MAGYAR B Javítási útmutató A megoldásokat tartalmazó kód csupán támpontokat adhat a javításhoz. A középiskolai oktatás követelményeit figyelembe véve jelzi a várható választ. A felvételizők válaszaiban azonban előfordulhatnak olyan megoldások, amelyekkel az útmutató nem számol ugyan, de elfogadhatók: ilyen esetekben a javító döntsön belátása szerint! A feladatlap irodalmi és nyelvtani kérdéseket tartalmaz. A magyar írásbeli összpontszáma: 100 pont (esszé-feladat: 0-20 pont, irodalmi feladatok: 0-50 pont, nyelvtani feladatok: 0-30 pont). A helyesírásra és nyelvhelyességi hibákra a javítás során ügyelni kell! Az ilyen hibákért a pontszámot az irodalmi és a nyelvtani tesztben egyaránt csökkenteni lehet, még akkor is, ha a válasz helyes. Az elkövetett egyedi hibákért az összes pontszámból a következő módon kell levonni: tárgyrag, j-s toldalékok (személyrag és módjel) eltévesztése, igekötő hibás írása, elválasztási hiba 3-3 pont, j és ly eltévesztése, tulajdonnév írásának és toldalékolásának eltévesztése 2-2 pont. Az elkövetett hibákért az összes pontszámból legfeljebb 15 pont vonható le! 1. Az esszé-feladatra értelemszerűen nem egyetlen alábbiakban csak a szöveg egyik lehetséges értelmezését során az értékelés vegye figyelembe a felvételiző koherenciáját, irodalomfelfogásának következetességét színvonalát!
válasz várható. Az vázoljuk fel. A javítás válaszának gondolati és a kifejtés stiláris
A verset először Németh Andor közölte 1938-ban a gyűjteményes kiadás “Nincs bocsánat, József Attila utolsó versei, 1936-37” című fejezetében. Ezt a kései datálást általában elfogadta a szakirodalom, főleg azért, mert egy kortárs (Bóka László) emlékezete szerint József Attila a verset Arany János születésének 120. évfordulójára írta, vagyis 1937. március 2-ára. A kritikai kiadás egyik eredményeként azonban Stoll Béla meggyőzően tudta bizonyítani, hogy a költemény korábbi: 1929 november-decemberében keletkezett. Ez a datálási bizonytalanság azonban nem befolyásolhatja a felvételizők szövegértelmezésének elbírálását! A cím (Arany) hatásos névjáték: a retorika az érvelés forrásai körében a személyi érvek között tartja nyilván a névből vett bizonyítékokat. Igaz, hogy használatát viszonylagos egyszerűsége miatt éppen a retorika nem javasolja, de ismerve József Attilának a nevekhez, a névadáshoz (és saját nevéhez) való viszonyát, a verscím onomasztikus jelentését komolyan kell vennünk: a cím csak a vezetéknév (keresztnév nélkül), amely a homonymia (azonos hangzás)
következtében nem feltétlenül a költőelődhöz való kapcsolódást, viszonyt jelzi itt előre, inkább az arany minőségére, szimbolikájára, azaz a szellemi fejlődés legmagasabb fokára utal. Az arany a legtöbb kultúrában a tökéletesség szimbóluma, a morális ítéletalkotás mércéje. A vers négy soros, négy strófás szerkezetű, 11 szótagú sorai páros ríműek. A 11-es sor nagyon régi és a régebbi magyar irodalomban igen gyakori szerkezet, a rímtípus elterjedése viszont későbbi fejlemény. Az első strófa a beszédalany elgondolta, felidézte idős Arany Jánosra és az általa újjáteremtett Toldi-monda szimbolikus összefüggésére utal: elment a had, maradt a csend a puszta homokon. Az igeidők váltogatása (1-2. sor: múlt, 3-4. sor: jelen) is az értékek szembesítését szolgálja. A köt igének (köt a karcsu füst), miként a címnek, szintén több jelentésrétege érvényesülhet: megköt, odaköt, illetve megköt, megáll, mint “szelíd virág”. A puszta fia kétségtelenül Arany János, aki (második strófa) nem csupán személyes csapásai, hanem egyénisége miatt is visszahúzódó volt, s a múlt értékeiből (mint pl. az ún. honfoglalási epika, továbbá Toldi Miklós példája stb.) építkezett (a hős el van vetve, teremni muszáj). A gond névszó paralelizmusa (1. strófa 4. sor, ill. 2. strófa 2. sor), miként a homok