II. JÁNOS PÁL KATOLIKUS KOLLÉGIUM ÉS SZAKKOLLÉGIUM SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR
Magyarország egyik legrégibb térképgyűjteménye: A. Ortelius-atlasz „Kapj el, ha tudsz!” Könyvtárhasználat és kutatásmódszertan a gyakorlatban
KIRCHKNOPF MÁRTON külsős szakkollégista
Szombathely, 2015.
Borítókép forrása: http://konyvtar.martinus.hu/img/konyvek.jpg [Letöltve: 2015. december 4.]
Tartalom 1. Bevezetés ........................................................................................................................................... 2 1.1. A kurzus célja............................................................................................................................. 2 1.2. Célkitűzések ............................................................................................................................... 2 1.3. Áttekintés.................................................................................................................................... 2 2. A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár .................................................................................... 3 3. A kutatás folyamata ......................................................................................................................... 4 3.1. A személyes kutatás előzményei ............................................................................................ 4 3.1.1. A téma előzetes feldolgozása ............................................................................................ 4 3.1.2. Bejelentkezés kutatásra ...................................................................................................... 6 3.2. Személyes kutatás ..................................................................................................................... 6 3.3. Az információk feldolgozása ................................................................................................... 7 4. A téma feldolgozása......................................................................................................................... 7 4.1. A. Ortelius-atlasz ....................................................................................................................... 7 4.1.1. Történelmi háttér ................................................................................................................ 7 4.1.2. Abraham Ortelius ............................................................................................................... 7 4.1.3. Az Ortelius-atlasz ............................................................................................................... 8 4.1.4. Az Ortelius-atlasz könyvtári története ............................................................................ 8 4.2. „Kapj el, ha tudsz!” ................................................................................................................... 9 5. Összefoglalás................................................................................................................................... 10 6. Irodalomjegyzék ............................................................................................................................. 11 6.1. Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 11 6.2. Ajánló bibliográfia ................................................................................................................... 12
1
1. BEVEZETÉS 1.1. A kurzus célja „Cél, hogy a hallgatók megismerjék a tanulmányaikhoz és a majdani tudományos kutatásban való részvételükhöz szükséges olyan információkat, amelyeket a könyvtárak és más tájékoztatási intézmények nyújtanak. Szerezzék meg az ezek hatékony használatához szükséges legalapvetőbb jártasságokat és készségeket.” [1] „A hallgató a kulturált olvasó szintjén elsajátítsa a felsőoktatásban szükséges alapvető könyvtárhasználati ismereteket, bevezesse a szakirodalmi anyaggyűjtés, keresés technikájába, megismerje a bibliográfia, a hivatkozásjegyzék készítésének szabályait. A hallgató képes legyen a hagyományos könyvtári dokumentumállományok rendszerében történő önálló tájékozódásra: a szakkatalógusok, a kézikönyvek, segédkönyvek használatára, a könyvtári és az internetes szolgáltatások adta lehetőségek optimális felhasználásával az önálló ismeretszerzésre.” [2]
1.2. Célkitűzések Dolgozatomat a Könyvtárhasználat és kutatásmódszertan1 kurzus második részéhez írom, melyet a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár szervez. A kurzus teljesítéséhez választani kellett egy kutatási témát, majd a témában kutatni és beadandó dolgozatot készíteni. A témaválasztásom véletlenszerű volt, de jó döntésnek bizonyult. Hiszen a mai modern és felgyorsult világban ki ne forgatna szívesen egy olyan kiadványt, mint az Ortelius-atlasz! Mára mindennapossá vált a műhold alapú helymeghatározás, útvonaltervezés. De ha pár száz évvel ezelőtt akartunk volna útra kelni, milyen segédeszközök álltak rendelkezésünkre? És ha Magyarország területe volt az úti cél? Hogyan segíthette az utazót az Ortelius-atlasz? Egyáltalán ki is Ortelius és mi van az atlaszában? Miért olyan jelentős műről van szó és „hogy érzi magát” a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban? Dolgozatomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ. Az a cél is vezérelt, hogy hasznos és értékes munkát hozzak létre. Ezért kissé elrugaszkodva a feladattól - ugyanakkor a kurzus célkitűzését szem előtt tartva -, nem csak a kutatásom eredményeinek megfogalmazására szorítkozom, hanem sokkal inkább előtérbe helyezem magát a kutatási folyamatot2. Dolgozatom így „mérési”, „kutatási” jegyzőkönyv jelleget kap, mely segítségére lehet másoknak is a kutatás megismétlésében, vagy egy saját téma kutatásának segítésében.
