Szombathely mellett –, az obszervatóriumban kis múzeumot rendeztek be emlékére. Az elmúlt évtizedekben más magyar tudósokról is neveztek el krátert a Holdon, s több kisbolygó is magyar tudósok nevét viseli. Így joggal mondhatjuk, hogy a magyar csillagászati kutatás örök érvényűt alkotott.

Eötvös Loránd Alkotásait ma Budapest XIV. kerületében, a Kolumbusz Kristóf utcában, az Eötvös Intézetben emlékkiállítás őrzi. Eötvös a magyar szabadságharc évében, 1848ban született, s a nagy világégés után, 1919-ben hunyt el. Eötvös tanár lett, egyetemi professzor, a kísérleti fizika előadója, egyben híres kísérletező, s az ezerarcú természet szerelmese. Nemcsak kedvelte a természetet, hanem fotográfiáiban rögzítette is; nemcsak tisztelte a Földet, hanem belsejét kutatta is; nemcsak ámultan figyelte a magas hegycsúcsokat, hanem lányaival együtt hegymászóként Európa számos hegyének tetejére is feljutott, s nem véletlen, hogy az egyik itáliai hegycsúcs azóta az ő nevét viseli. A fotográfia mestersége még gyerekcipőben járt, de Eötvös már kitűnő sztereoképeket készített, s szerencsére ezek fenn is maradtak. A róla elnevezett inga a geofizikusok fontos kísérletező eszköze lett, s a világ számos helyén használták. Eötvös tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, több külföldi tudóstársaságnak is, tudományos teljesítményét nagyra becsülte a XX. század egyik legismertebb 84

tudósa, Albert Einstein. Eötvös Loránd édesapja, József emlékére kollégiumot hozott létre, ahol tehetséges magyar diákok tanulhattak. Vezette a tudományegyetemet (az egyetem 1950 óta az ő nevét viseli), s irányította jó néhány éven át a Magyar Tudományos Akadémiát.

Bánki Donát A neves magyar feltaláló, Bánki Donát Bakonybánkon született 1859-ben – emlékkiállítással tiszteleg neki a szülőfalu a Hunkár-kúriában –, és Budapesten hunyt el 1922-ben. Első konstrukcióit a Ganz-gyárban készítette, 1899-től pedig a Budapesti Műegyetemen – mint professzor – folytatta a tervezőmunkát. Bánki nevéhez fűződik a gáz- és petróleummotorok kifejlesztése, amelyben segítőtársa a Műegyetem gépműhelyének vezetője, Csonka János volt. Világhírűvé lett szabadalmuk az „Újítások petróleummotorokon” (1893), amelyben elsőként írják le a karburátort, fél évvel megelőzve Maybach hasonló szabadalmi bejelentését. Ennek az újításnak a felhasználásával készült a világ számos helyén alkalmazott Bánki–Csonka-motor. E nagynyomású robbanómotort Bánki 1898-ban vízbefecskendezéses megoldással tökéletesítette. 1894-ben nyújtotta be motorkerékpár-szabadalmát. Másik kutatási területéhez, a hidrogépekhez kapcsolódóan gőzturbina-elméletét 1905-ben Liege-ben, 1908-ban pedig az USA-ban ismertette. E témakörben írt értékes műve az „Energia-átalakulások folyadékokban” (1916) című. Ebben az évben szabadalmaztatta az azóta is nevét viselő vízturbináját. E találmánya azért jelentős, mert a törpe vízerőművek kialakításához ad alapot, s Bánki megoldását a fejlődő országok energiaigényének gyors kielégítésére napjainkban is ajánlják. Foglalkozott a Vaskapunál megépítendő erőművel is („A Vaskapu-vízierőmű tervezete”, 1918). Halála után tíz évvel jelent meg a „Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana” című munkája (1932). Nevét főiskola, díj, szobor és emlékpark is őrzi.