ismétlődése (1. strófa 2. sor, ill. 3. strófa 4. sor) a visszahúzódó, de önmaga számára e nyugtalan világban biztonságosabb támpontokat kijelölő költőt, elődöt jellemzi. A negyedik strófa első sorának felszólítása az elvesztett és keresett apaill. istenképpel értelmezhető leginkább: a lírai szubjektum az apahiány feloldására apaképet próbál találni Arany Jánosban, miként (költészete szerint) idősebb kortársaiban is, például Juhász Gyulában, Babits Mihályban, Kosztolányi Dezsőben, vagy éppen Thomas Mannban. Arany Jánost vagyonos Atyánknak szólítja meg, aki mindazt tudta, amit a költészet és a közélet kapcsolatáról, a hagyományról, az irodalmi ízlésről tudni lehetett, s aki az elvesztett értékek helyreállításában most segíthetne. A Hadar a szárazság váratlan, de stilárisan gazdag fogalmi összekapcsolás. Funkciója szerint fokozza a múlt és a jelen feszültségét, amit az utolsó sor filozófiai dilemmája komoly megfontolásra ajánl: az öntudatos lelkesedés, mégha igazán jogosnak látszik is, a hagyományokat átértelmező manipulatív világban keveset ér, és ezért másfajta magatartásra (esetleg éppen visszahúzódásra) buzdít. Ha a felvételiző az un. szimultán verselésre is felfigyel, több pontot kaphat (Arany János a Toldiban szintén szimultán verselést alkalmaz, a felező 12-esek lüktetése ott trocheusi). 2. Minden helyesen kiegészített szövegtömbért 2 pont jár. A megközelítően helyes kiegészítésért alcsoportonként 1 pont adható. a) “Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútúl szívemet, kit sok kín fúr!”
b) “Befordúltam a konyhára, Rágyujtottam a pipára… Azaz rágyujtottam volna, Hogyha már nem égett volna.” c) “Kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a házak, s a rétek szélein megülve némán riadt pórok pipáznak. Itt még vizet fodroz a tóra lépő apró pásztorleány s felhőt iszik a vízre ráhajolva a fodros birkanyáj.” d) “Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér?” e) “Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet.” f) “Magadat mindig kitakartad, sebedet mindig elvakartad, híres vagy, hogyha ezt akartad. S hány hét a világ? Te bolond.” 3. Minden tévedés 1 pont levonásával jár. a) apokalipszis b) belső monológ c) epeiszodion d) szimbolizmus e) apostol f) folklór g) atonalitás
4. Minden feladatrész helyes megoldásáért 1 pont jár. “Hogyha barátnőmet megsérteni vágyik akárki, elhagyatott hegyeken fűtse a szív tüze azt!” időmértékes verselés: a görög és latin költészet sorképzésének ritmikai elve, amely a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozásán alapul disztichon: egy hexameter és egy pentameter sorkapcsolata ilyen pl.: Szolón: Senkise boldog 5. Nyolc helyes válasz esetén még adható a maximális pont. Minden további tévesztés pontlevonással jár. Kóborlásaim Halálfúga Tündérvölgy Sörgyári capriccio A délibábok hőse A pestis A hóhér kötele Halálfiai Boldogult úrfikoromban Sorstalanság
Arthur Rimbaud Paul Celan Vörösmarty Mihály Bohumil Hrabal Arany László Albert Camus Petőfi Sándor Babits Mihály Krúdy Gyula Kertész Imre
a – III. b – VI. c – VIII. d – IX. e – VII. f – X. g – I. h – V. i – IV. j – II.
6. A legfontosabb értékelési szempont az, hogy a felvételiző milyen ismeretek birtokában fogalmazza meg gondolatait, mennyire ügyel a nyelvi megformáltságra. 7. Négy helyes megoldásért még jár a maximális pont. Minden további hiba 1 pont levonásával jár. Aki csak egy helyes választ ad, nem kaphat pontot! nem Odüsszeusz állandó jelzői: bagolyszemű, hókarú, fellegtorlaszoló, sisakrázó, isteni agg 8. Két helyes válasz esetén még adható a maximális pont. A további tévesztés pontlevonással jár. Aki csak egy helyes választ ad, nem kaphat pontot! “Sapere aude!”: Quintus Horatius Flaccus (Elfogadható megoldás, ha a Horatiust idéző Immanuel Kantra tippel a válaszadó.)
