MAGYAR EU FEJLESZTÉSI IGAZGATÓTANÁCS
PARTNERSÉG A FEJLETT MAGYARORSZÁGÉRT
„A Microsoft egyik legfontosabb kötelessége, hogy együttműködjön a különböző országokkal és szervezetekkel a digitális írástudás és az informatikai készségek oktatása, elterjesztése érdekében. A TITAN program célkitűzései - az évi kétszázezernél is több emberhez eljuttatandó informatikai alaptudás, KKV vállalatok vezetőinek informatikai képzése és az IT szakemberek professzionális fejlesztése – azt fogják eredményezni, hogy Magyarország versenyképessége növekszik, új piaci és társadalmi esélyek teremtődnek.”
Steve A. Ballmer
vezérigazgató – Microsoft Corporation
I. A Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács Magyarországon a már 2005 óta sikeresen működő EUGA konzorcium által demonstrált hos�szú távú iparági partnerség nyújtott biztos alapokat a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács megalakításához. A MEFIT egyben a páneurópai E-skills Industry Leadership Board (E-képzettségek Iparági Igazgatótanács) és a European Alliance on Skills for Employability (Európai Szövetség a Foglalkoztatási Célú Képzettségekért) magyar munkacsoportja. A MEFIT a magyar IT-iparág által életre hívott és működtetett nonprofit, hosszú távú partneri szerveződés, amelynek fő célja az IT-kapcsolódású fejlesztési források minél nagyobb hatékonyságú felhasználásának elősegítése egy versenyképes, innovatív és befogadó Magyarország megteremtéséért az Európai Unióban. A szervezet tevékenységét szoros együttműködésben végzi döntéshozó partnereivel a közigazgatásból, a tudományos szférából, az érdekképviseletektől és civil szervezetektől: mindezt EU-ajánlásokra és hasonló, rangos kezdeményezésekre építve.
A MEFIT küldetése A MEFIT küldetése, hogy össztársadalmi célok érdekében harmonizálja és képviselje az IT-iparág szükségleteit és igényeit, iránymutatásokat tudjon nyújtani az ország érdekeit leginkább szolgáló IT-fejlesztési célok tekintetében, és kezdeményező szerepet vállaljon fel az azokat megvalósító projektek kimunkálásában.
Céljai elérése érdekében a MEFIT: • s zinergiát képez az erőforrások, az igények, a lehetőségek és a legmagasabb szintű szakértelem között, • á llandósított párbeszéd keretein belül meghatározza, megfogalmazza és képviseli az iparág által helyesnek tartott IT-fejlesztési irányokat, • k épviseli a kormányzat felé az IT-fejlesztés, mint legmagasabb szintű nemzetgazdasági prioritás fontosságát, • k ezdeményezi és szoros figyelmmel kíséri konkrét, nagyívű IT-fejlesztési programok kidolgozását, becsatornázást, elfogadtatását és végrehajtását, • p roaktívan mozgósítja Tagjai és Tanácsadó Tagjai közös erőforrásait és szakértelmét a közös célok érdekében • ö sszegyűjti, értékeli és hasznosítja a társzervezetek és az EU-ban már futó programok tapasztalatait, de törekszik az úttörő, példamutató szerepre is. A MEFIT tagjai Magyarországon aktív multinacionális és magyar tulajdonú informatikai vállalatok. A MEFIT tanácsadó testülete tömöríti azokat a tudományos szaktekintélyeket, érdekképviseletek, civil szervezetek, oktatási központok és kapcsolódó európai hálózatok döntéshozóit, akik tudásukkal, tapasztalatukkal és multiplikációs képességeik révén nagy mértékben segítik az igazgatótanács munkáját.
II. Tudás és képzettség a digitális világban „A magasan képzett és alkalmazkodóképes munkaerő lesz Európa versenyképességének és jólétének alapja a XXI. században, és ennek legkritikusabb építőköve az információtechnológiai képzettség.” Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke, vállalkozáspolitikai és ipari főbiztos A lisszaboni stratégia céljainak elérésére indított növekedési és foglalkoztatási partnerség keretében az EU a tudást és az innovációt nevezte meg a folyamat révén 2010-ig kiteljesedő európai információs társadalom motorjául. Az EU GDP-növekedésének negyedét és a termelékenység növekedésének 40-50%-át az információés kommunikációtechnológiai szektor (továbbiakban: IKT) adja. Mind a kormányok, mind a tudományos körök egyhangúan amellett érvelnek, hogy az IKT-képzettségek fejlesztését célzó oktatás kivételes fontosságú hajtóereje a foglalkoztatás növekedésének és a munkahelyteremtésnek, és szerepe elengedhetetlen egy versenyképes és befogadó Európa megteremtésének folyamatában. Az elmúlt években azonban számos kutatás és jelentés mutatott rá arra, hogy Európa egyre komolyabb mennyiségi és minőségi gondokkal küzd a magas IKT-képzettségű munkaerő terén. Az EU saját felmérései azt mutatják, hogy az európai munkavállalók alapszintű IKT-képzettsége megfelelő szintű, viszont a problémát a fejlett és professzionális szintű képzettségek terén mutatkozó hiányok okozzák. Mindez egyre fenyegetőbbnek tűnik annak tükrében, hogy a globális versenytársak (különösen India és Kína) feszített ütemben rendezik át a IKT-szakemberek globális piacát. A vállalati vezetőknek a legtehetségesebb és legképzettebb szakemberekre van szükségük ahhoz, hogy helyt tudjanak állni a versenyben. A globális kihívásoknak való megfelelés kényszerén felül, az európai gazdaság derékhadát adó KKV-szektor komoly nehézségekkel küzd, hogy a vállalatok döntéshozói és munkavállalói megszerezzék a megfelelő e-képzettségeket, és új üzleti modellekre építkezve vegyenek részt a versenyben. A formális képzési rendszerek nem a vállalatok igényeinek megfelelő minőségű, mennyiségű és képzettségű szakembert bocsátanak ki. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a jelek szerint a KKV-k mind az időt, mind a költségeket sajnálják munkavállalóik IKT-képzésére. Üdvözöljük a TITAN-t! A projekt célkitűzései
egybeesnek a SZÁMALK Zrt.küldetésnyilatkozatában megfogalmazottakkal. 30 éve építjük az információs társadalmat, több mint 100 ezer oklevelet bocsátottunk ki a továbbképzés és szakképzés különböző szintjein. Reméljük, hogy a TITAN projekt kapcsán sok informatikus TITAN képzéséhez tudunk hozzájárulni.
