Magyar népi építészet
A város és a telek
●
●
Város olyan település, amely: ●
központi tevékenységre specializálódott.
●
a területi munkamegosztás jellegzetes településformája,
●
autonóm vezetésű társadalmi egység.
●
nagyobb számú népesség lakóhelye
●
piachely, valamint gazdasági, igazságszolgáltatási és kulturális központ.
Fontos a várossá nyilvánítási jog és a központi funkció. ●
●
Akkor tekinthető egy település városnak, ha azt felsőbb hatalom várossá nyilvánította.
1870-ig (közigazgatási reform) várostípusok: ●
civitas-szabad királyi városok
●
oppidum-mezővárosok.
Várostípusok 1870-ig ●
●
Szabad királyi város (civitas): ●
királyi privilégium emelte ki a vármegyei és földesúri joghatóság alól,
●
önálló törvényhatósági joggal
●
kollektív nemességi jog A polgárok nem nemesek, de
–
A városnak lehetett földesúri tulajdona (pl falu)
–
A város földesúri jogokat gyakorolhatott.
Jellemzői: ●
●
●
–
fejlett autonómia és a jól kiépült önkormányzat,
Mezőváros (oppidum): ●
jogilag a szabad királyi város és a jobbágyfalu között állt. Nem egységes jogállásúak!
●
Jelentős belső autonómiával rendelkezett.
●
A földesúri szolgáltatásokat (esetleg a királyi és egyházi adókat) közösen fizethették.
●
Sok mezőváros megszerezte a vásártartási jogot és így a környéke piachelyévé vált.
Városok 1870 után ●
1870-es XLII.tc – Törvényhatósági törvény ●
Önálló törvényhatóságú jogú városok a legjelentősebb szabad királyi városokból lettek –
●
vármegyéket megillető joggal, önálló törvényhatóságként működtek.
Az 1870-es XVIII tc. – Községi törvény ●
●
Községek – a régi mezővárosok többsége lesüllyedt. Rendezett tanácsú városok – mezővárosok és a törvényhatósági joguktól megfosztott szabad királyi városok váltak ilyenné.
●
1929-ben 30 tc. rendezett tanácsú városból-megyei város.
●
1954 két típus: megyei jogú városok és járási jogú városok.
●
1991 jan 1-én 169 város Magyarországon ebből 21 megyei jogú város. (2000222, 2009-328)
A magyar városok ●
●
A Felföldön, Erdélyben és a Dunántúlon a nyugat-európai városok mintájára alakultak ki: Buda, Pozsony, Kassa, Bártfa, Kőszeg, Sopron, Kolozsvár, Brassó, Nagyszeben stb… (jobbára a németséghez köthető) Agrárváros → óriásfalu ●
Elsősorban mezőgazdasági termelők lakó- és munkahelye
●
Ellátja a nélkülözhetetlen városi feladatokat:
●
–
piacok-vásárok színtere,
–
kézműves műhelyek tömörülési területe,
–
járási-megyei hivataloknak ad otthont,
–
oktatási központok,
–
orvosai-kórházai vannak,
–
ügyvédei, bankházai, takarékpénztárai vannak,
Szellemi központ –
könyvek-újságok-kalendáriumok kiadása
Az Alföld mezővárosai ●
A magyar Alföld agrárvárosai három építési övezetből álltak: ●
●
–
Emeletes házak,
–
Középületek
●
Falusias építési övezet, (főképp parasztnépesség)
●
Szétszórt tanyák
Városi erődítések: ●
●
●
Városmag
palánkok, árkok, sáncok, egyszerű töviskaró és sövénykerítések övezték. A 17.század elején létrejövő hajdúvárosok eleve kerített városokként jöttek létre, amely kerítés a kisebb erejű rajtaütések ellen nyújtott védelmet (rablóbandák)
A falukerítés ●
●
főbb funkciója a határbeli vetések védelme a faluból kikóborló állatoktól. elnevezései: porgolát, tanorok, garádja, tövis, ökörfal, határkert, árok, palánk, falugyepü.
Debrecen védművei
Falu és városrészek helynevei ●
A hosszúra nyúlt falvak és a nagy kiterjedésű agrárvárosok belterülete legtöbbször jól elhatárolható településrészekre tagolódott. –
földrajzi okok
–
történelmi okok
●
alvég-felvég, alsóváros-felsőváros
●
faluközepe, faludereka, középszeg, középszer – templom körül
●
sor – ha az utcának csak az egyik oldalán voltak házak.
●
●
●
●
hóstát – A kerített városok falain és sáncain kívül eső külvárosok és elővárosok (sárospataki és a kolozsvári hostát a legismertebb) belsőváros-külsőváros – az adott városrész a folyóhoz közelebb (belső-védett) vagy attól távolabb esett. tabán – általában zegzugos, régimódi házakban bővelkedő, mérsékelten módos lakosságú városrészek. burgundia – A XVIII-XIX.sz-ban a régi városmaghoz, falumaghoz csatolt újabb településrészek neve. Szegeden, Debrecenben és Kecskeméten is volt.
Tizedek, fertályok, autonóm utcák ●
A városi önigazgatás alapegysége az utca (utcacsoport), mely tizedekre tagolódott –
A viszonylagos önállósággal rendelkező településrészek fontos szerepet töltöttek be a város
önkormányzatában, ● társadalmi és gazdasági önszerveződésében, ● belső rendfenntartásában Évente választott tisztviselők: utcakapitány, tizedesek (tízházgazdák) ●
●
–
Tanácskozásuk a „kapitányszék” → korlátozott bíráskodási jog.
