Magyar - USA titkos tárgyalások a II. VH-ban 3

Magyar - USA titkos tárgyalások a II. VH-ban 3. Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)

Magyar - USA titkos tárgyalások a II. VH-ban 3.

2012 augusztus 08. Flag

1

Értékelés kiválasztása Még Givenincs Magyar értékelve - USA titkos Give Magyar - USA titkos Give Magyar - USA titkos Mérték Give Magyar - USA titkos Give Magyar - USA titkos

tárgyalások tárgyalások tárgyalások tárgyalások tárgyalások

a a a a a

II. II. II. II. II.

VH-ban VH-ban VH-ban VH-ban VH-ban

3. 3. 3. 3. 3.

1/5 2/5 3/5 4/5 5/5

Charles Fenyvesi, a tekintélyes washingtoni író és újságíró mindig szívesen foglalkozott történelmi témákkal. Most, hogy az Egyesült Államokban kutathatóvá váltak második világháborús levéltári anyagok, mindent áttanulmányozott, amit a magyar-amerikai kapcsolatokról talált. A Heti Válaszban anno megjelent ötrészes sorozatot közöljük le hiánytalanul, amely a magyar történelem eddig legfeljebb sejtett, krimiszerűen izgalmas epizódját idézi fel.

1. oldal (összes: 7)


Szolgálat jutalom nélkül Új dokumentumok az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatáról a II. világháborúban (3.)

A CIA által csak nemrég hozzáférhetővé tett második világháborús iratok arról tanúskodnak, hogy titkos szövetség állt fenn a két hivatalos ellenfél, Magyarország és az Egyesült Államok között. Ennek legeredményesebb része a magyar és német háborús törekvésekről szóló adatszolgáltatás volt. Az ókori Róma "quid pro quo" alkujával ellentétben, a magyarországi események görög sorstragédiára hasonlítottak: a legtöbb magyar megszenvedett azért, mert élete kockáztatásával dolgozott a szövetségért.

Horthy reménykedett, hogy leváltják a náci tiszteket

Mussolini július 25-i bukása után, még a szövetségesek szeptember 3-i olaszországi partraszállása előtt Kállay Miklós miniszterelnök megbízta a vezérkar főnökét, Szombathelyi Ferenc vezérezredest, hogy próbáljon titkos megállapodást kötni az Egyesült Államokkal. Horthy Miklós kormányzó, aki ekkoriban már látta, hogy Németország elveszti a háborút, jóváhagyta a kezdeményezést, de az is lehet, hogy ő sürgette. Már két évvel korábban Horthy eltávolította a vezérkar éléről a náciszellemű Werth Henrik vezérezredest, és több magas rangú tisztet megkerülve, Szombathelyit nevezte ki helyére, arra számítva, hogy az megpróbál mind jobban eltávolodni Németországtól. Mindketten attól féltek, hogy a németek lerohanják Magyarországot. Horthy reménykedett, hogy az intellektuálisan kimagasló Szombathelyi, aki kétméteres termetével valószínűleg a legmagasabb magyar tábornok is volt, leváltja a nácibarát tiszteket, és véget vet hegemóniájuknak. Bár Szombathelyi ellenezte a szélsőjobb befolyását és a náci ügynökök jelenlétét minden hadosztályban, de legfőképpen a vezérkarban, igen óvatosan cselekedett. Egyetlen fej sem hullott le. Viszont meghökkentette a tisztikart azzal, hogy a kémelhárító szolgálat élére a mogorva, zárkózott Kádár Gyula ezredest nevezte ki, akinek semmiféle ilyen irányú tapasztalata nem volt. Szombathelyi 1936-ban - amikor a Ludovika parancsnoka lett - találkozott először a harcászat tanáraként független ítéletalkotásáról és "hervasztó pesszimizmusáról" ismert Kádárral. Nem tudni, hogy 1943-ban az 56 éves Szombathelyi vagy a 45 éves Kádár választott ki tiszteket annak a kényes tárgyalásnak a lefolytatására az Egyesült Államokkal, melyet diplomatáknak, akadémikusoknak és nagyiparosoknak Angliával nem sikerült nyélbe ütni az előző év alatt. Szombathelyi új partnert talált, a Hadszolgálati Irodát (OSS) - Amerika háborús hírszerző szolgálatát, a CIA elődjét -, amelynek igazgatója, William Donovan a vezérkarnak és barátjának, Roosevelt elnöknek küldött jelentéseket. Mivel a háború kémfővárosa, Isztambul tűnt a legalkalmasabb helyszínnek, Magyarország szófiai katonai attaséja, Hatz Ottó alezredes 1943. szeptember közepén itt kezdett tárgyalni az OSS tisztjeivel. Kapott egy rádiókészüléket, hogy új barátaival kapcsolatot tarthasson fenn, és Budapestre vitte egy megállapodás "ideiglenes vázlatát". Az OSS a következőképpen határozta meg a kapcsolat előfeltételét: "eltökélt és őszinte, fenntartás és habozás nélküli együttműködés a szövetségesekkel mindazon területeken, melyek nem állnak a németek közvetlen fennhatósága és felügyelete alatt". Az üzenet, bármilyen cikornyásan fogalmazták is meg, egyértelmű volt: minél több információt kap az OSS Magyarországtól, annál valószínűbb, hogy az ország kedvezőbb feltételekben részesül majd a békeszerződésben. A szöveg világossá tette, hogy Magyarország még egy jó pontot szerezhet, ha nyíltan és mielőbb csatlakozik a szövetségesekhez. 2. oldal (összes: 7)


