MAGYAR B Javítási útmutató A megoldásokat tartalmazó kód csupán támpontokat adhat a javításhoz. A középiskolai oktatás követelményeit figyelembe véve jelzi a várható választ. A felvételizők válaszaiban azonban előfordulhatnak olyan megoldások, amelyekkel az útmutató nem számol ugyan, de elfogadhatók: ilyen esetekben a javító döntsön belátása szerint! A feladatlap irodalmi és nyelvtani kérdéseket tartalmaz. A magyar írásbeli összpontszáma: 100 pont (esszé-feladat: 0-20 pont, irodalmi feladatok: 0-50 pont, nyelvtani feladatok: 0-30 pont). A helyesírásra és nyelvhelyességi hibákra a javítás során ügyelni kell! Az ilyen hibákért a pontszámot az irodalmi és a nyelvtani tesztben egyaránt csökkenteni lehet, még akkor is, ha a válasz helyes. Az elkövetett egyedi hibákért az összes pontszámból a következő módon kell levonni: tárgyrag, j-s toldalékok (személyrag és módjel) eltévesztése, igekötő hibás írása, elválasztási hiba 3-3 pont, j és ly eltévesztése, tulajdonnév írásának és toldalékolásának eltévesztése 2-2 pont. Az elkövetett hibákért az összes pontszámból legfeljebb 15 pont vonható le! 1. Az esszé-feladatra értelemszerűen nem egyetlen alábbiakban csak a szöveg egyik lehetséges értelmezését során az értékelés vegye figyelembe a felvételiző koherenciáját, irodalomfelfogásának következetességét színvonalát!
válasz várható. Az vázoljuk fel. A javítás válaszának gondolati és a kifejtés stiláris
Illyés Gyula 1923-tól négy évig Párizsban élt. Ott volt a szürrealizmus művészeti programjának kibontakozása és erőteljes elterjedése idején, s bár saját szürrealista költeménye alig van, fordításai a mozgalom jó ismeretét mutatják. Az álomtájkép, az álmok nyugtalan szuprarealitása őt is mélyen megérintette, s a szürrealista nyelvi eszközöket, képi megoldásokat, ritmikai mintákat felvonultató szövegeiben nagyon gyakran az idegenség érzésének emlékformái jutnak döntő szerephez. Erről igen kifejezően a Száműzetésem harmadik éneke tanúskodik (1927), amikor a (prózai szürrealista) szövegben hirtelen megjelenik a béres figurája: “A citera peng. Keresgélek az emlékezetemben. Ez Rácegres. Az apám kalapácsütéseit lehetett hallani, amint a lovakat patkolja. Az egész pusztában egyedül álló házunk alatt négyökrös szekeresek vonulnak citeraszóval: Béres vagyok, béres, hat forint a bérem / Hej, jön az új esztendő, jön a szekér értem…”
Mindez olyan nyelvi-kulturális környezetben, amelyről azt mondják társai, hogy nem álom, hanem csak a távolság délibábja.
