Magyar Hírlap Felsőoktatási kérdések a kormány előtt ,2. oldal - [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Magyar Hírlap Felsőoktatási kérdések a kormány előtt 2013.11.05 - 1,2. oldal - [5735615] * Vitás stratégia Lapunk értesülése szerint november második felében kerülhet rendelettervezet formájában a kormány elé a felsőoktatási stratégia. Minthogy az elmúlt hetekben nagy csönd vette körül a Felsőoktatási Kerekasztal által szeptemberben elfogadott dokumentumot, ez találgatásokra adott okot. Információink szerint több kérdésben az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül is voltak, vannak viták, az előterjesztés pedig egyeztetés alatt áll még. A javaslat alapján oktatói és kutatói munkakörben legfeljebb a hetvenedik életév betöltéséig lehetne dolgozni. belföld 2. oldal Készülnek már a tervezetek A kormány elé kerül a felsőoktatási stratégia November második felében tárgyalhatja a kormány a felsőoktatás szereplői által elfogadott stratégia jogszabály- tervezetekbe foglalt elemeit - értesült lapunk kormányzati forrásoktól. Amint ismert, az ágazat szereplőit tömörítő Felsőoktatási Kerekasztal már szeptember közepén elfogadta az irányelveket. Akkor egyedül Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szavazott a tervezett átalakítások ellen, ő a munkaerő-piaci igények megfogalmazását hiányolta a dokumentumból, és azt, hogy a természettudományos, valamint a mérnökképzés nem szerepel benne kellő hangsúllyal. Minthogy az elmúlt hetekben nagy csönd vette körül a stratégiát, ez találgatásokra adott okot a sajtóban. A Népszabadság szombaton például arról cikkezett, hogy Parragh egyenesen "megfúrta" Klinghammer István felsőoktatási államtitkárt, akinek komoly érdemei vannak abban, hogy az oktatási kormányzat megállapodott az ágazat szereplőivel. Eközben - lapunk információi szerint - több kérdésben az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül is vannak, voltak viták. Mint megírtuk, a stratégia legfontosabb alapelvei a felsőoktatási intézmények négy kategóriába sorolása mellett a kancellári rendszer és a fenntartói testület intézményének bevezetése. A finanszírozás alapelvei is megváltoznának: az állami források hetven százaléka a képzési tevékenységre és az ahhoz tartozó fenntartási feladatokra jutna, a fennmaradó harminc százalék pedig a tudományos kutatási tevékenységre és az ahhoz kapcsolódó fenntartási feladatokra. A Magyar Nemzet birtokába került - egyeztetés alatt álló - tervezet tudományterületekre bontva a képzési támogatások konkrét összegét is tartalmazza. Eszerint például a műszaki alapképzésnél 347 ezer, mesterképzésnél 589 ezer forint támogatás járna az államtól egy hallgató után szemeszterenként. Az egységes orvosképzés támogatása 976 ezer, a jogászképzésé 258 ezer forint lenne. A javaslat alapján a rektori megbízatás feltételévé tennék a komplex középfokú (B2 szintű) államilag elismert nyelvvizsgát, egyúttal rögzítenék, hogy oktatói és kutatói munkakörben legfeljebb a hetvenedik életév betöltéséig lehessen dolgozni. *Pintér Balázs

