Magyar Hírlap Az új hitelprogrammal házhoz jön a pénz oldal - [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Magyar Hírlap Az új hitelprogrammal házhoz jön a pénz 2013.05.24 - 9. oldal - [5371479] *Bővülhetnek a beruházások a Széchenyi-kártyához adott megemelt állami támogatással, s ez segítheti a gazdasági növekedést A beruházások növekedését várja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a Széchenyi-kártya fejlesztési hiteleihez biztosított állami kamattámogatás megemelésétől. Dávid Ferenc főtitkár ígéretesnek tartja a jegybank növekedési programját is. Jelezte, ha attól élesedik a verseny a hitelpiacon, már jól járunk. "Régi kérésünk valósult meg azzal, hogy a kormány a korábbi kettőről öt százalékra emelte a Széchenyi-kártya fejlesztési hiteleihez adott kamattámogatás mértékét" - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Az emelés a beruházási, az uniós pályázatokhoz igényelhető és az úgynevezett támogatást megelőlegező hiteleket érinti a futamidő első három évére. A három konstrukcióhoz továbbra is kapcsolódik a készfizetőkezesség-vállalás díjának ötven százalékáig terjedő állami támogatás. Számítások szerint az ügyfelek öt százalék alatti, mintegy 4,8 százalékos éves kamattal juthatnak kölcsönhöz. "A 2010-es kormányváltás óta jelentősen bővültek a Széchenyi-kártya lehetőségei, a beruházási hitel azonban kevésbé volt kapós. Bízunk benne, hogy a megemelt támogatás kedvező változást hoz. Szükség van a beruházásokra, nélkülük nem indul növekedésnek a gazdaság" - magyarázta Dávid. Jelezte, a VOSZ, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hálózata biztosítja, hogy a kis- és középvállalkozások rendkívül egyszerűen hozzájuthassanak a konstrukciókhoz. A 2002-ben indult Széchenyi-kártyaprogram keretében eddig mintegy 185 ezer hitelügylet jött létre, a kihelyezett összeg megközelíti az 1200 milliárd forintot. A főtitkár ígéretesnek nevezte a jegybank növekedési programját is, szerinte ha attól élesebb lesz a verseny a hitelpiacon, máris jól járunk. Közölte, kedvező, hogy a kezdeményezésben főként a kisebb bankokat preferálják. "A takarékszövetkezetek például több mint ezerötszáz fiókkal rendelkeznek, fontos, hogy a program az egész országot lefedje. Így kis túlzással azt mondhatjuk, hogy házhoz jön a hitel" - magyarázta Dávid Ferenc. Szerinte az állam jó üzenetet küldött a kis- és közepes vállalkozásoknak azzal, hogy olcsón juthatnak pénzhez. A főtitkár kiemelte, nagy valószínűséggel sokan élnek a devizahitelek kiváltásával is, így a 250 milliárd forintos keret minden bizonnyal elég hamar kimerül. Ezért biztató a jegybankelnök minapi nyilatkozata, amely az összeg esetleges megemeléséről szólt. Véget ér a lejtmenet a feldolgozóiparban A Kopint-Tárki csütörtöki konjunktúratesztje a feldolgozóiparról kedvező változásokat mutat: a jelen helyzetet és a kilátásokat mérő mutatók is elmozdultak a tavalyi mélypontról, s bár egyelőre nincs növekedés, a zuhanás megállt. A konjunktúrakutató intézet barométere a januári 31 pontról áprilisban 54re, a bizalmi index negyvenről 53 pontra emelkedett. (A stagnálást az ötven pont jelenti). Ugyanakkor a finanszírozási környezet alig javult, a késztermék készletszintek pedig összességében emelkednek. Továbbra is a kereslethiány a legsúlyosabb akadály a vállalatoknak. Az idén az alacsonyabb inflációs környezet javíthatja a beruházási kedvet. Ez utóbbira az alacsony kamatok is pozitív hatással vannak, valamint a jegybank és a kormányzat kis- és közepes vállalkozásokat segítő programjai is kedvezők. (CSA) Jobb feltételekkel juthatnak hitelhez a kisvállalkozások *Kiss Gergely, CSA


==***==


Népszabadság A kabinet eddig emelte az ipari tarifákat 2013.05.24 - 9. oldal - [5371263] *Energiaárak - Kettős beszéd A magyar kormány állami eszközökkel csökkenteni fogja a vállalkozások által használt energia árát is - szögezte le Orbán Viktor tegnapelőtt az EU-csúcs után. Szakértők szerint a magyar kormány mozgástere ebben szűkös, az Orbán-kabinet eddigi gyakorlata pedig ellentmondásos. A nagy energiafelhasználó cégek az elmúlt évtizedekben rendre azt panaszolták, hogy fogyasztásuk arányában jóval többet fizetnek, mint a lakosság. Ugyanakkor az államnak az elmúlt évtizedek során csökkent a nem lakossági energiaárakra gyakorolt befolyása, mivel a számla nagy részét kitevő termékárat a nagyfogyasztók kegyeiért küzdő kereskedők szabadon állapíthatják meg. A számla kisebb tételeit - az úgynevezett rendszerhasználati díjat vagy például a zöldáram-termelés támogatását (kát) ugyanakkor továbbra is az állam határozza meg, amely lehetőséggel az Orbán-kabinet az év eleji tízszázalékos lakossági árcsökkentéssel párhuzamosan élt is: a nagyfogyasztók rendszerhasználati, illetve kátdíjai is erőteljesen nőttek. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont számításai szerint ez 27 milliárd forinttal növelte e kör terhelését. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma vagy a Magyar Energiakereskedők Szövetsége is arra figyelmeztet, hogy ez tovább rontja az ipar versenyképességét, elbocsátásokhoz vezethet. A kabinet az eddig a lakossággal egy kalap alá vett legkisebb cégek díjait januártól nem, vagy csak a lakosságénál kisebb mértékben csökkentette. Minderről a kormánykommunikáció kevés szót ejtett: a bírálatok nyomán Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára úgy vélte, a kormánydöntés csak néhány százalékos áremelkedést okozhatott, amivel az ár nagy részét kitevő termékárat le lehet alkudni. Azóta a kormányfővel közismerten jó kapcsolatot ápoló Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is árcsökkentő javaslatokat tett le a kormány asztalára. *(Marnitz István)

==***==


origo.hu Fújdogál Orbán keleti szele 2013.05.21 07:26.01 - [25670975] A kormány hatalomra kerülése óta nyíltan udvarol a keleti országoknak, próbálja rábírni őket, hogy vegyenek magyar termékeket. A cégek is szívesen mennek keletre, mert úgy érzik, az EU-ban és Amerikában lenézik őket, a kezdőknek azonban nem sok esélyük van egyedül. A kínaiak már visszajáró vendégek, az arabok csodának tartják a termálvizet, mégis lassan épül a kormány keleti álma. A kínai üzletember pontos, fontos számára a hierarchia. Sokszor nevet, ha zavarban van. A vele való tárgyaláson nem tanácsos politikai kérdéseket szóba hozni, és figyelni kell a kínai szokásokra. A tárgyalás lassú, lódítani pedig nem érdemes, mert már előre felkészülnek, és észreveszik a valóság kiszínezését. Kuvaitban az alkudozás a jellemző, Azerbajdzsánban jóban kell lenni a hatóságokkal, a vietnamiakkal pedig képtelenség e-mailben üzletet kötni. A fentiek mind olyan országok, amelyekkel az elmúlt években új gazdasági kapcsolatokat alakított ki a magyar kormány a 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politika keretében. Az üzleti szokásokról származó információk is egy kormányzati szerv, a 2011-ben létrehozott Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) adatbázisában találhatóak. "Magyarországnak is tudnia kell, hogy bár európai uniós tagországként nyugati zászló alatt hajózik, a világgazdaságban ma keleti szél fúj" - mondta Orbán Viktor még 2010-ben. A Fidesz választási programjában is az szerepelt, hogy kormányra kerülés esetén keleti országok, köztük Kína és Oroszország felé nyitna a magyar gazdaság. Az elmúlt három évben ennek szellemében magyar delegációk utaztak keresztül-kasul a világ Európától keletre eső részén, Jordániától Azerbajdzsánonát Vietnamig. Maga Orbán is járt többek között Kínában, Szaúd-Arábiában, Kazahsztánban. Miért olyan fontos, hogy a magyar cégek külföldre termeljenek, miért érdemes Ázsiában és a Közel-Keleten üzletelni, és mit tett a kormány az elmúlt években a keleti piacok megszerzéséért? Itthon ragadtak a magyar cégek A kormány gazdaságpolitikájának fontos elemei közé tartozik a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása. A külgazdasági államtitkárság ezt azzal indokolta, hogy ma Magyarországon a kkv-k foglalkoztatják a magánszféra alkalmazottainak háromnegyedét, a magyar exportteljesítményből azonban csak 20 százalékban veszik ki a részüket, ez pedig "egy egészségtelen arány" Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke szerint. Vlagyimir Putyin az orosz küldöttség tagjait mutatja be Orbánnak 2010-ben "Van egy adott merev struktúra, a magyar gazdaság kivitelének közel nyolcvan százaléka az EU-ba megy" - mondta az [origo]-nak Horváth. Ezt a piacot a multinacionális cégek jelentik, amelyek Magyarországon termelnek, majd onnan maguk viszik ki a saját piacaikra a termékeiket, így ezen a terepen Magyarországnak nincs jelentős befolyása. Ennek az okai a rendszerváltásig nyúlnak vissza, amely után a magyar cégek arra rendezkedtek be, hogy a belföldi piacot lássák el nyugati áruval, és ez érdemben azóta sem változott. Az elmúlt húsz évben a kormányokat leginkább az érdekelte, hogy pótolják a korábban a rendszerváltás, majd a gazdasági válság miatt megszűnt munkahelyeket. "Ezt a 90-es években betelepülő multinacionális vállalatok megtették" - mondta Horváth. A -1-