–
Felelősek az utca biztonságáért
–
Felügyelik, irányítják a közmunkákat. Bírságolnak.
A települések belső tagoltsága ●
A tagoltság okai: –
Nemzetségi, vallási, nyelvi elkülönülés
–
Természeti tényező tagoló ereje
–
Társadalmi helyzet, foglalkozás miatti elkülönülés
–
Településrészek „korkülönbsége”, eltérő funkciója
Kupa
Csíkszentlélek
A telek A települések belterületének legkisebb alkotóegysége ●
A telek alapvető formái ●
●
●
Szabálytalan (halmaz település) –
Szabálytalan telektömböket alkot
–
Girbe-gurba utcák vannak köztük
Szabályos –
Szabályos telektömbök
–
Egyenes utcák
–
Rendezettség
A telek részei (szalagtelek) –
Udvar
–
Szérűskert
–
Veteményes, vagy gyümölcsöskert
Csoportos udvar ●
Olyan udvar amit két-három vagy négy oldalról vesznek körbe külön tető alatt álló épületek. Tanyasi udvar
Szabálytalan udvar Széles udvar
1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút
Épületekkel körbefogott udvar ●
csak azok az udvarok számíthatóak ide amelynek minden oldalát a telek saját épületei fognak közre. ●
Szalafő Őrség
Teljesen zárt típusa a kerített ház amely főként a Nyugat-Dunántúlon az Őrségben és Göcsejben volt jellemző.
1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút
Soros udvar ●
olyan udvar, aminek az egyik hosszanti oldalán sorakoznak egymás után, legtöbbször csökkenő tetőmagassággal az épületek. ●
Egysoros udvar (Dunántúl)
Egysoros udvar
Különleges esetek: Közös udvar
Cselédközös udvar
1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút
Soros udvar ●
Kétsoros udvar ●
az udvaron a lakóházzal, illetve a lakóház sorával szemben másik épületsor húzódik, ahol szintén van jelentős épület pld: istálló, csűr. Feltétele a viszonylag széles telek.
Szélestelkes
1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút
Soros udvar ●
Keresztcsűrös udvar: ●
●
●
a csűr az udvar belső végén keresztben áll, mintegy lezárva az udvart. A csűr mögé a szérűskertbe és a veteményes kertbe a csűrkapun át lehet kijutni. Észak-Magyarországon, Dunántúlon és Erdélyben egyaránt előforduló udvartípus.
Keresztcsűrös
Hosszúcsűrös
Kert végi csűrös
1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút
Pajtasoros
Soros udvar ●
Az utca felől melléképülettel határolt udvar: ●
●
●
hátfalával az utca felé azzal párhuzamosan kisebb ház, kőlábas kukoricagóré vagy kőből épült magtár áll. Az utcával párhuzamos kisház nyárikonyhaként, kamraként vagy korábban a nagycsalád fiatal házaspárjának hálóhelyeként szolgált. A bácskai Tisza mentéről, a Bánságból és bihari tájakról egyaránt van adat .
Soros udvar ●
Hajlított házas udvar: kétféle aszerint hogy az L alakú épület alsó szára az utca felől vagy a kert felől található. ●
Ha az utca felé esik akkor mindig a legrangosabb helyiségeket a tisztaházat vagy a tisztaszobát foglalja magába.
●
Ha a kert felőli vége hajlított, akkor istálló, csűr található benne.
●
Jellemzően az alföldi mezővárosokban, illetve Bácskában
Visszaugratott keresztszárnyú ház Markotabödöge, Győr-Sopron m.
Mikszáth Kálmán lakóháza, Szklabonya, Nógrád m.
Őcsény, Dél-Dunántúl
Baromudvar ●
A telek utca felöli részén a gazdasági udvar áll az istállóval, csűrökkel, ólakkal és veteményesekkel és a telek végén van a lakóház. ●
●
A két udvart kerítések választják el egymástól. Erdélyben és a moldvai magyaroknál gyakori típus, de a kutatás nyomára bukkant a szatmári Erdőháton, a Dél-Tiszántúlon és Baranyában.
Moldva 1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút
Egyéb udvartípusok ●
●
Tömbudvar ●
Kis méretű területét jórészt elfoglalják az épületek.
●
Kertjük, szérűskertjük nincs.
●
Gazdálkodásra alkalmatlanok.
Páros udvar ●
●
●
Az úton túl is magánbirtoklású telkek sorakoznak, amelyek eredendően a szemben lévő házak birtokosaié. Vas megyében és a Zempléni hegységben egyaránt előfordul, hogy a házsorral átellenben fekvő kertekben állnak a csűrök. Észak- és Kelet-Euró-pában sem ismeretlen forma
Mogyoróska 1. bejárat; 2. lakóház; 3. pajta/csűr; 4. istálló; 5. kamra, nyári konyha, góré, stb.; 6. kút
Településkép, utcakép ●
Különleges épületek, földterületek szerepe
Templom
Településkép, utcakép Úri lakok (várak, kastélyok, nemesi kúriák)
Településkép, utcakép
Malmok, csárdák, fogadók
Településkép, utcakép Temető
Kálvária
Településkép, utcakép Vásárterek
Alföld XIX. sz. vége
Sepsiszentgyörgy XIX. sz.
