MAGYAR PATRIÓTÁK KÖZÖSSÉGE Egyesület
ALAPSZABÁLY (2014. január 22.) Mi, a nemzet felelősen gondolkodó tagjai, a Haza értékeinek megóvását előmozdítandó szövetségre lépve egymással – Magyarország Alaptörvényéből fakadó jogunkkal élve, a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ctvr.) alapján – jelen Alapszabály elfogadása mellett megalapítjuk a Magyar Patrióták Közössége (továbbiakban: Egyesület) nevű egyesületet.
I. FEJEZET
Alapvető rendelkezések 1. § Küldetési nyilatkozat A Magyar Patrióták Közössége a Haza értékeinek oltalmazására alakult meg, különös tekintettel kulturális, épített és népi örökségünkre, természeti kincseinkre és nemzeti értékeinkre. Feladatunk, hogy a magyarság újra hazaszerető, áldozatkész, múltját és értékeit megbecsülő és jövőjébe felelősséggel tekintő, keresztény erkölcsi alapokon álló társadalom legyen.
2. § Hitvallás (1) A magyar nemzet tagjait a közös történelmi-eszmei értékek és az egymással való közösségvállalás köti össze. Ezt nevezzük alkotmányos patriotizmusnak, ami a magyar hagyományos értékeken és a keresztényi tanításokon alapszik. Ezért valljuk és hirdetjük történeti alkotmányunk vívmányainak időszerűségét. (2) A javakkal való felelős és fenntartható gazdálkodáshoz, a tőkés társaságok mohó, természetet kizsákmányoló és romboló tevékenységeinek meggátolásához közérdek fűződik. Magyarságunk fennmaradásának egyik alapfeltétele egy alulról
építkező, mellérendelésen alapuló, értékelvű társadalmi paradigma megvalósítása, és ezzel példamutatás az egész emberiség számára. (3) Csak az a nemzet szabad, amelyik uralni képes a tisztes megélhetéshez szükséges alapvető erőforrásokat, döntéseit szuverén módon hozza meg. Szükség van a nemzeti vagyon védelmére, megőrzésére és gyarapítására, elő kell mozdítani anyagi és szellemi erőforrásaink igazságosabb, a társadalom egészének érdekét szolgáló elosztását. (4) Közös értékeink megóvása, a magyar népi kultúra és nemzeti emlékezet fennmaradása, valamint épített örökségünk védelme legfontosabb feladataink egyike. A történelmi múlt és a magyar kultúra megismerhetőségét biztosítanunk kell a jövő nemzedékek számára. (5) Teremtett környezetünk, a magyar táj oltalmazása elsőrangú feladatunk. Alkotmányos kötelességünk a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők, a levegő és a vízkészlet, valamint a biológiai sokféleség védelme és fenntartása. Mivel az emberiség a természet szerves része, az élővilág természetes rendszereinek megvédése saját létünk és a jövő nemzedékek létének alapja. (6) Támogatjuk és biztatjuk az államhatárokon túli magyar közösségeket minden fennmaradásukért és gyarapodásukért tett erőfeszítésükben, különösen közösségi önkormányzataik létrehozásában. Közreműködünk annak érdekében, hogy részekre szakított nemzetünk újra egységes legyen. (7) A nemzetek és régiók Európájában hiszünk, elutasítjuk az európai birodalmi gondolatot és az egész emberiségre veszélyt jelentő globalizációt, a Kárpát-medence népeinek megbékélését és együttműködését pedig saját feladatunknak tekintjük.
3. § Jelvény (1) A Magyar Patrióták Közösségének jelvénye egy, a néprajztudományban pávaszemként ismert növényi forma, amely virágba rajzolt virágot ábrázol. A növényi motívum az életigenlésre, valamint arra utal, hogy a magyarság története során mindig is a természet részének tekintette magát. E magyar népi jelkép felvállalásával is adózunk a népi kultúránknak, becses nemzeti örökségünknek.
(2) A jelvény kifejezi az Egyesület patrióta céljaival rokonszenvezők összetartását és azt a komoly elhatározást, ami a tagokat tevékenységük során vezeti. (3) Az Egyesület jelvényét a tagok állandóan viselhetik, sőt kívánatos, hogy az eszme terjedése érdekében ezt megtegyék. (4) A jelvény jelentősége megkívánja, hogy azt az Egyesület tagjai taggyűlések, összejövetelek, rendezvények idején, valamint az Egyesület céljaiért való munkálkodásuk alkalmával feltűzzék. (5) Az Egyesület jelvényét csak az Egyesület által megbízottak sokszorosíthatják és terjeszthetik.