“Tolle, lege!”: Aurelius Augustinus (Szent Ágoston) “Cogito ergo sum”: René Descartes 9. Öt helyes válasz esetén még jár a maximális pont. Minden további tévesztés pontlevonással jár. Aki csak egy helyes választ ad, nem kaphat pontot! lovageposz: pl. Nibelung-ének, Ének Igor hadáról himnusz: pl. Naphimnusz, Himnusz a Szent Szűz anyaságáról diákének: pl. Ó Fortuna…, Félre, könyvek, doktrinák…
MAGYAR NYELV Javítókulcs 1. A helyes meghatározás 1 pont. A teljes felsorolás 1 pont (egy tévedés elfogadható). Összesen: 2 pont. A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható [ízlelhető, szagolható]) jelenség, amely egy másik (tehát önmagán túli) jelenségre utal. * Más definíció is elfogadható, ha az a kiemelt jelentésegységeket ilyen összefüggésben tartalmazza. A jel jellemzői: 1, érzékszerveinkkel felfogható 2, önmagánál többet jelent 3, általánosító szerepe van 4, a közösség minden tagja elfogadja 5, egy jelrendszer tagja 6, csak az emberi érintkezésben jelzés 2. a) Hibátlan válasz 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. Korunk gyönyörű természettudományának van egy kellemetlen mellékzöngéje. (1.) [de] Nem a közismert veszélyekre gondolok, a természetpusztításra vagy az atomháborúra. (2.) Hanem egy, látszatra sokkal szerényebb jelenségre, holmi apróságra. (3.) [ugyanis] Ez az elbűvölő, ez a megrázó tudomány leszoktat bennünket arról, hogy higgyünk a saját szemünknek. (4.) [és] Úgy látszik, legfontosabb dolgaink szemünkkel elérhetetlen tartományokban történnek, elektronok, molekulák, fényévek, napfáklyák között. (5.) [tehát] A világ anyagi szerkezetére vonatkozó – e pillanatban legpontosabb – tudomásaink modellálhatatlanok. (6.) Vagyis érzékeinkkel fel nem foghatók. (7.) [és] Érzékelésünk korlátozott. (8.) [és] Érzékelésünk megbízhatatlan. (9.) 1. -><- 2. -><- 3 <- 4. – 5. -> 6. <- 7. – 8. - 9.
2. b) A helyes válasz 1 pont. A szabad függő beszéd. 3. a) A helyes válasz 1 pont. Az idézet vallomásos jellege az esszé műfajra utal. Az esszé átmenetisége lehetővé teszi, hogy a felvételiző maga válasszon: ha a metaforikusságra hivatkozik, akkor a szépirodalmi / művészi stílusréteghez sorolhatja, ha a tartalmi elemeire, akkor a tudományos-szakmai stílusréteghez. 3. b) Hibátlan megoldás 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. “Mit …? Mit a …? Mit …”: anafora, ismétlés, halmozás – bármelyik elfogadható “veszélyekre gondolok, a természetpusztításra vagy az atomháborúra”: halmozás, részletezés – bármelyik elfogadható “egy vérsejtbe, egy fácánkakasba, égerfába, egy frissen mosott szarvasbőr kesztyűbe: halmozás, részletezés, asyndeton, zeugma – bármelyik elfogadható 3. c) Hibátlan megoldás 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. “napfáklyák”: egytagú metafora (vagy főnévi metafora) “olyan nedves-hideg, mint egy elegáns béka”: hasonlat; elegáns [béka] = egytagú metafora – bármelyik elfogadható “a tudomány leszoktat”: megszemélyesítés; a tudomány faj-nem felcserélésén alapuló szinekdoché – bármelyik elfogadható 3. d) A helyes válasz 1 pont. Az evokáció vagy felidézés, megidézés olyan költői eszköz (retorikai fogás), amely más műre, szerzőre, korra, időre, helyre utal. Fölismerésének feltétele a befogadói asszociációs készenlét. * Más értelmezés is elfogadható, ha a kiemelt lényegi tartalmat ismeri.
