MAGYAR B PÓTÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT IRODALOM Kérjük, először olvassa el figyelmesen a feladatokat, csak ezután döntsön saját belátása szerint a kidolgozás sorrendjéről és az időbeosztásról! Válaszaiban ügyeljen a helyesírásra, a nyelvhelyességre, mert az ilyen jellegű hibákkal – helyes megoldás esetén is – pontokat veszíthet! A magyar írásbeli összpontszáma: 100 pont (esszé-feladat: 0-20 pont, irodalmi feladatok: 0-50 pont, nyelvtani feladatok: 0-30 pont). Az elkövetett egyedi hibák az összes pontszámból a következő pontlevonást eredményezhetik: tárgyrag, j-s toldalékok (személyrag és módjel) eltévesztése, igekötő hibás írása, elválasztási hiba 3-3 pont, j és ly eltévesztése, tulajdonnév írásának és toldalékolásának eltévesztése 2-2 pont. Az elkövetett hibákért az összes pontszámból legfeljebb 15 pont vonható le! Piszkozatot nem készíthet!
IRODALOM 1. Elemezze részletesen az alábbi költeményt! Milyen poétikai sajátosságok jellemzik a szöveget? (0-20 pont) Illyés Gyula: Szomorú béres Porhanyó kenyerem kiszítta a nap, italom langyos langyosuló vérem lassítja a nap, ülvén gondjaim s verejtékem gőzei alatt köröttem némán fordul a mező – dél van, erdő fenekén alszik a szél és a jövendő. Kasznár hintaja gördül, nehéz kezem fáradtan emeli kalapom, por temet engem, hamu és pernye, ökreim tekintete érleli szívem.
A por mögött, a fák mögött felhők terebélye, por lombjai mögött, amelyre egykedvűen tántorog a nap távol városok élnek, fényes terek forognak a csillagok alatt, vannak tengerek, úszó szigetek, égő arany hegyek – mindenről tudok én: telve van a föld, telve van az ég, de én tanácstalan ülök idegen mezőben, kéretlen jövevény, ki munkám végeztével kicsépelt kazal árnyékában ősszel, hangtalan fordulok a közönyös földbe. (1927)
2. Egészítse ki az alábbi hiányos (vonallal jelzett!) szövegrészleteket! (0-12 pont) a) “ híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival?”
,
b) “Csínom Palkó, Csínom Jankó, kalabérom, Szép lódingom, Dali pár pisztolyom.” c) “ indult, hajdan erős magyar! Nem látod, vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon?” d) “A alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a . Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Mintha szívemből folyt volna tova, zavaros, bölcs, és nagy volt a Duna.” e) “És annyi balszerencse közt, Oly sok után, Megfogyva bár, de nem, Él nemzet e hazán.” f) “ nélkül, csak sort sor alá , úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron; zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra.”
3. Olvassa el figyelmesen a következő meghatározásokat! Nevezze meg a hozzájuk tartozó fogalmakat! (0-7 pont) a) Ókori, görög-római filozófiai iskola; szenvedélymentes, természetes életmódot, szigorú erkölcsiséget tanít, alapelve a bölcs belátáson alapuló szilárdság, állhatatosság, nyugalom az élet szerencsétlenségei és megpróbáltatásai közepette: b) Látszólag egymást kizáró ellentéteket tartalmazó állítás, ítélet; a képtelenség rendszerint váratlan, a szokásostól elütő, meghökkentő igazságot villant fel: c) 1. Körtánc; 2. Körvers, két visszatérő rímmel, refrénes szerkezettel; 3. Zenei forma, visszatérő témával: d) Regénytípus, a történet azoknak az eseményeknek, bonyodalmaknak a sorából épül fel, amelyek a főhősre hatnak és szellemi, jellembeli vonásainak kibontakozásához vezetnek: e) 1. Eszményített pásztoréletet bemutató görög eredetű műfaj; 2. Derűs, bensőséges jelenet, esemény, kép; az újkori költészetben számos változata és jelentése alakult ki: f) XIX. századi előzmények után a XX. században kibontakozó és szerteágazó filozófiai irányzat; az egyedi ember léthelyzetével foglalkozik, aki egyedül döntve, választások sorában valósíthatja meg magát, a lét lényege pedig az élet határhelyzeteiben (pl. szenvedés, bűn, a semmivel való szembesülés, meghalás) válik megragadhatóvá és értelmezhetővé számára: g) 1. Építészeti, képzőművészeti mozgalom, mely a művészet hagyományos fogalmát és gyakorlatát elvetve a modern technikán alapuló, az életben funkciót betöltő alkotások létrehozását tekintette céljának az 1920-as években; 2. Több (orosz, holland, német, magyar) rokon törekvésű mozgalom, mely a világ lényegét, a dolgok szerkezetét geometrikus tér- vagy síkformák, színcsoportok szigorúan logikus megszerkesztésével fejezi ki:
4. Jelölje be a következő szövegrészlet verstani képletét! Nevezze meg a formát és jellemezze röviden azt a verselési rendszert, amelyikhez véleménye szerint tartozik! Említsen meg példaként egy olyan irodalmi művet, amely ugyanebben a versformában íródott! (0-4 pont) “Vettél műfogat és rúzst, tincset, kenceficéket.
