MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM - BÖLCSÉSZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT
IRODALOM 2003. június 26. Javítási útmutató A megoldásokat tartalmazó kód csupán támpontokat adhat a javításhoz. A középiskolai oktatás követelményeit figyelembe véve jelzi a várható választ. A felvételizők válaszaiban azonban előfordulhatnak olyan megoldások, amelyekkel az útmutató nem számol ugyan, de elfogadhatók: ilyen esetekben a javító döntsön belátása szerint! A feladatlap irodalmi és nyelvtani kérdéseket tartalmaz. A magyar írásbeli összpontszáma: 100 pont (esszé-feladat: 0-20 pont, irodalmi feladatok: 0-50 pont, nyelvtani feladatok: 0-30 pont). A helyesírásra és nyelvhelyességi hibákra a javítás során ügyelni kell! Az ilyen hibákért a pontszámot az irodalmi és a nyelvtani tesztben egyaránt csökkenteni lehet, még akkor is, ha a válasz helyes. Az elkövetett egyedi hibákért az összes pontszámból a következő módon kell levonni: tárgyrag, j-s toldalékok (személyrag és módjel) eltévesztése, igekötő hibás írása, elválasztási hiba 3-3 pont, j és ly eltévesztése, tulajdonnév írásának és toldalékolásának eltévesztése 2-2 pont. Az elkövetett hibákért az összes pontszámból legfeljebb 15 pont vonható le! 1. Az esszé-feladatra értelemszerűen nem egyetlen válasz várható. Az alábbiakban csak a vers egyik lehetséges értelmezését vázoljuk fel. A javítás során az értékelés vegye figyelembe a felvételiző válaszának gondolati koherenciáját, irodalomfelfogásának következetességét és a kifejtés stiláris színvonalát! A vers A hallgatás tornya. Harminc év verseiből című kötetben jelent meg (1956). A költői hitvallásról szóló írások mindig -ezúttal is- különös figyelmet érdemelnek. Weöres Sándor világképe, miképpen egyik monográfusa jellemezte, több tekintetben tér el a többiekétől, mint azoké egymásétól. Valóban: a platóni művészetfelfogásnak, a késősztoa egyébként jól krisztianizálható morálfilozófiájának, a keleti filozófia elemeinek, az európai romantika radikális gondolatainak, valamint Nietzsche bölcseletének ötvözése jelenti itt a költői hitvallás súlypontját: „legyél egyén fölötti”, azaz
a költő mind gondolkozásában, mind nyelvi kifejezésében emelkedjék felül a történetileg tőle leginkább elvárt hasznosságelvű, prakticista szerepeken. Az „ormótlan sárcipő” metaforája bizonnyal a Cicero óta egészen a 20. század végéig oly fontosnak tartott költői szerepvállalás elutasítását jelenti, vagyis tehát Weöres vitatja azt a magatartást, miszerint az írónak s a költőnek egyúttal a közélet fontos szereplőjének is kell lennie. A “Fogd el a lélek árján fénylő forró igéket” sor eminensen mutatatja a helyhez- s időhöz kötöttségtől való nyelvi és intellektuális felszabadulást. Rímképletének szokatlansága is a szabályok elutasítását, az egyén megközelíthetetlen szabadságát mutatja: abbab bcbbc bbdbd 2. Minden helyes pár megnevezéséért 2 pont jár. A félig helyes megoldásért alcsoportonként 1 pont adható. a) Homérosz: Iliász b) Franz Kafka: Az átváltozás c) Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas d) Ady Endre: Dózsa György unokája e) Arany János: A walesi bárdok f) József Attila: A Dunánál 3. A legfontosabb értékelési szempont az, hogy a felvételiző önálló, koherens gondolkodásról tesz-e tanúbizonyságot, és képes-e ötletes, nyelvileg kellően kidolgozott véleményformálásra. A szépirodalmi szöveg összetettségéről, jelentésrétegződéséról van szó. A hasonlat tulajdonképpeni értelme: ugyanaz az előadás feltárja, megnyitja magát a szöveget, de a titkos, rejtett értelmet is, ami a szavak eredeti értelme mögött húzódik meg, és így "egyazon időben a titkos értelemmel a bölcseket foglalkoztatja, a szó szerint való szöveggel meg az együgyü lelkeket vigasztalja". Boccaccio itt az irodalmat a teológiához hasonlítja, amelyet több síkon, a szószerinti mellett metaforikusan (allegorikus, morális és anagogikus szinteken) kell értelmezni. A reneszánsz irodalom feltétlenül figyelembe vette a többszintű interpretáció lehetőségét, például Balassi Bálint ciklusos kompozícióinak is ez az alapja, s az elbeszélő próza megújítási kísérleteiben e probléma Cervantest szintén foglalkoztatta.