==***==


Népszabadság Szalmaszál a likviditási gondokkal küzdő egyetemeknek 2013.11.05 - 1,6. oldal - [5735888] A kormány 11 milliárd forintot utalt át a felsőoktatási intézményeknek a területért felelős államtitkár fellépésének eredményeként. Szalmaszál az egyetemeknek Felsőoktatás A kormány 11 milliárd forintot utalt a likviditási gondokkal küzdő intézményeknek Klinghammer István felsőoktatási államtitkár többfrontos harcot vív. Miközben a nevéhez köthető felsőoktatási stratégia kapcsán politikai birokra kelt Orbán Viktor bizalmasával, a közoktatást és a felsőoktatást alapjaiban meghatározó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőjével, Parragh Lászlóval, addig küzdenie kell a gazdasági tárcával is. Úgy néz ki, hogy ezen a téren jobban áll: a katasztrofális anyagi helyzetben lévő és likviditási gondokkal küszködő felsőoktatási intézmények közül a napokban többen is komolyabb összegeket kaptak az úgynevezett struktúraváltási alapból. Ez életmentő beavatkozás. A főiskolák, egyetemek ugyanis a tönk szélére kerültek, mert a kormány röpke két év alatt több mint hatvanmilliárd forintot vont ki az ágazatból. Ráadásul e forráskivonás mellett tavaly újabb zárolásokat kellett elszenvedniük az intézményeknek, ezért több egyetemen szénszünetet kellett elrendelni, a vizsgaidőszakban pedig kollégiumokat, könyvtárakat bezárni. A minden józan mérlegelést felülíró megszorítások következtében a hallgatói juttatások is több helyen akadoztak az elmúlt időszakban, néhány helyen felgyűltek a kilencven napon túli, már lejárt számlák is. Az intézmények között van olyan, amelyik csak kincstári előlegből volt képes a működését finanszírozni. Mások a százezer forint feletti fizetéseket nem tudták átutalni az egyetemen dolgozóknak. Külön fejezet e történetben a nagy tudományegyetemeké, amelyeknek a kormány által preferált "minőségi oktatás" fellegváraivá kellene válniuk. Az ő idei elvonásaiknak csak a felét kompenzálja az a pénz, amelyre a kiváló kutató egyetemi státusz elnyeréséből számíthatnak. A kormány már a tavaly decemberi "diáklázadás" után pluszforrásokat ígért a felsőoktatási szférának, de a beígért pénzek hosszú ideig csak ígéretek maradtak. Sem a PPP-programok kiváltásából, sem az uniós pályázatokhoz szükséges önrészből nem láttak egyetlen fillért sem. A Balog Zoltán által hivatalosan bejelentett 11 milliárdos keretösszeggel létrehozott struktúraváltási alapból is csak néhány intézmény kapott kétmilliárd forintot májusban, elsősorban azok, amelyek a folyamatos hallgatóvesztés miatt súlyosan eladósodtak az állam felé. Május óta azonban ez az alap mintha befagyott volna. Egészen idáig tartott ez az állapot. Egyetemi forrásokból ugyanis úgy értesültünk, hogy a napokban a tervezett kilencmilliárd helyett 11 milliárdot utalt át a gazdasági tárca az egyetemeknek, ami jórészt a felsőoktatásért felelős államtitkár fellépésének az eredménye. Klinghammer István ugyanis már a nyáron folyamatos tárgyalásban állt a gazdasági tárcát képviselő Naszvadi György nemzetgazdasági államtitkárral egyrészt a felsőoktatás jövő évi költségvetéséről, másrészt az egyetemek idei likviditási gondjainak megoldási lehetőségeiről. Az alap most tehát megnyílt. Csakhogy ennek feltétele is van: a pénzért - vagyis az égető likviditási problémák kezeléséért - cserébe az intézmények vezetőinek vállalniuk kell, hogy leépítenek, szükség esetén szakot/kart zárnak be. Úgy tudjuk, ilyen módon néhány hónapig levegőhöz jutott mások mellett a Pécsi Tudományegyetem, a Kaposvári


Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is. Mint arra Hiller István, az MSZP szakpolitikusa a napokban rámutatott, az idei súlyos működési gondokat nem csak az okozta, hogy a 2010-ben még 186 milliárdos felsőoktatási büdzsé ebben az évben 123 milliárdra olvadt. Ezt csak tetézte, hogy a Fidesz felsőoktatási törvénye elvette az egyetemektől a piac szereplőivel való együttműködés lehetőségét, ami nem elhanyagolható bevételi forrást jelentett volna számukra. Hiller számításai szerint a jövő évi felsőoktatásra szánt büdzsé - 136 milliárd forint, a struktúraváltási alappal együtt összesen 146,6 milliárd forint - messze nem kezeli a közepes méretű egyetemek, kisebb főiskolák problémáit, hiszen ezeknek esélyük sincs külső bevételekre szert tenni. "Ebben a költségvetésben semmilyen forrást nem látok arra, hogy Klinghammer István felsőoktatási stratégiája realizálódjon" - tette hozzá. Néhány hónapra levegőhöz jutott több nagy egyetem, köztük a Corvinus is FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS *Ónody-Molnár Dóra

