A Magyar Kaland-Sport Egyesület Alapszabályzata 1.§. 1. Az egyesület neve: Magyar Kaland-Sport Egyesület Angolul használt neve: Hungarian Adventure Sports Club Az egyesület nevének rövidítése: MAKASE 2. Székhelye: 2800 Tatabánya, Mártírok útja 102. 10/2. 3. Az egyesület sportszervezetként (a továbbiakban: sportegyesület) jött létre, szabadidő és versenysport céljából. 4. A sportegyesület közhasznú szervezet. 5. A sportegyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé, tevékenységét a nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdi meg. 2.§. A sportegyesület közhasznú céljai: A sportegyesület közhasznú tevékenységei a 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pont alapján: -
1997. évi CLVI. tv. 26. §. c) 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés,
-
1997. évi CLVI. tv. 26. §. c) 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
-
1997. évi CLVI. tv. 26. §. c) 8. természetvédelem,
-
1997. évi CLVI. tv. 26. §. c) 9. környezetvédelem,
-
1997. évi CLVI. tv. 26. §. c) 10. ifjúságvédelem és ifjúsági érdekképviselet,
1997. évi CLVI. tv. 26. §. c) 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, -
1997. évi CLVI. tv. 26. §. c) 15. közlekedésbiztonság védelme. 3.§. A sportegyesület tevékenységei, feladatai a 2.§ -ban meghatározott célkitűzések érdekében:
1. Népszerűsíti a túra- és szabadidősportokat, valamint kedvező szabadidősport lehetőségeket (pl.: táborozás, bakancsos túra, vízitúra, magashegyi túra, hegymászó túra, búvár túra, kerékpár túra, teljesítmény túra, stb.) biztosít, különös hangsúlyt helyezve annak egészségmegőrzésben elfoglalt maghatározó szerepére. 2. Elősegíti a túra- és szabadidősportok lehetőségeinek bővítését, programkínálatának gazdagítását, ennek érdekében rendezvényeket, versenyeket szervez. Szükség szerint segíti más szervezetek hasonló rendezvényeinek lebonyolítását. 3. Túra- és szabadidősporttal kapcsolatban a egyesületek, szakosztályok, klubok, és csoportok számára a környezet- és természetvédelem, az egészség-megőrző életmód javítása, fejlesztése érdekében közcéllal felvilágosító, nevelő célzatú tevékenységet szervez.
Oldal 1 / 18
4. Biztosítja a túrázással, túravezetéssel összefüggő szakismereteik gyarapítását, ismerteti a túrázással, túravezetéssel kapcsolatos jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket. Sportszakembereket és túravezetőket képez. 5. Elősegíti a túra- és szabadidősport fejlesztését, az aktív életmód népszerűsítését, folyamatos sportolási lehetőségeket biztosít. 6. Csapatépítő tréningeket, osztálykirándulásokat, táborozásokat szervez. 7. Ápolja és fejleszti a túra- és szabadidősporttal összefüggő nemzetközi kapcsolatokat. 8. Megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúság nevelésére. 9. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az ifjúsági turizmus fellendítésének, elősegíti minőségének növelését, élményorientált és kalandos természetjárásokat, kirándulásokat, utazásokat szervez. 10. Együttműködik és kapcsolatot tart a sportegyesület célkitűzéseihez kapcsolódó különböző szervezetekkel és hatóságokkal. 11. Elősegíti a túrázásra, túrasportra vonatkozó jogszabályok, egyéb előírásokban foglaltak betartását. 12. Segíti a hatóságokat a természet védelmére irányuló munkájában, és a vizek tisztaságának megóvásában A sportegyesület feladatainak eredményes ellátásához igényli tagjai segítségét, a sportegyesület életében elfogad erkölcsi és anyagi segítséget támogatóitól. A sportegyesület működése és tevékenysége, továbbá az annak keretében nyújtott szolgáltatásai nyilvánosak, azokat bárki igénybe veheti illetve bárki részére nyújthatók. Az sportegyesület működésének, általa nyújtott szolgáltatások igénybevételi módjának és beszámolóinak nyilvánosságát saját internetes honlapon, szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja. 4.§. A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési képviselői, valamint megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. 5.§. 1. A sportegyesület tagsági formái:
rendes tag ifjúsági tag közszolgálati tag verseny tag pártoló tag tiszteletbeli tag
2. A tagsági feltételek:
Oldal 2 / 18