1.3. Áttekintés A célkitűzésemnek megfelelően a 2. fejezetben röviden szólok a kutatás helyszínéül szolgáló Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárról. A 3. fejezetben részletezem a kutatási folyamatot, a 4. fejezet alfejezeteiben a kutatásom tartalmi részére térek át, végül összefoglalom az eredményeket és az irodalomjegyzékről sem feledkezem meg. A II. János Pál Katolikus Kollégium és Szakkollégium 2015. őszi félévi kurzusa. A félév elején a SEK könyvtárában, második felében az Egyházmegyei Könyvtárban szerveződtek az órák. 2 Ezért az téma feldolgozása meglehetősen felszínes, inkább kínál lehetőséget az elmélyítésre. 1
2
2. A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR Ha ellátogatunk a könyvtár honlapjára3, a kezdőlapon (2-1. ábra) egyből „egy” érdekességen akad meg a szemünk. Jobban mondva többön is, hiszen nem egy könyvtárról van szó. A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár négy külön gyűjteményt foglal magában: Egyházmegyei Könyvtár, Herzan-könyvtár, Mikes-könyvtár, Szent Márton Kölcsönkönyvtár. „E gyűjtemények, mint egykor és napjainkban, külön-külön egységeket alkotnak, ám közös célt szolgálnak: a tudás megőrzését és közvetítését. S mivel mind más-más, ezért tökéletesen kiegészítik egymást.” [3] Dolgozatom terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé a könyvtár ismertetését, azonban a könyvtár honlapján utána lehet olvasni történetének és jelenének egyaránt. A kutatás szempontjából érdemes megemlíteni, hogy egy korlátozottan nyilvános tudományos szakkönyvtárról van szó. A könyvtárhasználati szabályzat 4 a könyvtár honlapján megtalálható, ahogy a nyitva tartás5 és az elérhetőségek is. A könyvtár rendelkezik nyilvánosan elérhető online katalógussal 6 (OPAC, 2-2. ábra) továbbá hozzáféréssel az ARCANUM Digitális Tudománytárhoz7, melyet a kutatók helyben térítésmentesen használhatnak.
2-1. ábra. A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár honlapjának kezdőlapja8 2-2. ábra. Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár OPAC9
3
http://konyvtar.martinus.hu/ [Letöltve: 2012. december 2.]
4
http://konyvtar.martinus.hu/egyhazmegye/konyvtarhasznalat [Letöltve: 2012. december 2.] http://konyvtar.martinus.hu/egyhazmegye/nyitvatartas [Letöltve: 2012. december 2.]
5 6
http://konyvtar.sze.rke.hu/szombathely/ [Letöltve: 2012. december 2.]
„Az ARCANUM Digitális Tudománytár egy interneten hozzáférhető számítógépes adatbázis, mely folyamatos bővülésének köszönhetően nagy segítséget nyújthat kutatók számára. Az adatbázis jellemzően folyóiratokat, évkönyveket, periodikumokat és könyveket tartalmaz. Az adatok előállítója és a szoftver fejlesztője, üzemeltetője az ARCANUM Adatbázis Kft.” Forrás: http://konyvtar.martinus.hu/egyhazmegye/arcanum [Letöltve: 2012. december 2.] 7
8
http://konyvtar.martinus.hu/ [Letöltve: 2012. december 4.]
9
http://konyvtar.sze.rke.hu/szombathely/ [Letöltve: 2012. december 4.]
