Magyar Hírlap Az új hitelprogrammal házhoz jön a pénz oldal - [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Magyar Hírlap Az új hitelprogrammal házhoz jön a pénz 2013.05.24 - 9. oldal - [5371479] *Bővülhetnek a beruházások a Széchenyi-kártyához adott megemelt állami támogatással, s ez segítheti a gazdasági növekedést A beruházások növekedését várja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a Széchenyi-kártya fejlesztési hiteleihez biztosított állami kamattámogatás megemelésétől. Dávid Ferenc főtitkár ígéretesnek tartja a jegybank növekedési programját is. Jelezte, ha attól élesedik a verseny a hitelpiacon, már jól járunk. "Régi kérésünk valósult meg azzal, hogy a kormány a korábbi kettőről öt százalékra emelte a Széchenyi-kártya fejlesztési hiteleihez adott kamattámogatás mértékét" - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Az emelés a beruházási, az uniós pályázatokhoz igényelhető és az úgynevezett támogatást megelőlegező hiteleket érinti a futamidő első három évére. A három konstrukcióhoz továbbra is kapcsolódik a készfizetőkezesség-vállalás díjának ötven százalékáig terjedő állami támogatás. Számítások szerint az ügyfelek öt százalék alatti, mintegy 4,8 százalékos éves kamattal juthatnak kölcsönhöz. "A 2010-es kormányváltás óta jelentősen bővültek a Széchenyi-kártya lehetőségei, a beruházási hitel azonban kevésbé volt kapós. Bízunk benne, hogy a megemelt támogatás kedvező változást hoz. Szükség van a beruházásokra, nélkülük nem indul növekedésnek a gazdaság" - magyarázta Dávid. Jelezte, a VOSZ, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hálózata biztosítja, hogy a kis- és középvállalkozások rendkívül egyszerűen hozzájuthassanak a konstrukciókhoz. A 2002-ben indult Széchenyi-kártyaprogram keretében eddig mintegy 185 ezer hitelügylet jött létre, a kihelyezett összeg megközelíti az 1200 milliárd forintot. A főtitkár ígéretesnek nevezte a jegybank növekedési programját is, szerinte ha attól élesebb lesz a verseny a hitelpiacon, máris jól járunk. Közölte, kedvező, hogy a kezdeményezésben főként a kisebb bankokat preferálják. "A takarékszövetkezetek például több mint ezerötszáz fiókkal rendelkeznek, fontos, hogy a program az egész országot lefedje. Így kis túlzással azt mondhatjuk, hogy házhoz jön a hitel" - magyarázta Dávid Ferenc. Szerinte az állam jó üzenetet küldött a kis- és közepes vállalkozásoknak azzal, hogy olcsón juthatnak pénzhez. A főtitkár kiemelte, nagy valószínűséggel sokan élnek a devizahitelek kiváltásával is, így a 250 milliárd forintos keret minden bizonnyal elég hamar kimerül. Ezért biztató a jegybankelnök minapi nyilatkozata, amely az összeg esetleges megemeléséről szólt. Véget ér a lejtmenet a feldolgozóiparban A Kopint-Tárki csütörtöki konjunktúratesztje a feldolgozóiparról kedvező változásokat mutat: a jelen helyzetet és a kilátásokat mérő mutatók is elmozdultak a tavalyi mélypontról, s bár egyelőre nincs növekedés, a zuhanás megállt. A konjunktúrakutató intézet barométere a januári 31 pontról áprilisban 54re, a bizalmi index negyvenről 53 pontra emelkedett. (A stagnálást az ötven pont jelenti). Ugyanakkor a finanszírozási környezet alig javult, a késztermék készletszintek pedig összességében emelkednek. Továbbra is a kereslethiány a legsúlyosabb akadály a vállalatoknak. Az idén az alacsonyabb inflációs környezet javíthatja a beruházási kedvet. Ez utóbbira az alacsony kamatok is pozitív hatással vannak, valamint a jegybank és a kormányzat kis- és közepes vállalkozásokat segítő programjai is kedvezők. (CSA) Jobb feltételekkel juthatnak hitelhez a kisvállalkozások *Kiss Gergely, CSA


==***==


Népszabadság A kabinet eddig emelte az ipari tarifákat 2013.05.24 - 9. oldal - [5371263] *Energiaárak - Kettős beszéd A magyar kormány állami eszközökkel csökkenteni fogja a vállalkozások által használt energia árát is - szögezte le Orbán Viktor tegnapelőtt az EU-csúcs után. Szakértők szerint a magyar kormány mozgástere ebben szűkös, az Orbán-kabinet eddigi gyakorlata pedig ellentmondásos. A nagy energiafelhasználó cégek az elmúlt évtizedekben rendre azt panaszolták, hogy fogyasztásuk arányában jóval többet fizetnek, mint a lakosság. Ugyanakkor az államnak az elmúlt évtizedek során csökkent a nem lakossági energiaárakra gyakorolt befolyása, mivel a számla nagy részét kitevő termékárat a nagyfogyasztók kegyeiért küzdő kereskedők szabadon állapíthatják meg. A számla kisebb tételeit - az úgynevezett rendszerhasználati díjat vagy például a zöldáram-termelés támogatását (kát) ugyanakkor továbbra is az állam határozza meg, amely lehetőséggel az Orbán-kabinet az év eleji tízszázalékos lakossági árcsökkentéssel párhuzamosan élt is: a nagyfogyasztók rendszerhasználati, illetve kátdíjai is erőteljesen nőttek. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont számításai szerint ez 27 milliárd forinttal növelte e kör terhelését. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma vagy a Magyar Energiakereskedők Szövetsége is arra figyelmeztet, hogy ez tovább rontja az ipar versenyképességét, elbocsátásokhoz vezethet. A kabinet az eddig a lakossággal egy kalap alá vett legkisebb cégek díjait januártól nem, vagy csak a lakosságénál kisebb mértékben csökkentette. Minderről a kormánykommunikáció kevés szót ejtett: a bírálatok nyomán Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára úgy vélte, a kormánydöntés csak néhány százalékos áremelkedést okozhatott, amivel az ár nagy részét kitevő termékárat le lehet alkudni. Azóta a kormányfővel közismerten jó kapcsolatot ápoló Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is árcsökkentő javaslatokat tett le a kormány asztalára. *(Marnitz István)

==***==

MTI A túlzottdeficit-eljárás alóli szabadulás fontosságát hangsúlyozta Parragh László Brüsszelben Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2013. május 23., csütörtök (MTI) - Évi százmilliárd forintos nagyságrendű további terhet jelentene Magyarország számára, ha idén nem sikerülne kiszabadulnia az ellene 2004, vagyis az EU-csatlakozás óta folyó túlzottdeficit-eljárás alól - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtök este a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub találkozóján. Parragh, valamint a rendezvényen részt vevő európai bizottsági tisztségviselők - akik a médiától nevük mellőzését kérve szólaltak meg - egyaránt úgy vélekedtek: jó esély van arra, hogy az uniós végrehajtó intézmény a közeli napokban a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás beszüntetése mellett foglaljon állást. A magyar kamarai elnök ugyanakkor kétkedően nyilatkozott arról, hogy az EU hamarosan sikereket tudna elérni a gazdasági válság leküzdésében. Azt mondta, Európa - amely a 2008ban kitört hitelválság kezdetén azt állította, hogy az egész csupán amerikai probléma folyamatosan egy-két éves lemaradásban van a válságra történő válaszadás teendőit illetően. Parragh László ugyanakkor bírálta azt a jelenséget is, hogy a Magyarországnak szánt uniós támogatási pénzekből jelentős összegek "ragadnak bent" az EU kasszájában. A bankrendszerről szólva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke bírálta azokat a külföldi bankokat - szerinte főként osztrák pénzintézetekről van szó -, amelyek, mint fogalmazott, a "fogd a pénzt, és fuss" elvének jegyében jelentek meg Magyarországon, majd hatalmas összegeket vontak ki onnan. Parragh szerint meg kell reformálni azt a magyar bankrendszert, amely - a kamarai adatok szerint - 89 százalékban külföldi kézben van. Az uniós tisztségviselők egyike ugyanakkor olyan példákkal élt, hogy Finnországban alig van finn kézben pénzintézet, mégis jól működik a bankrendszer, Spanyolország pedig spanyol kézben levő bankokkal is válságos helyzetbe tudott süllyedni. Az egyik európai bizottsági tisztségviselő - elismerve a túlzottdeficit-eljárás terheit Magyarország fő problémájának a külfölddel szembeni eladósodottság magas fokát tartotta. Mint mondta, meg kell tanulni, hogy a bankár napsütésben szívesen ad kölcsön esernyőt, ám amint elered az eső, azt azonnal visszakéri. Aki pedig hitelhez akar jutni a banktól - tette hozzá -, annak meg kell tudnia győzni a bankot arról, hogy nincs is szüksége a pénzre.


