Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. B u d a p e s t

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága . Bud a pe st

Miskolc város délnyugati városrészének környezetvédelmére létrejött Hejőcsabai Polgári Egyesület ( Borsod-Abauj-Zemplén Megyei Bíróság lajstromirodájában bejegyezve Pk.62.338/1997 sz. alatt ) az 1989 évi XXXll.Törv. 1.§ b./ pontban foglaltak alapján a 3/2002.(11.22.) KöM. rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kéri , mert álláspontunk szerint a rendelet az Alkotmány 18. §, a 7o/A.§ (3) bekezdését és a 7o/O §. rendelkezéseit sérti .

Az Alkotmány 18. § szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez , így többek között az egészséges levegőhöz is aminélkül az élet lehetetlen. Az Alkotmány 7o/O (1) és (2) bekezdés értelmében a Magyar Köztársaság

területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egész. séghez, amit egyebek között az ép/tett és természetes környezet védelmével kell megvalósítani. Ez alapvető jog, amivitathatatlanul elsődleges. Az egészséges környezethez való Alkotmányban biztosított jog érvényesítése államikötelezettség.

A 3/2002. (11.22.) KöM.sz. rendelet 1.számú, 2. számú és 3. számú mellékletében meghatározott mérési módszerek és kibocsátási határértékek az alkotmányos elvárásoknak megfelelnek, az Európában érvényben lévő hasonló előírásokkal harmonizálnak. A 4.sz. mellékletben engedélyezett kibocsátási határértékek az Alkotmány 18. §.-át és a 7o/D.§ :-át sértik engedélyt adva indokolatlan és szükségtelenül magas környezetszennyezésre, gyakorlatilag a legmagasabb szintű környezetvédelem helyett gyenge védelmet engedélyezve . Állításunk alátámasztásaként a következő adatokra hívjuk fel a figyelmet : Kibocsátási határértékek: 3.sz. melléklet napi 4.sz. melléklet cementgyári átlagértékek mg/m3. együttégetésnél mg/m3: 1o 3o összes szilárd anyag 200 500 de lehet 800 is Nitrogén-oxid 5o 5o Kén-dioxid Gáz és göznemű szerves anyagok, összes szerves 1o 1o szénben (TOC) kifejezve

' -2-

A környezetvédelmi hatóság S02 - re és TOC..ra magasabb értékre is adhat engedélyt, ha a kibocsátás nem a hulladékégetésből származik. Gyakorlatilag az együttégető ipari termeléséből és hulladékégetéséből származó engedélyezett kibocsátási határértékei a jogalkotó szerint összeadhatók és azok együttese adja a kibocsátási határértéket. Szén-monoxid

5o

környezetvédelmihatóságesetenként határozhatja meg minden megkötöttség nélkül.

Összegezve:Az együttégetö cementgyár a hulladékégető művekkel szemben szilárd anyagok háromszorosát, a nitrogén- oxid kettő és félszeresét, illetve négyszeresét, a kén-dioxid és a TOC kibo·csátás összeadott értékét bocsáthatja ki, a szén-monoxidnál pedig jogszabál yi korlát nélkül terhelheti a levegőt.

Az önmagában nem alkotmányellenes, ha a jogszabál yi előírástól a hatóság eltérhet, ennek azonban alkotmányos garanciája az eltérés feltételeinek pontos meghatározása, különben az alkalmazás parttalan, a hatóság diszkrécionáli s jogkörben kiváltságokat osztogathat a környezet rovására: A környezethez való alapvető jogra tekintettel alkotmányos követelmény, hogy a jogszabá lyi normáktól való eltérés esetén a környezet biztonsága az elsődleges. Eltérés csk akkor engedélyezhető, ha az eltéréssel is az 1.sz.- 2.sz. és 3.sz. mellékletekben előírtakkal azonos értékű állapot biztosítható. Hulladékok és veszé lyes hulladékok égetésére égetőműveket hoztak létre, amik alkalmasak a 3. sz. melléklet szerinti kibocsátási határértékek betartásával az égetésre. Alkotmánysértő ( érthetetlen és megmagyarázhatatlan környezetvédelmi szempontból) az olyan jogszabál y, amelyik hulladék és veszélyes hulladék égetésére akként ad lehetőséget az együttégetőknek, hogy azzal lényegesen nagyobb környezetszennyezést engedélyezhet, mint az ezen célra építet égetőművekben történő égetéssel elérhető . A hulladékot - különösen a veszélyes hulladékot - a hulladékégetökben kell megsemmisíteni, azok arra célra épültek. Alkalmasak a jelenlegi technikai ismereteink alapján a lehető legkisebb környezetterhel és mellet a hulladékok elégetésére .

-3-

Amennyiben az együttégetők is a 3. sz. mellékletben előírt kibocsátási határértékeket betartják , az ezen célra épített égetőműveknél a környezetet jobban nem terhelik, az elérhető legmagasabb szintű környezetvédelmi alkotmányos elv nem sérül és nyilvánvalóan az esélyegyenlőséget is figyelembe véve az együttégetők hulladékégetése is alkotmányosan legálissá válhat.

A hulladék és veszélyes hulladék égetésére épített égető művek jellegükből adódóan - a szigorú kibocsátási határértékek betarthatósága érdekében fajlagosan drágábbak és magasabb költséggel működtethetők, mint az együttégetésre alkalmas ipari termék előállítására épített gyárak, illetve üzemek. Ebből következően az együttégetők az égetést is kedvezőbb áron vállalhatják, hisz az esetek jelentős részében a hulladék vagy fokozottan veszélye hulladék megsemmisítési díján felül energiához is jutnak, amit további kiadás nem terhel. Ugyanakkor - rrint már az előzőekben rámutattunk - a 4. sz. melléklet lehetőséget ad a számukra a lényegesen nagyobb környezetterhelésre. Ez egyértelműen sérti az Alkotmány 7o./A (3) bekezdését, mert az égetőművek esélytelenebbek, az együttégetőknek pedig jelentős kedvezményt nyújt az alkotmánysértő rendelet, amivel végső soron úgy a esélyegyenlőség, mint a környezet értelmetlenül és indokolatlanul sérül. A \'eszélyes hulladék gazdák nyilvánvalóan együttégető művekkel semmisítteti k meg a veszélyes hulladékukat, mert az a számukra lényegesen előnyösebb. Az egészségkárosodás következményeit pedig közvetlenül a lakosság, illetve a társadalombiztosításon keresztül a költségvetés viseli.

Indítványunk okaként előadjuk, hogy a HOLCIM Hungária Cementipari Rt. a Hejöcsaba-i gyárában a MOL.- tói származó, ásványolaj- finomítás hulladékaként ismert savgyanta veszélyes hulladékot kíván·a cementgyártása során égetni, illetve a gyártáshoz használt szén energiával együttégetni A cementgyárat felelőtlenül az 1950 - es években teljesen ráépítették Mis kolc délnyugati lakóházaira. A lakóházakat és a gyárat csak a lakóházak útja választja el a gyártól, védőtávolság nincs. A kísérleti égetéshez a Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség az engedélyt már sajnos megadta 5000 tonna mennyiségre.

' -4-

Amennyiben az álláspontunk szerint alkotmánysértő 3/2002 .(11.22.} KöM. sz. rendelet 4.sz. melléklete szerinti kibocsátási határértékeket a gyár alkalmazhatja a környezetvédel mi hatóság további engedményeivel, hozzávetőlegesen közvetlenül 10.000 ember, közvetve további 15.ooo ember - elsősorban a terhes anyák csecsemők és gyermekek - egészségét jelentősen veszélyezteti .

Az előadottakra tekintettel azzal a k é r e le m m e l fordulunk a t. Alkotmánybírósághoz, hogy a 3/2002.(11.22.) KöM. sz. rendelet 4.sz. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékek alkotmányellenességét megállapítani és ennek megfelelően a rendeletet a 4 sz. mellékletére, illetve a rendelet szövegében a 4.sz. mellékletére való hivatkozásokra vonatkozóan a 3/2002.(11.22.) KöM. rendeletet részben megsemmisíteni szíveskedjenek.

Meghatalmazás az 1989 évi XXXll.Törv. 19. §- nak, illetve a Pp. 67.§.-nak megfelelően csatolva.

Hejőcsabai Polgári Egyesület

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága .

1o15 Buda pest Donáti u. 35 - 45

Kérelem a 3/2002 .(11.22.) KöM. sz. rendelet részbeni megsemmisítése iránt.

Kezdeményező: Hejöcsabai Polgári Egyesület 3508 Miskolc Szeretet u. 5 sz.

Kpv:

rr(LL MEGAYDr. M

..------..

ay óbert ÜGWÉOI IR()Dl. ugyv 3530 Miskolc, Pet6fi u.7. TelJFax :(46) 414-4 96

2oo2 augusztus 15.

TÁJ ÉKOZTATÓ Miskolc város délnyugati részének tervezett környezetszennyezéséröl Tervezett környezetszennyező: HOLCIM Hungária Rt. Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelóség 2oo2 nov. 11.-iki emissziós mérés a HOLCIM Rt.-nél hulladékégetés előtt adatai dúlt betűvel:

A HOLCIM Rt által kért és az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség által engedélyezett kibocsátási határértékek h ulladékégetéshez: egység: mg/m3

ÉKF mérés

Kéndioxid Szénmonoxid Nitrogénoxid Elégetlen szénhidrogén Szilárd szennyező por Sósav Hidrogén fluorid Toxikus fémek (füstben) Dioxinok  

7,3

280 650

,

EKF.által engedélyezett

5o

1500 800

határérték: túllépés nagyságrendekkel 6,8 szeres, " 5,4 1,2 " 2,8 " " 16 " 6,3 3,8 " " 5,5

3,5 lo 3 5o 9,5 60 o,525 2 0,09 o,5 0,01480 TE/m3   o, l TE/m3

 

 

6,7

"

Veszélyes hulladék égetése megvalósulása esetén a levegő szennyezettsége 2oo2 novemberi állapothoz képest átlagban négyszeresen szennyezettebb lesz. Ez csak a cementgyárra vonatkozó adat, a 3 út lég és zajszennyezését senki nem mérte.

Égetni tervezett veszélyes hulladékok és hulladékok: fáradt olaj, orsóolaj, gépolaj, hajtóműolaj, fáradt motorolaj, szennyvíz iszap , autógumi és egyéb gumiipari hulladék, műanyag, vegyi raktárak maradványai , lejárt szavatosságú gyógyszerek, útfenntartásból származó hulladékok, talajtisztításból származó hulladékok, papíriszap, kémiai oldószerek, savgyanta , húsliszt, csontliszt és állati zsiradékok

- 2-

Az. elviselhető besorolású levegő további szennyezésének engedélyezése önmagában törvénysértő a Kőmyezet védelmének általános szabályairól rendelkező 1995 évi Llll Törv. 1,.§ (2) bekezdés a./ pontja szerint, mely tiltja a környezet további szennyezését, a jelenlegi környezetszennyezés csökkentését és megelőzését teszi kötelezővé.

A Polgári Egyesület a tervezett további légszennyezés engedélyezéséről a Miskolci Megyei Bíróság előtt 11.P.21.591/ 2oo2 sz.per során szerzett tudomást, a hol dr.Szita István szakértő a.szakvéleményében közölte az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség által már előzetesen engedélyezett rendkívül megnövelt kibocsátási határértékeket. A kibocsátási határértékek növelését akkor a Környezetvédelmi Felügyelőség a Polgári Egyesülettel nem közölte.

Hejőcsabai Polgári Egyesület

A Levegő Munkacsoport rövid véleménye a Holcim Hungária Rt.-nek a Hejőcsabai cementgyárban tervezett alternatív tüzelő-, és alapanyagok klinkerkemencében történő

együttégetésének Előzetes Környezeti Hatástanulmányáról.

Mint azt már korábbi véleményezésünkben az alternatív tüzelőanyagok klinkerkemencében történő együttégetéséről megírtuk, a technológia hasznos, és bár a cementipar kömyezetszennyezésére nem nyújt megoldást, bizonyos veszélyes hulladékok kezelésére, megsemmisítésre alkalmas. A környezeti hatástanulmány igen alapos, szinte minden részletre kiterjed. A hatástanulmány hiányosságait illetve az egyes részletekkel felmerülő kifogásokat az alábbiakban sorolom föl.

• A terület élővilágának felmérése nem kellően részletes, de ennek oka lehet, hogy a területen ténylegesen szegényes az élővilág.

• A tanulmány tévesen állapítja meg, hogy a szén-dioxid kibocsátás lényegesen kevesebb lesz alternatív tüzelőanyagok használata esetén.

Nem ismeretes a szállító szalagpályától eredő porszennyezés. (Ez a szennyező forrás eddig is megvolt)

• Több alternatív tüzelőanyag esetén is felmerülhet magas, illékony nehézfém és _fé!!!_ tartalom (Hg, Cd, Tl, Zn), amely szennyezőként kikerülhet a körriyezetbe. Ezen alapés tüzelőanyagok lehetnek például a savgyanta, a szennyezett talaj stb..

• Bizonyos

anyagokat pazarlás eltüzelni mert n ersanyagként gazdaságosan hasznosítható. Erre példa a papír és a gumiabroncs őrlemény a gumia kizárólag ledarálva lehet a kemencébe adagolni).

•

A szállításból eredő esetleges kibocsátásokat nem részletezik. A plusz közúti hulladékszállításból eredő gépkocsiforgalom terheli a környezetet.

•

Veszélyes, a kibocsátásokat károsan befolyásoló anyagok (elsősorban nehézfémek) a hulladékokból bármikor a forgókemencébe kerülhetnek. Az évenkénti 2-3 mérés nem elegendő. Javasoljuk, hogy az első évben 10 véletlenszerű ellenőrző mérést végezzena felügyelet a civilek részvételével. Az ellenőrzés terjedjen ki a hulladék összetételének analízisére és az emisszió mérésére is. Egy év kifogástalan működés után elégségesek a törvényben rögzített mérések.