I). A sportegyesület rendes tagja az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és kinyilvánítja, hogy a sportegyesület céljait, annak megvalósulását kívánja, annak szellemiségével azonosul, továbbá: a) - akit a sportegyesület a tagok sorába felvesz; b) - a reá irányadó tagdíjat megfizette, kivéve, ha szociális indokkal az Elnökség felmentést ad a tagdíjfizetés alól; c) - nem áll fenn vele szemben a 3. pontban nevezett kizáró ok, illetve nem áll a jelen Az alapszabályban és a sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában rendezett fegyelmi eltiltás hatálya alatt; d) - megfizeti az egyszeri felszerelés fejlesztési hozzájárulást. II). A sportegyesület ifjúsági tagja az a 14. életévét betöltött, azonban a 18. életévét még el nem érő személy, aki az I. a)-c) pontban rögzített feltételeknek megfelel. Az ifjúsági tagnak belépési kérelméhez mellékelnie kell szülője, vagy törvényes képviselője írásos hozzájárulását. A szülő, vagy törvényes képviselő felelősséggel nem tartozik az ifjúsági tagért és nem kötelezhető arra, hogy a tagdíjat amennyiben az ifjúsági tag azt nem fizetné meg - helyette megfizesse. Az ifjúsági tag belépési kérelmében köteles feltüntetni azt a tényt, hogy ifjúsági tagként kíván a sportegyesület tagja lenni. Az ifjúsági tagokat egyebekben ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a rendes tagokat, kivéve amennyiben e tekintetben a jelen Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Az ifjúsági tag 18. életévének betöltése napján, külön kérelem nélkül a sportegyesület rendes tagjává válik. A 18. életév betöltésének tényét írásban kell jeleznie az elnökség felé, amely ezt követően átnevezi a sportegyesület rendes tagjai közé. Az átnevezés napjától megilletik mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek a rendes tagokat, de tagsági jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Azon a napon, amelyen az ifjúsági tag tagi jogviszonya rendes tagúvá változik, 60 napon belül köteles az egyszeri felszerelés fejlesztési hozzájárulást megfizetni a sportegyesület részére külön felhívás nélkül, ifjúsági tagi tagdíjfizetési kedvezménye a továbbiakban nem illeti meg. Egyebekben az ifjúsági tag tagsági jogviszonya létrejöttének és megszűnésének tekintetében a jelen Alapszabálynak és a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a rendes tagokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak, kivéve amennyiben e tekintetben a jelen Alapszabály és Szervezeti és Működési Szabályzat kifejezetten eltér. III). A sportegyesület közszolgálati tagja az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és kinyilvánítja, hogy a sportegyesület céljait, annak megvalósulását kívánja, annak szellemiségével azonosul, továbbá: a) - olyan szervek alkalmazottjai, amelyek a köz (a társadalom, az állam, önkormányzatok) tart fenn abból a célból, hogy meghatározott közérdekű feladatokat lássanak el; b) - akit a sportegyesület a tagok sorába felvesz; c) - a reá irányadó tagdíjat megfizette, kivéve, ha szociális indokkal az Elnökség felmentést ad a tagdíjfizetés alól.; d) - nem áll fenn vele szemben a 3. pontban nevezett kizáró ok, illetve nem áll a jelen Az alapszabályban és a sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában rendezett fegyelmi eltiltás hatálya alatt; IV). A sportegyesület verseny tagja az a magyar állampolgár, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és kinyilvánítja, hogy a sportegyesület céljait, annak megvalósulását kívánja, annak szellemiségével azonosul, továbbá: a) - akit a sportegyesület a tagok sorába felvesz; b) - a reá irányadó tagdíjat megfizette, kivéve, ha szociális indokkal az Elnökség felmentést ad a tagdíjfizetés alól; c) - nem áll fenn vele szemben a 3. pontban nevezett kizáró ok, illetve nem áll a jelen Az
Oldal 3 / 18
alapszabályban és a sportegyesület Szervezeti és Működési fegyelmi eltiltás hatálya alatt;
Szabályzatában
rendezett
A verseny tagot megillető jogok: a) - jogában áll az egyesület vezetőségéhez indítvánnyal vagy panasszal fordulni melyet a szervnek kötelessége harminc napon belül megválaszolni; b) - nem választhat, nem választható. c) - megfigyelőként részt vehet minden döntésben d) - szavazati joggal nem rendelkezik V). A sportegyesület pártoló tagja az a személy, aki az alapszabályt elfogadja, a sportegyesület céljait, annak megvalósulását kívánja, annak szellemiségével azonosul, valamint vállalja az erkölcsi illetve a lehetősége szerinti anyagi támogatást. A pártoló tagot megillető jogok: a) - jogában áll az egyesület vezetőségéhez indítvánnyal vagy panasszal fordulni melyet a szervnek kötelessége harminc napon belül megválaszolni; b) - nem választhat, nem választható. c) - megfigyelőként részt vehet minden döntésben d) - szavazati joggal nem rendelkezik VI). Az Elnökség jogosult olyan személyt tiszteletbeli taggá nyilvánítani, aki az alapszabályt elfogadja, valamint vállalja a sportegyesület erkölcsi támogatását, továbbá - aki az egyesület érdekében kiemelkedő segítséget nyújt és/vagy -aki a sport, szabadidősport területén népszerűsítésében és gyakorlásában kitűnt;
kiemelkedő
teljesítményt
nyújt,
annak
