MAGYAR ATHENAS – 250 SZÉKELYFÖLDI KÖZÉPISKOLÁSOK VETÉLKEDŐJE (2015–2016) MÁSODIK FORDULÓ
1. KIK A SZÉKELYEK? Mennyire egzotikus a székely nyelv? Az alábbiakban két nagy székely író egy-egy fiktív leveléből olvashatsz részleteket: „Mikor én az szép Erdélyországot elhagytam, kezdettem is hinni, hogy béválik a Kelmed igaza. Egyedül a kenyeremet nem féltettem, mert az nem volt, hiszen tudja Kigyelmed, hogy annak irányába jöttem ilyen szörnyű távolságra. Hanem, mikor az mérhetetlen hajóra felhelyeztettek s az ég alá szállottunk s sok napokig háborodó töngörvízen kívül semmit sem láttunk, hanem a sűrű ködben s az ijesztő vihar haragjában csak fohászkodtunk, gondoltam is, hogy égbelakó Isten, most megháborodom” „Látja kéd, még Szent Péter is megijedett volt, mikor a vízben sipadoztak a lábai. Hát mi bűnösök, hogyne félnénk, amidőn a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikára, mint az erdélyi nagy hegyek. Némelykor azoknak a tetején mentünk el, némelykor pedig olyan nagy völgyben estünk, hogy már csak azt vártuk, hogy reánk omoljanak azok a vízhegyek. De mégis olyan emberségesek voltanak, hogy többet nem adtak innunk, mintsem kellett volna. Elég a', hogy itt vagyunk egészségben” a) Kik a szövegek szerzői, és mi a művek címe, amelyekből a részletek származnak? 6 pont b) A levelek írói milyen történelmi korban kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket? (150–200 karakter) 8 pont c) Mindkét szövegben feltűnőek a székely nyelvjárás elemei. A székely nyelvjárás nem egységes, maga is tagolt. Hogyan, minek megfelelően tagolódik a székely nyelvjárás? Melyik székely nyelvjárást ismerhette jól az A illetve a B szöveg szerzője? (2–4 mondat) 8 pont d) Alkossatok szöveget , amelyben Péntek János nyelvészprofesszor megállapítása mellett érveltek: „A székely nyelvjárás nem olyan különleges, egzotikus magyar nyelvi változat, amely távol esne a nyelv főváltozatától.” (500–600 karakter) 10 pont e) Keressétek meg a parapács szó jelentését, és írjatok egy négysoros verset, melyben a parapács embert jellemzitek. Versetekben igyekezzetek más székely tájszót vagy tájnyelvi kifejezést is használni! 8 pont
2. MAGYAR ATHENAS a) Bod Péter Magyar Athenasa 528 író életét és munkásságát ismerteti. Az N betűnél jegyzi a Nevetlen könyveket (55 névtelenül megjelent munka), „amelyeknek írói vagy fordítói a magok neveket bizonyos okokra nézve fel nem tették, hanem elhallgatták”. Ilyen a „Szívek kincse, avagy Krisztus urunk szenvedésén s halálán fohászkodó könyvecske. Csíkban 1685.” Ma már tudjuk, hogy a „nevetlen” mű szerzője Ágoston Péter (Szentlélek, Csíkszék, 1617. június 29. – Nagyszombat, 1689. április 23.) jezsuita szerzetes, katolikus pap, hitszónok, egyházi író. Hol működött a Bod Péter említette csíki nyomda? 4 pont b) Régi irodalmunk több értékes terméke csupán Bethlen Kata könyvtárában volt meg, hol azokat Bod Péter látta, s emléküket a Magyar Athenasban számunkra megőrizte. Székely István (1505, Bencéd – 1565) 16. századi krónikaíró és reformátor Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság (Krakkó, 1538) című művének a Bod Péter által ismert egyetlen példánya 1849-ben Nagyenyeden elpusztult. Pontosan mikor, milyen körülmények között pusztulhatott el a nagyenyedi kollégium könyvtárában őrzött könyv? (1–2 mondat) 2 pont c) Az oroszhegyi templom bejáratánál fekete márvány emléktáblán láthatjuk Oroszhegyi Mihály deák (1675, Oroszhegy – 1710.) nevét, aki A fenyőfának hasznos voltáról, és a sendely csinálóknak kellemetes és hasznos munkájokról való historia című művével szerepel a Magyar Athenasban. Ebből a (legrégibb magyar erdészeti munkának tartott) versből idézünk: Az urak konyháján ha kukrejtet főznek, / Melyet tehénhúsból szakácsok készítnek, / Egy kis fenyőmagot ha belé nem tesznek, / Nem mondhatják még azt igazán kukrejtnek. Mi volt a kukrejt? 