MAGYAR HONVtDELMI SPORT - SZOVE T StG FÜZETEI R4DVÁNYI LÁSZLÓ MAGNETOFON K~SZULÉKEK KORSZERÜSIT~SE ...,

MAGYAR HONVtDELMI SPORT SZOVE T StG

FÜZETEI

R4DVÁNYI LÁSZLÓ

MAGNETOFON K~SZULÉKEK

..

.. ,.

KORSZERÜSIT~SE

-,•.' l

!

..·.

RADVANYI LASZLú

MAGNETOFON KÉSZÜLÉKEK ,, ,. KORSZERUSI-r ESE ~

MAGYAR HONVED~LNIJ SYORTSZÖVETS~ 1963

MAGYAR HONV~DELMI SPQRTSZ:>V.Ii:TSEG

.RADiöAMAT6R FOZi:TEI 52. ~ZAM

Szerkesztf: KUN .TúZSEF

.. K iad ja: e Magyar HonvMelml Sportszövetség Rákóezt L apidedó FeleiO,s: .K.édár -'l~rt .- Mü&U~kl ve~et6: SlmOil ZOI.t6n 5550 Példány, 3 (v lAIS tcrjEdelem 625700;1 - Zrlnyi N yomda, Budapest. Felelös vezető: Bolgár Imre Igazgat ó

..

'

l. ~-

!. - -0 _..~ ..._

.,:.......,.-.:'Jol.., .• •-.; -.: .......

•' •

•;;;ö ' • . . . . . .l.- " "" : ...:. •.} ,) a

•

....,.

~

.

l'

,

'

BE VEZE'.fEs

Végiglapoz-va a magnókészülékek gyá~·i ismertet/Sit, meglepŐ adatokat találunk. Az amatőt· körökbe-n ma már általában elterjedt 9,5 és 4,75 cm'sec. szalagsebességekkel olyan kiváló hangrögzítés valósítható meg, ami pár év előtt még elképzelhetetlen volt. Néhány kiragadott példa: "Terta 922'' "Saba TK 12.5-S-

,,Philips RK 35'' " Uher 4.000 Rep ort"'

60-14000 H z 9,5 cmfsec-nél 9,5 cm/seo-nél 40-16000 Hz 4,75 cmjsec-nél 4{)8000Hz Dinamika: 55 dB ( t) 50-14000 Hz 9,5 cmjsec-nél Dinamika: 60 dB {!) 9,5 cm/ sec-nél 50-18000 Hz 50-11 OOO Hz 4,75 ern/sec-nél 70- 5000Hz 2,4 cmjsec-nél

A f enti adatok elhihetőségét saját méréseink is igazol ták: ma már alacsony szalagseb ességgel is ténylegesen megvalósítható a rntnden igényt kielégitő hangszalag felvétel. A fenti jó eredményeket a gyárak nem valami killönleges fejekkel, vagy valarrülyen "csQdakapcsoliis" segítségével érik el, titkuk csupán: megfelelő mínőségű szalag ha.sznáLata mellett, olyan mechanika.i és erósitéstechntkai viszonyokat létesitení, melyelc messzemen6en figyelembe veszik a mágneses hangrögzítésnek a közelmúLt ban még l ényegtelenn ek tartott követelményeit is. i, ..

Félreértések elkerülése v0gett elúre is kijelentjük: nagyon jól ismerjük a m á gneses hangrögzítéssei kapcsolatos szakirodalmat és elméleteket, melye;k eléggé szűk jwrlá tok közé s7..ol'itják a "lehetőség~ket". Nem érezzük magunkat illetékeseknek arrn, hogy a fentiekkel vitába szálljunk, de az elért eredményeket neh.'ilnk is tényeknek kell el!ogadnunk, és arnennyib~:n módunkhan áll, jgyekszünk ugyanezt elérni, sőt túlszárnyaln i. Az utóbbi pár év a latt igen sokat fejlődött a hangszalag technika, ezért a p ár éves, nem egyszer még igen jó karban levö magnó k~szü­ ~ékek hangminőség szempontjából máris elavul tnak tekinthetők Több oldalról felmerült a kérdés, h ogy ezeket a készülékeke1: mi módon lehetne .. kor·szerúsí!te.rli"? .Jelen füzetben erre vonatkozóan adunk pár tanácsot. 3

Részleies útmutatást nem adhatunk. rnet't olyan sokféle, és killönbözö állapotban levő készülék van amatőrkézen, hogy minden változatra kitérni nem lehet. A hangmlnőség megjavításának irányvonalát és főbb gyakorlati módszet·eit ismertetjük azzal a tudatta!, hogy a különböző e setekben a legfőbb segítség továbbra is az amatőr egyéni találékonysága marad. Kiegészítésképpen közöljük a hangszalagfelvételeknél gyakt·abban használt segédberendezések ismertetését és néhány, a gyakorlatban j ól bevált megoldást. Ehhe?. a hasznos munkához - 'runclynek gyümölcse lesz minden b izonnyal· a még jobb, élethűbb hang - kíván sok sikert a Szerző

.

l

\

(

4

l !l

l

l

MAGNÓKÉSZÜLitKEK KORSZERÜSÍTÉSE

l

1. A k.OI'SZerúsítés célja

l'

Pár évvel ezelőtt még nagyon jó készüléknek tekintett-ék az olyat, amelyik 9,5 cmjsec sebcsségen 80-8000 Hz-es ft·e}{Vencia-átvitellel és 35 d B-es dinamikával t•endell<ezett. Ma már aí\ Ilyen gép még akJmr ls megérett a .fe lújításra, ha egyébként kifogástalanul is müködik. A javítással fogla l kozó szet·vek azonban - érthetöen - csak a készülék eredeti hangmin6ségének visszaállítását válla lják, a korszerüsítést azonban nem, má r csak azért sem, mert az egy r égebbi készülélmél mindenképpen h osszadalJnas, ldőt. és i.ilrelmet igényl ő munka. A lcészülék .,fel.piszkálása" ugyanis csak lépésről lépésre, a killönböző szempontok és lehetőségeJt a lapos vizsgálata és a szükséges v~ltoztatások végrehaj tása útján töt·t.énhetik. A végső eredményt azonban előre garantálni így sem lehet, mert akadhatnak tényezők, melyek megváltoztatásához egyes kt'szülékek t elje-s átépítése lenne szükséges.

2. A

korszerűsítés tényezői

A ,.korszerűbb" fogalom magnókészülékeknél több részre oszt.ható. Ezek: célszerűbb, könnyebben kezeZhető és több mű.velet végrehajtásál'a alkalmas mechanikai felépítés, könnyebb súly, izlésesebb, szebb külsö. és ami a leglényegesebb: jobb eLektroakusztikai tulajdonságok. A fentiek közül a már meglevő }{észülékeknél jóformán csak a l egutolsó követelmény, a hangminóseg változtatha tó, javítható meg amatéir eszközökkE'l. Mechanikai v á ltoztatás esetleg csak a fejekkel kapcsolatban szükséges, erre vissza fogunk térn i. A h angmi nóség feljavítása három követelmény teljesítését kivánja: Ezek: l. a mély hang, 2. a magas hang átvitel további kiterjesztése, valamint 3. a dinamika fokozása. Mindezeket pedig két lépcsőben kell elosz.. tani! felvételnél és lejátszásnál. b efolyásoló tényezők: l. a h asznált szalag minósége. 2. a fe j állapota és típusa, A

hangminőséget

5

S. a fej és a szalag kifogástalan érintkezése, 4. a fe jet érő v<:ütakozó mágneses tér kompenzálha tósága , 5. az alkalmazollL előJllágnesező ilram és hangkorrekciók méltéke és -,.ég\il 6. az erősi:tö áJlapota .

'

3. A szalag ir4nti követelmények Az utóbbi évek alatt a mágneses hangrög zítés (szalag) fpJveteii technikája lénye~,~ ;\Iig változott, Jegalábbis nem olyan m~rtékben, ami megmagyarázná a feltűnőe;n jó eredményt. Lényf'gE\s fejlődés mutatkozott azonban a hangszataoo1.-nál. Elsősorban is ennek tudható be az egyre javuló

hangmjnőség.

A korszeru, alacsonysebességű szalagot az alábbiak jellemzik: a t'égebbi al·acsonysebessegű szalagoknál használtnál 1{4sebb koe•·citivitású, dc ,,szögletes hiszte·r ézis görbé'vel" ren
v

-

l H

..1

v

J

/ 1. ábra

<:ik. Természetesen különleges vasoxidfajta kell hozzá.) A vasoxidat n fóliához kötő lakk mennyiségének minimumra h 07-ása, a vasoxid réteg nagy n yomással történő tömörítése és simitása, a r éteg minél vékonyabb, de tökéletesen egyenletes !elhordása, .a vasoxid-lakk diszperzió tisztasága és h omogenil.ása ~ végül a hordozó 'fólia hajlélgy a h azai gyartású Owfon CRF 88/L sza}ag - a hajlékonyságot kivéve - rendelkezik a szükséges tulajdonságokkal és korszerú alacsonysebességű üzemre al kalmas. K észülékünk beállít-ásához, illetve bC'/Mréséhez olyan szalagtípust szerezzünk be, mel trnek kifogástalan rninőséoe kiindulási alapul szolgá~­ hat a további munkánkhoz. Alkalmatlan: a:.: AO.FA. CH, C~ CR, Fen-ania,

nyugati AGFA 4004, de nagyon i ó az ugyan csak nyugati AGFA PE 6

s~

rozatú, a BASF LGS és a későbbi ,,langspie l" típusok. a Sonocolor szu lagok. Természetesen csak az ismei·tebbeket említve. Amerikai (Scotch, Audió tape, Irish stb.) szalagokat nem ajánljuk, m ert opti-mális beállí· tásuk általában lényegesen eltér az európai. szalagokét6l, és a hozzájuk ,,belótt" készülékeken bajos másféle szalaggal jó eredményt elérni. Ha azután megfelelő szalaggal a magnónkat rendbe h oztuk, a kÉ'· sőbbi időkben a gépünk segítségével is ki tudjuk vál asztani a hozzá használható szala.gfajtákat. 4. A fej

minősége

Hazai vU>zonylatban ez jelenti ma még a legnagyobb gondot. A jelenleg folYJamatosan beszex-ezhető Káxolyi-féle fej több okból is alkalmatlan céljainkra. Ugyancsak elavultnak tekinthető a ML és a bakelitházas Fells fejtípus is. Ellenben igen jó az olykor beszerezhető Bogen gyűrűs­ fej. Az alacsony szalagseb,_,sségekre alkalmas fejeknél nemrégen még megkövetelt különlegesen kis résméret ma már túlh aladott á lláspont; 3-4 mikron alá lemenni nemcsak szükségtelen, de töb b okból káros is. (Felvételnél ilyen esetben csak a szalagréteg sohasem tökéletesen egyen· letes legkülső pár mikronos része mágneseződik fel, l ejáts ?..ásnál pedig a túl kis rés a szalag fluxusána;k részbeni mellé!(Záródását okozza stb.) Helyette a fej szimetrlkus felépítése, kiváló mágneses árnyékolása, különlegesen jó minöségű, és lemezelt mag, trapéz alakó rés stb. a dőntő szempontok Az amatőr résreről a fej kiválasztásánál a tenti jellemzők leellenőrzése természete-Sen alig valósítJ1a!.ó meg, az eg,vedül ját·ható út: korszerG, elismet1: tipus alkalmazá~a.

A jó maga.mang-viss?..aadás egyik feltétlenül megkövetelt feltétele. ;,~ szalagnak a fejTésen való kifogástalan, lJOntos citvezetése. A szalagnak oldalirányú imbolygás, csúszkálás nélkül kell futnia, és a fejrésre, valamint annak közvetJen környékére egyenletes nyomással kell rásimul-

nia. A legtöbb korsze1'Íí szalag vékony, lágy és hajlékony fóliára készül,

t

!; t f

'

l'

ezért azokat s:r.alagvezető babákkal pontos irányba kényszeríteni nem lehet. A vezetőbabák Cl!3k megszabják az irányt , a :szalag oldalirányú ingadozástól mentes futásél a húzódob és il szalagot nyomo gumigörgö kifogástalan állapotától, egymáshoz., és a szalaghoz vl.szonyí tott. helyzetétől függ. (Tengelyeik egymáshoz k épE>.st pár huzamosan, a szalag futási irányára pedig merőlegesen álljanak.. ) Ugyancsak a pontos szalagfutást b iztosítja a fejre futó szalag féker.ése is. Ez két helyen történik: a l efutó szalagorsó mérsékelt fékezésé· vel, valamint a s?..alagot a fejre nyomó filcpárna segítségéveL A lefutó orsó túl erős fékezése szükségtelen, sőt káros, mert ilyenkor a t.öbbékevésbé rugalmas szalag a lefutó orsó rohasem tökéletes, imbolygó for-

1

gása miatt hosszirányban a forgás ütemében meg-megnyúlik, ami végeredményben nyávogást oko;z;. E;z; az előféke7...és csak olyan mérvii legyen, amit 20-30 g-nyi húzóerő le tud győzni. A szalagot a fejre nyomó filc párna szerepe csak másodsorban .a fékezés. A fő feladata a szalagot egyenletesen és megbízhatóan a fej1-ést'e nyomni. Szükségtelen a nagy nyomás, az csaK a fej kopását sietteti, 70 g/cm2 általában elég szokott lenn i. A filcpárna pontos beállítása a magashang-visszaadás értékének a megfi~.<,yelésével történik. Sem a filcpáma felújítása után közvetlenül. sem pedig új fej behelyezése után nem kapjuk meg az optimális magashangátvitelt A fejnek több órás, a tilcpárná,llak esetleg több naws .l
előmágnesezés

A hangszalagról a lejátszásr-a átkapcsol t kombinált fejjel csak abban az esetben ~aphatunk hangfrekvenciás feszültséget, ha az azt előidéző mágneses t1uxus a szalagon rajta van. Az első feladat tehát, olyan felvételi viszonyokat. kialakítani, hogy a szükséges frekvenciasáv a vasoxidréteg felmágnesezésén. keresztül minél határozottabb, magasabb, és torzítatlan mértékben megvalósulj on.