A tiszteletbeli tagot megillető jogok: a) - jogában áll az egyesület vezetőségéhez indítvánnyal vagy panasszal fordulni melyet a szervnek kötelessége harminc napon belül megválaszolni; b) - nem választhat, nem választható. c) - megfigyelőként részt vehet minden döntésben d) - szavazati joggal nem rendelkezik A tiszteletbeli taggal szemben jelen alapszabály nem támaszt kötelezettséget, mivel a tiszteletbeli tagi minőség az egyesület elismerését fejezi ki a sportegyesület érdekében végzett kiemelkedő teljesítményért. 3. A sportegyesületnek csak az lehet a tagja, aki tagfelvételi kérelmével egy időben írásban nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy: - bűncselekménnyel összefüggésben, büntetőjogi felelősségét mindeddig nem állapították meg, azzal kapcsolatban vele szemben hatósági, rendőrségi, bírósági eljárás nincs folyamatban 4. Amennyiben a tag a fenti nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, úgy tagsági kérelmét indoklás nélkül el kell utasítani, illetve amennyiben bebizonyosodik, hogy nyilatkozatával ellentétben a 3. pont szerinti büntetések hatálya alatt áll, vagy egyébként valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, úgy az kötelező
Oldal 4 / 18
fegyelmi eljárást von maga után. 5. Nem tölthet be vezető tisztséget az a tag akit a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, mindaddig, amíg a büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, illetve aki a választást megelőző két éven belül legalább 1 évig olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 6. A sportegyesület a tagjait igazolvánnyal látja el, és tagjairól nyilvántartást vezet. 6.§. 1. Az új belépőknek, belépési szándékát írásban kell kinyilvánítani (a szükséges nyilatkozat megtételével egyetemben), továbbá a belépés időpontjától függetlenül az egyszeri felszerelés fejlesztési hozzájárulást és a tagsági díjat a fél év vonatkozásában, egy összegben kell megfizetnie. A sportegyesület alapító tagjai, továbbá azok a tagok akik 2011. május 30-ig írásban jelzik belépési szándékukat és a sportegyesület tagjai közé felvétetnek, a fél éves tagdíj megfizetésével az egyszeri felszerelés fejlesztési hozzájárulási kötelezettségüknek is eleget tesznek. Az ezt követően belépő tagok a fél éves tagdíj felett kötelesek a felszerelés fejlesztési hozzájárulást is megfizetni. 2. A felvételről a sportegyesület elnöksége dönt. A felvételt elutasító döntést indokolni kell, kivéve az 5.§ 4.pontjában foglaltakra tekintettel történő elutasítást, amelyre csupán utalni szükséges. 3. Az elutasító döntés ellen a sportegyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül. A fellebbezés alapján az elnökség köteles rendkívüli közgyűlést összehívni legfeljebb 15 napon belüli időpontra a fellebbezés megtárgyalása érdekében. A közgyűlési meghívóban ismertetni kell a megtámadott határozat- és a fellebbezés tartalmát. A közgyűlés a reá adó szabályok szerint dönt a fellebbezés ügyében. 7.§. 1. A sportegyesület rendes, ifjúsági és közszolgálati tagját megillető jogok: a. a sportegyesület által szervezett minden rendezvényen, utazáson, túrán, szakmai előadáson, sportversenyen részt venni; b. a sportegyesület közgyűlésén részt venni; c. a rendes, közszolgálati és az ifjúsági tagokat a közgyűlésen személyes tanácskozási, indítványtételi és szavazati jog illeti meg. A rendes és közszolgálati tagok a sportegyesület bármely tisztségére jelölhetők és megválaszthatóak. Az ifjúsági tag életkorának megfelelő tisztségre jelölhető és megválasztható, azonban semmilyen módon nem választható meg olyan tisztségbe, amely tisztség alapján a sportegyesület képviselője, képviseletére jogosult személy lenne; d; betekinthetnek a sportegyesület irataiba /a tagnyilvántartás kivételével/ a közgyűlési, valamint az elnökségi ülések jegyzőkönyvébe, emlékeztetőibe; 2. A tagok kötelesek: a. az alapszabályt, a szervezeti és működési szabályzatot, a közgyűlés és a sportegyesület választott szerveinek határozatait megtartani, és megtartását elősegíteni, b. a megállapított tagdíjat és egyéb díjakat a sportegyesület pénztárába befizetni, valamint a sportegyesület vagyonát védeni, c. munkájukkal segíteni a sportegyesületet céljai, feladatai teljesítésében, d. víz- és környezetvédelemmel kapcsolatban szervezett közösségi munkában részt venni, e. a szabadidősportokra vonatkozó jogszabályokat, a túrázáshoz kapcsolódó külföldi és belföldi etikai elvárásokat betartani, mások általi betartást segíteni, f. az ellenőrzésre jogosultakat munkájukban minden módon segíteni,
Oldal 5 / 18
g. az élővilág tisztasága felett őrködni, az esetleges szennyezéssel kapcsolatos észrevételeiket a vezetőségnek haladéktalanul jelenteni, h. az előírt szabályok megsértőit a szabálytalanság azonnali megszűntetésére felszólítani, eredménytelenség esetén a szabálysértőt a vezetőségnek, vagy az illetékes állami szervnek jelenteni. 8.§. 1. A tagság megszűnik: a. b. c. d.