A Levegő Munkacsoport em támogatja a hulladékok elégetét, amíg létezik lehetőség az újrafelhasználásra. A szennyező anyagok kibocsátását pedig határérték alatti mennyiségben is környezetetlerhelőnek tartjuk. A cementipar okozta környezetszennyezés hosszú távú megoldására pedig többféle építőipari melléktermék, hulladék, szálló por és magnezit alapanyagú ökocement és a biocement is alkalmas. Kísérletek igazolják, hogy az ökocement előállításakor legalább 80 százalékkal kevesebb C02 képződik, mint a hagyományos cement előállítása esetében.

Veszélyes hulladékok, különös tekintettel halogénezett műanyagok ártalmatlanítására és termikus hasznosításra viszont ez a technológia megoldást nyújt.

Simon Gergely Kömyezetkémikus, Levegő Munkacsoport

Vélemény a hejőcsabai cementgy árban tervezett alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemenc ében történő együttégetés ének környezeti hatásvizsgálatáról Az alternatív tüzelőanyagok hasznosítását , amely kb. 40%-ban váltaná ki a hagyományos tüzelőanyagokat, a cég a versenyképesség megtartásával, illetve környezetvédelmi előnyökkel indokolja. A versenyképesség megtartását az a körülmény indokolja, hogy máshol is Európában , már megengedték az alternatív tüzelőanyagok, mondjuk ki, hulladékok, veszélyes hulladékok együttégetését, amely extraprofitot eredményezett a tulajdonosoknak . Ennek az extraprofitnak a forrása a megspórolt hagyományos tüzelőanyag, illetve a hulladékok átvételéért felszámított díj. Attól kezdve, hogy egyetlen cég ezt a jogot megkapta, s extraprofitot realizált, a folyamat dominó elven működi k, másoknak is utol kell érni az „élenjárókat". A kérdés ezek után, hogy környezeti szempontból indokolt volt-e, a folyamat elindítása az első engedél yek kiadásával? A hulladékok elégetése azon az elven alapszik , hogy maximálisan használjuk ki azt a környezetszennyezési lehetőséget, amelyet a környezetvéd elmi jogi szabályozá s megenged. Mivel, ha a megadott határértékeken belül szennyezünk, akkor szennyezhetjük a környezetet szankciók nélkül. Az együttégetésnél tehát környezetvédelmi szempontból, a nem alternatív tüzelőanyagg al szemben, összességében több környezeti terhelés keletkezik. Éppen ezért a fenti megoldást úgy beállítani , mint a legjobb elérhető technika megvalósulásának eszköze, az embereket félrevezető értelmezés. Ez még akkor is igaz, ha a megoldás azt a látszatot kelti, hogy ő tulajdonképpen a meglévő környezeti problémákra akar választ adni, mi ntegy segédkezet nyújtani a környezetvédőknek. Nyilvánvalóan nem a cementgyártás feladata, hogy megoldja a rossz környezeti szabályozás miatt fennálló helyzetet, arra un. csővégi megold ást nyújtson, hanem a jogi szabályozás feladata, hogy megoldja a veszélyes hulladékok keletkezésének megakadályozását, mini malizálását. Bár nyílván népszerű az európai megoldásokra hivatkozni, nem kell, hogy mi azokkal szakmai szempontból egyetértsünk . Azon túl, hogy a többletterheléssel együtt járó technikákat nem tudjuk a legjobb elérhető technikaként értel mezni, úgy azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy határértékeket szabnak meg olyan paraméterekre, amelyek hatása összegződve jelenik meg a természetben. Az üvegházhatást fokozó gázok tekintetében jól .tudjuk, hogy 60-70%-os csökkenést kellene elérni globális szinten, s a határértékeket ahhoz a szinthez kellene igazítani, amelyek képesek a környezeti elváltozásokat nem okozó kibocsátási szintet biztosítani . Ugyan ez vonatkozik a nehézfémek környezeti kibocsátására is. Adott környezetben nem az időegység alatt kibocsátott ppm értékek a mérvadók, hanem, hogy összességében mennyi nehézfémmel terheljük meg környezetünket. Éppen ezért akkumulációra hajlamos szennyezőket nem lehet eredményesen határértékekkel szabályozni. A javasolt együttégetésrő l környezeti szempontból az a véleményünk, hogy összességében a környezeti terheléseket strukturálja át. A magas hőfokon történő hulladékégetés a szerves szennyezők negatív környezeti hatásait egy másik negatív hatássá kon vertálja, míg azokat elégeti, addig a levegő nitrogénjét oxidálja, s ezáltal terheli a környezetet. Ebben az esetben csupán a környezeti hatások lesznek másfélék, esetleg pillanatnyilag jobban elvisel hetők, mert egy közvetlen környezeti fenyegetettséget átalakítottunk egy közvetett fenyegetettségé. A nehézfémek sem vesznek el, csupán más helyen, más formában fognak megjelenni, más elosztásban. Úgy véljük, hogy a klinkerbe beépülő neézfémek (ez a nagyobbik rész) sokáig kikerülnek az anyagforgalomból, hiszen bebetonozzuk őket. Valójában csak más időpontra terheltük át ajelen problémáját, feladatot adtunk a jövő generációinak. A porszemcsék felületén megkötődött nehézfémek (ez a kisebbik rész) azonban már a jelenben is problémákat okozhatnak, elég a szálló por belélegzése. Egy másik nehézfém, a higany, a rendszerben

dúsul fel a visszaforgatás során, mivel onnan nem tud kiszabaduln i. Ez akkor okoz problémát, amikor a kemencét tisztítják, vagy majd egyszer hulladékként kezelik azt. A konkrét projekttel kapcsolatban a következő észrevételek megfontolása javasolt: •

Az együttégetés nagyobb környezeti kockázátot jelent a környezetre és lakosságra nézve a nem alternatív tüzelőanyagokkal szemben. Ennek oka lehet a veszélyes hulladékok szállítása, beadagolása során előálló baleset, vagy a technológiai folyamat vezérlésében bekövetkező hiba.

• Az üzem történel mi okok miatt túl közel van a lakóterületekhez, amelyek szennyezőanyag imrnissziója, néhány paraméter vonatkozásban, magas értékeket mutat. Ennek a környezetnek a további terhelése nem megengedhető , attól függetlenül, hogy nem a cementgyár az egyedüli előidézője ennek az állapotnak. •

A tervezett alternatív tüzelőanyagok környezeti mi nősítése a hatástan ul mányban egyenetlen. Számos helyen nem ismerteti azok szennyezőanyag összetételét, illetve erre nem is vállal kozhat, a konkrét hulladékok összetételének ismerete nélkül. Nyil ván mi ndig az égetésre szánt anyagok konkrét ismeretére van szükség ahhoz, hogy eldönthessük, hogy valóban égethető-e környezeti kockázat nélkül, egy hulladék. Pl. a fáradt kenőolajok nehézfém szennyezettsége, a fahulladékok impregnáló és fedő anyagainak ismerete, stb.

• A hatástanulmány csak érintőlegesen foglalkozik a végtermék környezeti minősítésével, holott az átalakított szennyező anyagoknak ez a fő befogadója. A cementet, mint végterméket úgy tekinti, mint ártalmatlan anyagot, amely hosszú időre kikerül a környezeti anyagforgalomból. Ez azonban aggályokat vet fel a gyártás utáni porterhelésse l és a távlati jövő környezeti kockázataiva l kapcsolatban. •

Az alkal mazott technikával kapcsolatos hatások valószínűsítése modelleken , illetve már működő égetőkkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokból következik , s az ideális állapotot mutatja be. A valóságban a kikísérletezett betét összetételének állandósága és a technológiai folyamat hibamentes kézbentartása biztosíthatn á az alacsony kockázatot. Ám a hulladékok összetételének állandó változása állandó kísérleti helyszínn é minősíti az égetőt, ahol a környezeti kibocsátások állandósága éppen ezért nem is biztosítható.Ez fokozott kockázatokat jelent a határértékek túllépésében. Ezt a kockázatot nem tudja ellenőrizni a hatásvizsgálat által jav asolt háromhavonkénti mérés.

összefoglalva, az együ ttégetésrő l az a véleményünk, hogy az extraprofit realizálása érdekében, a környezeti szabályozás által megengedett környezetterhelés maximális kihasználásával ' növeli az összes környezeti terhelést, s,nagyobb környezeti kockázatokat vállal, mint a nem alternatív tüzelőanyagok esetében. Ugy is mondhatjuk, hogy a folyamat tervezhető úgy, hogy az jogilag megengedhető legyen, ám attól az még etikátlan a környezett el, az emberrel szemben. Miskolc, 2003-02-21 Dr. Gyulai Iván Ökológus, Ökológiai Intézet

A Ökológiai Intézet A fa pít\'C Ím: ,.N vilvá11ossá1;iwl a kömvezeté rt" 1>rogrm11ia keretl;hen a-:. ipari ii<.emek látogatcí ssoro·wtcíban N-emré„ ibrn ciril C.'i()fJOrtokkat t"'°' ;'t".1't".J1 J 1'Jni a-, (.)K1-r,11,;„ "r:cr·i

lmti:c: látogatást tett a Holcim Rt. Hejőcsabai Gyárában. A találkozó alkalnuí val a c:ii ·it' /.:i)mve;.etvt!d /Jk. s-;.akértlfk, helvi lakosok betekintettek a gyár mííködésébe és informálódwk a gyár alternatív tiizelőanyag hasznosítási terveiről. A gyárlá togatás során szerzett tapas ztalatairól'._illetve az AFR anyagok használatának jelentőségéről kérdeztiik F. Nag r Zsuzsannát, az Okológiai Intézet környezeti tanácsadóját. ·

Véleménye szerint ökológiai szempontból mi ajelentő sége az alternatív tiizelóémyagok cementipari hasznosításának? A kérdésben nem vagyok jártas, s éppen az a dolgom, hogy az ezzel kapcsolatos eltérő véleményeket minél többen megismerhessék az érdeklődők. Egyik nézet szerint az alternat ív tüzelőanyagok kli n kerkemencében történő együ ttégetése hasznos, és bár a cement ipar környezetszennyezésére nem nyújt megoldást, bizonyos veszélyes hull adékok kezelésére, megsemmisítésre alkal mas. Van egy másik nézet, melyet Alapítványu nk vezetése is képvisel, mely szeri nt a valódi környezeti problémákra nem hoz megoldást, a veszélyes hulladékok a cementi pari hasznosítás során más formában jelentenek kockázatot. A technológia al kal mazása még túl rövid idejű, nem ismerjük a teljes körű kockázati tényezőket. A javasol t együttégetés ugyanis környezeti szempontból összességében a környezet i terheléseket strukturálja át. A magas hőfokon történő hulladékégetés a szer\'es szen nyezők negatív környezet i hatásait egy másik negatív hatássá kon vertálja, míg azokat eléget i , add ig a levegő ni trogénjét oxidálja, s ezáltal terheli a környezetet. Ebben az esetben csupán a környezeti hatások lesz nek másfélék, esetleg pillanatnyilag jobban elvisel hetők, mert egy közvetlen környezeti fenyegetettséget átalakítottu nk egy közvetett fenyegetenségé. A nehézfémek sem vesznek el, csupán más helyen , más formában fognak megjelen ni, más elosztásban. Úgy véljük, hogy a klinkerbe beépülő nehézfémek (ez a nagyobbi k rész) sokáig ki kerül nek az anyagforgalomból, hiszen bebetonozzuk őket. Valójában csak más időpon tra terhel tük át a jelen problémáját , feladatot adtunk a jövő generációinak. A porszemcsék felü letén megkötődött nehézfémek (ez a kisebbi k rész) azonban már a jelenben is problémákat okozhatnak, elég a szál ló por belélegzése. Egy másik nehézfém , a higany , a rendszerben dC1sul fel a visszaforgatás során, mi vel onnan nem tud kiszabadul ni. Ez akkor okoz problémát , amikor a kemencét tiszt ítják, vagy majd egyszer hu lladékkén t kezelik azt. Mit gondol, felk észült-e a lzejó'csabai gyár az ilyenjellegí í tevékenységre? A versenyképesség megtartását az a körülmény indokolja, hogy máshol is Európábán , már megengedték az alternatív tüzelőanyagok, mondjuk ki, hulladékok, veszélyes hulladékok együttégetését, amely extraprofitot eredményezett a tulajdonosoknak. Ennek az extraprofitnak a forrása a megspórolt hagyományos tüzelőanyag, illetve a hulladékok átvételéért felszámított díj. Attól kezdve, hogy egyetlen cég ezt a jogot megkapta, s ex traprofitot re:ilizált, a folyamat domi nó elven müködik, másoknak is utol kell érni az „élenjárókat". Jelenleg a Holci m Rt. Hejőcsabai Cementgyára is erre törekszik, oly m.értékben, melyet jelenlegi \'ersenypozíciói lehetővé tesznek . A látogatás során az új zsákos szíírőt és a folyamatos emisszió mérő berendezést is megtekintették. A nagy értékíí beruházásoknak milyen jelentó 'sége van a lakosság számára? Amennyi ben a berendezések, s a kontrollt biztosító monitoring rendszer információi folyamatosan hozzáférhetők a I:ikosság számára, s valamennyi k i bocsát é1si ronton m üköcl nek , öröm tel inek mondható n változüs. Az azonban nem megnyugtató, hogy a re ndszer

felmelegedési fázisában rendszeresnek mondhatók a határérték túllépések, mint ezt a látogatás során a ni trogénoxid esetében tapasztal tu k.