Ez a kritikus helyzet azzal fenyeget, hogy az európai növekedés egyik legfontosabb visszatartója az IKT-képzettségek hiánya lehet. Az EU ezért az európai munkavállalók, a kormányzatok, az oktatási szeDr. Zárda Sarolta vezérigazgató – Számalk Zrt. replők, és az IKT-iparág minden eddiginél erősebb, koherensebb és hatékonyabb együttműködését szorgalmazza, hogy az innováció és a versenyképesség előtt tornyosuló akadály megszünjön. A 2007–2011 között létrejövő, mintegy 4,5 milliónyi IKT-munkahely magasan képzett európai és nemzeti munkaerőt kíván, hogy a digitális gazdaság szabályai szerint annak minden szereplője érvényesülni tudjon.
4 MEFIT
Az IKT-iparág – felismervén, hogy cselekednie kell – intézményesített, transzeurópai párbeszédet (multi-stakeholder partnership, továbbiakban MSP) kezdeményezett a többi kulcsszereplővel annak érdekében, hogy az iparág elvárásai a kormányzati szereplőktől költségvetési hozzájárulásukhoz illeszkedő, megfelelő figyelmet és szabályozási támogatást kapjanak. A közelmúltban globálisan egyre meghatározóbbá váló MSP-k népszerűsége abban rejlik, hogy az eddig ismert konstrukcióknál hatékonyabb szövetségeket hoznak létre a kormányzat, az üzleti szféra és a civil társadalom főszereplőiből. Az MSP-k közös stratégiai szemlélet által vezérelve tömörítik a szereplők erőforrásait és kompetenciáit annak érdekében, hogy az IKT-fejlesztés legfőbb kihívásait a fenntartható fejlődés alapelvei szerint, közös érdekeink szem előtt tartásával oldjuk meg. A formálódó MSP-k kulcsszerepet töltenek be az európai e-kompetencia célkitűzésekben, mivel figyelemmel kísérik az e-képzettségek keresletét, hidat vernek az állami és nem állami szakképzés és tanúsítások között, fejlettebb képzési és e-képzési platformokat fejlesztenek, és kritikus tömeget hoznak létre az erőforrások, a szakértelem és a tapasztalatok közös ernyő alá hozása révén.
A Magyar Telekom különös hangsúlyt fektet arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások távközlési és informatikai igényeit ne csak kiszolgálja, hanem részt vegyen a vállalkozások IKT tudatosságának fejlesztésében. Ez a cél lebegett a szemünk előtt akkor is, amikor a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács munkájába bekapcsolódtunk, és nagyon bízunk abban, hogy a Tanács által elindított TITAN programon keresztül cégünk is jelentősen hozzá fog járulni a kis- és közepes vállalkozások informatikai és távközlési fejlődéséhez. Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató – Magyar Telekom Nyrt.
A főszereplők közötti dialógus első, intézményesített transzeurópai szervezete, az e-Skills Industry Leadership Board (EILB) 2007 júniusában alakult, és az IKT-iparág vezető cégeinek, informatikai oktatással foglalkozó cégeknek és az iparági szövetségeknek csúcsvezetőit tömöríti, szoros összeköttetésben az Európai Bizottsággal. Az EILB olyan integrált képzési, munkaerőpótlási, és certifikációs prioritásokat határoz meg, valamint olyan tagállami programok indításában vállal szerepet, amelyek a tudásalapú gazdaság kritériumrendszereinek megfelelően növelik a XXI. századi munkavállalók alkalmazkodóképességét. A jól működő partnerség eredményeképpen Európa különböző pontjain egyre több, a fenti célkitűzésekhez illeszkedő, EU-forrásokból finanszírozott e-képzettségi program lát napvilágot. Belgiumban, Németországban és az Egyesült Királyságban már folynak hasonló programok, amelyek keretében már több százezer embert képeztek ki különböző szintű IKT-képzettségekre. A múlt év közepe óta megkezdett nemzeti szintű egyeztetések eredményeképpen 2008 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tavaszától Lengyelországban (3000 IT küldetésánek része a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését célzó oktatási, képességPro és 25 000 Haladó Felhasználó képfejlesztési tevékenység. Az Alapítvány a magyar KKV szektor informatikai tudázése), Csehországban (50 000 munkaválsának növelése érdekében már korábban is hajtott végre programokat. A TITAN laló e-skills képzése), Spanyolországban, programban való részvétellel eleget teszünk az alapítói céloknak, és az eddig Franciaországban és Hollandiában indulfelhalmozott tudás a program sikerének garanciája lehet. nak a vonatkozó programok. dr. Braun Márton ügyvezető igazgató – Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
MEFIT 5
Míg a nyugat-európai IKT-piac mindössze 6,1%-os növekedéssel számol, KözépKelet-Európában ugyanez a prognózis 13,2%-os fejlődést jósol. Az összeurópai gondokon felül, a növekedést korlátozó tényezők ebben a régióban, különösen hazánkban azonban a következők: TUDÁS – ELKÖTELEZETTSÉG – FELELŐSSÉG! Az információs társadalom: áldás és átok. Áldás lehet mindenki számára, aki a lehetőségeivel tud, akar és képes élni. Átok azoknak, akik nem ismerik a lehetőségeit, akik nem is motiváltak. Ez vezette az NJSZT-t arra a következtetésre, hogy a birtokában lévő tudás jelentős felelősséget ró a társaságra a civil társadalom digitális írástudóvá tételében. A TITAN program alkalmas az eddigi eredmények jelentős mennyiségi és minőségi javítására. Alföldi István ügyvezető igazgató – Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
1. A piacon levő minőségi és mennyiségi szakemberhiány (elégtelen számú szakember, nem megfelelő képzettségi szintek, oktatási programok piac- és gyakorlatidegensége. 2. A KKV-szektor alacsony képzési prioritásai (költség- és időrzékenység, mindössze az árbevétel 0,5%-át, összes munkaerő-költségük 3,1%-át fordítják képzésre).
3. Eddig – az intézményesített párbeszéd hiányában – az e-képzéseket központba állító együttgondolkodás és fókusz (nemzetgazdasági prioritás) hiánya és a rendelkezésre álló EU-források nem kellő hatékonyságú felhasználása. 4. A digitális szakadék felszámolását célzó e-befogadás foglalkoztatási fókuszának nem kellő mértékű kidomborítása, és a vonatkozó projektek összehangolásának elmaradása. Ezen problémák felismerése, továbbá a gyors és hatékony megoldáskeresés igénye kövezte ki az utat a MEFIT létrejötte előtt, amely szervezet felelősen képes tetterőt és szakértelmet koncentrálni az alábbi prioritások képviselete és végrehajtása érdekében: • a jelen és a jövő munkavállalóinak e-képzettségi motiválása és ezen képzettségekkel felruházása, • a z IKT-szakemberek tanulási és képzési hajlandóságának, kompetencianövelésének népszerűsítése, • az e-képzettségekre irányuló multi-stakeholder partnerségek kiterjesztése, hatékonyságuk növelése a foglalkoztathatóság és termelékenység serkentése érdekében, • támogatás és előrejelzések biztosítása a közeljövő e-képzettségi elvárásairól, rohamléptekkel átalakuló technológiai és gazdasági környezetünkben.