elhalálozás kilépés törlés kizárás következtében
2. A tag a kilépésről szóló nyilatkozatát az elnökséghez köteles benyújtani, amelyet a tag nem köteles indokolni. Az elnökség haladéktalanul törli a tagot és ezt a tagnyilvántartásban 3 napon belül átvezeti. Az elnökség a tagnyilvántartásban történő törlést követően írásban tájékoztatja a tagot a tagsági jogviszonyának megszűntetéséről, amelyben azt a napot köteles megjelölni a tagsági jogviszony megszűnése napjaként, amely napon a tag a kilépési nyilatkozatát az elnökség bármely tagja átvette, vagy azt postán kikézbesítették a sportegyesületnek. A kilépést megelőzően megfizetett tagdíj és felszerelés fejlesztési hozzájárulás, sem részben, sem egészben nem követelhető vissza a sportegyesülettől. 3. Azt a tagot, aki a tagságból eredő kötelezettségeit a meghatározott határidőig, felszólítás ellenére önhibájából nem teljesíti (így különösen: a tagdíjat nem fizeti, a társadalmi munkát nem végzi, azt nem váltja meg), az elnökség a tagok sorából törli. 4. Kizárás folytán veszti el a tagságát az, akit fegyelmi bizottság fegyelmi eljárás lefolytatását követően a tagság sorából kizár. Azonban a fegyelmi bizottság ezen döntése az elnök által (tudomására jutását követően 15 napon belül) összehívott határozatképes rendkívüli közgyűlés alapszabályban meghatározott szavazati arány melletti jóváhagyása folytán emelkedik csak jogerőre. 5. A tagság megszűnése esetén az adott tárgyévre már befizetett tagdíj, illetve minden más befizetett díj vissza nem követelhető. 9.§. A sportegyesület szervei és működésük 1. A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele (50%+1 fő) jelen van. 2. Ha közgyűlés a 9. §.(1.) pontja alapján határozatképtelen, az eredeti közgyűlés időpontját követő 15 percen túl, de 8 napon belül megismételt közgyűlést kell összehívni. 3. A megismételt közgyűlés, az eredeti napirendbe felvett napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre a tagok figyelmét az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban előzetesen felhívták. 4. Valamennyi szerv ülése nyilvános, azon megfigyelőként bári részt vehet, kivéve amennyiben jelen Alapszabály szerint zárt ülést rendelnek el valamely napirendi pont, vagy a teljes ülés tekintetében. A
Oldal 6 / 18
közgyűlésen a szavazás minden kérdésében nyílt, kivéve a 12.§. (3.) pontja alapján elrendelt zárt ülést és titkos szavazást. A közgyűlés a határozatait a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza, kivételt képez az alapszabály módosítás, amelyhez minősített – 2/3-os – szavazattöbbség szükséges. Ez a szavazati arány vonatkozik mind a rendes, mind a rendkívüli, mind a megismételt közgyűlés tekintetében. Az elnökség, a felügyelőbizottság és a fegyelmi bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, így minden döntés feltétele legalább 2 tag, egyező szavazata. Az adott szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685 §. ) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás. 5. A sportegyesület tisztségviselőit és vezető tisztségviselőit a közgyűlés választja meg 5 azaz öt éves időtartamra. 6. A feladatait megfelelően el nem látó tisztségviselő a tagok legalább egyharmadának írásbeli kezdeményezésére, a közgyűlés a 4. pontban foglalt szavazati arányok figyelembevételével hozott döntések következtében, visszahívható. Ilyen okok lehetnek a jelen alapszabályban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt feladatok elhanyagolása, a szervezeti ülésekről történő, felróható távolmaradás, a sportegyesület jó hírnevének szándékos csorbítása, olyan bűncselekmény elkövetése, amely a tisztségviselő közmegbízatása tekintetében a közbizalmat megrengeti (különösen: hivatali visszaéléssel kapcsolatos, vagyon elleni, a becsület megsértésével kapcsolatos bűncselekmények), a sportegyesület által megállapított jogerős fegyelmi büntetés kiszabása. 7. A sportegyesület bármely szervének törvénysértő határozatát bármely tag- a tudomására jutástól számított 30 napon belül- a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. 10.§. 1. A sportegyesület szervei: a. b. c. d.
közgyűlés elnökség felügyelő bizottság fegyelmi bizottság
2. Tisztségviselő az elnökség, a felügyelő bizottság, és a fegyelmi bizottság valamennyi tagja. Vezető tisztségviselő a sportegyesület ügyintéző és képviseleti, illetve felügyelő szervének valamennyi tagja. A tisztségviselők nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói. 3. Nem lehet a sportegyesület vezető tisztségviselője, aki az e tisztségben történő választást megelőző két éven belül – legalább egy évig – olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerinti tartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 4.Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem
Oldal 7 / 18
rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
11.§. Közgyűlés A közgyűlés a sportegyesület legfőbb szerve. 1. kizárólagos hatáskörébe tartozik: a. a sportegyesület alapszabályának, szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, módosítása, valamint a sportegyesület megalakítása; b. a sportegyesület feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének vagy szétválásának elhatározása; c. a sportegyesület tisztségviselők megválasztása, visszahívása; d. megállapítja a sportegyesület költségvetését, elfogadja az elnök, a testületek beszámolóit a sportegyesület zárszámadását és vagyonmérlegét; e. másodfokon eljár fegyelmi ügyekben, továbbá eljár és döntést hoz minden olyan ügyben amelyet nem delegált az elnök vagy más tisztségviselők, vagy valamely testület hatáskörébe, illetve minden olyan kérdésben, amelyben a jelen alapszabály a szervezeti működési szabályzat, vagy jogszabály a közgyűlés (a legfőbb döntéshozó szerv) kizárólagos hatáskörét kimondja; f. a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal; g. az éves pénzügyi terv megtárgyalása, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről intézkedő törvény rendelkezései szerint készített beszámoló megvitatása; h. beszámoltatja az elnökséget, jóváhagyja, illetőleg szükség szerint felülvizsgálja az elnökség határozatait, ajánlásait; i. beszámoltatja a választott bizottságokat; j. jóváhagyja az elnökség által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot k. a közhasznúsági jelentés jóváhagyása 2. a közgyűlést rendes ülésre szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. 12.§. 1. a közgyűlést rendkívüli gyűlésre kell összehívni, ha azt - a bíróság elrendeli; - a felügyelőszerv írásban indítványozza; - a sportegyesület tagjainak egyharmada az ülés okának és céljának a megjelölésével kéri; - az elnökség, a fegyelmi bizottság, a felügyelőbizottság szükségesnek tartja; 2. a közgyűlést a sportegyesület elnöke, akadályoztatása esetén bármely vezető tisztségviselő, illetve az összehívást indítványozó személy hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót, az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal előbb meg kell küldeni a sportegyesület valamennyi tagjának. 3. a közgyűlésen a sportegyesület elnöke elnököl, akadályoztatása esetén a közgyűlés által megválasztott vezető tisztségviselő (levezető elnök). A közgyűlésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet
