MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I.
KÖZÉPKOR
3. rész A VÁROSI SZERZETESRENDEK ÉPÍTÉSZETE (ELŐTTE A MARADÉK!)
Rabb Péter PhD 2012
SOMOGYVÁR, Szt. Péter, Szt. Pál és Szt. Egyed, alapító: I. László (1091)
PÉCS, SZÉKESEGYHÁZ
PÉCS, SZÉKESEGYHÁZ – FARAGVÁNYOK (PÉCSI MŰHELY)
GYŐR, SZÉKESEGYHÁZ
A CISZTERCI REND SZÜLETÉSE 1098: Róbert, Molesmes-i apát megalapítja Citeaux-t 1110 k.: 20 apátság 1113: Bernát és 30 társa csatlakozik a rendhez 1119: Carta Caritatis (a szeretet okmánya) 1142: Cikádor 1147: II. Keresztes háború kezdete (III. Jenő pápa, v. ciszterci) Bernát németországi toborzóútja 1153: már 343 apátság 1179: Egres 1182: Zirc 1183: Péter Citeaux-i apát látogatása Magyarországon 1184: Pilis, Szetgotthárd 1184: III. Keresztes háború kezdete prédikálás, toborzás: Franciaország, Németország, Itália, Anglia 1194: Pásztó 1198: IV. Keresztes háború kezdete toborzás, jelentős pénzsegély 1202: Kerc 1234: Bélháromkút Szent Róbert (1029 – 1111) Clairvaux-i Szent Bernát (1090 – 1153) Harding Szent István (†1034)
Harding Szent István
Clairvaux-i Szent Bernát
Róbert, Alberik és István
A CISZTERCI REFORM JELLEGZETESSÉGEI -filiációs rendszer, az atya- és fiúapátság közötti kapcsolat folyamatos -(négy)évente nagykáptalan -a benedeki Regula következetes és szigorú betartása (a mértékletesség figyelmen kívül hagyásával) -effektív fizikai munka, laikus testvérek, önellátás, (Grangiák), -Szűz Mária kultusz, a lovagvilág nő-kultuszának szakrális megnyilvánulása -aszkézis, kereszt-kultusz, a keresztes hadjáratok és a szentföldi zarándoklatok ideológiai alátámasztása -a külvilággal való kapcsolat minimalizálása -pasztorációs tevékenység kizárása -adományok esetén a nagy birtoktestek előnyben részesítése Építészetben: -telepítés: lakott helytől távol, erdős völgyben, víz mellett -térszervezet: latin-kereszt alaprajzú templom, kötött monostori elrendezés -szerkezet: hevederes donga, harántdonga, hatsüveges boltozat, csúcsív, támpillér, konzol -homlokzat: dísztelen, nyugati torony és díszkapu nincsen, esetleg huszártorony, négyezeti torony -nyílászárók: fényszimbolika, hármas ablak-elrendezés, rózsaablak (Mária-kultusz) -díszítés: architektonikus, illetve geometrikus, növényi díszítés, figurális díszítés nincsen
ÁLTALÁNOS MONOSTOR-ALAPRAJZ
1. főapszis, 2. mellékapszisok, 3. sekrestye, 4. lépcső az emeletre, 5. halottak kapuja, 6. szentélyrekesztő, 7. szerzetesek kórusa, 8. betegek kórusa, 9. bejárat, 10. laikusok kórusa, 11. laikusok bejárata, 12. előcsarnok, 13. monostor-udvar, 14. könyvtár, 15. olvasófolyosó, 16. káptalanterem, 17. feljárat az emeletre, 18. szerzetesek hálóterme, 19. latrina, 20. beszélő, 21. átjáró, 22. szerzetesek terme, 23. novíciusok terme, 24. melegedő, 25. szerzetesek étkezője, 26. szószék, 27. tálaló, 28. konyha, 29. gazdasági bejárat, 30. kamra, 31. laikusok étkezője, 32. bejárat, kapus, 33. laikusok terme, 34. feljárat az emeletre, 35. laikusok hálóterme, 36. latrina
ALAPÍTÁSI REND
CIKÁDOR (BÁTASZÉK) (1142, alapító: Heiligenkreuz, Morimond-ág)
Z I
R C (1182, alapító: Clairvaux)
PILIS (PILISSZENTKERESZT) (1184, alapító: Acey, Clairvaux-ág)
PILIS – MARADVÁNYOK
PILIS – FARAGVÁNYOK
SZENTGOTTHÁRD (1184, alapító: Troisfontaine, Clairvaux-ág)
SENANQUE (1148, alapító: Mazan)
SENANQUE
SZENTGOTTHÁRD
KERC (1202, alapító: Egres, Pontigny-ág)
KERC FORRÁSA – ORVAL ÉS LES DUNES (1132, ill. 1138)
KERC KISUGÁRZÁSA – BRASSÓ, BERTALAN TPL.