Népszabadság Jubileumi alapkamat-csökkentés 2013.05.27 - 10. oldal - [5376687] *Naptár Az uniós túlzottdeficit-eljárás meglepetést a piacokon

lezárása

nem

okozna

Hazai szempontból három fontos esemény is lesz a héten, közülük az első a jegybank monetáris tanácsának keddi, kamatdöntő ülése. Bár a legutóbbi döntés óta megjelent előzetes első negyedéves GDP-adat jobb lett a vártnál, valószínűleg marad az elmúlt hónapok kommunikációja, miszerint a legjelentősebb rizikó a gazdaságban meglévő szabad kapacitások mértékével, valamint a hitelezés és a kockázati megítélés alakulásával kapcsolatos. A külső környezet és az infl ációs folyamatok kedvezőek, míg a növekedési várakozások továbbra is gyengék - és ennek megfelelően a kamatcsökkentési ciklus is folytatódik, újabb 25 bázisponttal 4,50 százalékra mérsékelve az irányadó rátát - vélekedik Szaniszló Bálint, az OTP elemzési központjának szakértője. Hozzátette: jóllehet a piac jelenleg az idei évre 3,50 százalékig csökkenő alapkamatot áraz, a csökkentési ciklus négy százaléknál már megállhat. A Reuters által megkérdezett 23 banki elemző is egyöntetűen a 25 bázispontos csökkentés mellett tette le a voksát és ezúttal Londonból sem látják másként a dolgokat. Ha így lesz, sorozatban tizedik ülésén farag 25 bázispontot a ma még 4,75 százalékos kamatból a tanács. Matolcsy György jegybankelnök országjáró körútján is a kamatcsökkentési hullám folytatásának szükségességéről beszélt, egyben erőteljesebb lépések alkalmazását sem zárta ki kategorikusan, amiből az elemzők arra következtetnek, hogy egy merészebb, 50 bázispontos kamatvágással is megpróbálkozhat a jegybank, különösen úgy, hogy az euróárfolyam a hétvégére pár fillérrel a 290 forint alá süllyedt. Az új összetételű monetáris tanács tudja és teszi a dolgát, legutóbbi ülésükön például Matolcsy távollétében döntöttek a 25 bázispontos kamatcsökkentésről. Szerdán Brüsszelre figyel fél Európa, az uniós biztosok tanácskozásán ugyanis ajánlások születnek az egyes tagállamok ellen folytatott túlzottdeficit-eljárások ügyében. A Raiffeisen Bank elemzői szerint a reklámadóval megfejelt Varga-csomag megteszi hatását, így most már nagy biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy Magyarország esetében meg fog szűnni a 2004 óta folyamatban lévő eljárás. Egy pozitív döntés sem fog azonban eufóriát kiváltani a magyar eszközök piacán. A befektetők tisztában vannak azzal, hogy elsősorban politikai haszonról lehet beszélni, a forintárfolyamot pedig nem ez határozza meg. Kormányzati oldalról senki sem forintosította a deficiteljárás lezárásának előnyeit, csupán Parragh László fejtette ki magánvéleményét, miszerint évi százmilliárd forint veszteséggel járna, ha Brüsszel mégsem döntene a javunkra. Azt a kamarai elnök nem részletezte, hogyan jutott erre a következtetésre. Az mindenesetre pozitív, hogy egy kockázati tényezőt az eljárás lezárásával ki lehet majd pipálni. A Raiffeisennél a munkanélküliségi ráta áprilisi értékének javulását várják, szerintük a március végi 11,8 százalékról 11,6 százalékosra mérséklődhet a mutató, amit közmunkások és idénymunkások számának emelkedésével és az idő javultával hoznak összefüggésbe. Pénteken adja ki a KSH az első negyedév hazai beruházási statisztikáját, ami jól jelzi majd a gazdaságban rejlő fejlődési lehetőségeket. A GDP-hez viszonyított beruházási rátánk a legalacsonyabb a régióban, alig haladja meg a 16 százalékot. Ez gyakorlatilag az elavult termelőeszközök lecserélésére sem elég, a fenntartható növekedéshez húsz százalék vagy azt meghaladó érték lenne szükséges. A beruházások volumene a tavalyi negyedik negyedévben 7,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi időszakétól, s most is negatív előjelű adat várható - azaz immár ötödik éve folytatódik megszakítás nélkül a lejtmenet. A héten több infl ációs adat is megjelenik. Általánosságban elmondható, hogy a legutóbbi élelmiszerársokk hatásának kifutása, a nyersanyagárak utóbbi hónapokban tapasztalt csökkenése és a viszonylag nyomott belső kereslet világszerte erős dezinfl ációs folyamatot indított el. A visegrádi négyek mindegyikében 2 százalék alá csökkent az éves fogyasztói árindex, az Egyesült Államokban meglepetésre 1,1 százalék, az euróövezetben 1,2 százalék, az Egyesült Királyságban 2,4 százalék, Kínában szintén 2,4 százalék volt áprilisban a pénzromlás éves üteme. Ausztráliában, Új-Zélandon és Kanadában szintén nem magasabb 2,5 százaléknál a legutóbbi érték, a fejlődő országok legtöbbjében (Oroszország, Brazília, Törökország) 5-


7 százalék környékére csökkentek a ráták. A jelenség kihívás elé állítja a defl ációval küzdő jegybankokat: Japánban a 2012. áprilisi fél százalékról márciusig -0,9 százalékra csökkent a fogyasztói árindex, Svájcban az októberi -0,2 százalék után a legutóbbi két hónapban már -0,6 százalékot mértek. Áprilisban Japánban ismét 0,9 százalékos fogyasztói árdefl áció lehetett, aminek tükrében egyelőre nulla a valószínűsége, hogy a Bank of Japan (BoJ) változtasson az áprilisban ismertetett program tervezett lefutásán: akkor Kuroda elnök úgy nyilatkozott, a BoJ kétszázalékos infl ációt szeretne elérni. Az euróövezetre vonatkozó májusi becslés pénteken jelenik meg, az elemzői konszenzus minimális emelkedést, de bőven az EKB két százalékban maximált céljának megfelelő infl ációt ígér, azaz a pénzromlás üteme Európában sem emelhet gátat a monetáris politikai lazítás elé - állítja Dunai Gábor, az OTP elemzője. A várakozások szerint ha a gazdasági teljesítmény nem javul az év közepén, az EKB a korábbi állampapír- és eszközvásárlásoknál lényegesen nagyobb volumenű programot indíthat el a második fél évben. Grafikon Heti várható gazdasági eredmények Forrás: OTP Bank Elemzési Központ/Népszabadság-Grafika *Kriván Bence