4. § Az Egyesület adatai (1) Az Egyesület neve: Magyar Patrióták Közössége. Az Egyesület nevét rövidítés nélkül használja. (2) Működési formája: egyesület (3) Az Egyesület székhelye: 1119 Budapest, Bártfai utca 22. II/2. (4) A Magyar Patrióták közössége céljainak megvalósítása érdekében hatásköre tekintetében nemzetközi jelleggel tevékenykedik. A Magyar Patrióták Közösségének működési területe a magyarság és társnemzeteinek szállásterülete: Magyarország, Szlovák Köztársaság, Ukrajna, Románia, Szerbia Köztársaság, Horvát Köztársaság, Szlovén Köztársaság, Osztrák Köztársaság, Moldovai Köztársaság, Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság. (5) A Magyar Patrióták Közössége eszmeiségében egyediséget képvisel, így a közélet valamennyi szervezetéhez képest is önálló entitást képez. (6) Az Egyesület jelképeiről a taggyűlés dönt. (7) Az Egyesület honlapja: www.magyarpatriotak.hu
5. § Az Egyesület céljai (1) Az Egyesület célja a Küldetési nyilatkozatban foglaltak teljesülése és a Hitvallás értékeinek minél teljesebb megvalósulása. (2) Egyesületünk is felelős azért, hogy az állam ne csússzon ki az állampolgári ellenőrzés és elszámoltathatóság kötelezettsége alól. (3) Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden olyan állami, civil- és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek
segítik a Magyar Patrióták Közösségének eredményes működését és céljainak megvalósítását.
6. § Az Egyesület tevékenysége és feladatai (1) Az Egyesület terveit és céljait a társadalom szolgálatában széles tevékenységi körök mentén valósítja meg. (2) Az Egyesület célja szerinti besorolása: kulturális tevékenység (kód: 1) (3) Az Egyesület az alábbi tevékenységeket végzi: a) kulturális tevékenység (a kulturális örökség megőrzése vagy legalább dokumentálása és bemutatása, a népművészet megismerése, hagyománymentés); b) kutatási tevékenység (társadalomkutatás); c) környezetvédelmi tevékenység (természeti környezet védelme, épített környezet védelme, tájvédelem); d) nemzetközi tevékenység (kapcsolattartás a Kárpát-medence nem magyar ajkú közösségeivel); e) szakmai érdek-képviseleti tevékenység (a határon túli magyar közösségek érdekeinek megjelenítése és képviselete). (4) Az Egyesület által nyújtott lehetőségek elvileg és általában bárki számára igénybe vehetők és megismerhetők. (5) Az Egyesület céljainak megvalósulása érdekében: a) feladatának tekinti a Hitvallásban rögzített értékrend széles körű terjesztését és kibontakoztatását; b) tevékenyen fellép a magyar örökség védelme érdekében; c) kulturális és ismeretterjesztő rendezvényeket, megemlékezéseket, tanulmányutakat és szabadidős programokat szervez; d) elősegíti a Hitvallással azonos értékeket valló emberek összefogását, vállalja érdekeik meghatározását és képviseletét; e) kapcsolatot tart a határon túli magyar közösségekkel és elősegíti a magyar nemzet egységét; f) figyelmeztet a társadalmi problémákra, azokról ismeretterjesztést és felvilágosítást végez; g) Hitvallásunk eszmeiségének megfelelő követeléseket támaszt a mindenkori kormányzattal szemben és ösztönzi a köz ügyeinek vitatásában való felelősségteljes részvételt.
II. FEJEZET
Az Egyesület tagjai 7. § Az Egyesület tagság fajtái és keletkezésük (1) Egyesületünk a tagság három formáját tartja fenn az érdeklődők számára: a) Általános tag lehet az a magyar nyelvet ismerő, 18. életévét betöltött és cselekvőképes természetes személy, aki önként jelentkezik az Egyesület tagjainak sorába, részt kíván venni a szervezet tevékenységeiben, döntéshozatalában, illetve felvételt nyer a szervezet tagságába; b) Pártoló tag lehet az a 14. életévét betöltött természetes és jogi személy, aki önként jelentkezik az Egyesület tagjainak sorába, a szervezet mindennapi életében nem vesz részt, csupán vagyoni hozzájárulással segíti az Egyesület céljait, amennyiben a szervezet tagságába felvételt nyer; c) Tiszteletbeli tag lehet az, akit kiemelkedő érdemeinek elismeréseként a taggyűlés tiszteletbeli tagságra felkér, ha a felkérést elfogadja. (2) Az Egyesület tagságáról nyilvántartást vezet. (3) A Magyar Patrióták Közössége általános és tiszteletbeli tagja csak természetes személy lehet. Pártoló tag az Alapszabály 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak mellett bármely jogi személy is lehet, ha az Egyesület tagságába felvételt nyer. (4) A tiszteletbeli tagot a pártoló tag jogosultságai illetik meg, kötelezettségei az Egyesület erkölcsi támogatásán túl nincsenek. (5) Egyesületünk tagja nem lehet büntetett előéletű. (6) Nem lehet az Egyesület tagja, aki korábban környezetromboló vagy kulturális örökségünket károsító cselekmény elkövetésében részt vett, vagy ilyen tevékenység folytatásához hozzájárult. (7) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagság át nem ruházható, a tagsággal együtt járó jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
8. § Az általános tag jogai (1) Részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein. (2) Választhat és választható az Egyesület tisztségeire és szerveibe a (13) bekezdésben foglaltak szerint.