A magyar IT-szektor krémje már most is a nemzetközi élvonalban van. A TITAN Program viszont az egész társadalom IT-felzárkóztatásának kiemelkedően fontos eszköze. Dr. Török Ádám egyetemi tanár, akadémikus, az MTA elnökségi tagja
6 MEFIT
III. A TITAN Program Az első ízben 2007. októberében megtartott Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT) előkészítő megbeszélésen az informatikai iparág részéről számos ötlet és elvárás merült fel a szakemberhiány csökkentésére, az EU-forrásokból megvalósuló képzések hatékonyabbá tételére. Megfogalmazódott az igény egy, a célokat minél tökéletesebben szolgáló képzési keretprogram 2008 első hónapjaiban A rEVOLUTION Software számára különösen fontos a TITAN-programban való részvétel, történő lefektetésére és gyakorlatba átülhiszen dinamikus fejlődésű magyar KKV-ként tetésére is. A program kapcsán a MEFIT napról napra megtapasztaljuk mind a keresett szakemberek szintjén, mind az alábbi alapelveket rögzítette: • v alós piaci igényekre válaszoljon és gyors eredményeket adjon,
– ügyfeleink révén – cégvezetői és alkalmazotti oldalról is az ország alacsony szintű IT-fejlettségének visszahúzó erejét. Bízunk benne, hogy Board-tagként kamatoztatni tudjuk széles körű iparági tapasztalatainkat és segíthetünk a versenyképességet célirányosan növelő programok kialakításában.
• legyen lehetőség informatikai szakemberek hatékony és magas színvonalú képzésére,
Bódog Norbert ügyvezető igazgató – rEVOLUTION Software Kft.
• a képzések minősége folyamatosan ellenőrizhető legyen, • a pályázás, valamint a végrehajtás és monitorozás minimális adminisztrációval valósuljon meg (kormányzat és a résztvevők oldalán egyaránt). A fenti alapelveknek megfelelően elkezdődött a közben intézményesülő és bővülő MEFIT részéről a TITAN Keretprogram (Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére) lefektetése.
Az IKT-képzettségek fejlesztését szolgáló TITAN Keretprogram legfontosabb stratégiai fókuszai: • a magyar vállalatok európai és nemzetközi versenyképessége, • a digitális gazdaság elvárásainak továbbadása, • a KKV-k technológiaváltáshoz való alkalmazkodásának felgyorsítása, • a munkáltatók képzési kultúrájának a piaci követelményekhez igazítása,
Magyarország első számú informatikai cégének vezetőjeként megtiszteltetés a TITAN program sikeres megvalósításánál bábáskodnom. A program által megfogalmazott célok az egész magyar társadalom jövőjének sikerét jelentik, a hazai KKV-k versenyképességének növekedésétől kezdve, a digitális írástudatlanság csökkentésén keresztül, az eredményes munkahelyhez jutásig. Hegedüs Gábor vezérigazgató – Hewlett-Packard Magyarország Kft.
• a munkavállalók tudásának munkakörükhöz adekvát mélysége és naprakészsége, • egységesített akkreditációs és certifikációs pillérek, • a KKV-szektor pályázati adminisztrációs, és önrész-terheinek minimalizálása.
MEFIT 7
Felfelé a tudáspiramison A TITAN Program felismeri, azonosítja és integráltan kezeli a társadalomban fennálló különböző e-képzettségi szinteket. A program filozófiájának újszerű központi eleme az a tétel, hogy a képzés képes kell legyen minden résztvevőt a tudáspiramison legalább egy szinttel feljebb emelni: de mindenkinek a tudásszintjének megfelelő ismereteket kell oktatni. Digitális írástudást kell adni a digitális analfabétának - naprakész, piaci igényeket tükröző elitképzést a profiknak.
IT szakember szint Piackonform IT Pro szakember képzés (IVSZ szakmai kontrollal)
Üzleti döntéshozói szint A vállalkozások hatékonyságát növelő szemlélet és eszközök gyakorlati fókuszú átadása
Munkavállalói-felhasználói szint Informatikai készségek oktatása a foglalkoztathatóság növeléséért a munkaerőpiacon résztvevők, vagy oda belépők számára
I. Alprogram: PROTEUS-program – versenyképesség és élre törés Az IKT-szektor sokrétű szakember-hiányának mérséklése a piac igényeinek megfelelően, magas szinten és diverzifikáltan kiképzett IT-Pro szakemberek révén, a magyar IKT-intenzív gazdaság versenyképességének gyors és fokozott mértékű feljavítása érdekében.
II. Alprogram: DIG-IT-program – Digitális gazdaság és a KKV-szektor megerősítése A magyar KKV-szektor globális versenyképességének fokozása döntéshozóinak IKT-fókuszú üzleti továbbképzése és e-business ismereteik korszerűsítése révén.
III. Alprogram: DIG-IT-ALL-program – Munkaerőpiaci fókuszú e-befogadás A digitálisan írástudatlan/informatikai alapkészséggel rendelkező munkavállalók és potenciális munkavállalók) képzése, és jobb munkakörökhöz, illetve munkahelyhez juttatása, startup e-business vállalkozások ösztönzése. A TITAN Keretprogram a páneurópai Employability Alliance célkitűzései mentén és a megvalósulás különböző szakaszaiban álló európai nemzeti programok mezőnyében kíván példaértékű magyar eredményeket felmutatni a 2009–2012 közötti időszakban. A TITAN Keretprogramnak és annak alprogramjainak (PROTEUS, DIG-IT, DIG-IT-ALL) programozása belső munkacsoportok és külső szakértők bevonásával dinamikus pályára állt, és a legmagasabb szintű döntéshozói egyeztetés megkezdődött. Az egyeztetés célja, hogy a TITAN Keretprogram a 2008-as évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitűzéseinek megfelelően kiemelt fontosságú, EU-forrásokból finanszírozott program formájában kerüljön elfogadásra és támogatásra.
8 MEFIT
Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére I. Alprogram PROTEUS Program
Főcél
Az IKT-szektor sokrétű szakemberhiányának mérséklése a piac igényeinek megfelelően magas szinten és diverzifikáltan kiképzett IT-Pro szakemberek révén.
II. Alprogram DIG-IT PROGRAM A magyar KKV-szektor globális versenyképességének fokozása döntéshozóinak üzleti IKT-képzése és felhasználói ismereteik korszerűsítése révén.