A gyakorlatból tudjuk, hogy a mély és a közepes frekvenciáknál ez könny en megvalósíthat ó, de a magasabb h angok ·m rto:nányában különféle nehézségekkel kell megbirkóznunk. Az elsb és legtermészetesebb jelenség: a jelentős önindukcióval rendelkező kombinált fej emelkedő fr·ekve:J.ciúva l arányusan nö\'ekvő belső ellenállása. Ezen könnyen tudunk segíten i, akár úgy, hogy a fejet egy 50-100 kohmos ellen álJáson át látjuk el hangfrekvenciás feszültséggel (ekkor u gycmis a fejen átfolyó áramot gyakorlatilag frekvenciafüggetlenül ez az ellenállás fogja megszabni, és nem az ennél jóval kisebb belső ellenállású fej), de kompenzá lhatjuk ezt az ellenállás-növekedést a fej elé kötött párh=.a.mos RC taggal is. Nehezebb feladat a másik nehézséggel megbirkózni: a felmágn esezett vasoxidszemesék magas hangoknál bekövetkező remammeia csökkenésével. Különösen számolni !;:ell ezzel a jelenséggel alacsony szalagsebességeknéL A jelrögzítés a vasoxidrétegben u gyanis a fe jrés u tán az egyre csökkenő m ágneses erőtér egy bizonyos értékénél, az ún. "kritikus zónában" kö vet kezile be. Alacsony szalagseb ességnél a mágne.ssé vált vasrészecskék lassan táv-o lodnak el ebből a kt'itikus zónából, és m ert magasabb frekvenciákon már akkor ellenkező irányú vá váli k a CclmágnE>se71S téll', mikor annak ilyert értelmű változása a kritikus zón ából még alig eltávozott vast·észec.skék megszerzett remanens mágne~égét le\:sökl,enti.

(Ilyen módon remanens mágnesség növekedés nem J;;övetkezhetik be,

'

! l l

L

mert azt csak a kriti...'ms zónában levőnéJ erősebb tér okozhatná, onnan viszont a szalag szakasz mát· eltávozott. Remanens m ágnesség csökken ése azonban a vasoxid hiszter-ézis görbéjének alakjától, éS természetesen a vas koercitív erejétől függöen a lrrltikusnál lényegesen gyengébb mágneses térnél is bekövetkezik, ha az ellenkező irányúvá válik.) Ilyen remanencia csökkentő h a tása különben az előmágnesező térnek is v an, de az a felvenni kívánt hang:frekvenciás sávban végig egyenletes, ezért nem 21avar. A z előmágnesezés bizonyos értéJ,en való túlnövelésével azonban emiatt (de más miatt is) f okozatos hangcrocsökkenés tapasztalható. A magas hangoknál bekövetkező Iemágneseződés egyensúlyozására meddő igyekezet lenne túlzott m agas hang emeléssei kikényszeríteni azok rögz\tését. Az ilyen eljárás a beköv~tl<ezhető túlvezérléstől eltekintve a kritikus zóna bizonyt..'llanná válását. ltiszélesedé.s ét okozná, és m~g csa.'<. r ontana a helyzeten. Az egyeduli jttrhaotó út, a már előzőekben eml!.tett kifogástalan fej , fejtükör és s;<.alagfelfekvésen kívül, megfelelő minöségü szalag használata, v alamint az elúmág;u·sezö áram optimális bcá l htása. A kritikus zóna ugyanis a szalag vasoxid rétegében al akul ki. Alakja és terjedelme a szalag rétegvru;tagságának, m:igneses tulajdonságai nak, és az alkalmazott előmágnesező térnek a függvénye, és u gyancsak a szalag vasoxidrétegének a mágneses tulajdonsága határozza meg, hogy az mennyire áll e11en a lemágneseződésnetk. Megfelelő tulajdonságokkal rendelkező szalagokat elóúllitani a gyárak feladata, azok közül legfeljebb csak kiválasztani t udjuk a megfe-

lelőt,

de a többi

tényezőt

mi tartjuk a kezünkben, azok maradéktalan megv.alósít~sáról nekünk kell gondosl«xlnunk. Ezek közé tartozik az elő­ rnágne,;ezü !.ram OiAimúli:; b~rlés. De ha mégis megtört6:1J!C. tapasztalatból tudjuk, hogy a· mély hangok csekély eltorzulf.sa kori. : ~ sem zava r1, sőt, egy zenei mű keretében érzékeini is alig lehet. De m eg a1natőr vis7.0nylatban a mély 10

- - - · -

hangok at nem megfe1 elően felvevő m lkrofonok p. u p-ok stb, mla tt úgy is állandó küzdelem folyik a mély hangok valósághü visszaadása érdekében, ilyen viszonyok között Irulönösen nem kell aggócLlunk a mély hangok túlvezérlést olmzó erös.sége miatt. A szült.séges korrekciók gyakorkHi él.i.úkeil:ől a későbbiekben lesz szó. 'l. A lejátszó hangkorrekció

Mint az előbbiekbeo már ernlJtettük, a s?.alagról kapott hangfrek~ ven ciás feszültség 9,5 cm/si>;e szal agsebességnél kb. 5000 Hz-tól visszafele egyenletesen esik, mégpedig olttávonként 6 uB-el. (Oktávonként lcfcleződik a feszültség.) Ezt az est;st lejáts záskor kell helyreh oznunk Ez a hangerősíro láncban elllelyezett hangkorrekciós taggal könnyen m egvaló-o sítható. 11 A sz.alagon levő mágneses r észe<:skék öndernagnetiz:ilódása, valamint az ún. "réshaU)s'' és egyéb kevésbé jelentős veszteségek miatt f okozatosan erósödö, de megkörelítően sem lineáris feszültségcsökkenés jelentkezik a J1~agasabb ha.!1gok tartományában. Részletesen foglalk o2Alli ezeknek. a veszteségeknek okaiv al, jelen f ü zet keretében értelmetle n lenne, mert azon ált.alában Úé:j'sem tudn~k segíteni, csupán a követ.kezményüket az erősítés folyamán meg.l<özclítően helyre konigálni. Magától értetődő, hogy amit ezen túlmenően tehetünk: a szalag és a fejrés egymás közti viszonyát a lca.,kedvezőbbre kell beállítanunk. A m ár erről elmondottakon klvül a minél jobb magas hang lejátszáshoz szük~ séges a fejtilkör tökéletes simastiga és ezzel kapcsolatban a •fejrés sza.. laggru érintkező fejmag sarkainak Itifogást alan " éles saTkú" k ilcépzése. Ez csak finomszemc>és, sima szalag több órás üz~-me után alakul k i. Durva szemcsés, elpiszkolódott szalag. r osszul alkalmazott v agy túlnyo.: mott filcpárna hatására a fejtükör hosszirányban klarcossá, a r ésélek pedig a rést J.titöltő kt>rnény bronzlemez dacára is, l egöm böly itette váln ak, ami véglegesen lehetetlenné teszi a szalagon ugyan rajta levő, .de a résnél rövidebb szal,aszra felvitt. h angfreh."Venciák visszajátsiásat, sót a sarkok legömböl:yödése a~ ~ffal~tiv légrés szélesedését is ok ozza. Ugya ncsak igen fon tos szerepe v an a fejtükör állandó t isztán tartásának i s. 8. Az

erősítő

Gyakran ta pasztaltuk, hogy egyes amatőrök a magnakészülékek f elújításánál az erősítőrészre nlig fordítana!< gondot. Holott meddő minden igyekezet, h a az n incsen kif og1stalan állap::.tban. A magnóerösitő iránt bizonyos szempontokból a követelmények meglehetősen nagyok. Amfg pl. az erősitékre ál~lában jellemző kimenő t e ljesítmény i t t csak másodsorbun érdekes, de szülcséges a han~korrekciók n élküli 20-20 OOO Hz-ig terjeelő lineáris, tor zftúsmentf'.S erősítés, az alacsony alapzajnívó a m ikrofónia é.3 gcrje:iés:nentcsség még teljesen· felcsavart hange t·ő-szabályozó m ~llett is. ll

Az erősítő bemérését célszerű Itiiktatott hangkorrel;:ciókkal a végcső­ tól fokozatonként előre menve elvégezni. Ezt természetesen csak hanggenerátor (>s hangirekvenciás csővoltmérö segítségével tudjuk végrehajtani. 'I'orzftásmét·öre illtalúban nincsen szül<ségünk, de .iól használható egy oszcilloszl<óp. Amennyíben erősítőnk e>lektromosan rendben van és rátérünl;: a hangfrekvenciá!> mérésekre, az első hiba rendszerint már a végfoknál jelentkezik, mégpedig a kimenő trafó gyenge minősége miatt. Ha a mély hang átvitelnél esést tapasztalunk, megkísérelhetjük a tJ:afómag hé7.ogát össze};al:~pálússal csökken teni, ha ez nem segít, szükségessé válhatik nagyobb vasmaggal, illetve nagyobb primér öninciHkcióv al egy másik kimenő trafót készíteni. Ilyen esetben a m3gas han~ átvitel javítása érdekében a szekunder menetek felét a primér tekercs alá. a másik felét a primér tekercs közepe tájára helyezzük el. A "Hi-Fi" h an.g;itvitel érdekében elkerülhetetlen a végfok frekvenciafüggetlen negatív visszacsatolása. Ez egyszerü módon: a végcső anódkivezetését az előtt.e levő erősítőcső anódkivezetésével t>sszekötő 1-1,5 Mohmos ellenállásal megvalósít.ható. (A katódejtő ellenállás 100 .uF-os átblokkolása ilyen esetben te1·mészet~sen m egmarad.) Negatív visszacsa;,olás a lka lmazásával a végcső erősítés cSÖkkenésével is s7.&molnunk k€'11; ez azonoetleg kiszá radt katód elkók okozhatnak . EzeK kicserélése rendszerint segít. A csatoló kondenzátorok értéké'1ek növelését azonbnn ne vigyük tú1zásba, max 50 n.F elég szokott lenni. Ilyen ~éira ió minóséglí styroflex vagy olajkondenzátorokat használjunk. A nugy ll:apacitású kerarnikus (ba riumtitanat) l
Ha az erbsitőnl~:et a k if ogástalan mély hangátvitdre rendbe hoztul<, gyakran előfordul, hogv a teljesen felcsavat•t hangcréiszab:Hyozó esetén begerjed, mégpedig alacsony, néh:íny !·l z-es ütemben. Ennek oka aY. anódfeszi.iltsf>gnek ilyen ::.!ac,;on.•· trekve nciara már elé-gtC"1en szürése. E:zen az első ~t-ősítőcső anódfeszültség szü;·ólánc~nak az időállandój !•­ nak a növelésevel (n:~gyobb é 1·tékü tlkú, vagy szur(>ellenállá:;) segíthetünk. Makacs esetben a csatoló kon dc·n?.illOroh: értékének n~mi csökkent~se is szüksé~essé válhatik. Magasabb frel{venciálwn történő begerjedést 1ö1eg n végcső és a kimenő tra:l:ó. valamint a traCó m2lcgvezeték kapacitiv c·saLOlása az első erősítőfokozattal, illetve annak alkatrészeivel okoz. Ezé1·t szükséges az első cső árnyékoló burába zárása, sőt a hozzá tartozó alkateészek leárnyékolása. de ajánlatos a végcső anódját is a kimenő trafó belső. ke:~..dn kivezetéséhez kötnL l?

Alapzaj, hálózati mor!f'~ Következő lépésként meg kell vizsgálnun.'- az erösítőnket, hogy alapzaj, valamint hálózuti morgás szempontjából megfelel-e a követelményeknek.

9,5 cm/sec szalagsebességnél az elérni kívánt dinamika 50 dB 50 Hz tájékán viszont mintegy 24 dB emelést kell alkalmaznun.k, ami egyértelmű azzal, hogy a kimeneten mérhető hálózati alapmorgás ro-értéke az erősítő teljes kivezérlésénél kapott feszültségnél legalább 74 dB-el alacsonyabb kell hogy legyen. Ez már igen komoly köv etelmény. P éldául 4 V maximális kimenő feszültség esetén annak 5000-ed része, azaz O,R mV. Ez lenne a kívá natos érték, ami azonban a legtöbb magnónál jelenle~ teljesíthetetlen. Ha sikerül lü-15 mV-ig lemenni, ez a gyalwrlatban teljesen ltielégítő, mert fülünk az ilyen alacso.ny frekvenciára kevésb,; érúkeny.