Veszélyes anyag, expressz szállítás Hogy jóindulatukat bizonyítsák, a magyarok 1943 szeptemberétől, a kapcsolat felvételétől kezdve információt szolgáltattak az OSS-nek, noha a tél folyamán a tárgyalások megfeneklettek, és Magyarország egészen 1944. január 30-áig nem adta beleegyezését a végső "elvi megállapodáshoz". (E dokumentum szerint a "szövetségesekéhez hasonló együttműködésre van szükség".) A Magyarországra vonatkozó dosszié fedőlapján - amelyeket az isztambuli OSS 1944. szeptember 4-én küldött el Washingtonnak - az áll, hogy Szombathelyi ígéretet tett, hogy a megállapodásnak "legalább egy részét teljesíti". (A német megszállással szembeni ellenállást nem sikerült megszerveznie.) Az OSS-iratokban számtalan magyar jelentés található többek közt az orosz fronton levő magyar hadosztályok számbeli erejéről, felszereltségéről és harci kedvéről, a Reichnek termelő hadiipar statisztikai adatairól, az áthelyezett fegyvergyárakról (a Weiss Manfréd Művek egyes részlegeit például Szigetszentmiklósra, a Ganz Mávagot Pestszentlőrincre, a Gamma Műveket Budafokra telepítették) és a német egységek Jugoszláviába és Oroszországba irányításáról. Egy másik fontos téma Magyarország nyersolajtermelése és olajfinomítása volt. Hatz ("Jázmin"), György András ("Trillium") és "Szekfű" (valódi neve a mai napig ismeretlen) voltak a fő informátorok. Sem Kádár 1978-as emlékirata, A Ludovikától Sopronkőhidáig, sem Szombathelyi visszaemlékezése nem említi a magyar adatszolgáltatást az OSS-nek. Csicsery-Rónay István szerint - aki jelen volt Szombathelyi 1946-os budapesti tárgyalásán - a leváltott vezérkari főnök elismerte, hogy utasítást adott az amerikaiakkal való kapcsolatfelvételre, viszont tagadta, hogy kémkedett volna. Az OSS-dokumentumok azonban másról tanúskodnak. "Németországra is kiterjedő hírszerzési hálózatot építettünk ki ellenséges és csatlós országok állampolgárainak részvételével" - jelentette az isztambuli OSS 1944 áprilisában. "Futárszolgálatokat hoztunk létre a csatlós országok, valamint Ausztria, Németország és Isztambul között román és magyar diplomáciai futárok segítségével". Az OSS-nek küldött egyik jelentésében Szombathelyi elemezte a németek és a Vörös Hadsereg ellen velük szövetkező hadosztályok ütőképességét. Egy másik fontos információ német nehézbombázók és katonai egységek Bulgáriába irányításáról szólt, ugyanis a németek meg akarták akadályozni egyrészt Bulgária leválását, másrészt aggódtak, hogy ha Törökország csatlakozik a szövetségesekhez, a török hadsereg bevonul Bulgáriába. Szombathelyi jelentése