3
3. A KUTATÁS FOLYAMATA 3.1. A személyes kutatás előzményei Jelen kutatási feladat megoldásában nagy segítséget adott a kurzus jelleg. Az egyes témákhoz a könyvtárosok több irodalmat is előkészítettek nekünk. (Vagy az összekészítés után adták meg a választható témákat?) Persze voltak olyan témák is, melyhez nekünk is jobban utána kellett járni. De hogyan is néz ki (kevésbé ideális esetben) ez a folyamat? 3.1.1. A TÉMA ELŐZETES FELDOLGOZÁSA Ha meg van a választott (vagy kapott) téma, először is el kell azt helyezni a tudományterületek síkján. Minél jobban tudjuk finomítani a besorolást, később annál könnyebb lesz releváns kutatási helyet találni. Ugyanakkor valószínű, hogy több speciális tudományterületet is érint a témánk, melyeket mind érdemes összeírni 10. (Így az is látszik majd, hogy milyen határ-tudományterületek segíthetik a későbbi alaposabb kutatást.) • A választott témában nem voltam járatos, de arra egyből gondoltam, hogy a történelem, földrajz, térképészet biztosan érintik a témát. Másodszor érdemes összegyűjteni a téma tudományterületét felölelő adatbázisokat, archívumokat, könyvtárakat. A kutatás során folyamatosan érdemes gyűjteni a témával elismerten foglalkozó szakemberek11 nevét (akik publikálhattak is), és a témához szorosan köthető tárgyszavakat (a keresés megkönnyítése érdekében). • A jelen kutatáshoz egyértelmű volt a források helye: Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár. Tárgyszavak: Ortelius, Ortelius-atlasz, stb. Az előzőek után érdemes böngészni az online katalógusokban, hogy már felkészülten érkezhessünk a kutatás helyére. A találatokból érdemes egy „kutató bibliográfiát” összeállítani. (Kiegészíthető a személyek és a tárgyszavak listája.) • A választott témához készen kaptam a könyvtárosoktól egy kutatási „csomagot”. Otthon azért rákerestem az OPAC-ban az Ortelius tárgyszóra, mely a 3-1. ábrán látható eredményeket adta. Ezekre kattintva a részletes adatok is elérhetők (3-2., 3-3. és 3-4. ábrák), melyek közül a szerző és cím mellett érdemes feljegyezni az oldalszámot is. Még mielőtt felkeressük a kutatás helyszínét érdemes megírnunk egy előzetes dolgozatvázlatot. Ez persze a kutatás során, az ismereteink gyarapodásával változhat, alakulhat, de érdemes nagy vonalakban tudni, hogy miről is fogunk írni, s ahhoz milyen forrásokat kell keresni. • Esetemben a vázlatpontok így néztek ki: a könyvtár rövid bemutatása; GPS-térkép bevezető; térképészet - Magyarország; Ortelius; Ortelius-atlasz – Magyarország; „Kapj el, ha tudsz!”.
Célszerű lehet megjegyezni, hogy mely tudományterület mennyire releváns a témánkhoz. A szakemberek mellett a témában jobban jártas, vagy szintén érdeklődő ismerőseinket is érdemes összegyűjteni, akiktől segítséget, tanácsot kérhetünk. 10 11
4
3-1. ábra. Keresés Ortelius tárgyszóra12
3-2. ábra. A keresés 1. találata
3-3. ábra. A keresés 2. találata
3-4. ábra. A keresés 3. találata
12
A 3. fejezet 1-4 ábrájának forrása: http://konyvtar.sze.rke.hu/szombathely/ [Letöltve: 2012. december 2.]
5
3.1.2. BEJELENTKEZÉS KUTATÁSRA A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban előzetesen be kell jelentkezni kutatásra, mely egy kutatási kérőlap kitöltéséből áll13. A könyvtárosok összekészítik nekünk a kért dokumentumokat, melyekkel a kutatószobában dolgozhatunk. Mivel a kutatószoba befogadóképessége korlátos, érdemes lehet időpontot is egyeztetni a kutatáshoz. Könyvtárbeli „szabad mozgásra”, keresésre nincs lehetőség.