Oldal 8 / 18
kell készíteni. A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a megszavazott jegyzőkönyvvezető vezet és a helyszínen megszavazott két személy hitelesít. A jegyzőkönyvet az alelnök az aláírásával ellenjegyzi. A közgyűlésről felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vezető szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen. A jegyzőkönyveket határozatlan ideig meg kell őrizni. A közgyűlés ülései nyilvánosak, a határozatokat a tagok nyílt szavazással hozzák. Kivételt képeznek ez alól a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos ülések, és olyan ülések ahol bármely tag kérésére a személyiségi jogok, vagy a jó erkölcs megóvása érdekében az zárt ülés tartása, vagy titkos szavazás megtartása indokolt. A javaslat alapján a kérdésről a levezető elnök dönt. A jó erkölcs megóvása érdekében elrendelt zárt közgyűlésen, az elnök, az ifjúsági tagok részvételét is korlátozhatja. A zárt közgyűlést – amint az annak elrendelését adó ok elhárult- lehetőleg nyílt ülésen kell folytatni. A tisztségviselő megválasztása minden esetben nyílt szavazással történik, ezen kérdésben sem zárt ülés tartásának, sem titkos szavazásnak helye nincs. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, illetve bármilyen más előnyben részesül, a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 4.Határozatok nyilvántartása, közlése és nyilvánossága - A közgyűlésen elfogadott határozatokat, a meghozatalukat követően be kell jegyezni a Határozatok Tárába úgy, hogy évenként újrakezdett sorszámmal és az elfogadás dátumával jelezve, az alábbi elemeket tartalmazva: a. a közgyűlések határozatképességéről szóló tájékoztatást, b. a hozott határozatok szövegét, számát, időpontját és hatályát c. a határozat meghozatalakor kialakult szavazati arányokat, a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya - és amennyiben lehetséges – személye. - A jegyzőkönyveket, valamint a sportegyesület éves közhasznúsági jelentését azokkal a személyekkel, akiket az iratok tartalma személy szerint érint - az őket érintő részekről – a keletkezéstől számított 15 napon belül, ajánlott levélben értesíteni kell. - A határozatok szövegét az elnökség két tagja (lehetőleg az előterjesztő és a levezető elnök, vagy egy másik elnökségi tag) az aláírásával hitelesíti. - A működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba a sportegyesület székhelyén - előre egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, és azokról, vagy egyes részeiről saját költségére másolatot készíthet. - A közgyűlés határozatait az érintettekkel írásban kell közölni, illetve – az adat- és titokvédelmi szabályok megtartásával – a Magyar Kaland-Sport Egyesület Internet oldalán, a hivatalos sportegyesületi tájékoztatójában való megjelentetés, esetleg a székhelyen lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés útján nyilvánosságra kell hozni.
13.§. Elnökség
Oldal 9 / 18
1. Az elnökség a sportegyesület általános végrehajtó szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint biztosítja a közgyűlések közötti időszakban a sportegyesületi munka folyamatosságát. Az elnökség tagjainak megbízatása 5, azaz öt évre szól. 2.Tagjai: Elnök: Elek Péter (lakcím: 2800 Tatabánya, Mártírok útja 102. 10/2. anyja neve: Hodop Erika) Alelnök: Tűri Balázs (lakcím: 1026 Budapest, Trombitás u. 31. anyja neve: Szakasits D. Ágnes) Gazdasági felelős: Csallai Ákos (lakcím: 2064 Csabdi, Szabadság u. 15. anyja neve: Kormos Katalin) 14.§. 1. Az elnökség a. kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja és előkészíti tárgysorozatát; b. gazdálkodik a közgyűlés által megállapított költségvetési keretben, a közgyűlés által megállapított körben, a költségvetés egyes rovatai között átcsoportosíthat; c. határoz a tagok felvétele, törlése, az ifjúsági tagok rendes tagsági viszonnyá történő alakítása tárgyában; d. meghatározza a sportegyesületi tagsági díjakat, illetve az egyszeri felszerelés fejlesztési hozzájárulás mértékét; e. meghatározza a sportegyesület érdekében évente végzendő közösségi munka módját, mértékét, illetőleg idejét és rendjét; f. eljár a fegyelmi bizottság tagjai elleni fegyelmi ügyben; g. rendelkezik a sportegyesület bankszámlája felett; h. köteles a rendes és ifjúsági tagokról folyamatos nyilvántartást vezetni. i. elkészíti a sportegyesület éves munkatervét, esemény naptárát j. köteles közhasznúsági jelentést készíteni, aminek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény alapján készült beszámoló, és a szakmai beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg. 2. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal rendes ülést tart. Az ülések napirendjét saját internetes honlapon va ló közzététel útján biztosítja. Rendkívüli ülést kell tartani, ha: a. az elnökség valamely tagja az ülés céljának és okának megjelölésével ezt kéri; b. a fegyelmi bizottság tagja ellen fegyelmi eljárást kell folytatni; c. ha ezt a felügyelő bizottság szükségesnek tartja. 3. Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben - különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén - ettől eltérően is rendelkezhet. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésein, a tagjainak több mint fele jelen van, közöttük az elnök, vagy az alelnök. Határozatképtelenség esetén, az elhalasztott elnökségi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés határozatképességére az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában, ugyanaz a szabály irányadó, mint az eredeti határozatképességre. Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Egyszemélyes döntés nem hozható az elnökség ülésén. 4. Az elnökségi ülést a sportegyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti.