==***==


DUNA TV Újraiparosítás 2013.11.04 - 18:42 (hossza: 8 perc) - [5734811] Süveges Gergő (műsorvezető): - Parragh László a vendégünk, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Parragh Gyula (elnök, MKIK): - Köszönöm szépen. Műsorvezető: - Ezt a beszélgetést délután negyed ötkor rögzítjük. Azt mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy egy-másfél év múlva, mármint hogy az a cél, legyen Magyarország az az európai uniós állam, ahol a GDP legnagyobb aránya az ipari termelésből származik. Reális ez? Parragh László: - Abszolút reális és én azt látom, hogy a kormányzati politika ezt minden eszközzel próbálja is segíteni, hiszen a szakképzésnek az átalakítása, a felsőoktatásnak az átalakítása, a felnőttképzésnek az átalakítása ebbe az irányba mutat. Ebbe az irányba mutat az adórendszernek a jelenlegi működése és a segélyezési rendszer is. Nem beszélve a Munka Törvénykönyvéről és más szabályozó rendszerekről. Riporter: - Milyen iparosításról van itt szó? Termelői iparról, feldolgozóiparról, melyik szegmenséről az iparnak? Parragh László: - Hát az látszik azért a működőtőke beáramlásnál, hogy vannak olyan működőtőke területek, ahol a befektetés később nagyon sokba kerül az országnak, mert kiáramlik az ottani jövedelem, ezt látjuk a bankszektorban, látjuk a biztosítási szektorban, látjuk az energetikában, de hasonlót látunk a távközlés területén is. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol munkakultúra érkezik, ahol az exporttevékenység bővül, vagy az exportszaldó bővül és ahol értéktermelés, elsődleges értéktermelés történik, ilyen például az ipar valamennyi területe, de ide tartoznak bizonyos szolgáltatási szektorok is. És én azt látom, hogy ezt az összefüggést a kormány felismerte, világos a számára és ilyen irányban ösztönöz. Hogyha bezsélgetünk külföldi befektetőkkel, akkor azt látom, hogy most már nagyon éles határvonal van a tekintetben, hogy milyen az ország megítélése. Akik szolgáltatni jönnek ide, energetikát hoznak, azok azt mondják, hogy Magyarországon nem kiszámítható a gazdaságpolitika, ide nem érdemes befektetni, itt baj van. Ezzel szemben az ipari termelő cégek azok nagyon jól érzik magukat és így megy föl ezeknek a befektetéseknek a halmaza. Műsorvezető: - Akkor itt elsősorban bejövő ipari termelő cégekről van szó. Multicégekről? Parragh László: - Ezek jellemzően multinacionális cégek, de ezt követik... Műsorvezető: - De máskülönben meg a kormány sokszor azt mondja, hogy a multicégek azok kiviszik a pénzt és a multicégek azok gonoszak. Parragh László: - Bocsánat, ezek a cégek ezek termelnek, értéket állítanak elő, jószágokat állítanak elő, ezek beszállítói láncoknak az élén állnak, amelyek mögött nagyon sok kisvállalkozó is megtalálja a beszállítói lehetőségét, nem feltétlenül Tir 1-esként, vagy 2-esként, hanem a beszállítói lánc valamelyik pontján. Műsorvezető: - Ezt most sokan nem értették, a Tir 1-est, 2-est. Parragh László: - Ez annak a megfogalmazása, hogy első számú beszállító-e közvetlenül az adott vállalatnak, vagy a beszállítónak a beszállítója, de hát egy-egy ilyen munkahely az több munkahelyet generál, hiszen fodrászhoz kell mennie, vásárolni fog, lakni akar valahol, tehát ez egy gazdaságstimuláló eszköz is. Műsorvezető: - Miért ide jönnek és miért nem mennek máshová? Ugye például ebben a rangsorban, ahol mi az első helyet szeretnénk megszerezni, Németországot kellene megelőzni, Csehországot kellene