(3) Jogosult a taggyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a taggyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. (4) Jogosult az Egyesület működésére nézve írásbeli javaslatot tenni, amely javaslat érdemi meghallgatására is jogosult. (5) Javaslatot tehet a szervezet cselekvésére és terveire, amely javaslatát lehetőség szerint – amennyiben az az Egyesület cselekvési tervébe illeszkedik – figyelembe kell venni. (6) Tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehet az elnökség ülésein, amennyiben azok nem zárt ülések. (7) Javaslatot tehet az elnökség üléseinek napirendjére. (8) Jogában áll a taggyűlésen kívül is az Egyesület életében rendszeresen és érdemben részt venni, különösen vitanapok és egyéb szervezeti programok keretében. (9) Az általános tagok az Egyesület rendezvényein szervezői jogkörrel rendelkeznek. (10) Felvilágosítást kérhet az Egyesület bármely tevékenységéről, amelyre a titkár húsz napon belül köteles érdemben választ adni. (11) Az általános tagok jogait képezik az Alapszabályban vagy egyéb belső szabályzatban megjelölt további jogosultságok is. (12) Az általános tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. (13) Az egyesület tisztségviselője, ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki legalább korlátozottan cselekvőképes – kivéve, ha cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta –, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, aki magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatály alá tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
9. § Az általános tag kötelezettségei (1) Minden általános tag felelős az Egyesület gördülékeny működéséért és céljainak folyamatos megvalósulásáért. (2) Köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
(3) Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. Köteles tartózkodni minden olyan cselekedettől, amely miatt az Egyesületet szükségtelenül vagyoni vagy erkölcsi kár érné. (4) Elvárjuk, hogy tagjaink tagságból fakadó jogaikat rendszeresen gyakorolják. (5) A tagok részéről kötelező a kapcsolattartás az Egyesület szerveivel. (6) A Hitvallást, az Egyesület eszmeiségét, álláspontját, kezdeményezéseinek ügyét a tagok az élet minden terén, minden időben képviselik. A közösség álláspontjának megvallása a tagok számára nem lehet egyéni mérlegelés kérdése! (7) Minden tagtól elvárjuk az általánosan elfogadott erkölcsi normák és a Magyar Patrióták Közössége által képviselt értékrend követését. (8) A tagsági jogviszony életvitelszerű közösséghez tartozást jelent, amely közösségért minden tag felelős. Tagjainktól elvárjuk, hogy tagtársaikkal jó kapcsolatot alakítsanak ki. (9) Az Egyesület Alapszabályának, jelképeinek, illetve a szervezet történelmének, jelenének, felépítésének és jövőt illető elképzeléseinek ismeretét minden tagtól elvárjuk. (10) Az Alapszabály 8. § (9) bekezdésében megállapított szervezői jogkörükből fakadó kötelezettségeiknek eleget kell tenniük. (11) Az általános tagok kötelezettségeit képezik az Alapszabályban vagy egyéb belső szabályzatban megjelölt, valamint önkéntesen vállalt kötelezettségeik is.
10. § Jogok és kötelezettségek a pártoló tagságban (1) A pártoló tagok tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehetnek a taggyűlésen. (2) A pártoló tagok is részt vehetnek az Egyesület tevékenységeiben és rendezvényein. (3) Teljesíteniük kell az Alapszabály által előírt vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeiket. (4) Nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósítását. (5) Ismerniük kell az Egyesület Alapszabályát, jelképeit, múltját, céljait és tevékenységeit. (6) A pártoló tagok jogait és kötelezettségeit képezik az Alapszabályban vagy egyéb belső szabályzatban megjelölt további jogok és kötelezettségek is.
11. § Tagdíj (1) A Magyar Patrióták Közössége általános tagjaitól a taggyűlés által meghozott határozatban egy évre előre meghatározott összegű tagdíjat szed évente, amely összeg megfizetésére minden általános tag határidőn belül köteles. (2) A tagdíjat készpénzzel vagy banki átutalással lehet befizetni. (3) A tagdíjat minden általános tag köteles határidőn belül maradéktalanul befizetni. Ha az általános tag – neki felróhatóan – a határidő lejártát követően küldött felszólításra sem teljesít, ki kell zárni a tagságból, ha erre a felszólítás során figyelmeztették. (4) A taggyűlés kiemelt szervezeti érdekből vagy az Egyesület rossz anyagi helyzetére tekintettel rendkívüli tagdíj kivetésére jogosult, amely összeg az éves tagdíj összegének akár a többszöröse is lehet. (5) A tagdíjat érintő további rendelkezésekről (a végrehajtásról) az Elnökség hoz határozatot. A tagdíjfizetésről szóló elnökségi határozat évente felülvizsgálatot igényel.