Véleménye szerint hogy an lehetne a lakosságot még inkább bevonni a gyár terveibe, meggyőzni óket a biztonságos iizemeltetésró1? A környékbeli és a miskolci embereknek joga van folyamatosan tájékozódniuk az őket érő környezeti hatásokról, de nem gondolom, hogy attól, hogy több i nformációhoz jutnak, meggyőzhetőek arról, hogy egyöntetűen támogassák a gyár elképzelései e. Szerin tem feloldhatat lan ellentétet jelent, hogy a cementgyár közvetlen közelében hi bás várospoli ti kai döntéssorozac eredményeként lakótelepeket és család i házas övezeteket engedélyeztek építeni a múl tban és közel múltban. A gyár célja a versenyképes termelés, a lakosság célja a nyugodt és egészséges otthon megteremtése ... A gyár törekedhet, s törekednie is kell lépései n ek elfogadtatására, de egy ipari üzem mindenütt kockázatot jelent, esetünkben nemcsak környezeti, de biztonsági szempontból is. Véleményem szeri nt mi nden eszközt (további környezetszennyezést csökkentő műszaki beavatkozások, rendszeres és egzakt tájékoztatók megjelentetése, nyíl t látogatások szervezése . éves környezetvédel mi jelentés kiadása, önkéntes megállapodással) fel kellene használnia. de bizonyos, hogy akkor sem tud mi ndenkit meggyőzn i arról, hogy örülni kellene egy ipari üzem jelenlétének Hejőcsabán.

Lakossági fórum 2003.február 21. 17.00-20.30 Miskolci Egyetem Egészségtudományi Intézete, Miskolc, Mész u. 1. Téma: A Holcim Hungária Rt. hejőcsabai cemeotgyáráb an tervezett alternatív tüzelő- és alapanyagok klinkerkemencébeo történő együttégetése A lakossági fórumot Nyu lászi Istvármé hejőcsabai önkormányzati képviselő hívta össze. A kérdésekr válaszolt:

Dr. Dobos Imre (a hejőcsabai cementgyár igazgatója) Leskó Gábor (kömyezetmérnök,ÁFR igazgatóhelyettes) Csőke Barnabás (Miskolci Egyetem) Reiniger Róbert (Deloitte & Touche Rt.)

Moderátor: Tolnai Attila (újságíró) Érdeklődők száma: kb. 300 fő. A fórum a tervezett együttégetésről szóló kb. l 0 perces film vetítésével kezdődött. Majd Leskó Gábor tartott rövid előadást. Az általuk működtetni kívánt technológiát „környezetbarátnak és biztonságosnak" nevezte. Tiltakozott a felvetés ellen, hogy a cementgyár ezután veszélyes hulladékégetőként üzemelne; mint mondta, egészen más jogi kategóriáról van szó. A tevékenységet a „fenntartható fejlődés megvalósításának eszközeként" jellemezte. Véleménye szerint a hagyományos cementgyártáshoz képest nem fog megnőni a környezetterhelés, és nem juthat be a gyárba semmi olyan hulladék , amely azt megnövelné. Külföldről nem akarnak behozni hulladékot. A továbbiakban a lakosok (elsőként a hejőcsabaiak) kérdéseket intézhettek a szakértőkhöz. A felszólalók kifogásolták az esetleges sllvgxanta használat lehetőségét , a n hézfém kibocsátást. Romlik a mű,!!!_ak állapota, a házak értéke csökken, kevés a védőtávolság (300 m). Olyan nagy a szén-monoxid kibocsátás, hogy a műszerek már nem is bírják mérni. Megnő a légúti és rákos megbetegedések száma. A válaszokból kiderült, hogy savgyantát csak abban az esetben jöhetne szóba, ha előtte a megfelelő előkezelésen átesett. Nem savgyantát, hanem egy előkészített tüzelőanyagot használnának , amelynek része a savgyanta. A védőtávolság információik szerint 1OOO m, ennek megfelelnek. A szén-monoxid kibocsátás azért nem mérhető, mert nincs is. Mint minden ipari tevékenység, a cementgyártás is környezeti terhelést jelent. A V:ilfalat minél inkább csökkenteni akarja ezt. Az együttégetés környezetvédelmi haszna szerintük abban állna, hogy csökkenne a hulladékmennyiség, és megmaradnának a kiváltott természeti erőforrások. Miskolcnak nagy lökést adhat abban, hogy megvalósuljon a szelektív hu tés.-X-város kommunális hulladék problém áján tudnának így egylücsit enyhíteni. Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány álláspontja az ügyben: Az Ökológiai Intézet Alapítványt számos esetben keresték meg hejőcsabai lakosok, aggodalmuknak adva hangot. Intézetünk megkapta a Polgármesteri Hivataltól a Holcim előzetes környezeti hatástanulmányát, melyet a Deloitte & Touche Rt. készített el. Elkü ldtük Budapestre, a Levegő Munkacsoportnak, ahol Simon Gergely , környezetkémikus véleményezte. Feltárta a hatástanulmány hiányosságait és kifogásolható

részeit, ám a vegen tett egy olyan megjegyzést, amely ellentmondani látszik korábbi észrevételeinek. Idézem : „Veszélyes hulladékok , különös tekintettel halogénezett műanyagok ártalmatlanítására és termikus hasznosítására viszont ez a technológia megoldást nyújt." Mivel intézetünk nem ért egyet ezzel a kijelentéssel, és egyébként sem tartja az együttégetést a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethetőnek, szakértőnk, dr. Gyulai Iván, ökológus, elkészítette az Ökológiai Intézet Alapítvány álláspontját képviselő szakértői véleményt. Ennek összegzésében megállapítja, hogy az együttégetés „az extraprofit realizálása érdekében, a körn ezeti szabályozás által megengedett környezetterheles maximális kihasználásával, növeli az összes környezeti terhelést, s nagyobb örnyezeti kockázatokat vállal, mint a né'm alternatív tüzelőanyagok esetében. Úgy is mondhatjuk , hogy a folyamat tervezhető úgy, hogy jogilag megengedhető legyen, ám attól az még etikátlan a környezettel, az emberrel szemben."

.ügyiratszám: 8131-11/2003 .

Válaszában szíveskedjen iktatószámunkra hivatkozni. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI

Tárgy: HOLCIM Hungária Cementipari Rt.(Miskolc) részére hulladék kfinkerégetö kemencében tOrténö keze.1.ésL. kísértetének engedélyezése Hív.sz::-

KORNYEZETVÉDE LMI FELÜGYELŐSÉG mint 1. fokú hatóság

Elöadó: Tóth Sándor/ Mecserné dr.Kocsis Ildikó

Előadója:

Miskolc, Mindszent tér 4. Levélcím: 3501 Miskolc, Pf.:379. Telefon: (46) 517-300 Melléklet Telefax: (46) 517-399 Magyar Államkincstár: Miskolc, 2003. szeptember 5. 10027006-01 711868-00000000 Kedd: 8-12 ó. Szerda: 8-12, 13-16 ó. Hétfő: 8-12 ó. Ügyfélfogadás : P é n t e k e n a z ü g y f é lf o g ad á s s zün e t e l.

Csütörtök: 13-16 óra

HA T Á R O Z A T

1.

A HOLCIM Hungária Cementipari Rt. ( 2541 Lábatlan, Rákóczi u. 60. telephelye: 3501 Miskolc, Fogarasi út 6., KSH azonosító száma:119454312651 - 114 - 11)) kérelmének részben helyt adok

és részére a Hejőcsabai Cementgyár Miskolc, Fogarasi u. 6. szám 41594/2 hrsz alatti telephelyén hulladékok cementgyári klinkerégető forgókemencében történő kísérleti kezelését az alábbi feltételek betartása mellett - · engedélyezem. II. Előírásaink: 1.• Az engedély alapján kezelhető hulladékok köre: Í EWC kód 1 Me evezés

! 16 01 03 \

:

i

Gumi

Adagolás Üzemidő Mennyiség (t) (t/h) (nap) 0,5-3 , Max. 6 · Max. 432 1

Műanyag- és papírhulladék

02 01 04 1 03 03 07

0,5-3

Max. 216

Max. 3

Beadagolás Beadagolás 1 módia helve Zárt, kettős 1j Kemence beömlés zsiliprendsze \ ren keresztül , Zárt, Főégő automatikus rendszeren keresztül

103 03 08

ll

12 0701 02 05 13 15 01 01

15 01 02 1 15 01 05 15 01 06 16 01 19 17 02 03

i

[ 19 12 01 _ _ .„!_ _ . „•.-_,

l

1

1

1 1

1

!

1

i

11

-

1

_J_ __

_

2

1 19 12 03 1

20 01 01 20 01 39 19 08 05

1

Szennyvízisza 0,5-3 p

f'l fV'J . d3 01 04• zennyezett 15 01 1 1 (pl. olajjal) fa19 12 06 \ műanya 19 12 11* 20 01 37• , 02 03 z1áCé / 02 csont--$)

Max. 3

Max. 216

Főégő

0,5-3

Max. 3

Max. 216

Föégö

Zárt, automatikus rendszeren keresztül Zárt, automatikus rendszeren keresztül

0,5-2

Max. 40

Max. 1200

Főégő

Zárt,

r\

o·

V' !

;>

-·

02 01 03 02 01 07 02 03 04

1

i

1 06 10 99 i

-

1

·őrlemény i 1 1

ft:lúslisztY 0,5-3

Biomassza

Max. 3

1

CaCO.j mésziszap (alternatív nyersanyaa)

1 1-10 j

Föégö

Max. 216 1

Max. 2

Max.480

1Nyersanyag

automatikus rendszeren 1 keresztül 1 Zárt, automatikus rendszeren 1 ! keresztül

1

1

Zárt, .szállítószal 1 automatikus l ag 1 rendszeren keresztül

2. A hulladékoknak a kezelés helyszínére történő szállítása a Környezet- és Természetvédel mi Főfelügyelőség engedélyének megfelelően, ill. ·a hatályos vonatkozó jogszabál yok előírásai szerint végezhető. 3. A kezelésre átvett hulladékok mennyiségét az átvétel helyén mérlegeléssel kell megállapítani. 4. A kezelésre átvett hulladékok gyűjtését a kezelés megkezdéséig külső környezeti hatásoktól (pl.: csapadék) védelmet biztosító, illetéktelenek hozzáférését megakadályozó , környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. . 5. Kezelés (hasznosítás) helye:

HOLCIM Hungária Cementipari Rt. Miskolc Fogarasi út 6. sz. alatti telephelyén, a meglévő II. számú klinkerégető kemencében, szénpor és petrolkoksz tüzelés mellett.

6. Kezelés kódja: R 1 7. Kezelés módja: klinkerégetö kemencében energetikai célú hasznosítás . 8. Az engedély alapján végzett tevékenységeknek környezetvédelmi szempontból a kezelés elősegítését, valamint biztonságosságának növelését kell szolgálnia.·Ennek érdekében az alábbiak szerint kell eljárni:

l

3

- A hulladékok bE'._adagolása csak a kemence normál üzemviteli állapotában kezdhető meg. - A kezelésre kizárólag Magyarországon keletkezett hulladékok használhatók fel.

/p"

- A kísérleti égetés során 010 j fü szennyezőforrás emissziója nem lépheti túl technológiai kibocsátási árértékeket. vp;.-.., · e. . 1 A folyamatosan mérendő légszennyezőanyag -kibocsátásainak meg kell felelni az alábbi összkibocsátási és félórás határértékeknek:

Félórás átla

10 1

-1- t-

1-1--

-L-..M.-

+-

-""---'

-

-

'--

- A nem folyamatosan határértékek :

-41

-

szén- 1 '--

6 0l

301 1-1o :

-

20

i

-

mért légszennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási

Cd+TI

HQ Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni +V 1 Dioxinok és furá nak

0,05 mg/m3 l 0,05 mo/m3 1 0,5 mo/m3 l 0,1 no/m3 I

- Folyamatosan mérni és rögzíteni kell a következő működési paramétereket: hőmérséklet a tűztérben, a távozó füstgáz oxigén koncentrációja, nyomása, hőmérséklete és _yízg_QzJa.rtalma_ - A félórás átlagértékek, illetve a éz ek, a dioxinok és furánok mintavételi időszak alatt mért átlagértékeinek egyj errdépbetLtúl.:a megadott kibocsátási natarérfékeket. átértékeket 10%_oxigéo lartalmú. fizikai norrn,ál--- A kibocsátási állatú füstgázra vonatkoztatva kell számítani. - A hulladékok égetése esetén biztosítani kell, hogy a tűztérben, ill. a hőcserélőben a füstgáz legalább 2 másodpercig tartózkodjon és a kimenő füstgáz legalább 6% oxigént tartalmazzon. - A folyamatos üzemű füstgáz emisszió-méröműszerekhez olyan adatgyűjtő és tároló rendszerrel kell rendelkezni, amely alkalmas a mérési adatok tárolására , visszakeresésére (archiválás) és védelme van az adatok illetéktelenek manipulálása ellen. - A kezelési kísérlet során legalább hat alkalommal akkreditált laboratóriummal ellenőrző emisszió-mérést geztetni a k1bocsátasok és a mérörendszer ellenőrzése céljából. Az emisszió-méréseket a gumi, szennyvíziszap, szennyezett fa és műanyag, gumi+műanyag- és papírhulladékok.....m . aximális mennyiségénél kell elvégezni. ..l

4

- Az. állati- és csontörlemény kísérleti égetésénél két alkalommal kell emissziót

-

-

-

mérni. Az elsőt az 500 kg/h mennyiségű adagolás mellett a hulladék stabil üzemmenete során. A másodikat pedig a maximális hulladékadagolás mellett. (2 t/h) A füstgáz nehézfém , dioxin és furán kibocsátását a kísérlet során a következő hulladéktípusok felhasználásánál ülőn-külön meg kell méret i: -gumi, a szennyvíziszap, C!_ szennyezett fa.> és műanyag, a gumi + műanyag- és papírhulladék esetében, valamint a húsliszt előző előírásban me határozott két adagolása mellett. A folyamatos mérőberendezés meghibásodása, illetve üzemzavar esetén a normál működési körülmények visszaállásáíg a hulladék adagolása tilos! A félórás kibocsátási határértékek túllépése esetén az égetőegységben az égést megszakítás nélkül 4 óránál tovább folytatni tilos! A kísérlet alatt az ilyen körülmények között végzett üzemelések összesített ideje nem haladhatja meg a 16 órát. A rendeletben előírt folyamatosan mért légszennyező anyagok esetleges határérték túllépése esetén az üzemeltető 12 órán belül köteles tájékoztatni Felügyelőségünket a túllépésről. A P10-es forrás kibocsátásának összes szilárdanyag tartalma semmilyen 3 körülmények között nem haladhatja meg a félórás átlagában a 150 mg/m értéket. Az érvényes napi átlagértékek képzéséhez az adott naphoz tartozó legfeljebb 5 félórás átlagérték kerülhet kihagyásra működési vagy a folyamatos mérési rendszer karbantartása miatt, illetve legfeljebb 6 félórás átlagérték kerülhet kihagyásra, kalibrálás miatt.