gazdasági válság hatására azonban csökkentették a magyarországi termelésüket is, ami viszont érzékenyen érintette a magyar gazdaságot. "Ezért kell mellé építeni egy stabil és tervezhető magyar exportot" -magyarázta. A KSH adatai szerint jelenleg a magyar export 76 százaléka az Európai Unió tagországait célozza, 12,1 százalék az unión kívüli európai piacokat, 11,9 százalék pedig más kontinenseket. A HITA szerint a cél az, hogy öt éven belül az EU és EU-n kívüli export aránya kétharmad-egyharmad legyen, illetve a nagyvállalat-kkv exportarányon is javítsanak a magyar kkv-k javára. A hun császár és kazah rokonok A külügyi és külgazdasági államtitkárság szerint az elsődleges célpontok azok az országok, amelyekben termelékenységüknek, keresleti struktúrájuknak és nyersanyagkészleteiknek köszönhetően gazdasági potenciállal rendelkeznek. A HITA szerint az európai piacok pangása miatt a fejlődő országok piacai jöhetnek szóba, és az [origo] által megkérdezett, exporttal foglalkozó magyar cégek és szívesen üzletelnek keleten. "Nyugaton hátrányosan kezelnek, nekik mi Kelet-Európa vagyunk" - mondta az [origo]-nak egy fűzfői cég vezetője. Évek óta plexit szállítanak külföldre,deszerinte a nyugati cégeknek bebetonozott szállítóik vannak, ezért lerázzák a magyar cégeket. Egy másik cég vezetője szerint az EU-ban a piac döntő része multinacionális cégeké, nagy a verseny, az USA pedig a világ legszigorúbb piaca, ott sok jogi feltételnek kell megfelelni. "Az uniós piac topon tartja az embert, az orosz piac viszont kényelmesebb" - mondta egy makói cég ügyvezetője. Neki az a tapasztalata, hogy az oroszok a katalógusokból válogatnak, míg az uniós ügyfeleknek sok újfajta igényük van. Egy másik vállalkozó szerint a keleti piacot nem fogták le olyan erősen a multik, mint a nyugati piacokat, ráadásul nincsenek igazán jó belföldi gyártók, ezért ezekben az országokban nagy a kereslet jó minőségű külföldi, versenyképes árú termékek iránt. Mások azt mondták, előny keleten, hogy még a rendszerváltás előtti időkből ismerik a magyarokat, Kazahsztánban volt, hogy egy ismerős a Globus konzerveket várta vissza. "A keleti népek emocionálisan kötődnek hozzánk" - mondta az [origo]-nak Vincze Tamás, a Phönix-BRV Kft. ügyvezető igazgatója. Vincze a 80-as évek óta exportál külföldre, tagja az iparkamara magyar-kazah és magyar-kínai tagozatának, legutóbb pedig az Orbán Viktor vezette delegációval járt Kazahsztánban. A kazah érdeklődésre jellemző volt, hogy a fél órára tervezett találkozó az elnökkel végül két órán át tartott, a kétnapos látogatás alatt pedig az egyik kazah meg is jegyezte, hogy "mi rokonok vagyunk, hol voltak eddig?" Vincze szerint ez azért van, mert a kazahok között vannak magyarokkal rokon törzsek, de egy kínai tárgyaláson is előkerült már egy hun császár története. "A keleti országokban személyes kontaktus és szimpátia kell, ha ezek megvannak, akkor szívesen kötnek üzletet" - mondta. Orbán Viktor fogadja a Magyarországra látogatóVen Csia-pao kínai miniszterelnököt 2011-ben Horváth Miklós szerint míg a nyugati piacokra az a jellemző, hogy a vállalatok maguk építik az üzleti kapcsolataikat, addig keleten az a szokás, hogy a kormányok nyitják meg a kapukat az üzletemberek előtt. "Ha egy kínai azt látja, hogy egy cég mellett ott a magyar állam, sokkal nagyobb lesz a bizalma, és az esély az üzletkötésre" - mondta Vincze Tamás. Csungking polgármestere például pár éve Magyarországra jött, és még Schmitt Pál akkori köztársasági -2-


elnök is fogadta, amivel a polgármester rendkívül elégedett volt. Vincze szerint később meg is jegyezte, elvárja, hogy azok a magyar cégek, amelyek Csungkingban akarnak üzletet kötni, bejelentkezzenek nála, "a külsőségeket pedignem lehet megkerülni". Sumákság ott is van De az exportot korántsem könnyű elkezdeni. Pénz kell az induláshoz, fel kell deríteni a piacot, és az első szállítások sem olcsók. "Ha teljesen szűzen áll neki az ember, akkor nehéz üzletet szerezni"- mondta az egyik cégvezető. A helyismeret hiánya az egyik legnagyobb buktató, van olyan cég, amely azért nem tudta megvetni a lábát külföldön, mert nem tudták, milyen adatbázisokban kereshetnek helyi cégeket. Az sem árt, ha kifelé indulók résen vannak. Vincze szerint még 2009-ben, amikor kint volt a sanghaji expón, két kínai üzletember meg akart állapodni vele. A termékéből is kértek tesztelésre, sőt még egy épülethez is elvitték, azt mondva, hogy az a cégük központja. Később azonban kiderült, hogy az épületet hamarosan lebontják, és a cég nem létezik. "Sumákság ott is van, ezért kell a hivatalos úton járni" - mondta. A grúz elnök, az azeri államfő, a román elnök és Orbán Viktorenergetikai megállapodást ír aláBakuban A cégvezetők szerint a kormány az elmúlt években több intézkedésével is könnyítette a magyar vállalatok exportját. Forrást biztosítottak olcsó exporthitelekhez, és különböző szervezeteket hoztak létre, amelyek feladata, hogy információkkal lássák el az adott országokról a magyar cégeket, és segítsenek nekik üzlettársakat találni. Ezzel a céllal jött létre a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, és ezért kezdtek neki külföldi kereskedőházak kialakításának is. A HITA azt állította kérdésünkre, hogy a megalakulása óta, azaz az elmúlt két évben 3300 magyar kis-és középvállalatot támogatott a keleti nyitás stratégia keretében. Számításuk szerint ezekből az elkövetkező három évben 371 millió euró exportbevétel keletkezhet.2012-ben 80 milliárd euró volt a magyar export a KSH adatai szerint, ebből 19 milliárd ment Európai Unión kívüli országokba. A keleti nyitás stratégiának azonban a HITA akcióin kívül is lehetnek pozitív hatásai az exportra, például a kormányközi megállapodásokkövetkeztében létrejött üzletek révén, így csak a HITA adataiból nem lehet megmondani, hogy a stratégia eredményes-e. A KSH adatai szerint a külkereskedelmi termékforgalom 2009 óta nő, ezen belül a nem EU országokba irányuló export 2009 és 2012 között 21,1 százalékról 24 százalékra emelkedett. A kormány csak hátszelet adhat "A vállalkozás helyett nem köthet a kormány üzletet, de segíthet" - mondta az [origo]-nak Farkas József, az egészségügyi termékeket gyártó Sanatmetal Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a keleti nyitás meghirdetése óta erőteljesebb kormányzati jelenlét látszik külföldön, aminek az lehet a haszna, hogy az exportképes magyar vállalatok jobban szem elé kerülnek. Orbán Viktor szaúdi üzletemberekkel találkozik Rijádban A kormány kuvaiti látogatásán például szóba került a magyar medikai szektor, az egészségügyi államtitkár pedig megemlítette az ő vállalatukat is, holott ők nem is voltak a delegáció tagjai. A vége az lett, hogy megkeresték őket Kuvaitból, árajánlatot kértek, és -3-


körvonalazódik egy ottani üzlet. Farkas szerint az érdeklődő felek felfigyelhetnek egymásra kormányzati segítséggel, de innen még hosszú az út az üzletkötésig, és azt szerinte mindig a vállalatnak kell elérnie, a kormányzat csak hátszelet adhat. Az üzletember szerint fontos az is, hogy a cégnek a saját profiljában kell gondolkodnia, a termékeket pedig szakmai közegben kell bemutatni, mert "az nem feltétlenül vezet eredményre, ha más, például mezőgazdasági termékkel együtt viszi ki őket az állam egy kiállításra". A kereskedőházi rendszer kialakítását tavaly kezdte a kormány. Januárban létrehozták a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t. Ez 98 százalékban állami tulajdonban van, a külföldön létesített kereskedőházakat azonban nem egyedül birtokolja az állam, hanem vegyesvállalatok formájában. Tavaly decemberben a Széchenyi Kereskedelmi Bank alapított kereskedőházat Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban, áprilisban pedig Moszkvában nyílt kereskedőház, amelyet a Quaestor Csoport hozott létre. Az államtitkárság szerint a bakui ház a nyitás óta negyven vállalattal egyeztetett már, a moszkvai ház esetében azonban egyelőre csak az együttműködésről tárgyalnak a Quaestorral. "Fizikálisan is ott vannak az adott országban, van bemutatótermük, lehet termékpromóciókat tartani" - indokolta Vincze Tamás, hogy miért tartja jó ötletnek a kereskedőházakat. Horváth Miklósazt mondta,fontos, hogy a helyi igények felderítése mellett megtörténjen az eladható magyar áruk feltérképezése is. A piaci igénynek és az árualapnak ugyanis összhangban kell lennie. "Ilyen információk a már felállított szervezeteknek még nem állnak rendelkezésre" mondta. Szerinte a fejlettebb gazdaságokban nem jellemzőek a kereskedőházak, ott ugyanis nem annyira alacsony az export-kultúra, mint Magyarországon, ezért nincs szükség ilyesfajta közvetítőkre.. "Kételyeim vannak" - mondta a kereskedőházi rendszerről Farkas József. Szerinte ez egy húsz éve elavult modell, ami több problémát is felvet. Egyrészt egy újabb közvetítő ékelődik a rendszerbe, amelynek fizetni kell, másrészt a különböző vállalatok termékei speciálisak, és egy kereskedőházban összepréselve nem lehet jól bemutatni őket. "Mi is a saját gyártósorunknál és bemutatótermünkben győzzük meg a külföldieket arról, hogy minket válasszanak" - mondta. Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoportvezetője, és Szijjártó Péter megnyitja a moszkvai kereskedőházat Farkas szerint az sem jó, ha egy cégnek nincs közvetlen kapcsolata a vevőjével, mert akkor nem ismeri meg a véleményét a termékről.Ugyanakkor a kereskedőházak segítséget nyújthatnak a kisebb cégeknek, amelyeknek nincs lehetőségük arra, hogy maguk keressenek üzletfeleket külföldön. "Az a jó, ha azt támogatják, hogy a cégek maguk jelenjenek meg külföldön" - mondta Farkas. Szerinte ezt segítik a kereskedelemfejlesztési pályázatok, a HITA programjai, és a kormány helyesen teszi, hogy létrehoz ilyeneket. A külföldi kiállításokon ugyanis drága megjelenni, viszont hasznos, ők Dubajban és az USA-ban is 30 négyzetméteres standokat szoktak felállítani, ahol a teljes termékpalettát felvonultatják. "A németek hatalmas össznemzeti standokat állítanak, ez a jó irány" - mondta. A termálvizet csodának tartják Az [origo]-nak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több tagozatvezetője is úgy nyilatkozott, hogy a keleti nyitás konkrét eredményeiről korai beszélni. Nádasi Tamás, a kínai -4-


tagozat elnöke azt mondta, a kezdeményezés és az irány jó, az pedig biztató, hogy egyre több kínai delegáció keresi fel Magyarországot. Miklóssy Ferenc, az arab tagozat elnöke is úgy látja, hogy nagy az érdeklődés Magyarország iránt a Persza-öböl menti országokban, a termálvizet például egy csodának tartják az arabok. "Az ritka, hogy egy találkozón egyből a nyakadba borul egy üzletember azzal, hogy rád vártam húsz éve" - mondta Vincze Tamás. De erre is van ellenpélda, a Szentkirályi például nem sokkal a szaúd-arábiai út után megállapodást kötött egy ottani céggel ásványvízszállításról. Vincze azonban inkább a folyamatos üzleti találkozókés a kisebb sikerek a jellemzőek. Az érdeklődést azonban jelzik az olyan nagy kínai vállalatok magyarországi befektetései, mint például a Wanhua, amely 2011-ben felvásárolta a BorsodChem vegyipari céget. Albert Ákos

-5-


Napi Gazdaság Elvonásügyben az egyetemek mellé álltak az üzleti szereplők 2013.05.22 - 2. oldal - [5365863] Az üzleti szektor is támogatja a Magyar Rektori Konferencia (MRK) követelését, hogy a kormány ne vonjon el több pénzt a felsőoktatásból. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK) által aláírt, Balog Zoltán szakminiszternek címzett nyílt levél szerint az évek óta tartó strukturális és finanszírozási válság ellenére folyamatos forráskivonásokkal nehezítették az állami felsőoktatás helyzetét. A nyílt levél szerint sürgősen meg kell alkotni a felsőoktatási stratégiát, illetve fenntartható viszonyokat kell kialakítani az ágazatban. Ehhez azonban az átmeneti nehézségek kezelésére is szükség van. Az MRK többször jelezte, hogy a felsőoktatás finanszírozásának idei, 2012-höz képest nominálértéken több mint 80 milliárd forintos csökkentése miatt az állami intézmények nem tudják kigazdálkodni az alapfeladataik ellátásához szükséges működtetés és üzemeltetés költségeit (Napi Gazdaság, 2013. május 16.). Az oktatási kormányzat szerint idén nem kell zárolásokra számítani az ágazatban, viszont az intézmények nem kapják meg a tavalyról járó normatívákat, nagyjából 4,4 milliárd forint értékben. Információink szerint azonban ennél nagyobb "zárolásra" kell felkészülniük az egyetemeknek, egyes iskolák így már július 1-je után kincstári előleg felvételére kényszerülhetnek. Ha pedig ez megtörténik, a felsőoktatási stratégia megalkotása helyett a napi működési gondok kötik majd le a rektorok figyelmét. Idén 4,4 milliárd forint felett alakulhat az elvonás *TÓTH KATA