12. § A tagsági jogviszony létrejötte (1) Bármely természetes személy kérheti a Magyar Patrióták Közössége általános vagy pártoló tagságába történő felvételét a szervezet címére eljuttatott jelentkezési lap és az egyszeri eljárásdíj megfizetése útján. Az egyszeri eljárásdíj mértékét az elnökség határozatban állapítja meg. (2) A jelentkezést követően az elnökség valamely tagja a szervezet nevében szóbeli felvételi eljárást tart. (3) Minden jelentkező kérelmét az elnökség bírálja el. (4) Általános tag felvételéhez más általános tag ajánlása vagy a szervezet tevékenységeiben – a jelentkezést követően – legalább negyedéves cselekvő részvétel szükséges. (5) A tagsági jogviszony általános és pártoló tagok esetében a jelentkező értesítésével, tiszteletbeli tagok esetében a felkérés elfogadásával jön létre. (6) Fenntartjuk a szervezetünk tagságába jelentkező személyek kérelmének elutasítását az alábbi tényállások valamelyikének fennforgása esetére: a) a jelentkező nem adja meg jelentkezéshez szükséges adatait maradéktalanul, b) a jelentkező értékrendje vagy személyisége összeférhetetlen Hitvallásunkkal, eszmeiségünkkel és a közösségi lét általános szabályaival, c) a jelentkezőt az Egyesület tagságából egy évnél nem régebben kizárták,
d) a jelentkező felvételét az Elnökség egyéb okból nem támogatja. (7) Az a jelentkező, akinek tagság iránti kérelmét az elnökség Alapszabály- vagy jogellenesen utasította el, jogosult a döntés ellen fellebbezni. Ebben az esetben a titkár kivizsgálja az ügyet, s amennyiben azt érdemlegesnek találja, összehívja a taggyűlést. Másodfokon a taggyűlés dönt a jelentkező tagsági kérelméről. A taggyűlés döntését követően a döntéssel szemben a szervezeten belül jogorvoslatnak helye nincs, a kizártak akár bírósághoz is fordulhatnak. (8) A tagfelvételi eljárás részletszabályait az Elnökség határozatban rögzíti.
13. § A tagsági jogviszony megszűnése (1) Az Egyesületben a tagsági jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg: a) a tag kilépésével, b) a tag kizárásával, c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. (2) A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony az értesítés kézhezvételekor szűnik meg. (3) Ha a tag nem felel meg a tagság Alapszabályban előírt feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A tagság Egyesület általi felmondása a kizárás egyik esete, rá nézve a kizárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felmondásról az elnökség dönt. (4) Bármely tag kizárható, amennyiben a) megszegi az Alapszabályban foglaltakat, b) magatartásával súlyosan vagy ismételten jogszabályt vagy belső szabályzatot sért, c) magánélete, magaviselete súlyosan közerkölcsöt sért, d) vállalt kötelezettségeinek határidőre, neki felróhatóan nem tesz eleget, e) a szervezet valamely kezdeményezése ellen tevékenységet fejt ki, f) magatartásával veszélyezteti az Egyesület célját, tevékenységeit, g) a szervezet törvényes vezetésének megdöntésére, belső rendjének megzavarására tesz kísérletet. (5) Tag kizárását a) az elnökség, b) bármely általános tag írásban javasolhatja. A kérelmet az elnökségnek kell címezni.
(6) Az elnökség kivizsgálja az ügyet, s amennyiben azt érdemlegesnek találja, elrendeli a kizárási eljárás lefolytatását. (7) A taggal szembeni kizárási eljárást az elnökség folytatja le. Az eljárás megindításáról az érintett tagot értesíteni kell, és lehetőséget kell biztosítani részére védekezésének megfelelő előadására. Minden tagnak joga van a tisztességes eljáráshoz. (8) A tag tagsági jogviszonya megszűnik, amennyiben az elnökség a kizárásról dönt és az erről szóló határozatot az érintett tag tudomásul veszi. A kizárást kimondó határozathoz indokolást kell csatolni. (9) A kizárt tag az elnökség határozata ellen a kizárásról szóló határozat kézhezvételét követő három napon belül fellebbezhet. Ebben az esetben a taggyűlés dönt a kizárásról. (10) A taggyűlés újabb eljárás lefolytatását követően dönt a tag kizárásáról; az eljárásról értesíteni kell az érintett tagot, és lehetőséget kell biztosítani részére védekezésének megfelelő előadására. (11) Ha a taggyűlés a tag kizárásáról dönt, az érintett tag tagsági jogviszonya megszűnik a taggyűlés határozatának kézhezvételekor. A kizárást kimondó határozathoz indokolást kell csatolni. (12) A taggyűlés döntését követően a döntéssel szemben a szervezeten belül jogorvoslatnak helye nincs, a kizártak akár bírósághoz is fordulhatnak.
III. FEJEZET
Szervezeti felépítés 14. § Szervezeti egységek és tisztségek (1) Az Egyesület belső szervei: a) taggyűlés, b) elnökség, c) bizottságok. (2) Az Egyesület tisztségviselői: a) elnök, b) elnökségi tagok, c) titkár. (3) Az Egyesület tisztségviselői az elnök részére küldött írásbeli jelentkezés és a taggyűlésen lebonyolított szavazás útján jutnak tisztségeikhez.