3.2. Személyes kutatás Ha mindent leegyeztettünk és kellő képen felkészültünk, akkor nincs más hátra, mint a személyes kutatás, a megkapott anyagok átböngészése. Ez nem feltétlenül jelent csupán egy alkalmat, függ a témától és az időnktől egyaránt. Érdemes rendezetten kutatni, mert az ide-oda csapongás sok időt emészthet fel feleslegesen. Az első (rövid) alkalommal14 összeírtam a forrásokat (hogy tudjak majd rájuk hivatkozni és legközelebb is könnyen megtaláljam). Ezt megspórolhattam volna, ha 3.1.1. szakasz alapján felkészülök. A második alkalommal15 az egyes forrásokat vettem sorba és átolvasásuk közben vázlatot készítettem a tartalmukról és megjegyzéseket írtam hozzá a téma feldolgozásához. Így tudtam, hogy melyek a releváns részek. Mivel a témáról is nagyon sokat megtudtam, összeállíthattam a dolgozatom vázlatát16. (A kutatáshoz csak kevés forrást használtam, de érdemes minél többet feldolgozni. A dolgozat kis terjedelme és időhiány miatt elégnek láttam jelen esetben ezt a pár forrást is.) A harmadik alkalommal17 még egy forrást dolgoztam fel az előző alkalomhoz hasonlóan és nekiláttam a dolgozatom kutatási részének megírásához18. Az előbbi viszonylag sokáig elhúzódott így a dolgozatra kevesebb időm maradt. Dolgozatomat a kor kívánalmainak megfelelően számítógéppel készítettem el, ezért a felesleges és időhúzó jegyzetelést elkerülendő a laptopommal érkeztem, hogy a téma feldolgozását egyből a dolgozatom fájljába tudjam írni.
13
A kutatási kérőlap letölthető a honlapról a Nyitva tartás fül alatt.
http://konyvtar.martinus.hu/letoltes/kerolap.doc [Letöltve: 2012. december 2.]
Ideje: 2015. november 24. Ideje: 2015. november 26. 16 Eredetileg csak a kutatás eredményéről akartam írni, később jött az ötlet, hogy hasznosabbá tegyem a „jegyzőkönyv-szerkezettel”. 17 Ideje: 2015. december 03. 18 Már a harmadik kutatási alkalom előtt kitaláltam a jegyzőkönyv szerű feldolgozást és a nagy részét már meg is írtam. 14 15
6
3.3. Az információk feldolgozása Ha nem a kutatás helyszínén dolgozzuk fel (teljesen) a gyűjtött információkat, akkor otthon kell azt megtennünk. Az írás során nem érdemes a formázással bíbelődni, mert csak a figyelmünket töri meg. Az elkészültével azonban fontos az egységes formátum kialakítása is19. A megírást követően nem feledkezhetünk meg az ellenőrzésről sem, mely alatt a tartalmi, helyesírási és formai áttekintést egyaránt kell érteni.
4. A TÉMA FELDOLGOZÁSA Ahogy a címből is kiderült, témám Magyarország egyik legrégibb térképgyűjteménye: A. Ortelius-atlasz egy érdekes kiegészítéssel: „Kapj el, ha tudsz!”. Ennek megfelelően először az atlaszt20 tárgyalom, elhelyezve azt a történelemben, ismertetve készítőjét és bemutatva a könyvet. Mindezt a teljesség igénye nélkül, inkább csak kedvcsinálás céljából, lehetőséget adva a további kutatásra. Végül röviden szólok a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárba kerüléséről és történetéről, mely át is vezet a „Kapj el, ha tudsz!” rejtélyes címrészlet megfejtéséhez.