Marek József Sok olyan tudományágról tudunk, amelynek kiváló magyar gondolkodói alapvető eredményekkel járultak hozzá a szakterület fejlődéséhez. Ilyen az állatorvoslás is, amelynek egyik legkiemelkedőbb magyar tudósa az 1868-ban Vágszerdahelyen született Marek József volt. Budapesten élt, s ott is hunyt el 1952-ben. Marek József 1892-ben szerzett állatorvosi oklevelet. Több külföldi állatorvosi főiskolán folytatott posztgraduális tanulmányokat, mielőtt megkezdte oktatómunkáját Budapesten. Az állatorvosi belgyógyászat tudományszakának kialakítója e témakörben már 1902-ben fontos kézikönyvet jelentetett meg „Klinikai diagnosztika” címmel. Nemzetközi hírű műve a Hutyra Ferenccel együtt írt Állatorvosi Belgyógyászat (1924), amelyet kilenc nyelvre fordítottak le. E kötetben Hutyra a fertőző, Marek a nem fertőző betegségeket foglalta össze. E munka magyar nyelven öt kiadást ért meg, s több ország állatorvosi felsőoktatási intézményének is tankönyve lett. A Magyar Tudományos Akadémián 1918-tól levelező tag, 1938-tól rendes tag volt Marek József, s 1949-ben lett Kossuth-díjas. Díszdoktorává avatta az utrechti, lipcsei, hannoveri, szófiai egyetem, továbbá Magyarországon a Műegyetem és az Agrártudományi Egyetem. Tiszteletbeli tagja volt Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország állatorvostudományi társaságainak, továbbá a görög, svéd és finn állatorvosok egyesületeinek. 1954-ben állították fel szobrát, Medgyessy Ferenc alkotását az Állatorvostudományi Egyetem parkjában.

Kandó Kálmán és a vasútvillamosítás úttörői

Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly, Kandó Kálmán. Bláthy nevéhez fűződik az első indukciós fogyasztásmérő, a jól ismert villanyóra megalkotása is. Kandó az első háromfázisú közúti villamosvasút megépítőjeként ismert. Kandó Kálmán Budapesten született 1869-ben, s itt hunyt el 1931-ben. Nevéhez mintegy 70 szabadalom fűződik. A Ganz-gyár egyik legnagyobb teljesítménye volt, hogy Olaszországban 1902-re elkészült a Valtellina-vasút, az első, váltakozó áramú nagyvasúti villamosvonal. Ennek alapja a Kandó által kidolgozott nagyfeszültségű, háromfázisú rendszer volt. Ez lett Európa első villamosított vasúti fővonala, és a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonala. Olaszországban 1907–1915 között az újonnan villamosított vasútvonalakat Ganz–Kandó-rendszerrel látták el, melyhez megvásárolták Kandó szabadalmát. 1917 után Budapesten megkezdte a fázisváltós vasútvillamosítási rendszer kidolgozását, s így lehetővé vált az erőművek által termelt, 50 periódusú áram felhasználása a vasútnál. Újfajta villamos gépre volt szükség: a fázisváltót tervezte meg ehhez. 1923-ban készült el az első, 2500 lóerős, kísérleti fázisváltós mozdony. A sikeres próbák után a MÁV 1929től villamosította a hegyeshalmi fővonalat, ahol Kandó-típusú villamosmozdonyokat helyeztek forgalomba – de már csak Kandó halála után, 1932-től. Időközben Kandó egyenáramú gyorsvonati mozdonyt épített a francia vasúttársaság számára (1923), 1927ben pedig a Westinghouse-cég tanácsadója volt az Egyesült Államokban. Kandó Kálmán nevét ma Magyarországon több intézmény, köztük főiskola is őrzi.