KERC KISUGÁRZÁSA - PRÁZSMÁR
KERC KISUGÁRZÁSA – ZSÁMBÉK ÉS BÉLAKÚT (PÉTERVÁRAD) (1232, alapító: Pilis, Clairvaux-ág)
PANNONHALMA, BENCÉS FŐAPÁTSÁG ÁTÉPÍTÉSE
A PREMONTREI (KANONOK)REND 1120
Az első prépostságot Szent Norbert alapítja Szent Ágoston regulája (Kánonja) szerint Premontré-ban (Pratum Monstratum = mutatott rét)
1121
a rend alapítása, 40 szerzetessel
1126
pápai megerősítés
1130
Váradhegyfok (alapító: II. István)
1234
Ninive-i katalógus: ezernél több (Magyarországon 41, ebből 6 női) prépostság
Közösség:
felszentelt papok (másodrend: női kanonokok, harmadrend: világi támogatók)
Szervezet:
filiációs rend
Hivatás:
pasztoráció, tanítás, közjogi funkció (hiteles hely)
Életmód:
„vita mixta”: a szemlélődő és az aktív életforma ötvözése
Telepítés:
lakott helyeken, uradalmi központokban, városokban
Építészet:
a ciszterciekénél kötetlenebb, alkalmazkodóbb, nincsen sem önálló „premontrei építészet”, sem önálló „premontrei építőműhely”
Prépostság: egyházi elöljáróság részleges főpapi jogkörrel (székeskáptalan: a püspök mellett 12-24 fős, társaskáptalan: önálló, segédpüspöki jogkörrel)
Szerzetesi ~: az ágostoni Kánon alapján szerveződő szerzetesi közösség, a házfőnök prépost) főpapi, de nem püspöki jogkörrel felruházva Kanonok:
a káptalan tagj
Szent Norbert (1180-1134) laoni kanonok, 1126-tól magdeburgi érsek
BÉNY (1217. alapító: Hont-Pázmány nb. Omodé, Váradhegyfok fíliája)
JÁNOSHIDA (1190 k. alapító: ismeretlen, Kökényes fíliája)
ÓCSA (1234 e. alapító: egri káptalan, Jászó filiája)
ÁRPÁS – MÓRICHIDA (1251 e. alapító: Pok nb. Móric és Márk, Hatvan fíliája)
LÉBÉNY (1212 e. alapító: Győr nb. Pot és Chepan, titulus: Szt. Jakab)
JÁK (1220 k., felszentelve: 1256 máj. 2., alapító: Ják nb. Márton, titulus: Szt. György)
ZSÁMBÉK (1222, felszentelve: 1258, alapító: Aynard nb. Egyed és Smaragd)
ÚJ RENDEK A XIII. SZÁZADBAN („KOLDULÓRENDEK”)
Ferencesek
Dominikánusok
Pálosok
Ordo Fratum Minorum
Ordo fratum Praedicatorum
Ordo fratum S.Pauli Primi Eremitae
Szent Ferenc (1182–1226)
Szent Domonkos (1170–1221)
Boldog Özséb (1200–1270)
1210 pápai jóváhagyás (prédikálásra) 1223 regula végső változata
1308 végső jóváhagyás
saját regula
módosított ágostonos regula
ágostonos regula!
városi szegények, betegek
eretnekmozgalmak elleni küzdelem
eredetileg remeterend
gondozása, nevelése, prédikáció
a nevelés és a prédikáció erejével
„elfuserált koldulórend”
kollektív szegénység vállalása
tudományos tevékenység, inkvizíció
alamizsnagyűjtés: alázat gyakorlása
alamizsnagyűjtés: fizetség beszedése
Szent Bonaventura, Roger Bacon,
Aquinói Tamás, Julianus, Rogerius,
Gyöngyösi Gergely,
Kapisztrán János, Temesvári Pelbárt,
Magyar Pál, Ráskai Lea
Fráter György
Tomori Pál
A KISEBB TESTVÉREK RENDJE (FERENCESEK)
1210
tevékenységük és a prédikálás pápai engedélye, első regula
1221
második regula
1223
harmadik (végleges regula)
13. szd. k:
ellentétek a regula értelmezése körül
14. szd. e:
kb. 1400 rendház
1517
szétválás: -obszerváns (OFM) -minorita (konventuális, OFM Conv.)