nemcsak pontos számokat tartalmazott, hanem csaknem két hónappal előzte meg az OSS bulgáriai ügynökeinek hasonló adatait. A magyar jelentések konkrét kérdésekre adtak választ, és az OSS elégedett volt a szolgálattal. A kommunikációnak több módja is volt. Néhány ügynök és az isztambuli OSS kódolt formában, rádión küldött sürgős üzeneteket egymásnak. A hosszabb jelentéseket és a térképeket diplomáciai postazsákban szállították. Az isztambuli OSS Washingtonnak szánt feljegyzései szerint a magyar vezérkar Berlinben és Bécsben tartózkodó diplomáciai képviselőinek futárszolgálatát is igénybe vette. Például egyes, Isztambulból származó üzeneteket a brassói magyar főkonzul vitt Budapestre hetente egyszer diplomáciai postazsákban, amelyhez sem a rendőrség, sem a vámőrök nem nyúlhattak. Miután visszaérkezett Brassóba, futárral juttatta el a postát a magyar katonai attasénak Isztambulba. Ezenkívül az amerikai fennhatóság alatt álló algíri rádióállomás és a Magyar Rádió is leadhatott rejtjeles üzeneteket. Egy jelentésben az isztambuli OSS azt írta Donovannak, hogy a bizonytalan kezdettel szemben, amikor az "ellenséges országokból érkező átutazóktól" szerezték be az adatokat, az OSS-nek az a gondja, hogy az információ "annyira bőséges, hogy nehéz elegendő szakembert találni az átvételére és megrostálására". 1944. február 23-án az isztambuli OSS egy köteg iratot kapott Magyarország isztambuli katonai attaséjától, Bartolits alezredestől. A legfelső lap szélén egy ceruzás megjegyzés szerint a csomagot egy "lengyel személy adta át." Bartolits nem akart közvetlen kapcsolatba lépni az OSS-szel, és jelentéseit a Londonban székelő lengyel kormány isztambuli képviseletén keresztül szállította. Sok tekintetben kínos volt az a 700 szavas elemzés, amelyet Szombathelyi írt alá 1943. december 28-án. A Bartolitsnak szóló, magyarul írt levelet az alezredes lefordította németre. Szombathelyi, aki gyakran tartózkodott az orosz fronton, csodálta a francia hadászati írásokat. Úgy vélte, hogy a németek, mivel régóta és nagy erőkkel harcolnak az oroszok ellen, kimerültek. Charles de Gaulle nagyvonalú következtetéseire emlékeztető megállapításaival Szombathelyi azt jósolta, hogy az oroszok ki fogják verni a németeket országukból, de a szintén kifulladt Vörös Hadsereg nem fog német területet elfoglalni, mert a németek megvédik hazájukat. Noha az elemzés hamarosan tévesnek bizonyult, az OSS amatőr történészeit talán érdekelte. A csomagban volt egy hagyományos értékelés is, annak a jelentésnek a másolata, melyet Bartolits 3. oldal (összes: 7)