==***==


Népszava Megszüntethetik az eljárást, de jön a reklámadó 2013.05.25 - 1,4. oldal - [5373005] Az előzetes brüsszeli hírek szerint a jövő héten - kilenc év után - a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja majd az Európai Bizottság. A kormány valószínűleg már kapott jelzést a pozitív döntésről. Erre utalnak azok a derűlátó nyilatkozatok, amelyeket több kormánypárti politikus és a külügyminiszter adott. A nemzetgazdasági tárca azonban közben már közzétette a szerdai brüsszeli uniós csúcs után beígért megszorítások közül a reklámadó munkapéldányát. ÍRÁSUNK A 4. OLDALON "Választási" adóemelés készül A magyar kormány már sejti: szerdán kedvező javaslat születhet a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről Ha hinni lehet az előzetes brüsszeli híreknek, akkor május 29-én kilenc esztendő múltán - a Magyarország elleni túlzottdefi cit-eljárás megszüntetését javasolja majd az Európai Bizottság. Ezt a feltételezést erősítik a kormányoldali politikusok és külügyminiszter derűlátó kijelentései is. A beígért megszorítások közül a reklámadó munkapéldányát már közzétette a nemzetgazdasági tárca, a többivel tranzakciós illeték, energiaadó - kivár. Amennyiben a sajtóértesülések helytállóak, akkor jövő szerdán az uniós végrehajtó- javaslattevő testület, az Európai Bizottság azt fogja javasolni az uniós pénzügyminiszterek tanácsának, az ECOFIN-nak, hogy a Magyarország ellen 2004 júliusa óta érvényben lévő eljárást hivatalosan szüntesse meg a június 21-i ülésen. Egy brüsszeli konferencián Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint a rendezvényen részt vevő európai bizottsági tisztségviselők egyaránt úgy vélték, hogy az esélyeink most jók. Ha minden az optimista forgatókönyv szerint alakul, akkor - szakértők véleménye szerint - ez nagymértékben javítana Magyarország gazdasági megítélésén. Középtávon a forint árfolyama is megerősödhet, s a magyar részvényeknél árfolyam-növekedésre lehetne számítani. A kedvező hatások azonban csak átmenetiek lehetnek, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság szerkezeti gondjai mit sem változtak, és a növekedési kilátások továbbra is igen mérsékeltek. Ahogyan az egyik elemző fogalmazott: a túlzottdeficit-eljárás a piacot hidegen hagyja, ez inkább belpolitika. A jövő szerdai döntés kedvezőbbé tétele érdekében a magyar kormány furcsa kommunikációt folytat. Orbán Viktor kormányfő is tisztában van azzal, hogy a brüsszeli döntéshozók politikusi véleményekre, kiszólásokra nemigen szoktak reagálni, a már megszületett kormányzati döntésekre, a konvergenciatervekben lefektetett jövőképre, valamint a kétoldalú tárgyalások eredményeire azonban igen. A magyar miniszterelnök ennek tudatában egyértelműen túlvállalta magát. A szektoradók és a bankadó, valamint a pénzintézeti tranzakciós illeték megemelésének és egy új adónemnek, a reklámadónak a bevezetése egyértelműen azzal a tünettel bír, hogy a nem kellően megalapozott idei költségvetés kiigazításának ódiumát az Európai Unió nyakába varrja. Ezt a célt szolgálják a beígért költségvetési befagyasztások és a beruházások tervezett leállítása is. Teljesen bizonyos, hogy a magyar kormány már ismeri a jövő szerdai európai bizottsági döntés várható eredményét. Azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket most megtesz, ennek ellenére meglépi. Brüsszel is tisztában van azzal, hogy milyen költségvetési zárolások várhatók, feltehetően erről a kormány


már hivatalosan értesítette is az Európai Uniót. Az adóemeléseket azonban lebegtetik. Ennek oka az, hogy ha pozitív döntés is születik az Európai Bizottságban a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről, az korántsem vehető 100 százalékosnak, hogy az ECOFIN is hasonlóképpen vélekedik majd. Akárhogy is lesz, politikai döntés születik, éspedig azért, mert nem biztos, hogy meggyőzi az uniós pénzügyminisztereket a magyar kormány jövőképe. Az azonban kétségtelen tény, hogy eddig az ECOFIN nemigen ment szembe az Európai Bizottság döntéseivel. Szakértők szerint egy most bejelentett hazai megszorító csomag - még a választások előtt - jól is jöhet, mert a Fidesz az adakozó kormány szerepét alakítva lazíthat a korábbi szigorításokon. Ha egy ország mentesül a túlzottdeficit-eljárás alól, az még nem ok az elkényelmesedésre, amellett hogy Belgium és más országok most odakerülhetnek a szégyenpadra, Máltát az a veszély fenyegeti, hogy egy éves szünet után ismét ott találhatja magát. Az Európai Bizottság esetleg szigorít is ezekkel az országokkal szemben, így pénzügyi szankciók sem elképzelhetetlenek. Török Zsolt: Három év harminc adó Az MSZP szerint a Fidesz azért készül bevezetni újabb "orbáni adókat", hogy még a választási bukás előtt ismét "kaszálhasson egy nagyot". Török Zsolt, a szocialista párt szóvivője fogalmazott így pénteken, újságíróknak nyilatkozva a miniszterelnök által kilátásba helyett reklámadóról szólva. A politikus szerint egy ilyen új teher bevezetése "hazavágná" az iparágat és több médium is biztosan csődbe menne. A szóvivő a kabinet elhibázott gazdaságpolitikáját tette felelőssé, amiért az Orbán-kormány eddigi harminc hónapos működése alatt harminc új adót vezetett be. Ez összességében 1000 milliárd forintos megszorítást jelentett a lakosságnak, hiszen az "európai rekordnak számító" 27 százalékos áfát, valamint a sárgacsekk, a telefon- vagy a biztosítási adót, illetve a még csak ötletként felmerült reklámadót is közvetve az embereknek kell megfizetniük. Török Zsolt szerint, ha az új adókhoz hozzáadjuk a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások "eltapsolását", akkor jól látszik, hogy míg a kabinet az emberektől elvesz, addig "saját haverjainak osztogatja a pénzt". Az ellenzéki politikus felháborítónak nevezte, és az indokolatlan költekezések leállítására szólította fel a kormányt, azzal összefüggésben, hogy - mint közölte - a Miniszterelnökség 700 millió forint elköltésére készül titkos célokra, "Kövér László kedves barátja", Szász Jenő pedig 1,3 milliárd forint közpénzt kap "fantomintézetére". Kérdésre válaszolva szólt arról, hogy a Magyarországgal szemben kilenc éve indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetése önmagában örömteli lenne, ha ezt az Orbán-kormány nem az adók emelésével, az ország eladósításával, összességében az "emberek nyomorgatásával" érte volna el. Reklámadó: sarc a nagyoknak Egy új adónem, a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát tette közzé pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormányportálon. A tárca közlése szerint a kabinet a törvényjavaslat végleges szövegéről a soron következő kormányülésen dönt. Ezután nyújtják be a végleges változatot az Országgyűlésnek. A munkapéldány szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklámközzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklámközzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedik, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1-5 milliárd forint között részre 1 százalék, 5-10 milliárd forint közötti részre 10 százalék, az ezt meghaladó részre 20 százalék. A nemzetgazdasági tárca szerint az adóintézkedést az EU túlzottdeficit-eljárása alóli kikerülés, illetve az arányos közteherviselés indokolja. A költségvetés a reklámpiac nagysága alapján legfeljebb tízmilliárd forint bevételt várhat ebből az adónemből. Pénteken az adóemelésekről és a reklámadóról egyeztetett Orbán Viktor és Varga Mihály *BONTA MIKLÓS