9. A kezelési kísérletről üzemnaplót kell vezetni , melynek tartalmaznia kell: - az elégetett szénpor és petrolkoksz mennyisége (Uh); - a kemencébe feladott nyersliszt mennyisége (Uh); - beadagolt hulladékok fajtánkénti mennyiség (Uh); 3 égéslevegő mennyiség (m /h), - működési paraméterek: hőmérséklet a tűztérben. a távozó füstgáz oxigén koncentrációja, nyomása, hőmérséklete és vízgőz tartalma. - klinker hőmérsékletek óránkénti leolvasással; - hőcserélő hőmérsék letei óránkénti leolvasással ; - az üzemállapot /malommal, ill. malom nélkül/ változások időpontjait; - az elektrofilter üzemviteli adatait; - CO -védelem miatti leállások száma, ideje; - az elvégzett lényeges javító/karbantartó munkákat, - üzemzavar-elhárítást. 1o.A kezelést végzőket minden esetben írásbeli utasításokkal kell ellátni a kezelésre átvett veszélyes hulladékra vonatkozóan. különös tekintettel a műszaki és személyi védelem valamennyi lehetőségére, továbbá a havária esetén szükséges teendőkre. 11.A kezelés során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezés elhárításáról az engedélyes haladéktalanul köteles gondoskodni. A beköetkezett . hváriáól. i környezetvédelmi szempontból rendkívüli eseményről, valamint a tett intezkedesekrol azonnal értesíteni kell Felügyelöségünket.

5

12.A kezelési kísérlet során a 155/1998. sz. határozat szerinti zajkibocsátási határértékek betartandók. 13.Mind a kezelés, mind az ezt kiegészítő tevékenységek során képződő veszélyes hulladékoknak környezetszennyezést kizáró gyűjtésérő l, kezeléséről az engedélyes köteles gondoskodni. A kísérleti kezelés során nem hasznosított hulladékokat és veszélyes hulladékokat - azok kezelésére feljogosított szervezetnek - a kezelési kisérlet befejezését követő 30 napon belülát kell adni.

14.Az átvételről, kezelésről vezetett dokumentumoknak, bizonylatoknak ki kell elégíteni a hatályos vonatkozó jogszabályok elöírásait. 15. A kezelési kísérletről összefoglaló zárójelentést kell készíteni, amelyet a kísérlet befejezését követően 30 napon belül be kell nyújtani jóváhagyásra Felügyelőségünknek . Az összefoglaló zárójelentésnek tartalmaznia kell: - a kísérletek 1,efolytatása céljából átvett hulladékok fajtánkénti mennyíségeit, az átadás időpontját, az átvétel előtt végzett vizsgálatok eredményeit; az átvett hulladékok beszállítóinak és átadójának nevét, címét; az elégetett hulladékok összetételét, fajtánkénti - óránkénti és kísérleti szakaszonkénti -mennyiségeit; az elégetett hulladékok fűtőértékét; - a kísérlet során nem kezelt hulladékok fajtánkénti mennyiségeit (csatolni kell ezen hulladékok kezelését végző szervezet átvételibizonylatait); - az emisszió és immisszió mérések eredményeit; - az egyéb, engedélyben előírt paramétereket; - az üzemviteli adatokat: - a mérési eredmények kiértékelését; - igazolni kell a 3/2002. (II. 22.) KöM rendeletben előírt feltételek, előírások teljesülését; - vizsgálni kell, hogy a hulladékok energetikai hasznosításával milyen mértékben változik a környezet terhelése és a technológia. - fentieken túlmenően mérésekkel kell igazolni, hogy a kezelési kísérlet lefolytatása alatt előállított késztermék tulajdonságai, felhasználhatósága megfelel a vonatkozó elöírásoknak .

16. A kísérleti kezelés megkezdéséről és várható befejezésének időpontjáról legalább 14 nappal megelőzően Felügyelöségünket és az ÁNTSZ BAZ Megyei Intézetét írásban tájékoztatni kell.

17. A

kísérlet első 30 napja után összefoglaló jelentést kell Felügyelőségünknek a kísérlet addigi tapasztalatairól, eredményeiről.

küldeni

Ill. Az ÁNTSZ BAZ Megyei Intézetének (Miskolc} előírásai: 1. A rövid idejű üzemi kísérlet lefolytatását és engedélyezését szükségesnek és indokoltnak tartjuk . A lakott terület közelsége miatt nem a kért 112 napig, hanem maximum összesen 60 napig végezhetö az ellenőrzött körülmények között tartandó kísérlet.

6

2. Az első 30 nap után a laboratóriumi eredmények és üzemi tapasztalatok ismeretében lehet a második 30 napra megadni az engedélyt a kísérlet folytatásához . 3. A mérések tervezetét úgy kell összeállítani, hogy az eredmény alapján a részletes környezeti hatástanulmány kidolgozható legyen. 4. A légszennyező anyag kibocsátást mérni és dokumentálni kell, a kibocsátás a kísérlet alatt nem lépheti túl a megengedett értéket. IV.

A Borsod-Abaúj-Zem plén (Miskolc) előírásai:

megyei

Katasztrófavédelmi laaz:gatóság

- A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről rendelkező 98/2001 . (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint az általános érvényű tűzvédelmijogszabályok vonatkozó előírásait a HOLCIM Rt. kérelmében megjelölt veszélyes hulladékok átvétele és kezelése során be kell tartani. - A kísérleti hulladékhasznosítás során keletkezett égéstermék a gyárban tartózkodók, valamint a lakosság egészségét és testi épségét nem veszélyeztethetik. - A felhasználásra kerülő alternatív tüzelőanyagok szabályos. a jogszabályi követelményeknek megfelelő tárolásáról, valamint tároló hely/ek/ kialakításáról gondoskodni kell. V.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás {Miskolc) előírásai: - A jelenleg engedélyezésre kerülő anyagok kísérleti szakaszban történő megsemmisítésének (együttégetésének) maximális mennyisége 2500 tonna. - A takarmány húsliszt és -a 69/2003. (Vl.25.) FVM rendelet 3.§ 5. pontjában meghatározott- SRM anyagokból készült húsliszt esetében a beszállítás a HOLCIM Cementipari Rt. tula!donát képező ÁDR minösitésű légmentesen zárható kettő darab - egyenként 68 m -es - konténerekkel történhet ömlesztett formában. - Nevezett anyagok tárolása és technológiának megfelelő ütemű közvetlen kitárolása az egyszerre beszállított teljes mennyiség elégetéséig fenti konténerben történhet. - A szállító-tároló konténereket csak a kerekek és a visszazárt állapotú kitároló szerkezet külső tisztítása és fertőtlenítése után lehet kiengedni az üzem területéről. A külső tisztítást, fertőtlenítést az üzem területén kell elvégezni. A konténerek belső tisztítását, fertőtlenítését minden olyan esetben el kell végezni ill. végeztetni amikor az SRM anyagokból készült húsliszt szállítását követően azonos konténert takarmány húsliszt szállítására kívánják igénybe venni. A belső tisztítás, fertőtlenítés abban az esetben szerződés alapján arra megfelelő engedéllyel rendelkező külső partnerrel is elvégeztethető. amennyiben a kiürített konténert szabályszerűen lezárt állapotban szállítják át a fertőtlenítés helyére. A tisztítás, fertőtlenítés megtörténtét megfelelően dokumentálni kötelesek. A veszélyes hulladékok szállítása a külön jogszabál yban előírt engedély birtokában történhet.

7

- Az SRM anyagokból készült húsliszt nevezett megsemmisítő telepre való átszállítása kizárólag az Állomásunktól előzetesen megkért szakhatósági hozzájárulás birtokában történhet. - Az engedélyezett anyagok beszállítása szerződött partnerektől történhet, amely szerződésben a beszállításoknak pontosan beszabályozottnak kell lennie. - Különös tek.intettel kell lenni a dioxin kibocsátásával és annak dokumentálás ával kapcsolatos előírásokra. VI.

A Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Környezetvédelmi Osztály (Miskolc) előírásai:

Hivatal

Építési és

A rövid idejű kísérlet alatt az emissziós értékek folyamatos vizsgálatát és rögzítését, valamint a térség immissziós helyzetének értékelését független szervezet által biztosítani kell. A kísérlet során az érdeklődő lakosság és civil szervezetek számára a kibocsátási értékek megismerését lehetővé kell tenni. Amennyiben a kísérlet során valamely légszennyező anyag kibocsátása a vonatkozó határértéket túllépné, a rendszernek azonnali riasztó jelzést kell adnia, és a hulladékbeadagolást is azonnal le kell állítania . Ugyancsak le kell állítani a kísérletet, amennyiben azzal összefüggésben a térség immissziós helyzete határértéket meghaladó mértékben romlana. - A mérőrendszer kialakításának ki kell zárnia az esetleges illetéktelen hozzáférést és az eredmények manipulálhatóságának lehetöségét. VII.

Az engedély a kísérlet befejezéséig, de legkésőbb 2004 . március 31-ig érvényes.

VIII.

A határozat ellen - a kézhezvételtől számított 15 napon belül - a Környezet-és Természetvédel mi Főfelügyelőséghez címzett, de Felügyelőségünkhöz 2 pld.-ban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A fellebbezés illetéke: 10.000.- Ft INDO KO LÁ S A HOLCIM Hungária Cementipari Rt. - továbbiakban Rt. - Hejöcsabai Cementgyár Miskolc, Fogarasi u. 6. szám 41594/2 hrsz alatti telephelyén hulladékok cementgyári klinkerégető forgókemencében történő kezelési kísérletének az engedélyezését kérte, 5000 Ft. azaz ötezer forint eljárási illeték lerovása mellett. Az Rt. kérelmében indoklásul előadta , hogy a HOLCIM Hungária Cementipari Rt. előzetes környezeti hatástanulmányt nyújtott be a környezetvédelmi hatósághoz alternatív tüzelöés alapanyagok cementgyári együttégetését előirányzó tevékenység környezetvédelmi engedélyezése tárgyában.

8

A környezetvédelmi hatóság a HOLCIM Hungária Cementipari Rt-t részletes Környezeti Hatástanulmány elkészíttetésére kötelezte, amelyben többek között előírta "A tervezett hulladékfe lhasználás környezeti hatásainak pontos meghatározásához rövid idejü üzemi kísérletet kell lefolytatni. Az üzemi kísérletet részletes kísérteti programot tartalmazó kérelemmel külön engedélyeztetni kell a Felügyelőséggel."

Az eljárás során megkeresésünkre az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zempl én Megyei Intézete (Miskolc) 711-3/2003: számon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állategészségügyi és Elelmiszer Ellenőrző Allomás (Miskolc) 2229/1/BAZ12003. számon, a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédel mi Osztály (Miskolc) ÉK.54710/2003. számon. a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság {Miskolc) 713-3712003. számon a hulladékok kezelési kísérletének lefolytatásához hozzájárulásaikat megadták , előírásaikat a határozat rendelkező részének 111., IV., V.,VI. pontjai tartalmazzák. A benyújtott dokumentumok, valamint a szakhatóságok állásfoglalásainak figyelembe vételével a kérelemnek részben helyt adtam és a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Az ÁNTSZ előírásait figyelembe véve a kérelmezett 112 nap helyett 60 nap kísérleti felhasználást engedélyeztem, a felhasználható mennyiségek ennek megfelelő egyidejű korlátozásáva1. A kérelem elbírálásánálfigyelembe vettem, hogy: • A hulladékok beadagolási körülményeit csak kisérleti felhasználás során lehet meghatározni . • Az RKHT- hoz szükséges emissziós mérések rövidebb idejű kísérletet igényelnek. Figyelembe vettem továbbá, hogy a hulladékok klinkerkemencében történő ártalmatlanításának elönyeit a hagyományos égetöberendezésben végzett kezeléssel szemben . Így például: -

magasabb hőmérséklet (2000 °C); magas tartózkodási idö 1200 °C fölött (5-6s.); fölös oxigén az égés és utóégetés során; nagymértékű turbulencia ; nehézfém nyomok beépülnek a klinkermátrixba; nincs égetési maradék; a primer tüzelőanyag mennyisége csökken; a hulladék hőtartalma hasznosítás ra kerül.

A kísérleti engedélyezése érdemi döntés ezért határozatba kell foglaln a többször módosított és kiegészített 1957. évi V I . tv . 42. § (1) bek. alapján . Az Ae 63. § (2) bekezdése, ill. 77 . § (2) bek-e alapján az engedély azonnali végrehajtásának elrendelésére nincs lehetőség .Különös tekintettel arra is, hogy a kérelmező előadta, hogy a gumiégetési engedély a mai napig nem jogerős . A Hejöcsabai Polgári Egyesület Felügyelöségünknél ügyfélként bejelentkezett a HOLCIM RT. környezetvédelmi engedélyezési eljárásai ban, ezért a határozatot indokoltnak tartom részére megküldeni.

9

A határozatot a 2000 . évi XLIII. törvény 41. § (1) bek., a mód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 17. §-a alapján, a kiegészített és többször módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 42. § (1) bekezdés és 43. § (1) bekezdés szerint eljárva hoztam meg. A fellebbezési illeték összegét a módosított 1990. évi XCIII. tv.mellékletének XIV/2. pontja állapítja meg.