Magyar - USA titkos tárgyalások a II. VH-ban 3. Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) nyújtott be a Hadügyminisztériumnak, és amelyet az OSS tisztjei érdekesebbnek és helytállóbbnak találhattak. Megjósolta a németbarát tisztek eltávolítását a török hadseregből, Bulgária átállását Oroszországhoz és a görög és jugoszláv partizánok közeli győzelmét a németek ellen. Legtöbbször Szombathelyi is biztos volt a német összeomlásban - jegyezte meg emlékiratában Kádár. "Igen gyakran jutott viszont egymással merően ellentétes megállapításokra, és mindenik megállapítását, pillanatnyi hangulata szerint, késhegyig menően, nagy vitakészséggel védelmezte" írta Kádár Gyula. Szombathelyi jelentéséhez négy, gondosan rajzolt vázlat is tartozott "új és felújított utakról", minőségük feltüntetésével. Az egyik egy új repülőtérhez vezetett Budaörstől délre, egy másik pedig Kecskemétet (ahol szintén volt reptér) és Szegedet kötötte össze. Abram Gilmore Flues ezredes egy nemrég adott interjúban e sorok írójának azt mondta, hogy feljebbvalói csak annyit közöltek vele, hogy egy Budától kicsit délre fekvő repülőtéren fog az általa vezetett OSS-csapat leszállni 1944 második felében. Csak Budaörs felel meg ennek a leírásnak. A másik két térkép talán nem véletlenül olyan Duna-Tisza közi utakat ábrázolt, melyek Szombathelyi katonai ellenállásról készített tervében szerepeltek. A csomag egy másik jelentése többek közt Magyarország olajtermeléséről és -fogyasztásáról, orosz hadifoglyok Magyarországra szállításáról, a törökök magyarországi vaseladásáról tájékoztatott, továbbá felsorolta a magyar hadiipar azon ágazatait, amelyek teljes mértékben a német hadseregnek termeltek, és utalt négy korábbi jelentésre, amelyek valamilyen okból nem kerültek be az eddig nyilvánosságra hozott dossziékba. Ezenkívül megadta, hogy a fő fegyvergyárak hol találhatók, mit gyártanak és hány alkalmazottjuk van. Az első oldalon egy ceruzás megjegyzés "magyar utazóknak" tulajdonítja az olyan statisztikai adatoktól hemzsegő jelentést, amely csak nagyon kevés embernek állhatott rendelkezésére Magyarországon. A német meglepetések Az OSS egyik dokumentumában elégedetten nyugtázott két jelentést, amelyeket nem sokkal az 1944. március 19-i német megszállás előtt kapott kézhez: magyar egységeknek kiadott utasításokról, hogy ne vegyenek részt a harcokban az orosz fronton, és a magyar légelhárításnak megparancsolt tétlenségéről a Jugoszláviába átrepülő orosz repülőgépekkel szemben. A magyar fél a német megszállás után is megpróbálta fenntartani a kapcsolatot. Tájékoztatta az OSSt, hogy március 12-én, amikor Kádár Gyula kémelhárítója kiszimatolta a németek tervét, a magyarok elégették az OSS-szel való összeköttetés minden bizonyítékát. Az OSS-től kapott rádióadót gyorsan "biztonságos helyre" vitték, írták a magyarok, és "megegyezés szerint rövid időn belül újra használni fogják". (A németek azonban rátaláltak, és megpróbálták használni, hogy megtévesszék az OSS-t.) Hatz és kollégái még március 30-án is több ízben biztosították az isztambuli OSS-t, hogy a német megszállás "nem befolyásolja a magyar vezérkarral megteremtett kapcsolatot". A Gestapo azonban letartóztatta Szombathelyit, Kádárt, Hatzot és Kövesst. Horthy és az Abwehr közbenjárására a Gestapo végül elengedte Hatzot és Kövesst, Szombathelyit és Kádárt viszont hazaárulás vádjával börtönbe zárták. A mai napig nem világos, hogy ki árult el kit. A német megszállás némi előnnyel is járt az OSS számára. Stockholmban például a magyar diplomaták, akik nem akartak együttműködni az új nácibarát kormánnyal, a magyar nagykövetség iratait az OSS rendelkezésére bocsátották. Ezeket egy OSS-memorandum a "helyzet értelmezésében hasznosnak" találta. Noha az OSS-szel való megállapodás értelmében német megszállás esetére a magyarok vállalták az ellenállás megszervezését, Szombathelyi csak keveset tett. Kállayval és Horthyval együtt azt hitte, hogy a megszállás nem fog bekövetkezni. Emlékiratában - melyet 1945 júniusában írt az amerikaiak által elfoglalt bajorországi Trifternben - úgy emlékezik vissza, hogy 1943-ban az amerikaiak partizánmozgalom szervezését javasolták, de ugyanakkor figyelmeztettek, hogy az a németeket Magyarország lerohanására késztetheti. "A szabadcsapatok szervezése érdekében elkezdtem a munkát, és szabadcsapatokat szerveztem a Duna-Tisza közén élő magyarságból" - írta Szombathelyi. De rendkívül óvatos volt, mert tudta, hogy a német kémek "mindenhol ott voltak". Az egységek felállítását azzal indokolta, hogy az esetleges partizáncsapatok szétveréséhez van rájuk szükség. Valójában, írta Szombathelyi, a közvetlen parancsnoksága alatt álló egységeket a szélsőjobb és a németek ellen, kettős céllal hozta létre. Ezerötszáz katonát képeztek ki és szereltek fel, jegyezte meg, hozzátéve, hogy a német megszállás utáni napon az új nácibarát miniszterelnök elrendelte az egységek feloszlatását.