==***==


Vas Népe Védettek lehetnének a trafikok? 2013.05.21 - 1,5. oldal - [5364120] Szombathely (vl) - Vonja az önkormányzat helyi védelem alá a régi trafiképületeket - ezt szorgalmazza a Szombathelyi Szépítő Egyesület. Helyi védelem alá vonással el lehet érni azt, hogy egy adott épület, amely nem műemlék, de helytörténeti, művészettörténeti vagy egyén szempontból értékes, fennmaradjon, ne lehessen stílusidegen elemekkel megváltoztatni. Fennállhat a veszélye, hogy a trafikos koncesszió nyertesei, ha nem helybeliek, a szombathelyi értékeket nem tartják fontosnak. Legalább az épület maradjon úgy, ahogy évtizedek óta... A Szombathelyi Szépítő Egyesület több tagja foglalkozik részletesen a helyi védelemre érdemes trafikok ügyével, a szakmai dokumentációt előkészítésével. A védetté nyilvánítás előkészítése az önkormányzati főépítész feladata, aki a szakmai megalapozást biztosító értékvédelmi, értékvizsgálati tanulmány alapján terjeszti a helyi védelemre vonatkozó határozatot az adott önkormányzat döntéshozó fórumai elé. Mindettől függetlenül, a napokban a pályázaton vesztes Vas megyei trafikosok közül sokan a kamarához fordultak segítségért. Trafikügy, kicsit más szemszögből VÉDELEM A Szombathelyi Szépítő Egyesület védelem alá vonná a régi dohányboltok épületeit Szombathely - Vonja az önkormányzat helyi védelem alá a régi trafiképületeket - ezt szorgalmazza a Szombathelyi Szépítő Egyesület. A Pelikán park melletti trafik helytörténeti érdekességeiről levéltári források is rendelkezésre állnak, ezeket most is kutatják a szépítők. Például ez az épület is helyi védelemre érdemes volna, akár lesz itt trafik a jövőben, akár nem. Egy korszak emlékét őrzi, nem a mai történésekét, hanem a XX. századét. Hivatalos megfogalmazás szerint a helyi védelemnek az a célja, hogy az adott településnek és környezetének, az ott megtalálható értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti jellegzetességeit minél hitelesebben és teljesebben megőrizzék. A helyi védelem alá vont épületek mind történeti, mind pedig művészet-történeti szempontból jelentős értéket képviselnek, illetve az adott közösség önmeghatározásának is fontos pillérei. Fenntartásuk és méltó hasznosításuk tehát gazdasági, kulturális, végső soron településpolitikai érdek. Trafiképületek helyi védelem alá vonására van már példa az országban, a csongrádi Fő utcán is áll egy ilyen módon megóvott épület. Igaz, az sem dohánytermékeket árusít - biztosítási iroda működik benne. A védetté nyilvánítás előkészítése az önkormányzati főépítész feladata, aki a szakmai megalapozást biztosító értékvédelmi, értékvizsgálati tanulmány alapján terjeszti a helyi védelemre vonatkozó határozatot az adott önkormányzat döntéshozó fórumai elé, majd a testület rendelet alkot vagy módosít. A helyi védelem alá vonás folyamata tehát hosszadalmas, hónapokig tarthat. Ami a kultúrtörténeti jelentőséget illeti és a trafikok nem új keletű jelentőségét illusztrálja: nyolcvan évvel ezelőtt a sajtó is foglalkozott a "drogisták" és a trafikosok vitájával. Az 1933. február 7-én megjelent Iparos és Kereskedő Napló e két csoport csatájáról számolt be részletesen, előbbiek ugyanis nehezményezték, hogy a trafikosok nem átallanak üzletükben a dohányárun és a bélyegen kívül borotvapengét és pipereszappant is értékesíteni, rontva ezzel a "drogisták" üzletmenetét. Visszatérve a mába: a koncessziós boltok (Szombathelyen negyven trafik) július 1- jétől üzemelnek, csak koncessziós bolt árusíthat dohányterméket, a nyerteseknek addig be kell szerezniük a szükséges


engedélyeket is. Azonban, ha ez nem sikerül, a koncessziós jogot nem veszítik el, a boltokat később is megnyithatják. Eközben nem csitulnak a kedélyek a trafikos berkekben sem. Tucatnál több olyan Vas megyei trafikos, akik nem nyertek a februári koncessziós pályázaton, most a Vas Megyei Kereskedelmi- és Iparkamarához fordult segítségért. Egy pórul járt szombathelyi trafikos, aki jelenleg két trafikot üzemeltet - egyet Szombathelyen, egyet Kőszegen - a hvg.hu-nak elmondta, négy koncesszióra pályázott, de egyet sem nyert meg. A kamaránál neki azt mondták, szedjék pontokba, milyen sérelmek érték őket, és majd meghallgatják a problémáikat. Egyelőre még nem tárgyaltak, de szerinte a kamara segítőkésznek mutatkozik. A lap megkeresésére a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál megerősítették, hogy a trafikosok jártak náluk. Ugyanakkor Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy nyilatkozott, hogy egyelőre még nem tud arról, hogy a konceszsziós pályázaton nem nyert trafikosok keresték meg volna a vasi kamarát. Szombaton Budapesten volt demonstráció, a Fidesz-székház előtt. Ezt a Demokratikus Koalíció szervezte, néhány százan vettek részt rajta, "Megszívtuk", "Mutyifilter" és hasonló feliratú transzparensekkel. Közösségi oldalakon látható bejegyzések szerint számos olyan trafikos is megjelent, aki elbukta üzletét a pályázaton, és olyan is, akinek mozgássérült testvére veszíti el megélhetését júliustól. A Demokratikus Koalíció a Legfőbb Ügyészségnél tett feljelentést a "trafikmutyi" miatt. *Vadas Lucia

==***==


Magyar Narancs Rektort választ a miniszter 2013.05.23 - 11,12,13. oldal - [5367243] *Egyetemi autonómia napjainkban Három esetben is megváltoztatta felsőoktatási intézmények szenátusának rektorválasztási döntését Balog Zoltán miniszter, holott korábban látszólag ennek ellenkezőjét ígérte. A rektori kinevezések mögött politikai és gazdasági szándékokat sejtenek forrásaink. Április 25-én hat rektor kinevezésére tett javaslatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Áder János köztársasági elnöknek, illetve - a főiskolák esetében - Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Kecskeméti Főiskola és a Debreceni Egyetem vezetői posztjára is azt a jelöltet javasolta Balog, aki a szenátusi voksoláson másodikként végzett. A minisztérium áprilisi közleménye nem utalt a Miskolci Egyetem rektori székére; a tárca a három érvényesen pályázó jelölt közül senkit nem terjesztett fel, ehelyett új pályázat kiírását kezdeményezte. A szenátusi döntéstől való eltérést a hatályos felsőoktatási törvény lehetővé teszi, hiszen az egyetemek, főiskolák legfőbb döntéshozó szervének csak véleményezési jogkört ad, a rektor személyét érintő végső döntést a fenntartó állam hatáskörébe utalja. A hír azért érhette mégis meglepetésként a közvéleményt, mert a miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közötti január 21-i részmegállapodás 5. pontja azt fogalmazta meg, hogy a kormány biztosítja a rektorválasztás korábbi rendszerét. "Feltételezhetjük, hogy itt a 2005. évi felsőoktatási törvényben leírt eljárásrendre utal a szöveg, így értette a közvélemény is" - tájékoztatta lapunkat Körösparti Péter, a HÖOK elnökhelyettese. Fábián István, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) egyetemi tagozatának elnöke szerint lényeges különbség van a két törvényi szabályozás között, hiszen korábban a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorolt, így a szenátus jelöltjét csak jogi vagy eljárási hiba esetén nem támogatta (ez egyébként sosem fordult elő). A minisztérium a Népszabadság szerint azzal védekezett, hogy a szóban forgó rektorválasztási folyamatok január 21. előtt elindultak, így azokra a részmegállapodás nem vonatkozik. Az érv komolyságának megítélését olvasóinkra bízzuk, az viszont bizonyos, hogy az MRK a szabad rektorválasztás visszaállítását kérő állásfoglalásában is hivatkozik a kormány vállalt elkötelezettségére, egyben kimondja, hogy a jelenlegi rendszer ellehetetleníti az intézmények irányítását. "Az egyetemi döntéshozatal a rektor és a szenátus kölcsönös bizalmán és együttműködésén alapul, a fontosabb kérdésekben semmiképp sem jó, ha ellentétesen mozognak. A minisztériumi indoklás alapja az lehet, hogy a pályázatok befogadásával a jelölteket általános formai kritériumok alapján alkalmasnak találja a pályázat benyújtására a minisztérium. Azonban a pályázat elutasítása vagy jelentős szavazatkülönbség esetén a vesztes jelöltet a rektori feladat ellátására nem tartja alkalmasnak az intézmény" - részletezte az MRK álláspontját Fábián István. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sajtóosztálya a Narancsot arról tájékoztatta, hogy