4 pont d) Olvassátok el a Magyar Athenasnak az Apáczai Csere Jánost bemutató szócikkét. Miben változott Apáczai munkásságának mai értékelése a 250 évvel előttihez viszonyítva? (400–500 karakter) 10 pont e) Váradi Mátyás (Sóvárad, 1638 – Kézdivásárhely, 1684 után) kézdivásárhelyi pap és országos hírű orvos volt. A himlőről és a kanyaróról, majd a tüdővészről írt latin nyelvű értekezései a magyar orvostörténet jelentős határkövei. Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron tanult, később Leydenben, Utrechtben, Franekerben. Lehetett-e Apáczai Csere János tanítványa? 2 pont
3. „VANNAK VIDÉKEK” (Kányádi Sándor) „Valaki egyszer felkért, hogy nem tudnék-e beazonosítani egy Amerika-térképet, s mikor megkaptam ennek a másolatát, akkor láttam, hogy ez valójában magyar, hiszen az égtájak, a tengerek magyarul vannak feltüntetve. Kiadó nem volt rajta, s ekkor kezdődött el tulajdonképpen egy olyan kutatás, amiről akkor még nem tudtam, hogy Bod Péterhez fog elvezetni. Azután körülbelül egy év múlva sikerült kideríteni, hogy tulajdonképpen ez a térkép az erdélyi születésű, itt dolgozó Bod Péternek a négy világrészt ábrázoló térképe, amit egyháztörténeti munkájához csatolt, és éppen ez volt megtévesztő, hiszen a XVIII. században a kartográfiának és az egyháztörténetnek nem sok köze volt egymáshoz. Ezért majdnem teljesen ismeretlen volt Bod Péter ilyen irányú munkássága. Pedig ez annyira fontos! Tudniillik Bod Péter már 1753-ban készen volt a kézirattal, s csak azért nem tudta kiadni, – bár addig már jelentek meg neki több helyen munkái mind erdélyi, mind magyarországi, debreceni nyomdától –, de azért nem tudta ezt a térképet nyomtatásban megjelentetni, mert nem talált metszőt a térképeinek elkészítéséhez. És ezeket a térképeket még leydeni tanulmányútjai során készíti el, nyilván már mint egyetemi diák, aki mellesleg gyalogszerrel ment ki Erdélyből Németalföldre tanulni, és már ott arra készült, hogy meg fogja írni egyháztörténeti munkáját. Ehhez csatolta a négy világrésznek az ő általa készített, majd Bázelben metszett térképeit.” (Gróf László térképtörténész, kutató, Oxford) a) Mi a címe Bod Péter térképgyűjteményt tartalmazó művének? Mikor és hol jelent meg? 2 pont b) Keressétek meg Bod Péter Európa térképét, és írjátok le az eredeti helyesírással a következő földrajzi nevek általa használt megfelelőit: Kelet, Nyugat, Atlanti-óceán, Földközi-tenger, Balti-tenger 5 pont c) Az alábbi román településnevek magyar megfelelőiben egy-egy székelyföldi folyó neve szerepel. Derítsétek ki, hogy melyek ezek a magyar helységnevek! – Olteni (Kovászna megye) – Murgeşti (Maros megye) – Glodeni (Maros megye) – Morăreni (Hargita megye) 2 pont – Hoghiz (Brassó megye) d) Írjatok tömör, tényszerű tájékoztatást arról, hogy a Ceauşescu-korszak idején milyen határozatok születtek a magyar helységnevek használatával kapcsolatban! (300–400 karakter) 10 pont e) Olvassátok el Kányádi Sándor Sörény és koponya című kötetéből (1989) a Vannak vidékek című ciklus verseit! A versek tematikájához, hangneméhez, szerkezeti felépítéséhez igazodva írjátok meg a ciklus tizenegyedik darabját, amelyben saját szülőföldélményeteket fogalmazzátok meg! 20 pont
