MAGYAR DESIGN KÖZPONT ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT
MŰSZAKI LEÍRÁS
városépítészet Az építészek szeretik a városokat. Az európai városokat. Ahol a házak között az utcákat járva velünk együtt lélegzik a történelem, összenőtt a múlt a jövővel. Párizs, Barcelona, Zürich, Bécs, Róma, Stockholm, Prága. Utcák, terek, parkok, vizek kusza halmaza. Tavasztól őszig lüktet, télen kiürül. Budapesten is elkezdődött valami, de még messze nem elegendő. A Szabadság téren már park van, a Szent István tér lehetne bárhol a világon, a Deák Ferenc téri volt autóparkoló a zöld alá került. Itt maradt azonban a város kellős közepén egy autóbuszpályaudvar buszok nélkül. És mögötte a parknak nem nagyon nevezhető Erzsébet tér a Kálvin térről megörökölt és méltatlanul kieső helyzetben lévő Ybl által tervezett Danubius kúttal. A Deák Ferenc tér rendezésével és európai kialakításával nem történt meg a tágabb környzetének rendezése, átértelmezése, így a műemléki buszpályaudvar téri, városépítészeti szerepe sem érthető. Kiváló a Szent István tér és a Deák tér gyalogos tengely kiemelése, megépítése. A Deák Ferenc utca sétáló utca, a Vörösmarty teret, illetve a korzót fűzi össze a Deák térrel. A metró kijárat, mint gócpont funkcionál. A Gödörből és annak közvetlen környezetéből egy pihenő park jött létre tágas térrészekkel. A hosszirányú épület nyugati oldalán díszparkot kell létrehozni, amely vissza helyezi centrumába a kutat. A pihenő funkció, mint említettük a Deák téren megoldható, a játszótér pedig az Október 6. utca és a József Attila utca sarkán lévő Hild téren van. Egy olyan díszpark kialakítása szükséges itt, mely méltó zöld párja a Szent István térnek, vagy amilyen talán a Roosevelt tér. Az új díszpark érjen el egészen az autóbuszpályaudvar nyugati homlokzati síkjáig. A két luxusszállónak viszont nincsen előtere, egy járdáról nyílik a főbejárat. Ezért szükséges a Deák Ferenc teret a Jókai térrel összekötő Harmincad utcát a Bécsi utca felé egyirányusítani és minőségi térburkolattal a díszparkhoz kapcsolni. A térburkolattal kiemelt felületben aztán parkolhatnak a szállóvendégek. A díszburkolatos sáv a Bécsi utca túloldalán is folytatódna teresedést képezve a Brit nagykövetség épülete elé. A térburkolattal kiemelt felületen a kisföldalatti két kijárata is hangsúlyosabb szerepet kapna.
1
parképítészet A Deák téri park egy mai felfogású, friss, lendületes építmény és térrendezés, amely a pihenő park funkcióit tökéletesen tudja. Különböző részei egyenként más és más megállásra invitálnak, a növényzet zajfogóként tömör hátteret biztosít, a többféle vízfelület meditálásra ösztönöz. A tér elég tágas és levegős ahhoz, hogy szbadtéri szobrokat, plasztikákat helyezzenek el benne. Összességében elmondható, hogy az új park egy dinamikus, finom keresztirányokkal tompított erősen tengelyes téri helyzetet eredményez. Ezt csak erősíti az autóbuszpályaudvar épületének észak-déli irányú tömbje, és az előtte elhaladó széles promenád. A ház nyugati oldalának állapota elmarad az új parkétól. Játszótér, lerobbant padsor nem idevaló elemekkel, bódék, koncepció nélküli növénykiültetés és térszervezés, valamint fák összevisszasága jellemzi. Méltatlan a helyhez, egy nagyméretű kutya piszkító terület. Szükséges újragondolása most már a megváltozott funkció és téri helyzet miatt. Hogy hozzáigazítsuk a buszpályaudvarhoz. Így az épület átmenetet képez majd a két parkrész között. Elválaszt és összeköt. Az Erzsébet teret díszparkká kell ujjáépíteni. Olyan városi központi díszparkká, ahol a díszkút ismét fókuszba kerülhet. Egy átló szimmetrikus klasszikus díszparkká. Amelyben nemes növényekkel létrehozott dús virágkiültetés, füves felületek és fás cserjés ligetek váltakoznak, a gyalogos sétány mosott gyöngykavics az átlókban, térburkolat a szélén a járdákon. Mint Párizs, vagy Bécs. A hajdanvolt Adria biztosító hangulata visszatér. A díszpark területe megnő a feleslegessé vált hátsó kiszolgáló úttal, egészen az épületig ér. A felülete így szabályossá változik, közepe megkérdőjelehetetlenül a díszkút. A volt autóbuszpályaudvar átépítése után a déli oldali végén burkolt közteret kell