jogszerű - de mint láttuk, több szempontból megkérdőjelezhető - döntései során Balog Zoltán a jelöltek vezetői kvalitásait, valamint a pályázatokból kiolvasható gazdasági-pénzügyi jövőképet vette figyelembe. Közelebbről vizsgálva a debreceni, kecskeméti és miskolci helyzetet azonban más lehetséges motivációkra bukkanhatunk. Debrecenben mást A Debreceni Egyetem szenátusa február 14-i ülésén rangsorolta a rektori pályázatokat, és kétharmados többséggel Paragh György, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke pályázatát támogatta, míg Szilvássy Zoltán stratégiai rektorhelyettes anyaga a testület harmadának tetszését nyerte el. Az eredmény azután alakult ki, hogy Fábián István jelenlegi rektor az első fordulót követően (ahol Paragh és Szilvássy között végzett) visszavonta pályázatát, "annak érdekében, hogy a szenátus Paragh György centrumelnök rektori pályázatát egyértelműen támogassa". Balog Zoltán áprilisban ennek ellenére Szilvássyt javasolta rektornak. A döntés különösen fontos lehetett a miniszter számára, hiszen a debreceni jelöltek meghallgatásán Klinghammer István felsőoktatási államtitkár mellett maga is részt vett. Klinghammer a galamus.hu-n olvasható, Bolgár Györgynek adott interjújában egyértelművé tette, hogy mindkét jelöltet alkalmasnak találta, de a fennálló törvényeknek megfelelően kénytelen volt elfogadni Balog szenátusi sorrendet felülíró javaslatát. "Talán az lehetett - de ez csak az én sejtésem -, hogy végül a programjában leírtak szólhattak Szilvássy úr mellett" kommentálta a történteket revelatív módon az államtitkár. Több lap információi szerint ugyanakkor a városvezetéssel ápolt jó kapcsolata segíthette rektori pozícióba Szilvássyt. A cívishír.hu egyenesen azt írja, hogy "az elmúlt két hónapban a helyi városvezetés a fél országot megmozgatta, hogy Szilvássy legyen a befutó, városházi informátoraink szerint Kósa Lajos többször is konzultált Orbán Viktorral az ügyben, aki bár először hajthatatlan volt a kérdésben, később mégis beadta a derekát". Szilvássy és Kósa jó kapcsolatát azzal szokták alátámasztani, hogy mindketten tagjai - Kósa alelnökként, Szilvássy szakmai igazgatóként - a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter vezetőségének. A klaszter igazgatótanácsában egyébként a Debreceni Egyetem mint alapító - képviseletében jelenleg Fábián István rektor vesz részt, Szilvássy saját cégét, a CERA-MED Kft.-t képviseli. Szintén a klaszter tagja az önkormányzat által létrehozott Debreceni Vagyonkezelő Zrt., melynek elnök-igazgatójával, Mészáros Józseffel Szilvássy bizalmas viszonyt ápol, közös tulajdonosai három cégnek is (HAT-MOL Pharma Kft., Cívis Gyógyszertechnológia Kft. és H-INSULIN Kft.). A cívishír.hu értesülései szerint Szilvássy egyetemi pozíciót is szánna Mészárosnak. További furcsaság, hogy Szilvássy pályázatának már a szenátusi szavazásra bocsátása is kérdéses volt, minthogy az Orvosés Egészségtudományi Centrum tanácsának február 13-i ülésén a többség alkalmatlannak találta. Hogy mégis a szenátus elé került, az Nagy János levezető elnöknek, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma elnökének volt köszönhető, akinek a város nem sokkal később díszpolgári címet adományozott. Kósa Lajos ezt belső megbeszéléseken többek között Nagynak a Debreceni Egyetem jövőbeli átszervezésében vállalt szerepével indokolta - állítja a debreceni hírportál. Szilvássy rektori pályázatában az egyetem, az iparvállalatok, az önkormányzat és a pénzintézetek közötti együttműködés szükségességét emeli ki - ezt nevezi a debreceni Helyi Együttműködés Rendszerének -, amelynek egyik fő letéteményesét éppen a klaszterekben látja. Megemlíti a két közgazdaság-tudományi kar összevonásának tervét, valamint a bölcsész- és társadalomtudományi területeken fennálló párhuzamosságok kezelését is, de talán az olyan kiszólások sem voltak a fenntartó ellenére, mint "Magyarország példája mutatja, hogy megfelelő oktatáspolitikával, a tudás, a kutatások és az ipari termelés összekapcsolásával egy területének és népességének kétharmadától megfosztott, tönkrevert, Tanácsköztársaságot épphogy túlélt ország is el tud húzni a szomszéd országoktól". Kecskeméten is mást Kecskeméten a főiskola Tanítóképző Karának dékánja, Steklács János kapta a legtöbb szavazatot tizenegyet - a március 21-i rektorválasztó szenátusi ülésen, hat szavazattal Ailer Piroska, a Gépipari és Automatizálási Műszaki (GAMF) Kar Jármű-technológiai Tanszékének vezetője végzett a második helyen, míg Vajnai Tiborra, a GAMF Kar Informatikai Tanszékének első emberére három szenátusi tag voksolt. Ehhez képest Balog Zoltán kinevezési felterjesztésében Ailer Piroskának szavazott bizalmat.


"Értetlenül és megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a miniszteri javaslat eltért a szenátus döntésétől. Sem indoklást, sem értesítést nem kaptunk még minderről, nekem egy barátom szólt, hogy a döntésről szóló hír fent van az interneten" - kommentálta Balog döntését a Narancsnak Steklács János, aki nem érti a rektorválasztó ülések funkcióját akkor, amikor a miniszter szabadon eltérhet a szenátusi véleménytől. A Tanítóképző Kar dékánja rektori pályázatában minden képzési terület fenntartásának és fejlesztésének szükségességét és a főiskola regionális beágyazottságát emelte ki. Steklács egységben kezelte az intézmény három karát, bár hozzátette, hogy a rektori fórumon szerzett tapasztalatai szerint a másik két jelölt elképzelései sem voltak lényegesen eltérőek az ő koncepciójától. A megválasztott, de ki nem nevezett rektorjelölt a Narancsnak kifejtette: egyetért az MRK állásfoglalásával abban, hogy fontos a szenátus és a vezető közötti bizalom, de talán ennél is lényegesebb a felsőoktatási intézmények szuverenitásának értéke, melyet a minisztériumi döntés most megsértett. "Ha engem neveznének ki ilyen módon, nehezen tudom elképzelni, hogyan kezdenék neki a munkának" - jegyezte meg Steklács. "Vezetői pozícióban elengedhetetlen feladat a bizalom kiépítése és megtartása a főiskola vezetőivel fogalmazott lapunknak a rektori pozícióra javasolt Ailer Piroska. - Ha kineveznek, első dolgom lesz a párbeszéd megkezdése a főiskola vezetésével, a szenátusban dolgozó munkatársaimmal" - tette hozzá. Ailer korábban maga is fejlesztőmérnökként dolgozott Berlinben és Budapesten, a két és fél év alatt pedig, amit a főiskolán töltött, legfontosabb feladata a duális járműmérnöki képzés megszervezése volt. A németországi mintákra építő duális képzés Kecskeméten azt jelenti, hogy a hallgatók tanulmányi idejük felét a főiskolán, felét a helyi Mercedes-Benz vagy Knorr-Bremse gyárban töltik. Ezzel a módszerrel elkerülhető az, hogy a munkaadóknak már végzett mérnököket kelljen még egy-másfél évig betanítaniuk. Az első ilyen évfolyam szeptemberben indult 25 hallgatóval, de a rektori szék várományosa eredményei között tartja számon az ehhez szükséges laborépület tavalyi átadását, valamint az intenzív és eredményes pályázati tevékenységet is. "Rektori tervemben kiemelt szerepet kapott a regionális oktatási-kutatási környezet erősítése, amely mind a főiskola, mind a helyi vállalatok versenyképességét növelheti" - mondta a Narancsnak Ailer, aki a pályázatában képviselt gondolatiságot a főiskola másik két karán is alkalmazhatónak tartja. "A Kertészeti Kar hallgatóinak ugyanúgy fontos lehet a piaci szereplőkkel való kapcsolattartás, hosszabb távon a duális képzés bevezetése is fölmerülhet. Egy közös pályázata is volt már a GAMF Karnak az agrárterülettel. A Tanítóképző Karral együttműködésben többek között a műszaki érzék korai, pedagógiai eszközökkel történő fejlesztésében, a nyelvi képzés erősítésében és a hallgatói lemorzsolódás problémájának szintén pedagógiai feladatot jelentő megoldásában gondolkozom" - részletezte. A rektorválasztási folyamatot közelről szemlélő forrásunk szerint ugyanakkor kétséges, hogy Ailer Piroska alkalmas-e a Kecskeméti Főiskola vezetésére. "A rektorválasztás előtt a Kertészeti és a Tanítóképző Karon nem is járt, oktatási tevékenységet alig végzett, a főiskolai közéletben sem vett részt" - értesült a Narancs. Forrásunk elmondta, hogy Palkovics László vezetésével még 2010-ben jelent meg a főiskolán egy mára többfősre duzzadt csoport, mely a helyi járműipar és az intézmény kapcsolatait kívánta szorosabbá tenni. Ennek a tagja volt Ailer Piroska, aki a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-nél Palkovics beosztottja, a BME Gépjárművek Tanszékén - ahol Palkovics a tanszékvezető - adjunktus is. 2010-ben Palkovicsot a főiskola stratégiai rektorhelyettesévé választották, Ailer pedig előbb főiskolai tanári, később tanszékvezetői kinevezést kapott, holott forrásunk szerint oktatói, vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlata már ezekhez a pozíciókhoz sem volt megfelelő, nemhogy a rektori székhez. Információink szerint Aileréket erősen támogatja Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét alpolgármestere, a járműipari képzés miniszteri biztosa, aki Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése óta a Fidesz országgyűlési képviselője. Forrásunk szerint Szemereyné személyesen is megjelent a rektorválasztó szenátuson, és az eredményhirdetés után csalódottságának adott hangot - hasonlóan Palkovics Lászlóhoz, aki kijelentette, hogy távozik a főiskoláról. A csatavesztés ellenére megnyert háborúról viszont idő előtt értesült Ailer és csapata, Balog Zoltán javaslatainak nyilvánosságra kerülését órákkal megelőzve ünnepeltette magát a rektorjelölt, miközben Steklács Jánost - mint láttuk - nem tájékoztatták a döntésről. Forrásunk hangsúlyozta, hogy a főiskolai dolgozók nem a járműmérnöki képzés ellen vannak, ahhoz eddig is minden segítséget megadtak. "Az érdemi munkát eddig is a helyiek segítségével végezték. Ráadásul a gyakran emlegetett duális képzés iránt érdeklődő cégek száma a műszaki menedzser és az anyagmérnöki alapszakokon meghaladja a járműmérnöki szakos hallgatók iránt érdeklődők számát" - érzékeltette a helyzetet forrásunk. Azt a túlzott nyomulást, aminek eredményeképp az ipari lobbi a rektori pozíciót is


