KÖZPONTI SZOLGÁLTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
MAGYAR DESIGN KÖZPONT ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT TERVPÁLYÁZAT ZÁRÓJELENTÉSE
Budapest, 2005. március 19.
TARTALOMJEGYZÉK
I.
Tervpályázat célja, tárgya, jellege
II.
A lebonyolítás rövid ismertetése
III.
Összefoglaló értékelés és ajánlások a kiíró számára
IV.
A pályaművek részletes bírálata
V.
A pályázat eredménye
2
I.
A tervpályázat célja, tárgya, jellege
A Kiíró a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság volt. A tervpályázat célja a 2221/2004. (IX. 3.) Kormányhatározat értelmében a budapesti Erzsébet téri volt Volánbusz-pályaudvar épületegyüttesében létrehozandó Magyar Design Központ engedélyezési és kiviteli tervének elkészítésére legalkalmasabb tervező kiválasztása. A tervpályázat jellege nyílt, eljárása általános és titkos volt. A tervpályázat Bírálóbizottsága Elnök: Janáky István DLA Magyar Építőművészek Szövetsége Társelnök: Horn Gábor Miniszterelnöki Hivatal Szavazati jogú tagok: Dr. Bendzsel Miklós Magyar Szabadalmi Hivatal Cseh Zsolt Fővárosi Önkormányzat Dr. Ferkai András Magyar Építész Kamara Ghyczy Emil V. ker. Önkormányzat Kiss Csaba NKÖM Dr. Lővei Pál Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pohárnok Mihály Design Terminál Kht. Szőke Zsuzsanna Magyar Építész Kamara Szavazati joggal nem rendelkező tagok és szakértők: Jogi szakértő: Dr. Molnár Judit Titkár: Jordán Péter Kéri Nagy Zsolt Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Hausenblasz Máté Központi Szolgáltatási Főigazgatóság Michaletzky Gábor építész Leposa László Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dr. Niklai Ákos Magyar Szállodaszövetség Nyíri Mária építész
II.
A lebonyolítás rövid ismertetése
A lebonyolítás a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Kormányrendelet, a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzata, valamint az ezek előírásai alapján, a Kiíró és a részéről felkért Bírálóbizottság által 2004. novemberében jóváhagyott és a Közbeszerzési Értesítőben 2004. december 08-án megjelent KÉ-11065/2004. számú „Tervpályázati kiírás” szerint történt. A kiírást és mellékleteit 2004. december 08-tól lehetett meg- és átvenni. 2004. december 20-án a Kiíró a pályázókat tájékoztató helyszíni szemlét tartott. A kiírással kapcsolatos kérdések 2004. december 23-ig voltak feladhatók, az ezekre adott válaszokat a Kiíró 2005. január 11-ig adta postára a pályázók részére.
3
A pályaművek benyújtása postai úton 2005. március 01-i határidővel történt a Design Központ Pályázati Iroda (1075 Budapest, Rumbach S. u. 14. II. 201.) címére. E határidőre 19 db pályamű érkezett be lezárt csomagolásban. A pályaművek csomagjainak felbontása a Bírálóbizottság első plenáris ülésén, 2005. március 04-én történt meg. A Bizottság átvizsgálta az egyes pályaművek tartalmát és azok valamennyi munkarészét bírálati sorszámmal és 3 bizottsági tag aláírásával látta el. A bontás során nyert megállapítást, hogy a 4. bírálati sorszámú pályamű (amelyik egyetlen lapból állt) nem tartotta be a kiírás tartalmi és formai előírásait, benyújtója a kiírást ki sem vette, ezért a Bírálóbizottság a dokumentációt a bírálatból egyhangú döntéssel kizárta. A többi 18 db pályaművet a Bizottság tartalmilag és szakmailag megfelelőnek, bírálatra alkalmasnak találta. Ugyancsak a 2005. március 04-i ülésen a Bírálóbizottság megállapodott az értékelés módjában, szempontjaiban és ütemezésében. Eszerint három csoportot alkotva folytatta munkáját. A négytagú csoportok közül az egyik a funkciók kielégítését, kapcsolatát, tartalmát vizsgálta, a másik a műemlékvédelmi megoldásokat, tervezeteket, a harmadik pedig általános építészeti oldalról vette vizsgálat alá a pályaműveket. Ezen üzemelési, építészeti, műszaki és pénzügyi racionalitást érintő szempontok egybevetése alapján született meg az egyes pályaművek véleményezése a pályaművek rangsorolása, valamint a tervpályázat eredményének összefoglaló értékelése is. Az értékelés szempontjai tételesen az alábbiak voltak: -
az építészeti-belsőépítészeti (téralakítási) megoldások szelleme és minősége, az új használati igények kielégítésének módjai a műemléki adottságok (értékvédelem) figyelembevétele mellett, a közönségforgalom szervezése kint és bent, a helyiséggazdálkodás ésszerű volta, a megvalósíthatóság (műszaki, gazdaságossági és ütemezési szempontból).
III. Összefoglaló értékelés és ajánlások a kiíró számára A Bírálóbizottság tagjai (köztük a Kiíró képviselői) a tervpályázatot eredményesnek minősítették, bár egyértelműen sikeres tervet nem találtak. A pályázók építészeti viselkedésére általában valami félénk tisztelet volt jellemző, akik meg akartak szabadulni ettől, azok pedig túlzásokba estek. Az építészeti és belsőépítészeti megoldások színvonalának értékelését – a pályázati téma karakteréből adódóan – nem választottuk szét. Megállapítható volt, hogy a pályatervek gondos, elmélyült munkával készültek. Az A és B épület külső megjelenésének tervezésénél a pályázók általában igyekeztek a műemléki védelem kívánalmai szerint eljárni. Felszíni hozzáépítést csak a 11. sz. terv javasolt, kisebb mértékű tömegmódosítást az A épületnél pedig a 2. sz. terv. Mindkét megoldás kifogásolható akkor is, ha a 11. sz. terv építészeti gesztusa bátor és kifejező. Sokféle elgondolás született a felhasználhatóságukat illetően leginkább problematikus összekötő peronfolyosók kezelésére. Nem találtuk jónak az eredeti lefedéstől eltérő karakterű üvegezéseket (pl. 13. sz. terv), a ponyva (pl. 9. sz. terv) és más árnyékoló szerkezetek (pl. 5., 8. sz. terv) alkalmazását. Az épületegyüttes építészeti szelleméhez (stilisztikájához) az eredeti hullámlemez fedés tartozik hozzá (10., 11., 15. sz. tervek). Nem sikeresek azok a kísérletek
4