megelőzni, szóval továbbra is az a kérdés, hogy egy-másfél éven belül ez lehetséges? Parragh László: - Az a nagy kérdés, hogy az a környezet, amit mi kínálni tudunk, az ezeknek a cégeknek mennyire alkalmas. Ezt a környezetet nagyon gyorsan át lehet alakítani. Egyébként az átalakítás jó része már megtörtént. Ha visszaemlékszik, a 2000-es évek elején Szlovákia nagyon hátul kullogott a befektetésekben, mára Szlovákia egy példaországgá vált, nyilván tőle akarjuk ezt visszavenni ezt a pozíciót. Egyébként mi földrajzilag jó helyen vagyunk, Magyarországot mindig is bizonyos értelemben Németország egyik tartományának tekintették, ahol érdemes befektetni és ahogy - nem tudok mást hangsúlyozni -, hogy az a környezet, ami itt fogadja ezeket a befektetőket a Munka Törvénykönyve kapcsán, adóztatás kapcsán, a képzés kapcsán, az az ő számukra pozitív. Műsorvezető: - Az áfaszintet is pozitívnak értékelik? Parragh László: - Az áfa az ipari befektetés tekintetében nem bír különösebb jelentőséggel, hiszen azt vagy visszaigénylik, vagy pedig be se fizeti. Műsorvezető: - Önmagában az iparosítás, ez a szó, vagy újraiparosítás, ez nem cseng túl jól Magyarországon. Hallottunk már a vas és acél országáról, de akkor itt nem erről van szó. Parragh László: - Hát ha egy kis gazdaságtörténetet felidézünk, akkor tudhatjuk azt, hogy Magyarországon bizonyos ipari kultúrákban nagyon fejlett volt a technológia is és a működés is. Gondoljunk a magyar vegyiparra, a magyar buszgyártásra, az élelmiszer-feldolgozásra, élelmiszeriparra, de még jó néhány ilyen területet tudunk. Ezek a rendszerváltást követően megrokkantak, mint iparágak, egy részük tönkrement, egy része átment külföldi tulajdonba, tulajdonképpen a piacot szerezték meg. Most ennek az újjáépítése azt gondolom, hogy Magyarország számára egy kitörési pont. Godoljon arra, hogy autóipar, vagy a vegyipar területén micsoda hatalmas befektetések voltak eddig és ezek milyen további befektetéseket vonzhatnak a jövőben is. Műsorvezető: - Az adótörvényekről, a jövő évi adótörvényekről most ugyebár a parlament asztalán van, hogyan vélekedik? Már csak azért is kérdezem, merthogy lehet-e jó adótörvényeket csinálni úgy, hogy közben a gazdasági növekedés az minimális? Parragh László: - A minap tárgyaltunk a nemzetgazdasági miniszterrel az adótörvényekről, mi kifejezetten örülünk annak, hogy az adórendszer átalakítása befejeződött, tehát nagy változtatások nincsenek, finomhangolás van. Olyan típusú finomhangolás, ami a mi igényeinknek megfelelő és vagy húsz javaslatunk be is épült az adótörvényekbe. Műsorvezető: - Ön ismeri a Bankszövetség javaslatát a devizamentéssel kapcsolatban? Merthogy nem hozták nyilvánosságra, éppen most mondja a kormányoldal, hogy nyilvánosságra kellene hozni. Parragh László: - Nem ismerem. Műsorvezető: - De azt tudja, hogy mik a főbb pillérei ennek a javaslatnak, vagy egyáltalán semmit? Parragh László: - Én magam is olvasok sajtót, vannak baráti beszélgetések, tehát nyilván az embernek vannak impressziói, de ezek ahhoz kevesek, hogy én ezt meg tudjam ítélni. Műsorvezető: - Csak azért kérdezem, tudja, mert azt nyilatkozta néhány nappal ezelőtt, hogy addig nem fog Magyarország gazdasági helyzete javulni, amíg a devizaadósság nem csökken, és hát hogy van-e esély arra, hogy a devizaadósság csökkentése révén sikerüljön Magyarország gazdasági helyzetét javítani. Parragh László: - Szerintem azt könnyű belátni, hogy amíg egy országon ekkora a teher a devizaadósság, illetve a lakosságon ekkora teher a devizaadósság, addig a belső fogyasztás érdemi növekedésével nem nagyon lehet számolni. Ez egy olyan fekély, ami újra és újra kiújul. Ez egy irritáló tényező a magyar gazdaságban, a nemzetgazdaság teljes vonatkozásában, hiszen ebbe benne van az állam, benne vannak az önkormányzatok és benne van a teljes magyar lakosság, plusz még a kisvállalati kör is. Tehát amíg ezt nem fogjuk tudni elrendezni, addig azt gondolom, hogy belső fogyasztásnövekedéssel nem számolhatunk,