4.1. A. Ortelius-atlasz 4.1.1. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Amikor az atlaszt szeretnénk elhelyezni a történelem folyamán, akkor a 16. század második felére kell gondolni. Magyarországgal kapcsolatban a legjelentősebb információ, hogy a mohácsi vereséget követően a török birodalom behatolása következtében három részre szakadt: az Ausztriához tartozó nyugati részre, a törökök által elfoglalt középső részre és Erdélyre. Ez nagy hatással volt a térképezésre, hiszen ez a tevékenység „lehetetlenné vált a három részre szakadt országban. Külföldi kartográfusok főként Lázár deák térképét másolták több-kevesebb sikerrel. Lázár (…) térképét csak 1528-ban adta ki Tanstetter (…) Mivel nem ismerte fel annak helyes tájolását, javítani akarván rajta, még jobban torzította, s azután ezt másolták Európaszerte több mint másfél évszázadon át.” [5] Ezen történelmi helyzet tehát nem kedvezett pontos térképek készítésének és közlésének hazánkkal kapcsolatban. 4.1.2. ABRAHAM ORTELIUS21 ABRAHAM ORTELIUS 1527-ben született Antwerpenben. Hamarosan elvesztette édesapját22, így 11 éves korában nagybátyja lett a gyámja. Fiatalon érdeklődött a történelem és a kartográfia iránt, de leánytestvéreivel együtt térképek színezésével segítette Lehetséges alternatíva, ha sablon segítségével dolgozunk, vagy korábbi dolgozatunkat írjuk át, megtartva a formázását. 20 Az atlaszt többször is kiadták és több nyelven is megjelent. Jelen dolgozatban a Könyvtárban található atlasz [4] értendő alatta, hacsak máshogy nincs jelezve. 21 Az adatok forrása: [5] 22 A forrás szerint árvasorsa jutott, később azonban özvegy édesanyjának segít, így feltételezhető, hogy csak édesapja halálát érti alatta a szerző. 19
7
édesanyját. Sokat utazott és a térképek színezését, majd gyűjtését sem hagyta abba. 1570-ben adta ki először nagy művét, a Theatrum Orbis Terrarum-ot, mely sok kiadást megért (az első évben még négyet!). Sokakkal tartotta a kapcsolatot (köztük a magyar Zsámboky János) és több művön dolgozott. Munkássága elhozta neki az elismerést és a jómódot. 1598 nyarán halt meg. 4.1.3. AZ ORTELIUS-ATLASZ23 A Theatrum nem kevesebb, mint 34 kiadást ért meg, s ezek hét nyelven jelentek meg (latin, német, francia, holland, spanyol, olasz, angol). [5] Sokat lehetne írni a keletkezéséről, a térképeiről és azok szerzőiről. Ezt hely és idő hiányában el kell, hogy hagyjam, de helyettem úgyis megtetette már GRÓF LÁSZLÓ ([5]). Sokkal érdekesebb kézbe venni az atlaszt, ha már erre a Könyvtárban van lehetőség. A nézelődést és eligazodást nagyban segíti egy „útikalauz”, mely „a térképlapok bemutatásával, a leírásokból kiragadott szemelvényekkel az Egyházmegyei Könyvtár egy olyan értékes térkép-hungarikáját mutatja be, mely méltán tarthat igényt a magyar történelemmel, térképészettel, földrajzzal foglalkozó szakemberek figyelmére.” Az atlasz a második, 1572-ben megjelent, német nyelvű kiadás. Meglehetősen jó állapotban van, csupán pár oldala sérült és egy-két bejegyzés, aláhúzás tanúskodik a használatról. Kötése nem az eredeti, a 18. században köthették újra, amikor a címlapot is javították. A restaurált címlap szépen díszített, a térképekhez hasonlóan színezett, középen a címmel: Theatrum oder Schawplatz des erdbodems, warin die Landttafel der gantzen weldt, mit sambt aine der selben kurtze erklarung zu sehen ist. (Színpad, vagyis a föld felszínének a színtere, amelyben az egész világ országainak a térképei rövid leírásukkal együtt láthatók.) Sok kézzel írt információt is tartalmaz, így a kiadást és a tulajdonjogot Szily püspök kézírásával. „A hátoldalon M. Tullius Cicero bölcs mondása figyelmezteti az olvasót, hogy »a ló arra született, hogy az igát és a kocsit húzza, az ökör, hogy szántson, s művelje a földet, a kutya, hogy a vagyont és a házat őrizze és védje, az ember, hogy megnézze a világot, gondolkodjon rajta, s megértse.