(4) Az Egyesület tisztségeire és elnökségébe csak általános tagok választhatók. Egy tag egyszerre csak egy tisztséget tölthet be. (5) A tisztségek betöltésére kizárólag feddhetetlen múltú, hozzáértő személy választható. (6) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta és a leadott, érvényes szavazatok legalább egyszerű többségét megszerezte. (7) Az Egyesület tisztségviselői megválasztásukkor a taggyűlésen ünnepélyes esküt tesznek. A tisztségviselői eskü szövege így szól: „Én [név], a Magyar Patrióták Közössége [elnyert tisztség], esküszöm, hogy az általam vállalt tisztséggel járó szolgálatot a lehető legeredményesebben, lelkiismeretesen teljesítem. Határozottan fogadom, hogy minden, a Haza ügye számára előnyt nem jelentő cselekedettől tartózkodok. A feladatom elvégzésével járó titkokat megőrzöm. Kijelentem, hogy a rám bízott tisztség feltételeinek megfelelek, saját feladataim ellátása során mindig a legjobb tudásom szerint, a legnagyobb gondossággal és a legnagyobb szorgalommal járok el. Isten engem úgy segéljen!” (8) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a) b) c) d) e)
mandátuma lejártával, a tisztségviselő lemondásával, a tisztségviselő visszahívásával, a tisztségviselő halálával, tagsági jogviszonyának megszűnésével.
(9) A tisztségviselőktől elvárt, hogy szorgalmukkal, cselekedeteikkel példát mutassanak a tagság és az egész társadalom számára. (10) Az Egyesület tisztségviselőire vonatkozóan bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették.
15. § Taggyűlés (1) Az Egyesület döntéshozó és egyben legfőbb szerve a taggyűlés, amely a tagok összessége. (2) Kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Egyesület megalakulásának kimondása,
b) az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása, c) az Alapszabály elfogadása és módosítása, d) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, e) az elnökség éves beszámolójának elfogadása, az éves cselekvési terv elfogadása, f) az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása, g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával vagy annak közvetlen hozzátartozójával köt, h) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (3) A taggyűlés dönt minden olyan kérdésben, amely az Egyesület céljaira, tevékenységeire jelentős kihatással van, illetve a tagok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érinti. (4) A taggyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. (5) A taggyűlést össze kell hívni, ha a taggyűlés összehívását a) az elnök írásban kérvényezi, b) az elnökség határozatban elrendeli, c) az általános tagok legalább egyharmada a cél és az ok megjelölésével írásban kérvényezi, d) a bíróság vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli. (6) A taggyűlést a titkár hívja össze írásban vagy elektronikusan úgy, hogy az Egyesület tagjai a taggyűlés időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről legalább 10 nappal az ülés napját megelőzően értesüljenek. (7) Az elnök rendkívüli taggyűlést is összehívhat kiemelt szervezeti érdekből. Ilyenkor az elnök legalább 5 nappal az ülés napját megelőzően értesíti az Egyesület tagjait a taggyűlés időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről. (8) A taggyűlés napirendjére indítványt tehet a) b) c) d)
az elnök, az elnökség, legalább húsz általános tag írásbeli nyilatkozatban, a bíróság vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv.
(9) A taggyűlés határozatképes, ha azon a tagnyilvántartásban szereplő általános tagok több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatal előtt
meg kell vizsgálni. Ha egy általános tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (10) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek közvetlen hozzátartozója érdekelt a döntésben; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll. (11) A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről és a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés időpontjáról, helyszínéről a tagokat az összehíváskor tájékoztatták. A nem az eredeti taggyűlés napjának későbbi időpontjára összehívott megismételt taggyűlésről újabb meghívót kell valamennyi tagnak küldeni a távollét jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel. (12) A taggyűlések nyilvánosak, de a nyilvánosságot bármely tag kérésére a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok egyszerű többsége bármikor kizárhatja. (13) Az elnök a taggyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi szervezetek, kezdeményezések képviselőit. (14) A taggyűlést az elnök vezeti le. Az elnök a taggyűlés levezetésével mást is megbízhat. (15) A taggyűlés határozatait és egyéb döntéseit általában a jelenlévő általános tagok egyszerű többségével, az Alapszabály 15. § (2) a) pontja esetén egyhangúlag, az Alapszabály 15. § (2) b) pontjában megjelöltek esetén az összes általános tag kétharmados egyetértésével, valamint az Alapszabály 15. § (2) c) pontjában meghatározottak esetén a jelenlévő általános tagok kétharmados többségével hozza meg. Minden általános tagnak egy szavazata van. (16) A taggyűlés határozatait és döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A titkos szavazás lehetőségét bármelyik általános tag kérheti. Az elnökség név szerinti szavazást rendelhet el az Alapszabály 15. § (3) bekezdésében megjelöltek körébe tartozó kérdésben.
(17) Határozatai sorszámozottak. A taggyűlés határozata nem lehet az Alapszabállyal ellentétes, kivéve, ha a határozat az Alapszabály módosítására vagy új alapszabály elfogadására irányul. (18) A taggyűlés által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a pártoló és tiszteletbeli tag csak személyes érintettsége esetén – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. (19) A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két, a taggyűlés által jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott tag hitelesít.