megszerezni látszik, a főiskolai közösség nagy része egyértelműen a felsőoktatás és az intézmény érdekeivel ellentétesnek tartja. Szerintük az intézmény másik két karára is legalább akkora figyelmet kellene fordítania a leendő rektornak, mint a műszaki területre. Miskolcon meg senkit A legkuszább történet kétségkívül a Miskolci Egyetemé, ahol hárman pályáztak Patkó Gyula rektor megüresedett székére. A szenátus március 6-i ülésén huszonegy szavazattal Illés Bélának, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánjának szavazott bizalmat, nyolcan támogatták Palotás Árpád Bence, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánhelyettesének pályázatát, Barkai Lászlóra, az Egészségtudományi Kar dékánjára heten voksoltak. Az Emmi április 25-i közleménye nem foglalkozott a Miskolci Egyetemmel, májusra pedig kiderült: Balog Zoltán egyik jelöltet sem javasolja a köztársasági elnöknek, ehelyett június 17-ei benyújtási határidővel új pályázatot ír ki. A minisztériumi sajtóosztály a "pályázati anyagokban megjelenő elképzelések" és "az egyetem jövőképére vonatkozó javaslatok" elégtelenségével indokolta a döntést, az egyetem ügyeit ismerő forrásaink ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy az elmúlt hónapok hangos miskolci botrányainak - így a különböző gazdasági visszaélésekről, valamint a Barkai László pályázatával kapcsolatban felmerült plágiumgyanúról szóló híreknek - is közük lehet Balog lépéséhez. A rektorválasztási folyamatot közelről ismerő forrásunk szerint a miskolci hírek megszaporodása annak köszönhető, hogy a három jelölt, illetve támogatóik kölcsönösen próbálták kompromittálni egymást a szenátus, a nyilvánosság és a közvélemény előtt. Ezt látszik igazolni a Narancs birtokába került levél, amelyet állítólag Patkó Gyula rektor küldött Orbán Viktornak. Ebben figyelmezteti, hogy a "nagyon eldurvult rektorválasztási kampány" miatt kezelje fenntartásokkal a Miskolci Egyetemről szóló információkat. Mintegy prevenciós jelleggel csatol is egy "tendenciózus, szándékos torzításokat tartalmazó" dokumentumot. Ez Illés Béla, Palotás Árpád Bence és Patkó Gyula bizonyos szocialista körökhöz tartozását bizonygatja, leginkább Mang Bélán, az Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék oktatóján, Magyar Bálint volt felsőoktatási helyettes államtitkárán keresztül. (Illés az index.hu-nak küldött levelében cáfolta a politikai hovatartozásáról szóló pletykákat, Palotás pedig információink szerint az egyetem vezetőinek küldött anyagában vonja kétségbe az iromány őt érintő megállapításait.) Ugyanebben a dokumentumban található egy ismeretlen szerzőségű, 2013. április 15-i keltezésű elemzés "a Miskolci Egyetemmel kapcsolatban álló cégekről és egyes gazdasági kérdésekről". Ebben szerepel a Hexagon Family Bt.-nek az átlátszó.hu által is elemzett ügye. Patkó Gyula főtanácsadójának, Molnár Lászlónak a cége 2006 óta 30 milliót kapott az egyetemtől, egyéb feladatok mellett a céghez szervezték ki több diplomaosztó lebonyolítását is. További négy cég szerződéseiről is szó esik. Az ismeretlen szerző szerint ezek megerősítik azt a gyanút, hogy "a Miskolci Egyetemen esetleges visszaélések történtek az európai uniós és egyéb költségvetési források felhasználásával kapcsolatban" - bár büntető eljárásjogi szempontból egyelőre nem tartja védhetőnek a saját álláspontját. A Narancs két másik, az egyetemi vezetésben keringő, 2013-as belső ellenőrzési vizsgálatokra hivatkozó iratról is tud. Ezek a vizsgálatok az anyag szerint fiktív informatikai szerződéseket, illetve egy szabálytalanul dokumentált szakmai képzést tártak fel (utóbbi ügyben Barkai László is érintett lehetett a dokumentum alapján, dékánként ő hitelesítette a tanfolyam elvégzéséről kiállított tanúsítványokat). Több egyetemi forrásunk is megerősítette, hogy Miskolcon Barkait tartották a kormány jelöltjének, hiszen jó kapcsolatot ápol Kriza Ákos polgármesterrel és Kocziszky Györggyel, a Gazdaságtudományi Kar dékánjával, az első Orbán-kormány miniszteri, majd jegybanki tanácsadójával, jelenlegi Monetáris Tanácstaggal. Balog Zoltán tehát azzal a helyzettel szembesült, hogy a kormánya számára legkedvesebb jelölt utolsó helyen szerepelt a szenátusi rangsorban, részben plagizált pályázata ráadásul annak ellenére is nehezen volt komolyan vehető, hogy kiderült, Bódis József pécsi rektor írásban járult hozzá anyagának felhasználásához. (Azt a tényt egyelőre nem tudjuk hová tenni, hogy ugyancsak Bódis pályázatából merített Horváth Ágnes, az Egri Főiskola rektori székének egyik aspiránsa, akit leleplezni már csak azért sem volt nehéz, mert néhány helyen a Pécsi Tudományegyetem nevét is elfelejtette kicserélni.) Az új pályázati kiírás miatt a miskolciak rektora július 1. helyett augusztus 15-én foglalhatja el hivatalát, Patkó Gyula mandátumának június 30-ai lejárta után megbízott rektor irányíthatja ez egyetemet. Parraghék is odaérhetnek


A fentiekből is leszűrhető, hogy az új felsőoktatási törvény rektorválasztásra vonatkozó passzusai meglehetősen sajátos helyzetet teremtettek az intézményekben. Egy beszélgetőpartnerünk úgy fogalmazott, hogy "a 60-as évek óta nem volt akkora feszültség, mint most". Nem csoda hát, ha az MRK a szabad rektorválasztás visszaállítását követeli, de emellett egy fenntartói testület elnevezésű konstrukcióról is javaslatot tett a felsőoktatási kerekasztal résztvevőinek. "A testület feladata a fontosabb stratégiai döntések véleményezése lenne, és a rektorból, a gazdasági főigazgatóból, a kincstári biztosból, valamint egy munkaadói szervezet, jelen állás szerint a kerekasztal üléseire is meghívott, Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselőjéből állna" - mondta a Narancsnak Fábián István, aki szerint a felek között egyetértés okán szeptemberre a végleges megállapodás is megszülethet. Hozzátette, hogy ez csak egyfajta áthidaló megoldásként szolgálna a kancelláriarendszer tervezett bevezetéséig, melyről világos információkkal még nem rendelkeznek a rektorok. "Gyakran a német rendszerre hivatkozik a minisztérium, ahol a legtöbb tartományban maga az intézmény választja a kancellárt. A kormányzati kommunikációból viszont az szűrhető le, hogy a miniszter vagy a kormány az intézmény bevonása nélkül nevezné ki az egyetemi tisztviselőket, ami számunkra elfogadhatatlan" - tudtuk meg az MRK egyetemi tagozatának elnökétől. A tárgyalási folyamatot ismerő forrásunk ezt azzal egészítette ki, hogy a tisztánlátást nehezíti a felsőoktatási államtitkár pozíciójának bizonytalansága is. "Nem tudhatjuk biztosan, hogy amiben Klinghammer Istvánnal megállapodunk, az átmegy-e a kormányon is" - fogalmazott. Úgy tudjuk, Klinghammer legújabb kompromisszumos javaslata egy kancellári testület felállítása volt. Ide jogi és gazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereket képezne ki az állam, akik közül a felsőoktatási intézmények maguk választhatnák ki kancellárjukat. A rendszer a 2014-es tervezett bevezetésig bármikor módosulhat, ahogyan az sem bevégzett tény, hogy Áder János és Orbán Viktor valóban a Balog által javasolt jelölteket nevezi ki a hat felsőoktatási intézmény élére. Hétből négy stimmelt Négy intézmény szenátusának a döntését helybenhagyta Balog Zoltán, így július 1-jétől a győri Széchenyi István Egyetem rektora Földesi Péter, az egri Eszterházy Károly Főiskoláé Liptai Kálmán, a Szolnoki Főiskoláé Túróczi Imre, a Magyar Képzőművészeti Egyetem vezetője pedig Somorjai-Kiss Tibor lehet. Túróczi Imre a Narancsnak elmondta, hogy pályázatában a műszaki és természettudományi képzés és az idegen nyelvű oktatás erősítését hangsúlyozta. Liptai Kálmán elsősorban a tanárképzést erősítené Egerben, a főiskola hagyományosan meghatározó képzési területét az ország élvonalába, hosszabb távon európai szintre emelné. *Teczár Szilárd

==***==


Népszabadság Szakmát vagy diplomát? 2013.05.23 - 13. oldal - [5368817] *Foglalkoztatás Európa a tudás-, Magyarország a munkaalapú társadalom felé tart Míg Európa a tudás-, Magyarország a munkaalapú társadalom felé vette az irányt. Csakhogy félő: a bérek emelése nélkül előbb-utóbb azok a fiatalok is elhagyják az országot, akiket a bizonytalan gazdasági helyzet és a felsőoktatási keretszámok megváltoztatása az egyetemi, főiskolai tanulmányok helyett most a gyorsabb szakmatanulás felé terelt. Demográfiai csökkenéssel magyarázta a kormány, hogy a tavalyihoz képest csaknem tízezerrel kevesebb, 95 147 fiatal jelentkezett a 2013 szeptemberében startoló tanévre alapés mesterképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben. Ez az adat a legalacsonyabb az elmúlt 17 év statisztikái alapján. - Az okok között sorakozik a bizonytalanság, a gazdasági visszaesés és a családok anyagi helyzetének romlása is, ugyanakkor nem tudjuk, hányan kezdik meg tanulmányaikat külföldön. A folyamat azonban összességében mindenképpen kedvezőtlen - véli Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Polónyi István oktatáskutató-közgazdász, a Debreceni Egyetem tanára szerint a jelentkezők számának drasztikus csökkenését korántsem lehet csupán a fogyatkozó népességgel magyarázni. - Az érettségizők száma az elmúlt tíz évben alig változott, tavaly is éppen csak csökkent, így a demográfia mindössze néhány százalékban járul hozzá ehhez a folyamathoz. Az ok a jelentkezők elbizonytalanodása és az, hogy az Orbán-kormány deklaráltan a munkaalapú társadalom mellett tette le a voksát. Miközben az Európai Unió az Európa 2020 stratégia keretében 2010-ben a többi között azt tűzte ki célul, hogy az évtized végére a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát negyven százalékra növeli a 30-34 éves korosztályban, azaz a tudásra helyezi a hangsúlyt. Mi csupán 30,3 százalékot vállaltunk. Ennél kevesebbet csak a románok és az olaszok tűztek ki célul - mondja a szakember. A gazdaságfejlesztési tervek is a tőkevonzást, az olcsó munkaerő biztosítását célozzák a magyar és külföldi vállalatok számára, alapvetően egy termelési rendeltetésű felsőoktatás biztosításával. - Azok közül, akik megengedhetik maguknak, sok család dönt majd gyerekei külföldi taníttatása mellett. Akik pedig kiszorulnak a hazai felsőoktatásból - jellemzően a Magyarországon különösen népes alsó középosztályhoz tartozó fiatalok -, a kétkezi szakmák felé fordulnak. Csakhogy amíg ilyen alacsony a bérszínvonal a magyar iparban, nagy a veszélye, hogy hosszú távon a hentesek, pincérek, szerelők, építőipari szakemberek is inkább külföldre áramlanak az iskola befejezése után - véli Polónyi István. A szakember szerint a tandíj korántsem ördögtől való, az viszont, ami most történik a felsőoktatásban néhány szak állami finanszírozásának megszüntetésével, csak igazságtalanabbá teszi a rendszert. A feketelistára tett szakokat ugyanis átláthatatlan szempontok alapján, szubjektíven válogatták ki, a természettudományos és műszaki pályákat pedig szintén a munkaerő-piaci viszonyok vizsgálata nélkül propagálják: a kémikusok, biológusok például évek óta csak nagy nehézségek árán találnak állást - mutat rá Polónyi István. - A népességfogyás nyilvánvalóan érezteti a hatását a felsőoktatásban is, de tízezer fős visszaesés nem következhetett be egy év alatt pusztán demográfiai okok miatt. A trendek nem változnak ilyen gyorsan. Hosszabb távon azonban nyilvánvalóan számolnunk kell azzal, hogy egyre kevesebb résztvevővel működik majd az oktatási rendszerünk. A 14 éves korosztály létszáma például 26 százalékkal - 127-ről 94 ezerre - csökkent az elmúlt nyolc évben - mondja Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatója. A szakember szerint viszont mindemellett több pozitív változás is történt, és korántsem arra utalnak a jelek, hogy Magyarország nemzetközi szinten lefelé versenyezne, ami a képzettséget és az ezzel szorosan összefüggő munkaerő-piaci hozzáadott értéket illeti. Az elméletigényesebb szakmát tanulók száma az elmúlt években majdnem utolérte a fi zikai szakmák betöltésére készülőkét: 93 ezren tanulnak érettségire épülő, zömében technikusszakmát, 103 ezren pedig


általános iskolai végzettségre épülő szakmákat. A gimnáziumba járók aránya 1990 óta 24-ről 36, a szakközépiskolai tanulók aránya pedig 33-ról 41 százalékra nőtt. Eközben a szakiskolába járók aránya megfeleződött: 44-ről 22 százalékra csökkent. - A szakmatanulás presztízse fokozatosan javul, és felméréseink szerint a gazdasági visszaesés ellenére emelkedik a végzést követő kilenc hónapban elhelyezkedők aránya. Azaz a tömegoktatásból kikerülő diplomások álláspiaci előnye valamelyest csökkent, amit igazol, hogy a 20-24 év közötti fiatalok körében a szakmunkások munkanélküliségi rátája 24, a felsőfokú végzettségűeké pedig 19 százalék - mondja Szilágyi János. Bár a diplomások aránya Magyarországon alacsonyabb, mint az uniós átlag, ennek oka részben az, hogy Európa legtöbb országában a statisztikák a felsőfokú szakképzésben részt vevőket is tartalmazzák. - Akad olyan ország, ahol a felsőfokú szakképzésben részt vevők aránya eléri a 35 százalékot. Nálunk ugyanez a szám mindössze tíz százalék körül mozog. Ezt akár meg is lehetne duplázni, ha a cégek valós munkaerőpiaci igényeire épülne a képzés - teszi hozzá a szakember. Kis csoportos oktatás a kecskeméti Mercedesnél. Műszaki képzettséggel könnyű az elhelyezkedés FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD *Willin-Tóth Kornélia