létesíteni, a díszpark átlós sétánya innen induln, ide érkezik, egyfajta fogadó előtérként szolgál az épület előtt is. Hansúlyozza a ház városi karakterét. Az északi oldalon a parkosított felület körbenövi az épületet, a nagyméretű üvegfal előtt is zöld felületet képez. Ezáltal a belső térben ülve parkban érezzük magunkat. filozófia Hogyan közelítsünk meg egy műemlékileg védett erősen funcionalista modern épülethez építészetileg? Ha elfogadható az az elv, hogy a forma követi a funciót mit tegyünk akkor, amikor egy autóbuszpályaudvar magyar design központtá lényegül át? Hogyan mutassuk meg, hogy az épület építése óta eltelt majd ’50 év? Milyen jelet tegyünk a házhoz, ami nem tagadja meg korát, de filozófiájában a nagy elődök nyomdokain jár? Amire azt mondhatnánk, hogy ezt akár az eredeti tervezők is csinálhatták volna így. Ami az épületet finoman, de nem stílusában kiegészíti, természetes részévé válik a kompozícíónak. Valami, amitől új értelmet nyernek azok a részek, amelyek így nem működnek. Amely jellé, az épület szimbólumává válhat. Mindkét épületet helyreállítjuk, leporoljuk, a tereket Térré szervezzük. Ez egy későig nyitva tartó nyitott központ tele élettel, fénnyel. A kultúrát, a KULTÚRÁT a városi élet napi részévé tesszük azáltal, hogy az épület maga egy fizikai keret és áttetsző hártya a belső terek határán. A kiállított tárgyakat és a könyveket mind egy víztiszta felület választja el a promenád forgatagától és a park rendezett természeti környezetétől.
2
A házak közötti terek átmeneti terek, mozgásra, megállásra és leülésre tervezett „pallók”, amelyek így helyet adhatnak kültéri kiállításoknak, eseményeknek is a fák lombkoronájának magasságában! A védett fákat megőrízzük. Az A épület dinamikus és szellős. Ezért itt a publikus közösségi funkciókat helyeztük el. A nagy üveg felületeken a belső terek kifolynak a parkra és a promenádra, illetve eggyé válik azokkal. A sötétben kirakatként működik, transzparens. Erősebb, mint a Deák tér kis üvegdobozai, hívogat fényeivel. A B ház statikus és zárt. Építészetileg is. A nagy kétszintes tér északra nyílik meg. Ide az egyéni, csöndes személyes terek kerülnek vizuális kapcsolattal az előtte kialakuló teresedésre. koncepció Az épület, mint már említettük két park, két parkrész között áll. Azokat köti össze, választja el. Az Erzsébet tér fái beszivárognak az épület, a peronok közé. A ház önkéntelenül is a park részévé válik. Mint a korábban itt állt Feszl féle kioszk épülete. A természettől való erős különvállását jelzi mégis az erősen formált kő tömege. Városi ház, amely viszont átmenet a Deák téri park felé. A kis üvegkubusok a ház nyelvét vízhangozzák. Az észak-déli linearitás a széles gyalogos promenádot erősíti. Az épület ház is meg nem is. Lebegő gyilokjárók végén átlátható belső terek sora. A „hidak” között fák. Az épület maga is egy design tárgy két különböző minőségű természeti felület között. Az épületegyüttesre úgy tekintünk, mint a korabeli kioszk házra, azaz egy parkbeli díszépületre, amely nagy üvegfelülettel és terasszal megnyílik a zöldre. De a zöld csak részben szívárog be a házak közé, illetve végéhez. Mindkét ház hangsúlyosan a promenádról nyílik, a burkolt felület, mint teresedés beolvad a két tömb közé és végfalai elé publikus városi közteret hozva így létre, indítópontjaként az Erzsébet téri sétányoknak. Lehetőség van itt események, kiállítások, kültéri szobrok, plasztikák elhelyezésére. Az A épület mögötti tér kialakításával a Deák tér felőli rövidebb perontető hossza komponáltá válik. A két ház közötti egykor volt használaton kívüli peronokat új funkciókkal és formákkal megtöltve egyfajta rámpa és hídrendszerré alakítjuk át. Egy színes szalag lebeg a légben, amely feloldja a meglévő épület merev geometrikus rendjét, indító pontja az A épület mögötti újonnan kialakított burkolt teresedés. Az egész együttes a fák lombjai között azokat kikerülve egyfajta térbeli járda-kompozícióvá válik. A lila szín, mint a Színyei festményen asszociációkat ébreszt, egyfajta klasszikus tónus. A Magyar Design Központ Budapest új ékkövévé válhat méltóan a hazai terméktervezés százéves hagyományához.