A nyilasok 1944 október 15-én átveszik a hatalmat

Még azután sem szűnt meg az információszolgáltatás, hogy Horthyt a Gestapo letartóztatta, és 1944. október 15-én a nyilasok erőszakkal átvették a hatalmat. A puccs után először dr. Soós Géza lépett kapcsolatba az OSS-szel, aki eredetileg a külügyminisztérium munkatársa volt, de később a Magyar Függetlenségi Mozgalom néven földalatti csoportot is szervezett. Tudott Szombathelyi isztambuli megegyezéséről, és annak értelmében vette fel a kapcsolatot az OSS-szel. Soós és társa, a légierőnél szolgáló Hadnagy Domokos őrnagy saját elmondása szerint a Horthyval a letartóztatása előtt közeli kapcsolatban álló egyik csoport tagja volt, amely ugyanakkor a "demokratikus újjászervezés" mellett is elkötelezte magát. Soós a magyar légierő repülőgépén 1944. december 9-én Pápáról az olaszországi San Severóba repült. Ő és társai a bari OSS-t újabb adatokkal lepték meg, amelyek a szövetségesek "ölébe hullottak". Egyebek közt tájékoztatást adtak a magyar és német légierő és szárazföldi egységek magyarországi elhelyezkedéséről, a németek által működtetett Budapesti Hírközpontról, egy új magyar rakétavető fegyverről, a szövetséges pilóták számára biztonságos leszállóhelyekről és a szövetségesek új repeszbombájának hatékonyságáról. Az OSS aktája szerint Soós 1944. március 19. után rendszeresen küldte jelentéseit a magyar politikai helyzetről a stockholmi amerikai követségre. Az iratokból az is kiderül, hogy stockholmi ismeretlen nevű kapcsolatától utasítást kapott, "szervezzen ellenállási mozgalmat Magyarországon". Egy másik dokumentum szerint Soós az OSS több hónapos sürgetésére végül azonosította a német ügynököket a magyar külügyminisztériumban. A magyar tragédia Az OSS általában nagylelkűen megvédte titkos háborús partnereit. Allen Dulles például - aki az 1940-es években a berni OSS-t vezette, és később a CIA-t - védelmet nyújtott az osztrák Auersberg hercegnek, az egykori elvakult nácinak mint "késői megtértnek", aki "hasznos szolgálatokat tett nekünk". 1944. szeptember 12-én "Somfa", a közép-európai OSS volt társigazgatója arra kérte Frank Wisnert, az isztambuli OSS új főnökét, hogy terjessze ki a védelmet tíz magyarra, akik részt vettek a titkos szövetkezésben. A listán Hatz volt az első, utána következett tanácsadója, Bágyoni Ferenc, majd Szombathelyi, Csatay Lajos hadügyminiszter ("aki védelmezte Hatzot" Somfa szerint), Kádár, Újszászy István tábornok (a belföldi hírszerzés korábbi feje), Kern Károly őrnagy (Kádár hadsegédje) és három, Kövesshez közeli személy. Memorandumában Wisner csak három embert választott ki, akik "előéletük alapján talán megérdemlik, hogy javasolják számukra az amerikai védelmet": Szombathelyit, Kernt és Kádárt. Miután a Vörös Hadsereg 1944 decemberében kiverte a nyilas kormányt Budapestről, nem volt idejük befejezni a Szombathelyi és Kádár ellen indított hazaárulási pert. A nyugat felé menekülő katonai egységek foglyaikként magukkal vitték őket. Az amerikai hadsereg a bajorországi Trifternben talált rájuk. A nyilas vezetők keresése közben az amerikaiak kevés figyelmet szenteltek Szombathelyinek és Kádárnak. De amikor azok említést tettek háborús kapcsolatukról az OSS-szel, lakást is kaptak. Egy hét múlva azonban Kádár emlékirata szerint amerikai tisztek letartóztatták a barátját. Az isztambuli szervezkedés magyar résztvevőire nem sok jó várt a háború utáni világban. Kádárt az OSS tisztjei megpróbálták rábeszélni, hogy maradjon Németországban, és állást is ajánlottak neki. Ő mégis a hazatérést választotta annak biztos tudatában, hogy nincs mitől tartania. Az oroszok nyomban letartóztatták, és a gulagra száműzték vagy tíz keserves évre. Barry Rubin amerikai író szerint - aki a 80-as években meginterjúvolta az isztambuli OSS még élő tagjait - Hatz feladta magát az oroszoknak, és Magyarországon dolgozott nekik, ennek ellenére 1952-ben letartóztatták. Miután három évet letöltött 22 évi büntetéséből a gulagon, Hruscsov alatt amnesztiát kapott, és hazaengedték. (Magyar információk szerint az oroszok 1945-ben tartoztatták le Hatzot, és 1955-ben szabadon engedték.) Rubin azt is megtudta, hogy "Trillium" Bécsben lett kocsmáros, "Jakarandafa" pedig visszatért Isztambulba, ahol egy menekült, szervezetnek dolgozott. Kádár szerint Csatay hadügyminiszter, az isztambuli titok egyik beavatottja öngyilkos lett, miután a nyilasok hazaárulási pert indítottak ellene Budapesten. 5. oldal (összes: 7)