==***==


Metropol - Budapest Új OKJ: komolyabb verseny kezdődhet az iskolák között 2013.05.23 - 18. oldal - [5368683] *Felnőttképzés. A magasabb óraszámok miatt drágulhatnak a tanfolyamok Szeptemberben új időszámítás kezdődik a hazai felnőttképzésben, életbe lép az új OKJ. A magasabb óraszámok miatt a képzések árai is vélhetően emelkedni fognak, ami a jelenlegi képzőintézmények között komolyabb versenyt hozhat. Az iparkamara képviselője szerint a rendszer átláthatóbb, egységesebb lesz, amivel végső soron mindenki jól járhat. Minden megvan az induláshoz - Az új rendszerhez minden hivatalos dokumentum megjelent már a szakképző iskolák számára, megvannak a modulrendeletek és a kerettantervek is - mondta lapunknak Szilágyi János. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója hozzátette: ezek alapján a képzőintézetek megkezdhették a felkészülést és a helyi pedagógiai programok elkészítését. Szilágyi János szerint az oktatásban a változtatásokat mindig nehéz elfogadtatni, de szerinte ezekkel a hazai szakképzés és felnőttképzés átláthatóbb, életszerűbb lesz. - A 10 osztályra épülő rendszerben például a fiatalok 16 évesen kezdhetik el a gyakorlatokat, ekkor pedig már nehéz velük megszerettetni az adott szakmát - vélekedett Szilágyi János. Szerinte többek között ezért lehet, hogy a szakmunkásképzésben jelenleg körülbelül 30 százalékos a lemorzsolódás. Az új szakképzési rendszerben azonban már a 9. évfolyamon elkezdhetnek dolgozni a fiatalok tanműhelyi körülmények között a gyakorlati helyükön. Tisztulást hozhat Az új OKJ bevezetése a felnőttképzési piac lapunk által megkérdezett szereplői szerint egyfajta tisztulást hozhat. Az ősszel életbe lépő változások egyik lényeges pontja lesz ugyanis, hogy központilag határozzák meg az egyes képzések óraszámait, ami az esetek többségében végső soron az óraszámok emelkedését hozhatja. Ez pedig a jelenlegi képzési árak emelkedését eredményezi, amit nyilván sokan már nem tudnak vállalni, így távol maradhatnak a felnőttképzéstől. - Szeptember előtt a változásoknak azonban még lehet piac élénkítő hatása is, hiszen az addig induló képzéseket még a jelenlegi óraszámokkal és árakon hirdethetik meg az intézmények - mondta lapunknak Murvai László. A Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Kft. felnőttképzési vezetője szerint viszont ezt követően egyfajta tisztulás várható. Főként a kisebb intézmények lesznek gondban, ahol a kereslet húsz-harminc százalékos vis.- szaesése már elviheti a teljes profitot. - Ugyanakkor a felnőttképzéssel foglalkozó cégeknek össze kell majd fogniuk, ha kell, akár közösen elindítani képzéseket - mondta Murvai László. Minőségi javulás Óvatosabban fogalmazott Farkas László, az AIB-VINCOTTE Hungary Kft. vezetője, aki szerint mutatkozhat minőségi javulás a képzésekben az óraszámok emelkedése miatt. - A magasabb minőség azonban nem feltétlen a megnövelt óraszámok miatt valósul meg, sokkal inkább az előadók felkészültségén, az ismeret átadásának képességén és az elméleti, valamint a gyakorlati képzés felszereltségén múlik - mondta Farkas László, aki azt is hozzátette: az igazi kihívást a képzések árán túl elvégzésük időtartama fogja jelenteni.


A legfontosabb változások • Általánossá válik a nyolc osztályra épülő szakmunkásképzés, melyben már a 9. évfolyamtól tanműhelyi gyakorlaton vesznek részt a tanulók. • A tananyag kétharmadát teszi majd ki a szakmával kapcsolatos ismeretek megszerzése, egyharmadát pedig a közismereti tantárgyak. • A kerettantervek központilag kötelező óraszámokat határoztak meg. Az összes óraszám 10 százalékát az iskolák saját pedagógiai programjuk kiegészítésére használhatják fel. • 39 ágazati szakközépiskola jön létre, melyek elvégzése után egyéves képzéssel szakirányú tecnikusi végzettség szerezhető majd. Életszerűbb "A változtatásokat mindig nehéz elfogadtatni, de ezekkel a változtatásokkal a hazai szakképzés és felnőttképzés átláthatóbb, életszerűbb lesz." Szilágyi János A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója TÁBLÁZAT A régi és az új OKJ számokban 2010 31 ezer 19 évesnek volt 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége. Ez a korosztály 24,7%-a. Korábban elkezdődik a gyakorlati képzés *Kiss András www.metropol.hu

==***==


index.hu Itt van a céges rezsicsökkentés is 2013.05.23 16:11.18 - [25698148] A vállalati energiaár magasabb, mint a régió más országaiban. A drága energia gúzsba köti a gazdaságot. De ki fizetné a csökkentés árát? Lenne miért csökkenteni a vállalati energiaárakat, azok ugyanis - szemben a lakossági árakkal - valóban magasabbak, mint a régió más országaiban. A gond inkább az, hogy nem nagyon van miből: eddig részben a nagyfogyasztók fizették a lakossági rezsicsökkentés árát, ha ezentúl ők is kevesebbet fizetnek, minden teher az energiacégekre nehezedik. Ha sokakat érint, akkor nagy gondot okoz, ha keveseket, nem lesz hatása. "Állami eszközökkel csökkenteni fogjuk a vállalkozások által használt energia árát is" jelentette ki Orbán Viktor az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján. Elmondta, folytatni fogják a Magyarországon rezsicsökkentésnek nevezett politikát, mind a háztartások, mind a vállalkozások esetében. A kormányfő a vállalati rezsicsökkentésre már korábban is tett utalást, miután Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó konferenciáján felhívta a figyelmet, az energiaköltségek a vállalatok körében még mindig nagyon magasak. A kisvállalatok helyzete nem változott Az év eleji 10 százalékos rezsicsökkentés ugyanis csak a lakossági fogyasztókat érintette, a kisvállalkozásokat nem. A gáz esetében a 20 köbméter/óránál kisebb mérős cégeknek elvileg lehetőségük van nem csak a versenypiacon, hanem akár az egyetemes szolgáltatásból is vásárolni, az árcsökkentés azonban rájuk nem vonatkozott. Az árampiacon az egyetemes szolgáltatásban lévő cégek helyzete szintén nem változott. A rendszerhasználati díjaknál nincs külön lakossági és nem lakossági árkategória, így ott a lakossági áramárcsökkentéssel párhuzamosan végrehajtott rendszerhasználatidíj-csökkentés a kis- és közepes vállalkozások energiaköltségét is csökkentette. Amit azonban nyertek az egyik oldalon, a másik oldalon el is bukták: a rájuk vonatkozó árak kilowattóránként 29 fillérrel emelkedtek. A távhőnél a 10 százalékos lakossági árcsökkentéssel egy időben megemelkedett a távhőszolgáltatók támogatása, itt tehát szintén nem a kkv-k állták a lakossági számlát. A rezsicsökkentésnek tehát a kisvállalkozások nem voltak különösebb nyertesei, és ha az például igaz is, hogy egy ügyvédi irodának kiadott 150 négyzetméteres budapesti lakás rezsije éppúgy kevesebb lett, mint a lakosságnak általában, vagyis akadnak olyanok vállalkozók, akik már a lakossági vágáson is nyertek, a csökkentés összességében inkább semlegesen érintette azokat a cégeket, akik a lakossághoz hasonló módon egyetemes szolgáltatásban kapják a gázt és áramot. A szabad piacon rosszabb a helyzet Más a helyzet azokkal a közepes és nagy cégekkel, akik vagy már nem férnek be az egyetemes szolgáltatásba, vagy beférnének, de inkább a versenypiacon vesznek energiát, a tízszázalékos lakossági csökkentés ugyanis rajtuk is csattan, az energiacégek részben rajtuk verik le a lakosságon elszenvedett veszteségeket. A REKK Energiapiaci Tanácsadó szerint a kisfogyasztói tízszázalékos csökkentést egyértelműen a nagyfogyasztók terheinek -1-


emelkedéséhez vezet, a gázszektorban kissé differenciáltabb az árcsökkentés terhének szétosztása. A 2011-es adatokkal számolva az árampiacon nagyjából 27,3 milliárd forintot kell kompenzálni a rezsicsökkentés miatt, ha az áfa kiesésével nem kalkulálunk, akkor azt lehet mondani, hogy a nagyfogyasztók, vagyis a magyar üzemek, gyárak pontosan ennyivel fizetnek majd többet. A lakossági gázárcsökkentés 10 százalékos hatása 2011-es adatokkal számolva 46 milliárd forint, ennek kompenzálása több szereplő - a nagykereskedő, a termelő, az elosztó, a szállító és a tároló - között oszlik meg, itt tehát az energiacégeknek kell lenyelniük a csökkentést. Lenne miért csökkenteni Márpedig a vállalati energiaár a globalizálódó gazdasági tevékenységek mellett alapvető versenyképességi tényező, ha más országoknál nagyobb mértében nőnek a vállalati energiaárak, az ország cégeinek termelése csökken, leépítésekre, vagy áremelésre kényszerülnek, lemaradunk a globális versenyben. Magyarország kimondottan rosszul áll ezen a téren. Az Eurostat tavalyi adatait vizsgálva kiderül, egy közepes méretű cég csak Szlovéniában költ többet földgázra a környéken, nálunk adókkal együtt átalgosan 0,0652 euróba kerül egy kWh, az E27 átlag is csak 0,0483 euró. Csak egy kicsit jobb a helyzet az áram esetében, itt a 2012-es adatok szerint szintén többet fizetnek a magyar cégek, a környező országok közül csak Ausztriában és Szlovákiában drágább a vállalati áram. Nálunk adókkal együtt 0,1557 eurót kellett fizetni egy kWh áramért egy közepes méretű cégnek, Bulgáriában ugyanez 0,0955 euróba kerül. Tény azonban, nem vagyunk úgy elszakadva a mezőnytől, mint a gáz esetében, Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban is hasonló az árszint. Nem kérdés, sokat segítene a magyar gazdaságon, ha a cégek alacsonyabb energiaköltségekkel működhetnének, Orbán Viktor bejelentéséből azonban nem derült ki, hogy a rezsivágás pontosan mely cégeket érintené, és hogyan, milyen forrásból lehetne megvalósítani a dolgot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkeresésünkre csak annyit közölt, vizsgáják a rezsicsökkentés kibővítésére rendelkezésre álló lehetőségeket, azokról a kormány részletes tájékoztatást a vonatkozó döntések meghozatalát követően fog adni. Honnan lesz erre pénz? Mivel a cégek többsége nem az állam által regulált egyetemes szolgáltatói körben van, az egyik megoldás, hogy kiterjesztik az egyetemes szolgáltatást, azt a jelenleginél szélesebb céges kör számára nyitnák meg, és a kormány itt csökkentené az árakat. Másik lehetőség, hogy nem terjeszti ki az egyetemes szolgáltatói kört, hanem az ott lévő kkv-k számára tenné lehetővé az árcsökkentést. Ez esetben az intézkedésnek érdemi hatása nem lenne a piacra. Hozzányúlhatnak ezen kívül a rendszerhasználati díjakhoz is, vagy módosíthatják az úgynevezett kát-os költségek vállalatokra rakódó terheit, azonban ebben az esetben is komoly kérdés lenne, hogy ki pótolja ki a kieső összegeket. Az állam részéről logikus ötlet lenne, ha részben az MVM terhére oldanák meg az újabb csökkentéseket, a lakossági vágás kapcsán ugyanis elég kesztyűs kézzel bántak az állami társasággal, az egyre terjeszkedő cég eredményét drámaian nem viseli meg az áramárak csökkentése.