Ezek a motívumok mind-mind megjelennek a Szomorú béres című, nyugtalan és diszharmonikus ritmusú versében. A metaforikus kifejezéskészlet egy avantgárd álomtájkép és a gyermekkori emlékképek montázsát hívja létre, a szövegben pedig legerősebben a negatív festés módszere, az értékvesztés dominál. A szomorú, a kiszítta (tájnyelvi alakzat), a langyos, a lassítja, ülvén, néma, alszik egytől-egyig a mozgáshiányt, az aktivitás nehézségét és a perspektívátlanságot erősítik. A kasznár, az uradalmi alkalmazott ugyan mozgásban van (ám jelenlétét csupán lassuló irányú mozgás, a gördül s a fáradt kalapemelés jelzi), hozzá képest viszont rendkívüli élénkségűek az álom- és emlékképekben megjelenő városok, tengerek, messzi tájak. A contráriummal bevezetett verszáradék (peroratio) az említett idegenséget tematizálja újra: a beszélő kéretlen jövevény ugyan és az idegen helyen tanácstalan, ám mégis úgy gondolja, hogy munkát végez (munkám végeztével kicsépelt kazal árnyékában stb.), vagyis jelenléte nem teljesen haszontalan és hiábavaló: ősszel, a betakarítás hagyományos idején fejezi be munkáját s küldetését. 2. Minden helyesen kiegészített szövegtömbért 2 pont jár. A megközelítően helyes kiegészítésért alcsoportonként 1 pont adható. a) “Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival?” b) “Csínom Palkó, Csínom Jankó, Csontos kalabérom, Szép selymes lódingom, Dali pár pisztolyom.” c) “Romlásnak indult, hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon?” d) “A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj . Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Mintha szívemből folyt volna tova, zavaros, bölcs, és nagy volt a Duna.” e) “És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán.” f) “Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron; zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lager őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra.” 3. Minden tévedés 1 pont levonásával jár. a) sztoicizmus b) paradoxon c) rondó d) fejlődésregény e) idill f) egzisztencializmus g) konstruktivizmus 4. Minden feladatrész helyes megoldásáért 1 pont jár. “Vettél műfogat és rúzst, tincset, kenceficéket.
Ennyi az ára egy új maszknak is, elhiheted.” időmértékes verselés: a görög és latin költészet sorképzésének ritmikai elve, amely a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozásán alapul disztichon: egy hexameter és egy pentameter sorkapcsolata ilyen pl.: Kölcsey Ferenc: Huszt 5. Minden jó válasz 1 pontot ér. Csak a pontos szerző és cím összekapcsolás fogadható el! eposz: pl. Homérosz: Iliász, Vergilius: Aeneis komédia: pl. Arisztophanész: Felhők, Plautus: A hetvenkedő katona óda: pl. Horatius: Thaliarchushoz, Melpomenéhez epigramma: pl. Arkhilokhosz: A nagyképű hadvezérekhez, Catullus: Gyűlölök és szeretek
6. A legfontosabb értékelési szempont az, hogy a felvételiző milyen ismeretek birtokában fogalmazza meg gondolatait, mennyire ügyel a nyelvi megformáltságra. 7. Négy helyes megoldásért még jár a maximális pont. Minden további hiba 1 pont levonásával jár. Aki csak egy helyes választ ad, nem kaphat pontot! Cisztercita rend: náluk tanul Alcsút: gazdatiszti gyakornokként dolgozott ott Kratochwill Georgina: elérhetetlen szerelme, múzsája Bartos Róza: felesége Vál: fiatalságának fontos helyszíne 8. Három helyes válasz esetén még adható a maximális pont. Minden további tévesztés pontlevonással jár. Aki csak egy helyes választ ad, nem kaphat pontot! Veigelsberg Hugó Tanner Ilona Brenner József Kazinczy Ferenc
Ignotus Török Sophie Csáth Géza Orpheus
9. Öt helyes válasz esetén még jár a maximális pont. Minden további tévesztés pontlevonással jár. Aki csak egy helyes választ ad, nem kaphat pontot! romantika: Samuel Taylor Coleridge, orientalizmus, Giuseppe Verdi, fantázia, William Turner, Francisco Goya