Magyar - USA titkos tárgyalások a II. VH-ban 3. Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) Szombathelyivel kegyetlenül elbánt a sors. A De Gaulle-szerű katonának fennkölt nézetei voltak hazájáról és a tiszti becsületről. Sokáig nem hitte el a szemtanúknak, hogy 1942-ben magyar tisztek parancsára több ezer szerb, zsidó és cigány civilt mészároltak le a Vajdaságban. Kádár szerint Szombathelyi baráti társaságban ingerülten bizonygatta, hogy a megvádolt tisztek becsületszavukat adták, hogy semmiféle vérengzés nem volt, ezért mint tiszttársuknak hinnie kell nekik. Az 1943-as példa nélküli tárgyalás során - Szombathelyi tiltakozása ellenére - a budapesti bíróság a tiszteket bűnösnek találta. Megszegve esküjüket, hogy a tárgyalás ideje alatt nem hagyják el az országot, a tisztek Németországba menekültek, és csatlakoztak az SS-hez.

Szombathelyi a vádlottak padján. Karóba húzták.

Míg Szombathelyi magyar úriember módjára védte becsületét, Tito Jugoszláviája partizánmódszerekkel szolgáltatott igazságot. Miután Szombathelyit a magyar népbíróság 1946-ban először tíz évre és aztán életfogytiglani börtönre ítélte különféle hatalmi visszaélésekért, beleértve a vajdasági gyilkosok megvédését, Jugoszlávia rávette Ries István igazságügy-minisztert, hogy adja ki a börtönbüntetését töltő rabot. Jugoszláviában kilenc magyart állítottak bíróság elé a mészárlás parancsba adásának és végrehajtásának vádjával, Szombathelyit pedig azért fogták perbe, mert nem állította le őket. Egy magyar újságíró szerint, aki a tárgyalásról tudósított (Csicsery-Rónay István hivatkozik rá a Szombathelyi visszaemlékezéseihez írt előszavában), a bíró mindannyiukat "egyformán bűnösnek" nyilvánította. A két főparancsnokot nyilvánosan felakasztották, a többieket pedig, köztük Szombathelyit, a nyilvánosság kizárásával karóba húzták 1946. november 4-én a péterváradi erődben. E sorok írója eleddig semmiféle utalást nem talált az amerikai aktákban arra vonatkozóan, hogy az amerikai hadsereg miért tartóztatta le váratlanul Szombathelyit, és vitette vélt háborús bűnösökkel együtt repülőgépen Budapestre. Neve nem szerepelt a magyar kiadatási kérelmek jegyzékein, amelyeket ma az amerikai nemzeti levéltárban őriznek. Lehet, hogy a jugoszlávok kérték a kiadatását, és a szövetségeseknek egyezményük értelmében ki kellett szolgáltatniuk a vélt háborús bűnösöket annak az országnak, ahol azok állítólagos bűneiket elkövették. De ebben az esetben az Egyesült Államok miért