sem, amelyek a két folyosó terének bezárására irányultak (17., 19. sz. terv), mert a hosszú, keskeny helyek átközlekedésre barátságtalanok, kiállításnak túl szűkösek. Voltak tervek (3., 6., 9., 13. sz.), amelyek az A. és B. épület közötti, a folyosókat követő földszinti térséget erőteljes építészeti beavatkozásokkal kívánták élettel megtölteni, ezek azonban az egyszerűbb, a tömegmegjelenésbe kevésbé beleszóló megoldásokhoz (15. sz. terv) képest zavarónak bizonyultak. Tapasztaltuk, hogy az építészeti értékek bővítésére, új építészeti jelentések bevezetésére elsősorban a belső alakításánál adódott mód. Jól kiaknázható volt az, hogy az új használat levegősebb térképzést tesz lehetővé. E tekintetben a 6., vagy a 17. sz. terv megoldása túlzó, (az utóbbi az étterem pincébe helyezése árán teljesen felszabadítja az A. épület galériaterét), a 15. sz. tervé viszont a legjobb új térarányokat eredményezi. - Sok terv van azonban, amely az ilyesfajta lehetőségeket nem használja ki. - A belső terek nagymérvű bővítésére törekszik a 14. sz. terv, amely bár a két épület közötti térrész teljes hosszában pincét épít, mégsem éri el a meglévő térállomány fellazulását. A kiírás nem kötötte meg azt, hogy az egyes helyiségcsoportok, az egyes használatok milyen elosztásban települjenek az A, illetve a B épületbe. Sok tervező helyezte az összes vendéglátó funkciót a B épületbe (pl. az 1., 3., 9., 11., 15., 16. sz. terv) és ez sikeresnek bizonyult. Nem tudtak ezzel szemben helytállni más elrendezések, mint pl. a 6. sz. tervé, ahol az A épület földszintjén, vagy a 17. sz. tervé, ahol az A. épület pincéjében nyílik étterem, vagy a 13. számúé, amelynek kávézója egy különálló, új építménybe kerül. Nem tartottuk jónak azokat a próbálkozásokat, amelyek az étteremnek az A. épület tetejére helyezését mutatták (5., 12. sz. terv), mert bár a panorámaterasz vonzó, a megközelítést és a konyhai ellátást a tervezők nem tudták elfogadhatóan megszervezni. - Alkalmasnak bizonyult azonban az A. épület tetőszintje az előadóterem és tartozékai kényelmes elhelyezésére, vagy az irodák telepítésére. Külön funkcionális szempontként vizsgálta meg a Bírálóbizottság a külső és a belső közlekedés akadálymentességét, ezt a tervezők általában körültekintéssel és jól oldották meg. A tanulság az, hogy a legkedvezőbb megoldás e szempontból a felvonóknak az eredeti helyükön történő visszaállítása. Két pályamű kivételével a pályázók a mozgássérültek WCiről is gondoskodtak. A kiíráshoz mellékelt „Felmérési dokumentáció” az épületrészek jelenlegi állapotát rögzíti, néhány nem jelentős eltéréssel. A pályázók egy része gondosan utánajárt az épületegyüttes eredeti terveinek és többen beható elemzés tárgyává tették a műemléki, építészettörténeti értékeket. A legtöbb terv javítva megőrzi a meglévő külső és belső burkolatokat. Néhány pályázó pedig a még meglévő, eredeti bútorzat elemeinek rekonstrukciójával is elmélyülten foglalkozik (15. sz. terv). Számos tervnél került sor az üvegfalak eredeti osztásrendszerének visszaállítására (gyakran egyébként csak a homlokzati rajzokon). A felvonók elhelyezése a legtöbb esetben műemléki szempontból elfogadható, nem meggyőző viszont az a néhány kísérlet, amely a lépcsők módosítását mutatja. A benyújtott pályázatok nagyrésze tekintettel volt a megvalósíthatóság követelményeire, néhányan azonban a két épület közötti térségbe a költségvetést erősen megterhelő létesítményeket telepítettek (3., 6., 13. sz.). Ütemezésre csak az 1. sz. terv tért ki, külön etapoknak tekintve az A és B épületek, valamint a külső munkák kivitelezését. A benyújtott költségbecslések főbb adatait a pályamunkák egyenkénti bírálatánál szerepeltetjük.
5
A Bírálóbizottság a tervek egyenkénti és együttes értékelése, a tanulságok összevetése, a díjazott és megvett pályatervek kiválasztása után az alábbi ajánlásokat teszi a kiíró számára: -
-
-
-
A Magyar Design Központ helyiségeit, a designshoppot, és a könyvesboltot az A épületben célszerű elhelyezni. A B épület hasznosítására vendéglátó-ipari programot kell kidolgozni, a fedett folyosókhoz és a belső kerthez kapcsolódóan. A nyertes pályamű tervezőit, munkájuk és adataik alapján alkalmasnak ítéljük arra, hogy az engedélyezési és kiviteli terveket elkészítsék. Javasoljuk, hogy a kiírásban szereplő helyiségek elrendezése és méretezése a pályázat tanulságai alapján a megrendelővel történő részletes programegyeztetés szerint kerüljön meghatározásra. Fontos, hogy a fedett külső folyosók építészeti karakterének megőrzése mellett, az A és B épületek közötti terület élettel teljen meg, kapcsolatban az Erzsébet tér és a „Gödör” működésével, felszámolva az épületek nyugati oldalán húzódó szervizutat. Jó kiindulás ehhez a 15. sz. terv „Formapark és játszótér” gondolata. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az épület műemléki védettségű részleteinek (építészeti és belsőépítészeti detájainak) kialakításánál a tervezők és a kivitelezők is különös gondot fordítsanak az eredeti anyagok, szerkezetek és formák megőrzésére, helyreállítására és rekonstruálására. Különös gondosságot javasolunk fordítani arra, hogy az épületbe telepített új funkciók belsőépítészeti támogatása mind használati, mind formai vonatkozásokban – a műemléki értékek tiszteletben tartása mellett – feleljen meg az intézmény jellegének, szerepének, a mai kor követelményeinek. Javasoljuk, hogy amennyiben a nyertes pályázó és a Kiíró között a szerződés nem jön létre, akkor a Kiíró a 2. helyre rangsorolt pályázóval kezd megbízási tárgyalást.
IV. A pályaművek részletes bírálata A pályaművek részletes bírálata a pályázati kiírásban megfogalmazott szempontok szerint történt: Az 1-es sorszámú pályázat bírálata (postai ragszám: BE 21367424 0 HU): A pályamunka a tervezési programban megadott alapvető funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület nagyobb belső átalakítása nélkül oldja meg. A helyiségek bútorozására, a kiállítási installáció megoldására nem fogalmaz meg ajánlatot. A közönségforgalom racionális szervezéséhez a terv – részint a Design Központ és a vendéglátó-ipari egység különválasztásával, részint az egyes funkciók épületen belüli elrendezésével - megfelelő lehetőséget nyújt. Az A. épület fölszinti terében a könyvesbolt a megadott paraméterekhez és a reálisan várható igényekhez képest kissé túlméretezett. A személyzeti mosdót felesleges ezen a szinten elhelyezni, áttelepítése (például a pince szintre) lehetővé tenné a túl szűkre szabott ruhatár kényelmesebb megoldását. A galéria szinten az irodahelyiség öt munkatárs részére szűkös (ehhez képest a tárgyaló kissé túlméretezett). Az irodai blokk elhelyezésével és méretezésével kapcsolatban további gondot okozhat, hogy ez a megoldás a létszám bővítésére – amennyiben erre igény merül fel – nem ad lehetőséget.