3
építészeti kialakítás – funkcionalitás A épület A régi-új főbejáraton, illetve szélfogón belépve a központi előcsarnokba jutunk, amiben helyet kap a kávézó fogyasztó tere, illetve bal oldalon üvegezett elválasztással a designshop. Itt van az a recepciós pult, ahol információ szolgáltatás, egyéb felvilágosítás lehetséges a puszta vásárláson túl. A főlépcső mellet beépítésre kerül egy új lift, ami az épület összes szintje között képez vertikális kapcsolatot. Ezáltal megoldható a teljes házban a mozgássérültek közlekedése, illetve a műtárgy és egyéb berendezés szállítása a különbözó szintek között. A földszinti kávézó teréből a keleti nagy üvegportálokon keresztül a Deák térre, illetve az épület előtti promenádra, míg a másik irányba az ujjávarázsolt Erzsébet téri parkra látunk rá. A kávézó kiszolgálása a pultról, illetve a mögötte lévő szerviz lépcsőn és ételliften lehetséges. A pincében a meglévő gépészeti funkciók mellett a főlépcsőház mellett a vendég vizesblokk került kialakításra mozgássérült wc-vel. A kazánházi terek mögött az egész házat kiszolgáló raktárak vannak, így műtárgy-, bútor-, és egy kéziraktár a shopnak. A pinceszint másik végére került a konyha felhasználva a kiszolgáláshoz a meglévő poggyászliftet ételliftté átalakítva, illetve a szervízlépcsőt. A konyhába csak előkészített nyersanyag érkezik, így a raktár alapterülete minimális. A konyhához temészetesen tartozik egy öltözőblokk is. Szükséges és fontos a meglévő angolakna mindkét irányú kiszélesítése, így megoldható a pinceszinti vizesblokk előterének természetes megvilágítása. A konyha előtti angolakna pedig részint természetes fényt visz a konyhába, másrészt pedig a friss levegő utánpótlás így megoldhatóvá válik a konyhaüzem számára. Az A épület első emeleti galéria szintjére kerül elképzeléseink szerint a kiállító tér. A meglévő iroda terek válaszfalainak elbontásával alakul ki az a pilléres tiszta tér, amely nagyméretű üvegportálokkal nyílik meg ismét mindkét irányba, de amely portálokon keresztül láthatóvá válik a kiállítás, akár este is. A bentről kiáramló fény hatása invitál majd egy közvetlen betekintésre. A lift mögött egy kisebb installációs raktár szolgálja ki a kiállítóteret, míg a műtárgy raktár ahogy említettük a pincében kap helyet. Az installációt a belsőépítészeti fejezetben részletesen tárgyaljuk. Végül a ház tömegétől elváló és önálló formával rendelkező harmadik emeleti szint zárja az A épületet. Itt kapott helyett az auditórium, mely egy nagyobb előtérből nyílik. Az auditórium funkciónak tökéletesen megfelel a ferde síkú tetőfödém. A felső szintre mind lifttel, mind lépcsőn megérkezhetünk. A tágas előtér lehetőséget ad fogadások megtartására, a hozzátartozó tálaló-teakonyhafunkciót zárt bútorként kezelt „dobozba” rejtettük. Az előtérből természetesen férfi-női vizesblokk nyílik, de innen megközelíthető a tetőterasz is. Így a tetőszinti előadó funkcióhoz nagyméretű körbejárható tetőterasz kapcsolódik, fogadások, partik rendezhetők itt. A belsőépítészeti fejezetben tárgyaltak szerint az auditórium tere erőteljes narancs színt kap mozgatható, tehát nem fix bútorokkal.