nem fogjuk tudni elrendezni, addig azt gondolom, hogy belső fogyasztásnövekedéssel nem számolhatunk, a külpiacaink nyolcvan százaléka, több mint nyolcvan százaléka az Európai Unióban van, ahol látjuk, hogy még mindig nincs igazi növekedés, és ha sem a külső, sem a belső kereslet nem nő, akkor mitől nőne igazából a gazdaság? Műsorvezető: - A devizaadósok mentése ügyében mindjárt beszélgetünk még, viszont még egy utolsó kérdést engedjen meg. Azt írja az újság, hogy a felsőoktatási törvénynek már a parlament asztalán kellene lennie, Klinghammer István kidolgozta ezt a stratégiát, egyetértett vele a Rektori Konferencia, a HÖOK, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Kereskedelmi és Iparkamara nem. Van abban szerepe, hogy ez nincs a parlament előtt? Parragh László: - A magyar gazdaság nem ért egyet ezzel a javaslattal, ugyanis nem látjuk benne, hogy a munkaerőpiaci igényekhez hogyan igazodik a felsőoktatás, nem látjuk a felsőoktatási struktúrában a műszaki, tudományos képzésnek az erősödését, a mérnökképzésnek az erősödését és nem látjuk azt sem, hogy hogyan fogja emelni a felsőoktatás színvonalát, az oktatás színvonalát ez a javaslat. Mi ezt szeretnénk, hogyha benne lenne, ebben kérjük a javításokat. Műsorvezető: - Tehát akkor van szerepe abban, hogy nincs ott. Parragh László: - Van. A magyar gazdaság szereplői azok rendszeresen leülnek és elmondják a véleményüket, és ez a vélemény ez nagyon markáns, akár magyar, akár külföldi cégekről van szó. Műsorvezető: - És akkor ezek szerint e pillanatban a magyar gazdaság szereplőinek véleménye erősebb, mint a rektori konferencia, a HÖOK és így tovább véleménye. Parragh László: - Ezt én nem tudom megítélni, ezt nyilván a kormány fogja eldönteni, az ő kompetenciája. Mi csak megfogalmazzuk a véleményünket. Műsorvezető: - Köszönöm, hogy eljött hozzánk. Parragh László: - Köszönöm szépen.