4. A SZÉKELYSÉG TÖRTÉNELMÉBŐL A márciusi 12 pont lelkes fogadásától az önvédelmi harc megszervezéséig a székelység emlékezetre méltóan részt vállalt az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc küzdelmeiben. 1848 őszén a székely székeknek fontos döntést kellett hozniuk, ezért gyűlt össze a székely nemzetgyűlés. Írjatok tudósítást az eseményről Agyagfalva, 1848. október 16–18. címmel! (600–700 karakter) 20 pont
5. VADRÓZSÁK A székelység körében őrződött meg a Kárpát-medence leggazdagabb balladaköltészete. Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) – néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja – munkája nyomán vált a népballada ismert és fontos fogalommá Magyarországon. a) Hogyan méltatták Kriza munkáját a kortársak? Idézzetek 2-3 sornyit valamelyik korabeli méltatásból! 4 pont b) A Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény I. kötet Kolozsváron jelent meg 1863-ban. Mikor és hol jelent meg a II. kötet? 4 pont c) Mi a Vadrózsa-pör? Kitől származik az elnevezés? Milyen „ítélettel” zárult? (400–500 karakter) 10 pont d) A marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörtermét díszítő színes üvegkompozíciókról – amelyek az 1914-es San Francisco-i világkiállításon Európát képviselték volna – négy népballadát is „olvashatunk”. Derítsétek ki, hogy melyek ezek a balladák, olvassátok el a balladák teljes szövegét, majd következtessetek keletkezésük feltételezett sorrendjére! (500–600 karakter) 8 pont e) Hogyan illeszkedik az ablakfestmények művészi megformálása a népballadák sajátos világához? (400–450 karakter) 8 pont
6. A PSEUDOSPHAERA Erdély első matematikai emlékműve, a Pseudosphaera-szobor (magyarosan Pszeudoszféra) a marosvásárhelyi Bolyai téren áll. Bolyai János világhírű magyar matematikusnak állít emléket (aki életének jelentős részét Marosvásárhelyen töltötte). A szobor három részből áll: egy piramisszerű lépcsős márványtalapzat, rajta egy rozsdamentes acélból készült térhálós szerkezet és ebben egy kék színű műgyanta harang. a) Miként kapcsolódik a harang a Bolyai-féle matematikához? (1–2 mondat) 2 pont b) Mi az emlékmű talapzatának felirata? 1 pont c) Ki a szobor tervezője? 2 pont d) A Bolyai-hagyaték kutatásában és népszerűsítésében jelentős érdemeket szerzett Vályi Gyula (Marosvásárhely, 1855 – Kolozsvár, 1913.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pályája kezdetén alkotta meg a másodrendű parciális differenciálegyenletek elméletét, kora egyik fontos műszaki kérdésének megoldásához szolgáló matematikai alapot. Miben rejlik elméletének fontossága? (1–2 mondat) 4 pont e) Bolyai János életművének és tudományos eredményeinek az egyetemes fizikatörténetben való elhelyezése Toró Tibor (Énlaka, 1931 – Temesvár, 2010; fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja) érdeme. Egyebek mellett bizonyítja, hogy Bolyai – kéziratban maradt munkájában – Albert Einsteint megelőzve dolgozott ki fontos elméleti kérdéseket. Melyek voltak ezek? 6 pont