Kapják: + tértivevény 1-7. 1. HOLCIM Hungária Cementipari Rt. 2541 Lábatlan, Rákóczi u. 60. 2. HOLCIM Hungária Cementipari Rt. 3508 Miskolc Fogarasi út 6. 3. ÁNTSZ B.A.Z. Megyei Intézete 3501Miskolc Pf.: 186. 4. B.-A.-Z. megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 3525 Miskolc, Dózsa Gy. Út 15.sz. 5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás 3525 Miskolc, Vologda u. 1. 6. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztály 3525 Miskolc , Városház tér 8. 7. Hejőcsabai Polgári Egyesület Miskolc Szeretet u. 5. sz. 3508 8-10. ÉMI KÖFE HF. 0., LZ. 0., KÉ.1.0. 11-12. Iratokhoz

Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőség Bud a pest

A Hejöcsabai Polgári Egyesület az Észak-Magyarország i Környezetvédelmi Felügyelőség 8131-11/2003 sz. határozatával szemben fellebbezéssel él, így kérjük a t. 1. fokú hatóságot, hogy az ügyre vonatkozó iratokat ezen fellebbe zéssel együtt a Környezet és Természetvédel mi Főfelügyelőséghez felterjeszteni szíveskedjenek, ahol a következő f e lle b b e z é s t

kívánjuk benyújtani.

Kérjük a Környezet és Természetvédel mi Főfelügyelőséget , hogy az ÉszakMagyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség 8131-11/2003 sz. alatt hozott, a HOLCIM Hungária Rt. részére veszélyes és egyéb hulladék kísérleti égetésre engedélyt adó határozatot megsemmisíteni szíveskedjen. '·

Kérésünk indokolásaként előadjuk. A Miskolc II. ker Fogarasi út 6 sz. alatti (Miskolc 11.ker. 41594/2 hrsz.) Hejöcsabán lévő cementgyár nem a HOLCIM Hungária Rt tulajdona és arra bérleti szerződése sincs a tulajdonosokkal. Erre vonatkozóan a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Gf. 1.31.934/ 2oo2/8 sz. alatt jogerős részítéletet hozott. A HOLCIM Rt. kérte továbbá a Bíróságot annak megállapítására, hogy a jogelődje által épített épületrészek ( mészhidrát üzem) a tulajdonát képezi és az üzem földterületének tulajdonát ráépítésként megszerezhesse tulajdonú!. Ezen kereseti részre vonatkozó eljáráshoz a Fővárosi Bíróság 2oo4 január 14.e tűzött ki tárgyalási határnapot 25.G.4o.7943/2oo3 perszámnál. ( 1 sz. melléklet: Legfelsőbb Bíróság hivatkozott ítélete.) A cementgyár tulajdonosai a Miskolci Körzeti Földhivatal Miskolc ll.ker.41594/2 hrsz.-re vonatkozó tulajdoni lapja szerint: Magyar Környezetvédelmi Kft. Magyar Cement Kft Borsodcement Kft. Alfacement Kft. Kálmán és Társai Kft. .Bélacement Kft. ( 2 sz. melléklet: Tulajdoni lap másolat.)

• - 2 -

A HOLCIM Rt. bármilyen építési engedélyt kap a Hejőcsaba Fogarasi út 6 sz. alatt lévő cementgyár területére az nyilvánvalóan jogszabálysértő és azzal szemben a törvényesség betartása érdekében a Főügyészséghez fordulunk, Illetve amennyibe engedély nélkül építkezik annak elbontatását kezdeményezzük.

Más tulajdonában lévő ingatlanra harmadik személy csak akkor kaphat telepengedélyt, ha azt bérli, vagy arra a tulajdonostól külön erre a célra szolgáló engedélyt kap. Az ingatlan tulajdonosai közölték, hogy a HOLCIM Rt.- vel bérleti szerződésük nincs és arra vonatkozó hozzájárulást sem adtak, hogy a tulajdonukban lévő cementgyárban bárki bármilyen hulladékot égethessen. A HOLCIM Rt. nem rendelkezik telep engedélyjel a Hejőcsabán lévő cementgyárra az előzőekből eredően. Az 1. fqkú környezetvédelmihatóság ezen kérdéseket előzetesen köteles lett volna vizsgálni , hisz erről tudott , a figyelmét már a határozat kibocsátása előtt felhívtuk. A határozat indokolása szerint a kísérleti égetés a részletes környezeti hatástanulmány elkészítéséhez szükséges. Ves_zélyes ( mérgező, maró, bomló,) hulladék odafuvarozására, tárolására, kezlésére és égetésére engedélyt adniakként, hogy az más tulajdonában van illetve a kérelmező azt nem is érli - nem lehet.

Borsod -Abaúj- Zemplén Megyei Bíróság 11.P.2 1.591/2002 sz. ítélet 8 oldal 6 bekezdés. · A bíróság megitélése szerint a kísérlet célja környezetvédelmi szempontból csupán egy lehet, annak lehetőségét megvizsgál!Ji, hogy ajelenleg fennálló állapothoz képest a kísérlettel elérthető -e kedvezőbb környezetei állapot, jelen esetben szennyezőanyag kibocsátás. Ehhez kapcsolódóan kell végezni a beavatkozói technológia vizsgálatát, esetleges beállítását, azonban a környezetvédelmi szempontból a kísérletnek nem célja a beavatkozó gazdaságosabb működése, annak megteremtése. Más megfogalmazásban ez azt jelenti , hogy kísérletet csupán a kedvezőbb környezeti állapot elérése érdekében lehet engedélyezni, s e körben semmilyen

11

gazdasági szempont nem érvényesülhet.

11

- 3 -

Ezt az okfejtést el kellet fogadnunk , hisz ez azonos az 1995 évi LIII. Törv. céljával amit az 1.§ (2) bekezdés a./ pontban közöl, és amit Hejöcsaba lakossága is szeretne elérni. Közvetlenül a cementgyár mellet kihaladó 3 sz. út légszennyezése és zajterhelése a cementgyárral együtt eddig is, (vagyis hulladékégetés nélkül is) lényegese n meghaladja az engedélyezett határértékeket.

A csúsztatás iskolapéldája, hogy erre a részre mérőállomást a hatóságok nem telepítenek, ezen határozat sem kötelezi a kérelmezőt arra, hogy a Pesti út lég és zajszennyezettségét mérje, így eleve a legkritikusabb részt nem is mérik, mintha az nem is létezne , és ott emberek sem laknának A Pesti út másik oldala több min 200 éve lakott, valaha Hejöcsaba és Görömböly községekhez tartozott a miskolci összevonásig. A tűrhetetlen zaj és szennyezett levegő miatt egy másik polgári egyesület az a 3 út bevezető részének és a Búza téri csomópontjának a lezárását helyezte kilátásba mert a lakások ablakait nyáron sem tudják nyitva tartani, a por mindent elborít, a zajban egymás szavát sem értik. Amennyi ben a hatóságok maximum másfél éven belül nem teremtenek olyan állapotot, hogy a lakásaik zaj és porszintje határértéken belül legyen az út lezárásokat beváltják. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy ennek az állapotnak a kialakulása is a hatósági engedélyek következménye, így az engedélyeikért a hatóságok felelnek és a következmények elhárítása is a feladatuk.

A fentebb hivatkozott B.A.Z. Megyei Bírósági ítélet azt határozta meg, hogy a perhez kapcsolódó 2oo2 nov. 11.-iki emissziós mérési eredményeknél nagyobb lég-szennyezés nem lehet. · Ezzel szemben a megtámadott határozat az 1995 évi Llll törv . 1.§. (2) bekezdés a./ pontban meghatározottakat sértve lényegés további légszennyezés re ad engedélyt arra a térségre, ahol már eddig is „elviselhető " (HOLCIM előzetes környezetei tanulmány) besorolásban van. Ezek összehasonlítása a következő: Észak-Magyarországi Környezetvédelmi felügyelőség 2oo2 nov. 11.-iki emissziós mérés adatai dűlt betűvel:

' - 4-

Az ÉKF megtámadott határozatában engedélyezett kibocsátási határértékek: Roman betűvel Mg/m3 Kéndioxid Szénmonoxid Nitrogénoxid Elégetlen szénhidrogén Szilárd szennyező por Sósav Hidrogén fluorid Toxikus fémek (füstben) Dioxinok

ÉKF mérés ÉKF.által engedélyezett határérték: túllépés: nagyságrendekkel 7,3 5o 6,8 szeres, 5,4 „ 280 1500 1,2 „ 650 800 2,8 n 3,5 lo 16 3 5o 9,5 6,3 " 60 3,8 „ o,525 2 5,5 „ 0,09 o,5 6,7 „ 0,01480 TE/m3 o,1 TE/m3 ti

' Az. elviselhető besorolású levegő további szennyezésének engedélyezése önmagában törvénysértő, ehhez még kísérletet is engedélyezni önmagába n környezetvédelmi bohózat.

A kísérlet eredményeit a részletes környezeti hatástanulmány összeállításához kívánják felhasználni. A cementgyár közvetlen környezetében lévő ( 1ooo m.-en belüli Pesti út, Bizony Akos utca, Pöltenber Emő utca, Szúcs Sándor utca, Acs utca, Bognár utca, Bádogos utca, Cseresznyés utca, Dohány utca, Fogarasi utca, Cement utca, Kő utca, Mész utca, Rozmaring, utca,·Virág utca, Garbai Sándor utca, Futó utca,Nagyváradi utca, Sütő János utca, Csabavezér utca, Hock János utca, Nagyszebeni utca, Kázmér utca, Pusttaszeri utca, Koboz utca, Szirmai utca, Híd utca, Kertész utca, Gátőr utca, ) terhelését nem mérik.

A cementgyár családi házak között van, ahol szinte minden telken zöldséget és gyümölcsöt termelnek .

A megtermelt növények (elsősorban a lágylevelü káposztaféléket) a vegetáció során rájuk rakódó szennyezés egy részét beépítik, amik nem épülnek be , azokat mosással sem lehet eltávolítani a levélzet összeborulása következté' ben.

-5-

A régi és az új Hejö a felszíni csapadékvizeket gyűjti, és viszi a Tiszába . Mindkettő a cementgyár közvetlen közelében halad és a cementgyár után van az összefolyásuk .

Ahhoz, hogy a részletes hatásvizsgálat összeállítható és efogadható legyen a a tulajdonosi és bérleti állapot vizsgálatán túl, a jelzett méréseket is el kell végezni, amik egyben jogszabály által előírt kötelezettségek . ( 2o/ 2oo1 (11.14.) Korm r. 3 sz. melléklet) A Pesti úton föltétlenül mérőállomást kell elhelyezni, ez a legkritikusabb rész, a 21/2001 ( 11.14.) Korm r. 2 sz. melléklete nem véletlenül ír elő védőövezetet, amiből ezen a körzetben gyakorlatilag nincs. A növényvédelmiés vízügyi szakhatóságot szintén nem lehet mellőzni, hisz több ezer ember élelméről van szó és a Hejő, végső soron a Tisza további szennyezéséről .

' Miskolc Város az 1995 évi Lili Törv- ben foglalt kötelezettségének eleget téve Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség közreműködésével elkészítette a város Környezet és természetvédelm i kerettervét, amiben többek között az ÉKF mérési adatainak felhasználásával meg kellett állapítani, hogy a város levegője a megyében a legrosszabb, 111 osztályba sorolható. Hejőcsabai , Görömbölyi, Szirmai városrész levegőterheltsége a városon belül is a legkedvezőtlenebb . A keretterv előírta ( 45 oldal), hogy az 1990 évi szinthez viszonyítva 2000.- ig a toxikus és rákkeltő hatásu terhelést (kéndoixid, nitrogén oxid,) 45 %.-al, 2oo5 ig pedig 5o %.-al kell csökkenteni , a szállóport, szén monoxidot és dioxidot pedig 25 %.-al kell csökkenteni. Ennek ellenére teljesen érthetetlenül a keretterv összeállításában részt vevő ÉKF a légszennyezés további növeléséhez ad engedélyt . Ezekre tekintettel a Polgári Egyesületünk kénytelen a fellebbezést benyújtani, mert álláspontunk szerint az engedély többszörösen törvénysértő . Miskolc 2oo3 szeptember 19. Ügyvé\\meghatalmazás csatolva.