III. Alprogram DIG-IT-ALL Program Az informatikai alapkészséggel rendelkezők munkavállalók és potenciális munkavállalók (IKT Basic User) képzése és jobb munkakörökhöz, illetve munkahelyhez juttatása, startup e-business vállalkozások ösztönzése.
Időtartam
2009-2012
2009-2012
2009-2012
Célszámok
10.000 fő/ év
25.000 fő/év
200.000 fő/év
Igényelt támogatás
2-3 Md. forint/év (70% EU-támogatás, 30% KKV-önrész)
6,5 -7,5 Md. forint/év (70% EU-támogatás, 30% KKV-önrész)
2 Md. forint/év
1. Informatikai cégeknél dolgozó IT Pro munkavállalók (programozók, fejlesztők, konzulensek, projekt managerek stb.)
Magyar kis-és középvállalatoknál dolgozó IKT Power User döntéshozók, közép-és felsőszintű menedzserek, különösen KKV e-business rendszerek felhasználói és kulcsfelhasználói
Célcsoport
2. Nem IKT cégeknél dolgozó IT Pro szakemberek (rendszergazdák, rendszerek felhasználói és kulcsfelhasználói)
1. Alapszintű irodai alkalmazásokat kezelni tudó, magyar KKV-knél dolgozó munkavállalók 2. IKT Basic képzettségekkel rendelkező munkanélküliek és hátrányos helyzetűek 3. Digitálisan írástudatlan munkavállalók
3. Jelenleg állás nélküli IT Pro szakemberek PROTEUS Bizonyítvány Certifikáció
Lehetőség a már létező legmagasabb szintű IKT iparági bizonyítványok megszerzésére 1. A magyar versenyképesség növelése Európában és a világban, a „magyar IT sikersztori” megalapozása
Várható eredmények
2. A gazdaság növekedésére komoly dinamizáló ösztönzőerő 3. A szakemberhiány felszámolása 4. A szakképzési kultúra átformálása a KKV-szektorban 5. A z európai versenyképesség növekedése, különösen Indiával és Kínával szemben
DIG-IT Bizonyítvány
DIG-IT- ALL Bizonyítvány
1. A magyar KKV-szektor versenyképességének növekedése
1. Csökken az alapszintű felhasználói tömegek e-lemaradása
2. A munkavállalók döntéshozó részének naprakészsége és tájékozottsága növekedik
2. Jobb munkalehetőségek várják a digitálisan képzettebb munkavállalókat
3. A szakképzési kultúra átformálása a KKV-szektorban
3. Csökken a közép-és felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége 4. A távmunkalehetőségek révén csökken a leszakadó régiók munkanélkülisége 5. Új e-business vállalkozások jelennek meg
MEFIT 9
Kutatás a magyar munkaerő IT-felkészültségéről A GKIeNET Kft. a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács számára készített kutatásában a magyar munkaerő informatikai felkészültségét vizsgálta. A kutatás során arra keresték a választ, hogy a cégek mennyire elégedettek a főként informatikai szakfeladatokat ellátó alkalmazottak tudásával, felkészültségével kapcsolatban. Az e-befogadás éve fordulatot hoz az inforA problémát a kereslet és a kínálat oldamációs társadalomban. Fordulatot hoz a céláról egyaránt megvizsgálták. A keresleti gek működésében, hiszen mind magasabban képzett informatikusok körének megteremtésére és a felhasználók jobb kiszolgáoldalon a legalább 10 főt foglalkoztató lására fókuszálnak. Fordulatot hoz a magyar társadalomban is, hiszen a civilek vállalatok körében készítettek felmérést célja, hogy mind többen használják az internetet az élet minőségének növelése országosan reprezentatív mintán, a kínácéljából. A különböző utak most érnek össze, ezért ez a program üzenete: minlatot pedig a munkaerő-közvetítéssel fogdenki érdeke az informatika képzésének javítása és demokratizálása. lalkozó cégek bevonásával térképezték fel. Dombi Gábor főtitkár – Informatikai Érdekegyeztető Fórum
Általánosságban elmondható, hogy a 10 fő feletti vállalkozások szinte mindegyikénél használnak számítógépet. Ezen vállalkozások összesen mintegy 620 ezer PC-vel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden harmadik itt dolgozó munkavállalóra jut egy számítógép. A munkájuk során számítógépet ténylegesen használó alkalmazottak száma ennél valamivel kevesebbre, 590 ezer főre tehető. A kutatás során a cégeket tevékenységük informatikai erőforrás-igénye és az informatikai eszközök fajlagos (egy főre jutó) száma alapján kategorizálták. Az eredmények szerint a vállalatok alig negyedénél, azaz kevesebb mint 8 ezer cégnél beszélhetünk nagy vagy kiemelkedő informatikai intenzitásról. Ezek a cégek adnak azonban munkát a kutatásban vizsgált cégeknél dolgozó összes informatikus majdnem kétharmadának, összesen 24 ezer informatikai szakembernek.
Az Intel számára a TITAN program támogatása egy nagyszerű lehetőség egy modern gazdasági alapokon nyogvó társadalom építésének segítésére. Gacsal József üzletfejlesztési igazgató – Intel Hungary
1. PC-t használó munkavállalók és vezetők A munkavállalók számítástechnikai ismeretei
A számítógéppel dolgozók számát összevetve az informatikai képesítéssel bírók számával megállapítható, hogy a vizsgált vállalatok körében a számítógépet használó dolgozók 70%-a semmilyen informatikai jellegű képesítéssel nem rendelkezik. Még sötétebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a képesítettek több mint fele „csak” ECDL-vizsgával vagy egyéb képesítéssel bír, azaz olyan kiegészítő képzésben szerzett képesítéssel (ECDL, OKJ), amelyet sem a munkaadók, sem a közvetítők nem értékelnek előnyként.