16. § Elnökség (1) Az elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. (2) Az elnökség tagja a) az elnök, valamint b) két, a taggyűlés által közvetlenül e tisztségre négy éves időtartamra megválasztott elnökségi tag. (3) Az elnökség tagjai kötelesek a) a taggyűlésen részt venni, b) a taggyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, c) az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. (4) Az elnökség két taggyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a taggyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését és tevékenységeit. (5) Az elnökség feladata és hatásköre: a) az Egyesület életének irányítása és szervezése, b) tagsági jogviszony keletkeztetésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárás lefolytatása, c) döntés tag felvételéről, d) a taggyűlés összehívásával és működésével kapcsolatos tevékenység irányítása,
e) az Egyesület gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos döntések meghozatala, f) az Egyesület állásfoglalásának megalkotása társadalmi kérdésekben, g) az Egyesület éves beszámolójának és éves cselekvési tervének elkészítése, h) az Alapszabályban és egyéb szabályzatokban megjelölt további feladatok ellátása, i) döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe és amelyet az elnökség hatáskörébe von. (6) Az elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta egyszer ülésezik. (7) Az elnökséget az elnök hívja össze dokumentálhatóan, írásban vagy elektronikusan úgy, hogy az elnökség tagjai az elnökségi ülés időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről legalább 72 órával az ülés napját megelőzően értesüljenek. (8) Elnökségi ülés összehívását legalább három elnökségi tag vagy az általános tagok legalább egynegyede írásban kezdeményezheti. Ebben az esetben az elnökséget a titkár hívja össze. (9) Az elnökség ülései lehetnek nyíltak és zártak is. Ezt az ülés összehívásakor kell megállapítani. Nyílt ülés esetén bármelyik elnökségi tag kérésére ki kell zárni a nyilvánosságot. Az elnökség üléseire az elnökség vagy az ülés kezdeményezője – a napirendre tekintettel – további más személyeket is meghívhat. (10) Az elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. (11) Az elnökség üléseit az elnök vezeti le. (12) Az elnökség határozatait és döntéseit szótöbbséggel hozza meg. Határozatai sorszámozottak. Az elnökség határozata nem lehet az Alapszabállyal és taggyűlés határozatával ellentétes. (13) Az elnökség által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a pártoló és tiszteletbeli tag csak személyes érintettsége esetén – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. (14) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit teljes terjedelmében valamennyi tagnak meg kell küldeni. A jegyzőkönyvben láthatóvá kell tenni, hogy határozathozatalkor az elnökség tagjai név szerint milyen szavazatot adtak le.
17. § Elnök (1) Az Egyesület vezető tisztségviselője az elnök, akit a taggyűlés négy éves időtartamra választ meg az Egyesület ügyvezetési teendőinek ellátására. Személyében kifejezi a Magyar Patrióták Közösségének egységét. (2) Az elnök az Egyesület aláírási és képviseleti jogát önállóan gyakorolja. (3) Az elnök feladat- és hatásköre: a) az Egyesület tevékenységeinek irányítása, b) a taggyűlés és az elnökség határozatainak ellenjegyzése, c) a taggyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, d) kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel, e) irányítja az elnökség munkáját, f) az Alapszabályban és egyéb belső szabályzatokban megjelölt további feladatok ellátása. (4) Az elnök a taggyűlés és az elnökség határozatának ellenjegyzését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a kifogásolt határozat tartalma jogszabály- vagy alapszabályellenes vagy meghozatala nem az eljárási szabályoknak megfelelően történt. (5) Az elnök írásbeli utasításban bizonyos feladatkörök állandó jellegű ellátására megbízottat nevezhet ki, amennyiben a kinevezett a felkérést elfogadja. Saját hatásköreinek részleges ellátását írásbeli utasításban meghatározott időre átengedheti az elnökség más tagjának. (6) Az elnök gondoskodik a szervezet hivatalos dokumentumainak, archívumának, tárgyi eszközeinek őrzéséről. (7) Az elnök irányítja az Egyesület gazdálkodását, a pénzkezelésre pénztárost nevezhet ki. (8) Utalványozási jogkörrel bír. (9) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett. (10) Ha két egymás utáni taggyűlésen kevesebb mint 10 általános tag vesz részt, köteles összehívni a taggyűlést és javaslatot tenni az Egyesület feloszlásának kimondására.
18. § Titkár (1) A titkár a taggyűlés által az Egyesület belső ügyeinek intézésére megválasztott személy. Megbízatása négy évre szól. (2) A titkár elsősorban az egyesületi szervek döntéseinek és a tisztségviselők utasításainak végrehajtásáért felel. (3) A titkár feladat- és hatásköre: a) b) c) d)
a tagnyilvántartás vezetése, kapcsolattartás a tagsággal, a tagdíj beszedése, vezeti a taggyűlések és – jelenléte esetén – az elnökségi ülések jegyzőkönyveit, e) az Alapszabályban és egyéb szervezeti szabályzatokban megjelölt további feladatok ellátása. (4) A titkár részéről különösen elvárható a megbízhatóság és a pontosság. (5) Jogosult részt venni az elnökség nyílt ülésein, valamint zárt ülésein, ha azokra meghívást kapott.
19. § Bizottság (1) A bizottságok az Egyesület általános tagjainak javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő szervei, amelyeket az Egyesület szükség szerint, az általános tagok érdeklődési köre alapján, vagy a közös célok megvalósítása, rendkívüli feladatok ellátása érdekében hozhat létre. (2) Az Egyesületben legalább három tag részvételével bizottságként a) állandó bizottságokat, valamint b) eseti bizottságokat lehet létrehozni. (3) Bizottság létrehozását kezdeményezhetik: a) b) c) d)
az elnök, az elnökség, a titkár, legalább három általános tag.