4
B épület A B épületben a földszinti két szintes térben a könyvesbolt és a könyvtár fogadó pultja kapott elhelyezést. A déli oldal előtt elhelyezett nagyméretű pult egyben az emeleti irodák fogadó pultja is, egyfajta recepció, ellenörzési pont. Így senki nem juthat a felső szintekre kontroll nélkül. A galérián kapott elhelyezést a könyvtár olvasója, a korlát mögött kutató asztalok vannak internetes hozzáférési lehetőséggel. A galéria hátfalán nyitott polcokon folyóirat tárlók vannak. A könyvtár gépesített könyvraktárát a pincében helyeztük el, a földszinti kiszolgáló pulttal és a galéria szinti olvasóval a homlokzat síkjából kiugró üvegezett térben végigfutó könyvlift oldja meg azok összekötését. A galériáról a meglévő kijárat megszűnik az előtte újonnan létesített kilátóterasz felé. A földszinten az üvegfal előtt található egy fotelokkal berendezett olvasó sarok, ahol az aktuális külföldi design magazinokat lehet böngészni, míg a odébb egy alacsony dobogószerű bútoron a könyvesbolt kínálatát lehet elhelyezni. Fontos, hogy a könyvesboltban valószínű a designnal foglalkozó, tehát nagyméretű színes albumokat lehet majd, megvásárolni. Ezek legjobb bemutatási formája a fent említett bútor fajta, ez így van a világon mindenhol. A meglévő lépcső szűk előtere adottság, semmiképpen nem elegáns ahhoz, hogy ez működjön az épület főbejárataként. Így ez a lépcsőház csak az épület vertikális közlekedésének megoldására szolgál. A földszinti ajtaja átalakul egyfajta szerviz bejáratnak, illetve ezen át bonyolódik majd a pinceszint gazdasági feltöltése. A galériaszinthez tartozó lépcsőházi ki- és bejáratot megszüntetjük, ezáltal az üvegtégla fal egységessé, homogénabbá válhat. A pincében a könytár raktára mellett került elhelyezésre egy irodai irattár, illetve a vendég mosdó-wc. Az emeleti irodában öt fő fog dolgozni, ők minden bizonnyal az épületkomplexum működtetését, irányítását, programszervezést fognak végezni. Mivel tevékenységük szorosan összefügg az épülettel, ezért nem eretnekség a földszinten működő könyvesbolt-könyvtár terén beengedni őket az épületbe. Az irodák északi tájolásúak, kedvező természetes megvilágítást kapnak. Az irodaszinthez egy férfi-női vizesblokk és egy teakonyha tartozik. A legfelső szinten, a tetőterasszal körbevett üvegdobozban került elhelyezésre a kért tárgyaló helyiség, mint egyfajta parancsnoki híd, ahonnan az egész épületkomplexum belátható, ellenőrizhető. Peron A használhatatlannak tűnő peron az egyetlen rész, ahol lehetőség van mai építészeti beavatkozásra, a meglévő kiegészítésére. Ahhoz, hogy a peronokat funkciókkal töltsük meg mindenképpen szükséges azok a házaktól független elérése, megközelítése, hiszen a hozzájuk kapcsolódó két belső lépcső az utcai járókelők részére nem elérhető. Így a két híd közé egy olyan üveg rámpa- és hídrendszert terveztünk, amelyen keresztül elérhetőek az utcáról a fenti peronok. Az Erzsébet tér felőli oldalon egy szabadtéri teraszt terveztünk, amelynek utolsó elemét levágva eltartjuk a B épülettől. Így a meglévő szerencsétlen szerkezeti karambol megszüntethető. A felső szezonális teraszként működő „híd” a parkra néz, egy unikális vendéglátóhely a főváros kellősközepén. A vendégkört a közelben álló két luxusszálló vendégeire is