Magyarországnak szolgáltatta ki? Még egyetlen olyan irat nem került elő, amely arra utalna, hogy az amerikaiak mérlegelték Szombathelyi védelmét. Ezzel szemben az Egyesült Államok visszautasította a jugoszlávok Horthy kiadatására vonatkozó kérelmét, akit szintén a vajdasági vérfürdőért vontak volna felelősségre, míg végül Jugoszlávia 1947-ben elállt a kéréstől. A vélt magyar háborús bűnösökre vonatkozó kihallgatási és kiadatási iratok hiányosak. Például a levéltárosok és kutatók évek óta nem találják a Budapesten elítélt háborús bűnösök ausztriai kihallgatási jegyzőkönyveit. A nemzeti archívum és a Pentagon levéltárosai gyanítják, hogy az iratokat ellopták. Mások azt hiszik, hogy az anyagot esetleg rosszul kartotékolták, és egy nap valaki rábukkan valahol. Mindaddig Szombathelyi végzete tisztázatlan marad. Tragikus halála a magyar történelem súlyos dilemmáinak megoldására tett heroikus kísérletek kudarcát példázza. A görög sorstragédiákkal ellentétben, amelyeknek végén mindig az istenek akarata győzedelmeskedik, a magyar tragédiák teljességgel embercentrikusak. A tragédia olyan hazafiak legjobb szándékaival kezdődik, akik a lehető legrosszabb körülmények között is megtesznek minden tőlük telhetőt. Bátrak, vakmerőek, pedig nagyon jól tudják, hogy szinte semmi esélyük sincs. Rendíthetetlenül hisznek hazafias 6. oldal (összes: 7)

Magyar - USA titkos tárgyalások a II. VH-ban 3. Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) kötelességükben és becsületükben. Majd valamilyen politikai erő által támogatott ravasz áruló vesztüket okozza, bebörtönzik, száműzik vagy kivégzik őket. Később rehabilitálják őket - a budapesti Legfelsőbb Bíróság Szombathelyit 1993-ban mentette föl minden vád alól -, és elfoglalják helyüket a nemzet mártírjainak zsúfolt panteonjában. De barátok és ellenségek emlékirataiból hamarosan kiderül, hogy képességeiket alá- vagy túlbecsülték, és elégtelenül készültek fel a lehetetlen feladatra. Röviden: miközben a történelem személytelen logikájának csapdájába estek, tisztességességük és alkalmatlanságuk áldozataivá váltak. Mégis megérdemlik, hogy márvány sírkövükre koszorú kerüljön. Megszolgálták a köztársaság elnökének dicséretét, és a magyarság méltán adózhat egyperces néma felállással emléküknek. (Folytatjuk) Charles Fenyvesi (Tornai Szabolcs fordítása) hetivalasz.hu

Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});

Ajánló


Magyar - USA titkos tárgyalások a II. VH-ban 3

Recommend Documents