Oldal 10 / 18
Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vezető szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen. A jegyzőkönyveket határozatlan ideig meg kell őrizni. 5. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja meg, az elnökség tagjai maguk közül választják meg az elnököt, a alelnököt és a gazdasági vezetőt. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. Az elnököt, a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előreláthatóan 3 (három) munkanapot meghaladó, de 30 (harminc) naptári napot el nem érő akadályoztatásuk esetén a halaszthatatlanul, illetőleg a jó gazda gondossága mellett okszerűen, soron kívül végrehajtandó intézkedések tekintetében, az alelnök, együttes akadályoztatásuk esetén a gazdasági vezető helyettesíti, mindannyian személyükben önállóan. 6. Nem vehet részt határozathozatalban az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, illetve bármilyen más előnyben részesül, a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 7. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásra vonatkozó kimutatást, cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, a sportegyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznúsági jelentést úgy kell összeállítani, hogy abból a sportegyesület közhasznú tevékenységének lényegi jellemzői és az arra felhasznált források, valamint a szolgáltatás jellegét figyelembe véve az érintettek köre is megállapítható legyen. A sportegyesület, közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzéteszi. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba - előre egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. 8. Határozatok nyilvántartása, közlése és nyilvánossága - Az elnökségi ülésen elfogadott határozatokat, a meghozatalukat követően be kell jegyezni a Határozatok Tárába úgy, hogy évenként újrakezdett sorszámmal és az elfogadás dátumával jelezve, az alábbi elemeket tartalmazva: a. az elnökségi ülések határozatképességéről szóló tájékoztatást, b. a hozott határozatok szövegét, számát, időpontját és hatályát c. a határozat meghozatalakor kialakult szavazati arányokat, a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya - és amennyiben lehetséges – személye. - A jegyzőkönyveket, valamint a sportegyesület éves közhasznúsági jelentését azokkal a személyekkel, akiket az iratok tartalma személy szerint érint - az őket érintő részekről – a keletkezéstől számított 15 napon belül, ajánlott levélben értesíteni kell. - A határozatok szövegét az elnökség két tagja (lehetőleg az előterjesztő és a levezető elnök, vagy egy másik elnökségi tag) az aláírásával hitelesíti. - A működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba a sportegyesület székhelyén - előre egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, és azokról, vagy egyes részeiről saját költségére másolatot készíthet.
Oldal 11 / 18
- Az elnökségi ülések határozatait az érintettekkel írásban kell közölni, illetve – az adat- és titokvédelmi szabályok megtartásával – a Magyar Kaland-Sport Egyesület Internet oldalán, a hivatalos sportegyesületi tájékoztatójában való megjelentetés, esetleg a székhelyen lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés útján nyilvánosságra kell hozni. 15.§. A sportegyesület elnöke: 1. A sportegyesület elnöke: a. képviseli a sportegyesületet, illetve írásban az elnökség egyes tagjait megbízza a sportegyesület esetenkénti képviseletével; b. összehívja a közgyűlést és az elnökség üléseit, azokon elnököl; c. ellenőrzi a sportegyesület szervei határozatainak végrehajtását, őrködik a sportegyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett; d. a költségvetés keretein belül utalványozási jogkört gyakorol; e. megbízza a túravezetőket 2. Az elnök akadályoztatása esetén a 1. pontban foglalt jogköröket a alelnök gyakorolja 3. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a sportegyesület munkavállalói felett, amennyiben a sportegyesület alkalmazotti jogviszonyt létesít. 4. A sportegyesületet az elnök akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott, vagy előnyomtatott sportegyesület neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja. A sportegyesületet az alelnök, illetve a gazdasági felelős akként jegyzi, hogy a kézzel, vagy géppel előírt, előnyomott, vagy előnyomtatott sportegyesület neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevüket önállóan írják. 5. A sportegyesület pénzforgalmi bankszámlája feletti rendelkezési jogot a sportegyesület, mint jogi személy képviseletében eljáró elnök önállóan, egy személyben gyakorolja. 16.§. A sportegyesület alelnöke: 1. A sportegyesület alelnöke: a. előkészíti a közgyűlést, és az elnökség elé kerülő előterjesztéseket, b. gondoskodik a területi ülések előkészítéséről, jegyzőkönyveinek vezetéséről és előkészítéséről, c. irányítja, illetve ellátja a sportegyesület, és szervei írásbeli teendőit, d. szervezi a sportegyesület rendezvényeit, e. segíti a sportegyesület elnökét feladatainak ellátásában, f. felelős a leltározásért. 17.§. A sportegyesület gazdasági felelőse 1. A sportegyesület gazdasági felelőse: a. intézi a sportegyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az elnöknek és az elnökségnek a sportegyesület vagyoni helyzetéről és a költségvetés időarányos végrehajtásáról, b. számadásokat vezet a pénz- és vagyonkezelésről,
Oldal 12 / 18