6
A B épületben a vendégek számára nem állnak rendelkezésre az ide tervezett funkció szempontjából nélkülözhetetlen mellékhelyiségek (WC, mosdó), és az akadálymentes közlekedés nincs megoldva.. A funkciók megosztása a két épület között műemléki szempontból jó. Ugyancsak helyes az A épület földszintjének átlátható térként való kialakítása, a csomagpult és az emeleti irodafal megőrzése, a régi padok elhelyezése a galérián, a B épület galériájának eredeti formában történő megőrzése. Alapvető hiba, hogy a terv a felújított homlokzati kőburkolatot és az üvegfalakat teljes egészében lecserélné - az újonnan felhelyezni kívánt, csiszolt kőlapoknál alkalmazandó új kapocsszerkezetek látványbeli eltérést is jelentenének. Elfogadhatatlan az üvegfal szerkezetéül javasolt alumínium szelvény, továbbá a perontető üveggel fedése. Az A épület tetőemeletét a terv hibásan ábrázolja. A két pavilon közé elképzelt - egyébként csak a homlokzati rajzon szereplő, a műleírásban csak felületesen vázolt - óriáskerék sem a műemlékhez, annak tágabb környezetéhez, sem a Design Központ szelleméhez nem illik. Ütemezés szerinti bontásban adta meg a költségeket, bruttó összegben. I. ütem: II. ütem: III. ütem: összesen
A épület B épület külső munkák 419.055 eFt
268.101 eFt 82.179 eFt 68.775 eFt
A 2-es sorszámú pályázat bírálata (postai ragszám: 39848): A jelentős szakirodalmi tájékozódásra épülő, de nehezen olvasható és értelmezhető dokumentáció arra utal, hogy a program az épület műemléki értékeinek tiszteletben tartására törekszik. Az eredeti állapothoz képest jelentősebb változást az A épület mindhárom szintjén hangsúlyosan jelentkező lift elhelyezése, valamint a földszinti térbe kerülő egyedi installáció és esetenként alkalmazott új burkolóanyagok okoznak. A közönségforgalom szervezése nem megoldott az A épület földszinti terében, ahol a design shop, a kiállítási és a vendéglátó funkciók együtt jelentkeznek, és ahol az intézmény működése szempontjából fontos szerep hárul a vendégek eligazítását szolgáló recepcióra, amiről az anyagban nem történik említés. Amennyiben a földszinti alaprajzon, a lépcsővel szemben jelzés nélkül szereplő ábra erre utal, az pozíciója miatt a funkció teljesítését nem tudja megfelelően biztosítani. Az épületben nincs ruhatár és hiányoznak a kiállítótér kiszolgáló helyiségei (raktárak). Az intézmény működtetése szempontjából nem szerencsés az irodák és a tárgyaló elválasztása a szakmai szolgáltatások színhelyétől, azok áthelyezése a B épületbe. Túlméretezett a vendéglátó funkció szerepe (az A épület mellett a B épületbe tervezett borozóval), valamint a könyvtár mérete. Funkcionális szempontból nem szerencsés a könyvtár és a könyvesbolt közelsége, valamint ez utóbbi feltelepítése a galéria szintre (ami erősen szűkítené a bolt várható látogatottságát és forgalmát). Az épületrészekben az akadálymentes közlekedés biztosított, de zavaró a lift térbe állítása. A műleírás a feladattal kapcsolatos dilemmákat okosan (bár borzasztó helyesírással) veti fel. A műemléket tiszteletben tartó magatartása, a minimális beavatkozás elve helyes, ám a terv mégsem tartható ebből a szempontból sikeresnek. Az első emeleti irodafal nagy részét
7
megőrzi, ugyanakkor a galériát kibővíti. Sem a bővítés, sem a párhuzamos pengefalak nem szerencsések. Az A épület tetőemeletét és a keleti üvegfal osztását sem az eredeti állapot szerint ábrázolja. A B épület galériájának eredeti állapotban való megtartása helyes, a 2. emeletre helyezett WC-csoport viszont előnytelen, és az alsó két szintre tervezett borozó funkciója nem illik sem a műemlékhez, sem a Design Központhoz. Az építés költségeit m2-re vetítve adta meg, 230-280 eFt/m2 értékben. Így a becsült költsége: 345.000 eFt + ÁFA ill. 414.060 eFt + ÁFA A 3-as sorszámú pályázat bírálata (postai ragszám: CO 0000 9515521590 0000): A pályamunka a tervezési programban megadott alapvető funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épületegyüttes eredeti megoldásait érintő minimális beavatkozásokkal oldja meg. Ugyanakkor a terv értéke, hogy lehetőséget keres és kínál a mai kor stílusát és szemléletét tükröző design bemutatáshoz szükséges környezeti feltételek megteremtésére. A két épület közötti tér hasznosítására vonatkozó javaslat – a műemléki együttes értékeinek sérülése nélkül – további lehetőségekkel bővíti az intézmény programjának megvalósítását. A közönségforgalom racionális szervezésére a terv - részint a Design Központ és a vendéglátó-ipari egység különválasztásával, részint az egyes funkciók épületen belüli elrendezésével - megfelelő lehetőséget biztosít. Az A épületben a könyvesbolt pince szintre telepítése nem szerencsés (revízióra szorul), és a használati követelmények szempontjából megoldatlan a recepció elhelyezése. A B épület alatt a konyha bővítése megteremti a lehetőségét annak, hogy az itt működő vendéglői egységekben helyben főzött ételek kerüljenek felszolgálásra. A B épületben megoldatlan az akadálymentes közlekedés. A pályamű alapelve műemléki szempontból helyes, a tervező utánajárt a régi terveknek is. A két műemlék pavilont gondosan állítja helyre, s a köztük lévő szabad teret a Design Központra utaló „eseménytérré” változtatja – ez a feladat egyik lehetséges megoldása. Az A épület hasznosítása jó, helyes a földszinti tér kibontása, az első emelet zártságának megőrzése az eredeti irodafal felhasználásával. A könyvesbolt pincébe helyezése az új csigalépcsővel sem funkcionálisan, sem egy harmadik lépcső beépítésével nem szerencsés. Nem állítja teljesen helyre az A épület üvegfalainak eredeti osztásrendjét, hibásan ábrázolja a tetőemeletet, nem kerül vissza az eredeti hullámpala a folyosókra. A B épület közepére helyezett vizesblokk (amelyet az alaprajzon földszintesnek, a perspektíván emeletesnek ábrázol) tönkreteszi az eredeti térhatást. Mellesleg a B épület galériájának nem az eredeti kontúrját rajzolja fel. Az épületbe túl sok vizes-csoport kerül, a régi felvonót nem állítja helyre. A két épületet térburkolatban keretező fekete epoxigyanta sáv túlzottan didaktikus, fölösleges. A pályázat a költségbecslést az alábbi bontásban adta meg: A épület: 251.367 eFt B épület: 104.861 eFt városi design tér: 104.962 eFt
+ ÁFA + ÁFA + ÁFA
8
belsőépítészet: A épület B épület összesen: 514.910 eFt
24.220 eFt 29.500 eFt + ÁFA
+ ÁFA + ÁFA