10 MEFIT
AZ ALKALMAZOTTAK INFORMATIKAI KÉPESÍTÉSE ÉS AZ INFORMATIKAI INTENZITÁS KAPCSOLATA1 (Országos darabszámok és százalékos megoszlások a pc-t használók körében)
ECDL
OKJ
Informatikai szakközépiskola
Informatikai főiskola, egyetem
Gyártói képesítés
Egyéb képesítés
Nincs informatikai képesítése
Nagyon alacsony
4 152
9 267
1 524
4 189
5
12 343
20 561
Alacsony
6 892
11 521
1 723
2 489
38
18 375
87 503
Átlagos
8 327
6 878
2 593
4 148
76
18 689
135 199
Magas
14 649
3 847
1 851
5 777
421
5 290
85 331
Kiemelkedő
2 162
8 054
1 946
12 014
333
6 277
82 719
Összesen
36 182
39 567
9 638
28 616
873
60 974
411 313
Nagyon alacsony
8,0%
17,8%
2,9%
8,0%
0,0%
23,7%
39,5%
Alacsony
5,4%
9,0%
1,3%
1,9%
0,0%
14,3%
68,1%
Átlagos
4,7%
3,9%
1,5%
2,4%
0,0%
10,6%
76,9%
Magas
12,5%
3,3%
1,6%
4,9%
0,4%
4,5%
72,8%
Kiemelkedő
1,9%
7,1%
1,7%
10,6%
0,3%
5,5%
72,9%
Összesen
6,2%
6,7%
1,6%
4,9%
0,1%
10,4%
70,1%
A hétköznapi felhasználók esetében tehát komoly problémát jelent, hogy nincs a piacon olyan könnyen elérhető képzési forma, amivel realizálható versenyelőnyre tehetnének szert az állásokért folytatott harcban. A képzések hiánya azonban nem csupán a felsőoktatásba be nem kerülők, az idősebbek, az átképzésen résztvevőkre érvényes, hanem a szakemberek esetében is érzékelhető, mivel a gyártói képesítéssel rendelkezők aránya is rendkívül alacsony. Ennek az értéke országosan 1‰, ráadásul a magas intenzitású szegmensekben is csak 3-4‰ körül alakul.
Jelentős visszaesés várható a munkaerő-piaci mozgások tekintetében A megkérdezett vállalatok terveit figyelembe véve a 2006-2007-es informatikai munkaerő-mozgáshoz képest a következő két év folyamán jelentős mértékű visszaesés várható. Míg az elmúlt két évben mintegy 53,5 ezer számítógéppel dolgozó alkalmazottat és 3,6 ezer informatikai szakembert vettek fel a vállalatok (ez az érintett munkaerőpiac mintegy 10%-a), addig a 2008-2009-re vonatkozó elképzelések alapján ez a szám mindössze 24,1 ezer, illetve 1,3 ezer (az érintett munkaerőpiac 3-4%-a).
1., A vállalatok nyilvánvalóan nem rendelkezhetnek teljes körű információval minden alkalmazottjuk informatikai képzettségéről, így a tényleges képesítések száma valószínűleg magasabb az itt kapott értékeknél.
MEFIT 11
AZ ALKALMAZOTTAK FELVÉTELE ÉS A FELVÉTELI TERVEK (Százalékos arányok az összes cég körében, n=1000)
2006 – 2007
55%
2008 – 2009
50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% Számítógéppel dolgozó vezető
Számítógéppel dolgozó beosztott
nagyon alacsony
Informatikát üzemeltető személy
alacsony
Fejlesztő
Számítógéppel dolgozó vezető
átlagos
magas
Számítógéppel dolgozó beosztott
Informatikát üzemeltető személy kiemelkedő
Fejlesztő összesen
A csökkenés az alacsony intenzitású területeken a leglátványosabb, de még a kiemelkedő kategóriában is közel felére eshet vissza az újonnan felvételre kerülők száma. Kivételt képez a magas intenzitású tartományban a fejlesztői csoport, itt még a gazdasági recesszió ellenére is csak kis mértékben csökkent a tervezett felvételre kerülők száma. A szervezeten belüli kiválasztási folyamatok dominálnak, míg az informatikai ismeretek nem tartoznak a komolyabb elvárások közé A vállalatok 70–80%-a a szervezeten belülről igyekezett megoldani az új pozíciók betöltését. Ez az arány igazolni látszik azt, hogy a megfelelő szakmai ismeretek mellett a vállalati folyamatok ismerete, illetve a lojalitás is alapvető fontosságú. A cégek csupán 10–16%-a fordult a betöltendő pozíciótól függően munkaügyi közA TITAN program megvalósulásától elsősorponthoz illetve fejvadászhoz. ban az információs gazdaság és társadalom
érezhető megerősödését, az oktatási programok napi gyakorlathoz való közelítését reméljük. MEFIT-tagságunkkal közvetlen befolyást kívánunk gyakorolni a hátrányos helyzetű rétegek kiemelt támogatására, munkához juttatására. Vaspál Vilmos elnök – FreeSoft Nyrt.
A pozíciók betöltése általában nem húzódik tovább 4 hétnél, kivétel a fejlesztők tekintetében, ahol egyértelműen az egyetemi végzettség dominál az elvárások között. Ez alátámasztani látszik a korábbi megállapítást a megfelelően képzett fejlesztők és megfelelő képzések hiányával kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy a keresleti oldalon sem találkozunk az alkalmazottak informatikai képzettségével kapcsolatos különös elvárásokkal. A számítógéppel dolgozó beosztott pozíciók kapcsán a vállalatok négyötöde nem támaszt elvárást a jelöltekkel szemben, 4%-uk ECDL-vizsgát, 10%-uk OKJ-s képesítést, 9%-uk pedig informatikai szakközépiskolai végzettséget ír elő. Részben – talán az alacsonyabb elvárások miatt – az sem jellemző, hogy az állásinterjúkon megjelenőket el kellett utasítani azok elégtelen informatikai ismeretei miatt. Az elutasítások számának aránya természetesen a támasztott elvárások növekedésével együtt növekszik.
12 MEFIT
Informatikai képzések vizsgálata terén jól látszik, hogy a cégek – a tevékenységük informatikai intenzitásától függetlenül – nem szentelnek elegendő figyelmet az alkalmazottak informatikai jellegű képzésére. Az összes számítógéppel dolgozó beosztott 9%-a, a PC-használó vezetők 6%-a, az informatikát üzemeltető alkalmazottak 9%-a és a fejlesztők 25%-a vett részt informatikai továbbképzésben az eltelt egy esztendőben. A vállalatokra jellemző informatikai intenzitás növekedésével jellemzően emelkedik a továbbképzésben részesítettek aránya, a magas és a kiemelkedő szegmensben szinte minden csoportnál átlag feletti értékeket lehet tapasztalni. A magas intenzitású területen a fejlesztőknél már eléri a 68%-os arányt. Számokra lefordítva ez annyit jelent, hogy A TITAN program végre egy nagy lehetőség az egész informatikai ipar tudásszintjének a 10 fő feletti vállalatok 2007-ben átlagogyors emelésére és ez általa globális versenysan 300 ezer forintot fordítottak az alkalképesség növelésére. A MEFIT Tanácsadó testületében felhasználva az IQJB inmazottaik továbbképzésére, ami összesen formatikai oktatóközpont tapasztait – azt hiszem – jelentős mértékben segíthet10,2 milliárd forintot jelent országos szinjük a gyors megvalósítást. ten. Az informatikai jellegű képzési kiadáSzedő Miklós soknál azonban fokozatos csökkenés is ügyvezető igazgató – IQSOFT – John Bryce Oktatóközpont várható még a 2008-2009-es időszakban.