5
lehet alapozni. Az élmény páratlan, az öreg fák lombkoronája közötti díszparkra néző együttes. A terasz kiszolgálása a pincei konyhából ide felérő ételliften és szervízlépcsőn keresztül lehetséges. A fogyasztóteret a nyári melegben a napsütéstől kihúzható külső vászon árnyékolókkal lehet védeni, melyeket a meglévő vasbeton bordákra lehet rögzíteni. A terasz bútorozása könnyed formájú design bútorokkal oldható meg. A Deák tér felőli oldalon a meglévő híd elbontásra kerül, csak a tartószerkezet maradna meg. Erre kúszna rá az az üveg híd, mely a rámpa folytatásaként erős lila színével a központi térben megjelenő szimbólummá válhat. A B épület előtt elsuhanó híd egyfajta kilátó teraszként működik, innen egyenesen belátni például az Andrássy útra, illetve az előtte elterülő pihenő parkra. A megmaradó pilonokat használjuk fel az épület emblémájának elhelyezésére, mely így messziről felismerhetővé válik. A pilonok árkádot képező sora alatti padok megmaradnának, az Erzsébet tér felőli burkolt járda szolgál a gazdasági bejárat megközelítésre. A B épület előtti térfél parkosított, másik fele térburkolatot kap. A híd és a terasz megvilágítását a vasbeton pilonok végére szerelt neoncsövekkel oldjuk meg. Külső Az épület karaktere az arhitektúrában megmarad, vagyis a korongvágott és a hasított kőburkolatot csak le kell „tisztítani”. Ez vonatkozik az erőteljes és hangsúlyos üvegtégla betétekre is. Mindkét épületnél mintegy kikönnyítésként a felső szinteken határozott anyagváltás történik; az A épületnél a tetőszint vakolt, míg a B háznál vakolt és üveg. Az üvegosztás mindenképpen felülvizsgálatra szorul, hiszen a korábbi nyitható szárnyak egy más funkcióval értelmetlenné válnak, sőt a megváltozott belső műszaki paraméterek is megkérdőjelezik ezt, vagyis hűtött térben nem jó ha az ablak nyílik. Szintén felülvizsgálatra szorulnak nyílászárók abból a szempontból is, hogy a mai hőszigetelt tokszelvények nem tudják azt a szerkezeti méretet, amelyek azonosak lennének az 50 évvel ezelőtti tokmérettel. belsőépítészeti kialakítás A belsőépítészeti kialakítás során az egyszerűségre, a visszafogott eleganciára törekedtünk. A beépített mobíliák, elsősorban a pultok geometrikus formájú fafurnérozott bútorok. Az A épület galériaszintjén a kiállítótér installációja egy függőleges tengely mentén forgatható-állítható „fatábla”, mely tetszés szerint áthelyezhető, elmozdítható, vagy adott esetben megszüntethető. Az auditórium erőteljes színezést kap, a teljes belső narancs színű. A mozdítható bútorok is egyszerű, testnélküli könnyed bútorok. A székek, asztalok az épület letisztult szellemiségéhez híven minőségi design tárgyak, mind a kávézóban, mind a könyvtárban. A padlóburkolat mindkét épület földszinti és galériaszinti terén fehéres kőburkolat, az auritóruimban, az irodában és a tárgyalóban padlószönyeg. A falak mindenhol glettelt fehérre festett felületek. A vizesblokkokban a szellőzés eltakarása miatt gipszkarton álmennyezet készül, a falakon és a padlón gránitkerámia burkolattal, igényes fehér szanitériákkal. Minden térben magas minőségű lámpatestek biztosítják a megfelelő mesterséges világítást.
