Magyar Energetikai Társaság
ENERGIA MŰHELY – 8. rendezvény 2013. február 5.
= Pénzügyi körkép az energetikáról = (Háttérvetítés)
1
Magyar Energetikai Társaság
TISZ TE LE TTE L K Ö SZ Ö N TJ Ü K az E nergia M űhely K E D V E S V E N D É G E IT ! 2
PROGRAM – Pénzügyi körkép Előadások • Az energetika helye az ország pénzügyi mérlegében Lóránt Károly, mérnök-közgazdász; • Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Magyar Energia Hivatal (az előadó egyeztetés alatt); • Az energiahatékonyság dilemmája – visszapattanó hatás Sebestyénné Szép Tekla, közgazdász, Miskolci Egyetem;
Felkért hozzászólók • Beszerzési és nagyfogyasztói gázárak jelene és jövője Kiss Csaba Attila, MVM Partner ZRt., FB tag; • A fogyasztói árváltozások várható hatása Dr. Szilágyi Zsombor, okl. gázmérnök, c. egy. docens; • Innovatív pénzforgalmi lehetőségek az energetikában Varga István, okl. gépészmérnök, a MNB FB tagja; • Az adók szerepe a gazdaságban és az energetikában Dr. Lakatos Mária, közgazdász, Budapesti Műszaki Egyetem. 3
A VILÁG ELSŐ ISMERT PÉNZÉRMÉI - LÍDIA Krőzus, Lüdia (Lídia) (ma Törökország) királya (Kr.e. 560-547) Pénzkibocsátása: Kr.e. 560 körül
Kör alakú arany és ezüst pénzérmék. Az oroszlánfej a hitelesítést szolgálta.
4
A VILÁG ELSŐ PAPÍRPÉNZEI - KÍNÁBAN Szung (Song) dinasztia (960-1279) Kína „ezüstkora”
• • • • • • •
Elterjed a rizstermelés Egységes piac jön létre Felállítják az első hadiflottát Megjelenik a puskapor Feltalálják az iránytűt Erősítik az iskolái képzést Kibocsátják az első papírpénzt A X. században a kínai kormányzat vaspénzeket bocsátott ki. Az emberek ezeket a kereskedőknél hagyták, és inkább a kézzel írott elismervényeket használták. A XI. század elején a kormányzat a nyomtatott nyugtákat hivatalosan is pénznek nyilvánította.
5
ELSŐ PAPÍRPÉNZEK EURÓPÁBAN Először: Stockholmban, 1660-as években adtak ki papírpénzt Közép-Európában a 7 éves háború (1756-63) finanszírozása hozta létre. (Háborúk Poroszország és a Habsburg birodalom között, továbbá a gyarmatokon) A papírpénz főleg az ezüst fizetőeszközök kiváltását szolgálta.
6
AZ US DOLLÁR TÖRTÉNETE • A dollár bevezetése: 1785. július 6-án, az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el. • Más országok is használják saját hivatalos fizetőeszközként. • Sok ország nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként használja. • 2005-ben kb. 760 milliárd dollár volt forgalomban. • Ennek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül mozgott. • Kína amerikai dolláros deviza készletének bruttó értéke 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt.
Ez az 1896-ban kiadott ötdolláros egészen 1971-ig beváltható volt ezüstre vagy aranyra 7
A TÖRTÉNELMI MAGYAR PÉNZEK: Árpád-házi királyok:
Szent István: DÉNÁR, FÉLDÉNÁR (obulus).
Károly Róberttől 1526-ig:
MAGYAR FORINT, GARAS, FITYING, DÉNÁR.
1526-tól a kiegyezésig (1867): DÉNÁR, ARANY FORINT, TALLÉR, GARAS, KRAJCÁR. 1848-49-ben: először magyar felirat a pénzeken. A hadsereg finanszírozása hitelből: papírpénz = „Kossuth bankó”
Kiegyezéstől 1918-ig:
ARANY DUKÁT, ARANY FORINT, ARANY KORONA
1918-tól a II. világháborúig:
KORONA/fillér, PENGŐ/fillér
A II. világháború után:
pengő, milpengő, FORINT (1946.08.01.) 8
A „KEREKASZTALOK” ELNEVEZÉSEI
1. asztal: DÉNÁR 2. asztal: FORINT 3. asztal: DUKÁT 4. asztal: KORONA 5. asztal: PENGŐ
9
1. Asztal neve: DÉNÁR
EZÜST DÉNÁR, Szent István korából
10
2. Asztal neve: FORINT
ARANY FORINT, Mátyás király idejéből
11
3. Asztal neve: DUKÁT
DUKÁT, I. Lipót idejéből
12
4. Asztal neve: KORONA
Ezer KORONA, 1902
13
5. Asztal neve: PENGŐ
PENGŐ, Liszt Ferenc képével
14
MAGYARORSZÁG PÉNZÜGYI MÉRLEGE – 2010. év Folyó áron, milliárd Ft
NEMZETGAZDASÁG FORRÁSAI 81 383 miliárd Ft termelőfelhasználás 32 800
import 21 835
GDP 26 748
Hozzáadott érték (GDP): 32,9 % termékadó 4261
??? Kevés!
NEMZETGAZDASÁG FELHASZNÁLÁSA 81 383 milliárd Ft Bruttó felhalmozás termelőfelhasználás 32 800
export 23 450
felhaszn. 20 129
5004
Végső felhasználás
Forrás: KSH
Végső felhasználás: 24,7 %
MAGYARORSZÁG ENERGIAMÉRLEGE – 2010. év FORRÁS ÖSSZESEN
PETAJOUL-ban [PJ]
1228,7 PJ hazai termelés 460,6
import 768,1
ηMo = 64,2 %
export: 133,7
???
készletváltozás: 10,0
FELHASZNÁLÁS ÖSSZESEN 1085 PJ (100%) 83,0
átalakí talakítási vesztesé veszteség: 228,1
240,6
sajá saját igé igény és vesztesé veszteség: 228,1
186,8
120,0
149,6 Forrás: Energia Kht./KSH
nem energetikai cé célú felhaszná felhasználás
lakossá lakosság: 240,6 / 22,2 %
közlekedé zlekedés: 186,8 / 17,2 %
ipar: 120 / 11,0 %
szolgá szolgáltatá ltatás és egyé egyéb: 13,8 %
BRUTTÓ BRUTTÓ VÉGSŐ GSŐ ENERGIA FOGYASZTÁ FOGYASZTÁS
16
Magyar Energetikai Társaság
J Ó H A N G U LA T Ú , E R E D M É N YE S CSA PA TM U N K Á T K Í V Á N U N K ! M E T E ln ö ks é g Összeállította: Dr. Korényi Zoltán
17