==***==


MTV - Este Az Este vendége: Parragh László 2013.10.31 - 22:26 (hossza: 9 perc) - [5734383] Obersovszky Péter (műsorvezető): - A Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara azt javasolja, hogy a külföldön megfizetett útdíj 7,5%-a is levonható legyen a helyi iparűzési adóból hasonlóan a belföldi útdíjhoz. Ezt azzal indokolja a testület, hogy a külföldi árbevétel is az iparűzési adó alapja, ugyanakkor a külföldi versenytársak nem fizetnek iparűzési adót. A kamara rendkívüli ülésén részt vett Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter, aki azt mondta akkor már a kamara több korábbi javaslatát befogadta az adótörvények készítésekor. A stúdióban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Jó estét kívánok, elnök úr! Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara): - Jó estét kívánok! Műsorvezető: - Most egy nagyon fontos apróságról beszélgetünk, de valószínűleg ez sok vállalkozásnak élethalál kérdés lehet. Parragh László: - Hogyne. Műsorvezető: - Nagyon kiélezettnek tűnnek manapság az ehhez hasonló, vagy ilyen profilú problémák, hogy ma már 50 kilométernyi pluszút, mondjuk, hogyha árut kell szállítani. Egy ilyen útdíj különbözet az élethalál kérdése a piacon. Ennyire kemény a helyzet? Parragh László: - Ennyire kemény a helyzet, és ráadásul itt egy nagy lehetősége is van a magyar gazdaságnak. Ugyanis az export tevékenységeket nézve a külföldi fuvarozás az egy olyan szolgáltatás, amelyet külföldön végzünk, mégis az árbevétel magyar cégekhez, magyar munkavállalókhoz, magyar sofőrökhöz folyik be. És az elmúlt években a magyar fuvarozó cégek, azok hát, nem azt mondom, hogy taroltak a nyugati piacon, de nagyon jelentős piacokra tettek szert. Tehát, kiszorítottak nagyon sok nyugati vállalkozást és jelentős pozíciókat vettek át. Ezt nekünk célszerű erősíteni, ez jövedelmet hoz, devizát hoz, cserearányokat javít. És nem utolsósorban jelentős körnek ad munkát. Tehát, mi azt gondoljuk, hogy a kormány ilyen apró lépésekkel beavatkozik ezekbe a folyamatokba, akkor anélkül, hogy az adórendszeren nagyon változtatna, mégis csak nagyot tud lökni egy-egy ágazatnak a sikerén. Műsorvezető: - Szó volt-e a mai tanácskozáson arról, hogy milyen a mikro-, a kis- és a középvállalkozók világában a helyzet, a közérzet? Parragh László: - Hogyne, hogyne, nagyon sok mindenről szó volt. Az útdíj mellett, vagy az adócsökkentés mellett szó volt vagy húsz olyan adóegyszerűsítésről, amely különböző cégcsoportoknak jelent az életben egyszerűbb munkát. Mondok egy példát, eddig egy szoftvert nem lehetett leírni. most a szoftver leírható lesz. A beruházás költségeinek, kamatainak egy része, az a nyereségadó rovására leírható lesz a jövőben. Tehát, ez a kis cégeknek pici apró lépésekben segíteni fogja a munkáját. De, beszéltünk emellett a szakképzésről, beszéltünk a devizahitelezésről, beszéltünk a cégek általános közérzetéről. Arról, hogy egyébként mi ezt a költségvetést támogatjuk, és azt gondoljuk, hogy jó irányba megy és jó a gazdaságnak, hogyha az adórendszerben nincsen félévente változás. Tehát, az a tény, hogy a jövő évi adórendszer az tulajdonképpen továbbviszi a korábbi politikát, és... Műsorvezető: - Ezt önök is így látják, mert egyébként ezen a héten már itt az Este stúdiójában volt erről szó. Parragh László: - Mi ezt támogatjuk. Azt gondoljuk, hogy ez az adórendszer ez kielégíti azt a célt, amit mi megfogalmaztunk. Nevezetesen, hogy ösztönözzön munkára, és fizesse meg a teljesítményt. Ezt megteszi, ezt hangoltuk finomra ma. Műsorvezető: - Mennyire elégedettek? Ugye, szó volt a foglalkoztatásról, és ez se mindegy. Ez egy nagyon fontos mutatója egyébként, hogy mennyire bizakodóan ítélik meg a jövőt a vállalkozások. Az illetékes államtitkár azt mondja, hogy a foglalkoztatásban igenis érezhetően látszik. És itt nem csak