6
gépészeti kialakítás Mindkét épületben padló- és légfűtés készül. Az A épület földszinti és galéria terét az Erzsébet téri kétszintes részben dőlő üvegportálok előtti korábban virágtartóként használt kiemelt műkő szegély mögött elhelyezett rácsokon kersztűl oldható meg a tér levegő átöblítése. Ez a megoldás azért is kedvező, mert az alatta lévő gépészeti térből így közvetlenül megtáplálhatóak légcsatornával a rácsok. A légfűtéssel hideg levegő is befújható, ezáltal megoldható az épület hűtése. Fontos a gépészeti rendszer kiválasztásánál, hogy így a terekben nem jelenik meg hőleadó, azaz radiátor, vagy fan-coil készülék. A földszinti kávézó terének gépi szellőzését meg kell oldani. Ennek a legmegfelelőbb kialakítása a szélfogóban meglévő, de a jövőben nem nagyon használható telefonfülkék felhasználásával lehetséges. E szerint a fafurnérral borított ferde faltestbe a pincéből felvezetett légcsatornák kerülnek, amelyben a légbeszívás és kifújás egyaránt lehetséges, csak a fafelületet kell perforálni a mennyezet alatt a fogyasztótér felőli oldalon. Mindenképpen szükséges a konyhaüzem szellőzésének megoldása, friss levegő bevezetés és használt levegő kifújás. A friss levegő beszívást a kiszélesített angolaknán keresztül egyszerűen megoldhatjuk, a használt levegő kivezetését a külső főfalban meglévő zárt légcsatornák felhasználásával oldjuk meg a tető fölé. A tetőterasznál aztán a parkosított terület felé perforált kőrácson át távozik az elszívott levegő. Így megoldható, hogy az épületen semmilyen gépészeti cső, vagy berendezés ne látszódjon, ami egy ilyen frekventált helyen különösen fontos, és ez épületfelujításnál mindig egy megoldandó nehéz probléma. A tetőszinti auditórium fűtés-hűtése parapet fan-coilok elhelyezésével oldható meg, ennek kültéri egysége a tetőszinti előtér lapostetéjén helyezhető el. Takarása mindenképpen szükséges lesz. A B épület földszinti kétszintes galériás terének kifűtése is az északi homlokzati nagy üvegfal előtt elhelyezett padlórácson lesz megoldható, vagyis a padlófűtés mellett a pincéből megtáplált légfűtés-hűtés légcsatornái öblítik át a teret, a nagy üveg felülethez így közel lehet ülni. Az emeleti iroda és tárgyaló szinteken a padlószőnyeg alatt padlófűtés készül. elektromos kialakítás Az épület jelenleg is rendelkezik kis és nagyfeszültségű elektromos betáplálással. A felujítással minden bizonnyal szükséges lesz a teljes elektromos hálózat újjá építése. Gyengeáramú hálózat az A épületben kialakítandó auditórium és a földszinti kávézó és design shop tereihez szükséges. A B épületben az összes szinthez szükséges lesz gyengeáramú tervezés, így Internet és telefonkacsolat készül a földszinti- és galériaszinti könyvtárhoz és az emelti iroda és tárgyaló funkciókhoz. statika A két meglévő épületben a házak szerkezeti rendszerét érintő jelentősebb beavatkozás nem történik. Az A épületben a meglévő központi lépcsőház mellett egy új építésű liftet helyezünk el, amely önhordó vasbeton szerkezetével nem avatkozik be a szerkezetbe. A B épületben is egy új építésű lift készül, de ez a meglévő födémkonzolok elbontásával készül a kiugró üvegdobozban.
7
A házak közötti peronok részben magmaradnak, részben a Deák tér felőli oldalon elbontásra kerülnek, de a tartó oszlopok megmaradnak. A közéjük épülő rámpa és hídrendszer egy lebegő üvegszerkezet. költségbecslés
-az épület teljes felujítási költsége bontással: -a külső peron felujítási és a rámpa építési költsége: -az épület körüli parképítés-térrendezés: -bútorok, konyhatechnológia, installáció költségei:
cca. 600 mFt cca. 60 mFt cca. 70 mFt cca. 120 mFt
Az épület felujításának becsült összege:
cca. 850 mFt
bontásban: -tartószerkezet, építészet: -homlokzat felujítás: -külső peron és rámpa: -épületgépészet: -víz-csatorna: -fűtés-hőellátás: -szellőzés-klíma: -felvonók: -konyhatechnológia: -épületvillamosság: -erősáramú villamosság: -gyengeáramú villamosság: -belsőépítészet: -burkolatok: -bútorok, installáció, lámpatestek: -külső munkák:
cca. 405 mFt cca. 100 mFt cca. 60 mFt cca. 200 mFt cca. 25 mFt cca. 50 mFt cca. 75 mFt cca. 15 mFt cca. 35 mFt cca. 40 mFt cca. 25 mFt cca. 15 mFt cca. 135 mFt cca. 50 mFt cca. 85 mFt cca. 70 mFt
-mindösszesen:
cca. 850 mFt
Az épület bekerülésének számításakor egy magas építészeti minőséget feltételeztünk 2006-os prognosztizált áron!
8