Hasonló a helyzet a mag.as hangúk területén is. a hol a állászaj olwzhat nehézségeket.

cső

és ellen-

Hálózati morgást az alábbial~ okozhatnak: al e légtelen szűrés; bl nem megfelP.lő típusú első erősítő cső; c) az első erősitö cső áthidalhatatlan, vagy kapacítás szegény kondenzátorral áthida lt katódejtő ellenállása ; d) helytelenül elhelyezett, vagy bekötött földelő vezetékek. g) a f e jre jutó szórt mágneses tér. Vizsgáljuk meg sor·jában. a)

Elégtden

SZÚTéll

Gyári magnók~zülékeknél a.z anódfeszül tség szúrése kifogástalan elkók ese tébe.ri megfelelő szokott lenni. A legelső cső anód:feszültségének utánszűrése (20-30 kohmos ellenáll ás 16 ttF elkőval) azonban szükségessé válhatik. A kifogástalan szűrés különben is a készülékben alkalmazott hangkorrekció előtti fokozatokban a legfontosabb, mert korrekció után már mély emelés nincsen.

+

b) Az el6erősftő cső

Az elslí erősítőcső lehetőleg az ilyen célra szerkesztett EF 4() vagy EF 86 legyen, melyeknél messzemenően figyelembe vették a fűtőáram váltakozó mágnes tet·e zavaró hatásának ltiküszöbölését. Ezek a speciális csövek m ás szempontból is (csőzaj, mikrofónia stb.) a legalli:a1masabbak hangfrekvenciás előerósítésre.

l

Más tfpusú cső használata esetén szükségessé válhatik azok kiválogatása, mert egyes példányok különösen a mikrofóniára való érzé-. kenységült mi.att, nem hasz.nálhatók. Az első erősítőcső í-ütése még speciálls csőnél is okozhat hálózati mor gást, ha a fűtővezeték egyik ága nincsen lekötve a fémalap-laphoz. Még jobb megoldás a fűtővezeték földelését egy a fűtGvezetékre kötött

t

13

r

L

l

L_

! . '· .1~1000 ohmos kis huzalpo~

útján, az ón. fatésközepelésget ~ oldani. (2. ábra.) _KatóqejtQ e~nállás helyett ~án:latos 1:\Z els6 c2ő katódját közv.~ lenill a földpontra kötrii, és az el6f~szültséget naay fdőállandójú ~ komplexummal (10 nF 10 Mohm CR-tag) előállitani. (3. ábra.)

+

•,

í

t()()

2. cifn'a

3. cibra l

• ~ '\!alamUyep okból. ez . nem alkalmazható (pl. kaszkód er<6 fokQ.; · . ~1>.. ·~gy a · fíítővezetéket a katódhoz vJszonyitva 4o0-50 volt + l>Oil· · ·-~Y _.jes~tségre kell emelni, ami• ~tán megaitadál.yozza a fútöfeszült:. · _.cégnek· a fűtőszál emis!;ziója közvetítésével történő kat~ jutflsét • . {4...4b~) ,. Y~ e~etben szóba jöhetne az, első erósitőcső egyenárammal töl'-'Íénő fútése is. de ezt, s a fentebb vázolt nehézsé-ieket is, rövidesen kJ ,fogja k.üszöbölni a tranzisztorok alkalmazása. Olyan amatőr, aki ~

' •.

t

"•

.'

, ... t

'.~

l f l

a vonalon otthonosan mozog, és rendelkezi"k megfelelo alacsony alap ~j ú tranzisztorral, mátis megkíséreLheti ezt az u tat követni Az alacsony impedunciájú lejátszófej különöse n a!kalmas a tranz.i.sztorral való csatlakoztatásra. Ilyen megoldást láthatunk az 5. ábr'.m.

l t r

)

~

i l

P138

a

r·

~

fOk

O,J/1

l

5. ábra

r

i

•c

l

l

Fő'Ldel.é.~i

pontok

Nemcsak hálózati morgásnövek.edést, de gerjedést is okoz.~at az W"nyékolt vezetékek, hidegitó pontok nem megfelelő kiválasztá.sq és fémalaphoz !(1:\tése. A hálózati trafó szórt mágneses mezeje ugyanis a kornyező fémalkatrészekben. veze-tékekben feszültséget indukál. Ennek :az első erősftócsőre jutását meg kell akadályozni, mert bármilyen csekély is ez a feszültség, a sokezerszeres erősítés u tán már jelentős alap m.orgás növekedést okozhat. Emiatt a fejtől az első el'ósítőcső rácsá110z vezető árnyékolt kábelt az alváztól szigete!ni kell, és az árnyékoló harisnyát csak egy ponton. célszerűen a csófoglalatnál, szabad az alvázhoz kötni. A fejből kijövő vezetékek árnyékelását se kössük össze a rácsvezet ék árnyékolásáv.al. mert az előbbit a fejtokkal szokták összekötni és a z így kép ezett két távoli pont összel,ötése a fémalap-lapban kiszámíthatatlan irányban

folyó áramok rniatt zavaró feszültséget juttat az

első esőre.

Ugyanez

vonatlmzik a fejtó l az átkapcsolóhoz, és onnan az els6 csőhöz fut6 vezetékel;:re ls. {Szigorúbban véve ez a szabály némi enyhítéssei a további erősítőfokozatc-k "meleg" vezetékeire is érvényes.) A "csak egy p onton földelés" szabályát azonban nem szab ad félreérteni. Teljesen hibás lenne és könnyen gerjedés t okozna az a m egoldás,

ha az erősítő valamennyi fokozatához tartozó hideg pontokat összesítve egy helyen k ötnénk a t:émalap-J nphoz. Helyesebb, h a ezt a szabályt csak a.z egyes fokoz.atokva vonatkoztatjuk és a z ahhoz tarto7.6 a lk atrészek kivezetéseít, vez.etéke-ket közösítjük térbeli húrok k épzése n~lkUI egy, a csőhöz legközelebb fekvő, a fémalap-lappal összefüggő csatlakozóponton.

Az alapzaj csökkentése

A magas h angok tően kettős

eJ:eöetú:

kellő

csőzaj

emelésé t

megnehezítő

ala pzaj az

erősítót

ille-

és (!llenállászaj.

A csőzaj általában csak a leg~lső et·ősftőcsőnél játszik szerepet. Az egyedüli segítség megfelelő típus h aszn ál ata. Ez a már említett EF 40EF 86 csövel{.kel ú ltalában megoldottoalt tekinthető. Ezeknél a csöveknél ls jelentkezh et azonban csőzaj a csövek a láí-ütése vagy elöregedése révén. Hallottunk azonban olyan esetről is, hogy a javító amatőr· a csőfog­ lalat utánforrasztásánál f orraszt67sírt (!) használ t, ez a páka melegétől szétfutott a foglalat szigetelt testén, és pár hónap múlva annyi port kötött le finom massza alakjában, h ogy az egyébként ki fogást alan cső is máról holnapra zajossá vált tőle. (Benzines lemosás segftett!)

Az ellenállást:a.it szintén az

első cső

munkaellenáHá.sa vag_v gyenge

minőségű csatoló kondem:átora okozhat. (Az utóbbi ugyan n em "ellenállás", de zaja h asonló lehet.) Kiiogást<>lan mi n0ségű a lkatrészek és magasabb wattszámú ellenállás használata segíthet. Makacsabb esetekben a segédrács feszültségének változtatásával csökkenteni lehet a munkaellenálláson átfo tvó nyugalmi áramot, és ezzel olykor annak zaját is.

9. A ·f ej k o m pen7..ál ása

A legtöbb esetben a fej által fel sude!t hálózati morgás csökkentése okozza a Jegkomolyabb nehézséget A hálózati trafó, a hsjtómotor és egyes készülékeknél a fojtótekercs szórt mágneses mezeje a lejtít~zó fejb &l feszültséget indukál. Ennek csökJcentése érde kében a legcélravezetőbb út a zava rt okozó al katrészek megfelelő elhelyezáse (távolítása és elforgatása) lenne. Ez azonban a legtöbb esetben mát· megváltoztathatatlan. Sokat segít a fej szimmet1"ikus, i~&ttekercses kiképzése (ilyen pl. a Bogen fej), de ez is csak homogén mágneses mez5 eset-én nyújt kellő védelmet; ilyen h om ogén zavaró térre azonban m agnónlll nemigerl szám íthatunk Ezért fon tCis a fejet m ágnesesen is árnyékoló permaUoy bura kifogás talan minő sége. Sokszor azonban ez sem elég. Ajánljuk ezért a fej elé h elyezett á rn yékoló lemez használa tá t Céls zerű kialnk ítását a 6. ábrán láthatjuk. A kb. 1 mm vastag p ermalloy C v agy Mu- metall Jemezt egy már használaton ltivüli fe)tokból vághatjuk ki. A kivágást fém-lombí-ürésszel vé-

16

gezzük, mert az ollóval történő kivágásnál meggörbUl és ez már egymagában is, de az utána kö\'etkező simára ~alapálás is, elrontja a mágneses tulajdonságait. Az ok-vetlenül szükséges ha jl ításokat éles sarokkal képezzülo> ki; igy csak az anyag kis része károsodik. A Jemezre a filcp árnát nitrólél!kkal ragaszthatjuk fel.

,--, l

l

L,

h --...t p

1=1-~

6. éb-Ta

r

A fej á ltal felvett morgást tovább csöklHmthetjük kompenzáló tekercs alkalmazásával. Ez a fej közelében elhelyezett és minden irányban elfot·gatható 50-100 menetes tekercs. Célszerű papú·maggal, egy kihúzható oermalloy lemezesikra elltészíteni. (7. ábxa.) Kedvező esetben jelentős mértékben kompenzálni tudjuk vele a nemkívánatos morgást okozó feszültséget. Ezt a tekereset a fejvezeték ,,hideg", tehát lejátszáskor földelt ágáb<~ iktassu-k be. Arnyékolni nem szül~séges.

7. ábra

10. A bangkorrekciólt Mínt már emJitettük, a hangszala;;ról a fejjel levehctó jelfeszi.ill"ég nem frekvencia-lineárisan azonos a felv~telkor a készülék bemeneti kapcsaira adott hangfrekve nciás fes zültséggel. Magától ét·tetődik, hogy a valósághű hangvisszaadást csa k a tapa.sztal' ~ltéTésekkel ellené?"tehnű erösitéssel lehet megvalósftani. A lejátszásra átkapcsolt erösítő eredetileg lineáris frekvenciarnenetét tehát úgy kell rnegváltoztatni, hogv 37. nuntegy "tükörkép,... legye-n a sza!agt:ól kapott fcszültséoggörbének. ~

Radviinyi: Magne tofon

l 'i

A felvét(tri korTekciQ Kűlönböző

okok (veszteségek stb.) miatt már a felvétel sem történ-

hétik frel~vencia-lineáris erősítésset A 8. ábrán láthatjuk az Ozafon CRF 88 szalag frekvencia menetét 9,5 cmfsec szalagsebességnél felvevő és lejátszó f:langkorrekciók nélkül. Felületesen kiétiékelve a görbé-t úgy tűnik, mintha semmiféle felvételi korrek.ciórn sem lenne szükség, hiszen még 18 OOO Hz-nél is 15 dB a jel/ zaj viszony, és az. ilyen magas hang·o k gyakorl atban előforduló erőssége a 15 dB-t aligha haladja meg. Igen ám, de ezek a magas frekvenciák

A CRF ./ifJ .stc11og frelne?cK:lmenéh:

:,....--

-50

~

tfXJ

---l

V:~5

cm/3ec

·~,T

''"

........

\.

lés:t90%

;- zajszint 2lXJ

500

•

ngya:ncsalt gyakorlatilag lényegesen gyeng~be'k, és gya~~bben kerülnek felvételre a közép és mély h angoknál, ezért azok a közép hangokra beállított kivezérlésnél a zajszint alá kerillnek Hogy ez ne történhessen meg, felvételkor mintegy 8000 Hz-töl felfelé magas-c>Jnelést alkalmazunk, mégpedig oktávomként 8-10 dB meredekséggel. Nem kdl félnünk az így fenyegető túlvezérléstői. rnert mint már említettü!" eze!{ a magas hangok a gyakorlatban a k
A fent ieket, mint járható utat említjük meg, ami kétségtelenül megkönnyíti a kielégitő mély hangátvitelt. A saját részü nkr ól azonban késziilékbe beépített felvétt:'li mély hangemelést nem alkalmazunk abból a meggondolásból kiindulva, hogy a felvételi mélyemeléssel a szalag ismételt átjátszása nehézsége.l<et okoz, t~kintve azt, hogy átmásoláskor az előző mélyerneléshez hozzáadódik az ismételt emelés, ami már megengedhetetlen. Ehelyett a magnó elé kapcsolt keverő-előerősítővel állítjuk be a legkedvezőbb értéket, Ilyen változtatható elöz.etes hangszín-szabályozási lehetőségre a legtöbb felvételnél amúgyis sztikségünk · v an. A hanglemezkről mikr ofonnal stb. töct.énő felvételek ugyanis csak megfelelő előzetes korrekcióval vehetök fel kifogástalanul. A magas hangok felvételkor történő esetleges tú.lemelése a tapasztala t szerint, alig okoz nehézségeket az átmásoláskor. Ugyanis ha a kelleténé l több lenne, azt a lejátszó m agnó hangszín-szabályozójával koni~lehet.