A 10 FŐ FELETTI CÉGEK TOVÁBBKÉPZÉSI KÖLTÉSEI TEVÉKENYSÉGÜK INFORMATIKAI INTENZITÁSA SZERINT (Átlagos és országosan becsült értékek)
Továbbképzési költés Átlagosan (ezer Ft)
Informatikai jellegű továbbképzési költés
Összesen (M Ft)
Átlagosan (ezer Ft)
Összesen (M Ft)
2007
2008
2009
2007
2008
2009
2007
2008
2009
2007
2008
2009
Nagyon alacsony
91
80
60
1030
909
677
4
3
2
41
31
22
Alacsony
356
291
283
2972
2427
2365
33
39
26
278
328
220
Átlagos
433
342
327
2507
1981
1896
60
39
44
349
224
254
Magas
460
460
222
1877
1877
904
54
42
25
222
170
102
Kiemelkedő
482
712
558
1837
2713
2127
166
160
149
632
610
566
Összesen
306
297
239
10224
9907
7969
46
41
35
1523
1364
1165
Ezt nagyban magyarázza, hogy a cégek korántsem használják ki a rendelkezésre álló képzési lehetőségeket. Nagyobb jelentőséget kap tehát a munkavégzés közben „felszedett” ismeretanyag, azaz a cégek meglátása szerint a megfelelő minőségű informatikai képzéshez szervesen hozzátartozik a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése is. A vállalkozások körében készített kvalitatív elemzés eredményeként megállapítható, hogy amíg a főiskolai, egyetemi képzések minőségéről nyilatkoztak a legpozitívabban, ugyanakkor még ezen képzési típus hasznosságát is erősen relativizálták. A képzések minősége szempontjából a gyártói képesítések alatt szerepeltek a szakközépiskola, az OKJ-s képesítés és az ECDL-vizsgák. MEFIT 13
2. Informatikai szakemberek A 10 fő feletti vállalati körben a cégek 23%-a foglalkoztat informatikust, ez mintegy 7800 vállalatot jelent. Általánosságban elmondható, hogy informatikai szakembereket, azaz a fejlesztőket és az informatikát üzemeltető személyeket nagyobb arányban foglalkoztatják a nagyobb informatikai intenzitású vállalatok (kétharmad, illetve egyharmad arányban). Ugyanezen vállalatok azonban egyre nagyobb mértékben élnek a kiszervezés eszközével is, ellenben a többi vállalatnak az informaAz Enterprise Europe Network kiemelt feladatának tartja a magyar kis- és középvállalkotikai infrastruktúra fejletlenségét indokzások piaci lehetőségeinek bővítését, ami elképzelhetetlen az informatikai infként beállító válaszaival arra a kérdésre, rastruktúra behatóbb megismerése és a számítástechnikai és kommunikációs hogy miért nem foglalkoztatnak informakultúra terjedése nélkül. tikai üzemeltető személyt. dr. Kota György regionális képviselő – Enterprise Europe Network
A keresleti oldalt vizsgálva az informatikai állásokat alapvetően két csoportra osztották: szoftverfejlesztőkre és infrastruktúrával foglalkozó szakemberekre. Az állásajánlatok között a fejlesztői pozíciók 60–70%-os súlyt képviselnek, míg az infrastruktúrához kötődő (rendszergazdák, mérnökök) ajánlatok a kínálat 30–40%-át jelentik. Az informatikust kereső vállalatoknál általában elvárásként szerepel mind a szakmai tapasztalat, a felsőfokú végzettség, mind pedig az angolnyelv-tudás. A felsőfokú végzettség esetenként kiváltható minimum 5 évnyi szakmai tapasztalattal, ami szintén a munkahelyi, gyakorlati tapasztalatszerzés előnyeire helyezi a hangsúlyt az elméleti oktatással szemben. A tapasztalt informatikai szakemberek szerencsés helyzetben vannak, mivel a piacon túlkereslet van. A kisebb és nagyobb cégek közötti eltérés abban rejlik, hogy az előbbiek a generalisták iránt is érdeklődnek, míg a nagyvállalatoknál erőteljes specializáció jelenik meg. Az állásközvetítő cégek egybehangzó véleménye szerint az igazán jó, legalább egy speciális szoftverhez értő szenior szakemberből nagyon kevés van, és a vállalatok szakterülettől függetlenül nehezen találnak megfelelő jelöltet. A túlkereslet legerőteljesebben a szoftverfejlesztők esetében Az XAPT évek óta tapasztalja, hogy milyen érezhető, és kiemelten igaz .NET, Java, C#, rendkívül fontos szerepe van a vállalkozások versenyképességében és növekedésében és C++ programnyelvekre. A rendszergazaz informatikai szakemberek magasszintű tudásának, a vállatvezetők infordák esetében a kínálat és a kereslet általámatikai tudatosságnak és kultúrájának, valamint a munkavállalók informatikai ban kiegyenlíti egymást. alapkészségeinek. Ezért az XAPT támogatja a TITAN Keretprogram célkitűzését, amely a magyar társadalomban fennálló IKT képzettségi szintek mindegyikének integrált fejlesztését célozza.
Léteznek olyan területek is, amelyeken jellemzően túlkínálat van, viszont dr. Schvarcz Zoltán az álláskeresők többnyire túlértékeügyvezető igazgató – XAPT Hungary Kft. lik tudásukat. Ez utóbbi felállás azokon a területeken (pl. webfejlesztés) fordul elő, amelyeknél egy tanfolyam keretében is el lehet sajátítani az alapismereteket és nincs szükség alapos és mély tudásra.
Egybehangzó véleményként jelentkezett, miszerint az informatikai szakemberek körében egyáltalán nem azonosítható domináns áramlási irány. Mind a nemzetközi nagyvállalatok, mind a kisebb hazai cégek rendelkeznek olyan kedvező tulajdonságokkal, amelyek egy-egy általános áramlási irány mellett vagy ellen hatnak. 14 MEFIT
A nagy nemzetközi vállalatok oldalán pozitívumként jelentkezik egy-egy szakszoftver alapos és a multinacionális környezet megismerése, valamint a nyelvtudás fejlesztése. Ezzel szemben a kisebb cégek nagyobb teret engednek az általános fejlődésre, és a szakemberek többsége szerint a fizetés terén is versenyképesebb ajánlatokat tudnak tenni. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a munkáltatók előszeretettel alkalmaznak multinacionális vállalatnál munkatapasztalatot szerzett jelentkezőket, mivel az tesztelés nélkül is sokat elárul a jelölt képességeiről, ismereteiről. A jellemző áramlási irányok hiánya ellenére mindenképp meg kell említeni a multinacionális vállalatok piaci tevékenységének azon hatásait, amelyek nem csak az informatikai szakembereket érinti. Egy nagy cég piacra lépésekor, illetve kivonulásakor a tömeges felvételek és elbocsátások jelentősen meg tudják változtatni a munkaerőpiac keresleti és kínálati viszonyait. Az informatikai szakemberek leggyakrabban akkor váltanak munkahelyet, ha az adott vállalatnál már nem látják biztosítottnak a szakmai fejlődés lehetőségét, újabb technológiákat, programnyelveket szeretnének alaposan megismerni, illetve nincsenek megelégedve jövedelmükkel.