(4) A bizottság létrehozásáról az elnökség dönt. A bizottság létrejön az elnökség bizottságot létesítő határozatának hatályba lépésével. A határozatban meg kell jelölni a
bizottság elnevezését és feladatát, meg kell határozni a bizottság ügyrendjét, valamint a tagok bizottsághoz történő csatlakozásának módját. (5) Az elnökség határozatban zártkörűen működő bizottság alapításáról is rendelkezhet. Ebben az esetben az elnökség állapítja meg azoknak a tagoknak a névsorát, akik részt vesznek a bizottság munkájában. (6) Eseti bizottság létrehozása esetén meg kell jelölni a megbízatás terjedelmét. (7) Az elnökség – a zártkörűen működő bizottságot kivéve – rendelkezhet úgy, hogy a bizottság munkájában általános tagsággal nem rendelkező személyek is részt vehetnek. (8) A bizottság tevékenységéről évente köteles a taggyűlésnek beszámolni. (9) Az állandó bizottság megszűnik, ha a) b) c) d)
feladatát megoldotta, célja meghiúsult, tagjainak száma három fő alá csökken, az elnökség határozatban megszűnését kimondja.
(10) Az eseti bizottság megszűnik, ha a) b) c) d) e)
megbízatása letelt, feladatát megoldotta, célja meghiúsult, tagjainak száma három fő alá csökken, az elnökség határozatban megszűnését kimondja.
20. § Tisztségviselők visszahívása (1) Az Egyesület tisztségviselői a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel. (2) Valamennyi tisztségviselő mulasztást követ el, amennyiben saját ügyeiben nem a legjobb tudása szerint, nem a legnagyobb gondossággal és nem a legnagyobb szorgalommal jár el. Többszöri mulasztás esetén a tisztségviselő visszahívását kezdeményezheti bármely általános tag az elnökség részére beadott határozott kérelem útján. (3) Tisztségviselővel szemben visszahívásnak helye van továbbá, amennyiben a) feladatkörében eljárva az Alapszabályt, jogszabályt, az Egyesület más belső szabályzatát súlyosan megsértette, b) tisztségviselői esküjét megszegte, c) vele szemben az Alapszabály 13. § (4) bekezdésében felsorolt kizárási okok bármelyike fennáll, vagy d) megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(4) Az elnökség kivizsgálja a kérelmet és a benne meghatározott ügyet, s amennyiben azt érdemlegesnek találja, összehívja a taggyűlést visszahívási eljárás lefolytatása céljából. A visszahívási kérelem érdemlegességének megállapításakor nem szavazhat az, aki ellen a kérelem irányul. Ha a tisztségviselő többszöri mulasztást követett el, s ebből a szervezetnek bizonyíthatóan kára származott, vagy haszna elmaradt, az elnökség csatolt indokolásában köteles a tisztségviselő visszahívását javasolni. (5) A tisztségviselővel szembeni visszahívási eljárást a taggyűlés folytatja le. Az eljárás megindításáról az érintett tisztségviselőt értesíteni kell, és lehetőséget kell biztosítani részére védekezésének megfelelő előadására. Minden tisztségviselőnek joga van a tisztességes eljáráshoz. (6) A tisztségviselő megbízatása megszűnik, amennyiben a taggyűlés a visszahívásról dönt és az erről szóló határozatot az érintett tudomásul veszi. A visszahívást kimondó határozathoz indokolást kell csatolni. (7) Tisztségviselő visszahívásához az elnök személye esetében a taggyűlésen jelen lévő általános tagok négyötödének, az elnökség további tagjainak személye esetében kétharmadának, a titkár személye esetében egyszerű többségének egyetértése szükséges. (8) A taggyűlés döntését követően a döntéssel szemben a szervezeten belül jogorvoslatnak helye nincs, a kizártak akár bírósághoz is fordulhatnak.
IV. FEJEZET
Az Egyesület működése és gazdálkodása 21. § A működés alapvető szabályai (1) Egyesületünk önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely céljának elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét. (2) Az Egyesület jogköreit az Alapszabályban megjelöltek szerint, a jogszabályi előírások betartásával gyakorolja. (3) A Magyar Patrióták Közössége a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik. (4) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el; az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán jelöltet nem állít és nem támogat, és ezt a jövőre nézve is kizárja.
(5) Az Egyesület minden szerve, alegysége, tisztségviselője és tagja egymást kölcsönösen segítve a folyamatos minőségi és mennyiségi fejlődésre törekedve működik együtt. (6) Az Egyesület – a szervezet keretein belül – nem tűr meg jogtalanul hátrányos megkülönböztetést tagjai iránt, illetve az Egyesület értékrendjétől elhajló tendenciákat tagjai részéről. (7) A Magyar Patrióták Közössége nem köt más szervezetekkel olyan együttműködési megállapodást, amely az Egyesületet saját döntéshozatali, eszmei és cselekvési autonómiájában érdemben korlátozná. (8) Más szervezethez, mozgalomhoz, társuláshoz való csatlakozásról a taggyűlés jogosult dönteni. (9) Az Egyesület nevében adománygyűjtés csak az Elnökség által kiállított írásbeli meghatalmazás alapján végezhető. Az adománygyűjtés nem járhat az adományozók illetve más emberek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság megsértésével. (10) A Magyar Patrióták Közösségének eszmei értékkészlete egységesen és oszthatatlanul valamennyi tagot megillet. (11) Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében jogszabály előírásai szerint, a cél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetve gazdasági-vállalkozási tevékenységet kiegészítő jelleggel folytathat.