==***==


Népszava Sokmilliárdos blöff? 2013.05.25 - 3. oldal - [5373053] *Hónapokon belül felsőoktatási csődhullám indulhat, ha a kormány nem fizet Hallgat a kormány a 2010 óta 80 milliárd forinttal megszorított felsőoktatásnak ígért 58 milliárdos plusztámogatásról - derült ki Fábián István szavaiból. A Debreceni Egyetem lapunknak nyilatkozó rektora szerint semmiféle jelzést nem kaptak arról, hogy mikor és mennyi pénz érkezhet az egyetemekhez és főiskolákhoz. E nélkül az intézmények többsége csak nyárig bírhatja, még a nagyobb egyetemek sem tarthatnak ki az év végéig. Mindezek ellenére a kormánypárti sajtó az egyetemek tízmilliárdos állampapír-állományát fi rtatja, amely azonban csak töredékét fedezné az állami elvonásoknak. Nincs előrelépés a kabinet által ígért 58 milliárd forintos, a felsőoktatási intézményeknek ígért többletforrás, illetve a tavalyról maradt, még ki nem fizetett normatív támogatások átutalásával kapcsolatban - közölte lapunkkal Fábián István. A Debreceni Egyetem rektora ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet szerint több mint tízmilliárd forintos állampapír-állománya van a súlyos költségvetési elvonások miatt "panaszkodó" egyetemeknek és főiskoláknak. A tényleges számok azonban ellentmondanak a napilap által sugallt képnek, miszerint az állami források folyamatos csökkenése ellenére - a 2010-es kormányváltás óta összesen 80 milliárdot vontak ki a felsőoktatásból, csak idén mintegy 32 milliárdot - néhány felsőoktatási intézménynek még mindig jelentős tartaléka van. A tízmilliárdnyi államkötvényből 8,3 milliárd forint például azé a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemé, amelynek büdzséjét idén 2,4 milliárddal kurtította meg a kormány (bár a szólamok szintjén a műszaki képzés elsődlegességét hirdetik a többi szakterülettel szemben), miközben például a Debreceni Egyetem alig 200 millió értékű állampapírral rendelkezik, és csak idén 4,8 milliárddal szorították meg. Ráadásul a Magyar Nemzet cikke szerint mindössze négy felsőoktatási intézmény rendelkezik ezzel az állampapír-állománnyal. Korábban több egyetem és főiskola fektetett be ilyen módon, mivel a 2005-ös felsőoktatási törvény lehetőséget adott arra, hogy a saját bevételeiket, valamint az előző évi maradványaikat biztos hozammal kecsegtető - különböző lejáratú - állampapírokban tartsák. Ez mindkét fél számára hasznos konstrukciónak bizonyult: az állam pluszforrásokhoz jutott, az egyetemek pedig a bevételeik folyószámlákon való "parkoltatása" helyett kamatokkal növelhették a rendelkezésükre álló összeget. Csakhogy az Orbán-kormány 2010-től kezdve évről évre csökkentette az intézmények állami támogatását, így nem maradt miből megtakarítani: míg 2009-ben csaknem 27 milliárd, 2010-ben 23 milliárd, 2011-ben már csak 20 milliárd forintot tartottak államkötvényekben. Az általunk megkérdezett pénzügyi szakértők szerint, ha az egyetemek a maradék kötvényállományuk hirtelen piacra dobásával akarnák ellentételezni a kormányzati megszorításokat, akkor - az állampapírok lejáratától függően - jelentős hozamveszteséget kockáztatnak. Bár Klinghammer István felsőoktatási államtitkár korábban többször is azzal vádolta a felsőoktatási intézmények vezetőit, hogy "felelőtlen gazdálkodásuk" vezetett jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetükhöz és eladósodásukhoz, Fábián István lapunknak úgy fogalmazott: a Debreceni Egyetem esetében ez nem igaz, hiszen 2012 végéig, az előző évek elvonásai ellenére stabil volt a gazdasági helyzetük, nem volt jelentős adósságuk, sem kiváltandó PPP-beruházásuk. Emiatt nem sok pénzt tudnak majd lehívni a kormány által előirányzott, ilyen célokra szánt keretből - csupán az európai uniós pályázatok önrészére néhány százmillió forintot -, a legrosszabb anyagi helyzetben lévő intézményeknek létrehozott segélyalapból, a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapból (FSA) pedig nem részesülhetnek. A rektor szerint a jelenlegi finanszírozás mellett a legtöbb hazai egyetem és főiskola legfeljebb a nyár közepéig tudja "kihúzni", és a Debreceni Egyetem sem bírná ki az év végéig. Fábián István hozzátette: a kormány részéről azt ígérik, hogy a felsőoktatási felvételi adatok ismeretében utalják majd az ígért támogatásokat. "A kérdés azonban továbbra is az, hogy pontosan mennyi pénz és mikor érkezik" - mondta a rektor, aki június 30-ig töltheti be


posztját. A tisztségben várhatóan Szilvássy Zoltán követi majd, akit annak ellenére terjesztett fel Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Áder János államfőnél kinevezésre, hogy a sajtóhírek szerint kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező szakember pályázatát nem támogatta a Debreceni Egyetem szenátusa. Mint beszámoltunk róla, a Magyar Rektori Konferencia a közelmúltban kemény hangú közleményben követelte a tavalyról járó források és a korábban beígért 58 milliárdos fenntartói pluszforrás mielőbbi folyósítását, a Felsőoktatási Kerek asztal többi tagja - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Európai Üzleti Tanács, sőt, a kormány politikájához eddig feltétlenül lojális Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is - nyílt levelet is küldött Balog Zoltánnak, amelyben azt követelték: a tárcánál bejelentett újabb 17,2 milliárdos zárolás ne érintse a felsőoktatást, mert az a működőképessége határáig jutott. Kapnak cafetériát a pedagógusok Egy összegben kifizeti a pedagógusoknak az oktatási intézmények államosítását megelőzően megállapított, béren kívüli juttatások időarányos részét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). Mint megírtuk, mivel január 1-jétől minden, korábban önkormányzati iskolában oktató tanár munkáltatója a Klik, sok pedagógusnak csökkent az összjövedelme, mert az állami intézményfenntartó már nem folyósítja a korábban az önkormányzatok által adott cafetériát. A Klik ígérete szerint egy összegben utalják majd át a június 2-i pedagógusnapon - a 2013. január 1. és augusztus 31. közötti időszakra a Klik alkalmazásában, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, valamint technikai alkalmazottak béren kívüli juttatását - egy részét valószínűleg Erzsébet- utalványként, bár a pontos megoszlás még nem ismert. TÁBLÁZAT Ígéretek 2013-ra FORRÁS: NÉPSZAVA-GYŰJTÉS Adósságátvállalás 10 milliárd Ft EU-s pályázatok önrésze 14 milliárd Ft PPP-projektek kiváltása 4 milliárd Ft "Intézményi kiválóság" támogatása 10 milliárd Ft Felsőoktatási segélyalap (FSA) 11 milliárd Ft TÁBLÁZAT Valóság 2013-ban FORRÁS: NÉPSZAVA-GYŰJTÉS Költségvetési elvonás 32 milliárd Ft Költségvetés tartozása az intézményeknek 4,4 milliárd Ft Emmi-zárolások (ebből a felsőoktatás aránya még nem ismert) 17,2 milliárd Ft Mezey Barna, a rektori konferencia elnöke Klinghammer István államtitkárral - 58 milliárdot várnak a kormánytól *MOLNÁR RICHÁRD