Az 5-ös sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: CO 0000 9340708948 0000): A pályamunka az új funkciók telepítését - a tervezési programban megadott követelményeket némileg átértékelve -, a műemléki adottságok figyelembevételével, az épület nagyobb belső átalakítása nélkül oldja meg. Az eredeti állapothoz képest lényegesebb eltérés, hogy a terv az A épület földszintjén a design shop számára megtartani javasolja a később megnyitott külön utca bejáratot. A közönségforgalom szempontjából nem szerencsés a könyvtár, az irodák és a tárgyaló elhelyezése a B épület 3. és 4. szintjén, ezáltal elkülönítve az A épületben található kiállítási terektől, valamint az intézménybe látogatók eligazítását szolgáló recepciótól. A rendelkezésre álló alapterületből, a tervezési programban megfogalmazott igényekhez képest, jelentősen megnövelt helyet foglal el a kiállítási és a vendéglátó-ipari funkció. Ugyanakkor a szükségesnél kisebb, gyakorlatilag munkavégzésre alkalmatlanul szűk teret kaptak az irodák és a tárgyaló. Az épületrészekben az akadálymentes közlekedés biztosított. Az A épület földszinti terét válaszfallal és üvegfallal fölszabdalja – ezzel elrontja térhatását, és elzárja a sétánytól. Az emeleti falat megőrzi, s a megőrzött padokat megosztja a szintek között. A régi székek átszállítása a B épületbe nem mondható szerencsés ötletnek. Az üvegfalakon nem az eredeti üvegosztást ábrázolja, a főbejárattól balra utólag nyitott ajtót – hibásan – megtartja. Nem támogatható az üvegfal teljes cseréje sem. A B épület galériájának nem a valódi kontúrját rajzolja fel. Az új lift középre helyezése az eredeti térhatást rombolja. A peronok üvegfedése és a fémszövet árnyékolók idegenek a műemléktől. Csak egyösszegű költségbecslést adott:
540.000 eFt + áFA
A 6-os sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: CO 0000 9340708964 0000): A pályamunka az új funkciók teljesítését egyes belső terek átalakításával (A épület galéria szint), valamint a műemlékegyüttes külső megjelenését érintő erőteljes beavatkozással oldja meg (csomagrakodó peronok megszakítása, rámpák telepítése). A közönségforgalom és az intézmény működtetésének szükségleteit tekintve nem jó megoldás a könyvtár, a könyvesbolt és az irodák elválasztása a design központba látogatók eligazítását szolgáló recepciótól és kiállítási tértől. A kávéház elhelyezése az épületegyüttes leghangsúlyosabb terébe (A épület földszint) túldimenzionált gesztus, emellett megakadályozza több, az intézmény működése szempontjából meghatározó jelentőségű funkció kielégítő megoldását. A kiállítótér feltelepítése a galériára szükségképp korlátozza annak használhatóságát (megnehezíti a
9
tárgyak mozgatását, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi nagyobb súlyú expontátumok bemutatását). A szakkönyvtár és a könyvesbolt működtetését egyazon térben (B épület földszint) nem lehet megoldani. Olvasóterem céljára a galérián rendelkezésre álló hely túl szűk, és nem nyújt lehetőséget a nyugodt munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtésére. A fogyasztótér méretéhez képest a konyha túl kicsi. A B épületben nem biztosított az akadálymentes közlekedés. Az A és B épület dinamikus-statikus szereposztása elvileg elfogadható lehet, de nem indokolhat ekkora pusztítást az épületben: az A épület alsó két szintjét a tervező teljesen kitakarítja, elpusztítván ezzel az eredeti térhatást, az ajtókat, burkolatokat. Az eredeti bútorok nyomtalanul eltűnnek. Az üvegfalak eredeti osztását nem állítja helyre. A B épület galériájának nem az eredeti formáját ábrázolja. Elfogadhatatlan és értelmetlen a csomagrakodó födém egyes szakaszainak jelentős mérvű bontása. A lila üvegrámpa és híd színben és formában egyaránt idegen a műemléktől, egyben a két épület között hasznosítható térség méretét is erősen lecsökkenti. A környezet ábrázolása nagyon sematikus. Kiállítótér csak a galérián van, ami kevés, még ha nem igazi kiállító tér is. A B épületben a tervezett iroda/tárgyalóhoz biztosított 2 WC nem elég. A B épület mozgássérült közlekedése nem megoldott. A költségbecslést az alábbi bontásban szerepeltette: - épületek 600.000 eFt - peron + rámpa 60.000 eFt - park és térrendezés 70.000 eFt - bútorok, konyhatechnológia 120.000 eFt összesen: 850.000 eFt A 7-es sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: CO 0000 9449052783 0000): A pályamunka a tervezési programban megadott alapvető funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület belső tereinek minimális átalakításával oldja meg. A közönségforgalom racionális szervezéséhez a terv – részint a Design Központ és a vendéglátó-ipari egység különválasztásával, részint az egyes funkciók épületen belüli elrendezésével – megfelelő lehetőséget biztosít. Az A épület pince szintjén kialakított nyilvános WC nem szerepel a tervezési programban A recepció helye, tervezett funkcióihoz képest, túl szűk. A B épületben a konyha mérete nem alkalmas étterem meleg étellel való kiszolgálására, emellett az étterem üzemeltetése – a tervezett kis kapacitással – nem lenne rentábilis. A fogyasztó terekhez képest a WC blokk kicsi. A műemléket tiszteli, részletekbe menő javaslatai vannak a védendő elemek megőrzésére, eredeti helyükön, vagy más helyen. A minimális beavatkozás szándéka helyes, de az A épület földszinti tere így továbbra is váróteremre emlékeztet, amelybe néhány üveg vitrint helyeztek. Az első emelet megoldása jó. A B épületben nem csak a galéria kontúrját változtatja meg, új üveghidat is épít az északi üvegfalhoz tapasztva. A második emeleten WC-csoportot helyez a
10
galéria fölé. A perontetőket üresen hagyja, pedig mindkettő használatát javasolja. Az üvegfalaknak és a tetőemeletnek nem az eredeti állapotát rajzolja fel. A dokumentált költségbecslést az alábbiak szerint részletezte: - épületek - belsőépítészet - külső munkák összesen: 298.900 eFt
253.000 eFt 35.100 eFt 10.800 eFt + ÁFA
A 8-as sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: CO 0000 9305633119 0000): A pályamunka a tervezési programban megadott funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület belső tereinek kisebb átalakításával oldja meg. A terv az eredeti állapot hiteles rekonstrukciója mellett, az épület belső tereit és külső környezetét napjaink technikai színvonalára és formavilágára utaló elemekkel törekszik aktualizálni. Ezek között azonban esetenként funkcionálisan nehezen indokolható, inkább díszítményként ható megoldások jelennek meg (rozsdamentes fém hálók alkalmazása a peronokon, színes idomok a recepció kialakításánál). A terv a közönségforgalom racionális szervezéséhez – részint a design központ és a vendéglátó-ipari egység különválasztásával, részint az egyes funkciók épületen belüli racionális telepítésével – jó lehetőséget biztosít. Az A épületben a funkciók szintenkénti elrendezése, a megvalósításukhoz rendelkezésre bocsátott alapterületek mérete, valamint a kapcsolódások rendszere egyaránt jól illeszkedik mind az építészeti tér által kínált lehetőségekhez, mind a design központ működtetésének várható szükségleteihez. A pályamunka jelentős értéke a funkcionális egységeknek az épületen belüli olyan elrendezése, ami