«” Útvezetőnk végig vezet minket Adolf Mekerch brugge-i polgár hexameterben írt, az öt földrészt24 bemutató versétől az összes magyar vonatkozású térképen. Sajnos ennek megosztására idő hiányában nem tudok kitérni. De egyébként is érdemesebb ezt személyesen felfedezni, az atlaszt lapozgatva! 4.1.4. AZ ORTELIUS-ATLASZ KÖNYVTÁRI TÖRTÉNETE25 „A magyarországi könyvtárak történetében a 18. századot egészen különös hely illeti meg.” Megszaporodnak a könyvtárak és egyre több könyvet gyűjtenek tudatosan. Ezek közül különösen fontosak az intézmény vagy iskola részét képezők. Hiszen „a kiterjed-
A szakaszban található, külön meg nem jelölt adatok, ismeretek az Ortelius-atlaszból ([4]) szemrevételezéssel, illetve a [8] forrásból származnak. 24 Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Magellánia (a déli, még ismeretlen földrész). 25 A szakaszban található, külön meg nem jelölt adatok, ismeretek a [8] forrásból származnak. 23
8
tebb tudományokat a hasznos könyvek segítsége nélkül nem lehet megszerezni.” [9] Így Szily János püspök a fiatal papság számára szemináriumi könyvtárat hozott létre, melybe a teológiai művek mellett jogi, történelmi, természettudományos (különösen csillagászat, matematika, földrajz) könyveket gyűjtött. „Az alapítást megelőző levelezésből pontosan ismerjük a beszerzés idejét és körülményeit. Az atlaszt Schönvisner István ajánlotta megvételre a püspöknek. 1787. november 7-én kelt leveléhez egy négy oldalas jegyzéket csatol azokról a könyvekről, amelyeket a következő árverés katalógusából a püspök figyelmére méltónak talált. Közli a katalógus tételszámát, a szerzőt, a címet, és az árat. Így tudjuk meg, hogy a katalógus 1702. tételeként 10 fl-ért kínálták Ortelius atlaszát.26”
4.2. „Kapj el, ha tudsz!”27 Mit is jelent ez az érdekes „fogócskás” cím és hogyan kapcsolódik a témához? Az előző szakaszban röviden ismertettem az atlasz könyvtári történetét. Legalábbis a kezdeteit. Azonban ezzel nem értek véget ezen kiadás kalandjai! Ha fellapozzuk a Prémium Vas megyei magazin őszi számát, akkor egy érdekes cikket találunk benne: Kapj el, ha tudsz! Visszaeső rablót fogtak el a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban. (Ez már felkeltheti bármely kutató érdeklődését. Érdemes kutatni, hiszen váratlan, izgalmas meglepetések várhatnak ránk!) A cikk naplószerűen végigvezet minket a 2009. februárjában történt eseményeken. De mi is történt akkor? Sajnos a könyvtárhasználat és kutatásmódszertanon nem mindenki ugyan azt érti, van neki egy „sötét oldala” is. Jelen esetben a nagy értéket képviselő művekből a szintén nagy értékű metszetek kivágásával és „elkutatásával” próbálkozott egy nyugdíjas korú bűnöző. A könyvtárak egymást segítésének köszönhetően a gyanú még a lopási kísérlet előtt felmerült, így a rendőrség segítségével meg tudták akadályozni a károkozást. Az események pontos megismeréséhez érdemes elolvasni a cikk könyvtárban található javított, kibővített változatát. Szerencsére mára a hasonló esetek előfordulásának kockázata nagymértékben lecsökkent a korszerű kamerarendszernek köszönhetően. Reméljük így a nagy értéket képviselő könyvtári állomány teljes biztonságban van és tovább élheti életét a jó szándékú kutatók és olvasók kezei alatt. (Ezért inkább magam is visszaadtam a könyvtárosoknak az atlaszt, nem vittem haza, így továbbra is elérhető…)
A forrás ([8]) lábjegyzetében olvasható: Szily püspök és Schönvisner István levelezése a könyvek vásárlásával kapcsolatban az Egyházmegyei Könyvtár kézirattárában. 27 A szakaszban található, külön meg nem jelölt adatok, ismeretek a [7] forrásból származnak. 26
9