==***==


index.hu Itt van a céges rezsicsökkentés is 2013.05.23 16:11.18 - [25698148] A vállalati energiaár magasabb, mint a régió más országaiban. A drága energia gúzsba köti a gazdaságot. De ki fizetné a csökkentés árát? Lenne miért csökkenteni a vállalati energiaárakat, azok ugyanis - szemben a lakossági árakkal - valóban magasabbak, mint a régió más országaiban. A gond inkább az, hogy nem nagyon van miből: eddig részben a nagyfogyasztók fizették a lakossági rezsicsökkentés árát, ha ezentúl ők is kevesebbet fizetnek, minden teher az energiacégekre nehezedik. Ha sokakat érint, akkor nagy gondot okoz, ha keveseket, nem lesz hatása. "Állami eszközökkel csökkenteni fogjuk a vállalkozások által használt energia árát is" jelentette ki Orbán Viktor az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján. Elmondta, folytatni fogják a Magyarországon rezsicsökkentésnek nevezett politikát, mind a háztartások, mind a vállalkozások esetében. A kormányfő a vállalati rezsicsökkentésre már korábban is tett utalást, miután Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó konferenciáján felhívta a figyelmet, az energiaköltségek a vállalatok körében még mindig nagyon magasak. A kisvállalatok helyzete nem változott Az év eleji 10 százalékos rezsicsökkentés ugyanis csak a lakossági fogyasztókat érintette, a kisvállalkozásokat nem. A gáz esetében a 20 köbméter/óránál kisebb mérős cégeknek elvileg lehetőségük van nem csak a versenypiacon, hanem akár az egyetemes szolgáltatásból is vásárolni, az árcsökkentés azonban rájuk nem vonatkozott. Az árampiacon az egyetemes szolgáltatásban lévő cégek helyzete szintén nem változott. A rendszerhasználati díjaknál nincs külön lakossági és nem lakossági árkategória, így ott a lakossági áramárcsökkentéssel párhuzamosan végrehajtott rendszerhasználatidíj-csökkentés a kis- és közepes vállalkozások energiaköltségét is csökkentette. Amit azonban nyertek az egyik oldalon, a másik oldalon el is bukták: a rájuk vonatkozó árak kilowattóránként 29 fillérrel emelkedtek. A távhőnél a 10 százalékos lakossági árcsökkentéssel egy időben megemelkedett a távhőszolgáltatók támogatása, itt tehát szintén nem a kkv-k állták a lakossági számlát. A rezsicsökkentésnek tehát a kisvállalkozások nem voltak különösebb nyertesei, és ha az például igaz is, hogy egy ügyvédi irodának kiadott 150 négyzetméteres budapesti lakás rezsije éppúgy kevesebb lett, mint a lakosságnak általában, vagyis akadnak olyanok vállalkozók, akik már a lakossági vágáson is nyertek, a csökkentés összességében inkább semlegesen érintette azokat a cégeket, akik a lakossághoz hasonló módon egyetemes szolgáltatásban kapják a gázt és áramot. A szabad piacon rosszabb a helyzet Más a helyzet azokkal a közepes és nagy cégekkel, akik vagy már nem férnek be az egyetemes szolgáltatásba, vagy beférnének, de inkább a versenypiacon vesznek energiát, a tízszázalékos lakossági csökkentés ugyanis rajtuk is csattan, az energiacégek részben rajtuk verik le a lakosságon elszenvedett veszteségeket. A REKK Energiapiaci Tanácsadó szerint a kisfogyasztói tízszázalékos csökkentést egyértelműen a nagyfogyasztók terheinek -1-


emelkedéséhez vezet, a gázszektorban kissé differenciáltabb az árcsökkentés terhének szétosztása. A 2011-es adatokkal számolva az árampiacon nagyjából 27,3 milliárd forintot kell kompenzálni a rezsicsökkentés miatt, ha az áfa kiesésével nem kalkulálunk, akkor azt lehet mondani, hogy a nagyfogyasztók, vagyis a magyar üzemek, gyárak pontosan ennyivel fizetnek majd többet. A lakossági gázárcsökkentés 10 százalékos hatása 2011-es adatokkal számolva 46 milliárd forint, ennek kompenzálása több szereplő - a nagykereskedő, a termelő, az elosztó, a szállító és a tároló - között oszlik meg, itt tehát az energiacégeknek kell lenyelniük a csökkentést. Lenne miért csökkenteni Márpedig a vállalati energiaár a globalizálódó gazdasági tevékenységek mellett alapvető versenyképességi tényező, ha más országoknál nagyobb mértében nőnek a vállalati energiaárak, az ország cégeinek termelése csökken, leépítésekre, vagy áremelésre kényszerülnek, lemaradunk a globális versenyben. Magyarország kimondottan rosszul áll ezen a téren. Az Eurostat tavalyi adatait vizsgálva kiderül, egy közepes méretű cég csak Szlovéniában költ többet földgázra a környéken, nálunk adókkal együtt átalgosan 0,0652 euróba kerül egy kWh, az E27 átlag is csak 0,0483 euró. Csak egy kicsit jobb a helyzet az áram esetében, itt a 2012-es adatok szerint szintén többet fizetnek a magyar cégek, a környező országok közül csak Ausztriában és Szlovákiában drágább a vállalati áram. Nálunk adókkal együtt 0,1557 eurót kellett fizetni egy kWh áramért egy közepes méretű cégnek, Bulgáriában ugyanez 0,0955 euróba kerül. Tény azonban, nem vagyunk úgy elszakadva a mezőnytől, mint a gáz esetében, Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban is hasonló az árszint. Nem kérdés, sokat segítene a magyar gazdaságon, ha a cégek alacsonyabb energiaköltségekkel működhetnének, Orbán Viktor bejelentéséből azonban nem derült ki, hogy a rezsivágás pontosan mely cégeket érintené, és hogyan, milyen forrásból lehetne megvalósítani a dolgot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkeresésünkre csak annyit közölt, vizsgáják a rezsicsökkentés kibővítésére rendelkezésre álló lehetőségeket, azokról a kormány részletes tájékoztatást a vonatkozó döntések meghozatalát követően fog adni. Honnan lesz erre pénz? Mivel a cégek többsége nem az állam által regulált egyetemes szolgáltatói körben van, az egyik megoldás, hogy kiterjesztik az egyetemes szolgáltatást, azt a jelenleginél szélesebb céges kör számára nyitnák meg, és a kormány itt csökkentené az árakat. Másik lehetőség, hogy nem terjeszti ki az egyetemes szolgáltatói kört, hanem az ott lévő kkv-k számára tenné lehetővé az árcsökkentést. Ez esetben az intézkedésnek érdemi hatása nem lenne a piacra. Hozzányúlhatnak ezen kívül a rendszerhasználati díjakhoz is, vagy módosíthatják az úgynevezett kát-os költségek vállalatokra rakódó terheit, azonban ebben az esetben is komoly kérdés lenne, hogy ki pótolja ki a kieső összegeket. Az állam részéről logikus ötlet lenne, ha részben az MVM terhére oldanák meg az újabb csökkentéseket, a lakossági vágás kapcsán ugyanis elég kesztyűs kézzel bántak az állami társasággal, az egyre terjeszkedő cég eredményét drámaian nem viseli meg az áramárak csökkentése.