22. § Az Egyesület képviselete (1) Az Egyesület képviseletét a bíróság vagy más hatóság előtt, illetve polgári jogi viszonyokban az elnök látja el. (2) Az Egyesület nevében aláírásra az elnök jogosult. (3) Az elnök írásban adott felhatalmazásával az elnökség bármelyik tagját megbízhatja a szervezet ügyleti képviseletével. (4) A nyilatkozás és sajtótájékoztatás joga is az elnökségi tagokat, elsősorban az elnököt illeti meg, ennek részletszabályairól az elnökség hoz határozatot.
23. § A gazdálkodás általános szabályai (1) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a taggyűlés fogad el határozatban.
(2) Az Egyesület kizárólag az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (3) Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: a) b) c) d)
tagdíj, magán- és jogi személyek adományai, rendezvények bevételei, egyéb bevételek.
(4) Az Egyesület gazdálkodásáról az elnökség évente számviteli beszámolót készít, amelyet elfogadás céljából a taggyűlés elé terjeszt. (5) Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai – a tagdíj és az Alapszabályban megjelölt egyéb hozzájárulások megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (6) Egyesületünk csak a társadalmat szolgáló törekvésekre szán anyagi forrást. (7) Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között és a tagok részére nyereséget nem juttathat. (8) Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.
24. § A gazdálkodás különös szabályai (1) Az Egyesület az átlátható gazdálkodás elveit vallja, ezért éves számviteli beszámolóját honlapján is elérhetővé teszi, hogy azt az érdeklődők megismerhessék. (2) Az éves számviteli beszámolóban tételesen és összeszámítva nevesíteni kell a 100 000 Ft-ot meghaladó összegű bevételeket és kiadásokat.
V. FEJEZET
Záró rendelkezések 25. § Az Egyesület megalapítása (1) A Magyar Patrióták Közösségét nemzeti értékeink megmentése iránt elkötelezett honpolgárok alapították 2014. január 22-én Buda várában. (2) Az Egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre és nyer jogi személyiséget. (3) Az Egyesület már megalakulása előtt is törekszik a közösséget szolgáló, az Alapszabályban megjelölt tevékenységek irányába lépéseket tenni.
26. § Az Egyesület megszűnése (1) Az Egyesület megszűnik, ha a) b) c) d)
az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), a taggyűlés a feloszlásról határoz, a bíróság feloszlatja, a törvényességi eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megszűnését megállapítja, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik. (2) Az Egyesület megszűnése esetén – a köz- és egyéb tartozások kiegyenlítése után – a szervezet fennmaradó ingóságait az épített örökség védelmét szolgáló célokra kell fordítani. (3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)d) pontjaiban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. (4) A legfőbb szerv nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
27. § Hatálybalépés Jelen Alapszabály az Egyesület nyilvántartásba vételét elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésével lép hatályba.
28. § Vegyes rendelkezések (1) Az Alapszabály módosítására vagy új alapszabály elfogadására javaslatot az Alapszabály 15. § (8) bekezdésében meghatározottak terjeszthetnek elő. (2) Az Alapszabály módosításához vagy új alapszabály elfogadásához a taggyűlés jelenlévő tagjainak kétharmadának egyetértése szükséges. (3) Az Alapszabály módosítása vagy az elfogadott új alapszabály csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. (4) Az Egyesület Alapszabályának, valamint minden szabályzatának elsődleges feladata, hogy a közös célok érdekében biztosítsa a szervezet működését és elősegítse a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését.
(5) A taggyűlés határozatai és az elnökség határozatai a kihirdetésüket követő napon lépnek hatályba, ha maguk a határozatok ettől eltérően nem rendelkeznek. (6) A kihirdetés módját és általános elveit az elnökség határozatban állapítja meg. (7) Az Alapszabályt valamint az érvényes egyesületi szintű szabályzatokat az Egyesület székhelyén és honlapján elérhető módon kell elhelyezni, hogy azokat a tagok és az érdeklődők megismerhessék.
„Cum Deo pro Patria et Libertate!” – „Istennel a Hazáért és a Szabadságért!” (II. Rákóczi Ferenc)
Jelen Alapszabályt az Egyesület 2014. január 22-én megtartott alakuló ülése fogadta el, és egységes szerkezetben tartalmazza a 2014. június 16-án a taggyűlés 5/2014. (VI. 16.) sz. határozata által elfogadott módosításokat. Szövege megfelel az Alapszabály elfogadott, hatályos tartalmának. Budapest, 2014. június 16.
……………………………
…………………………….
Berki Edit
Hetzmann Róbert
Jegyzőkönyvvezető
Elnök
Előttük mint tanúk előtt: 1. Név:
2. Név:
Lakcím:
Lakcím:
Aláírás: …………………………………………
Aláírás: …………………………………………