c. elkészíti az éves költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget, és azokat az elnökség, majd a közgyűlés elé terjeszti, d. felelős a pénzkezelés szabályainak betartásáért. 18.§. Felügyelő bizottság 1. Tagjai: Elnök: Fenekes Zoltán (lakcím: 2800 Tatabánya, Gál István ltp. 716. anyja neve: Kreisz Éva) Tag: Magda Judit (lakcím: 1116 Budapest, Karcag u. 15. anyja neve: Daragó Anna) Tag: Lődi Dalma (lakcím: 2060 Bicske, Hársfa u. 21. anyja neve: Dávid Janka) 1. A sportegyesület bevétele előreláthatólag meghaladja az éves ötmillió forintot, ezért indokolt felügyelő bizottság létrehozása. A felügyelő bizottság ellenőrzi és értékeli a sportegyesület működését és gazdálkodását, előző évi pénzmaradvány- és eredmény elszámolásának megalapozottságát, az elnökség költségvetési beszámolóját, vizsgálja a jogszabályok és más általános érvényű rendelkezések, belső szabályzatok, utasítások megtartását, a bizonylati és okmányfegyelem meglétét, a gazdálkodás és működés szabályszerűségét. 2. Tagjai: a felügyelő bizottság elnöke, valamint 2 fő felügyelő bizottsági tag. a. A felügyelő bizottság elnöke vagy tagja nem lehet az a személy, aki: - tagja a sportegyesület valamely választott testületének, - a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll a sportegyesülettel, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, - a sportegyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a sportegyesület által tagjainak, a tagsági viszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, - az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. b. A felügyelő bizottság tagja a sportegyesület elnökségi ülésein tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. c. A felügyelő bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet. 3. A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a felügyelő bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze, a napirend egyidejű írásbeli közlésével. Az ülés határozatképes, ha azon a felügyelő bizottsági tagok több, mint fele jelen van. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben az a sportegyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előzőekben foglalt indokok alapján a felügyelő bizottság elnöke jogosult dönteni. A felügyelő bizottság a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén a felügyelő bizottság elnökének szavazata dönt. Egyszemélyes döntés nem hozható a felügyelő bizottság ülésén. Határozatképtelenség esetén, az elhalasztott felügyelő bizottsági ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott felügyelő bizottsági ülés határozatképességére az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában, ugyanaz a szabály irányadó, mint az eredeti határozatképességre.
Oldal 13 / 18
4. A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. Tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel, az elnökség felé beszámolási kötelezettsége van. 5. Az ellenőrzések megkezdéséről és tárgyáról, a felügyelő bizottság elnöke köteles tájékoztatni a sportegyesület elnökét. a. A felügyelő bizottság munkája során a tisztségviselőktől jelentést, a sportegyesület munka-vállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a sportegyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. b. Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke, a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül írásban fogalmazza meg jelentését, és terjeszti a közgyűlés, szükség esetén az elnökség elé. A felügyelő bizottság írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámolóról, és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet. Az éves beszámoló elkészítésére, a nyilvánosságra hozatalra, a számviteli jogszabályok irányadók. Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a Közgyűlés hagyja jóvá. c. Ha a vizsgálat szabálytalanságot, vagy rendellenességet állapít meg, akkor egyúttal ennek megszűntetésére is fel kell hívni a figyelmet. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltével számított 30 napon belül a felügyelő bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi. d. A felügyelő bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a sportegyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy a sportegyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé, illetve a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 6. A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. a. Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 7. Amennyiben az Alapszabály eltérően nem rendelkezik a felügyelő bizottság működésére, akkor az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 8. A Felügyelő Bizottság a működéséhez jogosult könyvvizsgálót, vagy más szakértőt igénybe venni.
19.§. Fegyelmi bizottság 1. Tagjai: Elnök: Uram Zsuzsanna (lakcím: 1119 Budapest, Fehérvári u. 133. III/72. anyja neve: Sziffert Zsuzsanna) Tag: Tóth Ilona (lakcím: 9025 Győr, Rába u. 65. anyja neve: Tóth Katalin) Tag: Gallainé Végh Erzsébet (lakcím: 2800 Tatabánya, Bánhidai ltp. 203. 1/4. anyja neve: Domonkos Erzsébet) 2. A fegyelmi bizottságnak három tagja van. A fegyelmi bizottság tagjait a közgyűlés választja. A fegyelmi bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A fegyelmi bizottság tagjainak megbízatása 5, azaz öt évre szól. 3. A bizottság első fokon eljár a sportegyesület tagjainak, az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak fegyelmi ügyében. 4. A bizottság eljárására a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatban foglalt fegyelmi rendelkezések az irányadóak. 5. A bizottság szükség szerint tájékoztatja az elnökséget a sportegyesület fegyelmi helyzetéről. A közgyűlésen pedig évente legalább egy alkalommal beszámol a munkájáról.