\

. ME'GAV ,..--r.-lr- ay Róbert ÜGwIDl

IRClQ#,

gyvód

3530 Miskolc, Pat6fi u.7. TelJFax :(48) 414·4GG

Hejöcsabai Polgári Egyesület

Borsod-Abaúj-Zempl én Megyei Bíróság. M is k o l c

"Az. szak-Magyarországi ·Környezetvedelm·i·Felügylőseg8131-11/2.oo3 sz. határozattal a HOLCIM Hungária Cementipari Rt részére és annak kérelmére a 35o1Miskolc Fogaras·i ut 6 számra es a Miskolc 41594/2 hrsz. ·ingatlanra , amit a Felügyelőség a kérelmező telephelyeként jelöl a klinkerégető forgókemencében gum·i, mi'..íanyag, pap1rhuTladek, szennyv1 iszap, olaJja·1 szennyezett fa, iparivi hús és csontliszt, egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék és lakossági hulladék kísérleti égetését engedélyezte. A határozat ellen a Hejocsaba·i PolgáriEgyesü e l t foílebbezesselelt kifogásolva azt, hogy a Misk6lc 41594/2 hrsz.Ingatlan nem, a HOLC MRt. tülajdona és nem a bérlője, a megjelölt ingatlan nem a telephelye, a cementgyár a 3.sz. főut mellett van, a környezetlevegője már "így ·is annyira szennyezett, hogy a „tűrhető" kategóriába tartozik, a szennyezést tovább növe n l ·i nemlehet, védelmiövezet nincs, a családi házak konyhakertészete olyan káposzta fe"leket termel, am n i ek a fogyasztása emberre "karos "lehet a Pesti úton mérőállomás elhelyezése. föltétlenül szükséges, mert ennek hianyában ertéke hető, a tényleges alapotot bemutató, - a resiletes hatásvizsgálathoz szükséges légszennyezési adat nincs, az engedély ellentétes Miskolc Város Környezet és Természetvédelm i kerettervével . A fe lebbezesben foglaltakat ezen keresetben nemk v i anjuk meg·ismeteln'i, annk csatolása a bírósági felülvizsgálati eljáráshoz amúgy is kötelező. A "Környezet esTermeszetvede.lrrii FOfe'lügyeloseg a 14-3620/13/2003 sz. határozattal az Észak-Magyarországi Környezetvédel mi Felügyelőség 813111/2003 sz. hatarozatát hey l benhagyta azzal,hogy ak s l erlefi égetés ·idejét meghosszabbította. A Főfelügyelőség határozata jogszabálysértő a következők szerint. Ad.17 Arra a kérdésre, hogy a HOLCM l Rt. Miskolci 4159412 hrsz. ngatlannak ( a Hejőcsabán lévő cementgyárnak) nem tulajdonosa és nem bérlője a II. foku hatarozat azza·1 kv i anja elintézni, hogy az Rt. egyéb jogcimen ·is ·1ehet használó pl. üzemeltető, azzal a kérdéssel a határozat már nem foglalkozik, ·hogy a HOLC.IM Rt. mTlye3n jogcimen üzemeltet, ugyanis az üzemelteteshez 1s szükséges a tulajdonos hozzájárulása és az nincs, erre utal többek között a Magyar ·Köztarsasag egfe.lsobb Bfrosaganak közbenső ·ítE lete, arriit ·ilyen nagyv9nalúsággal nem lehet a szőnyeg alá seperni. A határozat arra hivatkoiík továbbá, ezen eljárasnak nem tárgya a hasznalati jog vizsgálata .

-2-

Felü'lv.izsgalat soran a .köiigazgatasill. foku hatösag a fellehbezesben fog.laltaktól függetlenül is a teljes határozatot, mindenre kiterjedően köteles felülv1zsgáln·i, tehat arra nem hivatkozhat, hogy a hasznalati jogdmet nem vizsgálja, mert többek között ez is a kötelessége. Állapontunk szerint a felühizsgalö hatösag minden ·kö.rü'lmenyek között engedélyt akar adni és tudja, hogy a HOLCIM Rt.-nek a Miskolc 41594/2 hrsz.-en telephelye n·incs, nem berlő es nem üzeme.ltefö, Tgy a kerelmet el·kellene utasítani. Annak érdekében, hogy a hulladék égetésre engedélyt adhasson a használati jogdmet nem vizsgálja folhlvas eflenere sem arrii nyílvanvalöan jogszabál ysértő Ad ./ 2 Arra a kérdésre, hogy a levegő további szennyezés.e nem növelhető a határozat 5. oldal első.bekezdése a következők szerint ad választ: „ Megállapítható, hogy a várható Jdbocsátás nem változik, sót egyes esetekben a Nox kibocsátás csökkenher' A '11. foku hatósag ezen áflítasa valötan es ny lvanvalóanIrate lenes a ·következő hatóság által közölt adatok alapján: ÉKF méres

2oo2 nov 11.-iki mérési eredményei:

ÉK.F.által engedélyezett és 11.fokú hatóság által helybenhagyott kibocsátási határértékek: engedélyezett túllépés: nagyságrendekkel a 2oo2 non 11.-iki emisszióhoz képest

Mg/m3

Kéndioxid Szénmonoxid Nitrogenox'id Elégetlen szénhidrogén Szilárd szennyező por Sósav Hidrogén fluor d Toxikus fémek (füstben) Dioxinok

7,3 280 o5o 3,5 3

5o 1500 800 lo 3o 60

9,5 o,525 0,09 0,01480 TE/m3

6,8 szeres, 5,4 "

1,2 " " 2,8 " 1o,o " 6,3 .„ 1,9 1 " 5,5 o,5 6,7 " o,1 TE/m3

Ha valoban nem növekedik a varhato kibocsátasi hatarerték elegendő lett volna a 2oo2 november 11.-iki emissziós értékekre engedélyt adni.

- 3 -

Ez lenne a környezetvédelem, ezze·1 megvalosülna az 1995 evi UU:Törv. 1.§ (2) bekezdés a:/ pontban meghatározott cél azzal, hogy a károsodott környezet ha nem Is javu na - de nem roma l na tovabb nem sértene durván a Miskolc Város Környezet és Természetvédel mi Kerettervét, valamint megvafösülhatna a Borsod-Abauj-Zemplén MegyeiBfrosag 11.P.21.59112002!31 sz. ítélet 8. oldal 6. bekezdésében rögzített azon elvárást, hogy a kísérlet környezetvedelmlszempontbölcsak azt cé o l zhat]a, hogy a Je en e l giállapothoz ·kepest kedvezőbb környezeti helyzeti állapot alakulhasson ki.

A hatarozatokat hozok nagyon ]c ltudjak, hogy a Cementgyar, m'ivelcementgyártásra és nem hulladékégetésre épült, a hulladékot csak akkor tudja elégetni,ha al
ad engedélyt. Ad.3.7 A HO C MRt. általbenyujtott és KF. Álta·1 elfogadott előzetes hatástanulmány 13.-oldal második bekezdés a következő célt tűzi ki: „ A hu11adek egylittegetés megvalósitása során, a Holcim "Rt. tervei szerint ajelenle g használt tüzelőanyag fűtőértékének (GJ) mintegy ·4o o/o'-a származna az alternatív tüzelő-, és alapanyagok hasznosításából."

Az égetnitervezett huTiadé'kok Je entős részének elhanyagolhato energia értéke van ( szennyvíziszap, papíriszap, települési hulladék, csontliszt, törlőkendők, védőruhazat, sfb) ,de a többienerg a i tarta m l aIs messze a l tta marad a szénnek és a földgáznak. Ebbő"Ikövetkezően a hüíladekbolkinyerendő 4o % -os energ a i menny'iseg.hez tonnában számolva közel 7o % mennyiségű hulladékot kell elégetniés a maradék 3o % szen ahhoz kefl, hogy a ( o % hu ladék va a.hogy egefhetO 'legyen. A hulladék égetésért kapott díj a jelenl egi eredmény többszörösét biztosítja akkor s, ha az 1gy elOallított cement aTig használható, vagy egyalta]an nem használható.Ebbena folyamatban a cement gazdaságilag a hulladékégetés mellékterméke · A cementgyar egyértelműen huladekégefövé vá ik. Ennek megvalósításához az előzetes hatástanulmány szerint a megfelel? infrastrükturat ·Ki kell a·ia-k1tan1( tarolok ha.lmazaílapot szerint, adagolás fizikai és kémiai vizsgálattal , laboratórium, mosás, fertőtlenítés) .

- 4-

A 21f2oo1 (11.14.) Korm r. 3.§ k./ szerint u] tevekenyseg eseten a védelmiövezet kialakítása előfeltétele többek között az új tevékenység gyakorolhatóságának. A 11. fokuhatóság ezt a kerdest azzalkívan]alezarniés a véde'lmi övezet k1a'lakitása iránti jogszabályi kötelezőség alól kibújni, hogy a Hejőcsabai Cementgyár több evfizede muködő cementgyar, gy az uj jogszabaly ra nem vonatkoz k. A hejőcsabán lévő cementgyár valóban több évtizede működik. A huTladékegeföre való attérés viszonyt napjaink gong]a, ezt ·követően mar nem cementgyár, hanem hulladékégető amit éppen a Környezetvédelmi hatóságok szorgalmaznak és engedélyeznek új tevékenységként, így a védelmi övezet kialakítása kötelező. A "KörnyezetvédelmiFe'lügyeföseg hatarozatanak ·indok'las1 reszében (5. óldal utolsó bekezdés) az ÁNTSZ. a kért 112 nap helyett azért engedélyez csak 60 nap kísérleti időt, mert a lakott település közzel van. Felmerül a kérdés, ha a védelmiövezet nem kerül kialakításra, később az év 365 napján keresztül .lehet a huTtadekegetöve'Ia közvetlen közelben ·lakókat mérgezni ? Ad.74. A perrelér ntett ks i er efi egetes a rész etes tanu m l any e készitésehez szükséges. ·Kertűk, hogy a Pesti utraIs he'lyezzene'k merőaflomast, amti a ll. fokuhatóság azzal utasít el, hogy nem a cementgyár emissziójával foglalkozik, a gépkocsik által okozott légszennyezéssel nem. A res letes hatásv.izsgalatnalaz 1995 ev1 Lili. Törv. 71.§ es a 2o 2oo1 (1114.) 15.§ (5) bekezdés szerint a környezetet érő teljes terhelést kell vizsgálni, így töhbe'k között a gepkocsTk ·1egszennyezeset 'is, továbba vizsgálni kellene a közvetlen közelben lévő szemétlerakó légszennyezését is. A hivatkozott ]ogszabaly nem teszi ·1ehetöve, hogy az egyes ·1egszennyezők ·károsítását külön - külön vizsgálni lehessen, mert a lakosságot együttesen terheli a "légszennyezé s Álláspontunk ezzel isjogszabályt sértett a Környezetvédelmi Főfelügyelőség. Ad.15. Miskolc Város jogszabályikötelezettségére te
-5-

Miskolc Varos pHési és Környezetvédelmi Osztálya azzal ad hozzájárulást a Kísérleti égetéshez ( Felügyelőség határozatának 7. oldal 7. bekezdés), hogy amennyiben az 'imissz1ós értek a kibocsátási határerteket meghaladja a kísérleti égetés le kell állítani.

A Pesti utra meroa lomast a 'Környezetvede.lmi Föfelügyeföseg azért nem helyez, mert az imissziós érték kísérleti égetés nélkül is a határértéket azonnal megha·ladna , 1gy ezen feltete·1 értelmetlen, mert a·1eg)ohban terhelt·környék terhelését a hatóság egyszerüe·n nem méri, ami a jogszabály kijátszására irányút és nyilván jogszabálysértő.

A He]őcsa·balPo g l áriEgyesület az 1995 ev1 LTll.Törv., 98.§ -ban foglalat lehetőségével élve ke resette l fordu'Ia .Környezet es termeszetveae·1m·iFőfelügyeföseg a·lperessel szemben, melyben kérjük a t. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságot, hogy az ÉszakMagyarorszag1 KömyezetvedelmlFelügyelőség 8131-1112003 sz. ·határozatot, valaminz a Kömyezet és Természetvédelm i Főfelügyelőség által kibocsátott 14-362071312003 sz. hatarozatot hatályon kívülhélyeznlés az alperes uj határozat hozatalára kötelezniszíveskedjen, melyben : - vizsgájla a HOLC M l Rt. tulajdonosi,·berlői, vagy üzeme tetői]ogosultsagat - a kibocsátási határértékeket a 2oo2 nov. 11.-iki mérési eredményeknek megfelelően határozza meg, - a védelmiövezet szükségességét, - a Pesti utra kihe yezendő meröállomast, és Miskolc Város jóváhagyott Környezet és Természetvédel mi Kerettervébe történő hulladékégető beilleszthetőségének kérdését.

Szernélyes -metékme·n1esség az "199ö évi XCIII. Törv. 5. § alapján. űgyvédi-megha alrna-zás csatolva. Ezen keresetet az °Észak-Magyarorszag1KörnyezetvédelmiFelügyelőséghez, mint első fokú hatósághoz azzal küldöm meg 3 példányban, hogy azt a Pp. 330 § alap]an a BAZ. MegyeiB1rösaghoz az ügyre vonatkozóIratokkal együtt felterjeszteni szíveskedjen . Hejőcsabai Polgári Egyesület

'Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

Mis k o lc

·Kereset: Az Észak-Magyarországi KörnyezetvedelrriiFelügyelőseg 8131-1112003 sz. és a Környezet és Természetvédel mi Főfelügyelőség 14-3620/13/2003 sz. határozatokkal szemben Felperes:He]őcsaba1Polgari Egyesület 3508 Miskolc Szere t .5 sz. Kpv:

r E AY (X;vvt

Dr. M_

IR()Q.f.

y

Róbert

ugyvéd

3530 Mískolc, Petőfi u.7. TelJFax:(4ö) 414-496

Alperes : Természet és Környezetvédel mi Főfe lügyelöseg 1384 Budapest Pf:756 2oo4 január 26.

/

e n1rc o'-1 .!f h . 1

t

ÜgyiratszS-8/2004.

Tárgy: HOLCIM Hungária Cementipari Rt. (Miskolc) részére gumiabroncs hulladék klinkerégetö kemencében történő

Válaszában szíveskedjen ikt2tószámunkra hivatkozni .

Elóadó: Tóth Sándor Dr. Molnár Marianna

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG mint 1. fokú hatóság

hasznosításának engedélyezése

Hiv.sz.: Elóadója:

Miskolc, Mindszent tér 4. Levélcím: 3501 Miskolc, Pf.:379. Telefon: (46) 517-300 Melléklet: Telefax: (46) 517-399 Magyar Államkincstár: Miskolc, 2004.július 08. 10027006-01711868-00000000 Ugyfélfogadás: Hétfő: 8-12 ó. Szerda: 8-12, 13-16 óra Péntek:8-12 óra K e d d e n é s C s ü t ö r t ö k ö n a z ü g y f é lf o g a d á s s z ü n e t e l.

HA TÁ ROZA T

1.

A HOLCIM Hungária Cementipari Rt. (2541 Lábatlan, Rákóczi u. 60. telephelye: 3508 Miskolc, Fogarasi út 6. KSH azonosító száma:11945431 - 2651 - 114 - 11). kérelmének helyt adok

és részére a Hejőcsabai Cementgyár Miskolc, Fogarasi u. 6. szám 41594/2 hrsz alatti telephelyén nem veszélyes hulladéknak minősülő aprított gumiabroncs hulladék cementgyári klinkerégető forgókemencében történő hasznosítását az alábbi feltételek betartása mellett engedélyezem.

