Szerzetesrendek hatása a magyar tájszerkezetre Magyar Veronika
Bevezetés • Alapelvek – Az ember a környezetét folyamatosan alakítja – A társadalmi-gazdasági körülmények velejárója a táj folyamatos alakulása – Az adottságok befolyásolásának mértékétől és jellegétől függően változik a táj
• A táj rendezésre irányuló tudatos tevékenységeket tájalakítási, tájtörténeti, példákon keresztül célszerű áttekinteni
Szerzetesrendek tájalakító tevékenysége
Szerzetesrendek Magyarországon • •
Első szerzetesek 960-as években érkeztek hazánkba (bencések) Szent István munkássága ”Mindenfelé megvetik a szent egyházak alapjait, emelik a kanonokok klastromait, virágzásnak indulnak a szerzetesi regulában élő közösségek”
• • • •
996: Pannonhalma Ciszterciek : 1142- Cikádor (Bátaszék) Premontreiek Fellendülések és hullámvölgyek
Szerzetesrendek Magyarországon •
Tájalakítás szempontjából nem meghatározóak –
•
„Városlakók” – – –
•
Lovagrendek, gyógyító rendek Városokban telepedtek le Város szerkezetére, annak kialakításban volt szerepük Koldulórendek, gyógyító- és tanító rendek
Gazdálkodó rendek – – – – – – –
Tájalakító tevékenységük meghatározó Nagy szabad területeken telepedtek le Fő tevékenységi körük a gazdálkodás Letelepedéskor a magányt, a kises helyeket keresték Istennek szentelték életüket De ! Megélhetésük biztosítása érdekében gazdálkodniuk kellett Bencések, ciszterciek, premontreiek
Gazdálkodó rendek „Elsősorban a földművelést /kell választanunk/, mert ez szolgáltatja a létfenntartáshoz szükséges élelmet…” Nagy Szent Bazil, Életszabályok I.
„Ki adja vissza nekünk azokat a napokat, amikor reggeltől estig együtt dolgoztunk? Amikor hol fát vágtunk, hol követ fejtettünk, máskor meg facsemetét ültettünk vagy öntöztünk?” Nazinia Szent Gergely Szent Basileiosnak írt leveléből
Gazdálkodó rendek: Bencések •
„De nem csupán a szellemi javak kiosztói voltak az egyház szolgái. Tanítói, vezetői voltak a népnek a gazdálkodásban is. … Erdőket irtottak, posványokat szárítottak ki, csatornákat ástak… A kolostorok és káptalanok környékén terjedt a művelődés. Falvak keletkeztek.”- Érdújhelyi Menyhért
• •
Jelszó: „Kereszttel és ekével” („Cruce et aratro”) Központ: Pannonhalma (996) – – – – – –
Már a XI. sz.-tól fogva gazdálkodtak Szent Márton-hegyén és környékén (szántók, szőlőskertek) A művelés üteme mindenkor a szükségletek és az adottságok szerint igazodott Erdők irtása erőteljes a XVIII. sz. végén a művelhető földek nyerése érdekében Földnyerések a legelőktől, rétektől, értéktelen földektől (Öreg Fenyős, Erdőalja, Lapos, Kisrét) Jelentős szőlőgazdálkodás Halastavak (patakduzzasztás)
1784 1846-47
Gazdálkodó rendek: Ciszterciek •
Virágzó mezőgazdasági kultúra – – – –
•
Grangia rendszer – – –
• 1776 1805
Szőlőgazdálkodás Gyümölcstermesztés Szántóföldi művelés Halgazdálkodás Gazdasági alegységek Mérete a terepi viszonyokhoz alkalmazkodott A termőföld használatát előre megtervezték
Központ: Zirc (1184) – – – –
Erdők irtása, szűz földek feltörése, mocsarak lecsapolása A gazdálkodásnak köszönhetően változott folyamatosan a táj Síkvidéken kertek, szántóföldek, domboldalakon teraszos gazdálkodás (szőlő) Halgazdálkodás (patakdusszatás)
Gazdálkodó rendek: Premontreiek • •
Magányos , kietlen területeken telepedtek le Feladataik – – – – –
•
Kert létesítése Monostor megépítése Mocsarak lecsapolása Források és patakok vízének hasznosítása Szántóföldek kialakítása és bekerítése
Monostortól távolabb majorságok alakultak, melyek falvakká, mezővárosokká növekedtek
Összegzés • A szerzetesrendek gazdálkodásuk révén hatottak a tájszerkezetre – Kezdetben • erdők irtása • szűz földek feltörése • mocsarak lecsapolása
– Gazdálkodás során • patakduzzasztások, halastavak • birtokszerkezet kialakítása • Új települések kialakulása
– Tájlenyomat • Birtokszerkezeti elemek fennmaradása (halastavak, erdőfoltok) • Települések • A monostor uralja a tájat
Köszönöm a figyelmet!