Oldal 14 / 18
6. A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult az elnökség ülésein részt venni. 20.§. A sportegyesület jogi személyessége, vagyona és gazdálkodása, megszűnése 1. A sportegyesület önálló jogi személy. 2. A sportegyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz és egyéb követelések alkothatják. 3. A sportegyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, csak kiegészítő tevékenységként végezhet. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. 4. A sportegyesület tartozásaiért a sportegyesület vagyonával felel. A sportegyesület tagjai és ifjúsági tagjai a tagdíjon és a felszerelés fejlesztési hozzájáruláson felül saját vagyonukkal nem felelnek a sportegyesület tartozásaiért. 5. A sportegyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért az elnök, gazdasági felelős és a felügyelő bizottság elnöke felelősek az alapszabályban foglaltak szerint. 6. A sportegyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait. 7. A sportegyesület megszűnik, ha feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja, az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. A sportegyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Ha a sportegyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. 8. A sportegyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 9. A sportegyesület a gazdálkodása során elért eredményt a tagjai (tulajdonosai) vagy alapítói között semmiféle formában nem osztja fel, és azt kizárólag az alapszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott tevékenységekre fordítja. 10. A sportegyesület nevében, a terhére pénzügyi kötelezettség vállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetőleg nyilatkozatot - ide nem értve a bankszámla feletti rendelkezést - az elnök és a gazdasági felelős együttesen ír alá. A sportegyesület nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződés, illetőleg jognyilatkozat alapján, valamint a sportegyesület szervei határozatának végrehajtása körében utalványozási jogot gyakorol az elnök, és a gazdasági felelős együttesen, értékhatár nélkül. 11. A sportegyesület gazdálkodása nem nyereségelvű (non-profit). 12. A sportegyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az így igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 13. A sportegyesület támogatóit, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a sportegyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályának megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 14. A sportegyesület bármely cél szerinti juttatását – az Alapszabály meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 15. A sportegyesület váltót, ill. más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Oldal 15 / 18
16. A sportegyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 17. A sportegyesület mint közhasznú szervezet bevételei: - az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; - a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; - az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; - a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; - a tagdíj, a felszerelés fejlesztési hozzájárulás; - egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; - a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. 18. A sportegyesület mint közhasznú szervezet kiadásai: - a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), - az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, - vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, - túrák és táborozások, utazások költségei, - képzési, továbbképzési és tanfolyami kiadások, - felszerelések, eszközök, anyagok beszerzési költségei, - egyéb kiadások. 19. A sportegyesület működése és tevékenysége, továbbá az annak keretében nyújtott szolgáltatásai nyilvánosak, azokat bárki igénybe veheti illetve bárki részére nyújthatók. 20. Az sportegyesület működésének, általa nyújtott szolgáltatások igénybevételi módjának és beszámolóinak nyilvánosságát saját internetes honlapon, szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.
21.§. Határozatok nyilvántartása, közlése és nyilvánossága 1. A közgyűlésen és az elnökségi üléseken elfogadott határozatokat, a meghozatalukat követően be kell jegyezni a Határozatok Tárába úgy, hogy évenként újrakezdett sorszámmal és az elfogadás dátumával jelezve, az alábbi elemeket tartalmazva: -
a közgyűlések és az elnökségi ülések határozatképességéről szóló tájékoztatást,
-
a hozott határozatok szövegét, számát, időpontját és hatályát
a határozat meghozatalakor kialakult szavazati arányokat, a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya - és amennyiben lehetséges – személye. 1. 1. A jegyzőkönyveket, valamint a sportegyesület éves közhasznúsági jelentését azokkal a személyekkel, akiket az iratok tartalma személy szerint érint - az őket érintő részekről – a keletkezéstől számított 15 napon belül, ajánlott levélben értesíteni kell. 2. A határozatok szövegét az elnökség két tagja (lehetőleg az előterjesztő és a levezető elnök, vagy egy másik elnökségi tag) az aláírásával hitelesíti. 3. A működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba a sportegyesület székhelyén - előre egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, és azokról, vagy egyes részeiről saját költségére másolatot készíthet. 4. A közgyűlés és az elnökség határozatait az érintettekkel az 1. 1. pontnak megfelelően, írásban kell közölni, illetve – az adat- és titokvédelmi szabályok megtartásával – a sportegyesület Internet oldalán, a hivatalos sportegyesületi tájékoztatójában való megjelentetés, esetleg a székhelyen lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés útján nyilvánosságra kell hozni.
Oldal 16 / 18
22.§. A sportegyesület felügyelete 1. A sportegyesület felügyeletét az illetékes ügyészség a mindenkor hatályos jogszabályi előírások alapján látja el. 2. A sportegyesület jogszabályhoz kötött, vagy abban szabályozott tevékenysége felett a felügyeletet a tevékenységi körnek megfelelő állami szerv gyakorolja a hatósági ellenőrzés általános szabályai szerint. 3. A bíróság az ügyész keresete alapján a) megsemmisítheti a sportegyesület törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el; b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a sportegyesület legfelsőbb szervét; c) ha a sportegyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki; d) feloszlathatja a sportegyesületet, ha annak működése az Etv.2.§ (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja a sportegyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van. 4. A sportegyesület feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. 5. Az Alapszabályban nem érintett kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló törvény, a közhasznú szervezeti törvény és más irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
23.§. Záró rendelkezés 1. Az alapszabály a bírósági nyilvántartásba vétellel lép hatályba. Ettől az időponttól lehet alkalmazni. 2. Az alapszabály szövegét a 2011.03.15. napján megtartott Alakuló közgyűlés a 2/2011. számú határozatával elfogadta és megállapította.
Ezt az alapszabályt a közgyűlés 2011.03.15. napján tartott gyűlése elfogadta.
Kelt: 2011.03.15.
................................................ Elnök
..................................................... Jegyzőkönyvvezető
Előttük, mint tanúk előtt: 1. Név: ……………………………………………………… Cím: ………………………………………………………………………………….. 2. Név: ……………………………………………………….
Oldal 17 / 18
Cím: ……………………………………………………………………………………
Oldal 18 / 18