MAGYAR NYELV Javítókulcs 1. a) A helyes válasz 1 pont. A kommunikáció vagy közlésfolyamat bármely jelrendszernek emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása. 1. b) Mik a kommunikáció funkciói (céljai)? A teljes felsorolás 1 pont. Funkciók: A, közlés / tájékoztatás B, kifejezés C, felhívás D, a kapcsolat megteremtése, fenntartása és lezárása E, esztétikai F, a kommunikációra vonatkozó (metanyelvi) 2. A tételmondat megállapítása 1 pont, a tagmondatok közötti viszonyok megadása 1 pont, a téma-rémára való hivatkozás 1 pont, összesen 3 pont. Kelet-Európával foglalkozom. (1.) Ez a hányaveti kijelentés ugyanolyan, mintha az ütött-kopott, rozsdafoltos fürdőkádba zárt, s Szenteste kivételével némaságra kárhoztatott halacska így szólna: a fürdőkáddal foglalkozom. (2.) Ráadásul a bennünket körülfolyó piszoknak nincs is valamilyen meghitt, otthonos jellege: a víz jéghideg, s minduntalan életnagyságú hadihajókat kell kerülgetnünk. (3.) 1. -és- 2. -és- 3. A bekezdés mondatai között kapcsolatos viszony található; ez önmagában nem könnyíti meg a tételmondat felismerését. Mivel az első mondatban közölt új információk – “Kelet-Európa” [’zárt térség’], “foglalkozom” [’célzott tevékenység’] – közül az egyik egyszer szó szerint (I. 2. mondat), egyszer szinonímaszerűen előfordul, a másiknak pedig metaforikus kifejtésével (víz és fürdőkád) találkozunk, tehát azt állítjuk, hogy ezek mindkét mondatban témaként visszatérnek. A fürtszerű kapcsolódást erősítheti a példázatban szereplő “halacska” és az E/1. személyének azonosíthatósága. Ezért az első bekezdés tételmondata az első mondat. 3. a) A helyes válasz 1 pont.
Az idézet vallomásos jellege az esszé műfajára utal. Az esszé átmenetisége lehetővé teszi, hogy a felvételiző maga válasszon: ha a metaforikusságra hivatkozik, akkor a szépirodalmi/művészi stílusréteghez sorolhatja, ha a tartalmi elemeire, akkor a tudományos-szakmai stílusréteghez. 3. b) Hibátlan megoldás 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. “ütött-kopott, rozsdafoltos fürdőkádba”: “mit tehet és mit kell hogy tegyen”: “ki-kiugrálnak a vízből, körülnézegetnek”: ütött-kopott, rozsdafoltos fürdőkádba: halmozás, részletezés, asyndeton, zeugma – bármelyik elfogadható mit tehet és mit kell hogy tegyen: ismétlés, anafora, figura etimologica, fokozás – bármelyik elfogadható ki-kiugrálnak a vízből, körülnézegetnek: halmozás, asyndeton, zeugma – bármelyik elfogadható 3. c) Hibátlan megoldás 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. “kijelentés ugyanolyan, mintha az…”: hasonlat “rikító eszmék fénycsóvái”: metatézis (tkp. Az eszmék rikító fénycsóvái), rikító = egytagú metafora (a harsányságra utaló folyamatos melléknévi igenévhez kapcsolható az idézetben is, de a bekezdésben ténylegesen olvasható demagóg ideológiák jelenléte), eszmék fénycsóvái = kéttagú metafora; fénycsóvái: egytagú metafora – bármelyik elfogadható. Figyelem: a RIKÍTÓ FÉNYCSÓVA: SZINESZTÉZIA nem fogadható el, mert a rikít ige a látás érzékelési tartományához kapcsolódik, a fénycsóva szintén. “a horgot”: egytagú metafora: a halálra (a kiszolgáltatottságra) utal 3. d) A helyes válasz 1 pont. A közbevetés már önmagában is megszakítja a narráció lendületét; az ott leírt állítás “– azért lett irodalomtörténész –” ellenkezve felel az előtte álló vallomásra: “mert tehetségtelenebb”. (A kettős szorítás ugyanakkor cáfolódik az esszé eddigi és későbbi szövegével, hiszen éppen az derül ki, hogy a szerző nem tehetségtelen sem a politikai-társadalmi szituációk megítélésében, sem a művészi utalások értelmezésében.) Más, hasonló súlyú érvelést is elfogadhatunk.