lehetőséget nyújt későbbi változtatások, átalakítások viszonylag egyszerű megoldására is (irodai funkciók elhelyezése az A. épület felső szintjén, könyvtár és előadóterem egymás mellé rendelése, mobil recepciós pult). Jól szervezett az A. épület pincéje, benne a ruhatári funkciók megoldása. A B épületben a konyha kisebb bővítése megteremti a lehetőséget az ott folyó tevékenységek előírásoknak megfelelő végzéséhez. Az épületrészekben az akadálymentes közlekedés biztosított. A régi és az új építészeti hang karakteres megkülönböztetése elvileg helyes, de a műemlék épület mellé letett új elemek (zöld „ostornyelek” és rozsdamentes fémrácsok) túl agresszívek. A funkciók megosztása a két épület között, valamint az A épület földszintjének kitisztítása és a galéria irodafallal megőrzött zártsága jó gondolat. Az üvegfalak eredeti osztásrendszerét nem állítja vissza, és a főbejárat melletti újabb ajtót megtartja. A B épület galériája új kontúrt kapott: zavaróan rásimul az üvegfalra. A perontetők rácsos fedése sem használati, sem műemléki szempontból nem indokolható. A design-szellemű, egységes arculat – javasolt formájában – nem illik a műemléképület világához. A két épület építési költsége A belsőépítészet és konyhatechnológia költsége összesen: 546.000 eFt + ÁFA
470.000 eFt 76.000 eFt
11
A 9-es sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: CO 0000 9357908120 0000): A pályamunka a tervezési programban megadott alapvető funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület nagyobb belső átalakítása nélkül oldja meg. A két épület közötti területre tervezett, szimmetrikus elrendezésű medence - mind az épületegyüttes karakterét, mind annak új funkcióját tekintve - kissé idegen, öncélú gesztusként hat. Hasonló problémákat vet fel a csomagrakodó peronok hasznosításához ajánlott vitorlavászon, illetve felfújható műanyag párna elemek alkalmazása. A közönségforgalom racionális szervezéséhez a terv – részint a design központ és a vendéglátó-ipari egység különválasztásával, részint az egyes funkciók épületen belüli elrendezésével – általában megfelelő lehetőséget nyújt. Az A épület pince szintjére tervezett, később kialakítandó nyilvános WC nem szerepel a tervezési programban. A földszinti térben zavaró a csomagmegőrzővel, ruhatárral bővített recepció elhelyezése, ugyanakkor hiányzik innen a vendégek eligazítását és első szintű kiszolgálását biztosítani hivatott informátor munkahelye. A galérián a könyvtár és az irodai helyiségek terét értelmetlenül leszűkíti az eredeti fal mögé húzott új térelhatároló. A kiállítási terület bővítésének igénye nem szerepel a programban. A vendéglátó egységek kapacitásához képest kicsi a konyha és hiányzik a szükséges raktárhelyiség. Az akadálymentes közlekedés megoldott. A funkciók megosztása a két épület között műemléki szempontból jó. Az A. épületben hiba, hogy az üzletekkel elfalazza a földszinti teret a sétánytól. Nem szerencsés az első emeleti irodafal kulisszaként való megtartása sem. Helytelen egy új oszlop behelyezése a térbe. Nem állítja vissza az üvegfalak eredeti osztását, meghagyja a főbejárat mellett utólag nyitott ajtót. Elfogadhatatlan a 2. emeleti terem mennyezetének „papírrepülővé” alakítása. A B épület 2. emeletére nem szabad konyhaüzemet tenni. Nem jó, hogy a perontetőket cinklemezzel fedi és vitorlavászon ponyvával egészíti ki. Költségbecslésében a két épület költségeit együttesen szerepeltette: - építési költség 580.000 eFt - belsőépítészet 100.000 eFt összesen: 680.000 eFt + ÁFA A 10-es sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: CO 0000 9340704148 0000): A pályamunka a tervezési programban megadott alapvető funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület nagyobb belső átalakítása nélkül oldja meg. A közönségforgalom racionális szervezéséhez a terv – részint a design központ és a vendéglátó ipari egység különválasztásával, részint az egyes funkciók épületen belüli elrendezésével – általában megfelelő lehetőséget biztosít. A galérián kialakított könyvtár, valamint az irodai helyiségek alapterülete túl kicsi, nem nyújt lehetőséget a tervezett funkciók megvalósítására. Az előadóterem előterében kialakított raktár
12
túlméretezett. Az épületből hiányzik a ruhatár. Az A épület 1. emeletén a vizesblokk elhelyezése nem szerencsés, az akadálymentes közlekedés megoldott. Műemléki szempontból elfogadható, gondos munka, a tervező felkutatott eredeti terveket is. Visszaállítja az üvegfalak eredeti osztásrendszerét, a főbejárat melletti újabb ajtót megszünteti. Jó a két épület funkcióinak megosztása, az A épület belső kialakítása, a B épület megoldása (kivéve a 2. emeleten térbe állított WC-csoportot, illetve a nem eredeti formájú, üvegfalnak ütköző galériát). Megőrzi az eredeti bútorzatot. A perontető hullámpalával történő fedése jó, de a teljesítésre javasolt színes műanyagpárnákat jobb lenne elfelejteni. A költségbecslését az alábbi bontásban adta meg: - épületek építési költsége - belsőépítészet - külső munkák összesen: 475.320 eFt + ÁFA
395.820 eFt 61.500 eFt 18.000 eFt
A költségbecslésében szereplő 10 % tartalékot a fenti értékek nem tartalmazzák. A 11-es sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: CO 0000 9313995889 0000): A pályamunka a tervezési programban megadott alapvető funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, a belső terek esetenkénti kisebb átalakításával oldja meg. Lényegesebb, az épületegyüttes formai megjelenését érintő beavatkozás az akadálymentes közlekedést biztosító liftek és azok befoglaló szerkezeteinek megfogalmazása. Ennek stílusa, valamint a belső terek berendezése világosan tükrözi azt a szándékot, hogy a létesítmény – a hagyományőrzés mellett – feleljen meg korunk követelményeinek, elvárásainak is. A közönségforgalom racionális szervezéséhez a terv – részint a Design Központ és a vendéglátó ipari egység különválasztásával, részint az egyes funkciók épületen belüli elrendezésével – általában megfelelő lehetőséget nyújt. Az A épület emeleti szintje az irodai blokk számára komfortos, és az igények változása esetén viszonylag könnyen átszervezhető munkaterületet biztosít. A könyvtár működtetését a földszinten, az e célra biztosított alapterületen nem lehet megoldani. Az épületrészekben az akadálymentes közlekedés biztosított. Funkcionális és jórészt műemléki szempontból is kiemelkedő munka. Alapos kutatás nyomán helyreállításra javasol minden műemléki értéket kívül-belül. Kár, hogy olyan „jelpárral” egészíti ki a műemléket, amely – ellentétben a tervező vélekedésével, miszerint „megoldja az épület formai problematikáját” – idegen annak szellemétől és kompozíciójától (az egykori bírálatokra való utalás amúgy is igen kényes, hiszen azoknak egyértelműen politikai felhangjai voltak). Egy műemlék esetében amúgy sem feladata az utókornak felülbírálnia és kijavítgatnia az egykori tervező és építtető formai döntéseit. Az A épület ferde tetősíkjával párhuzamos, illetve arra merőleges vonalak a B épület esetében zavaróak, nem is beszélve a két jel szimmetriájáról egy tudatosan aszimmetrikus kompozíció kiegészítéseként. - Az A épület ferde tetőszakaszának kiegészítésével megoldani kívánt problémát az eddig ilyen formai "problémával" nem terhelt B épületre éppen a tervezett új motívum vinné át. A föld