3. A jövő munkavállalója mint az informatikai szektor fejlődésének kulcsa Az informatikai szektor fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a felsőoktatás milyen utánpótlást képes biztosítani a szakma számára. Ezt mutatja, hogy munkakörtől függően a 2006-2007-ben új munkavállalót felvett cégek 11–20%-a alkalmazott friss, up-to-date tudással felvértezett pályakezdőt, és 4–7%-a munkaerő-piacra visszatérőt. A frissen szerzett tudással rendelkezők preferálása leginkább a szektor gyors fejlődésével, a technológiák nagy arányú innovációjával áll kapcsolatban. A munkaerő-piacra visszatérők esetében a munkán kívül töltött idő általában elegendő arra, hogy tudásuk elavuljon.
A Microsoft mind európai, mind magyar szinten évek óta hitet tesz amellett, hogy a XXI. század digitális átalakulási folyamatai mindenki számára élhetőbb és érthetőbb világot eredményezzenek. Ezen célok elérésére a legszélesebb körű összefogásokat szorgalmaztuk, és kezdeményeztük a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács létrehozását. A társadalom minden szintjének rendelkeznie kell informatikai készségekkel: a sikerhez konkrét programok kellenek, és mindezek közül legelső a TITAN program.
A jövő munkavállalói, azaz az informatikai felsőoktatási képzésben részesülő hallgatók tehát különös jelentőséggel bírnak Drajkó László a szakma számára. Az egyre fokozódó ügyvezető igazgató – Microsoft Magyarország Kft. szakemberhiány és az elismertség ellenére Magyarországon egyre kevesebb a jelentkezők száma a felsőfokú informatikai képzésekre, bár a csökkenés üteme 2001-től kezdve egyre lassul, és 2007-ben volt az első év, hogy nem történt látványos visszaesés a jelentkezőszámban. Az abszolút csökkenés ellenére azonban, az összes felsőoktatási intézménybe jelentkezők számával összevetve, az informatikusi pályát választók aránya lassabb ütemben csökken, tehát relatív növekedést tapasztalunk.
MEFIT 15
A képzésekkel való elégedettség Az egyetemisták körében végzett kutatásunk alapján elmondható, hogy míg az elméleti képzés minőségével, mennyiségével és hasznosíthatóságával is elégedettek, addig a gyakorlati képzés mennyiségét és minőségét kevésnek ítélik. A felsőfokú informatikai képzésben résztvevők véleménye e tekintetben egybeesik a potenciális munkáltatók véleményével, azaz a különböző típusú informatikai képzésben résztvevők nem kapnak megfelelő minőségű képzést. Problémaként jelentkezett továbbá, hogy nem minden esetben a szoftverek aktuális változatának használatát tanulják.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elkötelezett az informatikai oktatás és képzés minél szélesebb körben történő elterjesztése, a színvonal javítása mellett. Azt várjuk a TITAN programtól, hogy segítsen ezen célok megvalósításában, ezáltal hozzájáruljon a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez, a foglalkoztatás növekedéséhez, valamint a magyar informatikai ipar nemzetközi elismertségének erősítéséhez. Reszler Ákos Tiszteletbeli Elnök – Informatikai Vállalkozások Szövetsége
A gyakorlatorientáltsággal szembeni hiányérzetnél is nagyobb kritika a diákok részéről, hogy a képzés során nem igazán volt lehetőségük különböző vállalatok működésének megismerésére. Nincs megfelelő mértékben kiaknázva az egyetemek és a vállalkozások együttműködésének lehetősége.
MENNYIRE ELÉGEDETT AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS MENNYISÉGÉVEL ÉS MINŐSÉGÉVEL? (egyenlegértékek -100-tól 100-ig terjedő skálán)
Minőség Elméleti képzés Mennyiség Minőség Gyakorlati Képzés Mennyiség -20 egyáltalán nem elégedett
-10
0
10
20
30
40
50
teljes mértékben elégedett
A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakértők informatikai oktatásról kialakult véleménye alapvetően megegyezik a vállalatok és a diákok véleményével, azaz a képzések során nem fordítanak elég időt a gyakorlatra, a jelenlegi oktatás túlságosan elméletorientált, így a pályakezdők nincsenek felkészülve a valós piaci elvárásokra. A szakértők szerint ez egy viszonylag nehezen kezelhető probléma, hiszen a vállalatok nem szívesen alkalmaznak gyakornokokat, mivel nem tudják kitermelni a hozzájuk kötődő költségeket, ugyanakkor elvárják a jelentkezőktől a munkatapasztalatot. Mindez jól mutatja, hogy a nyomokban már jelen lévő kezdeményezésekre – amelyek során nagy cégek együttműködés keretében biztosítják a diákok számára a gyakorlati tapasztalatok megszerzését – nagy szükség van, e nélkül az intézmények nem tudnak jelentős arányváltást elérni az elméleti és a gyakorlati képzés terén. 16 MEFIT
Az érintettek által említett másik nagyon fontos probléma az elméleti tananyag elavultsága. A szakértők szerint az oktatási rendszer nagyon lassan követi a technológiai fejlődést, az új technológiák sok esetben nem érhetőek el az iskolákban, miközben a piaci igények közt már megjelentek. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok esetben olyan tanárok oktatják az informatikai tárgyakat, akik soha nem dolgoztak a versenyszférában. Pozitívum viszont, hogy egyes felsőoktatási intézményekben léteznek speciális képzések, mellékszakirányok, és az informatikushallgatók körében jellemző az autodidakta képzés, illetve az egyetem melletti munkavállalás, akár szakmai, akár szociális okokból.
A munkahely kiválasztásának szempontjai Az informatikushallgatók a fejlődési lehetőséget tartják a legfontosabb szempontnak a munkahely kiválasztásakor, de az értékelésnél nagymértékben veszik figyelembe a jó közösséget, a fizetést és a szakmai kihívást is. A munkahely közelsége a felsoroltakhoz képest nem számít meghatározó tényezőnek. A munkahellyel szemben a rugalmas munkaidő és a rugalmas munkakör jelenti a legfontosabb elvárásokat. A távmunka iránti érdeklődés mérsékeltnek mondható a végzős informatikushallgatók körében annak ellenére, hogy a szakma jellegéből adódóan ez a lehetőség sokkal nagyobb jelentőségű, mint más területeken.