4. a) Hibátlan megoldás 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. a minőségmagas, (ÉS) minőségboltozatos helyelénk tárul az minőségegész vidék. kijelölőErről
helyhegycsúcsról idő/módletekintve
Á === A | | Hh Jmi
/ Hi/mód | Hh / | \ Jki Jmi – Jmi
4. b) Hibátlan megoldás 2 pont, egy hibával 1 pont, több hibával 0 pont. Mögötte autók és szekerek hosszú sora türelmetlenkedik1; | előzni nem tudnak2, | mert Füred felől szembejön egy végenincs katonai autókaraván3. 1 (főmondat) <- 2 (főmondat) | 3 (okhatározói alárendelt tagmondat) 5. a) Hibátlan megoldás 1 pont, ha hibás 0 pont. fürdőkád: egyjelentésű szó nem: azonos alakú szó raj: többjelentésű szó 5. b) Hibátlan megoldás 1 pont, ha hibás 0 pont. hányaveti: melléknév kerülgetnünk: főnévi igenév úszott: befejezett melléknévi igenév 5. c) A helyes válasz 1 pont. A keresztény hagyomány a karácsony (Jézus Krisztus betlehemi születésének ünnepe) előtti estét tekinti Szentestének, az ünnep előestéjének, azaz december 24-ének estéjét. (A napszak kitüntetett szerepét feltehetően a zsidó szombat megülésének gyakorlatából merítette.)
5. d) A helyes válasz 1 pont. A harmadik mondat elején található “bennünket” névmással történt meg a váltás: ehhez igazodik a többes szám első személyű alany – egyeztetés számban és személyben. (Az író nem a saját személyét és a halacskáét kapcsolja össze, hanem a kelet-európaiak közösségének tagjaként értelmezi önmagát a harmadik mondatban.) 6. a) Csak a hibátlan válasz fogadható el 1+1 pont = 2 pont. akna+robbanás: alárendelő szókapcsolat, az első meghatározó tag, a második alaptag; a meghatározó tag birtokos jelzői alárendelésben áll az alaptaggal körbe+karikába: mellérendelő szókapcsolat; kapcsolatos a közöttük levő viszony 6. b) Csak a hibátlan válasz fogadható el 1+1 pont = 2 pont. tan- (1) –ul- (2) –ság- (2) –a- (3) -i- (3) –t (4) tan- (szótő, főnév) –ul- (főnévből igét képző képző)* –ság- (igéből főnevet képző képző) –a-(birtokos személyjel E/3 alakja) –i- (birtoktöbbesítő jel) –t (a tárgyeset ragja) * elfogadható a relatív szótő is kiindulópontnak, de a szófaját meg kell adni te- (1) –het- (2) –ség- (2) –telen- (2) –ebb (3) te- (szótő, ige [tesz!]) –het- (igéből igét képző [ható ige]) –ség- (igéből főnevet képző képző) –telen- (főnévből melléknevet képző [fosztó]képző) -ebb (a melléknévi fokozás jele) 6. c) Csak a hibátlan válasz fogadható el 1+1 pont = 2 pont. közelítővel vagy közelgővel halászgatna 7. a) Csak a hibátlan válasz fogadható el: 1+1= 2 pont. á: alsó nyelvállású / zárt; széles ajaknyílással képzett / ajakréses; mély / hátul képzett; hosszú magánhangzó t: foghang, zárhang, zöngétlen, rövid mássalhangzó 7. b) Csak a helyes válaszért jár a 2 pont, egy hibával az 1 pont.
Gyarmathy Sámuel: A magyar-finn nyelvrokonítás első tudományos érvelője Faludi Ferenc: A Halotti Beszéd első olvasatának elkészítője Gragger Róbert: Az Ómagyar Mária Siralom első olvasatának elkészítője Körösi Csoma Sándor: Tibetben kereste a magyar nyelv rokonságát Sajnovics János: A magyar-lapp nyelvrokonítás első tudományos érvelője Pray György: A Halotti Beszédet tartalmazó kódex leírója Reguly Antal: Az obi-ugorok kutatója, a magyar-vogul nyelvhasonlítás úttörője Vámbéry Rusztem: A magyar-török nyelvhasonlítás első tudományos érvelője 7. c) Minden érvelő véleményt elfogadhatunk.