II. Előírásaim: 1. Az engedély alapján hasznosítható hulladék:

EWC kód 16 01 03

Megnevezés Termékké nt tovább nem használható qumiabroncsok

2. A hasznosításra átvehető hulladékok mennyisége összesen: maximum évi 14 700 tonna. 3. A hulladékoknak a hasznosítás helyszínére történő szállítása a Környezetvédelmi Hatóság engedélyének megfelelően, ill. a hatályos vonatkozó jogszabályok előírásai szerint végezhető. 4. Az átvett gumiabroncs hulladék mennyiségét az átvétel helyén mérlegeléssel kell megállapítani. 5. A hasznosításra átvett hulladékok tárolását a hasznosítás megkezdéséig - a kérelemben szerepeltetett speciálisan erre a célra kialakított úgynevezett napi tárolóban - illetéktelenek hozzáférését megakadályozó, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

/fO.

·.·.. 2 ..;..

6. A hasznosítás helye:

HOLCIM Hungária Cementipari Rt. Miskolc Fogarasi út 6. sz alatti telephelyén, a meglévő II. számú klinkerégetö kemencében, szén/petrolkoksz hagyományos tüzelőanyag keverékel.

7. A hasznosítás kódja: R 1 (fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása) 8. A hasznosítás módja: klinkerégetö kemencében energetikai célú hasznosítás. 9. Az engedély alapján végzett tevékenységeknek környezetvédel mi szempontból a hasznosítás elősegítését, valamint biztonságosságának növelését kell szolgálnia. Ennek érdekében az alábbiak szerint kell eljárni: - A gumiabroncs hulladékok átvételelére csak a hulladék szennyeződésmentes állapotának szemrevételezéssel történő ellenőrzése és mérlegelését követően kerülhet sor. Jelen engedély nem jogos ít fel az átvett hulladék előkezelése, aprítására tilos! - Amennyiben a beszállított gumiabroncs hulladék bármilyen okból hasznosításraásra nem alkalmas, úgy azt átvenni tilos, vissza kell szállítani a feladóhoz. - A hulladék fogadása és tárolása a napi tárolóban történhet. Az egyidejűleg gyűjtött gumiabroncs hulladék mennyisége :250 tonna. - A hulladékok beadagolása csak a kemence normál üzemviteli állapotában kezdhető meg. - A napi tárolóból a központi folyamatirányítási rendszer részeként üzemelő automatikus, zárt rendszerű adagoló és szállító rendszeren keresztül kell a hulladékot a beömlő kamrán át a II. sz. forgókemencébe juttatni. - A beadagolható hulladék mennyisége max: 1,8 t/h (<50t/nap). - A gumiabroncs hulladék hasznosítása során a P 010 jelű szennyezőforrás emissziója nem lépheti túl az alábbi határértékeket. - A folyamatosan mérendő légszennyezőanyag-ki bocsátásainak meg kell felelni az alábbi összkibocsátási határértékeknek:

lm

szén-

oc

. .·.

.. ..· .

:

nem folyamatosan mért légszennyező határértékek :

·.----A

Cd+TI

Ho Sb+As+Pb+Cr +Co+Cu+Mn+Ni+V Dioxinok és furánok

-

-

-

anyagokra vonatkozó kibocsátási 0,05 mg/m3 0,05 mQ/m3 0,5 mQ/m3 0,1 nQ/m3

Folyamatosan mérni és rögzíteni kell a következő működési paramétereket: hőmérséklet a tűztérben , a távozó füstgáz oxigén koncentrációja, nyomása, hőmérséklete és vízgőz tartalma. A félórás átlagértékek , illetve a nehézfémek, a dioxinok és furánok mintavételi időszak alatt mért átlagértékeinek egyike sem lépheti túl a megadott kibocsátási határértékeket. A kibocsátási határértékeket 10% oxigén tartalmú, fizikai normál állapotú füstgázra vonatkoztatva kell számítani. A gumiabroncs hulladék égetése esetén biztosítani kell, hogy a tűztérben, ill. a hőcserélőben a füstgáz legalább 2 másodpercig 850 °C-on tartózkodjon és a kimenő füstgáz legalább 6% oxigént tartalmazzon. A folyamatos üzemű füstgáz emisszió-mérőmüszerekhez olyan adatgyűjtő és tároló rendszerrel kell rendelkezni, amely alkalmas a mérési adatok tárolására , visszakeresésére (archiválás) és védelme van az adatok illetéktelenek manipulálása ellen. A mérőrendszer meghibásodását 24 órán belül jelenteni kell a Felügyelőségnek. A műszer gyártója által meghatározott rendszerességgel el kell végezni a mérőműszer nullpontjának és referencia értékének ellenőrzését. A mérőrendszer tervszerű , rendszeres megelőző karbantartását el kell végeztetni. A mérőrendszerek átalakítása és javítása után minden esetben ellenőrző kalibrálást kell végeztetni akkreditált szervezettel. A folyamatos mérőberendezés meghibásodása, illetve üzemzavar esetén a normál működési körülmények visszaállásáig a hulladék adagolása tilos! A gumiabroncs hulladék égetése során évente legalább két alkalommal akkreditált laboratóriummal ellenőrző emisszió-méréseket kell végeztetni a füstgáz nehézfém, dioxin és furán kibocsátásaira. Ha a gumiabroncs hulladék égetésekor a folyamatosan mért paraméterek bármelyikének négy egymást követő órás értéke meghaladja a napi átlagértékeket akkor a hulladék adagolást le kell állítani! A kezelés alatt az ilyen körülmények között végzett üzemelések összesített ideje éves szinten nem haladhatja meg a 60 órát. Az érvényes napi átlagértékek képzéséhez az adott naphoz tartozó legfeljebb 5 félórás átlagérték kerülhet kihagyásra működési vagy a folyamatos mérésirendszer karbantartása miatt, illetve legfeljebb 6 félórás átlagérték kerülhet kihagyásra, kalibrálás miatt. A kibocsátások volumene miatt a folyamatosan mért komponensek értékeit egy kiépített adatátv iteli rendszeren el kell juttatni a Felügyelőségre.

.. . ..

.·

·.·: 1o. A hasznosításról üzemnaplót kell vezetni , melynek tartalmaznia kell: az elégetett szénpor mennyisége (t/h); a kemencébe feladott nyersliszt mennyisége (Vh); beadagolt gumiabroncs hulladék mennyiség (Vh); égéslevegő mennyiség (m3/h) , működési paraméterek : hőmérséklet a tűztérben, a távozó füstgáz oxigén koncentrációja, nyomása, hőmérséklete és vízgóz tartalma. hőcserélő hőmérsékletei óránkénti leolvasással; az üzemállapot /malommal, ill. malom nélkül/ változások időpontjait; a porleválasztó üzemviteli adatait; az elvégzett - környezetvédel mi szempontból - lényeges javító/karbantartó munkákat, üzemzavarelhárítást. 11.A hasznosítást végzőket minden esetben írásbeli utasításokkal kell ellátni a kezelésre átvett hulladékra vonatkozóan, különös tekintettel a műszaki és személyi védelem valamennyi lehetőségére ,továbbá a havária esetén szükséges teendőkre. 12.A hasznosítás során €Setlegesen bekövetkező környezetszennyezés elhárításáról az engedélyes haladéktalanul köteles gondoskodni. A bekövetkezett haváriáról, ill. környezetvédel mi szempontból rendkívüli eseményről, valamint a tett intézkedésekről azonnal értesíteni kell Felügyelőségünket. 13.A tevékenység végzése során a 155/1988. sz. határozat szerinti zajkibocsátási határértékek betartandók. 14. Az átvételről, kezelésről vezetett bizonylatoknak , dokumentumoknak ki kell elégíteni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásait. 15. A gumiabroncs hulladék hasznosításával készült termék minőségét az előírt szabvány szerinti mérésekkel ellenőrizni kell. Ill. Az ÁNTSZ B.-A.-Z. Megyei Intézetének (Miskolc) előírásai: - A 204-5/1999. számú környezetvédelmi engedélyben rögzítewtt feltételeket értelem szerűen be kell tartani. - Légszennyező anyag kibocsátás esetleges határérték túllépése vagy nem az előírásoknak megfelelő működtetés esetén hozzájárulásunka t visszavonjuk.

/.

Az engedély a jogerőre emelkedéstől számított 3 évig érvényes. A hulladékkezelési engedély az engedélyben foglalttól eltérő más jellegű vékenység végzésére nem jogosít és az egyéb engedélyek beszerzése alól nem mentesít. A hulladékkezelési engedély visszavonásra kerül, ha: az engedélyt kérő a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett , az engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn.

:r?,:;,'.;"';f:i; Jt.f . ·_ _;.;..

W!ffe· az engedélyes az engedélyezett tevékenységet megszünteti, az engedélyes a tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja, az engedélyes nem tesz eleget a más jogszabál yok szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, az engedélyes akadályozza a környezetvédel mi hatóságnak a hulladékkezelési ellenőrzésével kapcsolatos eljárását.

Amennyiben az engedély rendelkező részének 1. fejezetében rögzített adatokban , technológiában vagy ezeket érintően változás, valamint tulajdonosváltozás következik be, illetve új információk íl)erülnek fel, úgy az engedélyes köteles azt 15 napon belül az Eszak-magyarországi" Környezetvédelmi Felügyelőségnek bejelenteni. V. Határozatom ellen - a kézhezvételtől számított 15 napon belül - az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de a Felügyelöségünkhöz 2 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke: 10.000,- Ft. INDO K O LÁ S A HOLCIM Hungária Cementipari Rt. - továbbiakban Rt. - Hejőcsabai Cementgyár Miskolc, Fogarasi u. 6. szám - 329!T/2004. számú, 2004. március 9-én érkezett kérelmében - a 41594/2 hrsz alatti telephelyén gumiabroncs hulladékok cementgyári klinkerégető forgókemencébe n történő együttégetéses hasznosításának az engedélyezését kérte.

Az Rt. kérelmében indoklásul előadta, hogy a tervezett tevékenységet a meglévő integrált irányítási rendszerükbe építve kívánják működtetni, melynek része a környezetvédelmi- (ISO 14001:1996), a minőségbiztosítási- (ISO 9001 :2000) , ill.az egészség-, biztonság- és vagyonvédelem (OHSAS 18001:1999) irányítási rendszer . A termék minőségét az előírt szabvány szerinti mérésekkel ellenőrzik. Előadta továbbá , hogy a kérelmezett hasznosítási eljárás megfelel az elérhető legjobb technikának (BAT). összhangban van az Országos Hulladékgazdüálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) Országgyűlési határozatban rögzített irányelvekkel, valamint teljes mértékben illaszkedik az Észak-magyarországi Régió 2003-2008 évekre vonatkozó Területi Hulladékgazdálkodási Tervében (15/2003. (Xl. 7.) KvVM rendelet} megfogalmazottakhoz.

Az

eljárás során megkeresésünkre a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Miskolc) 715-4/2004. számon előírások nélkül, az ÁNTSZ B.-A.-Z. Megyei Intézete 97-5/2004. számon a gumiabroncs hulladék együttégetéses hasznosításához előírásokkal hozzájárulásuk?t megadták. Utóbbit a határozat rendelkező részének Ill. pontjai tartalmazza. Az ANTSZ 8.-A.-Z. Megyei lntézatének a beadagolandó gumi mennyiségére és a próbaüzem lefolytatására vonatkozó előírását nem vettem figyelembe.

• ••• u .

. .·....- -

.. .:·

'.

.. -·......

Az előzetes gumiégetési kísérlet (Próbaüzem) során a cementgyár max. 1,8 t/h gumi bevitelével igazolta rendszere alkalmasságát, ezért előírásaim között ezen mennyiséget írtam elő. A próbaüzem lefolyásától eltekintettem a korábbi próbaüzem tapasztalatai , a folyamatos és időszakonkénti emisszió mérési kötelezettség és az állandó hatósági kontroll előírásai miatt. A Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztálya (Miskolc) megkeresésünkre a törvényes határidőn belül nem válaszolt. Ezért szakhatósági hozzájárulását a kiegészített és többször módosított 1657.évi IV. tv. 21. § (2) bek. alapján megadottnak tekintettem. A benyújtott dokumentumok, valamint a szakhatóságok állásfoglalásainak figyelembe vételével a kérelemnek helyt adtam és a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. A kérelem elbírálásánál figyelembe vettem a hulladékok klinkerkemencében történő kezelésének (hasznosításának) előnyeit a hagyományos égtőberendezésben végzett kezeléssel szemben. Így például: -

magasabb hőmérséklet (2000 °C); magas tartózkodási idő 1200 °C fölött (5-6s.); fölös oxigén az égés és utóégetés során; nagymértékű turbulencia; nehézfém nyomok beépülnek a klinkermátrixba; nincs égetési maradék; a primer tüzelőanyag mennyisége csökken; a hulladék hőtartalma hasznosításra kerül.

Figyelmbe vettem továbbá a folyamatos üzemszerű hasznosítás környezetvédelmi előnyeit is. fgy például: - regionális szinten csökken a nem hasznosított hulladék mennyisége; - a hulladéklerakók élettartama nő; - csökken a nem megújuló természeti erőforrások felhasználása. Fentieken túlmenően figyelembe vettem azt a tényt is, hogy a használt gumiabroncsok égetéssel történő hasznosításának 204-5/1999. számú határozattal megadott környezetvédelmi engedélye időközben jogerőssé vált. A táblázatban szereplő koncentráció értékeket a 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet 4. számú melléklete, illetve a szén-monoxi d értékét a 14/2001. 0/. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletének 6. számú melléklet 2. pontja alapján állapítottam meg. A Hejőcsabai Polgári Egyesület (Miskolc, Szeretet u. 6.) Felügyelőségünknél ügyfélként bejelentkezett a Holcim Hungári Cementipari Rt. (Lábatlan) Miskolci gyára környezetvédelmi engedélyezési ügyeiben, ezért a határozat egy példányát részére megküldöm.