4. Minden helyes megoldás esetén 1 pont jár. a) determinizmus b) groteszk c) himnusz d) egzisztencializmus e) minnesänger f) panteizmus g) rezignáció h) verses regény 5. Minden feladatrész helyes megoldásáért 1 pont jár. "Én vagyok, azt mondják, ki bűnben először elestem;
Ez nem igaz mondás: Éva esett le előbb." időmértékes verselés: a görög és latin költészet sorképzésének ritmikai elve, amely a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozásán alapul disztichon: egy hexameter és egy pentameter sorkapcsolata ilyen pl.: Catullus: Gyűlölök és szeretek 6. Egy hibával még adható a maximális pont. Minden további tévesztés 1 pont levonásával jár. "a Hortobágy poétája": Ady Endre "a magányos cédrus": Csontváry Kosztka Tivadar "cimbalom": Csokonai Vitéz Mihály "kékszakállú herceg": Balázs Béla, Bartók Béla
"Mont-Blanc-ember": Vajda János "Adriai tengernek Syrenája": Zrínyi Miklós 7. A legfontosabb értékelési szempont az, hogy a felvételiző milyen ismeretek birtokában fogalmazza meg gondolatait, mennyire ügyel a nyelvi megformáltságra. 8. Minden hibás adat 1 pont levonásával jár! (Ezúttal természetesen csak a legnyilvánvalóbb címeket adtuk meg, sok más helyes adat is várható!) James Joyce: Ulysses Franz Kafka: A kastély Thomas Mann: A Buddenbrook ház Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita Albert Camus: Közöny 9. Minden tévesztés 1 pont levonásával jár. finn: Kalevala francia: Roland-ének német: Nibelung-ének orosz: Ének Igor hadáról
MAGYAR NYELV JAVÍTÓKULCS 1. A tényezők felsorolása 1 pont, a hibátlan tartalmi példák együttesen 1 pont (egy tévedés elfogadható). Összesen: 2 pont. A: a valóság – a vizsgázó jelene B: a felek (beszélő, hallgató) - Kosztolányi és olvasói/hallgatói C: a közvetítő közeg (csatorna) – írott, nyomtatott forma: papír -> látás D: a beszédhelyzet – a felvételi írásbeli E: a közlemény - Kosztolányi Dezső: Egy és más az írásról című szövegrészlete F: a közös ismeret, a nyelv, a kód – a magyar nyelv tudása; a passzív/aktív szókincs egyezése 2. a) A tételmondat megállapítása 1 pont, a tagmondatok közötti viszonyok megadása, a téma-rémára való hivatkozás 1 pont; összesen 2 pont. 1. -és- 2. -és- 3. -és- 4. A bekezdés mondatai között kapcsolatos viszony található; ez önmagában nem könnyíti meg a tételmondat felismerését. Mivel az első mondatban közölt új információk – ’tanítványaim’, ’szöveg’ – mindhárom mondatban témaként (ha nem is szó szerint, de utalásokban) visszatérnek, fürtszerűen ehhez kapcsolódnak Ezért a harmadik bekezdés tételmondata az első mondat.
b) A névmások, névmási szerepű határozószók.
1 pont
16: én, tőlem, ezt, előbb, végre, ezzel, valamit, melyet, valamit, melyet, aki, mit, az, már, félig-meddig, mit Közelítő adatként 20 %-os eltérés még elfogadható: 13-16. Felsorolni, azonosítani nem szükséges. 3. a) Az idézet művészi igénnyel fogalmazott esszé; a szépirodalmi / művészi stílusréteghez sorolható. 1 pont b) Hibátlan 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. „hogy bírálgassák, dúlják föl, marcangolják szét”: halmozás, részletezés, asyndeton, zeugma – bármelyik elfogadható „szóról szóra, mondatról mondatra haladnánk”: párhuzam, halmozás, alliteráció (esetleg figura etimologika) – bármelyik elfogadható „Nem azt jutalmaznám,… hanem azt: ellentét, zeugma – mindkettő elfogadható c) Hibátlan 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. „éhesen bocsátana el”: éhesen = egytagú / csonka / kifejtetlen metafora; együtt megszemélyesítés – bármelyik elfogadható „Az írást is akkor kell abbahagyni”: rész-egész szinekdoché (az írás az alkotási folyamat része) „rombolni annyi, mint alkotni”: hasonlat 4. a) Hibátlan megoldás 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. eszközTanítványaimmal időelőször
is szöveget olvastatnék.