-2-


Másik kérdés, hogy hogyan reagálnak minderre a vállalatok, sokaknak a hamarosan kezdődő gázévre már érvényes szerződése van szabadpiaci kereskedővel, és akadnak olyanok is, akik az új szerződéseikről tárgyalnak. Befürödhet az, aki most megköti a szerződést, majd néhány hónap múlva kiderül, hogy ha belépne az egyetemes szolgáltatásba, olcsóbban is kaphatna gázt. De éppolyan veszélyes nem kötni szerződést azzal számolva, hogy majd a kormány kisegíti a cégeket is. A vállalati rezsicsökkentés hatásai a részletek ismerete nélkül megjósolhatatlanok, az ugyanakkor kijelenthető, ha egy széleskörű kedvezményt ismét az energiaszektorral akarnak megfizetni, az több vállalatot teljesen ellehetetlenítene. Az EDF Démász máris 200 főtől megválik, a háttérben a hírek szerint a rezsivágás és az új adók állnak. Ráadásul a kormány nem állna meg a lakosság körében sem a 10 százalékos csökkentésnél, az eddigi kormányzati bejelentések alapján úgy tűnik, szeptembertől kilátásban van egy újabb 10 százalékos csökkentés.

stop.hu Amiben Parragh és uniós tisztviselők egyetértettek: esély van a túlzottdeficit-eljárás beszüntetésére 2013.05.24 02:01.07 - [25701386] Évi százmilliárd forintos nagyságrendű további terhet jelentene Magyarország számára, ha idén nem sikerülne kiszabadulnia az ellene 2004, vagyis az EU-csatlakozás óta folyó túlzottdeficit-eljárás alól - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtök este a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub találkozóján. Parragh, valamint a rendezvényen részt vevő európai bizottsági tisztségviselők - akik a médiától nevük mellőzését kérve szólaltak meg - egyaránt úgy vélekedtek: jó esély van arra, hogy az uniós végrehajtó intézmény a közeli napokban a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás beszüntetése mellett foglaljon állást. A magyar kamarai elnök ugyanakkor kétkedően nyilatkozott arról, hogy az EU hamarosan sikereket tudna elérni a gazdasági válság leküzdésében. Azt mondta, Európa - amely a 2008-ban kitört hitelválság kezdetén azt állította, hogy az egész csupán amerikai probléma folyamatosan egy-két éves lemaradásban van a válságra történő válaszadás teendőit illetően. Parragh László ugyanakkor bírálta azt a jelenséget is, hogy a Magyarországnak szánt uniós támogatási pénzekből jelentős összegek "ragadnak bent" az EU kasszájában. A bankrendszerről szólva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke bírálta azokat a külföldi bankokat - szerinte főként osztrák pénzintézetekről van szó -, amelyek, mint fogalmazott, a "fogd a pénzt, és fuss" elvének jegyében jelentek meg Magyarországon, majd hatalmas összegeket vontak ki onnan. Parragh szerint meg kell reformálni azt a magyar bankrendszert, amely - a kamarai adatok szerint - 89 százalékban külföldi kézben van. Az uniós tisztségviselők egyike ugyanakkor olyan példákkal élt, hogy Finnországban alig van finn kézben pénzintézet, mégis jól működik a bankrendszer, Spanyolország pedig spanyol kézben levő bankokkal is válságos helyzetbe tudott süllyedni. Az egyik európai bizottsági tisztségviselő - elismerve a túlzottdeficit-eljárás terheit Magyarország fő problémájának a külfölddel szembeni eladósodottság magas fokát tartotta. Mint mondta, meg kell tanulni, hogy a bankár napsütésben szívesen ad kölcsön esernyőt, ám amint elered az eső, azt azonnal visszakéri. Aki pedig hitelhez akar jutni a banktól - tette hozzá -, annak meg kell tudnia győzni a bankot arról, hogy nincs is szüksége a pénzre. MTI

-3-


metropol.hu Új OKJ: komolyabb verseny kezdődhet az iskolák között 2013.05.23 07:17.05 - [25692125] Szeptemberben új időszámítás kezdődik a hazai felnőttképzésben, életbe lép az új OKJ. A magasabb óraszámok miatt a képzések árai is vélhetően emelkedni fognak, ami a jelenlegi képzőintézmények között komolyabb versenyt hozhat. Az iparkamara képviselője szerint a rendszer átláthatóbb, egységesebb lesz, amivel végső soron mindenki jól járhat. Minden megvan az induláshoz - Az új rendszerhez minden hivatalos dokumentum megjelent már a szakképző iskolák számára, megvannak a modulrendeletek és a kerettantervek is - mondta lapunknak Szilágyi János. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója hozzátette: ezek alapján a képzőintézetek megkezdhették a felkészülést és a helyi pedagógiai programok elkészítését. Szilágyi János szerint az oktatásban a változtatásokat mindig nehéz elfogadtatni, de szerinte ezekkel a hazai szakképzés és felnőttképzés átláthatóbb, életszerűbb lesz. - A 10 osztályra épülő rendszerben például a fiatalok 16 évesen kezdhetik el a gyakorlatokat, ekkor pedig már nehéz velük megszerettetni az adott szakmát - vélekedett Szilágyi János. Szerinte többek között ezért lehet, hogy a szakmunkásképzésben jelenleg körülbelül 30 százalékos a lemorzsolódás. Az új szakképzési rendszerben azonban már a 9. évfolyamon elkezdhetnek dolgozni a fiatalok tanműhelyi körülmények között a gyakorlati helyükön. Tisztulást hozhat Az új OKJ bevezetése a felnőttképzési piac lapunk által megkérdezett szereplői szerint egyfajta tisztulást hozhat. Az ősszel életbe lépő változások egyik lényeges pontja lesz ugyanis, hogy központilag határozzák meg az egyes képzések óraszámait, ami az esetek többségében végső soron az óraszámok emelkedését hozhatja. Ez pedig a jelenlegi képzési árak emelkedését eredményezi, amit nyilván sokan már nem tudnak vállalni, így távol maradhatnak a felnőttképzéstől. - Szeptember előtt a változásoknak azonban még lehet piac élénkítő hatása is, hiszen az addig induló képzéseket még a jelenlegi óraszámokkal és árakon hirdethetik meg az intézmények mondta lapunknak Murvai László. A Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Kft. felnőttképzési vezetője szerint viszont ezt követően egyfajta tisztulás várható. Főként a kisebb intézmények lesznek gondban, ahol a kereslet húsz-harminc százalékos visszaesése már elviheti a teljes profitot. - Ugyanakkor a felnőttképzéssel foglalkozó cégeknek össze kell majd fogniuk, ha kell, akár közösen elindítani képzéseket - mondta Murvai László. Minőségi javulás Óvatosabban fogalmazott Farkas László, az AIB-VINCOTTE Hungary Kft. vezetője, aki szerint mutatkozhat minőségi javulás a képzésekben az óraszámok emelkedése miatt. - A magasabb minőség azonban nem feltétlen a megnövelt óraszámok miatt valósul meg, sokkal inkább az előadók felkészültségén, az ismeret átadásának képességén és az elméleti, valamint a gyakorlati képzés felszereltségén múlik - mondta Farkas László, aki azt is hozzátette: az igazi kihívást a képzések árán túl elvégzésük időtartama fogja jelenteni. 2010-ben harmincegyezer 19 évesnek volt 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége. Ez a korosztály 24,7%-a. A legfontosabb változások o Általánossá válik a nyolc osztályra épülő szakmunkásképzés, melyben már a 9. évfolyamtól tanműhelyi gyakorlaton vesznek részt a tanulók. o A tananyag kétharmadát teszi majd ki a szakmával kapcsolatos ismeretek megszerzése, egyharmadát pedig a közismereti tantárgyak. o A kerettantervek központilag kötelező óraszámokat határoztak meg. Az összes óraszám 10 százalékát az iskolák saját pedagógiai programjuk kiegészítésére használhatják fel. o 39 ágazati szakközépiskola jön létre, melyek elvégzése után egyéves képzéssel szakirányú tecnikusi végzettség szerezhető majd. Kiss András -4-