„

.·.·: -r.\ ·=:f

-.-.S--

:.. .:.t:..: ..-u

:: :

? :. }!.:fü : { \ ·/

:-:_..-.-_ •.-.-„: -·: · atározatot a 2000. évi XLIII. törvény 41. § (1) bek., a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet, a 14/2001. fV. 9:) KöM-EüM-FVM együttes rendelete és a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet alapján, a kiegészített és többször módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 42. § (1) bekezdés és 43. § (1) bekezdés szerint eljárva hoztam meg.

A fellebbezési illeték összegét a módosított 1990. évi XCIII. tv. mellékletének XIV/2. pontja állapítja meg.

Kapják: 1. HOLCIM Hungária Cementipari Rt. Lábatlan, Rákóczi u. 60. 2541 2. HOLCIM Hungária Cementipari Rt. Miskolc Fogarasi út 6. 3508 3. ÁNTSZ B.-A.-Z.Megyei Intézete Miskolc, meggyesalja út 12. 3530 4. B.-A.-Z. megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Miskolc, Dózsa Gy. út 15. 3525 5. Miskolc MJV Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédel mi Osztály Miskolc Városház tér 8. 3525 5. Hejőcsabai Polgári Egyesület Miskolc Szeretet u.5. 7-8. ÉMI KÖFE HF.0., LZ. 0. l-10. Iratokhoz

.„ • •

-·..·

- „.„ .„

ügyiratszám:14266-6/2004.

Válaszában szfveskedje n iktatószámunkra hivatkozni.

EIOadó:

i:SZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI és

dr.Balogh Beáta

VfZOGYI FELÜGYELŐSÉG mint 1. fokú hatóság

Tárgy: A HOLCIM Hungária Cementipari Rt (Miskolc) által gumiabroncs hulladék klinkerégetö kemencében történő hasznosltása engedélyezési Ogyében másodfokú határozat megküldése Hiv.sz.:

EIOadója :

Miskolc, Mindszent tér 4. Levélcím:3501 Miskolc, Pf.:379. Melléklet 1pid másodfokú Telefon:(46)517-300 határozat   .Telefax:(46)517-399 Magyar Államkincstár: 10027006-01711868-00000000 8-12 óra Hétfő:8-12 óra Szerda:8-12, 13-16 óra Péntek:j K edde n és C s o t o rtök ö n az O g y f é lfog ad á s

Miskolc, 2005.február 16.

Ügyfélfogadás :

'

 

. Hejőcsabai Polgári Egyesület MISKOLC Petőfi u.

3508

Mellékelten - közlés céljából - megküldöm az Észak-magyarországi Környezetvédel mi Felügyelőség 2004.október 6-án kelt, 14266-1/2004.számú határozatát helybenhagyó, az Országos Környezetvédel mi, Természetvédel mi és Vízügyi Föfelügyelöég által kiadott 2005.február 2-án klt, 14/5164-4/2004 .számú másodfokú határozatot. I

..

I

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS

.

:

VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG HATÓSÁGI ffiODA

1016-Budapest., Mészáros u.58/a. Levélcím: 1539 Budapest, Postafiók: 675 Telefon: 224-9200 Telefax: 224-9262

Kérjük, válaszukban hivatkozzanak iktatószámunkra!

Ügyszám: 14/5!'64-4/2004. Előadó: dr. Szabó Csilla '

1

Tárgy:HOLCIM Hungária Cementipari Rt. (Lábatlan) Hejőcsabai Cementgyár hulladékhasznosítási engedélye

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség 2004. október 6-án kelt, 14266-1/2004. számú határozatát a Hejőcsabai Polgári Egyesület és a Hejőparki Köf!lyezetvédö Polgári Egyesület fellebbezése folytán felülvizsgáltam. 1

,

HA TAROZAT Az elsőfokú határozatot helybenhagyom. A határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvo slatnak helye nincs, annak bírói felülvizsgálatát - jogszabálysérté sre hivatkozással - az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez vagy a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bírósághoz a közléstől számított 30 napon belül, 3 példányban benyújtott keresettel lehet kémi.

IN D OK OL Á S · Az első fokú környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Felügyelőség) felülvizsgált határozatával a Holcim Hungária Cementipari Rt. (a továbbiakban: Rt.) részére a Hejőcsabai Cementgyár Miskolc, Fogarasi u. 6., 41594/2 hrsz. alatti telephelyén nem veszélyes hulladéknak minősülő gumiabroncs hulladék cementgyári klinkerégető forgókemencében történő hasznosítását engedélyezte.

A határozat ellen a Hejőcsabai Polgári Egyesület és a Hejöparki Környezetvédő Polgári Egyesület (a továbbiakban: fellebbezők) fellebbezést nyújtott be, amelyben előadták, hogy a határozat az összkibocsátási határértékeket a 3/2002. (II.22.) KöM rendelet (KöM. r.) 4.sz. mellékletére és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6.sz:melléklet 2. pontjára hivatkosal állapítja meg valószínűleg arra alapítva, hogy a cementgyár együttégető mű. A KöM r.··17.§ (3) bekezdése szerint meglévő együttégető művek esetében 2004. december 31-ig a 11/1991. (V.16,.) KTM rendelet (KTM r.) előírásait kell alkalmazni. A KTM r. és a KöM r. határérték

. 1

meghatározásai csak részben azonosak, ebből következően a megtámadott határozat jogszabálysértő a nitrogén-oxid kibocsátási határérték vonatkozásában, így annak megsemmisítése a fellebbezök álláspontja szerint elkerülhetetlen. A fellebbezők szerint a határozat a cementgyárat akár meglévő, akár új együttégető műnek tekinti az.1995. évi LIII. törvény (Kt.), a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a 21/2001. (II.14.) Kon;n. rendelet előírásait be kell tartani. 1

A fellebbezők hivatkoztak arra, hogy a cementgyámak telepengedélye és környezeti hatásvizsgálata sincs, melyek hiányában gumiabroncs égetésére nem lehet engedélyt adni. A határozat a fellebbezők szerint e kérdéssel nem foglalkozik, az indokolás ezen jogszabályokra nem tér ki. A fellebbezők álláspontja szerint azt a használt autógumi abroncsot, aminek a fémszövetében veszélyes hulladéknak minősülő nehézfémek vannak jelentős mennyiségben köztudottan, nem veszélyes hulladéknak minősíteni jogszabály sértő, mert a veszélyes hulladékkal szennyezett gumi maga is veszélyes hulladék. A határozat rendelkező részében nincs arra irányuló kötelezés, hogy csak azt a gumit égethetik, amelyből a fémszövetet eltávolították. A fellebbezők előadták, hogy a Legfelsőbb Bíróság Gf. 1. 31934/2002/8 sz. alatt hozott részítélete megállapítja, hogy az Rt. a Cementgyámak nem tulajdonosa és nem bérlője, amit az ingatlan-nyilvántartás is alátámaszt. A telep tulajdoni kérdését a részítélet eldöntötte, a beépített eszközök tulajdoni kérdése vitás. Telepengedélyt az Rt. nem kphat a telep tulajdonjogának vagy haszonbérletének igazolása nélkül. A 20/2001 . (II.14.) Korm. rendefot 31.§ (5) bekezdése ·a telepengedélyt nem teszi kötelezővé a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységeknél, az viszont lehetetlen, hogy a cementgyámak sem telepengedélye, sem környezeti hatásvizsgálata nincs, ugyanakkor nagymennyiségü - jogszabály helyes· értelmezé.se szerint - veszélyes hulladék égetésére kap hatósági engedélyt.

,

A másodfokú eljárás során a rendelkezésre álló iratanyagot áttanulmányozva, megállapítottam, hogy afellebbezés nem megalapozott. Az Rt. Felügyelőséghez 2004. március 9-én beérkezett kérelmében a Hejőcsabai .Cementgyár Miskolc, Fogarasi u. 6„ 41594/2 hrsz. alatti telephelyén gumiabroncs hulladék cementgyári klinkerégető forgókemencében történő együttégetéses hasznosításának az engedélyezését kérte. A Felügyelőség 2004. július 8-án kelt, 35458/2004. számú határozatában engedélyezte a gumiabroncs hulladék hasznosítását. A Hejőcsabai Polgári Egyesület fellebbezése folytán a Főfelügyelőség a határozatot felülvizsgálta, és 2004. augusztUs 17-én kelt, 14/3995-2/2004. számú határozatával az első fokú határozatot megsemmisítette, és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította, mivel a szakhatóságokat a Felügyelőség anélkül kereste meg, hogy jogsza_bály azt előírta volna.

2 •I

. # „·-·-··· ... -

Az új eljárás során az Rt. 2004. szeptember 8-án kelt levelében hulladékkezelési kérelme eredeti foonában való fenntartásáról nyilatkozott. A kérelemnek a Felügyelőség a felülizsgált határozatával helyt adott, kikötésekkel engedélyezte a gumiabroncs hulladék hasznosítását.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 14. § (1) bekezdése alapján hulladpJ<]ceze ési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, elökezeléS"e, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. A (2) bekezdés kimondja, hogy hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A Hgt. 18. § (4) bekezdése szerint hulladékhasznosító létesítmény csak a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető. A 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet (KöM r.) a pulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről tartalmazza a részletes előírásokat. ' A KöM r. 2.§ e) pontja alapján hulladék együttégető mű (együttégető mű) minden olyan - helyhez kötött vagy mobil -létesítmény, amelynek fő célja az energiatermelés vagy anyagi termékek gyártása, és amely alap- vagy kiegészítő tüzelőanyagként hulladékot vagy hulladékgázt használ, vagy amelyben a hulladékot termikusan kezelik az ártalmatlanítás érdekében. A KöM r. 6. § (2) bekezdése alapján az együttégető művet úgy kell tervezni, ki.alakítani, megépíteni és üzemeltetni, hogy a füstgázok légszennyezőanyag-tartalma ne lépje túl a 4. számú melléklet alapján előírt kibocsátási határértékeket. A 4. számú melléklet 2. pontja tartalmazza a cementgyári égetőkemencékben történő hulladék együttégetésre vonatkozó sajátos szabályokat. A 4. számú melléklet 2. a) pontja értelmében az összkibocsátási határérték ·NOx esetében 500 mg/m3 , azonban az e rendelet hatálybalépésekor működő cementgyári égetőkemencék esetében, amelyek 2005. január 1. előtt rendelkeznek jogerős együttégetési engedéllyel az NOx kibocsátási határérték 800 mg/m3• A Felügyelőség 13576-10/2003. számú határozatával az Rt. részére engedélyt adott tárgyi telephelyén nem veszélyes műanyag hulladékok cementgyári klinkerégető forgókemencében történő kezelésére (hasznosítására). A Főfelügyelőség 14/1876/10/2004. számú határozatával fenti határozat rendelkező részének egy előírását megváltoztatta, a határozatot egyebekben helybenhagyta. Fentiek alapján az Rt. rendelkezett 2005. január 1-ét megelőzően jogerős együttégetési engedéllyel. A fellebbezők azon álláspontja, hogy tárgyi ügyben a 1111991. (V.16.) KTM rendeletet (KTM r.) kell alkalmazni nem megalapozott, mivel a KöM r. 17.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a levegőtisztaság-védelmi előírások tekintetében 2004. december 31-ig a KTM r. előírásait cementgyári égetőkemencékben történő hulladék együttégetés esetén a KTM r. L § (3) és 2. § (1) bekezdései helyett a KöM r. 4. számú mellékletének 1. és 2. pontjában előírtakat a 6. § (10) bekezdése figyelembevételével kell alkalmazni. Feqti előírás értelmében a NOx-ra a KöM r. 4. számú melléklet 2.

, 3

.pontját kell figyelembe venni, amely szerint az összkibocsátási határérték 800 mg/m3• A 18. § (3) bekezdése alapján 2005. január 1-jét követően a KTM r. egyáltalán nem alkalmazható, mivel fenti időponttal hatályát vesztette. Nem megalapozott a fellebbezők arra való hivatkozása sem, hogy a cementgyárnak nincs környezetvédelmi engedélye. Az Rt. 204-5/1999. számon érvényes kömyezetvéde)t.ni engedéllyel rendelkezik. 1

Nm helytálló a gtimiabroncs hulladék fellebbezők általi veszélyes hulladékká ininősítése. A felülvizsgált határozat rendelkező része kimondja, hogy az Rt. részére a Hejőcsabai Cementgyár Miskolc, Fogarasi u. 6., 41594/2 hrsz." alatti telephelyén fil:fil veszélyes hulladéknak minősülő gumiabroncs hulladék cementgyári klinkerégető forgókemencében történő hasznosítását engedélyezte. A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1.§ (1) bekezdése szerint a hulladékok jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Fenti jogszabályhely (2) bekezdése értelmében veszélyes hulladékok az 1. számú melléklet A) pontjában külön megjelölt és a B) pontjában szereplő hulladékok. Az 1. számú melléklet A) pontjában a 16 01 03 EWC kódszám alatt találhatóak a termékként tovább nem használható gumiabroncsok, mint nem veszélyes hulladékok.

A környezetvédelmi hatóságnak nem feladata telephely polgári jogviszonyainak vizsgálata, a technológia üzemeltetője, a hasznosítást végezni kívánó személy az Rt., amely kérelmezöként jogosult eljárni. A cégnyilvántartásban a Miskolc, Fogarasi út 6.

sz. alatti cementgyár az Rt. fióktelepeként szerepel. Fentiek alapján az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 19.57. évi IV. törvény 66. § (3) bekezdése szerint, az első fokú határozatot helybenhagytam. A határozatom bírói felülvizsgálatának lehetőségét az 1991. évi XXVI. törvény 3.§ával módosított Áe. 72. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2005. február 2. Dr. Takács Margit s.k. föosztályvezető

trodavezet6

Erről értesül az első fokúhatóság útján: 1) HOLCIM Hungária Cementipari Rt. 2) MEGAY Ügyvédi Iroda 3) Irattár

4