A műszaki tudományokban Magyarország olyan kiválóságokkal büszkélkedhet, mint akik 1885-ben megalkották a váltakozó áramú transzformátort, a párhuzamos kapcsolás elvét alkalmazva transzformátor-rendszereket alakítottak ki, erőműveket építettek Olaszországban és a világ más országaiban is. Európa első olyan üzeme, amely kifejezetten elektromos berendezések, az erősáramú elektrotechnika berendezéseinek előállításával foglalkozott, Budapesten jött létre abban a gyárban, amelyet korábban Ganz Ábrahám alapított. Itt működött – többek mellett – Bláthy


85

Magyarország kincsestára – Magyar feltalálók és tudósok Fejér Lipót A matematika különleges személyisége volt az 1880-ban Pécsett született, s 1959-ben Budapesten elhunyt Fejér Lipót, aki az 1930-as években a világ egyik legelismertebb matematikusa, tudósgenerációk nevelője volt. Tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Ott kezdett foglalkozni a Fourier-sorok problémakörével. E sorok új összegzési eljárására vonatkozó, azóta róla elnevezett tételét 1900-ban, 20 esztendős korában közölte a párizsi Comptes Rendus, az ottani akadémia lapja. Ezt továbbfejlesztve alapozta meg a trigonometrikus sorok elméletének modern alapjait. Az interpoláció-elméletben általánosította a Legendre-féle polinomokat. Természetesen a kívülálló számára keveset mondanak a Fejér-féle matematikai tételek, az azonban sokkal beszédesebb, hogy több, mint 30 egyetem ajánlott fel neki külföldön professzori állást. Ennek ellenére Magyarországon maradt, itt működött a legnehezebb években, a második világháború időszakában is. A háború után tovább folytatta egyetemi előadásait, s tágította matematikai iskolája hallgatóinak látókörét. A híres amerikai magyar tudósok közül Neumann János, Wigner Jenő, Teller Ede, Lánczos Kornél, Szilárd Leó, Lax Péter, Pólya György, Szegő Gábor és mások mindig szívesen emlékeztek vissza arra az alma materre, ahonnan indultak. Többüket épp Fejér Lipót útmutatásai segítették a matematika vagy a fizika rögös, esetenként a Nobel-díjhoz vezető útján.

Bíró László József 1899-ben Budapesten született; újságíró volt, s műszaki alkotó. Nevéhez fűződik a világon mindenütt ismert golyóstoll, a „biro pen” megalkotása. Számos országban egyszerűen „biro” névvel illetik a golyóstollat, s talán nem is tudják, hogy a névadó a magyar műszaki alkotó, Bíró László József. Bíró 1939-től Franciaországban, majd Argentínában élt. Az 1930-as években még Budapesten kísérletezte ki golyóstollát – ismervén a cseh W. Climes továbbfejlesz86

tésre szoruló, szabadalmaztatott ötletét is –, s azt a Budapesti Nemzetközi Vásáron be is mutatta (1931). Tintával tölthető golyóstollát a németek 1939-ben „Exakt” néven hozták forgalomba. Bíró 1943. június 10-én végül is Argentínában nyert szabadalmat speciális festékkel töltött golyóstollára, amelyet ott „Eterpen”, Franciaországban „Biró Crayon” néven forgalmaztak. A golyóstoll angolszász nyelvterületen azóta is Bíró nevét őrzi. Találmányának története „Csendes forradalom” címmel 1975-ben jelent meg magyar nyelven. Bíró László József 1985-ben Buenos Airesben hunyt el.