A f elvételi hangkorrekció beállításánál rnind enesetre vegyük figyelembe azt is, hogy az á ltalunk felvett szalag frekvencia menete olyan legyen, hogy az bármilyen más, k ifogástalan készillékkel lejátszva se legyen a valóságosnál bántóan eltérő hangszínezetű. A felvevő hangkorrekció gyakorlati kivitele készülékenként, illetve tipusonként változó. Fl:ekvencinfüggő negatív visszacsatolás, sziírőkör, vagy a kettő kombinációjával ol dják meg. A l egtöbb, ma már elavultnak tekinthető készaléknél az eredeti megoldás nem mindig a lkalmas a jelenl egi kivánairnak szerlnti átalakításra. Egy egyszerű, d e jól bevált, csak magas hangemelő korrekciós sz:E'll szüntetni.

1!1

~--------~----r::r----~-1==~~--~- -~

~

(1- ISV

~

'.7St:m/$ec nél C•2S!JpF

9.5 cmj.sec-nél C·l60pF

l

19 cmtS«-nét c .eopr ,

9. ábra

19

A lejátszó hangkorrekció

A közelmültban még általános s?..abály volt: felvételn€! csak magas-, lejátszásnál pedig csak mélyemelést szabad alkalmazni. A lejátszásnál 'lil{a\mazott magaseme.l és ugyanis nemcsak a magas hangokat, de a szalag alapzaját is emeli, ez pedig v€geredményben d inamika szükülést okoz. A korszerű hangszalagoknak helyes beállítás mellett azonban ma már olyan alacsony a zajszintjük, hogy a kielégitő nwgas hangátvitel érdekében lejátszáskor a mély hangemelésen kívül magas hangemelést is alkalmaz.hatunk anéll<ül, hogy ez számba veheti:> dinamikacsökkenésseJ járna. Lineáris átvitel 12-14 OOO Hz-ig ugyan lejátszási magasemelés nélkül is megoldható, de ennek megvalósítása amatőrviszonyok között megfontolandó. Tapasztalati tény ugyanis, hogy egy lineáris frekvenciamenettl magnó hangszóróra kapcsolva, me~közelitően sem kelt Vlalósághű hanghatás·t . Ennek számtalan olm közül a l~ényegesebbek: a hangszórónak és dobozának egyenlőHen hang'Visszaadása, a fül hangerősségtől függő, illetve azzal változó hangmagasság é·rzékenysége, valamint a helyiség akusztikai viszonyai. A leghelyesebb út természetesen a magnó lineáris áfvitelre való be-

állítása és a hangszórónak e.gy hangszínszabályozás

póterősítővel

való

működtetése

lenne. Ez .azonban nehézkes és költséges megoldás. Tudják ezt a gyárak is, ezért ma már a magnókészülékeket. kivétel nélkül ellátják hangszín-szabályozóval is, mellyel a beépítetten túlmenő hangkorrekció is lehetséges. Az ezzel történő korrekciós lehetőségek azonban koTlátozot tak, és nem mindig kielégjtőek. Az amatőr számára e zért járható út az js, ha figyelemmel a lehallgatási viszonyair:a, esetleg egyéni fzlésé1>e, a beépített hangkorrekciót már eleve úgy állítja be, hogy az .a megítélese szerint élethű, kifogástalan hangvisszaadást biztosítson. Tudniv-aló ugyanis, hogy jelenleg még nem ismertink olyan méresi módszereket, melyek ilyen tekintetben az emberi zenei haUást és a közízlést vitadöntően helyettesbteni tudná, már csak azért sem, mert a minőség iránti követelmény állandóan, és gyors iramban fokozódik. Az egyre jobb minőség're, ~lethűségre törekvő amatőr mindenképpen elérkeZlik arra a pontra, amely után a szokásos, de jelenl-eg még nem szabványosítható lejátszási hangkorrekciótól el kell

térnie. A gyalkorlatban a külsó, megfelelÖE'.n dobozolt hangszóró használata esetérJ rendszerint elég a magas hangok túlemelése. Fokomttabb mély hangemelés legfe ljebb csak .a magnóba épített kisméretű hangszóró használatával indokolt, de az így kikényszerített mély hangvisszaadástól nem várhatunk természetes, élethű hanghatást. Nem lineáris átvitelre beállitott magnóval, magától értetődően, szalagmásolás csak utánkorrekeién át végezhető el ki'fogástalanul. A lejátszó hangkorrekció a fe.Jvételihez hasonlóan az erősítőben 20

. ·.

többféleképpp-n oldható meg. Egy

egyszerű,

de jól bevált szüröt a 10.

ábrán láthatunk. Ezt a lineálisra beállított erősí tő bá t·melyik két fokozata közé be iktathatjuk Figyelemmel kell lennünk azonban az alábbiakra: az előzp C!'>Ö munkaellenállása ne h:gy•!n 50 kohmnál nagyobb ésiékú; a szúrőt csatoló kondenzátor nélkül kössük az anódlemezhez, s a csatol ó kondenzátor a szürő után kötendó. A fenti szúró mély hange melésének mértékét az Rt vált<>ztatásával, a magas hangemelést az R2 valamint a hangszín-szabályozóként alkalmazott P --vel állitjuk be. p

Q."i/'1

(ht:Jng.ui7)

c

l-4--t a-..._. J ~70k

iOn ~--~-c=r~c=J-~f~l~ , -

•

·'·

: : l1,n

~! as11 c-!.3

10. ábra

J

l

. A fenti szűróvel a lineáris átvitelen túlmenő magas hangemelés ne.! il valósítható meg. legalábbis nem a kívánt mértékben. A magas hangemelés szűréssel, vagy negativ vissz;,1csatolással történő további emelése egyértelmű lenne az általános erősítés tovnbbi csökkentésévd, amit a legtöbb készülék et·ösítés tartaléka mar nem tud pótolni. Emiatt a le játszófej rezonanciába hozását javasoljuk a szükségesnek muta tkozé> 1215 OOO fu fl-ekvencián. A ~goldása igen egyszerű: a lejátszásr-a kapcsolt fejet áthidaljuk egy 150--30 pF-os kondenzátorral. A legkedvezőbb értéket lehallgatás (ttján ki ke ll keresni. Nem egyszerű feladat, mert az amatőr gyakorlat.ban ma még l'it.ka az olyan ·f elvétel, amelyik ezeket a magas hangokat is tartalmazz:a, mégpedi.g helyes arányban. H<1nggenerátor hangjának visszahallgatása c.~ak erősen vitatható, bizonytalan eredményt ad. Természetesen a fPj "átblokkolásái" úgy kc:oJJ megvalósitani. hogy az felvételkor ne maradjon a fejen, tehát nem a fejkivezetésekre kötjük közvetlenül, hanem a vele öss7.-efüggö, csak lejátszáskor szet·epel kapó átkapcsoló kontaktusokra. Ügyelj ünk azonban, h ogy a koi'ldenzátor földelendő pontja kerüljön a "hideg" pontra, nehogy ez az eljárás kapacitív "brummfor rássá" változzon át.

21

Hongkorrekci.ók a 4,75 cm[sec sebességnél

Swlnunk kell még az elterjedőben levő 4,75 cm/sec· szalagsebesség~ ről is. Ennél a sebességnél a szalagról k-apott feszültség frekvenciamenete hasonló a 8. ábrán láthatóhoz, a zr..al a különbséggel, hogy 20 Hz-től mintegy 3500 Hz-ig 6 dB-el alacsonyabb a fejről kapott feszültség (fele a 9.5 cm-nél mérh.ető fes;o;ültségnek). A magas hangok :3500 Hz-től valamivel gyorsabban esnek, úgyhogy már 10 OOO Hz körül elétik a zajszintet. A 9,5 .cmjsec sebességnél alka lmazott hangkorrekciókat ezért módo::;ítani kell. Felvételhez használhatjuk a 9. ábrán levő ha ngkorrekciót, de a C kapacitások értékét magasabbra, kb. 250 pF-re vegyük. A lejáU~zó hangkorrekciónál a 10. ábrán az R2 eUenúllás növelendő. Ha fejet áthidaló rezonancia konden:7.átort alkalmaztunk, úgy annak értéke annyira növelendő, llogy a rezonancia kb. 7000 Hz li.örnyékére essen. lL A

töl'lő

oszcillátor

Az erősítő témakörébe tartozik a törlő oszcillátor is. A régebbi magnókészülékeknél általában pennaBoymagos töl,'lőfejeket használ tak. Ezeknek olyan nagy a veszteségük, hogy nagyteljcsít.tnény(j töl'lő(•sztillátor beép.ítésére volt szükség. Emiatt természetesen az anódfeszült.:égfo1T~ és vele a hálóZ:ati trafó mér€'te is megnőtt. Ma már törléshez kizárólag ferrit magos törlőfejet használnak, aml ()lyan jó hatásfokú, hogy a régebbi törlőteljesítménynek csak a töredékére van szükség. Egy készülék korszeríís itésénél nekünk is ilyet kell beéPítenünk. Az eredmény: lényegesen csökken az anódár-am szükséglet, ami magával hozza a szűres javulását. Oszcillátor csol<ént megtarthatjuk az eredeti nagyobb teíjesítményt'i csövet, de alkalmazzunk erőteljes negatív visszacsatolást, tehát a katódját 2-300 ohmos áthidalatlan ellenállással ltössük a földpontra. Ezál tal csökken a cső torzítása, és kevesebb zavaró interferenciafüttyöt okoz a rádi6ból történő felvételeknéL A torzítatlan jelformájú előmágnesező áram egyébként a felvétel minőségét is javítja. A ferritmagos törlőfej csatlakoztatását egyes géptípusoknál a késöbbtekben tárgyaljuk. 12. A készülék demagnetizálás3

Átalakítás vagy javítás után a többé-kevés~ mágneses szerszátnóktöl a készülék szalaggal érintKező, vagy csak a szalag: közelében levő Vá&- és acélrészei felmágnesezódnék, ami viszont lejátszáskor a szalág alapzaját növeli meg, sőt véglegesen zajossá teheti az eredetBég kifo-gástalan felvételt is. Ezért az elkészült géP említett al katl'észeit ajánlatos az alább ismertetendő demagnetizáló tekercs közelítése, majd távolításával demagnetizálni. Ezt a műveletet nem árt 1-2 havonkén• a z üzemben levő magnón is elvégezni. Dema.gnet:!Záláskor a magnót kapcsoljuk

l

kl. mert a fejre jutó igen

erős

v áltak oZó mágneses tér az erősítót ol y hogy a végfok, béleél'ivc a hnngszórót is.

mértékben túl vezérelheti, megsérülhet. Demagnetizáló tekercsként jól felhasz.1álható egy olyan kimenő trafó, meiynek vasmagja M-1 lemezido~okból van öss1.erakva. Az l lemezeket leszedve, a kimenő trafó primer (nagyobb menetszámú) tekercsére 220 volt hálózati feszültségei - termé'!zetesen váltóáramot --" kapcsolva igen erős, szórt válta.kozó irá!WÚ mágneses teret kapunk. A fesziHtségh ozzávezetést és a tekerc.<:rc való csatlakc zást kifogástalanul sz:igeteljük el, mert a hálózati csatlakozás megszakításakor a tekercsben veszélyes feszültséglökés kele tkezhet. ;

13. Egyes k észflléktipusolmtU ajánlott vá l toztatásolt ML-MOM-FMV. (EHR 11-12)

Eredetileg a ML által 19 cmfsec sebességre tervezett készü lék. Amatőr kezdeményeresre alakitották át később kétsebessegre. A'E. alacso-nyabbik szalagsebesség azonb An nem a szabványosnak tekintett 9.5 cm/ sec. hanem ennél alacsonyabb, mintegy 9,2 crn/s ec. Emi at.~ ezt a géptípust J{'i.(ogástalanul korszerűsíteni nem lehet, me1't a ve le felve tt sza lagok más, későbbi gy:írtá:sú lt~s~illékekkel é5ak tor-z.íl:va játszhatól< lé, t]gyane'E. fordítva is fennáll. Ez.:m a hiányosságon csalt motorcserével vagy i egalábbis a'E. amatör számára megoldhatatlan tengelycserével lehetne segíteni. Ame-nnyiben csak a saját készülékünk részére készítün!;: felvételeket, érdemes a hangminőséget feljavitani. Ez már azért is indokolt lehet, mert az idők folyamán elkopott és fil; már beszerezhetetlén ML fejet úgyis korszerubbel kell pótolni. A fejcsere b izonyos fokú felszer számöz<>ttságot. és a müszerész munkákban való j~ágot kíván, mert a régebbi egybeépített fejpár helyett két különálló f ejet csak új fejtartólemezek készítésével lehet beépíteni. (Hasonló követelmény többé-k evl>..sbé mirtdén fejcserénél fennáll.) Ennél a gé ptípusnál az új törlőfejet igyekezzünk minél közeleb b elhelyezni a kombinált fejhez, mert altkor az e redeti szalagnym;nó szer Irezet a törlőfejoldali szár némi meghosszabbítása utá u használható marad. A z erősítőnél az alábbi változtatások ajánlhatók: A legrégibb Itiadásúaknál a 6 AU 6 csővet EF 40, vagy EF 86-ra csereljük ki. A f ejet á t hidaló 0,1 Mohmos ellenállást, valamint az egyes példán yoknál u gyanitt találh ató 160 pF kondenzátort vegyül~ ki. Ugyancsak eltávolítható a következő fokozat rácsát a földre kötő 160 pF kondenzátor ls. A második és a harmadik fokozatként dolgozó ECC 40 csónél nega~ tív visszacsatolással ol dották meg a szükséges hangkorrekciókat. Ezeknek alapos megvál toztatásával lehetne csak a jelenleg kivánato~ frekven ciamenetet kialakítani. Az ilyen te1·mészetű átalakítás sikere tapasz.. talataínk s zerint ennél a késwléktip usnál bizonytalan. Helyesebb és

23

egyszerűbb megoldás az eredeti korrekciós tagok kiépítése ufán az erő­ sitót a már korábban emlÍtettek figyelembevételével lineárisra beállítani, majd a 10. fejezetben leírt hangkorrekciós szűrőket beépíteni. Ferritmagos törlőfej alkalmazása esetén a törlőoszcillátornál alkalmazzunk negatív visszacsatolást. Az oszcillátor tekercsről lekerül a 10 nF-os kondenzátor, helyette 150o-5000 p F soros kondenzátor ral csatlakozunk a törlőfejre.