A Cisco alapítása óta úttörő szerepet vállalt a piaci igényeken alapuló informatikai szakemberképzés elősegítésében. Hazánkban is több mint 10 éve működő Cisco Hálózati Akadémia képzésein jelenleg is közel négyezren vesznek részt. Mindezek fényében örülünk annak, hogy ugyanezen értékek mellett most olyan széleskörű iparági és közszféra összefogás jöhet létre, amely a gazdaság egészére kiterjesztheti az ezzel járó előnyöket. Rékasi Tibor ügyvezető igazgató – Cisco Systems Magyarország Kft.
MEFIT 17
Cisco Systems Magyarország Kft. Az 1984-ben alapított Cisco Systems a hálózati gazdaság előfutárából a világ egyik meghatározó technológiai nagyvállalatává vált. A Cisco IP alapú hálózati megoldásai biztosítják mind az internet, mind a legtöbb nagyvállalat, felsőoktatási és kormányzati intézmény számára az adatkommunikációs kapcsolatot. Nem túlzás azt állítani, hogy a világhálón közlekedő információk szinte teljes egészét a Cisco rendszerei szállítják.
IQSOFT - John Bryce Oktatóközpont A 2000 májusában alakult IQSOFT - John Bryce Oktatóközpont (www.iqjb.hu) célja, hogy a legszélesebb körű és a legmagasabb szintű informatikai tanfolyamokat szolgáltassa partnereinek. Az IQSOFT – John Bryce regisztrált és akkreditált és az ISO 9001:2000 szerint minősített felnőttképzési intézmény. Fejlesztéseinknél és kínálatunk kialakításánál felhasználjuk a Jonh Bryce Training csoport nemzetközi tapasztalatait is.
Enterprise Europe Network Az Enterprise Europe Network az Európai Bizottság hivatalos vállalkozásfejlesztési hálózata. A hálózatot azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a vállalkozásokat az Európai Unió által nyújtott lehetőségek kiaknázásában. A hálózatot Európa 40 országában 500 szervezet alkotja (kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológia központok).
T-Systems A T-Systems a Magyar Telekom vállalati és közigazgatási ügyfeleit kiszolgáló márkája, Magyarország és Délkelet-Európa piacvezető infokommunikációs és integrált IT-megoldásokat nyújtó szolgáltatója. A T-Systems 2008-tól egyesíti az üzleti ügyfeleket kiszolgáló telekommunikációs és informatikai tagvállalatok tudását, szakértelmét.
FreeSoft Nyrt. A FreeSoft 1990-ben alapított jogelődje egyedi szoftveralkalmazások fejlesztését végezve az ezredfordulóra kisvállalatból a piac egyik vezető szereplőjévé vált. A magyar székhelyű multinacionális szoftverház ma már több mint 300 alkalmazottat foglalkoztató nyilvános részvénytársaságként működik, éves nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot.
Hewlett-Packard Magyarország Kft. A HP olyan technológiai vállalat, amely a világ több, mint 170 országában működik. Célunk annak bemutatása, hogy a technológia és a szolgáltatások hogyan segíthetik az embereket és a vállalkozásokat a problémáik megoldásában és lehetőségeik felismerésében. Új gondolkodásmódot és ötleteket alkalmazunk annak érdekében, hogy egyszerűbb, értékesebb és megbízhatóbb élményt nyújtsunk a technológia segítségével, és folyamatosan javítjuk ügyfeleink életét és munkáját.
Informatikai Érdekegyeztető Fórum Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (INFORUM) az informatikai, illetve ahhoz kapcsolódó szakterületeken működő közhasznú szervezet, amely az információs társadalom megvalósítása, a digitális szakadék áthidalása, és a digitális társadalmi befogadás előmozdítása érdekében tevékenykedik. E célok megvalósításaként együttműködést hoz létre a terület civil szervezetei, vállalatai, a kormányzati és politikai szereplők között.
Informatikai Vállalkozások Szövetsége A 17 éves Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a Magyarországon működő, részben vagy teljes egészében informatikai profilú IKT vállalkozások érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. Küldetése, hogy kitörési pontok azonosításával, kidolgozásával és erőteljes lobbitevékenységgel pozitívan befolyásolja a hazai információs társadalom fejlődését.
Intel Hungary Az Intel, amely világszinten vezető szerepet tölt be a szilícium-alapú innovációk terén, olyan technológiákat és termékeket fejleszt, amelyek megkönnyítik az emberek munkáját és életét.
18 MEFIT
Microsoft Magyarország Kft. A Microsoft a személyi számítógépekre írt szoftverek legnagyobb gyártója a világon, mára a világ több mint 90 országában van jelen. Széles termékválasztéka az operációs rendszerektől és alkalmazásoktól kezdve az összetett hálózati szoftverekig, üzleti szoftverekig és internetes technológiákig terjed. A Microsoft Magyarország 1993-ban alakult, dolgozóinak létszáma megközelíti a 250 főt.
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) nonprofit szervezetként a mai tudásalapú társadalomban is hasznosítható értékek megőrzésére, a kor követelményeinek megfelelő új célok kitűzésére, valamint a jövő információs világának aktív formálására törekszik. A NJSZT elsősorban tudományos szervezet, de nagyon fontos feladatának tarta az ország számítógépes műveltségének elterjesztésében vállalt vezető szerepét is.
rEVOLUTION Software Kft. A rEVOLUTION Software 1992 óta az ügyviteli rendszerek specialistája. Termékpalettánk a mikrovállalkozásoktól a nagy-középvállalatokig minden vállalatméret számára képes már rövidtávon biztosítani az átláthatóbb működést, és ezáltal a versenyelőnyt. Célunk, hogy folytassuk annak a szellemi tőkének a felhalmozását, amely hosszú távon biztosítja ügyfeleink elégedettségét a legnagyobb projektekben és a mindennapokban egyaránt.
Számalk Zrt. Közép-Európa egyik legnagyobb magán oktatási intézménye vagyunk és több, mint 30 éves eredményes szakmai múltra tekinthetünk vissza. Fő profilunk az informatika és a közgazdaságtan, az általános iskolai képzéstől a posztgraduális másoddiplomáig terjed. Fontos területünk a felnőttképzés, az élethosszig tartó tanulás folyamata.
XAPT Hungary Kft. Az XAPT Hungary Kft. egy dinamikusan fejlődő információ-technológiai cég, melynek fő tevékenysége a Microsoft Dynamics integrált vállalatirányítási rendszerek értékesítése, bevezetése, oktatása és a vállalati igényeknek megfelelő testre szabása, továbbfejlesztése.
A MEFIT titkársági feladatait a PNO consultants látja el: telefon: +36 (1) 430-1141 fax: +36 (1) 430-1142 e-mail:
[email protected]
Szövetségben a
és az
európai szervezetekkel