napi.hu Mindenkit beelőzött az OTP 2013.05.23 10:31.12 - [25694038] A magyarországi gazdasági szervezetek az elmúlt valamivel több mint öt évben 24 híján 660 ezer bankszámlát nyitottak - derül ki a Céginfo.hu adataiból. A bankszámlák több mint 93 százalékát a legnagyobb tizenkét pénzintézetnél és a takarékszövetkezeti hálózat tagjainál nyitották. A legtöbbet tavalyelőtt, a legkevesebbet tavaly. Az adatsorból az is kiderül, hogy öt év alatt alaposan átrendeződött a vállalati banki piac Magyarországon. Az elmúlt öt és egyharmad évben nagyot változott a pénzintézetek népszerűsége a vállalati szektorban. A 2008-ban és 2009-ben még legtöbb új számlával büszkélkedő CIB tavaly már csak a nyolcadik volt, és az idei első négy hónapban is ezt a helyezést érte el. A 2008-as listán még második Raiffeisen a következő évben már csak hetedik volt, ötödiknél jobb helyet azóta sem tudott elérni. Gazdaságélénkítés Sok kérdés maradt a pénztárgép-szabályozással kapcsolatban Luxusautó, jó iskola, magánkórház - így csábítják a magyar dolgozókat Ezt várhatjuk a jövő évtől az MKIK szerint "Nálunk nincs jobb a piacon" Tovább A 2008-ban és 2009-ben harmadik OTP 2010 óta minden évben az első helyet szerzi meg, tavaly és tavalyelőtt az Unicredit és a K&H végzett a második és harmadik helyen (2008-ban még csak az ötödik és hatodik helyeken voltak). Az összes takarékszövetkezet együtt 2012-ig minden évben dobogós - 2009-ben második, a többi évben harmadik -, míg tavaly negyedik lett volna, és idén ismét a harmadikok lennének az OTP és a K&H mögött. Bankszámlanyitások havi száma 2008 óta Kattintson a nagyobb méretért! Forrás: Céginfo.hu Az elmúlt öt és egyharmad évben a legtöbb bankszámlát az OTP-nél nyitották, az összes takarékszövetkezet lenne a második, míg a következő három helyen szinte holtversenyben áll három pénzintézet. Kattintson a nagyobb méretért! Forrás: Céginfo.hu Mint látható, az OTP folyamatosan növelte súlyát a vállalati banki piacon - az új nyitások száma csak tavaly esett vissza, de az országos átlagnál jóval kisebb, alig 3 százalékos mértékben -, a K&H minimális növekedést ért el minden évben, és 2012-ben szintén az országosnál kisebb visszaesés érte. Az Unicreditnek 2010-2011-ben sikerült nagyon erősen magához vonzani a vállalati ügyfeleket, a Raiffeisen nagyon nagy visszaesés után 2010-től stabilizálta a helyzetét, míg az Erste Bank évekig tartó stabil teljesítmény után tavaly szenvedett el komoly veszteségeket. Az MKB, a Citibank és az FHB 2011-ig lendületesen növelte az új vállalati ügyfelei számát, a Budapest Bank 2010 óta erősödik folyamatosan a cégek körében, és a Raiffeisen mellett a másik olyan pénzintézet tudott lenni, ahol az új bankszámlák száma 2012-ben magasabb volt, mint egy évvel korábban - derül ki a Céginfo.hu összesített adataiból. Részesedés az újonnan nyitott számlákból Kattintson a nagyobb méretért! Forrás: Céginfo.hu A Takarékszövetkezetek javuló helyezése a kiterjedt országos hálózatnak és a rugalmasabb helyi ügyintézésnek tudható be.

-5-


A legnagyobb pénzintézetek piaci részesedése folyamatosan a 93-94 százalékos sávban mozog. A kisebb pénzintézetek,- mint a TOP listáról éppen csak lemaradó AXA Bank, vagy Kinizsi Bank - nem tudják növelni a részesedésüket. A koncentráció ráadásul erősödni tűnik, míg 2008-ban (a takarékszövetkezeteket egyként kezelve) 44, míg idén már csak 37 olyan pénzintézet volt, ahol április végéig legalább egy számlát nyitott egy társas vállalkozás. Az elemzés az újonnan nyitott bankszámlák számára vonatkozik. Az adott időszakban megszűntetett illetve az egyes pénzintézeteknél meglévő vállalati bankszámla állomány időszaki változásai külön elemzést érdemelnek. Ha szeretné megtudni, hogyan néz ki vállalkozása a befektetők, külső finanszírozók, lehetséges üzleti partnerek szemével, a PwC online szolgáltatáscsomagja segít Önnek. Készüljön fel a finanszírozókkal való tárgyalásra a KKV Turbóval !

nol.hu Szakmát vagy diplomát? 2013.05.23 16:16.10 - [25698189] Míg Európa a tudás-, Magyarország a munkaalapú társadalom felé vette az irányt. Csakhogy félő: a bérek emelése nélkül előbb-utóbb azok a fiatalok is elhagyják az országot, akiket a bizonytalan gazdasági helyzet és a felsőoktatási keretszámok megváltoztatása az egyetemi, főiskolai tanulmányok helyett most a gyorsabb szakmatanulás felé terelt. Kis csoportos oktatás a kecskeméti Mercedesnél. Műszaki képzettséggel könnyű az elhelyezkedés Kurucz Árpád Demográfiai csökkenéssel magyarázta a kormány, hogy a tavalyihoz képest csaknem tízezerrel kevesebb, 95 147 fiatal jelentkezett a 2013 szeptemberében startoló tanévre alap- és mesterképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben.Ez az adat a legalacsonyabb az elmúlt 17 év statisztikái alapján. - Az okok között sorakozik a bizonytalanság, a gazdasági visszaesés és a családok anyagi helyzetének romlása is, ugyanakkor nem tudjuk, hányan kezdik meg tanulmányaikat külföldön. A folyamat azonban öszszességében mindenképpen kedvezőtlen - véli Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Polónyi István oktatáskutató közgazdász, a Debreceni Egyetem tanára szerint a jelentkezők számának drasztikus csökkenését korántsem lehet csupán a fogyatkozó népességgel magyarázni. - Az érettségizők száma az elmúlt tíz évben alig változott, tavaly is éppen csak csökkent, így a demográfia mindössze néhány százalékban járul hozzá ehhez a folyamathoz. Az ok a jelentkezők elbizonytalanodása és az, hogy az Orbán-kormány deklaráltan a munkaalapú társadalom mellett tette le a voksát. Miközben az Európai Unió az Európa 2020 stratégia keretében 2010-ben a többi között azt tűzte ki célul, hogy az évtized végére a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát negyven százalékra növeli a 30-34 éves korosztályban, azaz a tudásra helyezi a hangsúlyt. Mi csupán 30,3 százalékot vállaltunk. Ennél kevesebbet csak a románok és az olaszok tűztek ki célul - mondja a szakember. A gazdaságfejlesztési tervek is a tőkevonzást, az olcsó munkaerő biztosítását célozzák a magyar és külföldi vállalatok számára, alapvetően egy termelési rendeltetésű felsőoktatás biztosításával. - Azok közül, akik megengedhetik maguknak, sok család dönt majd gyerekei külföldi taníttatása mellett. Akik pedig kiszorulnak a hazai felsőoktatásból - jellemzően a Magyarországon különösen népes alsó középosztályhoz tartozó fiatalok -, a kétkezi szakmák felé fordulnak. Csakhogy amíg ilyen alacsony a bérszínvonal a magyar iparban, nagy a -6-