ERKEL

1

Ennél a kész!Uél~tfpusnál, bíír elődeihez hasonlóan a se bességváltás szintén a hajtómotor pólusszám váltásával történik; egy ügyes fogással elér ték, hogy a 9,5 cm/sec se.b ességnél a szalag megközelítően ezzel a sebességgel is halad. A korszerűsítés itt is fejcserével kezdődik. Az eredeti "Miniflux" fe j tapasztalataink szerint nem alkalmas 9,5 cm-es szalagsebességnél a 12 OOO Hz-en felüli ha.n~rekvenciá,k átvitelére. A további, erősítőre vonatkozó átalakítás kétirányú lehet. Amennyiben megtartjuk az eredeti hangkorrekciós megoldást, annak magasemelésél: úgy felvételi, mint lejátszó állásban a magasabb frekvenciák irányában el kell tolni. Ez az ECC 85 erősítőcső negatív visszacsatoló láncában levő soros rezgőkör kapacitásainak értékcsökkentésével érhető el. Az emelés mértéke és "sávszélessége" az említett rezgőkörbe iktatott 4 db 500 ohmos huzalpotméterrel állitható be f elvéteL lejátszás állásra. valamint sebességekre vonatkozóan külön-külön. Amennyiben a mélyemelést kellene utána állítanun!{, bizonyos határok között ezt is megtehetjük az ugyancsak a negatív visszacsatolókörben levő soros R- C tagok változtatásával. Tapasz1alataink s
A

szűrők

értéke természetesen

sebességenl{~.nt különböző,

ene is

figyelemmel kell lennünk. •l'ERT A 811 Fejet ennél a készüléknél csak akkor szükséges cserélni, ha a z már láthatóan megkopott, vagy ha méréseink alkal mával kiderül, hogy meghibásodott. A törlőfej megmaradhat, bár már kapható ebbe a géptípusba is beépíthető f err itmagos törlőfej. Csere eseren csökken az anódáramfelvétel, és ezzel javul az anódfeszültség szúrése is. E z a készülék már sok tekintetben korszerűnek tekinthető, egyed~ili hiányossága az, hogy nem használja ki a korszerű szalagok által ma már elérhető maximális lehetőségeket. A készülék tervezői ugyanis a hangkorrekcióknál a nemzetközi szabványokat ( ?) tartották szem előtt (R. T. 1960. 3. sz.), mely alatt vélhetően a. DIN szabványt értették, egy olyan szabványt, melynek hangkor rekciós előírásait a közhasználatra gyártott gépeknél maguk a szabvány gazdái, a németek sem tartják be.

A Terta 811 felvételi magaserr-elése túl korán, már 2000 Hz-nél kezdődik, holott 4000-4500 Hz-nél kellene kezdődnie, és meredekebben l kb. 8 dB/oktáv) emelkednie. A lejátszási hangl>:or-rekciónál kb. 8000 Hz után 6 dBfoktávonkénti emelés ajánlható oly módon meg-.ralósltva. hogy P7. az emelés a beépített hangszínszabályozóval szükség ese·t én (pl. másoláskot·) csökkenthető legyen. Egy megvalósított változtatást a ll. álxán közlünk.

I \

5() n

f60·2SO

l

T

• •

• ff1

lk

S -800

11. ábra A magasemelés megváltoztatásán kívül a mély hangátvitel feljavítása is szükséges. Emiatt a csövek közti csatoló kondenzátorokat kb. 50 nF értékűre cserélJük ki. Az ilven beavatkozás után esetleg bekövetke-w néhány Hz-es begerjedést az első cső anódteszültség szüréséne~ fokozásával szüntet.hetjük meg. UgyancsaK szükségessé válhat a kimenő­ trafó kicserélése. Ezt e lkerülhetjük, ha lejáts7.áskor póterősítőt és meg·felelő külső hangszórót használunk. lVIAMBó Első

lépésként itt is fejcsere szükséges. Ez.t a cserét azonban ki kell egészíteni olyan mechanikai átalaltitással, m~ly megoldja a szalagnaft a kombinált fej résére való ránycmását. Kísérletileg igazolható ugyanis.

12. dbra 25

-·-

hogy még a Jegjobb minőségü, hajlékony és véliony s zalagr ól sem kaplink kifogástalan magas hangátvitelt (10 OOO Hz-en felül) alacsony szalagsebességen a szalag fejrenyomása nélkül. A Mambónál azonban Ilyen filces ~yomókoar elhelyezése nem egyszerű feladat, rnert a fej előtti teret kitölti a szalaget a fejek közé nyomó bakelitkar. Egy lehetséges megoldást a 12. á brán közJünk A régeb bi, a szalaget a törl'ó fej széléhez nyomó, csak fékezésre szolgáló kb. l mm-es rugalmas acéllapot, melynek kivitel ezése és elhelyezése nem is vitathatóan helytelen, vagy vastagabb, berezgésre kevésbé hajlamos anyagból készülttel cseréljük ki, vagy el is hagyhatjuk, amenynyiben valamilyen ötletes amatőrfogással megoldjuk a szalag le!utó orsótengellyel oorténö előfeszítését A Ma mbónak, bár ált.alános véleményen szerint "jó a hangja", a gyártó vállalat által közölt frekvenciaátvitele ma már szCiknek t ekinthető. (100-9000 Hz.) Az erősítőrész hangátvitelének megváltöztatása a zsúfolt összeépítés miatt apt'6lékos, türelmet igényli? munka, bár sok változtatás nem szükséges. A jobb mély hangátvitel érdekében szükséges lehet a kimenőtrafó cseréje. Az első cső, C3 jelzésű 10 nF-os csatolókondenzátorát 50 nF-osra cseréljük. Az ilyen esetb!m beköve-tkezhető gerjed&- esetén a C2 10 ttF-os szfu·ókondenzátor 32 #-ra cserélendő. A végcs6 új katódelkója 100 p.F-os lesz. Az újabb kiadású M 5-nél a végcső rácsköri csatoló kon denzátora 2ű-25 n F-osra cserélendő. A m agas hangátvitel fokozása érdekében a fejet "felhangoló" 470 pF 16ó-250 pF-r e változik. Az RI 4-C20-ból álló felvételi szGró a 13. ábra szeri:nt módosttandó. Az előmágnesezés beállításáJ:a ezután a máx.

ECC85

~

fllJ

-----_J,..---:;ff---:13. 4bra

•

100 pF-os keramil<us trtmerre1 a

legkedvezőbb

e57.köAI(llhető.

(Kb.

2!)-~0

pF-nél kapjUk

beállitást:)

Le)átsz.ási Jrorrekcióként ,az IU5 váltottathatósága me~aqu:J. fle. ajá.nlatos eléje egy fojtótekereset tenni, és az összeköte.i pontot 15' nF-a.I a hlde~pontra kötnf. '<14. ábra.) · · · · ·· ·

tCC85

201c

I

#Sn

..

l f ...

. .... ' oJ..J. -

1 l

II. Rf:S7 AMA'l'ŰRMEGOLDASOK

1!'.8 SEGI!:DESZKÖZÖK

l. R a ngsz6rók és h a ngsugárzás' javitó berendezések A hangszóró és a vele szoros egységet képező doboz stb., a hangátvitel leggyengébb l áncszeme: nehézséget okoz a megfelelő sávszélesség biztosítása; az átvitt sávon belül a rezonancia jelenségek a frekvenciamenetben egyenetlenségeket hoznak létt·e; az általában 1-50/0-os hangszóró torzítás mély hangolmái nagy kivezérlés mellett 10% nagyságrendű lesz. Sajnos. amatőr eszköZÖkkel úgys?.ólván semmilyen mérést sem tudunk végezni, amelyből ellenőrizhetnénk, hogy a hallgató füléhez mi érkezik el abból, amit az erősítő ll:imenetén mérünk. Munkánk elbírálásánál k izárólag n fülünln~e vagyunk utalva. Ezért. hQgy jó eredm ényt érhessünk el. szükséges a legfontosabb alapelvek betartása. Mély hangvisszaadás

Bátran kimondhatjuk, hogy a "világ legjobb" táska-magnetofonja beépített hangszóróval sem adhat elfogadható hangot, elsősorban a mély hangok csökkentett lesugárzása miatt. Ezért aki egyáltalán nem al~r a meglevő - egyébként jó - ltészülékén átalaldtásokat végezni, annak is érdemes megfelelő külső hangszórót használni. Az alapvető szempontok a következők: 1. A hangszóró önrezonanciája legyen minél a lacsonyabb, u gyanis a rezonancia trekveneia alatt nagyon erősen esökken a h angszóró sugárzása. ~ 2. A mernbt·án első és há t'Só felülL'ieit - pl. hangfallal - el kell választani egymástól az úgynevezett akusztikai röv idzár megakadályozásóra (e nélkül a membr.án két oldaláról kiinduló hanghullámok kioltják egymást). 3. Csökkenő frekvencián u gyanakkora teljesítmény lesugárzásához negyrob me.mbrán kUengés tartozik, ezzel nö a torzítás. Előnyösebb tehát a nagy felületű membrán. 4. A membrán, mint rugózott tömeg önálló lengésekre haj.lamos, am'lt megfelelóen csillapítalllÍ kell. Ezt a csillapítást vagy speciális végerósítőfokozat, vagy akusztikus csillapítás alkalmazásával érjük el.

18

Magas hangvisszaadás A jó magas h ang sugárzó hangszóró membránja kis átmérőjú, merev, de ez n em azt jelenti, hogy m inden kisméretű hangszóró megfelelő. Lényegében a matör kezdeményezéssei egy adott hangszóró már nem változtatható meg, így tel.iesen a kereskedelemben kapható típusokra vagyunk utalva. A 10 OOO Hz feletti magas hangok sugárzása er~sen irányított, a'mlt különböző irányba fordít
latban jól bevált módja egy db szélessávú hangszóró alkalmazása megdobozzal. Erre a célra hazai viswnylatban jelenleg csak az Orion szélessávú h angszórók alk almasak. A kb. 50 Hz rezonanciájú 7 W -os hangszórókkal átvitt 40-12 OOO H z sáv rendszerint kielégitő. Ha a felső hatá.t'fkvenciamenet eltér a számítottól. Ellcnsúl.yozása: az egyes h angszórókat más kimenő leágazásokra ]{ell kötni, vagy az erősítőben hangkoÚekciót végezni. A magas h angsugárzókat a nal'(y h angszóró közelében. de külön hangfalon keH elhelyezni. felelő

•'

oc<;

Reflex doboz

Az egyik legjobb eredményt adó. viszonylag egyszerűen elkészíthető mély hangvisszaadást j avító szerkezet. A kb. 100 liter űrtartalmú doboz a hangszór ó alatt kivágott "kapuban" levő levegővel együtt rezgő rendszert képez. Ha a doboz és a hangszóró rezonanciája kb. megegyezik,

akkor az egész rendszer együttesen

csak "lapOs'' rezonanciát

mutat,

vagyis a mély visszaadás sokkaa egyenletesebb les z. T ovábbi előny, hogy a J
29

Más hangszóróhoz az alábbi képlet szerint számítjuk a doboz mél!ttét:

1-

s.

J()l v . fJ

A-JIA

l : a kapuba i::llesztebt cső h ossza m-ben. V : doboz köbtartal om (m 8 ) , A : kapufelül et (m2), f : hangszóró rezonancia (Hz).