Á / | Heszköz vagy
\ Hidő T
Á / | Heszköz
(== A) \ Hidő T
b) Hibátlan megoldás 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. Aki tudjaazt,1 | hogy mit ne mondjon, mondjon. 4
2
| az már félig-meddig tudjaazt,
3
| hogy mit
3 (főm.) / \ 1 A 4 T (alárendelt tagmondatok) | 2 T (alárendelt tagmondat) 5. a) Hibátlan 1 pont, ha hibás 0 pont. henye: hangulatfestő szó írás: többjelentésű szó tájék: egyjelentésű szó b) Hibátlan 1 pont, ha hibás 0 pont. kissé: határozószó irtanók: ige sötétedő: folyamatos melléknévi igenév c) A kapcsolódó szólás vagy szóláshasonlat 1 pont. Elfogadhatunk a tartalomhoz kapcsolódó bármilyen megoldást. Segítség: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Bp., 1966-tól több kiadás Cifra beszéd, hegedűszó.
Rövid beszéd, hosszú kolbász, az a jó. Sok beszédnek sok az alja. Keveset beszél, sokat mond. Ki sokat markol, keveset fog. d) A szójelentés mondatba foglalással együtt 1 pont; minden más esetben 0 pont. Szekerce: Favágók, ácsok, fafaragók eszköze; a baltánál szélesebb élű, a fejszénél rövidebb nyelű vágószerszám. A középkorban fegyverféle is. Péter megköszörülte Pál szekercéjét is. e) Hibátlan 1 pont, ha hibás 0 pont. Az alanyi ragozás utal arra, hogy az igének vagy nincsen tárgya, vagy határozatlan tárgyat vonz. A tárgyas ragozás egyeztetéssel utal a határozott tárgyra, amely követheti is az igét, de akár az előző mondatban is lehet. A legtöbb hiba abból adódik, ha ugyanaz az ige egy mondaton belül határozott és határozatlan tárgyat is vonz. Még: Nyelvművelő Kézikönyv 1-2. k., Bp., 1980. 6. a) Csak a hibátlan válasz fogadható el 1+1 pont = 2 pont. félig+meddig: mellérendelő szókapcsolat; kapcsolatos a közöttük levő viszony ős+erdőben: alárendelő szókapcsolat, az első meghatározó tag, a második alaptag; a meghatározó tag minőségjelzői alárendelésben áll az alaptaggal b) Csak a hibátlan válasz fogadható el 1+1 pont = 2 pont. tan- (1) –ít- (2) –vány- (2) –ai (3) -m- (3) –mal (4) tan- (szótő, főnév) –ít- (főnévből igét képző) –vány- (igéből főnevet képző) –ai (birtoktöbbesítő jel) –m (birtokos személyjel egyes szám 1. személyű) –mal (határozórag) világ- (1) –os- (2) –od[ik]- (2) –né- (3) –k (4) világ- (szótő, főnév) –os- (főnévből melléknévképző) –od[ik]- (névszóból igeképző) –né- (feltételes mód jele) [-0- (jelen idő jele): elmaradhat] –k (egyes szám 3. személy, ikes ragozás) c) Csak a hibátlan válasz fogadható el 1+1 pont = 2 pont. felkészülésekét
gyűjtögették volna
7. a) Csak hibátlan válasz fogadható el: 1+1= 2 pont. á: magánhangzó (elmaradhat); alsó nyelvállású / zárt; széles ajaknyílással képzett / ajakréses; mély / hátul képzett; hosszú ddz: mássalhangzó (elmaradhat); zár-réshang, foghang, zöngés, hosszú
b) Csak a teljes sor számít. 2 pont, ha hibátlan; egy hibás sor 1 pont, több hibával 0 pont. Szerző(k)
Cím
Bessenyei György Magyarság Kölcsey Ferenc – Szemere Pál Felelet a Mondolatra Kazinczy Ferenc Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél Vörösmarty Mihály A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai
Évszám 1778 1815 1819 1832