Ennyi az ára egy új maszknak is, elhiheted.”
5. Nevezzen meg az ókor irodalmából 2-2 eposzt, regényt, ódát és epigrammát szerzőjével együtt! (0-8 pont) eposz: komédia: óda: epigramma: 6. Képzelje el, hogy Önt kérték fel egy olyan szöveggyűjtemény szerkesztésére, amelyben a nemzeti múlttal és a jeles történelmi elődökkel kiemelten foglalkozó művek szerepelnének a magyar irodalomból. Tizenkét-tizenöt sorban foglalja össze (rövid indoklással), mely alkotások nem maradhatnának ki e kiadványból! (0-8 pont)
7. Nevezze meg az összefüggést Vajda János és a felsoroltak között! (0-4 pont) Cisztercita rend: Alcsút: Kratochwill Georgina: Bartos Róza: Vál: 8. Párosítsa egymással az eredeti neveket és az álneveket! Veigelsberg Hugó
Csáth Géza
Tanner Ilona
Orpheus
Brenner József
Török Sophie
Kazinczy Ferenc
Ignotus
(0-2 pont)
9. Válassza ki és írja le a kettőspont után, mely jellemzők és nevek kapcsolódnak a romantikához! (0-5 pont) Jean Racine, Samuel Taylor Coleridge, Hans Arp, orientalizmus, Heinrich Böll, szigorú műfaji hierarchia, Giuseppe Verdi, Csingiz Ajtmatov, fantázia, William Turner, John Cage, militarizmus, Francisco Goya, Victor Vasarely
romantika:
MAGYAR NYELV Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget; a nyelvtani kérdések nagy része ehhez kapcsolódik! Kelet-Európával foglalkozom. Ez a hányaveti kijelentés ugyanolyan, mintha az ütött-kopott, rozsdafoltos fürdőkádba zárt, s Szenteste kivételével némaságra kárhoztatott halacska így szólna: a fürdőkáddal foglalkozom. Ráadásul a bennünket körülfolyó piszoknak nincs is valamilyen meghitt, otthonos jellege: a víz jéghideg, s minduntalan életnagyságú hadihajókat kell kerülgetnünk. Az emberek errefelé éberek és tudnivágyók. A nyugalom ama ritka pillanataiban, mikor nem kényszerülnek a kopoltyúlégzésre való áttérést gyakorolni, mikor nem gyűjtik őket rajokba rikító eszmék fénycsóvái, mikor nem veri fel csendjüket aknarobbanás, ki-kiugrálnak a vízből, körülnézegetnek, s felelősségteljesen lihegve megpróbálják felmérni a kád mentén körbe-karikába úszott út tanulságait: mit tehet az ember? mit kell tennie, hogy ne kapja be a horgot? Az irodalomtörténész is ember. Helyzete persze nehezebb az íróénál. Nemcsak azért, mert tehetségtelenebb – azért lett irodalomtörténész –, hanem mert neki felelnie kell arra a kérdésre is: “Mit tehet és mit kell hogy tegyen az irodalom?”; meg arra is: “Mit kell hogy tegyen az irodalomtörténész?” (Bojtár Endre: A kelet-européer pontossága)
1. a) Mi a kommunikáció?
(1 pont)
1. b) Melyek a kommunikáció funkciói (céljai)?
(1 pont)
2. Bizonyítsa be az első bekezdés mondatai közötti viszonyokkal, illetve a témaréma kapcsolatra való hivatkozással, hogy melyik mondat tekinthető a bekezdés tételmondatának (magmondatának, fókuszmondatának)! Külön-külön is ügyeljen a tételmondat megállapítására, a tagmondatok közötti viszonyok megadására és a téma-rémára történő hivatkozásra! (3 pont) Kelet-Európával foglalkozom. Ez a hányaveti kijelentés ugyanolyan, mintha az ütött-kopott, rozsdafoltos fürdőkádba zárt, s Szenteste kivételével némaságra kárhoztatott halacska így szólna: a fürdőkáddal foglalkozom. Ráadásul a bennünket körülfolyó piszoknak nincs is valamilyen meghitt, otthonos jellege: a víz jéghideg, s minduntalan életnagyságú hadihajókat kell kerülgetnünk.