6()(1

)J

v

l

"'~:;l

- -- -

o

l l

l l L

--

- -- - --

l

l

l l

l l

~

8lJ 16()

l

IS. li·bnl A megadott méretfi doboz térfogatra kb. minimáUs, ennél kisebb doboz már nem ad jó eredmény t. Ha a kész d oboz nem megfelelő helyen a d rezonanciá t, aloakor u tólag az l változt atásával .,behangol ha tjuk". Szet·encsére van lehetőség egyszerű villamos méréssel ellenőtizni munkánkat. A hangszóró impedanclájé.t a frekvencia függvényében ábrázol va a re:z:onancia helyén gyakran a mechanikus rezonancia elektromos visszahatása miatt néhányszeros növekedést tapasztalunk. Megfelelő a doboz, h a az önálló hangszóró rezonanciájához vis zonyítva a beépített hangszóró 1'2ZOnanciája laposabb, szélesebb lesz. A mét-ést egyszerúsfti, hogy viszonylagos é.-tél~ek is megfelelnek. A hangszór óval sorba kötünk egy kb. 2 ohmos ellenállás.., és 1-::ülönböző frekvenciákon voltmérővel mérjük a bangszórón és ellenálláson a feszültséget. A kettő hányadosa a b.
30

•l

reteivel összemérhető hullámhosszúságú hangokon .kialakuló rewnan ciák egyeneUenné teszik a fl·ekvenciamenetet; a hangszóró és a kapu elé esek ritka, merev rá csot tegyU11k, mert ll szokás06 textHanyagok saJát rezgésükkel t01-zítást okozhatnak. A sarokhanaszór ó

A reflexdobozt célszerű, mint sarolthang,szórót elkészíteni. Az anyagtakarékosságon túlmenÖP.Jl ez a megoldás a mély hangokat jobb hat~'is­ fokkal sugározza l e. Előnyös, hogy nem rendelkezik nagy. párhuUtmos falakkal, így nem alakulha tnak ki hatá t·ozott rezona nciák. Méretezése megegyezik a reflexdobozéval A falhoz illeszkedő éleket filccel ke ll borítani a j ó zárás érdekében. A 16. á brán bemutatott megol dás kétoldalt elhelyezett kapujával esztétikusabb megold ás.

o

r '•

f- -

- - --

'

~ 16. ábrn

Egyszerű, könnyen " han g"'lható" kiv itel, ha a kap u t nem az előlap­

ból vágju k ki, hanem a z egész "d obozt" néhány cm-rel megemelve, 11 padló és a ha ngfal széle között rést ala kitw1k ki. A rés nagysága a d obo;( re?.onanciá t változtatja. Ez a megoldás különösen tOO l-nél nagyobb úrtartalmú dobozok esetén használható.

KUlönösen egyszerfiségével, kis súlyával tűni k ki ez az új megoldás. Mét"etelt•e a tapasztala tok szerint nem kényes. A legjobban bevált méretek a 17. á brán láthatók. (160-200 mm-es hang,szórókhoz.) 31

A két vegen fakoro.ngokkal lezárt henger 8 mm v astag papirból készült. (A hengeres felépítés előnye, hogy az elözö megoldásokhoz viszonyítva ennél a sokkal vékonyabb fal is megfelelő.) Müködési elve még nem tisztázott, az ezt a megoldást először publikáló folyóirat Helmholtz-re:zo?Uitornak nevezi. vagyis a reflexdobozzal megegyező elven müköd ík. de bonyolult számításokra hivatkozva méretezést nem közöl. Tapasztalat szerint inkább a ha.ng.s zót·óhoz csatlakozó 1/4 hullámhoszS2:úságú cső (a hangszóró rezonancíának megfelelő hanghullámhosszának

l

[Q]

l l•

lj

. l

l

l /J-250

17. ábra

a negyede) elvén

l

l• •'

i

műköclik,

rmtus). A hangszóró rezonanciáját jól csillapítja és mé g közepes nagyság ú hangszóróval is COxion PD 201) egyenletes, jó mé ly hang visszaadást bil'Jtosít. Belül ezt is hangelnyel ő anyaggal kell bélelni, legalábbis a cső két vé~?:én és a hanJ;!Szóró mögött. ;;.

ll l

mint a közismellt törtcsatornájú doboz (labi-

Hang~:>zinszabáíyozás

A kis sebességű magnök dinamikája már emlíl ett okokból korlátozott. A lehetőségek határáig kiterjesztett átviteli sáv (erős-, mély- és magasemelések) a din ami.kát a megengedhető legkisebb értékt·e csök kenti. Ezért a felvétel kivitelénél elkövetett hibák közvetlenül minöség rn:nlást okoznak. Például ha mikrólemezn51 készítünk -- egyébl<ént kifogástalan - , de mély hangokban szegény felvételt, és ezt lejátszás·kor

•

végzett ktilön mélyemeléssel korrigálj uk, akkor a lejátszó erósítóbí>l

'

eredő

: ,•

brumm megnövekedik. Tehát arca kell töreked·ni, hogy felvételkol"

a szalagra ke rtiló műsorban ,.hiányok" ne legyenek, és lejátsu'lskor semmilyen korrekcióra ne legyen szül<ség. A felvételi hangszín ellenőrzését legbiztosabb a lelvétellel egyidőben külön lejátszófej és erösító alkalmazásával végezni. Ennek gyakorl ati megoldására később adunk példát. Olcsóbb megoldás, ha a felvevő erősítóról közvetlenül a végerő­ sítőre (rádiókészülék) csatlakozunk, de ilyen esetben nem pontosan azt halljuk, ami a szalagon rögzítődik, csak következ;tetni tudunk r á . Ranoszínszabályozó általános ha.sznála.tra

.

hangszínszabályozási megoldások számtalan változatából kettőt szemeltünk ki. Az első - klasszikusnak tekinthető - megoldás a magas és mély f.lut()mányban történő, a középhangokhoz viszonyítva kb. 10.. szeres emelést, vagy vágás t tesz lehetövé. A 18. ábrán lá~ható kapcsolás A

J

• 9Y

+

L----------- - - ..J •\

18. ábra

bekeretezett r észe Be és Ki jelzésű kapcsaival bejktatható bármelv csöves erösítő két fukowta közé. Mivel egy jó minőségü, tehát kis zaj~ előerösítő épflé!>e elég ~ok gondos munkát. kíván, ezért érdemes az ábrán látható tt·anziszooros előfokozatot elkészíteni. A különböző hangfrekvenciás feszilltségforrásokat !.gy teljesen elválasztjuk a szabályozó eb'YSégtől. A PlSB l
Raclvanyt: M agnetofon

33

ll

Bonyolultabb frekvencfámenet alakítható ki az ailábbi 4 sávra osztott hangszín szabályozóval (19. ábra). "Er. a megol
Be

19. áln·a Korrekci6 mikr6lemez lejátszáshoz t

A

jó minőségű felvétel egyik legjelentősebb forrása, a mikrólemez.,

egyúttal sok probléma okozója . A hazai piacon kapha tó kristály betétekkel elérhető a kívánt hangminőség, de vál ogatni kell még az azonos gyártmány egyedei között is fennálló szórás miatt. A h anglemezgyárak

j . :~

különbözö meggondolások m iatt nem lineáris frekvencia menettel vágják a lemezeket. Ezt l ejátszásnál kurrigálni kell. A leggyakrabban elő­ forduló lemezkorrekció ideális p ick-up-hoz: 500 Hz alatt lineáris mé}yemelés, 2100 Hz felett magas vágás (mindkét esetben 6 dB/oktáv). Az előírt frekvenciamenetet megvalósító korrekció (20. ábra) a p .. u. és l Mohm bemenő impedanciájú erősítő közé iktatandó. A szaitirodalom számos cikke fogl~lkozik ilyen rendeltetésű h a ngkorrekciókkal különböző lemezgyártmányokhoz átkapcsolhatóan. Az amatőr gyakorlat

'll 'll

~

0,(,7 f1

n---.1

.----lc::JI--~----,0

l

l

N

.33n 6

l l

'

·j

l

-

r-

_ _yl 1,17

erősílóhór 22Je

20. ábra

34

;l.

számá!"a járha:tó út a meg.adott korrekció hasmá'l ata egy magas--mély együtt. Ezt a megoldást índol(o}j.a az, hogy: l. Az egyes mikrólemezek vágási karakter:isztikája között az eltérés kicsi, és rendszerint nem ismerjük, hogy az adott márkájú lemez milyen karakterisztika szerint készült. 2. Preelz korrekció lehetetlen, amíg nem ismerjük a hasmált p. a. trekveneia menetét (frekvencialemez hiányában). 3. A p. u. rendszeréből (kristály, mágneses) nem lehet következtetni a frekvenci.amcnetre; ugyanis a gyárak a z általános használaka készült fejekben a tű és a kristály kö?k épített gumisret~ műanyagokkal és egyéb csillapításokkal torzított frekvenciamenetet alakítanak ki. Az ilyen pu.-ok bizonyos fokig korrigálják a vágási karakterisztikát és közvet lenül rádiókészülékhez kapcsolva a szerény átlagigényeket kielégítik. 4. Az előző pont célkitűzése gyakorlatilag csak magas vágásban valósul meg. Ezért t·endsze.rínt a 20. ábrán s:r.aggatottan rajzolt kondenzátor - amely a magasvágást végzi - elhagyható. b:a.n~z.ínszabályozóval

3. Kever& Tlil~~.

többszörös felvételekhez, filmhangosításhoz szükséges, hogy

egyidejűleg kettő,

vagy több hangforrás hang_iát folyamarosan szabályozzuk. A 21. ábra egy három csatornás egyszerű keverőt mutat, csak pasz.. Bel

O,JJ'f1

r;

BetU

21. ábra ~

'o >'

s •

szív elemekből felépítve. Jól használható, de az egyes csatorn~ kissé elhúzzák egymást. A keverő és az erősítő kö:.r.ött minél rövidebb és vas· tagabb (kiskapacitású) árnyékolt kábelt használjunk. A csatornák teljes függetlenítését teszi lehetévé a 22. ábra szelinti kapcsolás. Az egyes csatornák közös munkaellenállású, de egymástól független rácsú triódákat vezérelnek A fenti kapcsolás megfelelője tranzisztoros klvitelben (23. ábra). Ez a megoldás nem erősít, viszont nagy bemenő impedanciája hasonló • csöves megoldá$okho?3*

.'

'

•'

.. +2SOV l()()k

SOn

s

50n

Kt 117

117

(17

Bel.

5(Jn

8ell.

22. ábra

PIJB

1'138

Bet

&l

o.m

+

• 23. ábra 4. Leball(C"ató adapter

Sok esetben rendkívül előnyös., ha a felvétellel kb. egyidőben ellenőri7.hetjük a szalagra került műsort. Egyrészt a keverés, de főleg a rögzített hangszín minösége csalt közv etlen lejátszással ítélhető meg. A meglévő magnetofon unK kombinált feje mellé (utána) beépJtett l ejálszór .>j hez külön lejátszó erősítő t kapcsolhatunk. Egyes zsúfolt felépítésű készülékekben a zonban n ehü c:li1elyez.m még e;ry fzj ;;t (az erösítőr"l

36

nem is besZ!élve), ezért célszerűbb a lejátszófejet szalagvezetővel, erősí­ tővel együtt külön egységként kialakítani, és alkalmanként ráerősíteni a meglévő készülékre (24/a ábra). Ez a megoldás egyéb felhaswálást is lehetövé tesz (play-back felvétel). Az előerősítő az alapkészülék lejátszó erősítőjének frekvencia menetév el megegyező csöves, vagy tranzisztoros erösítő. Csöves kivitel esetén elkészíthetjük az új TERTA (922 tip.) előerősítőjét H a megelégszünk a magas impednnciájú kimenettel 50-100 mV kimenőfeszültség mellett, akkor az egész erősítő egy db ECC 83-ból állhat és a tápfeszültséget az eredeti magnó adhatja. Célszerű a tra.nzisztoros megoldás; független táplálás telepről, nincs brum, fogyasztás 9 V-ról kb. 4 mA. A három fokozatú erösítő (24/b ábra) kb. 100 mV kimenő feszültséget ad.

Slalagveretó

·24/a. áb1·a Pf38

! f(JI))'

H

·-·

l

9V

j_+ 24íb. ábra ./

, 37

Az els6 két fokozatban feltétlentil zaj szempontjából válogatott tt·an.ziBztor t használjunk. A hangkorreltciót negat.fv visszacsatolás a laldtla kl. A megaelott értékel\ 9.5 cm.'sec szalagsebességre vonat koznak. Egyéb frel--veneia mtmetek dZ A--B pont<•k közötti tagok változtatásával állit. hatók be. Ha a lejátszófejet - a már említett módon - a felvevő fej mellé szereljük, mlndkét fej et a leggondosabb m ágneses árnyékolással kell ellátni és lehetőleg távol helyezni egymástól (áthallás. sőt az előmág­ 'nesező nagyfrekvencia á tJutása ell-enl.