-2-


Másik kérdés, hogy hogyan reagálnak minderre a vállalatok, sokaknak a hamarosan kezdődő gázévre már érvényes szerződése van szabadpiaci kereskedővel, és akadnak olyanok is, akik az új szerződéseikről tárgyalnak. Befürödhet az, aki most megköti a szerződést, majd néhány hónap múlva kiderül, hogy ha belépne az egyetemes szolgáltatásba, olcsóbban is kaphatna gázt. De éppolyan veszélyes nem kötni szerződést azzal számolva, hogy majd a kormány kisegíti a cégeket is. A vállalati rezsicsökkentés hatásai a részletek ismerete nélkül megjósolhatatlanok, az ugyanakkor kijelenthető, ha egy széleskörű kedvezményt ismét az energiaszektorral akarnak megfizetni, az több vállalatot teljesen ellehetetlenítene. Az EDF Démász máris 200 főtől megválik, a háttérben a hírek szerint a rezsivágás és az új adók állnak. Ráadásul a kormány nem állna meg a lakosság körében sem a 10 százalékos csökkentésnél, az eddigi kormányzati bejelentések alapján úgy tűnik, szeptembertől kilátásban van egy újabb 10 százalékos csökkentés.

stop.hu Amiben Parragh és uniós tisztviselők egyetértettek: esély van a túlzottdeficit-eljárás beszüntetésére 2013.05.24 02:01.07 - [25701386] Évi százmilliárd forintos nagyságrendű további terhet jelentene Magyarország számára, ha idén nem sikerülne kiszabadulnia az ellene 2004, vagyis az EU-csatlakozás óta folyó túlzottdeficit-eljárás alól - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtök este a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub találkozóján. Parragh, valamint a rendezvényen részt vevő európai bizottsági tisztségviselők - akik a médiától nevük mellőzését kérve szólaltak meg - egyaránt úgy vélekedtek: jó esély van arra, hogy az uniós végrehajtó intézmény a közeli napokban a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás beszüntetése mellett foglaljon állást. A magyar kamarai elnök ugyanakkor kétkedően nyilatkozott arról, hogy az EU hamarosan sikereket tudna elérni a gazdasági válság leküzdésében. Azt mondta, Európa - amely a 2008-ban kitört hitelválság kezdetén azt állította, hogy az egész csupán amerikai probléma folyamatosan egy-két éves lemaradásban van a válságra történő válaszadás teendőit illetően. Parragh László ugyanakkor bírálta azt a jelenséget is, hogy a Magyarországnak szánt uniós támogatási pénzekből jelentős összegek "ragadnak bent" az EU kasszájában. A bankrendszerről szólva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke bírálta azokat a külföldi bankokat - szerinte főként osztrák pénzintézetekről van szó -, amelyek, mint fogalmazott, a "fogd a pénzt, és fuss" elvének jegyében jelentek meg Magyarországon, majd hatalmas összegeket vontak ki onnan. Parragh szerint meg kell reformálni azt a magyar bankrendszert, amely - a kamarai adatok szerint - 89 százalékban külföldi kézben van. Az uniós tisztségviselők egyike ugyanakkor olyan példákkal élt, hogy Finnországban alig van finn kézben pénzintézet, mégis jól működik a bankrendszer, Spanyolország pedig spanyol kézben levő bankokkal is válságos helyzetbe tudott süllyedni. Az egyik európai bizottsági tisztségviselő - elismerve a túlzottdeficit-eljárás terheit Magyarország fő problémájának a külfölddel szembeni eladósodottság magas fokát tartotta. Mint mondta, meg kell tanulni, hogy a bankár napsütésben szívesen ad kölcsön esernyőt, ám amint elered az eső, azt azonnal visszakéri. Aki pedig hitelhez akar jutni a banktól - tette hozzá -, annak meg kell tudnia győzni a bankot arról, hogy nincs is szüksége a pénzre. MTI

-3-


metropol.hu Új OKJ: komolyabb verseny kezdődhet az iskolák között 2013.05.23 07:17.05 - [25692125] Szeptemberben új időszámítás kezdődik a hazai felnőttképzésben, életbe lép az új OKJ. A magasabb óraszámok miatt a képzések árai is vélhetően emelkedni fognak, ami a jelenlegi képzőintézmények között komolyabb versenyt hozhat. Az iparkamara képviselője szerint a rendszer átláthatóbb, egységesebb lesz, amivel végső soron mindenki jól járhat. Minden megvan az induláshoz - Az új rendszerhez minden hivatalos dokumentum megjelent már a szakképző iskolák számára, megvannak a modulrendeletek és a kerettantervek is - mondta lapunknak Szilágyi János. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója hozzátette: ezek alapján a képzőintézetek megkezdhették a felkészülést és a helyi pedagógiai programok elkészítését. Szilágyi János szerint az oktatásban a változtatásokat mindig nehéz elfogadtatni, de szerinte ezekkel a hazai szakképzés és felnőttképzés átláthatóbb, életszerűbb lesz. - A 10 osztályra épülő rendszerben például a fiatalok 16 évesen kezdhetik el a gyakorlatokat, ekkor pedig már nehéz velük megszerettetni az adott szakmát - vélekedett Szilágyi János. Szerinte többek között ezért lehet, hogy a szakmunkásképzésben jelenleg körülbelül 30 százalékos a lemorzsolódás. Az új szakképzési rendszerben azonban már a 9. évfolyamon elkezdhetnek dolgozni a fiatalok tanműhelyi körülmények között a gyakorlati helyükön. Tisztulást hozhat Az új OKJ bevezetése a felnőttképzési piac lapunk által megkérdezett szereplői szerint egyfajta tisztulást hozhat. Az ősszel életbe lépő változások egyik lényeges pontja lesz ugyanis, hogy központilag határozzák meg az egyes képzések óraszámait, ami az esetek többségében végső soron az óraszámok emelkedését hozhatja. Ez pedig a jelenlegi képzési árak emelkedését eredményezi, amit nyilván sokan már nem tudnak vállalni, így távol maradhatnak a felnőttképzéstől. - Szeptember előtt a változásoknak azonban még lehet piac élénkítő hatása is, hiszen az addig induló képzéseket még a jelenlegi óraszámokkal és árakon hirdethetik meg az intézmények mondta lapunknak Murvai László. A Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Kft. felnőttképzési vezetője szerint viszont ezt követően egyfajta tisztulás várható. Főként a kisebb intézmények lesznek gondban, ahol a kereslet húsz-harminc százalékos visszaesése már elviheti a teljes profitot. - Ugyanakkor a felnőttképzéssel foglalkozó cégeknek össze kell majd fogniuk, ha kell, akár közösen elindítani képzéseket - mondta Murvai László. Minőségi javulás Óvatosabban fogalmazott Farkas László, az AIB-VINCOTTE Hungary Kft. vezetője, aki szerint mutatkozhat minőségi javulás a képzésekben az óraszámok emelkedése miatt. - A magasabb minőség azonban nem feltétlen a megnövelt óraszámok miatt valósul meg, sokkal inkább az előadók felkészültségén, az ismeret átadásának képességén és az elméleti, valamint a gyakorlati képzés felszereltségén múlik - mondta Farkas László, aki azt is hozzátette: az igazi kihívást a képzések árán túl elvégzésük időtartama fogja jelenteni. 2010-ben harmincegyezer 19 évesnek volt 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége. Ez a korosztály 24,7%-a. A legfontosabb változások o Általánossá válik a nyolc osztályra épülő szakmunkásképzés, melyben már a 9. évfolyamtól tanműhelyi gyakorlaton vesznek részt a tanulók. o A tananyag kétharmadát teszi majd ki a szakmával kapcsolatos ismeretek megszerzése, egyharmadát pedig a közismereti tantárgyak. o A kerettantervek központilag kötelező óraszámokat határoztak meg. Az összes óraszám 10 százalékát az iskolák saját pedagógiai programjuk kiegészítésére használhatják fel. o 39 ágazati szakközépiskola jön létre, melyek elvégzése után egyéves képzéssel szakirányú tecnikusi végzettség szerezhető majd. Kiss András -4-


napi.hu Mindenkit beelőzött az OTP 2013.05.23 10:31.12 - [25694038] A magyarországi gazdasági szervezetek az elmúlt valamivel több mint öt évben 24 híján 660 ezer bankszámlát nyitottak - derül ki a Céginfo.hu adataiból. A bankszámlák több mint 93 százalékát a legnagyobb tizenkét pénzintézetnél és a takarékszövetkezeti hálózat tagjainál nyitották. A legtöbbet tavalyelőtt, a legkevesebbet tavaly. Az adatsorból az is kiderül, hogy öt év alatt alaposan átrendeződött a vállalati banki piac Magyarországon. Az elmúlt öt és egyharmad évben nagyot változott a pénzintézetek népszerűsége a vállalati szektorban. A 2008-ban és 2009-ben még legtöbb új számlával büszkélkedő CIB tavaly már csak a nyolcadik volt, és az idei első négy hónapban is ezt a helyezést érte el. A 2008-as listán még második Raiffeisen a következő évben már csak hetedik volt, ötödiknél jobb helyet azóta sem tudott elérni. Gazdaságélénkítés Sok kérdés maradt a pénztárgép-szabályozással kapcsolatban Luxusautó, jó iskola, magánkórház - így csábítják a magyar dolgozókat Ezt várhatjuk a jövő évtől az MKIK szerint "Nálunk nincs jobb a piacon" Tovább A 2008-ban és 2009-ben harmadik OTP 2010 óta minden évben az első helyet szerzi meg, tavaly és tavalyelőtt az Unicredit és a K&H végzett a második és harmadik helyen (2008-ban még csak az ötödik és hatodik helyeken voltak). Az összes takarékszövetkezet együtt 2012-ig minden évben dobogós - 2009-ben második, a többi évben harmadik -, míg tavaly negyedik lett volna, és idén ismét a harmadikok lennének az OTP és a K&H mögött. Bankszámlanyitások havi száma 2008 óta Kattintson a nagyobb méretért! Forrás: Céginfo.hu Az elmúlt öt és egyharmad évben a legtöbb bankszámlát az OTP-nél nyitották, az összes takarékszövetkezet lenne a második, míg a következő három helyen szinte holtversenyben áll három pénzintézet. Kattintson a nagyobb méretért! Forrás: Céginfo.hu Mint látható, az OTP folyamatosan növelte súlyát a vállalati banki piacon - az új nyitások száma csak tavaly esett vissza, de az országos átlagnál jóval kisebb, alig 3 százalékos mértékben -, a K&H minimális növekedést ért el minden évben, és 2012-ben szintén az országosnál kisebb visszaesés érte. Az Unicreditnek 2010-2011-ben sikerült nagyon erősen magához vonzani a vállalati ügyfeleket, a Raiffeisen nagyon nagy visszaesés után 2010-től stabilizálta a helyzetét, míg az Erste Bank évekig tartó stabil teljesítmény után tavaly szenvedett el komoly veszteségeket. Az MKB, a Citibank és az FHB 2011-ig lendületesen növelte az új vállalati ügyfelei számát, a Budapest Bank 2010 óta erősödik folyamatosan a cégek körében, és a Raiffeisen mellett a másik olyan pénzintézet tudott lenni, ahol az új bankszámlák száma 2012-ben magasabb volt, mint egy évvel korábban - derül ki a Céginfo.hu összesített adataiból. Részesedés az újonnan nyitott számlákból Kattintson a nagyobb méretért! Forrás: Céginfo.hu A Takarékszövetkezetek javuló helyezése a kiterjedt országos hálózatnak és a rugalmasabb helyi ügyintézésnek tudható be.