4. a) Hibátlan megoldás 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. Ő, sajnos, időmindig nehézkes volt a állandó/tekintetfogalmazásban. A === Á / \ Hidő Hállandó/tekintet 4. b) Hibátlan megoldás 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. Amikor felismerjük1 |, hogy a szegénység az élőlények természetes, igazi és örök állapota2 |, nem bizonygatunk olyan csacsiságot3 |, mintha a szegénység jó dolog és boldogító állapot lenne4. 3. (főmondat) / \ 1. (időhatározói alárendelt tagmondat) 4. (minőségjelzői alárendelt tagmondat) | 2. (tárgyi alárendelt tagmondat)
5. a) Hibátlan megoldás 1 pont, ha hibás 0 pont. szánt: azonos alakú szó szem: többjelentésű szó vagy: azonos alakú szó 5. b) Hibátlan megoldás 1 pont, ha hibás 0 pont. korunk: főnév öt: tőszámnév után: névutó 5. c) A szójelentés mondatba foglalással együtt 1 pont; minden más esetben 0 pont. modellálhatatlan: A ’modell’ főnévből képzett ige fosztóképzővel létrehozott mellékneve. A valóságra vonatkozó ismereteink helyességét kipróbálhatjuk, ha olyan működőképes rendszert alkotunk, amelynek változásai hasonlítanak a reálishoz (vagy azonosak vele). Ha valamely okból ez nem lehetséges, akkor használhatjuk a melléknevet. Pl.: Egyetlen ember viselkedése modellálhatatlan.
5. d) A helyes válasz 1 pont. Minden érvelő véleményt elfogadhatunk. 6. a) Csak a hibátlan válasz fogadható el 1+1 pont = 2 pont. természet+pusztítás: alárendelő szókapcsolat; az első meghatározó tag, a második alaptag; a meghatározó tag birtokos jelzői alárendelésben áll az alaptaggal érzékeltetve+megértető: egyszeri mellérendelő kapcsolatos viszonyban álló szókapcsolat vagy alárendelő szókapcsolat; az első meghatározó tag, a második alaptag; a meghatározó tag határozói alárendelésben áll az alaptaggal – mindkét megoldás elfogadható 6. b) Csak a hibátlan válasz fogadható el 1+1 pont = 2 pont ér- (1) –[e]z(2) -ék- (2) –el- (2) –és-(2) –ünk(3) ér- (szótő, ige) –[e]z- (igéből igét képző) –ék- (igéből névszót képző képző) –el (főnévből igét képző képző) –és- (igéből főnevet (fogalmat) képző képző) –ünk (birtokos személyjel T/1-es alakja) leg- (1) –közel- (1) –ebb- (3) –i- (2) –be (4) leg- (a felsőfok előtagja) –közel- (szótő, melléknév) –ebb- (melléknév fokjele) – i- (melléknévképző) –be (határozórag) 6. c) Csak a hibátlan válasz fogadható el 1+1 pont = 2 pont. hihetőt kifürkészgetnetek 7. a) Csak a hibátlan válasz fogadható el: 1+1= 2 pont. ö: középső nyelvállású / zárt; ajakkerekítéssel képzett; magas / elöl képzett; rövid magánhangzó hh: gégehang, réshang, zöngétlen, hosszú mássalhangzó
7. b) A helyes válasz 1 pont, egy hibával még adható. manysi – vogul chanti – osztják suomalainen – finn udmurt – votják magyar – hungarian 7. c) A helyes időrend 1 pont, a szerzők megfelelő megadása 1 pont, összesen 2 pont. G–H–C–F–E–D–A–B Ún. Huszita Biblia XV. század második fele Tamás és Bálint pap Új Testamentum (Sárvár-Újsziget) 1541. Sylvester János Biblia (Vizsoly) 1590. Károli Gáspár Magyarság 1778. Bessenyei György Felelet a Mondolatra 1815. Kölcsey Ferenc – Szemere Pál Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél 1819. Kazinczy Ferenc A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai 1832. Vörösmarty Mihály A magyar nyelv államnyelv 1844.