5. Dekktot·os vevö helyi adó vékié hez

A helYi adók közelében (10-20 km) egy egyszei'Ű detektoros vev5vel sokkal jobb vétel érhető el, mint az általában használt szupet·késziilékekkel, amelyeknek középfrekvenciá-; fokozata a 4-6 kHz fel etti magas hangol<.at teljesen levágja. A tapaszt:alat'Ok szeLint a magasabb hangokhoz taL'tozó oldalsávok is elég erősen vehetők, úgy hogy egy d etel<:tol'Os vevővel szinte "URH hangminőség" érhető el. A kapcsolás a 25. ábrán lá tható.

ll

~00

T

OA/16(}

25. ábra A tekercs 8 mm átm. testre 15 mm hosszon menet-menet mellé tekercselve litzéből készill, M6 vasmaggaL A m egadott menetszámokkal és 400 pF kapacitással kb. a Kossuth adó frekvenciája adódik. Más adó k özelében kisérletileg kisebb kondenzátot't választunk. Pontos behangolás a WlSmag beállftásával tör·ténik. Célszerű mi.nél jobb a ntennát használni, m ert ugy ·kiseb b a torzítás és hálózati zav ar. Az antennától függöen különbözö leágazásokra kell csatlakozni, hogy a kellő érzék~nység és sávszélesség (az antenna különbözöképpen tet·heli a rezgőköt·t) meglegyen, de este az erősebb közép hullámú adók ne zavarjanak. Az egész készüléket á m,;oékolni kell pl. egy régi kf trafó serlegébe építve. 3k

8. Előerósitő krisWymikrofonboz

Gyakran adódik olyan helyzet, arnikor a mikrofon nagyon távolra kerül a magnótól, Ilyenkor a hosszú árnyékolt kábel exósen csökkenti érzékenység~t. A 26. ábrán látható eleierösítő tranzisztoros kivitelben könnyen elkészíthető, !~.is fogynsztású. Erősítése nincs (közel eg:rszeres). de kis kimenő impedanciája lehetővé teszi hosszú mi krofonk.ábel alkalmazását.

a kristályroikrofon

PfJB

Pl38

26. áb1·a 7. F iziológiai

., '

' .. l ·,

"'-. ......

hangerőszabályro

Közismert tény, hogy az emberi fill ,Jrekvenciamenete" különböző h angosságú h angokra más és más. Ezt a jelenséget pontosan leírja az ún. Fleteher-féle görbeseJ:eg. Ennek értelmében a fül nagy hangerőnél közel lineáru érzékenység\1. Kisebb hangerőknél főleg a mély, de magas hangolmn is egyre inkább csökken az brzékenysége. Ezt a hatást ellensúlyozandó alkalmazzúk az ún. fizi.ol6giaí (ortofónikusl hang91'Őszabályozót. A számos megoldf.s köZÜl a legegyszerűbbet válnszthatju.k, mivel használat közben az. alapszint beállításával általában nagyobb hibát követünk el. I tt rá kell mutatni, hogy az egyes szerzők nem hangsúlyozzák ki eléggé a hangerőszabályozás helyes alkalmazásának körülményeit. Egy fiziológiai hangerőszabályzó önmngában állalában nem használható, mert különböző erősség(í hangfrekvenciás feszültségforrásokat azonos hangerővel h(JJlgatvn a hangszí n különböző lesz, ill. tovúbbi hangerő­ változtatáskor a J:>..angszín nem n célkitazéseknek megfdelően változik. Helyes megoldás, ha mégegy - frekvenciafüggetlen működésG - hangerőszabályzót is beé;>ítünk az erősítőláncba. A két szabályzó közvetlenül egymás után is kapcsolható (27,'a ábra). A P2 l Mohm-os log. potméter, 0,25 Mohm-nál megcsapolással. A leágazásra kötött RC tag biztosítja kisebb hangerőkön a mélyemelést. (Ennél az egyszerű megoldásnál magas hangokra nincs korrekc:ió.) 39

:VIegfelelő mtíködést úgy érünk el. hogy P 2-t l<özel max. állásba hozva P,-el a max. hangerőt állítjuk be, amivel még eseUeg hallgatunk. A tOvá bbiakban csak PrveJ váJtozt~tjuk a hangerót. A leágazás könynyen elkészíthető a ,,PR'' tfpusú potenció méterE>.ken a 27fb ábra szerin't. A Z alakúra hajlított kivezeteit az alaplemezre szegecseljük. A fémházon a kivezetes részére kis kivágást kell készítenL

.. 27/a. ábra

27/b. ábra

A fenti elrendezés mint külön erősítőbemenet célszerű, d e beép íthető egy egyszerű magnetofon készülékbe is. Ez esetben gondoskodni kell, hogy felvételnél a hangszlns7..abályoz6 hatás ne érvényesüljön. (Egyszerúen az RC tagot l ekapcsoljuk a potméter leágazásról.) 8. A utomatikus érzékenységszab ályozás felv ételnéJ

Egyes esetek ben h asznos lehet, ha a kivezédési szintet automatikus szabályozóval állitjuk be . (Pl. Diktafcm üzemben, t' iportfelvételnél.) A 28. ábrán látható a szabályozó áramkör. A kivezérlésmérő varázsszem rácsár ól negatív feszültséget vezetünk a fe! >evőei'Ösítő első csövének rácsára. Növekvő negatív elő feszültség ha tására az első fokozat erő­ sítése csökken, különösen pentóda esetén . Ha szükséges, növelhető a szabályozó hatás azzal, hogy az EF 86 segédrácsára fix előfeszültséget adunk. (R,; R 2 osztó.) A K kapcsoló zárásával a készülékbe pótlólagosan beéPíte tt áraml.t ör hatás talanítható

28. ábTG 9. Feszültségszabályozó transzformátor

.Sdk helyütt a régi elavult háló:Z át este nem bírja a terhelést és ~· 220 V-os feszültség leesik 200 V alá. Ez feltétlenül hátrányos; ·az általi· nosan használt aszinkron motorok szlipje csökkenő ft>.szült~gnél megnöveksák, vagyis a fordulatszám csökken; a törlő oszcillátor feszültségé szintén csökken, tehát az optimállsifi beállított előmágnesező áram is; ez rendszerint alapzaj n övekedést, sőt torzítást okot. A probléma tökéletes megoldását jelentené egy t eljesen automatikus feszültség stabilizátor. A szóbajöhe.tő konstr.ukció az .ún. /eTTOTezona;nciás stabilíiátOf' ~onban ~léggé drága, bonyolult és. ráadásul a terhelés változásra érzékeny. J( '-nnyen elkészíthető és megbízható egy egyszerű autotranszformátor toKoUitkapcsolóval, voltmérővel. A 29. ábrán látható kivitelen feszültség ellenőrzőül glimm-lámpa szolgál, ami egy múszernél pontat-

1/askerl!srfmelsrel g cm~ f()6{)

me

~

0,35

8.:28me -ae ,__ 12~ menel

29. ábN

41

.......•

.,nal:m, de sokkal olcsóbb megoldás. A gl.imm-Iámpák gyújtófeszültsége öregedéssei megnövekszik, ezért idónként újra kell hitelesíteni. Rendszerint gondot okoz az. átkapcsolás megoldása. Ha olyan kapcsolót használunk, amelyik két szomszédos érintkezöt rövidre zár az átkapcsolás pillanatában, azokon n rövidzárás tat1:ama alatt nagy áram folyik, vesl.élyeztet.ve épségüket. A zárlati áramok csökkenthetök a 30. ábra szertnti módon. Minden megcsapolásba egy l ohm 2 W-os ellenállást i.'kitatunk. dZ

fJ2 21.1

30. ábra. 10. Visszhangositfui

Trükkfelvételekthez, különleges hatások el~réséhez szülkség lehet visszhang keltésre. Előre ki kell hangsúlyoznj, hogy a közölt megoldásokkal nem érhető el a természeteset megközelítő visszha.'lg, hanem csak hasonló illúziót keltenek. a)

Egyszeres visszhang csak lejátszásnáL:

A lejátszófej után mégegy fejet helyezurtk. el úgy, hogy a két fej 1-ése között a minimális távolság 15-20 mm legyen. A fejtávolság állításával (növelésével) beállítható az e gyéni ízlésnek megfelelő visszhangidő. A két fejről kapott feszült!:.,:.get ea.,yszerűen sorbakapcsolással összegezzük (31. ábra). A visszhangA-J erősségót pcytenciómét~res leosztással ál· Htjuk be. Természetesen az egész kapcsolást. gondosan árnyékoini !tell, és a potmétert szige
iH. ábra 42

b) Többszörös visszhang felvétele:

Ezzel a megoldással már élethűbb "utózengés" kelthetö, de a való· .sághoz viszonyítva sokkal "szabályosabb", különleges hangzású. A felvétel a 32. ábra elrender.tésév el történ:k. A fel vel t hangrorr~ lmikrofon) -keverőn keresztü l csatlakozik a felvevő erősítóre. A szokásosan felvett músort néhúny tized másodperc kés6ssel a visszhangtej lejátssza. A kapott feszültség a keverőbc kerül. A keverő csatorna érzékenységének beállításával szab ályozhatjuk a visszhang erösségét, illetve
lilii[

32. ábra - mint különleges hatás - elél·hető. hogy visszhangok álJandó erősséggel jelentkeznek, A z utóbbi esetben tet•mészetesen csak a túlvezérlés hatá-

A vil:;sz.h.ang a• egymás után sőt erősödnek.

erősí-tésével következő

ráig.

A felvett músm't a Vi5szhang1ejhez csatlakozó hetjük

erősítőről ellenőriz­

11. Többszörös fel vétel

'• J

'•

..

1

•

'" • ~

.t, )

Különösen filmhangosításhoz ~:-lengedhetet.len. hogy több k ülönbözó müsort egy felvé telen egyesítsünk. KÖ'.tismert leg-egyszerfrbb megoldás a t?"ükk klLpcsoló segitségével lcészií.lt felvétel. Hátránya, h ogy n eh é z .,:;zinkronizálni" a szalagon levő és az újonnan felvett műsort. azonkívül az első Lel vétel hangminősége !'Omlik. Ké l. magnetotonnal jó m.inőségű fel\•élel kt'l'Zíthctő. de ez d r águ rn-egoldás. Lényegesen kevesebbe kerül, ha a leját..-;zó magnot u m ár ismertetett adapterrel helyettesítjük. A szalagon levő első müsort az e-llenkező oldalra helyezett a dapter lejátssza, majd a keverőn keresztül a m ásodik müsorral együtt újra a szalagra kerül. (33. áb1·a.) Hátrány, hogy el ront<>tt keverés eset~n az elsli felvételt is meg kell ismételni. Az Erkel és az új Terta magnőknál a lefutó ol'só fékezésé-t h atástalanitru1i kell .a feJvétel idejére.

12. Amit a lemezjátszókról jó •udni A hangtelvevő .amatőr gyakorlatában nem egyszer sor kerül hanglemez másolásra is. Ilyen eseiben csak akkor várható kifogástalan eredmény, ha a lemezjáts7..ó is minden tekintetben kifogástalan. A lemezjétszók egyik gyakori hibája a "dübörgés". Oka: a tökélet.lenül kiegyensúlyozott n1otorforgórész. vagy .az áttételt megvalósító kerekek egyenetlen futófelülete mechanikusan rázza a lemezját szó alapJemezét, ez a remegés átjut a hangszedő karra, a fejre, és végül a lemezen nyugvó tű re is, ami aztán mi:nt mély, dübörgő hangot belekeve ri a lemezről letapo~tott hangrezgések közé. Ha a lemezjátszóval á tlagos rádiókészi.iléket, vagy kisméretű hangszórót működtetünk, ez a dübörgés még .alig hallh ató, vélhetően nem is zavar, holott olyan intermodul ációs torzításokat okoz. mel.yeket egy érzékenyebb fülű hallgató, ha talán nem is tudja megmagyarázni, hogy mi az, ami zavarja, de h atározottan észreves zi. Növeli .a dübörgésre való hajlamot az, hogy a gyárak kényszerűség­ ből az arányl ag könnyií lemezjátszó szer-kezeteket rugalmasan erősítik a rádiókávába. Az ilyen felerősítés azért. szi.ikséges, mert. a levegőnél lényegesen jobban vezető fadob oz a. hangszóró rezgéseit a lemezjátszóra vezetné. ami aztán torzitást, sőt összc-gerjed'ést okozna. A dübörgés kiküszöbölés€-.rc .ajánljá:k mélyvágó szűrő használa.tát. Ez .azonban nem s egítség, m ert a dübörgés ugyan hallhatatlanmi válik, de a hallható hangokra gyakürolt hat·ása megmal
járhatatlan út. Nioncsen más megoldás, mint a motorfetlogó rugókat úg_1 besztlbályozni, esetleg kicserE!>h"1i, hogy azok minél hatásosabban akadá· lyoz7.ák me g a mo tor rezgésének a fémalapra jutását. Gumibetétes felfogás esetén .a betéteket kell l ágyabb anyaggal kicserélni (p l. filc-cel) vagy a gumibet'étek profilját megváltoztatni, esetleg azokat rugóval kicsel'élni. Köve1kezó lépésként le kell ellenőrizni, hogy a IDOtortengelyen levő lépcsős tárcsa ütés, imbolygás n élkül forog-e? Ha h ibásnak t a lá.Ljuk, újat kell esztergáltatni. Az áttételi közvetítő gumitál·csú k egyenetlen futó· felillete i!; okozhat d übörgést. Ez a z egyenelllenség törvényszeríien b('következitk olyan-kor, ha a lemezjátszót sebességre kapcsolva tároljuk. A huzamosabb állás alatt a gumipalástot n yomó lépcsi>stárcsa olyan be· mélyedést okozhat, amj az újbóli üzem alatt is t.artósan megmarad. Ilyen hibák esetén rendszerint csak a gumigörgG utánköszörillése segít. Végső megoldásként a lemezjátszó alaplernezét szilárdan a dobozához l<ell eröstteni. Ez teumészet€sen csak aktkor hoz javulást, ha a doboz masszív felépitésú é s több kg. súlyú. Ha rádi ók-észillékbe épített lemezjátszót erősítünk szi.lárdan a kávú· hoz. akkor számolnunk kell azzal, hogy a rádión keresztül, ílletve a rádiókészülék hangszórójával <:sak h a lkabb hangon tudu nk lemezt hall· gatni, ha szi.\kséges a nagyobb hangerő, úgy ki.ilső hangszórót kell hMználnunk. A lemezjátsZók csaknem kivétel nélkül aszinkron motorra-1 múködnek, ezért fordulatszámuk észrevehetően függ a hálózati feszültség változásaitól, de a szoba hőmérsékletétől is. Hálózati feszi.Utsegstabilizálás - akárcsak átl~apcsolható trafóval megoldva - minden k éppen ajánlatos ott, ahol 10%-nál nagyobb fesZÜltségingadozás tapasztalható. Hidegebb idöbet1 pedig kb. 112 órai fu•esjúratással melegítsük fel a lemezjátszó csapágyait. A pont.os fordulatszámot nem árt szw·oboszkóp tárcsával ellenőrizni.