-5-


A legnagyobb pénzintézetek piaci részesedése folyamatosan a 93-94 százalékos sávban mozog. A kisebb pénzintézetek,- mint a TOP listáról éppen csak lemaradó AXA Bank, vagy Kinizsi Bank - nem tudják növelni a részesedésüket. A koncentráció ráadásul erősödni tűnik, míg 2008-ban (a takarékszövetkezeteket egyként kezelve) 44, míg idén már csak 37 olyan pénzintézet volt, ahol április végéig legalább egy számlát nyitott egy társas vállalkozás. Az elemzés az újonnan nyitott bankszámlák számára vonatkozik. Az adott időszakban megszűntetett illetve az egyes pénzintézeteknél meglévő vállalati bankszámla állomány időszaki változásai külön elemzést érdemelnek. Ha szeretné megtudni, hogyan néz ki vállalkozása a befektetők, külső finanszírozók, lehetséges üzleti partnerek szemével, a PwC online szolgáltatáscsomagja segít Önnek. Készüljön fel a finanszírozókkal való tárgyalásra a KKV Turbóval !

nol.hu Szakmát vagy diplomát? 2013.05.23 16:16.10 - [25698189] Míg Európa a tudás-, Magyarország a munkaalapú társadalom felé vette az irányt. Csakhogy félő: a bérek emelése nélkül előbb-utóbb azok a fiatalok is elhagyják az országot, akiket a bizonytalan gazdasági helyzet és a felsőoktatási keretszámok megváltoztatása az egyetemi, főiskolai tanulmányok helyett most a gyorsabb szakmatanulás felé terelt. Kis csoportos oktatás a kecskeméti Mercedesnél. Műszaki képzettséggel könnyű az elhelyezkedés Kurucz Árpád Demográfiai csökkenéssel magyarázta a kormány, hogy a tavalyihoz képest csaknem tízezerrel kevesebb, 95 147 fiatal jelentkezett a 2013 szeptemberében startoló tanévre alap- és mesterképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben.Ez az adat a legalacsonyabb az elmúlt 17 év statisztikái alapján. - Az okok között sorakozik a bizonytalanság, a gazdasági visszaesés és a családok anyagi helyzetének romlása is, ugyanakkor nem tudjuk, hányan kezdik meg tanulmányaikat külföldön. A folyamat azonban öszszességében mindenképpen kedvezőtlen - véli Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Polónyi István oktatáskutató közgazdász, a Debreceni Egyetem tanára szerint a jelentkezők számának drasztikus csökkenését korántsem lehet csupán a fogyatkozó népességgel magyarázni. - Az érettségizők száma az elmúlt tíz évben alig változott, tavaly is éppen csak csökkent, így a demográfia mindössze néhány százalékban járul hozzá ehhez a folyamathoz. Az ok a jelentkezők elbizonytalanodása és az, hogy az Orbán-kormány deklaráltan a munkaalapú társadalom mellett tette le a voksát. Miközben az Európai Unió az Európa 2020 stratégia keretében 2010-ben a többi között azt tűzte ki célul, hogy az évtized végére a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát negyven százalékra növeli a 30-34 éves korosztályban, azaz a tudásra helyezi a hangsúlyt. Mi csupán 30,3 százalékot vállaltunk. Ennél kevesebbet csak a románok és az olaszok tűztek ki célul - mondja a szakember. A gazdaságfejlesztési tervek is a tőkevonzást, az olcsó munkaerő biztosítását célozzák a magyar és külföldi vállalatok számára, alapvetően egy termelési rendeltetésű felsőoktatás biztosításával. - Azok közül, akik megengedhetik maguknak, sok család dönt majd gyerekei külföldi taníttatása mellett. Akik pedig kiszorulnak a hazai felsőoktatásból - jellemzően a Magyarországon különösen népes alsó középosztályhoz tartozó fiatalok -, a kétkezi szakmák felé fordulnak. Csakhogy amíg ilyen alacsony a bérszínvonal a magyar iparban, nagy a -6-


veszélye, hogy hosszú távon a hentesek, pincérek, szerelők, építőipari szakemberek is inkább külföldre áramlanak az iskola befejezése után - véli Polónyi István. A szakember szerint a tandíj korántsem ördögtől való, az viszont, ami most történik a felsőoktatásban néhány szak állami finanszírozásának megszüntetésével, csak igazságtalanabbá teszi a rendszert. A feketelistára tett szakokat ugyanis átláthatatlan szempontok alapján, szubjektíven válogatták ki, a természettudományos és műszaki pályákat pedig szintén a munkaerő-piaci viszonyok vizsgálata nélkül propagálják: a kémikusok, biológusok például évek óta csak nagy nehézségek árán találnak állást - mutat rá Polónyi István. - A népességfogyás nyilvánvalóan érezteti a hatását a felsőoktatásban is, de tízezer fős visszaesés nem következhetett be egy év alatt pusztán demográfiai okok miatt. A trendek nem változnak ilyen gyorsan. Hosszabb távon azonban nyilvánvalóan számolnunk kell azzal, hogy egyre kevesebb résztvevővel működik majd az oktatási rendszerünk. A 14 éves korosztály létszáma például 26 százalékkal - 127-ről 94 ezerre - csökkent az elmúlt nyolc évben - mondja Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatója. A szakember szerint viszont mindemellett több pozitív változás is történt, és korántsem arra utalnak a jelek, hogy Magyarország nemzetközi szinten lefelé versenyezne, ami a képzettséget és az ezzel szorosan összefüggő munkaerő-piaci hozzáadott értéket illeti. Az elméletigényesebb szakmát tanulók száma az elmúlt években majdnem utolérte a fizikai szakmák betöltésére készülőkét: 93 ezren tanulnak érettségire épülő, zömében technikusszakmát, 103 ezren pedig általános iskolai végzettségre épülő szakmákat. A gimnáziumba járók aránya 1990 óta 24-ről36, aszakközépiskolai tanulók aránya pedig 33-ról 41 százalékra nőtt. Eközben a szakiskolába járók aránya megfeleződött: 44-ről 22 százalékra csökkent. - A szakmatanulás presztízse fokozatosan javul, és felméréseink szerint a gazdasági visszaesés ellenére emelkedik a végzést követő kilenc hónapban elhelyezkedők aránya. Azaz a tömegoktatásból kikerülő diplomások álláspiaci előnye valamelyest csökkent, amit igazol, hogy a 20-24 év közötti fiatalok körében a szakmunkások munkanélküliségi rátája24, afelsőfokú végzettségűeké pedig 19 százalék - mondja Szilágyi János. Bár a diplomások aránya Magyarországon alacsonyabb, mint az uniós átlag, ennek oka részben az, hogy Európa legtöbb országában a statisztikák a felsőfokú szakképzésben részt vevőket is tartalmazzák. - Akad olyan ország, ahol a felsőfokú szakképzésben részt vevők aránya eléri a 35 százalékot. Nálunk ugyanez a szám mindössze tíz százalék körül mozog. Ezt akár meg is lehetne duplázni, ha a cégek valós munkaerőpiaci igényeire épülne a képzés - teszi hozzá a szakember.

trademagazin.hu Bővülő gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok Dél-Afrikával 2013.05.23 19:05.41 - [25699861] Hétfőn került sor a Magyar-Dél-Afrikai Gazdasági Vegyes Bizottság alakuló ülésére Dél-Afrikában. A Bizottság magyar társelnöke Szatmáry Kristóf államtitkár, dél-afrikai társelnöke Elizabeth Thabethe, a Gazdasági és Ipari Minisztérium miniszter-helyettese. Közlemény. Az újabb Bizottság létrejötte jól illeszkedik a Kormány által kidolgozott Külgazdasági Stratégiához, amelynek egyik fő célkitűzése a magyar vállalkozások nemzetközi piacokon való térnyerésének támogatása, a magyar gazdaság exportteljesítményének további bővítése.

-7-


A Bizottság felállításának eredményeként a jövőben jelentős vízügyi együttműködésre nyílik lehetőség a két ország között. A dél-afrikai Vízügyi Minisztériummal folytatott tárgyalások alapján a felek nyitottak egy együttműködési szerződés megkötésére, amely lehetőséget biztosítana a magyar cégek számára a Dél-Afrikában megvalósuló projektekben való részvételre. Szatmáry Kristóf Dél-Afrika turisztikai államtitkárával folytatott megbeszélése nyomán az afrikai ország vizsgálja annak lehetőségét, hogy dél-afrikai turisztikai képviselet nyíljon Budapesten. A Vegyes Bizottság megalakulásával lehetőség nyílik továbbá felsőoktatási és szakképzési, bányászati és bányaipari, agrár-, tudományos- és technológiai együttműködésre is. Látogatása során Szatmáry Kristóf találkozott a helyi magyarság képviselőivel, ennek keretében a pretoriai nagykövetségen egy állampolgársági esküt tevő magyar felesketésében is részt vett. Hasonlóan a világ más országaiban élő magyarokhoz, a Dél-Afrikában élő magyarság körében egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a Kormány által megteremtett egyszerűsített honosítási eljárás lehetősége iránt. Szatmáry Kristóf találkozott a Dél-Afrikai Zsidó Szervezet országos elnökével. A megbeszélés során szóba került a Budapesten megrendezett Zsidó Világkongresszus is, amelyhez kapcsolódóan elismerően szóltak Orbán Viktor miniszterelnök beszédéről. Az afrikai kontinensen Dél-Afrika Magyarország legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere: Dél-Afrika az Európán kívüli országok között hazánk 4. legnagyobb importőre, az Dél-Afrikába irányuló hazai kivitel több mint 776 millió USD értékű volt 2012-ben, továbbá eddig több mint 200 millió USD dél-afrikai beruházásra került sor hazánkban. A magyar gazdaság exportteljesítményét növeli, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom túlnyomórészt magyar exportból áll. A Kormány gazdaságélénkítő célkitűzéseinek és a két ország kölcsönös érdekeinek megfelelően a GVB a kétoldalú kereskedelmi forgalom további növelését, a kis- és középvállalkozások piacszerzésének elősegítését, a kölcsönös befektetési tevékenység fejlesztését tűzte ki célul. A két ország közötti bővülő együttműködés eredményeként együttműködési szándéknyilatkozatot került aláírása kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Johannesburgi Kereskedelmi és Iparkamara között. A megállapodás célja a hazai vállalkozói kör külpiaci érvényesülésének elősegítése, együttműködési lehetőségek kialakítása a vállalkozók számára. A GVB kitűnő lehetőséget szolgáltatott arra, hogy felhívja Dél-Afrika figyelmét a 2013. június 6. és 7. között megrendezésre kerülő Budapest-Afrika Fórumra. A rendezvény keretében sor kerül gazdasági fórumra is, ahol több afrikai ország magas rangú tisztségviselője és üzletemberei találkozhatnak magyar vállalatok, és a kormány képviselőivel. (Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárság)

-8-

Magyar Hírlap Az új hitelprogrammal házhoz jön a pénz oldal - [ ]

Recommend Documents