13
fölötti hozzáépítés ellentétes a kiírás műemléki szempontjaival. A lifteket olcsóbban és praktikusabban meg lehet oldani a meglévő kontúron belül (a B épületen eredetileg is „látványlift” működött, üvegdoboza szinte kínálja újrahasznosítását). Tévedés az eredeti épület színtelenségével kapcsolatban tett megjegyzés, annak nagyon is meglévő, finom színvilága azonban nem sérthető meg a brutális pirossal. Költségbecslése 495.000 eFt, ebből a belsőépítészet 80.000 eFt, külső munkák 10.000 eFt. A fenti értékből nem derül ki, hogy nettó vagy bruttó érték. A 12-es sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: CO 0000 93241343690 0000): A pályamunka a tervezési program kissé szabados, a megadott követelményektől több ponton eltérő értelmezésére épül, és ez a szemlélet jellemzi a műemléki környezet értékeinek kezelését is. Elrendezése funkcionálisan zavaros. A közönségforgalom szervezését megnehezíti az intézmény alapfunkcióit hordozó egységek elosztása az A és B épület között. Az A. épület földszinti tere flexibilis kezelésre, esetenként változó funkciók megvalósítására kínál lehetőséget. A galérián, az előadóterem és a társalgó kialakításánál jelentkező szabad terekkel szemben szűkös, nehezen használható a padok környezete. A B. épületben a pince szint nem alkalmas könyvtár és olvasóterem befogadására, két munkatárs egész napos foglalkoztatásával. A galéria alapterülete az új funkcióként ajánlott médiaközpont működtetésére erősen korlátozott lehetőséget kínál (bár nem világos, hogy itt kereskedelmi vagy könyvtári jellegű szolgáltatásról lenne szó). Hiányzik a design shop elhelyezése, valamint a mozgáskorlátozottak számra használható WC. Az akadálymentes közlekedés nincs megoldva. Koncepciója alapvetően elhibázott: a Design Központ nem design múzeum, nem nemzetközi szék- és bútorgyűjtemény. A földszintet idegen elemekkel zsúfolja tele, miközben a meglévő értékek többségét eltűnteti. A podesztek és a tolófalak tömör háza az eredeti nagyvonalú térhatást fölaprózzák. Önkiszolgáló étterem nem való az A épület 2 emeletére. Az új lift kibújik a tetőteraszra. A terv nem állítja vissza az üvegfalak eredeti osztásrendszerét, és a keleti homlokzaton meghagyja az üvegfal arányait elrontó kétszárnyú ajtót. A B épületben nem az eredeti galéria-forma szerepel. A terv a perontetőt üresen hagyja. Költségbecsléséből nem tűnik ki, hogy nettó vagy bruttó értékről van-e szó. Összes költség 426.000 eFt, ebből belsőépítészet 60.000 eFt, külső munkák 10.000 eFt. A 13-as sorszámú pályázat bírálata (postai ragszám: CO 0000 9352216389 0000): A pályamunka a tervezési programban megadott alapvető funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület belső tereinek minimális átalakításával oldja meg. Ugyanakkor az épületegyüttes külső megjelenésében lényeges változást okoz a csomagrakodó peronok alatt húzódó szabad területre tervezett két új építmény.
14
A közönségforgalom szervezését és az intézmény működtetését megnehezíti, hogy az irodák a szolgáltatásokat nyújtó A épületből átkerülnek a B épületbe. Az A épület földszintjén a recepció elhelyezése hibás. Az előadóterem kiszolgálásához hiányzik a tálalókonyha, és az épületben nincs a mozgássérültek számára használható WC. A tervezett új építmények szerepét, létjogosultságát – formai-esztétikai szempontokon túlmenően – kérdésessé teszi, hogy a létesítésükkel létrejövő területbővülés ellenére a Design Központ valamennyi lényegi funkciója az eredeti műemlék épületben kap helyet. A két épület közé javasolt üveg „hernyók” fölöslegesek, formailag teljesen idegenek a műemléktől, erősen sértik az annak a környezettel való kapcsolatát jellemző átláthatóságot. Elfogadhatatlan, hogy a meglévő üvegfalakat azért háromszögesíti, hogy a tervezett új épületekhez hasonlítson. Hiba a kőlapburkolat és az üvegfalak javasolt teljes cseréje, és az eloxált alumínium tok, az ezüst színű perforált árnyékoló és a perontetők üveg- vagy polikarbonát fedése elfogadhatatlan. A B épületben nem az eredeti galéria-forma szerepel. Az eredeti bútorok megőrzéséről nem esik szó. A költségbecslés belsőépítészet nélküli értéket ad meg az épületekre és a külső munkákra együtt. Értéke 318.000 eFt + ÁFA. A 14 -es sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: CO 0000 9611771958 0000): A pályamunka a tervezési programban meghatározott alapvető funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók kielégítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület nagyobb belső átalakítása nélkül oldja meg, olymódon, hogy a két épületrész közé telepített föld alatti építménnyel jelentős alapterület bővítést hoz létre. A közönségforgalom szervezéséhez a funkciók tervezett elhelyezése, valamint a két épületrészt összekötő föld alatti folyosó - megfelelő tájékoztató rendszer kialakításával - jó lehetőséget kínál. A föld alatti bővítmény a tervezési programban meghatározott igények kielégítésében azonban csekély szerepet kap. Az új területeket főként a műemlék épületbe telepített funkcionális egységek megduplázása (előadóterem, tárgyaló, kiállítási tér) vagy bővítése (konyhai terület) tölti ki. Az A épület földszinti terének javasolt hasznosítása gazdag, életteli fórumot kínál az intézmény látogatóinak. Ugyanakkor a kiállítások feltelepítése a galériára (csakúgy, mint a föld alatti bővítménybe) erősen korlátozza a hasznosítás lehetőségeit azáltal, hogy megnehezíti a kiállítási tárgyak és installációs elemek mozgatását, továbbá gyakorlatilag lehetetlenné teszi nagy tömegű vagy súlyú exponátumok bemutatását az intézményben. Szűkös – különösen a rendelkezésre álló alapterület növekedésére tekintettel – az irodai helyiségek és a könyvtár számára biztosított hely. Műemléki szempontból elfogadható, bár az A épület első emeletén az irodafal szigetszerű megőrzése nem szerencsés. A pénztárak faportálját visszaállítja, a régi bútorokat felhasználja, a perontetőre visszahelyezi a hullámpala fedést, kitér az eredeti feliratoknak megfelelő újak alkalmazására. A B épületben nem az eredeti galéria-forma szerepel. Jó ötlet, hogy Ikarus 55öst kellene az épület elé állítani. A túlzott és értelmetlen föld alatti beépítés a perontetők alapozását veszélyezteti.