A hangszedőfej zafirtúinek az élettartama kO!:{Iil'ltsem korl útlan, sőt nagyon rövid életű lehet. ha gy.aln·an játszu nk kopott, poros leme?.eket. 2-:lOO ór ai üzem után a le~röbbször már cserélni kell. Ez renclszel"int könnyen nwgvalósítható, mert tartalt?-k.tü a leglöbb han~szedö­ ti.pushüz fol yamato:;an k et!lbaw. Az új tűvel pár óráig régebbi. sr.ámunlo·a mút nem ért~kcs lemez('ket játsszunk le. Az új tű hegye ugyanis cs:1k népi kopás után veszi f el azt a kivánatos tormát, mc-ly n01 a Jeme;dwpl.utó hatása n legcsel,élye bh. l g-.n gyako1·i hiba az, hogy a zafirtű nem úll pontosan mer6legesen a lemezen, han"em a forgási ü·ányt tekintve jobbra, vagy balJ·t• dől. Ilyen hiba az eredet-ileg kifogástalanul álló tű vel is eló!on:lulh at, ha a hangszedőfejet vigyúzatlanul oldalirányba nyomva, vagy a lemezre ej tve ht.' lye?..zülc a kezdő vájat.okba. A z ilyen ferdén álló tü nemcsalc bi zonytalanul, a vájatokból ki-ugorva vE.'zeti .a fejet, és rongálja a lemezt, de j elentős tol-.t.ítást eredményez. Ezért a tű állását gyakran ellenőrizzük le, és ha ferdének találjuk. a tútartó bronzlem ez csipesszel ti:irténö óvéltos elfordításával állítsuk n'erőlegesre.

'

t

J

'

t

•'

.'·'

~ ,..

Ui.

ro

,.l ;

Amatőrfilmek

haqosítása

A.z amatőr ke&ke-nyfilmesek táborában régi óhaj a - főleg 8 mm-es filmfelvételeik kifol!:ástalan r..angos.ítása. Az elmúlt évek folYamán számt.al.an meg!D'. a..tní vát•hat6 ls, hiszeu .a 8 mm-es filmnél a pe:-ion"tlt s~n.kasz szor·os be[og;ísával cs eréis igénybevételével történik a film vt-zetése és sikban tarkist~. Ezen ·kív.ül ez az eljárás amatör viszonylatban cm~k a kész felvételek utólagos szinkronizálására alkalmas, ez pedig nemcsak korlátozza a felvételi lehetöségel<et, de- a gyakorlatkin s7.ereplök.Xel és .a hiá-n.vos muszaki felszereléssel csak igen siralmas en~dményt adhat. Kifogástalan :;:únkronizálás csak a fHmme-1 már a felvétel-kor t ökéle t·esen együttfutó hangswl.agfelvétcll el oldható meg, és csak pet·forált magnó.~zalaggaL A hangfelvétel u ID'
A filmfelvevőgép óramúvébe, lehetőleg a filmtovábbító villa meghajtó tengelyére egy 20-25 mm átmérőjű at:élleme.zböl készitett csillagot erősítünk. A csillag egyes ágai válta.J,ozó polaritással felmágnesezettek A c.-sillag alatt egy 2-3000 menetes kisméretű vasmagos teket-cs van elhelyezve. A forgó csillag ágai a tekercsben váltalwzó irányú feszült~éget indukúlinak, melynek megkö:~elitöen szinus?.os le'folyás~1t a cs illagú~k célszerű 1-.ialaldtác;ával lehet biztositani. A csillag t erm§szetesen annyi ágú, amennyi az azt forgató tengely ford u lats zámával kb. 48--50 periódusú feszültségváltozást eredményez a tekercsben. Tehát a s.zokásos 16 másodpe;·cenl<énti képváltás esP.tén 6 ágú, amennyiben a csillagot a mmtovábbító vUla tengelyére e~·ösítjült. Ha arra oem helyezhet.ő el, tehetjük más. v ele összekapcsolt tzngelyre is, de ilyen eselben a csillag
a 16 képváltáshoz kiszámított csillag csak erre a kiÍjY.;ébességre alkalmas. Gyorsított, vagy lassított felvé~ esetén csillagot kell cserélni. A felvételkor forgásba jött csillag által a tekercsben indu.kált feszü.lt&éget némi erősítés után a hangot felvevő magnóhoz vezetjük, mégpedig a m agnóra erősített második felvevőfejre. ami a szalag mási•k hangfelvételre nem használt csíkjára van beállítva. Ezzel a módszerrel a hangfelvétellel egyidejÚE;Jl, a képfutással pontosan szinkron 48 Hz kötilli jelekkel látjuk e l a swla.got. A kép és a hang későbbi öss.z.eillesztéséhez a felvétel kezdetén te1'ttlészetesen "csapót" ~klappeJ.') kell használni. A lejátszáshoz a vetfUigép motorját s zlnkro:n mctor ral kell kicserélni, és azt egy elektromos úton müködlcthető tengelykapcsolóv al cs.atlakoztatni a filmtovábbító tengellyel. A motot· pólusszftma, illetve fordulatszám ától függőcn esetleg még fogaskerék, vagy láncáttétel is szükséges. A v eUtilgép hajtására jóhatásfokú. kisfogyasztású rootort szerezzünk be. vagy készítsünk. Ugyanis ezt a rootort a szalagról kapott 48 H z köt-üli váltóárammal hajtjuk meg, természetesen kellő felerősítés u tán. Az általánosan használt 8 mm-es vetítőgépek meghajtásához 25 watt teljesítmény rendszerint eleget:Jdő. A vetítőgép tartozéka tehát egy 25-30 watt kimenőteljesítményű, egyszerű felépítésű eJ.'ósítő, melyet a vetítés előtt ltözvetlenül az 50 pei.'Íódusú húlózati feszültséggel, mn.id a hangot a dó magnó megindítása után a szalagról kapott 48 Hz-es frekvenciával vezérlünk. A magnó egyik szalagvezető babáját pedig olyan érintkezökkel látjuk el, h ogy a zok a szalagra ragasztott alufóliával rövidre záródjanak. Ennek a babának az érintkez6i egy önzárá je}:f()gót. m üködtetnek, ami záródáskor feszültséget ad a vetítőgép mágneses tengelykapcsolójára. A film összevágása

,.

.. l

•<

A film és a hang összevágása kor a kezdő jelenetet a vetítőgépbe fűzzUk úgy, h ogy a csapó összeé;:ésénel< a képe a vetítő kapuba ket·iUjön, A magnetofonnal pedig megkeressük a csapó csattanó hangját, ott megáll!~'1k, és a lum ín ium fólia dar3bkát ragasztunk a sz:?Jag azon részére, am~Yil{ ebben a helyzetben .az. érintkezökkel ellátott szalagvezetőben áll. A szalag igy megjelölt pontja előtti több méteres szakaszának alsó sávjára ezután 50 Hz-es jelet veszünk fel. A vetítőgép roatorját a villamos hálózat segítségévei megindítva a magnót ls elind!tjuk, és a hálózatról a magnóra kapcsolunk át. Amelyik pillanatb an a szalagon l:!vő a1ufólia a kapcsaló babához ér, (t ehát a csapó elcsattanú~ú nak a pillanatában), megindul a vetftőgép is, és a V'etftett kép pon tosan együ tt fcg :ftttni a hangc;:nl. Az els5 összevágás alkalmával valamennyi jelenet cs:!;>Ó ké!)ét és hangját a felvételekben h agyjuk. sót a filn,közbeni prmh,s üjrai ndttlás v ~gea nlinden jel enet elé alufőllát raga<;ztttnK a sza lagra, végül, amikor meggyőződtünk, hogy a szinkron jclenetröl-j.:-lenetre küoz list&lan, kivágjuk a fil:nböl a fölös képkockákat, a kivágott kock&k számúból kisz.ámítjuk a ldvágandó sza1.-,ghos:szat, és <. • Js kívágjuk. Iíyc·nkor 1ermé.n.etesen k les..,c-l: a vetetőgép 47

,.

J

'

indító alufóliák is. Ezekből a kész filmnél csak a legelsőre van szllkségünk, ezt Itivágást előtt annyival előbbre 1·agasztjuk, amennyi a szalagból a csapó összeérése előtt kivágott filmkockákból kiszámítva kiesik. Az indító alufólia elé ezután több méter~s bevezető zenével ellátott olyan szalagot ragasztunk, melynek másik sávja 50 Hz-es jelet tartalmaz. Ez a szalagszakasz biztosítja a .zökkenőmentes pontos indulást. Ezzel az eljárással utószinkronizál-ás is végezhető. A kész hangosítandó filmet a hangszalagra előzől eg felvett 50 Hz-es jellel pergetjük le, és a lejátszás közben vesszük fel a szalag másik sávjára a hangot. flyen esetben a felvevőgép átalakítása nem szükseges. Nagy előnye ennek a rendszernek, hogy felvéteJJJcor nincsen villamos hálózathoz kötve, a hang és a szinkronjel felvételéhez telepes magnó is használható. Látszólag ugyan körülményes eljárás, holott valamennyi rendszer között még ez a legegyszerúbb. A filmhangosítás, kivált, ha pontos szinkronfutás a cél, mmdenképpen nagy tüt·elmet igénylő, aprólékos munka · A fenti módszert azért ismertettük. mert ez amatőr eszközökkel is megvalósftható. Az egyedüli nehézség megfelelő szinkron motort beszerezni, de ez némi amatőr ügyeskedéssei egy aszinkron motor reluln ancia motorrá alakításával is megoldható.

TARTALOMJEGYZÉK l. Magnókészülékek korszerii.sítése

l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. l l. 12. 13.

A korszerűsítés célja A korszerűsítés tényezői A szalag iránti követelmények A fej minősége A szalag vezetése A felvételi h angkorrekció és előmágnesezés A lejátszó hangkorrekció Az erősítő- A fej kompenzálása A hanglwrrekciók A törlő oszcillátor A készülék d e magnetizálása Egyes készüléktípusoknál ajánlott vál toztatások IT.

Amatőrmegoldások

<..

. .. ...

-- - ~-

Hangszínszabályozás Keverés Lehallgató a d apter Detektoros vevő helyi adó vételéhez Előerősítő kristálymikrofonhoz Fiziológiai hangerőszabályozó Automatikus érzékenységszabályozás felvételnél Feszültségszabá l yozó transzformátor Visszhangosítás Többszörös felvétel - · Amit a lemezjátszóról jó tudni Amatör filmek hangosítása

··--

•

5 6 7

7

8 ll ll

16 17

22 22 23

és segédeszközök

l. Hangszőrók és hangsugárzást javító berendezések

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. ll. 12. 13.

5

28 32 35 36 38 39 39

40 41

42 43 44

46

Ara: 4,20 Ft

a NAGYAR

HONYtOELNI SPORTSZOYITStG

A SOR OZAT EDDIG MEGJELENT SZAMAI: 32. sz. ROZSA: T r anzisztoros s-.mpervevök építése (7,20) SS. sz. HRABAL: Elektronikus villanófény készülékek (4.80) 34. sz. J!:l'l.CZFALVI: Televiziókészülékek javltása (V.) (Tavasz) (4,80) 35. sz: GÖBLÖS : Amit a rádióalkatrészekről tudni kelJ (Kondeuzátorok) (6,-) 36. sz. SúNE; RM.iózavarelllaritás (4,80) :n. sz. VESZTROCZY: Amit a tádióalkatrészekrÖ! tudni kell ll. (EIIenállások) (4.80) 38. sz. Az .,AT 611" TV készüték adatat (4,80) 39-40. sz. TÖRONF.:-Ul'lBAN·: Tranzlsztortecl~likai tanfolyam 1- 11. (6,-

7,~'0)

sz. Gyakorlatt tranzisztoros kapcsolásOk (3.€0) 42. sz. ÉRCZFALVI : Televiziókészül ékek javítása (VI.) (Benczúr , Kékes) (4,80\ 43. sz. KOVACS: Tranzlsztoros szupert épitünk (3,- ) 44. sz. BERECZKY: Rádlóamatőtök elekttotechnikája (4,80) 45. sz. HRABAL: A százarcú var ázsszem (4,80) .46. sz. GONDA: KorszerU erösitőelemek (5.~0) 4í. sz. RADVANYI : Hogyan készitsO.nk jó m agnetofon fel vételt (4.80) 48. sz. GYURKOVICS: Tel eviziókészülékek javítása (VII.) AT 403, 505, (Tisza, Duna) (7,20) 49. sz. FUVESI: A szuperkészülék építése és mfiködése (4.20) 50. sz. 1\iit hol találok? (6,60) 51. sz. GYURKOVICS: TeleviziókészülékEk javitása (VW.) 41.

(C02-603) (6 .00) 52. sz. RADVANYI: Magnetofonkészülékek korszerlisitése (4.~0\

EL6KÉSZVLE1BEN: Gyliri tranzisztoros készülékek

A l Llzetsorozat m<'~-::Jelent S?~'Ímai beszereziletök a KISZ rádióamatör és ezermester boltjaiban és a köny vesboltokban. vagy postáll'l megrendelhetők az amatörbolt eimén: Budapest, VI., Lenin körút 92.