1528
-kapucinus (OFM Cap.)
FERENCESEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
1232
Esztergom (önálló rendtartomány 1238-tól, IV. Béla nyughelye)
1238
Nagyszombat (klar.)
13. szd. v.
25 rendház
1260 k.
Buda
1272 e.
Sopron, Kecske tpl.
1272
Margitsziget
1280
Pozsony
1298 e.
Óbuda (fer.)
1332
Szécsény
1338
Óbuda (klar.)
1386
Keszthely
1405
Kassa
14. szd. v.
Lőcse
15. szd. v.
Nyírbátor
1503
Kolozsvár
1503 k.
Szeged, Alsóvárosi
FERENCES ALAPRAJZOK
Assisi
Keszthely
Buda
Kolozsvár
Nyírbátor
Kassa
Gyöngyös
Szent Ferenc prédikál (Giotto)
Szécsény
Lőcse
Szeged
ESZTERGOM, SEGÍTŐ SZŰZ MÁRIA (1224 k.) IV. Béla (†1270), Béla herceg (†1269) és Mária királyné (†1270) nyughelye, csak alapfalak ismertek.
BUDA, SZENT JÁNOS (1266 e.,1270-ben már állt, 1444-ig konventuális, utána obszerváns)
III. András nyughelye, Temesvári Pelbárt a kolostor iskolájában tanított, megfordult itt Kapisztrán János is
SOPRON, BOLDOGSÁGOS SZŰZ 1250 k. alapítja a Geissel-Jekel család, a tpl. 1280 k. már áll. Kecske-, illetve bencés templomként is ismert .
SZÉCSÉNY (1332, alapító: Kacsics nb. Szécsényi Tamás erdélyi vajda, 1467-től obszerváns)
KESZTHELY, SZŰZ MÁRIA (1385 k.) 1550 után erődítménnyé alakítják
KASSA, SZENT MIKLÓS (1401 e.)
KOLOZSVÁR, MINORITA 1486-1503 (1490: János mester, királyi támogatás) (1556: ferencesek kiűzése, 1580-tól jezsuita, 1622-től református templom)
SZEGED, HAVI BOLDOGASSZONY (ALSÓVÁROSI) (1444-1503, obszerváns)
DOMINIKÁNUSOK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON (BELSŐ ÉS KÜLSŐ MISSZIÓK BÁZISA)
1221
a magyar rendtartomány alapítása Bolognában Paulus Hungarus
1241-ig
12 rendház, közte: Fehérvár, Győr Pest, Esztergom, Buda, Szeben
1235-1236
Julianus első útja
1237-1238
Julianus második útja
1254
Nagykáptalan Budán
1277
30 rendház
1303
5 körzet: Pannonia Szlavónia Erdély Dunán innen Dalmácia
BUDA, SZENT MIKLÓS (1254 e.)
MARGITSZIGET, BOLDOGASSZONY (1252 e., mások szerint 1235 k., Margit 1254-től)
VASVÁR, SZENT KERESZT (1230 -1244, alapító: talán IV. Béla)
A PÁLOSOK Boldog Özséb
Guzsik Tamás (1947 – 2002)
PÁLOSOK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
1225 k.
Pécs-Jakabhegy Bertalan pécsi ppk.
1242 u.
Özséb remetének áll
1250 k.
Keresztúr (KesztölcKlastrompuszta)
1263
Pál veszprémi ppk. szabályt ad 7 rendháznak
1297
András egri ppk. szabályt ad 4 rendháznak
1308
Gentilis bíboros Magyarországon, pápai elismerés
14. szd. e.
Budaszentlőrinc
1327
30 rendház
1341
szürke helyett fehér
1381
Szent Pál ereklyéi Budaszentlőrincre kerülnek (I. Lajos)
1382
Czestochowa
ELSŐ PÁLOS EMLÉKEK: KERESZTÚR (1250 k.) PÉCS-JAKABHEGY (1225)
KÉT SZENTLÉLEK: PILIS- (1287)
BÜKK- (DÉDES) (1313)
BUDASZENTLŐRINC, AZ ANYAMONOSTOR
0.
I.
II. (14. szd. vége)
III. (15. szd. vége)
IV. (16. szd. eleje)
(MÁRIA)NOSZTRA (1352 , alapító: I. Lajos, 1718-21: barokk átépítés, ma női börtön)