5. ÖSSZEFOGLALÁS28 A dolgozatom megírásával úgy érzem elértem a célomat. Sokat tanulhattam a kurzus során a könyvtárhasználatról és a kutatásmódszertanról. A dolgozatom „kutatási jegyzőkönyv” jellegének köszönhetően sok ismeretet és továbbgondolást rögzíthettem, melyek bizonyára hasznosak lesznek későbbi kutatásaim során. Azt már csak remélni tudom, hogy ha más is kezébe veszi a dolgozatomat és netalántán még el is olvassa, akkor bővülnek ismeretei a kutatásról, talán segítséget találhat benne saját témája feldolgozásához, vagy csak kedvet kap felkeresni a kincseket rejtő könyvtárat. Talán az Ortelius-atlasz is kézbe kerül és kezdetét veheti az időutazás a történelem művészi és tudományos világába…
Az összefoglalás alakja és a téma összefüggésben van. Az atlasz előszava ugyanis hasonló formában zárul. A kép a Szombathelyi Egyházmegyei könyvtár logója, mely a honlap fejlécéből származik. [Letöltve: 2015. december 4.] 28
10
6. IRODALOMJEGYZÉK 6.1. Felhasznált irodalom [1] Könyvtárhasználat és kutatásmódszertan kurzusleírás. http://www.szakkollegium.martinus.hu/download.php?f=csatolmany ok/15-08-13-10-46-15/2.Konyvtarhasznalat_es_Kutatasmodszertan_kurzusleiras.pdf&fc=Kon yvtarhasznalat_es_Kutatasmodszertan_kurzusleiras.pdf
[Letöltve: 2015. december 2.] [2] Egyházmegyei Könyvtár Kutatásmódszertan 2015-2016. http://konyvtar.martinus.hu/letoltes/egyhazmegyei_konyvtar_kut atasmodszertan_%202015-2016.doc
[Letöltve: 2015. december 2.] [3] A Szombathelyi Püspökség bibliotékái. Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár honlapja http://konyvtar.martinus.hu/egyhazmegye/bemutatkozas
[Letöltve: 2015. december 2.] [4] ABRAHAM ORTELIUS (1572): Theatrum oder Schawplatz des erdbodems, warin die Landttafel der gantzen weldt, mit sambt aine der selben kurtze erklarung zu sehen ist. I.k., Antwerpen [5] GRÓF LÁSZLÓ (1992): Magyarország térképei Cartographica Hungarica, 1992/1, pp. 26-36.
az
Ortelius
atlaszokban.
[6] ZARÁNDOK ENDRE (2015): Kapj el, ha tudsz! : Visszaeső rablót fogtak el a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban. Prémium, 2015/3, pp. 34-38. [7] A [6] cikk javított, kibővített, nyomtatott változata. (Megtalálható a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban a [6] cikkel együtt.) [8] DOBI MÁRIA (1993): 16. századi térkép-hungarika a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban. Vasi Szemle, 1993/2, pp. 260-266. [9] Az Egyházmegyei Könyvtár alapító okirata, 1791. december 21.
11
6.2. Ajánló bibliográfia KOVÁCS ZSOLT (É.n.): Kis magyar térképtörténet a XVIII. század elejéig. Szakdolgozat. ELTE Térképtudományi Tanszék http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/kzsolt/cimlap.htm
[Letöltve: 2015. december 4.] TAMÁS SÁNDOR (2012): Erdély „hibás” miniatűr térképe Abraham Ortelius atlaszában. Acta Siculica, 2012-2013, pp. 477-482. http://www.sznm.ro/acta2012/475_482_tamas.pdf
[Letöltve: 2015. december 4.] KLINGHAMMER ISTVÁN, GERCSÁK GÁBOR (É.n.): Tabulák a magyar térképírás történetéből. Magyar Tudomány http://www.matud.iif.hu/2014/10/07.htm
[Letöltve: 2015. december 4.] És amire a fentiek hivatkoznak, a teljesség igénye nélkül: PAPP-VÁRY ÁRPÁD, HRENKÓ PÁL (1989): Magyarország régi térképeken. Gondolat Kiadó, Budapest SZÁNTAI LAJOS (1996): Atlas Hungaricus, Magyarország nyomtatott térképei 1528–1850. Akadémiai Kiadó, Budapest SZATHMÁRY TIBOR (1988): Descriptio Hungariae – Magyarország és Erdély nyomtatott térképei 1477–1600. Fusignano FODOR FERENC (1952): A magyar térképírás I. kötet. Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest KLINGHAMMER ISTVÁN, PÁPAY GY., TÖRÖK ZS. (1995): Kartográfiatörténet. ELTE Eötvös, Budapest PLIHÁL KATALIN (2013): A Tabula Hungariae… Ingolstadt, 1528. Térkép és utóélete az eddigi és a jelenlegi kutatások tükrében. Kossuth Kiadó, Budapest
12