közfoglalkoztatásról van szó. Statisztikailag kimutathatóan látszik, hogy a cégek bátrabban nyúlnak bele, bátrabban növelik a létszámot. Már vannak hosszabb távú terveik. Ez így igaz? Parragh László: - Ez így van. Ez így igaz. Egy jó éve lehet mérni egy enyhe bizakodó tendenciát a vállalatoknál, és lehet mérni azt, hogy a foglalkoztatás is bővül. Bővül a közfoglalkoztatásban is, és a reálgazdaságban is. Én látom, hogy ez politikai vita tárgya. Tehát, ezzel azért elég nehéz bármit is kezdeni és ez valószínűleg vita tárgya lesz a jövőben is. De, miután a statisztikai rendszerek különbözőek, a bázis számok különbözőek sokféleképpen lehet számolni. Ezért azt gondolom, hogy ez a vita nem is fog lanyhulni. De, a mi olvasatunkban Magyarországon egyértelműen nő a foglalkoztatás. Műsorvezető: - Mennyire ítélik kedvezőnek a jövő évet a vállalkozások? Szerintem most túl hosszú időben még nem nagyon mernek a kis- és középvállalkozások szintjén gondolkodni. Parragh László: - Hát, minden választási időszak, az, az ígéret földjét, hozza egy országba. Tehát, van egy pozitív várakozás a tekintetben, hogy mi fog megvalósulni mindabból, amiről ma a politika beszél. Én azt gondolom, hogy lehet azzal számolni, hogy nőni fog a belső fogyasztás. Ennek okán nőni fog a GDP. Ezt a cégek is érzékelik, és az előrejelzéseik arról számolnak be, hogy az ő forgalmuk és foglalkoztatásuk is bővülni fog. Ennek az arányain lehet vitatkozni, de az előjele a folyamatoknak mindenképpen pozitív. Műsorvezető: - Az ellenzék állandóan azt mondja - egyébként kettős érv van, nem csak a közfoglalkozás, az is, hogyha megnézik a statisztikát, hogy mennyi vállalkozás ment csődbe, akkor azok a számok eléggé riasztóak. De, milyen megoszlásúak ezek a vállalkozások? Tehát, mennyire mikro vállalkozások dobták be a törölközőt többségben? Mennyire kis- és középvállalkozások? Parragh László: - Hogyha ezt most a gazdaság szempontjából nézzük és lecsupaszítjuk róla a politikai érveket, akkor nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt időszakban több olyan intézkedés volt, ami a gazdaság fehérítéséről szólt. Maga a kamarai regisztráció arról szól, hogy azokat a cégeket, amelyek nem működnek, akik csak papíron vannak, azokat megpróbáljuk kivezetni a gazdaságból. Az elmúlt időszakban részben a válság hatására, részben ennek a tisztulásnak a hatására egy csomó cég, aki már évek óta nem működött befejezte a tevékenységét, miközben nagyon sok új cég alakult. Tehát, én azt gondolom, hogy ezt csak úgy lehet mérni, hogy a gazdaság összteljesítményét nézzük. Műsorvezető: - Tehát, nem feltétlenül csőd az, amikor egy cég egyszerűen eltűnik? Parragh László: - Egyáltalán nem. Sőt, a cégeltűnésnek a nagyobbik száma az végelszámolásból fakad, vagy az adószámnak a megszüntetéséből fakad. Korántsem abból, hogy csődbe ment. Van, jelentős kör, aki csődbe megy. De ennek a nagy hulláma ez 2009-2010 körül volt, hiszen a válság 2008-ban jelent meg a magyar gazdaságban. Műsorvezető: - Még egy nagyon fontos kérdés maradt a végére. Jön egy új pénzügyi időszak, ciklus az Európai Unióban, és hát, ugye végelszámolás van a tekintetben is, hogy Magyarország mennyi uniós támogatást tudott lehívni. Ezt természetes, hogy ugye, ellenzék és kormányoldal teljesen másképp értékeli. Hogyan értékelik önök? Mennyire volt sikeres ez a ciklus, és mennyire bíznak abban, hogy a következő pénzügyi ciklus eredményesebb lesz? Parragh László: - Hát, hogyha ezt valaki keményen bírálta, az én voltam, illetve a kamara volt, mert mi elmondtuk, hogy rosszak a célok, jellemzően rosszak a célok, nem fenntarthatóak a beruházások és korántsem tudunk annyi forrást lehívni, amennyit le kellene hívni. Ezt az élet igazolta. Látszik, hogy most a kormány megpróbál mindent elkövetni azért, hogy a maradékforrásokat még valamilyen módon lehívja, és most fog szembesülni egy negyedik állításunkkal, hogy nagyon nagy a látencia. Nagyon sok olyan cég van, aki nyert, de valójában nem képes arra, hogy megcsinálja a beruházást. Nagyon sok önkormányzat van, aki nyert, de nincsen forrása ahhoz, hogy a saját erőt hozzátegye. Következésképpen nagyon sok olyan pályázat lesz, amit egyszerűen vissza fognak adni, és ki fog derülni, hogy nem lehet őket befejezni. Ilyen szempontból nekünk egyetlen utunk van. Tanulni abból a sok-sok butaságból, vagy hibából, amit az előző hét évben Magyarország elkövetett és egy olyan új 7 éves ciklust felépíteni, amikor ezek a tanulságok beépülnek az új modellbe. Műsorvezető: - Ugye, most a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy az adó javaslataikat is


Műsorvezető: - Ugye, most a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy az adó javaslataikat is igyekeztek figyelembe venni és beépíteni. Ez ügyben nyitott a kormányzat az észrevételekre? Parragh László: - Én úgy látom, hogy igen. Ez most még az elején jár. Itt nagyon sok érdekcsoport van. Egészen más érdek mozgatja például a polgármestereket. Más érdek mozgatja, mondjuk a pályázatíró cégeket. Más érdek mozgatja a bankokat, akik előfinanszírozzák ezeket a beruházásokat. Tehát, itt biztos, hogy ezeknek az érdekeknek az ütközése az különös helyzeteket fog teremteni. De, hát ezt majd a következő félévben valamilyen módon fel kell oldani. Műsorvezető: - Parragh László, elnök úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Parragh László: - Köszönöm szépen.

==***==

Magyar Hírlap Felsőoktatási kérdések a kormány előtt ,2. oldal - [ ]

Recommend Documents