Szentágothai János Korunk tudósa Szentágothai János, aki 1912-ben született Budapesten, és ugyanitt hunyt el 1994-ben. Hosszú éveken át volt elnöke a Magyar Tudományos Akadémiának. A világ számos országában ismerték és tisztelték őt, hisz agykutatóként fontos felismerések fűződnek a nevéhez. 1946-ban készült el a Kiss Ferenccel együtt összeállított monográfiája, „Az ember anatómiájának atlasza”. 1952ben írt könyvet a vesztibuláris rendszer és a szemizmok közötti kapcsolatokról. Fő kutatási területe a szinaptológia lett, ennek kapcsán írt monográfiát a kisagyról – (1967), fejtette meg a talamusz szerkezetét, s tett kísérletet a neuronok és végződéseik kémiai azonosítására. Nagy sikert aratott az 1971-ben közreadott, funkcionális anatómiáról szóló háromkötetes műve. Posztumusz kötetként jelent meg a szerzőtársakkal készített „Neural mechanisms: Structure, function and dynamics” című kötete (1997). Az elismert egyetemi oktató, a nemzetközi tudományos kongresszusok kedvelt előadója a reáliák mellett a humaniorákban is kiemelkedő műveltséget szerzett, s emellett elismert akvarellista volt. 1973-ban az USA-ban elnyerte a Lashley-díjat, 1984ben az F. O. Schmitt-díjat. Magyarországon az orvosi díjak közül a Semmelweis-díj, Jancsó-díj és Hőgyes-díj tulajdonosa volt. 1985-ben neki ítélték az Akadémiai aranyérmet. Különleges személyisége ő a XX. századnak, hiszen ilyen sokoldalú ember ritkán tűnik fel a tudomány színpadán. A tudományban, művészetben, irodalomban s a politikában egyaránt járatos volt, tudományos iskolát alapított, s valóban minden tettével öregbítette a magyar tudomány, a magyar tudósok hírnevét.


Nobel-díjas magyarok 1925 Zsigmondy Richard Adolf

1905 Lénárd Fülöp

(Bécs, 1865–Göttingen, 1929) Kémiai Nobel-díj a kolloid-oldatok heterogén természet magyarázatáért. Ő tervezte meg, készítette el az első ultramikroszkópot és membránszűrőt, ultraszűrőt

(Pozsony, 1862– Messelhausen, 1947) Fizikai Nobel-díj a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért

1914 Bárány Róbert (Bécs, 1876– Uppsala, 1936) Orvosi Nobel-díj egyensúlyszervi kutatásaiért és kísérleteiért

1937 Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893– Wood Hole, 1986) Orvosi Nobel-díj a biológiai égésfolyamatok terén végzett kutatásaiért

1943 Hevesy György

1963 Wigner Jenő

1971 Gábor Dénes

(Budapest, 1885– Freiburg, 1966) Kémiai Nobel-díj a nyomjelzés felfedezéséért és alkalmazásának kidolgozásáért

(Budapest, 1902–1995) Megosztott fizikai Nobel-díj az atomhéj kvantummechanikája, az elemi részek elmélete, a szimmetria- és invariancia-elvek vizsgálata terén elért eredményeiért

(Budapest, 1900– London, 1979) Fizikai Nobel-díj kutató és feltaláló tevékenységéért, és a holográfia felfedezéséért és fejlesztéséért

1961 Békésy György (Budapest, 1899– Honolulu, 1972) Orvosi Nobel-díj elsősorban akusztikai kutatásaiért

1986 Polányi Károly János (Berlin, 1929– ) Megosztott kémiai Nobel-díj az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért

1986 Wiesel Elie (Máramarossziget, 1928–) Nobel Béke-díjas; „szellemi vezető volt azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás, a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára”

2002 Kertész Imre (Budapest, 1929– ) Irodalmi Nobel-díj olyan írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben


1994 Oláh György

1994 Harsányi János

(Budapest, 1927– ) Kémiai Nobel-díj a karbokation kémiához való hozzájárulásáért

(Budapest, 1920– Kalifornia, 2000) Megosztott közgazdasági Nobel-díj a nem kooperatív játékelméletben az egyensúlyelemzésben végzett munkájáért

2004 Avram Hershko (Karcag, 1937– ) Megosztott kémiai Nobel-díj a rákkutatásban fontos szerepet játszó fehérjék kutatásáért

87

Magyarország építészeti csodái 2007

Recommend Documents