7. KÚRIÁK FÖLDJÉN „Udvarházaink székely mesteremberek – ácsok, kőművesek, kőfaragók – alkotásai, akik a máshol tanultakat, látottakat leegyszerűsítve, újraformálva valósággal új, tájba-környezetbe illő irányzatot teremtettek. Típus-épületek, mégis – jól megkülönböztethető részletformái révén – valódi egyéniség valamennyi. Rendszerint kisméretű épületek, nem paloták és nem is kastélyok. Számunkra azonban mindennél értékesebbek” – írta Kónya Ádám (Brassó, 1935. február 10. – Sepsiszentgyörgy, 2008. november 25.) tudós tanár, helytörténész, geográfus, néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. a) Értelmezzétek egy-egy szóval (szószerkezettel) a következőket: ámbitus, árkád, eszterhéj, gádor, grádics, mestergerenda, pitvar, szakállszárító, szemöldökpárkány 9 pont
b) Mit jelképeznek a népi lakóházak tornácai feletti oromfalakon, a szobák mestergerendáin, a székely kapukon, népi bútorokon, illetve varrottasokon leggyakrabban megjelenő növényi díszítő-motívumok közül az alábbiak? gránátalma, margaréta, tulipán 3 pont c) Háromszék egyetlen megmaradt füstházas épülete (a 18. század elejéről), az aldobolyi Hollaky-kúria déli falán elhelyezett kőtáblára az alábbi szöveget (kronisztichon) vésték: PACE POSITA/ FAME GRASSANTE/ DEO IVVATE/ ERIGIT/ JOHANNES HOLAKI/ ET/ HELENA SZOTIORI Állapítsátok meg a felirat segítségével az udvarház építésének évét! 4 pont d) Nevezzetek meg egy-egy székelyföldi udvarházat/kúriát, amely vendégül látta Petőfi Sándort, illetve Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt! (helységnév, a kúria neve) 6 pont e) Az „Isten segedelmével udvaromat megépítettem” mondattal indítva írjátok meg annak a 18. századi székely kisnemesnek a levelét, aki éppen befejezte kúriája megépítését, és elégedetten számol be erről valamelyik rokonának. (800–900 karakter) 20 pont
8. „most a székely nemzet becsülete forog kérdésben” (Gábor Áron) Írjatok esszét Gábor Áron ágyúi címmel! Figyeljetek a műfaji követelmények betartására, esszéteket lássátok el jegyzetekkel, és jelöljétek meg a könyvészeti anyagot, melyet felhasználtatok! (legtöbb 3 oldal) 40 pont
9 „Ha jót rajzolok, az mindegy, az akadémián tanultam-e, vagy saját gyakorlatom útján.” (Barabás Miklós) Készítsetek a székelység önvédelmi harcának valamely mozzanatához kapcsolódó plakátot! Az elkészült alkotásokat elektronikus formában küldjétek be a többi megoldással együtt. 30 pont
10. TÖBBLÉPCSŐS – MÁSODIK LÉPÉS Az első fordulóban összeállított versgyűjteményetek minden darabjához rendeljetek illusztrációként egy fotót. A szövegeket újra küldjétek be a választott illusztrációval egy lapra szerkesztve. A fotókat letölthetitek a világhálóról, de saját felvételeitekből is válogathattok, vagy készíthettek fényképeket kimondottan erre a célra. 20 pont
A megoldásokat legkésőbb 2016. január 31-ig küldjétek el az
[email protected] címre. A második forduló megoldásaihoz is csatoljátok a következő adatokat: A csapat neve/ A csapat tagjai/ Helység/ Az iskola neve. Csak a megoldásokat küldjétek be (a feladatok szövege nélkül) a feladatok sorrendjét követve, feltüntetve azok számát, betűjelét. Tartsátok tiszteletben a megadott terjedelmet. A szövegformázás elvárásai: betűtípus Times New Roman, betűméret 12 pt, igazítás sorkizárt, behúzás típusa első sor, értéke 1,25 cm, sorköz 1,15. A FORMAI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSA a feladatsor mindenik feladatának megoldására érvényes, és 10 pontot ér.