15
A költségbecslés végösszege a járulékos költségek nélkül: 507.143 eFt + ÁFA Ebből: - belsőépítészet - külső munkák - konyhatechnológia
59.284 eFt + ÁFA 37.810 eFt + áfa 22.472 eFt + ÁFA
A 15-ös sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: BE 21367406 3 HU): A pályamunka a tervezési programban megadott funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület belső tereinek minimális átalakításával oldja meg. A burkolatok, világítótestek, mobíliák alkalmazása az eredeti mű megoldásainak maximális tiszteletben tartását, lényegében a rekonstrukció szándékát tükrözi. A két épület közötti területre szánt játszótér, a műemlék együttes összképének sérelme nélkül, jelentős mértékben segítheti a Design Központ eredményes működését. A közönségforgalom szervezését és az intézmény működtetését megnehezíti, hogy az irodák átkerülnek a szolgáltatásokat nyújtó A épületből a B épületbe. Az A épület pince szintjének tervezett kialakítása a jelenleg ott működő kazán áthelyezését teszi szükségessé. A könyvesbolt és design shop, az eredeti pultok alkalmazásával nem tudja biztosítani az eredményes működéshez szükséges feltételeket (elegendő tároló- és bemutatóhely, két alkalmazott munkahelye, számítógép, pénztárgép elhelyezése). A galéria szintre helyezett könyvtár – mind a tervezési programban megadott értékekhez, mind a várható szükségletekhez képest – erősen túlméretezett. A B épületben a konyha túl kicsi, a vendéglátó kapacitás tervezett mértéke nem elegendő ahhoz, hogy a központ számára bevételt termeljen (valószínűleg még az önfenntartáshoz sem). Az épületrészekben az akadálymentes közlekedés biztosított. Műemléki szempontból a legjobb munka. Alapos gyűjtő- és elemző munka nyomán megfontoltan és kulturáltan tervez. A meglévő értékeket megőrzi, okosan hasznosítja, helyenként elpusztult részeket állít helyre. Az üvegfalak eredeti osztásrendszerét helyreállítja. Az A épület földszinti terét az 1949-es állapot szerint rekonstruálja, a Nyíri-féle eredeti bútorzattal. Figyelme kiterjed a legkisebb részletekre, például a feliratok betűtípusára is. Ugyanakkor hibásan ábrázolja az A épület tetőemeletét és a B épület galériáját - a galéria nekifut az üvegfalnak. Műemléki szempontból jónak tűnik az eredeti, megtartott-rekonstruált világítótestek mellett az új funkcióból adódóan feltétlenül szükséges új világítási rendszer megfogalmazása. A hullámpala fedést visszaállítja a folyosókon, amelyeket részben kiállításhoz is felhasználna, mint "poggyász-galériát". A költségbecslés végösszege: Ebből: - belsőépítészet - külső munkák (parképítés)
357.631.389 Ft + ÁFA 23.179.812 Ft + ÁFA 48.200.000 Ft + ÁFA
16
A 16-os sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: BE 21367421 9 HU): A pályamunka a tervezési programban megadott funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület belső tereinek minimális átalakításával oldja meg. A közönségforgalom racionális szervezéséhez a terv – részint a design központ és a vendéglátó-ipari egység különválasztásával, részint az egyes funkciók épületen belüli elrendezésével – megfelelő lehetőséget nyújt. Az A épületben a funkciók szintenkénti elrendezése, a megvalósításukhoz rendelkezésre bocsátott alapterületek mérete, valamint a kapcsolódások rendszere egyaránt jól illeszkedik mind az építészeti tér által kínált lehetőségekhez, mind a Design Központ működtetésének szükségleteihez. Az akadálymentes közlekedés mindkét épületben megoldott. A terv megőriz ugyan műemléki részleteket (csomagpult, padok), de komolyabb hibákat követelv. Az A épület földszinti terét lefalazza a sétány felől, elbontja a melléklépcsőt. A B épület 2. emeletén WC-csoportot helyez az étterem galériája fölé. Nem állítja vissza az A épület üvegfalainak eredeti osztásrendszerét és a tetőemelet formáját, meghagyja az utólag az üvegfalba épített kétszárnyú ajtót. A B épületben nem az eredeti galéria-forma szerepel. A terv üresen hagyja a perontetőt és nem is kívánja használni a folyosót. Az üvegfal cseréje után javasolt porszórt alumínium függönyfal elfogadhatatlan. A költségbecslés végösszege: Ezen belül a belsőépítészet a külső munkák értéke
408.200 eFt + áfa 79.058 eFt + ÁFA 10.000 eFt + ÁFA
A 17-es sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: BE 21367418 2 HU): A pályamunka nem vesz figyelembe néhány alapvető, a tervezési programban megadott funkcionális követelményt. Az A épület pinceszintjén hőközpont működik, amit a pályázati kiírás értelmében adottságként kellett kezelni. Ezért ebben a térben a javasolt étterem és konyha üzem nem valósítható meg. A tervezési program kb. 250-300 m2 összefüggő kiállítási terület biztosítását kérte, ezzel szemben az ajánlatban mintegy 900 m2 kiállítási terület szerepel, amelynek a hasznosítása messze meghaladja a Design Központ lehetőségeit és tényleges szükségleteit. Fentiek miatt a pályamű - egyéb nyilvánvaló kvalitásaitól függetlenül - nem adhat érdemi, a megvalósítás szempontjából számításba vehető választ a felhívásban megfogalmazott kérdésre. A B épület 2. emeletén a könyvesbolt működésképtelen. Az akadálymentes közlekedés mindkét épületben megoldott. Az A épület alsó két szintjének teljes kitisztítása értékeket pusztít, műemléki szempontból rossz. A B épület galériáját szinte teljesen beépíti. Az épület közepén végigvitt helyiségcsoport rombolja az eredeti teret. Az A épület tetején új kémény- és szellőzőblokk jelenik meg. Az A épület üvegfalainak osztása és a tetőemelet hibás, nem csak a keleti homlokzat utólagos kétszárnyú ajtaját, a mai klímaszekrényeket is rárajzolja a tervezett homlokzatra. A perontető üresen marad, viszont a nyugati oldalon a folyosó emeltét kitöltő üvegcsővel köti össze a két pavilont. Azon túl, hogy funkcionálisan nem indokolható, ez a döntés műemléki szempontból is elfogadhatatlan.