veszélye, hogy hosszú távon a hentesek, pincérek, szerelők, építőipari szakemberek is inkább külföldre áramlanak az iskola befejezése után - véli Polónyi István. A szakember szerint a tandíj korántsem ördögtől való, az viszont, ami most történik a felsőoktatásban néhány szak állami finanszírozásának megszüntetésével, csak igazságtalanabbá teszi a rendszert. A feketelistára tett szakokat ugyanis átláthatatlan szempontok alapján, szubjektíven válogatták ki, a természettudományos és műszaki pályákat pedig szintén a munkaerő-piaci viszonyok vizsgálata nélkül propagálják: a kémikusok, biológusok például évek óta csak nagy nehézségek árán találnak állást - mutat rá Polónyi István. - A népességfogyás nyilvánvalóan érezteti a hatását a felsőoktatásban is, de tízezer fős visszaesés nem következhetett be egy év alatt pusztán demográfiai okok miatt. A trendek nem változnak ilyen gyorsan. Hosszabb távon azonban nyilvánvalóan számolnunk kell azzal, hogy egyre kevesebb résztvevővel működik majd az oktatási rendszerünk. A 14 éves korosztály létszáma például 26 százalékkal - 127-ről 94 ezerre - csökkent az elmúlt nyolc évben - mondja Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatója. A szakember szerint viszont mindemellett több pozitív változás is történt, és korántsem arra utalnak a jelek, hogy Magyarország nemzetközi szinten lefelé versenyezne, ami a képzettséget és az ezzel szorosan összefüggő munkaerő-piaci hozzáadott értéket illeti. Az elméletigényesebb szakmát tanulók száma az elmúlt években majdnem utolérte a fizikai szakmák betöltésére készülőkét: 93 ezren tanulnak érettségire épülő, zömében technikusszakmát, 103 ezren pedig általános iskolai végzettségre épülő szakmákat. A gimnáziumba járók aránya 1990 óta 24-ről36, aszakközépiskolai tanulók aránya pedig 33-ról 41 százalékra nőtt. Eközben a szakiskolába járók aránya megfeleződött: 44-ről 22 százalékra csökkent. - A szakmatanulás presztízse fokozatosan javul, és felméréseink szerint a gazdasági visszaesés ellenére emelkedik a végzést követő kilenc hónapban elhelyezkedők aránya. Azaz a tömegoktatásból kikerülő diplomások álláspiaci előnye valamelyest csökkent, amit igazol, hogy a 20-24 év közötti fiatalok körében a szakmunkások munkanélküliségi rátája24, afelsőfokú végzettségűeké pedig 19 százalék - mondja Szilágyi János. Bár a diplomások aránya Magyarországon alacsonyabb, mint az uniós átlag, ennek oka részben az, hogy Európa legtöbb országában a statisztikák a felsőfokú szakképzésben részt vevőket is tartalmazzák. - Akad olyan ország, ahol a felsőfokú szakképzésben részt vevők aránya eléri a 35 százalékot. Nálunk ugyanez a szám mindössze tíz százalék körül mozog. Ezt akár meg is lehetne duplázni, ha a cégek valós munkaerőpiaci igényeire épülne a képzés - teszi hozzá a szakember.

trademagazin.hu Bővülő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok Dél-Afrikával 2013.05.23 19:05.41 - [25699861] Hétfőn került sor a Magyar-Dél-Afrikai Gazdasági Vegyes Bizottság alakuló ülésére Dél-Afrikában. A Bizottság magyar társelnöke Szatmáry Kristóf államtitkár, dél-afrikai társelnöke Elizabeth Thabethe, a Gazdasági és Ipari Minisztérium miniszter-helyettese. Közlemény. Az újabb Bizottság létrejötte jól illeszkedik a Kormány által kidolgozott Külgazdasági Stratégiához, amelynek egyik fő célkitűzése a magyar vállalkozások nemzetközi piacokon való térnyerésének támogatása, a magyar gazdaság exportteljesítményének további bővítése.

-7-


A Bizottság felállításának eredményeként a jövőben jelentős vízügyi együttműködésre nyílik lehetőség a két ország között. A dél-afrikai Vízügyi Minisztériummal folytatott tárgyalások alapján a felek nyitottak egy együttműködési szerződés megkötésére, amely lehetőséget biztosítana a magyar cégek számára a Dél-Afrikában megvalósuló projektekben való részvételre. Szatmáry Kristóf Dél-Afrika turisztikai államtitkárával folytatott megbeszélése nyomán az afrikai ország vizsgálja annak lehetőségét, hogy dél-afrikai turisztikai képviselet nyíljon Budapesten. A Vegyes Bizottság megalakulásával lehetőség nyílik továbbá felsőoktatási és szakképzési, bányászati és bányaipari, agrár-, tudományos- és technológiai együttműködésre is. Látogatása során Szatmáry Kristóf találkozott a helyi magyarság képviselőivel, ennek keretében a pretoriai nagykövetségen egy állampolgársági esküt tevő magyar felesketésében is részt vett. Hasonlóan a világ más országaiban élő magyarokhoz, a Dél-Afrikában élő magyarság körében egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a Kormány által megteremtett egyszerűsített honosítási eljárás lehetősége iránt. Szatmáry Kristóf találkozott a Dél-Afrikai Zsidó Szervezet országos elnökével. A megbeszélés során szóba került a Budapesten megrendezett Zsidó Világkongresszus is, amelyhez kapcsolódóan elismerően szóltak Orbán Viktor miniszterelnök beszédéről. Az afrikai kontinensen Dél-Afrika Magyarország legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere: Dél-Afrika az Európán kívüli országok között hazánk 4. legnagyobb importőre, az Dél-Afrikába irányuló hazai kivitel több mint 776 millió USD értékű volt 2012-ben, továbbá eddig több mint 200 millió USD dél-afrikai beruházásra került sor hazánkban. A magyar gazdaság exportteljesítményét növeli, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom túlnyomórészt magyar exportból áll. A Kormány gazdaságélénkítő célkitűzéseinek és a két ország kölcsönös érdekeinek megfelelően a GVB a kétoldalú kereskedelmi forgalom további növelését, a kis- és középvállalkozások piacszerzésének elősegítését, a kölcsönös befektetési tevékenység fejlesztését tűzte ki célul. A két ország közötti bővülő együttműködés eredményeként együttműködési szándéknyilatkozatot került aláírása kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Johannesburgi Kereskedelmi és Iparkamara között. A megállapodás célja a hazai vállalkozói kör külpiaci érvényesülésének elősegítése, együttműködési lehetőségek kialakítása a vállalkozók számára. A GVB kitűnő lehetőséget szolgáltatott arra, hogy felhívja Dél-Afrika figyelmét a 2013. június 6. és 7. között megrendezésre kerülő Budapest-Afrika Fórumra. A rendezvény keretében sor kerül gazdasági fórumra is, ahol több afrikai ország magas rangú tisztségviselője és üzletemberei találkozhatnak magyar vállalatok, és a kormány képviselőivel. (Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárság)

-8-

Magyar Hírlap Az új hitelprogrammal házhoz jön a pénz oldal - [ ]

Recommend Documents