3. a) Állapítsa meg, milyen műfajú vagy milyen stílusréteghez tartozik az idézett szöveg? (1 pont)
3. b) Azonosítson az alábbi három idézet alakzataiból kettőt! “ütött-kopott, rozsdafoltos fürdőkádba”: “mit tehet és mit kell hogy tegyen”: “ki-kiugrálnak a vízből, körülnézegetnek”:
(2 pont)
3. c) Milyen költői képek az alábbiak? Legalább kettőt nevezzen meg!
(2 pont)
“kijelentés ugyanolyan, mintha az…”:
“rikító eszmék fénycsóvái”:
“a horgot”:
3. d) Értelmezze az irónia jelenlétét és jelentését a III. bekezdés harmadik mondatában! (1 pont)
4. a) Elemezze (jelölje aláhúzással is) és ábrázolja az alábbi mondatot a szokott ágrajzzal! (2 pont) Erről a magas, boltozatos hegycsúcsról letekintve elénk tárul az egész vidék.
4. b) Elemezze és ábrázolja az alábbi mondatot a szokott ágrajzzal!
(2 pont)
Mögötte autók és szekerek hosszú sora türelmetlenkedik; előzni nem tudnak, mert Füred felől szembejön egy végenincs katonai autókaraván.
5. a) Az alábbi szavakat minősítse a hangalak – jelentés kapcsolata alapján! (1 pont) “fürdőkád” “nem” “raj”
5. b) Milyen szófajúak a Bojtár-szövegből kiemelt alábbi szavak? “hányaveti” “kerülgetnünk” “úszott [út]”
(1 pont)
5. c) A szövegrészben találunk olyan kifejezést, amelynek tulajdonnévvé válása kulturális múltunk következménye. Mit kell értenünk a “Szenteste” szó jelentésén? (1 pont)
5. d) Az I. bekezdés harmadik mondatában személyváltás következik be a mondatban: az elsőben is egyes számú alak volt (“foglalkozom”), a másodikban is (“foglalkozom”). Magyarázza meg, miért többes szám első személyű (“kerülgetnünk”) a harmadik mondat alanya? (1 pont)
6. a) Határozza meg az alábbi összetett szavak fajtáját, nevezze meg a tagok közötti nyelvtani viszonyt! (2 pont) “aknarobbanás” “körbe-karikába” 6. b) Bontsa szóelemekre az alábbi szavakat, és jelölje a szokásos módon a szóelemeket (szótő [és szófaja!], igekötő = 1, képző = 2, jel = 3, rag = 4)! (2 pont) “tanulságait”, “tehetségtelenebb”
6. c) Az alábbi lexémákból hozza létre a megfelelő glosszémákat!
(2 pont)
közel – kapcsolja hozzá a mozgást jelentő igeképzőt, majd a folyamatos melléknévi igenév képzőjét, azután az eszközhatározó esetragját hal – képezze tovább foglalkozásra utaló főnévképzővel, majd a főnévből képezzen gyakorító igeképzős alakot, ezt fejezze ki feltételes mód jelen idő egyes szám harmadik személyű alanyi ragozású alakkal
7. a) Azonosítsa a tanult hangtani jellemzőkkel a következő két fonémát! (2 pont) á: t: 7. b) Az alábbi nevek kapcsolatban állnak a magyar nyelvtörténettel. Válasszon ki közülük kettőt, és határozza meg röviden szerepüket! (2 pont) Gyarmathy Sámuel, Faludi Ferenc, Gragger Róbert, Körösi Csoma Sándor, Sajnovics János, Pray György, Reguly Antal, Vámbéry Rusztem
7. c) Az alábbi kifejezések a modern kommunikációs kapcsolat formái: SMS, MMS, chat. Válasszon közülük egyet és értelmezze, hogy a használatban a szóalak hogyan viszonyul a helyesírási normához! (1 pont)
A pontszámok összesítése Irodalom 1. Elemzés (20 pont) 2. Kiegészítés (12 pont) 3. Fogalmak (7 pont) 4. Verstan (4 pont) 5. Szerzők, művek (8 pont) 6. Kisesszé (8 pont) 7. Összefüggések (4 pont) 8. Párosítás (2 pont) 9. Nevek, jellemzők (5 pont) Irodalom összesen Magyar nyelv 1. Kommunikáció (2 pont) 2. Mondatok viszonyai (3 pont) 3. Stílus, alakzatok, képek, irónia (6 pont) 4. Mondatelemzés (4 pont) 5. Hangalak, szófaj, jelentés, ragozás (4 pont) 6. Szófaj, szóelemek, toldalékolás (6 pont) 7. Hangtan, nyelvtörténet, helyesírás (5 pont)
Magyar nyelv összesen Irodalom + nyelvtan összesen VIZSGAPONT