17
A költségbecslést m2 árra vetítve adta meg: 2.491 m2 x 220.000 Ft/m2 =
548.020 eFt + ÁFA
A 18-as sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: BE 21367420 5 HU): A pályamunka a tervezési programban megadott alapvető funkcionális követelményeknek megfelel. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület belső tereinek kisebb mértékű átalakításával oldja meg. A közönségforgalom racionális szervezéséhez a terv – a Design Központ és a vendéglátó-ipari egység különválasztásával – megfelelő alapot teremt. A funkciók épületen belüli elosztásánál az A épület földszintjén kialakított kiállítási terület alá, a pince szintre további kiállítótér került. Ez részint meghaladja a programban megfogalmazott igényeket, részint elveszi a teret a szükséges méretű raktárhelyiségek kialakításától (amire így mindössze 10 m2 terület maradt). Szűkös és funkcionális szempontból megoldatlan a galéria szintre tervezett, belső osztások nélküli iroda. A B épület harmadik és negyedik szintjén, a cukrászda fölé telepítve, a könyvesbolt működésképtelen. Az akadálymentes közlekedés mindkét épületben megoldott. A pályázó műemléki elveiről sem a műleírásból, sem a tervlapokról nem derül ki semmi. Az emeleti irodafal homokfúvott üvegfalként való átépítése, amelybe a régi ajtókat illeszti – hajmeresztő ötlet. Az A épület tetőemeletét hibásan ábrázolja. A B épületben nem az eredeti galéria-forma szerepel. A 2. és 3. emelet közötti födémáttörés nem támogatandó. A költségbecslés végösszege Ebből: - belsőépítészet - külső munkák
505.000 eFt + ÁFA 143.260 eFt + ÁFA 22.050 eFt + ÁFA
A 19-es sorszámú pályamű bírálata (postai ragszám: BE 21367419 6 HU): A pályamunka a tervezési programban megadott funkcionális követelményeket részben teljesíti. Az új funkciók telepítését a műemléki értékek figyelembevételével, az épület belső tereinek kisebb mértékű átalakításával oldja meg. A közönségforgalom és az intézmény működésének szükségleteit tekintve nem szerencsés a design shop és a könyvesbolt elválasztása a design központ egyéb szolgáltatásaitól. Az A épület földszinti teréből hiányzik a recepció, vagyis a látogatók fogadását, eligazítását és alapszintű kiszolgálását biztosító informátor munkahelye. Ezért, valamint amiatt, hogy a könyvesbolt és a design shop is a B épületbe kerül, a kiállítási tér kissé hűvös, élettelen helyszínné válik. Ezt az érzést erősíti, hogy a bejárat melletti helyiséget őrség és portaszolgálat foglalja el. A két épületet összekötő csomagrakodó peron állandó kiállítótérként történő üzemeltetése – ami az e célra igényelt terület lényeges bővítését jelenti - mind szakmailag, mind költségeit tekintve túlzott terheket róna a központra A műleírásban összegyűjtött – a műemlék épületre és környezetére vonatkozó – anyag impozáns, az épület „szelíd használatáról” kifejtett gondolatok szimpatikusak. A belső
18
elemeket (lámpák, óra stb.) megőrzi, illetve helyreállítja, figyel a feliratokra. Térhasználata alapvetően jó, az A épület földszintje a régi padok és „kozmás” vitrinek együttes szerepeltetésével inkább múzeumi használatot sugall. Az emeleti üvegtárolós fal az irodai homlokzat helyén szép gondolat. A nyugati perontető emeletének beüvegezése és ily módon állandó kiállító térként való hasznosítása viszont tévedés. A terv a B épület galériájának kontúrját teljesen megváltoztatja. A költségbecslésből nem derül ki, hogy a megadott érték nettó vagy ÁFÁ-val együtt értendő. Végösszege Ebből: - belsőépítészet - és a külső munkák értéke
260.000 eFt 60.000 eFt 10.000 eFt
A pályázat eredménye 4/2005. (III. 19.) BB határozat: A Bírálóbizottság úgy dönt, hogy a 15-ös sorszámú pályaművet a tervpályázat nyertesének nyilvánítja, és II. díjban részesíti (7 igen, 2 nem). 5/2005. (III. 19.) BB határozat: A Bírálóbizottság úgy dönt, hogy a 3-as sorszámú pályaművet III. díjban részesíti (8 igen, 1 nem). 6/2005. (III. 19.) BB határozat: A Bírálóbizottság úgy dönt, hogy a 7-es, 8-as és a 11-es sorszámú pályaműveket azonos összegű megvételben részesíti (egyhangú). 7/2005. (III. 19.) BB határozat: A Bírálóbizottság a díjazás mértékét az alábbiak szerint határozza meg: II. díj: III. díj: megvétel:
2.500.000,- Ft, 2.000.000,- Ft, 1.000.000,- Ft.
(8 igen 1 tartózkodás).
19
KIVONAT a Magyar Design Központ építészeti tervpályázat Bírálóbizottsága 2005. március 19-i ülésének jegyzőkönyvéből
2.500.000,- Ft összegű II. díjban részesült 15-ös sorszámú pályamű szerzői: Golda János és Madzin Attila vezető tervezők és munkatársaik: Kenesei István, Goda Róbert, Ordódí Péter, Kucskár Mihály, Tóth Enikő, Mészáros Erzsébet, Selján Márk és Csízmadia Zsolt. 2.000.000,- Ft összegű III. díjban részesült 3-as sorszámú pályamű szerzői: Csillag Katalin és Gunther Zsolt vezető tervezők és munkatársaik: Börzsei Tamás, Szűcs Péter, Sleiner György, Pósa Viktor, Eisenberg Anett, Horváth Roberta és Sallai Krisztián. 1.000.000,- Ft összegű megvételben részesült 7-es sorszámú pályamű szerzői: Kőnigh Tamás és Wágner Péter vezető tervezők és munkatársaik: Balogh Béla, Erhardt Lajos, Révhegyi Ferenc, Straub Ágnes, Fixek Mónika és Ország Attila. 1.000.000,- Ft összegű megvételben részesült 8-as sorszámú pályamű szerzői: Gereben Gábor és Gereben Péter vezető tervezők és munkatársaik: Gyürki-Kiss Pál, Pataky Dóra, Szabó István és Somogyi Gábor. 1.000.000,- Ft összegű megvételben részesült 11-es sorszámú pályamű szerzői: Széll Péter és Széll László vezető tervezők. A jegyzőkönyvi kivonat hiteles:
Dr. Molnár Judit jogi szakértő
20
A Magyar Design Központ építészeti tervpályázat eredményével, a zárójelentésben foglaltakkal egyetértek Janáky István DLA elnök
Horn Gábor társelnök
Dr Bendzsel Miklós szavazati jogú tag
Cseh Zsolt szavazati jogú tag
Dr Ferkai András szavazati jogú tag
Ghyczy Emil szavazati jogú tag
Kiss Csaba szavazati jogú tag
Dr Lövei Pál szavazati jogú tag
Pohárnok Mihály szavazati jogú tag
Szőke Zsuzsanna szavazati jogú tag
Magyar Design Központ építészeti tervpályázat Bírálóbizottsága
21
